A FÖLDRENGÉS.

Az előadások a következő témára: "A FÖLDRENGÉS."— Előadás másolata:

1 A FÖLDRENGÉS

2 Információk a Föld belső viszonyairól:
mélyfúrások (kb. 10 km-ig  1/600 sugár) földrengéshullámok vulkánosság ( km-ig, esetleg 2900 km - forrópontoknál) tehetetlenségi nyomaték (tömeg-térfogat-tömegeloszlás: egyenletes eloszlás esetén 0,4 MR2 lenne, de így csak 0,33 MR2.) külső analógiák (meteoritok alapján)/ (a más körülmények miatti bizonytalanságokat figyelembe véve)

3 A földrengés fogalma (a földkéregben felhalmozódott rugalmas energiák felszabadulása, a feszültségek kiegyenlítődése). Hirtelen indul meg, lassabban marad abba. Váratlansága és az esetenkénti sok áldozat miatt félelmetes. (Az utóbbi 500 évben mill. halálos áldozat.) Bizonytalanság + közvetett hatás (pl. tsunami) A szeizmológia ma már önálló tudomány.

4 Földrengések áldozatainak száma

5 A földrengések okai: Belső erők: 1. Tektonizmus (kb. 90 %) 2. Vulkánosság (kb. 7 %) 3. Beszakadásos (természetes üregek, bányák, stb.) Külső erők: 4. Külső erők hatására beköv. tömegmozgások (pl. hegyomlás) esetleg a Kobe környéki rengés feltételezett oka (?) 5. Meteorit becsapódás 6. Talajnyugtalanság (gépek, közlekedés, légköri jelenségek) 7. Mesterséges rengések (szeizmikus robb., atom kis., bányászat)

6 Alapfogalmak: epicentrum, hipocentrum Rengések osztályozása mélység szerint: sekély  33 km, közepes mélys. 300 km-ig, mély rengés kb. 700 km-ig

7 Rengés hullámok terjedési sebessége ill. jellemzőik:
p – longitudinális („nyomáshullámként”), s – traszverzális („rezgésként”) l - felületi (Love-, Rayleigh)

8 Észlelése (mérése): szeizmográf (rövid és hosszú periódusú - 1,2 ill. 12 sec), elve a p és s hullámok beérkezési időkül.  rengés távolsága, helye (3 mérési pont)

9 Rengéshullámok terjedése a kéregben
törés, visszaverődés, elnyelés  a Föld belső szerk., felületek, hamazáll., árnyékzóna

10 A földrengések észlelése, földrengés skálák
Kínaiak: sárkányos váza (békák golyókkal) Európában: Pegnataro 1783 első skála Kitaibel P. és Tomcsányi V ben már haszn. az izoszeizta fogalmát. Rossi és Forel (1883) 10 fokozatú skála Mercalli (1897) 10 fokozatú Cancani (1904) 12 fokozatúra egészíti ki. Sieberg (1917) gyakorlati alkalmazhatóság. (M-C-S). Elfogadja a Nemzetközi Földrengési Asszociáció

11 Japán: Omori (1900) japán viszonyokhoz 7 majd 6 fokozatú skála
Amerika, Szu., Kína: a Mercallihoz hasonló 12 fokozatú skálák A különböző tapasztalati skálák előnyeit ötvözve  MSK-64 skála (már építmény és "altalaj" specifikus: épület típusok, mennyiségi jellemzők, sérülések típusai.)

12 A tapasztalati skálák hiányosságai, összevethetőség igénye  Richter-skála (1935)
A Richter-féle magnitudó alapja a szeizmogramm. A földrengés magnitúdója  a 100 km epicentrumtávolságban (1), normál szeizmográffal felvett szeizmogramm mikronban (2) mért maximális kilengésének (3) 10-es alapú logaritmusa (4).  abszolut skála, 1 M különbség kilengésben 10 szeres, energiában kb. 32 X, ezért a tizedeknek is nagy jelentősége van!  bár az eddig tapasztalt max. erősség kb. 9 M, ez mégsem jelenti azt, hogy ez „9 fokozatú” skála. (a mért max. 9,5M Chile )

13 TOP földrengések

14 Évente: 100-300 ezer rengés, ebből értékelhető kb
Évente: ezer rengés, ebből értékelhető kb. 10 ezer, magyar hálózat 1-3 ezer

15 A földrengések mélysége és erőssége

16 Mérőhálózat: kb. 3000 obszervatórium
Mo-n: Piszkéstető, Bp. (Sas-hegy), Gyula, Sopron, paksi rendszer Nemzetközi közp.: Strasbourg, Edinburgh, Moszkva, Boulder (USA)

17 A magyarországi földrengésjelző állomások észlelési képessége (A szintvonalak Richter magnitúdó értékeket jelölnek)

18 Területi megoszlás Lemezszegélyek szerepe

19 A földrengések területi eloszlása és mélységük

20 Mo-i viszonyok Földrengés-gyakoriság (legfeljebb csak statisztikai mutató), földrengés-veszélyesség

21 Magyaro-on: 1763- Komárom 6,2 M, 1834- Érmellék 6,2
1911- Kecskemét 5,6

22 Aktuális adatok: http://www.georisk.hu/

23 Előrejelzés és problémái.
A rengéshullámok gyakorlati hasznosítása: A Föld szerkezetének vizsgálata Nyersanyagkutatás érdekében végzett (szeizmikus szerkezet) kutatások