1 Klíma-vándorok és a nemzetközi menekültügyi rezsim Tóth Judit (SZTE) 2010.szeptember.

Az előadások a következő témára: "1 Klíma-vándorok és a nemzetközi menekültügyi rezsim Tóth Judit (SZTE) 2010.szeptember."— Előadás másolata:

1 1 Klíma-vándorok és a nemzetközi menekültügyi rezsim Tóth Judit (SZTE) 2010.szeptember

2 2 1. Számháború  A következő 50 évben 1 milliárd ember válhat kényszervándorrá, azaz minden hetedik ember a kormányközi klímaváltozási szervezet előrejelzései szerint (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC)  ENSZ Menekültügyi Főbiztos helyettese szerint legalább 250 millió kényszervándorral kell számolni 2050-ig a klímaváltozás miatt, túl a mai és eddigi kényszerből földönfutóvá váltakon és okokon kívül  a Norvég Menekültügyi Tanács szerint csak 2008-ban a klímával összefüggő természeti katasztrófáknak 20 millió kényszervándor- áldozata volt

3 3 Myanmar – segítségre várva

4 4 Számháború 2008 végén az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint  42 millió ember vált földönfutóvá (kényszervándorrá), akik közt van a 15,2 millió menekült, a 839 ezer menedéket kérelmező (a legtöbb Dél-Afrikában, és a menekültek 80%-át a szegény országok fogadják be, pl. Pakisztán, Szíria, Irán), a 26 millió belső menekült (internally displaced persons). Ám közülük csak mintegy 25 millión tudott segíteni az ENSZ, akiknek 44 százaléka nő és gyerek  a hontalanok számát világszerte 12 millióra becsülik, közülük csak 6,6 milliót tartanak nyilván  600 ezer ember tért haza önként, 88 ezer főt fogadott be véglegesen egy másik állam, főként az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közvetítésével (a legtöbbet: USA-ban)

5 5 Kényszervándorok

6 6 2. Terminológia  1985 óta használják a „környezeti menekült”, kifejezést (UN Environment Programme, El-Hinnawi, 1985) a nemzetközi dokumentumokban a klíma-menekült kifejezés is előfordul,  a kutatók (pl. Castles, Myers, Piquet) kezdettől támadták – hasonlóan a gazdasági menekült kifejezéshez -, mivel egyoldalú, leegyszerűsítő, és nem határozható meg az arány a kényszervándorlásban a klímaváltozás és az elégtelen állami védelem, politikai okok között.  az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa pedig azért támadja, mert a menekült fogalom jogilag foglalt legalább 60 éve (üldöztetés elleni védelem),  a katasztrófákkal érintett régiók kétharmada a legszegényebb és a legkevésbé demokratikus, maga is menekülteket befogadó, ahol a befogadás is környezeti terheléssel, konfliktusokkal jár és újabb menekült hullámokat indít el. Tehát sok-okú jelenségről van szó, ezért a környezeti kényszervándor talán jobb

7 7 3. Mi a kérdés A világon drámaian csökken az ember által élhető és lakható földterület (és erőforrások) nagysága, miközben a népesség növekszik, tehát nő a népsűrűség, és ez felerősíti a már egyébként meglévő kríziseket, sőt újabbakat robbant ki. Így ennek a konfliktusnak a feloldása  belső migrációval  nemzetközi migrációval  alkalmazkodással, kevesebb energia-elhasználással, környezetvédelemmel  hatékony állami beavatkozással (pl. források elosztása, kényszerlakhely kijelölése, evakuáció)  valamint a kényszervándorokkal kapcsolatos nemzetközi feszültség kezelésével jár. Ennek fő kérdése: ki fog e tömegekkel törődni, ki fedezi ennek költségeit, ki fogja őket befogadni?

8 8

9 9 ENSZ Emberi Jogi Tanács (2008.márc.28.)  A 47 tagú testület egyhangúlag elfogadott határozata értelmében A klímaváltozás környezeti, biztonsági, gazdasági és súlyos emberi jogi kérdés A klímaváltozás környezeti, biztonsági, gazdasági és súlyos emberi jogi kérdés Az egyének és közösségek emberi jogait közvetlenül és közvetetten is veszélyezteti Az egyének és közösségek emberi jogait közvetlenül és közvetetten is veszélyezteti Kineveznek egy független szakértőt az országok emberi jogi kötelezettségeinek értékelésére, amely az egészséges ivóvízhez és a csatornázáshoz szorosan kapcsolódik, hogy véget vessenek a diszkriminációnak e téren Kineveznek egy független szakértőt az országok emberi jogi kötelezettségeinek értékelésére, amely az egészséges ivóvízhez és a csatornázáshoz szorosan kapcsolódik, hogy véget vessenek a diszkriminációnak e téren

10 10 Kényszervándorok

11 11 4. Meglévő jogi eszközök  Prevenció (megelőzni a tömeges menekülésre, elvándorlásra és migrációs krízisre, konfliktusokra vonatkozó okokat, körülményeket  Kiotói Jegyzőkönyv – 84 ország írta alá (Mo: 2002.aug.21.), ENSZ Keretegyezmény előkészítése a klímaváltozásról,  fejlesztési támogatások (Mo: GDP 0,05%), emberi jogi képzés, békefenntartás…

12 12 Meglévő jogi eszközök  Előre látható környezeti károk, események esetében állami kötelezettség  Tulajdonvédelem, élet és egészség védelme (pl. evakuálás, átmeneti szállások, védőoltás, védőfelszerelés kiosztása, vagyon biztonságba helyezése) – alapjogi korlátozásokkal (pl. mozgásszabadság), törvényes úton (ET emberi jogi egyezménye, ENSZ PPJNEO, GSZKJNEO alapján)  Kettős állampolgárságot szerez az állam (pl. kétoldalú egyezményekkel) a hontalanság megelőzése érdekében

13 13 Meglévő jogi eszközök  A belső vándorlás biztosítása  ENSZ PPJNEO: lakóhely szabad megválasztása, szabad mozgás  ENSZ 30 alapelve a belső menekültekre, földönfutókra (1998): 7(2) különleges intézkedések megtétele a tömeges vándorlás miatt, így a belső menekültek tartózkodási és lakóhelyének kijelölése, létesítése, a családok szétszakítása nélkül; 14(1) a szabad mozgás és lakóhely szabad megválasztása, de csak a kijelölt lakóhelyet/táborhelyet illetően; 16(2) a kényszervándorlás okaival összefüggően a családtagok és maradványaik felkutatása, temetésük (tetemeik), sírhelyek megjelölése; 17(4) a családtagok együtt maradásának joga a kényszerlakhelyen is; 18(2) a legfontosabb ellátáshoz való jog (élelmezés, zacskós ivóvíz, fedél, alapvető orvosi ellátás); 20(2) elveszett azonosító okmányok és útlevél pótlása; 23(2) tankötelezettség érvényesítése azonnal; 28-29. hatósági kötelezettség a visszatérés és a helyreállítás támogatása, szervezése, a közszolgáltatásokhoz hozzáférés biztosítása, az elveszett javak pótlása;  Irányelvek az emberi jogokról természeti katasztrófák esetére (2006, Inter-Agency Standing Committee) – menekítés, áttelepítés, emberi jogok korlátozhatósága  ENSZ Menekültügyi Főbiztosság mandátumának kiterjesztése  Humanitárius jog (fegyveres konfliktus)  Valójában: nemzeti joghatóság és belső jog (pl. szociális jogok)

