Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)"— Előadás másolata:

1 IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)

2 „Bölcsőnk ” a vízburok

3 361,1 millió km 2 – 70,77% tenger 149,1 millió km 2 – 29,23% szárazulat szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szf tengeri félteke: 90-10% tenger-szf eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70% déli félteke: 30%

4 Víz – szárazföld aránya a Földön

5 A Föld vízkészlete Világtenger97,2% Felszíni víz (folyóvizek, állóvizek, szárazföldi jég)2,2% Felszín alatti víz0,6% A légkör vizkészlete0,001%

6 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

7 2. A víz körforgása, Föld vízháztartása

8 A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: Párolgás Párolgás Csapadék Csapadék Lefolyás Lefolyás

9 3. A világtenger és felosztása Hipszografikus görbe SZÁRAZFÖLD 29% 149 millió km 2 VILÁGTENGER 71% 361 millió km 2

10 I. Óceánok Csendes - óceán Atlanti - óceán Indiai - óceán ÓCEÁNOK Csendes- óceán

11 A legnagyobb kiterjedésű állóvizeket óceánoknak nevezzük. Önálló medencével rendelkeznek, melyeket kontinensek fognak közre. Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán.

12 Az óceánok jellemzői: önálló medencével rendelkeznek; önálló medencével rendelkeznek; közepes mélységük méter; közepes mélységük méter; viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; önálló áramlásrendszerük van. önálló áramlásrendszerük van.

13 TENGEREK nem mindig rendelkeznek önálló medencével; nem mindig rendelkeznek önálló medencével; mélységük változó; mélységük változó; sótartalmuk változó (1 - 41‰); sótartalmuk változó (1 - 41‰); nincs önálló áramlásrendszerük; nincs önálló áramlásrendszerük;

14 Típusai: Beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van; - interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, Beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van; - interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, - intrakontinentális beltengerek: egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, Peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger. Peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger.

15 4. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai a) A tenger szintje: A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter.

16 b) Színe: Általában kék vagy zöld. A melegebb tengereknek kisebb az O 2 -elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. A melegebb tengereknek kisebb az O 2 -elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. A hideg tengerekben több az O 2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak. A hideg tengerekben több az O 2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak.

17 c) Sótartalma: A tengervíz híg sóoldat. Átlagos sótartalma 35 ‰ (1000g v. 1 dm 3 tengervízben 35g szilárd anyag található oldott állapotban.)

18 A sótartalom regionális eloszlását a térképen izohalinákkal (az azonos sótartalmú helyeket összekötő görbékkel) ábrázolják.

19 d) Hőmérséklete : A víz fajhője különbözik a szárazföldek fajhőjétől. Lassabban melegszik fel, de lassabban hűl ki. Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 o C. A sarki vizek felszíni hőmérséklete 0 o C körüli. A legmelegebb az é.sz. 7 o -án, o C m-es mélységben már csak 1-3 o C a hőmérséklet.

20 e) A tengeri jég : A tengervíz fagyáspontja oldott sótartalma miatt nem 0, hanem kb. -2 o C. Jégtábla  jégmező. A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük". A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".

21

22 5. A tengervíz mozgásai A tengervíz soha nincs nyugalomban. Mozgásai: hullámzás hullámzás tengeráramlás tengeráramlás tengerjárás (árapály) tengerjárás (árapály)

23 a) Hullámzás : A tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak.

24 A hullám részei: a) hullámhegy b) hullámvölgy c) hullámhossz

25 Hullámmorajlás A fenékbe ütközve a hullámok összeomlanak. A fenékbe ütközve a hullámok összeomlanak.

26 Hullámtörés A partnak csapódó hullám magasra felfröccsenve törik szét. A partnak csapódó hullám magasra felfröccsenve törik szét.

27 b) Tengeráramlás : A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén.

28 A tengeráramlások fajtái: Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások.

29 Ismertebb tengeráramlások: Ésszaki félgömb: Golf Golf Kuro-shio Kuro-shio Észak-egyenlítői Észak-egyenlítői Egyenlítői-ellenáramlás Egyenlítői-ellenáramlás Labrador Labrador Oja-shio Oja-shio Déli félgömb: Dél-egyenlítői Dél-egyenlítői Humboldt Humboldt Benguela Benguela Nyugatiszél-áramlás Nyugatiszél-áramlás

30 c) Tengerjárás: A tengerszint ritmusos (6 óránként) ingadozásai. Dagály: a víz emelkedésének időtartama: kb. 6 óra. Apály: a víz süllyedésének időtartama: kb. 6 óra. A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása kelti.

31 Szökőár Újholdkor és holdtöltekor alakul ki.

32 Vakár Első és utolsó negyedkor alakul ki.

33 e) Tengerrengés: Ha földrengés epicentruma a tenger fenekén van, akkor a rengéshullámok a Világtenger víztömegét is megmozgathatják. A hullámok km hosszúak is lehetnek. Sebességük km/h is lehet.

34


Letölteni ppt "IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések