Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyirokrendszer Nyirokmasszázs. A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyirokrendszer Nyirokmasszázs. A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken."— Előadás másolata:

1 Nyirokrendszer Nyirokmasszázs

2 A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken belül intracellularisan, kisebb része (30%) extracellularisan, a sejtek közötti térben található. A kettőt egymástól elválasztó sejthártya ozmotikus hártyaként működik; a sejtek és a sejtek közötti folyadék molekuláinak áramlási irányát a sejt anyagcsere-folyamatai határozzák meg. A vér és az interstitium között levő hajszálerek fala ún. dializálóhártyához hasonlítható, amely a víz és a benne levő oldott krisztalloidok számára többszörösen átjárható, viszont a vér alakos elemeit, a vérsejteket és a vérplazma nagy molekulájú alkotórészeit, elsősorban a fehérjéket, visszatartja.

3

4 A nyirok jellemzői:  lymphocytákat tartalmaz  áttetsző vagy tejfehér színű, viszkózus folyadék;  vízből, a benne oldott krisztalloid anyagokból és gázokból (szén-dioxid, nitrogén), valamint kisebb mennyiségben kolloidokból és elvétve különböző sejtekből áll  mennyisége függ a szövetek működési állapotától.  fibrinogéntartalma miatt alvadásra hajlamos.  az egyes szervekből elfolyó nyirok elszállítja az illető szerv – pl. a bélhám – által felvett tápanyagokat, illetve a szerv által termelt specifikus anyagokat is.

5 A nyirokképzés vakon végződő nyirokkapillárisokban megy végbe. Az aktív sejtműködés által termelt kismolekulájú anyagok vagy egyéb tényezők, ha növelik vagy csökkentik a kapillárisokban levő vér kolloidozmózisos nyomását, akkor növelik a sejt közötti tér vízfelvételét. Mindez a szövetek duzzadásával jár, amelynek arányában a nyirokkapillárisok falához térő rácsrostok széthúzzák a nyirokkapillárisokat, és az interstitialis folyadék a kapillárisok tágult üregébe áramlik. A kapillárisok billentyűi ebben az időszakban zártak, de ha az interstitialis nyomás csökken, a rácsrostok ellazulnak, a folyadék a kapillárisokból visszaáramlik a szövetekbe, a nyirok koncentráltabbá válik, ezáltal a billentyűk nyílnak, és a nyirok az elvezető nyirokérbe áramlik.

6 A nyirok áramlása több tényezőtől függ: 1.a nyirok termelődésétől, 2.a felszaporodott nyirok hátulról jövő nyomásától, a „vis a tergo”-tól (vitatott, jóllehet ha lekötik a nyirokeret, az megduzzad és meg is repedhet), 3.a szerveknek az áramlást elősegítő, azt biztosító mozgásától, amely lehet aktív és passzív; a nyirokerekben levő billentyűk biztosítják a nyirok egyirányú áramlását; a szív, a tüdő, a bélcső működése a nyirokkeringés legfontosabb tényezője; a bél mozgása pl. fontosabb szerepet tölt be az áramlásban, mint a bélbolyhok mozgása, 4.a nagy nyirokértörzseknek a vénákhoz hasonló működésétől; telődésük és kiürülésük a légzőmozgások függvénye. Kilégzéskor a rekesz szárai összenyomják a közöttük, illetőleg mögöttük levő nyirokértágulatot, cisterna chyli, és belőle a mellvezetékbe préselik a nyirkot. Belégzéskor a cisterna kitágul, és megtelik a két oldalán nyíló nyirokerekből származó nyirokkal. A vénás vér áramlása gyorsabb, mint a nyirokáramlás, s ez szívó hatást gyakorol a benyíló nagy nyirokértörzsekre. 5.A nyirokerek falának beidegzése, tónusa, a benne levő simaizomzat összehúzódása szintén befolyásolja a nyirok áramlását.

7 A nyirokerek A nyirokerek nagyságuk és szerkezetük szerint lehetnek: 1.nyirokkapillárisok, 2.nyirokerek, 3.nagy nyirokértörzsek. 1.A nyirokkapillárisok, vasa lympathica capillaria. 0,1–0,2 μm vastag, rugalmas falú, háromszoros tágulásra képes, szűk cső vagy vakzsákokkal eredő csövek, a szervezet kötőszövetes állományában találhatók; kötőszövetes sejtek laza hálózata veszi körül Változó alakú endothel csőhálózatot, plexus lymphaticus, képeznek, amelyek fokozatosan növekedő nagyobb erekbe, vasa lymphatica, szedődnek össze. A falát alkotó endothelsejtek szélei csipkézettek, a sejt közötti rés 9 nm (a bélbolyhok kapillárisaiban 15–20 nm). A nyirokkapilláris membrana basalisa nem „ablakos falú”, de hézagos, és számtalan hólyagocska (rhopheosoma, symphosoma) is segíti a transcellularis anyagtranszportot 2000–5000 molekulasúlyig. A kapillárist rácsrosthálózat köti környezetéhez. A nyirokerek révén a nyirokcsomókba juthat:  testnyílásokon át a szervek szöveteibe bejutott por (korom, mész, kő, fémpor stb.)  légzéssel a tüdőbe került porszemcsék ott lerakódnak.  bőr sérülésein át bejutott szemcsék  normális körülmények között igen kis mennyiségben, nagyobbrészt csupán gyulladások esetén kerülnek, főleg fehérjék, a sejt közötti térbe. Ennek folyamatos elszállítását döntően a nyirokhajszálerek végzik; a vér és a vérérkapilláris rendszer szerepe ebben csekély.

8 2. A nyirokerek A vénákhoz hasonló szerkezetűek. Páros, tág állapotban tökéletlenül záró, szimmetrikusan helyeződő billentyűk, valvulae lymphaticae, vannak. Az ér falát simaizomsejt gyűrű övezi, amely segíti a billentyűk működését. Helyeződésük szerint a nyirokerek lehetnek:  felületesek, vasa lymphatica superficialia, amelyek rendszerint a felületes bőrvénákat, idegeket kísérik.  mély nyirokerek, vasa lymphatica profunda, a mélypólyán belül haladnak, és általában a nagyobb vénákat követik.

9 3. Nagy nyirokértörzsek Az egy vagy több nyirokcsomón áthaladó nyirokerek a nyirkot a nagy vagy fő nyirokértörzsekbe vezetik, ahonnan az a vénarendszerbe jut. Három nagy nyirokértörzs van: a)a mellvezeték, ductus thoracicus, b)a truncus trachealis, c)a ductus lymphaticus dexter. a)A mellvezeték, ductus thoracicus - az aorta mentén halad. Össze gyűjti a nyirkot:  az alsó végtagokból,  a medencéből, a hasfalból,  a hasüreg és mellüreg szerveiből,  a mellkas falának nagyobb részéből. Nyirokértörzsek lépnek bele több irányból, a medence, a has és a mellkas falából.

10

11 b) A ductus lymphaticus dexter (jobb oldali nyaki nyirokértörzs)  a fej,  a nyak  a mellkas elülső részének  jobb elülső végtagnak a nyirkát gyűjti össze. c) A truncus trachealis - a gégecső bal oldalán halad, a mellvezetékbe vagy a jobb vénaszögletbe szájadzik.  a fej,  a nyak bal felének  a bal elülső végtag nyirokereinek közös törzse.

12

13 Nyirokszervek TÍMUSZ – a csecsemőmirigy A méhen belüli élet során a magzati őssejtekből különféle funkciójú sejtek képződnek. A vér őssejtjeiből például nyiroksejtek is képződnek, ezek közül azok, amelyek a vérárammal bekerülnek a tímuszba, ott ún. tímusz-függő limfocitákká (röviden T limfocitákká vagy T sejtekké) alakulnak. Bár a születés után még sokáig képződnek T sejtek a tímuszban is, a képzés egyre inkább áttevődik a nyirokcsomókba, ahol e folyamat életünk végéig tart. A tímusz nagysága nem csecsemőkorban a legnagyobb (kb. 4×5 cm), csak a baba méretéhez képest tűnik nagynak. A születés után tovább növekszik egészen a pubertás korig, majd ettől kezdve fokozatosan csökken a mérete, és szerkezetében egyre több lesz a zsírszövet. Az életkor mellett a másik „sorvasztó” tényező sejtjeinek kortizol érzékenysége. A kortizol (gyulladások kezelésére is alkalmazható) a mellékvesekéregben képződő nagyon sokféle hatású szteroid hormon, melynek termelése stresszhelyzetekben fokozódik. A tímusz hiánya súlyos betegséget okoz, az így született gyermekek – megfelelő kezelés nélkül – nem sokáig tudnak életben maradni, mert nem tud szervezetük ellenállni a fertőzéseknek. Ugyanakkor, ha felnőtt korban, bizonyos betegségekben (pl. miaszténiában) eltávolítják a tímuszt, az immunrendszer működésében komoly zavar már nem keletkezik.

14 A tímusz tehát az immunrendszer egyik legfontosabb sejtjének a képzési helye, emellett a T limfociták működését befolyásoló tímusz-hormonokat is termel. A T limfociták szerepe kettős:  egyrészt az egész immunrendszer karmesterei, szabályozói,  másrészt az ún. sejtközvetített immunreakciók végrehajtói, tehát a sejtekben élő vírusok, paraziták elpusztításában játszik fontos szerepet. A T limfociták működőképessége idős korban (65 év felett) már kimutathatóan gyengébb, 80 éves kor felett pedig még jobban csökkent. Ezzel hozható kapcsolatba, hogy bizonyos vírusok (pl. az övsömört okozó bárányhimlő vírusok), vagy baktériumok (pl. a tuberkulózis baktériumok) az idős embereket könnyebben megbetegítik.

15

16 A nyiroktüszők A thymus kivételével a lymphoreticularis szövetek alapegysége a nyiroktüsző. A tüszők lymphoid sejtek gömb vagy tojásdad alakú halmazai. A tüsző centrumában a lymphoblast sejtekből álló csíraközpont, centrum germinativum, látható, amelyben szaporodnak a lymphoid sejtek. a)Önálló nyiroktüszők  az emésztőcsatorna falában  nagy számban találhatók a légzőkészülék  a húgy- és nemi szervek falában  a kötőhártyában  az arachnoideában b) A csoportos nyiroktüszők

17 A lép immunreakciói lényegében a nyirokcsomókéhoz hasonlóak. A különbség csupán az, hogy:  a nyirokcsomó a nyirokárammal odajutott idegen anyagokra lokális, később általános immunválaszt produkál,  a lép- és a vérnyirokcsomók viszont csupán a vérbe került idegen anyagok elleni általános immunreakció helyei. A lép „nélkülözhetetlen” immunműködését a nyirokszervek helyettesíteni képesek.

18 A lép az elöregedett vörös vértesteket, trombocitákat bontja és a keletkező vérfesték (bilirubin) a vénarendszeren a májba, a ferritin pedig a csontvelőbe jut. A lép részt vesz a lymphopoesisben, plasma-sejteket és microphagokat termel.

19

20 A nyirokcsomók A nyirokerek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi nagyságú nyiroktüszőkből álló szervekbe, a nyirokcsomókba, nyílnak.  vas afferensek - nyirokcsomók felé vezető nyirokerek  vas efferensek - kilépő nyirokerek A nyirokcsomók nyirkot több szakaszon megszűrik, a nyirokáramba került szemcsés anyagokat (baktérium, por) visszatartja („biológiai szűrők”).

21

22

23

24 Minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek van saját, ún. regionális nyirokcsomója, amelyhez az illető tájék, szerv vagy szervrészlet nyirokerei vezetnek. A sinus falát alkotó sejtek időnként „ablakos” állapota lehetővé teszi, hogy a kéreg- és a velőkötegek is részt vehessenek az idegen anyagok felvételében és megkötésében. Amíg a nyirok ezen a labirintusszerű marginális sinusban, majd a hasonló szerkezetű velősinusokban áramlik, többszörösen érintkezik a sinus falát határoló és áthidaló RES-sejtekkel, amelyek fagocitálóképességük révén mindennemű idegen anyagot képesek kiszűrni a nyirokból. A nyiroktüszőben fejlődő nyiroksejtek (lymphocyták) a sinusokba bejutva, a nyirokkal továbbjuthatnak. Megindul a lymphocyták körforgása  a nyirokereken át a vérérrendszerbe  nyirokcsomókat ellátó vérből újból vissza a nyirokcsomókba. Leadják a „periférián szerzett információikat” az olyan anyagokról, amelyek ellen immunanyagokat kell termelni. Ezután újból visszakerülhetnek a véráramba.

25 c) A mandulák A nyálkahártyák bizonyos meghatározott területein helyeződő, többrétegű, szabálytalan alakú nyiroktüszőhalmazok. A lymphocyták a nyálkahártya hámjába (reticularis hám), illetve a hám felületére vándorolhatnak, ahol találkozhatnak a garatba jutó antigénekkel, majd az alapszövetbe visszavándorolva, immunológiai információt visznek az ott is fellelhető macrophagokhoz hasonlóan. Gyulladáskor granulocyták is csoportosulnak a hám felületén.

26 A nyirokmasszázs olyan fizioterápiás eljárás, ahol a kötőszövetre gyakorolt nagyon lágy fogástechnikával fokozzuk a nyirok folyadék visszaáramlását. A manuális nyirokmasszázst Emil Vodder dán fizioterapeuta fejlesztette ki 50 évvel ezelőtt Cannes-ban. A kisartériákból kipréselődő folyadék a nyiroknedv, amely ha drasztikusan felhalmozódik egy bizonyos területen és elfolyása gátolt, káros hatású duzzanatot okozó jelenség. Nyirokmasszázs:  meggyorsítja a felgyülemlett folyadék távozását  javítja a nyirokrendszer ellenálló képességét  megszünteti az anyagcserezavarokat  nyugodt idegállapotot eredményez  segítségével a méreganyagok ugyanis előbb az érpályába, majd a vér útján a májhoz illetve a vesékhez kerülnek, ahol egyrészt átalakulnak, másrészt kiválasztódnak. A nyirokdrenázs tehát aktiválja az immunrendszert és az anyagcsere-folyamatokat, kiüríti a szöveti ödémákat - csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát-, valamint indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt, a sejtek táplálék- és oxigénellátását is. Rendszeresen érdemes alkalmazni,nincs káros mellékhatása. Egy erősen elsalakosodott testet nem lehet egy kezelés alatt megtisztítani.

27 Nyirokmasszázs arcon Simítunk:  az alsó, felső ajkakon,  orrtőn,  orcákon,  homlokon Pumpáló mozdulatokat végzünk  nyomásváltoztatással az állközéptől az állkapocs csúcsáig vízszintesen kb. ötször  a kulcscsont feletti csomót a mutatóujjal pumpáljuk  az orrháttól az orca felé, orrhegytől indulunk, orrtőtől indulva fejezzük be.  a szem alatti részről indulva, a szájzugot érintve az állcsúcsig, majd spirálisan a mély nyaki csomóig

28  a szemöldökön, majd a homlok közepétől halántékig  a halántéktól a mély nyaki nyirokcsomóig  a mély nyaki csomótól a kulcscsont feletti csomóig A masszázs befejezésekor simító mozdulatokat alkalmazzunk:  orrháttól a halántékig  halántéktól a szem alatt az orcákon  kezeinket az arcra tesszük, alul alátámasztjuk, pihentetjük, felül támasztjuk, pihentetjük, lassan simítunk.  az állcsúcstól az állkapocs csúcsáig simítunk, majd elengedjük a bőrt.

29 Nyirokmasszázs nyakon, dekoltázson A masszázst szemből végezzük. A szegycsonttól a vállcsúcs felé haladva simítunk legyezőszerűen. Körkörös mozdulatokat végzünk a mély nyaki nyirokcsomótól a kulcscsont feletti csomókig. A nyakszirti csomótól a kulcscsont feletti csomóig pumpálunk. Az állcsonttól a mély nyaki csomóig, majd a kulcscsont feletti csomóig pumpálunk. A fül előtt, majd a fül mögött végzünk pumpáló mozdulatokat. Pumpáló mozdulatokat végzünk ismét a nyaki csomótól a kulcscsont feletti csomóig. A masszázst simító mozdulatokkal fejezzük be.