14 14 Meglévő jogi eszközök  Az államhatárt átlépve másik államba belépés  ENSZ PPJNEO és Alkotmány: korlátlan belépés csak a saját állampolgárnak  EU: uniós polgár és családtagja, huzamosan élő külföldi  Visszafordítás tilalma: menedéket kérő (1951), gyerek, hontalan (de facto), kínzás tilalma miatt a halálbüntetés, kínzás elől menekülő  Humanitárius jog (fegyveres konfliktus)  tömeges menekülés miatt ideiglenes befogadás Afrikai Egységszervezet (1969)  EU 2004/83/EK irányelv a helyettesítő védelemről (halálbüntetés, kínzás, életet veszélyeztető belső vagy fegyveres konfliktus) – nemzetközi védelem kérelmezése  soft law a területi menedékjogról (Európa Tanács Rec. 1088 (1988), ENSZ (1967: csak kényszerítő nemzetbiztonsági okból lehet a határon visszafordítani, kiutasítani), Cartagenai Nyilatkozat (1984) tömeges menekülés (de facto menekült, humanitárius okból befogadás) esetén ideiglenes befogadás és szolidaritás a terhek megosztásában  200 féle nemzeti jog feltételei szerint

15 15 Meglévő jogi eszközök  A másik államban tartózkodás, védelem (legalább ideiglenesen)  Jogállás tisztázása: jogcímet szerez a tartózkodásra és védelmet az eltávolítás ellen (menedékjog alapján menekült, ideiglenes, kisegítő védelem, humanitárius alapú tartózkodás, hontalanság elismerése (de jure), kiskorú védelme), kínzás tilalma miatt a halálbüntetés, kínzás elől menekülő  Humanitárius jog (fegyveres konfliktus)  tömeges menekülés miatt ideiglenes befogadás Afrikai Egységszervezet (1969): ha a közrendet súlyosan megzavaró, az országnak egészén vagy egy részén folyó események miatt állt elő a menekülés  EU 2004/83/EK irányelv a helyettesítő védelemről (halálbüntetés, kínzás, életet veszélyeztető belső vagy fegyveres konfliktus)  soft law a területi menedékjogról (Európa Tanács Rec. 1088 (1988), ENSZ (1967), Cartagenai Nyilatkozat (1981) tömeges menekülés (de facto menekült, humanitárius okból befogadás, ha a menekülést az emberi jogok tömeges megsértése okozza) esetén ideiglenes befogadás és szolidaritás a terhek megosztásában  konzuli védelem, ha még saját államának hatósága működik, EU: másik tagállam hatósága is  egyebekben 200 féle nemzeti jog szerint

16 16 Meglévő jogi eszközök  Kiutasítás, eltávolítás lehetősége  Továbbtelepítés a végső befogadó államba  Eltávolítás tilalma (pl. gyermeki jogok, tömeges kiutasítás tilalma ET emberi jogi egyezmény jegyzőkönyve alapján, kínzás tilalma miatt a halálbüntetés, kínzás elől menekülő)  Toloncegyezmény,  Kiadatás, átadás  Kvótamenekültekről megállapodás  Egyebekben 200 féle nemzeti jog

17 17 Meglévő jogi eszközök  Hazatérés elősegítése  Beilleszkedés segítése  Visszailleszkedést segítő program, monitorozás  ENSZ Menekültügyi Főbiztosság mandátumának kiterjesztése  soft law (pl. Európa Tanács Resolution 1000 (1993) a hazatérő vietnámi csónakos emberek Hong-Kongban  Állampolgárság kedvezményezése (menekült, hontalan)

18 18

19 19 5. Következtetések A tömeges kényszerű, környezeti vándorlás  nincs speciális szabályozás arra az esetre, ha egy állami politikán kívüli okokból nem védelmezi meg és biztosít alternatív életfeltételeket (lakóhelyet) a polgárainak (pl. működésképtelenség, ország területe elenyészik)  fegyveres konfliktus esetében a humanitárius jog bizonyos megoldásokat kínál  ha a megkülönböztetés bizonyítható, akkor a területi menedékjog (ideiglenes befogadás az általános erőszak, tömeges emberi jogsértés miatt) alkalmazható, de egyes országokban csak soft law alapján, EU-ban irányelv  nincs működőképes, hatékony jogi, pénzügyi rendszer a nemzetközi szolidaritás és tehermegosztás terén, hogy az ideiglenes befogadás tételes kötelezettséggé válhasson mindenütt (EU-ban első lépések LSZ szolidaritási klauzulájával)

