Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Katasztrófák Vulkánosság. Következmények Tambora Pinatubo 1991.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Katasztrófák Vulkánosság. Következmények Tambora Pinatubo 1991."— Előadás másolata:

1 Katasztrófák Vulkánosság

2 Következmények Tambora Pinatubo 1991

3

4 Mi okozhat katasztrófát? (az USGS szerint) Hamu (ld. tefra) Gáz Lahar Földcsuszamlás Láva folyás Piroklasztit ár Tefra (törmelék hullás) A tefra a kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag gyűjtőneve (hamu 2 mm-nél kisebb, lapillli 2-64 mm, bomba 64 mm-nél nagyobb) Katasztrófák szempontjából fontos: gyors vagy lassabb lefolyású a folyamat – van-e idő felkészülni, védekezni, netán beavatkozni.

5

6 Következmények és lefolyás Hamu – épületek, utak, laharok alapanyaga, (közepesen gyors, következményei körültekintően kezelhető) Gáz – lehet gyors (veszélyes), váratlan és alattomos (Lake Nyos – veszélyes – 1986-ban 1700 halott), lassú (pl. utóvulkáni hatás – figyelemmel kezelhető), hosszú távú hatás (légköri aeroszol - savas esők, üvegház hatás) Lahar – azonnali hatás (jég esetén) – nagyon veszélyes, hamuból – veszélyes, de fel lehet készülni rá) Földcsuszamlás – azonnali hatás (veszélyes, de korlázott kiterjedés) Láva folyás – általában lassú (kevésbé veszélyes közvetlenül, fel lehet készülni rá) Piroklasztit ár – nagyon gyors (alig kivédhető) Tefra (törmelék hullás) – „közepesen veszélyes” szűkebb hatókör

7 Térbeli elhelyezkedés Szubdukciónál: jellemzően max km-es sáv. A magmás ív szélessége az alábukás szögét kijelölő ún. Benioff-sík dőlésétől függ. (45 o -os dőlés esetén szélessége km, amelyik 200 km-re kezdődik a mélytengeri ároktól.) Robbanásos, andezeites vulkanizmus. Szétsodródásnál néhány km-es sáv Bazaltos, „csendes” vulkanizmus A legérintettebb helyek viszonylag jól lehatárolhatóak

8 Tucatnyi ember égett halálra a kitörő Merapi vulkán oldalában október 26., A lakosság nagy része figyelmen kívül hagyta kitörni készülő Merapi vulkán miatt elrendelt riasztást Indonéziában, ezért a hatóságoknak most több mint 10 ezer embert kell azonnal kitelepítenie a hamut és forró gőzt okádó tűzhányó környékéről. A kedd este kitört vulkán gőzei eddig tucatnyi áldozatot szedtek, és már a vulkánt őrző helyi bölcs is menekülésre biztatja a lejtőn élőket. A vulkán lejtőin mintegy 5000 ember él, ők most tömegesen menekülnek a helyszínről október 29., A hatóságok figyelmeztetése ellenére is a kitörő vulkánnál maradt az a spirituális őr, akit a Merapi tűzhányó őrzésével bíztak meg a jávai szultánok. A bölcs híveivel együtt odaveszett a vulkánkitörésben, csütörtökön nagy tömegek előtt temették a vulkán árnyékába. A vulkán, amely legutóbb 2006-ban tört ki, már többször okozott pusztítást Jáva szigetén, 1930-ban 13 falut törölt el a föld színéről, és 1300 ember halálát okozta.