30 Javallatai:  Fogamzásgátlót szedő nőknek Klimaxban levő nőknek  Premenstruális szindróma enyhítésére, feszültség csökkentésére  Krónikus légúti fertőzésekben  Nyálkahártya-gyulladás  Legyengült immunrendszer aktiválása  Migrénes fejfájás; agyvérzés utáni állapot  Ödémás, táskás szemek, duzzadt arc; és egyéb ödémák csökkentésére  Puffadás, székrekedés megszüntetésére  Általános immungyengeség, asztma; allergiák, melléküreg-gyulladás  Akut visszérgyulladások és trombózisok - a folyamat lezajlása után elkezdeni a kezelést  Idegesség, alvászavaroknak a kezelésére  Idegesség, alvászavar, koncentráció zavar, túlfeszült idegrendszer oldására  Magas vérnyomás csökkentésére (vérhigító)

31 Ellenjavallat Akut gyulladásos folyamatoknál, mert ilyenkor a helyi gócból a kórokozók az egész szervezetre átterjedhetnek. Pajzsmirigyműködés zavaroknál; nyaki nyirokdrenázs során a rosszul működő pajzsmirigyszövetből hirtelen nagy mennyiségű hormon kerülhet a vérbe. Trombózisgyanús területeken - a kialakult vérrögből kis darabok szakadhatnak le, és tovasodródva, például tüdőembóliát okozhatnak. Daganatosan elfajult szövetek közelében, masszázs hatására leszakadó és a vérkeringéssel távoli régiókba jutó daganatsejtek áttétek kialakulását segíthetik elő. Szívelégtelenséghez társuló ödémáknál - nyirokdrenázs során, ugyanis a vérkeringésbe kerülő szövetnedv fokozza a szív térfogatterhelését, és fennáll a tüdő-ödéma keletkezésének veszélye.

32 Nyirokmasszázs gépek segítségével Vákuummasszázs A vákuum segítségével összetördeljük a zsírsejteket, melyek a nyirokrendszeren keresztül salakanyagként távoznak a szervezetből. A vákuumos nyirokmasszázs hatására: - javul a vérkeringés, - megélénkül az anyagcsere, - javul a nyirokáramlás, - méregtelenítő hatású. A kezelést követően infraszaunát célszerű javasolni, hiszen a vákuum kezelés során a felszínre kerülő méreganyagok, salakanyagok, zsírok a szauna hatására még intenzívebben kiürülnek a szervezetből!

33 Ultrahangos kezelés A kezelés során az ultrahanggal több milliméter mélyen bedolgozzuk a hatóanyagot a bőrfelszín alá. Az ultrahang felmelegíti a szöveteket, élénkíti a zsíranyagcserét, miközben a kezelőfejben lévő rezgőmembrán, mikromasszázs révén megkezdi a felesleges zsír eltávolítását a zsírsejtekből. A lebontott zsírok és salakanyagok a nyirokrendszerbe kerülve, távoznak a szervezetből. Az ultrahang hatására: - az erek kitágulnak, - a nyirokkeringés fokozódik, - felgyorsul a sejtanyagcsere. A kezelést, hatékonyságának növelése érdekében javasolt infraszaunával kiegészíteni.

34 Face lifting kezelés A készülékhez egy pár elektróda kapcsolódik. A kezelés lépései: 1. Tonizálás ránconként – a pozitív elektróda áll a ránc egyik végén, a negatív elektródát kell végighúzni a ráncban. Kb. 50 Hz 2. Salaktalanítás, méregtelenítés  A mozgó elektródát pedig a profundustól (nyaki nyirokcsomó) kell a terminusig (kulcscsont feletti nyirokcsomó) vezetni. Kb X  Hajtőtől a halánték felé  Halántéktól a parotishoz kb. 10X  Orr középvonalától parotishoz  Angulushoz (állkapocsszöglet) összegyűjteni a felső és az alsó ajak, valamint az áll területén lévő nyirkot  Innen a parotisba, majd a profunduson át a terminusba vezetjük a nyirkot, kb 15-20X. 3. Ránckorrigálás


Letölteni ppt "Nyirokrendszer Nyirokmasszázs. A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken."

Hasonló előadás


Google Hirdetések