20 20 Következtetések Egyéni vándorlás  nincs speciális szabályozás arra az esetre, ha gazdasági, környezeti okokra hivatkozva kér valaki bebocsátást egy másik államba, amelynek nem állampolgára/nem uniós jog által kedvezményezett, mert egyedi mérlegelés körébe tartozik (anyagi, közrendi, közegészségügyi okok a nemzeti jogban)  egyéniesítés alapján jog a védelemre a menedékjog, gyermeki jogok, kínzás tilalma alapján (univerzális egyezmények)  egyéniesítés alapján hontalanok védelme (néhány országban)  egyébként a belépőnek meg kell felelnie a belépési és tartózkodási feltételeknek (200 féle), amelynek lényege az anyagi fedezet megléte, a közrendi és közegészségügyi kockázatmentesség

21 21 Csak tűzoltás?

22 22 6. Javaslatok  annak elfogadása, hogy csökken a nemzeti, állami szuverenitás, az állampolgári szabadságok köre, és azt csak nemzetközi együttműködéssel, új jogokkal ellensúlyozni, mintegy közösen gyakorolni,  csak kétféle modell alkalmazható:  kollektív tehermegosztás a prevencióban és a károk elhárításában (evakuálás, áttelepítés…) az érintett ország számára vagy/és – különösen, ha az érintett állam nem kész és képes a polgárai életét és vagyonát megvédeni -,  a migrációs csatornák szélesítése, a környezeti feltételek miatt kényszerből vándorlás (különösen az előre nem jelezhető katasztrófák esetében), kisegítő jellegű nemzetközi jogi kötelezettségek terén a származási és a befogadó állam felelősségének kimondása. Mindezt csak a legszükségesebb és arányos emberi jogi korlátozással, biztonság megteremtésével, valamint a menekültekre vonatkozó eddigi rezsim kisegítőjeként.

23 23 Javaslatok  az ENSZ Keretegyezménybe belefoglalni, illetve az ENSZ humanitárius reformja kereteibe illeszteni  egyéni és a tömeges (környezeti kényszervándorlás átfogó fogalmát: ne a meglévő jogi rendszerrel éljenek vissza, ne azt terheljék túl, ugyanakkor egyértelművé tenni, hogy ha egy tömeg a menedék vagy más meglévő kategóriába is beletartozik, akkor melyik rendszert kell alkalmazni (háborús menekültek, hontalanság, politikai menekültek…)  jogként rögzíteni a belépést, biztonságos tranzitot,  a befogadás minimális előfeltételeit és ideiglenességét rendezni, ide értve, hogy a származási állam megszűnése miatt kötelező biztosítani a hontalanná válók befogadását, tartózkodását (hontalanság prima facie)  meghatározni a minimális emberi jogok körét (étkezés, kijelölhető helyen lakhatás, környezet terhelhetősége, ivóvíz, alapvető egészségügyi ellátás, családtagok felkutatása) és állami regisztráció, okmányok kiadását mindenki számára, befogadónak és befogadottnak; a menekült jogálláshoz hasonlóan (ideiglenes védelem, ld. skandináv államok, USA szabályozását a természeti okok miatt hazatérni nem tudókra);  kidolgozni a szolidaritási rezsimet és működtetési rendjét, akár ENSZ BT hatáskörként életbe léptetve (pénzalap, források megosztása, logisztika, segélyezés, környezetvédelmi beavatkozások), amely a befogadással egyidejűleg életbe lép és új életkezdést ad  a nemzetközi védelem tekintetében az UNHCR mandátumának kibővítése a vöröskeresztes, IOM, UN emergency szervek, UNICEF együttműködésével – kapacitások bővítésével együtt

24 24 A jog szerény eszközei…