9 2010 Egy „szerencsésebb” forgatókönyv

10 „Rendszeresen felvetődik a kérdés, hogy miért sújtják egyre gyakrabban a természeti katasztrófák az emberiséget: ténylegesen több katasztrófa van-e ma, mint régebben? Ha megpróbálunk utánajárni a válasznak, akkor a természeti csapások szaporodó számának két fő oka van, s mind a kettő társadalmi oldalról befolyásolt. Egyik esetben (ilyenek a földrengéssel, vulkánossággal összefüggő katasztrófák) a kiváltó okok gyakorisága nem változik, de a túlnépesedett térségekben a lakosság a veszélyeztetett területeket egyre jobban birtokba veszi, azaz látszólag „magának keresi a bajt”. Más kérdés, vajon tehetne-e mást? Aligha. Választania kell, hogy éhen hal, vagy vállalja a nagyobb kockázatot, s bízik abban, hogy nem az ő élete alatt következik be a katasztrófa. Magam is láttam, amint Jáva szigetének legveszélyesebbnek tartott vulkánját, a Merapit szinte teljesen birtokba vette a népesség, s egy vulkánkitörést követő lahár (iszapár) bármikor elpusztíthatja a többszázezres Yogyakartát. Másik esetben viszont az ember maga teremti meg a természeti csapások sűrűsödésének eredeti okát.” … (R.J.: Globális környezeti problémák 2003)

11 Merapi 1995

12 Egy „csendesebb” vulkánvidék Izland

13

14 Halálos sav szivárog egy vulkánból (2008. július 10.) A környéken kipusztultak a halak és a madarak, a fák elhullajtották lombjukat, gyanús, sárgás hab szegélyezte a közelben lévő tavak és folyók vizét. A tragikus kép az alaszkai Chiginagak vulkán júliusi, titokzatos katasztrófáját követte. Az esetet vizsgáló geológuscsoport csak most tudta leírni a halálos környezeti katasztrófa menetét. "Nem ismertünk korábban ehhez hasonló eseményt" - mondta a New Scientistnek Johan Varekamp, a connecticuti Wesleyan University munkatársa, miután 2005 májusában a vulkán négyszáz méter átmérőjű, jeges kráteréből kénes-savas folyadék lövellt elő. A kutatócsoport arra jutott, hogy a kitöréskor kéndioxid és egyéb gázok törtek fel, amelyek megmérgezték a jégsapka olvadékvizét. Később a halálos víz elérte a 27 kilométerre lévő Mother Goose (Lúd anya) tavat, ahonnan maradéktalanul kiírtotta az életet, és megszüntette a lazacok ikrarakó helyét. A víz pH értéke 3 volt. A Chiginagak nem az egyedüli savas vulkán. Az aktív tűzhányók tizedének van kráter tava, és azok közül tizenöt magas savtartalmú. Közülük néhány, például a Costa Rica-i Poas vulkán savas vize átszivárog környező folyókba, csatornákba is. A kutatók szerint azonban a Chiginagaknál tapasztalt sűrű és végzetes köd teljesen szokatlan. A növényeket kiirtotta harminc négyzetkilométeres körzetben és százötven méterre a vulkán feletti völgyben is. A savas folyadék továbbra is szivárog a kráterből, a lazacok nem tértek vissza a folyóba, a savszint ugyanis még mindig magas. Mégis, a környező ökoszisztéma lassan ugyan, de regenerálódik, a moha már visszanőtt a fákra és kisarjadtak a növények.

15 Általában jól kiszámítható helyek, de ezek a földtörténet során vándorolnak. Életünk során is kisebb „meglepetések”. Ha komolyan vesszük többé-kevésbé „kezelhető” kockázatok. (De pl. Hawaii-n is átlagosan meghal évente 1 ember – vulkanológus) Nagy kérdés akarunk-e tanulni: Death Fog: Lake Nyos Gas Disaster Revisited National Geogrpahic Channel, Friday Sept 3, 2010 "In a lakeside village in Cameroon, West Africa, 2,000 people mysteriously die in one night. Witnesses claim their neighbors were suffocated by a white fog as they slept. Without any other clues, the question remains, was this Death Fog natural or man-made? In this area of volcanic activity, could the deaths have been caused by toxic fumes? Or was something even more sinister at work?" National Geographic Channel. revisited.html


Letölteni ppt "Katasztrófák Vulkánosság. Következmények Tambora Pinatubo 1991."

Hasonló előadás


Google Hirdetések