Területfejlesztés és turizmus II.

Az előadások a következő témára: "Területfejlesztés és turizmus II."— Előadás másolata:

1 Területfejlesztés és turizmus II.
Dr. Jandala Csilla

2 A ruralitás értelmezése a turizmusban
II. Félév 1. hét A ruralitás értelmezése a turizmusban

3 Rurális turizmus fogalma
Nem új fogalom: a XIX. századtól használatos = vidéki környezetbe való utazás (általában vonattal!) XX. században: nagyobb létszám, bérelt vagy saját gépkocsi, kisvárosok és falvak Definíció = „Vidéken bonyolódó turizmus” (?)

4 Ellentmondások Valójában nem egyszerű a meghatározás, mert:
Magát a rurális területet nehéz definiálni Rurális területen nem csak rurális turizmus létezhet Városi/üdülőhelyi turizmus vidéken is létezhet Van, ahol parasztgazdaságokhoz kötődik (Ausztria, Németország) Urbanizált, rurális területek közti különbségek mérséklődnek

5 (folytatás) Rurális turizmus komplex tevékenység, országonként mást és mást jelent Alapja: speciális érdeklődést keltő természeti környezet

6 A ruralitás vizsgálatának szempontjai
1. Népsűrűség, település nagyság - általában alacsony népsűrűség jellemzi, pl. Ausztrália/ Kanada <1000 lakos, Ausztria <5000 lakos, Franciaország < 2000 lakos Svájc/Portugália < lakos - természeti vagy megművelt, erdősített területek dominanciája

7 (folytatás) 2. Földhasználat - alacsony arányú beépítettség (10-20%)
- mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek dominálnak - tradícionális iparok fennmaradnak - (+) kevés női munkaerő, csökkenő foglalkoztatottság

8 (folytatás) 3. Tradícionális társadalmi szerkezet
- Szociológusok szerint: a) kisvárosi társadalmak b) agrár társadalmak c) ruralisták - Urbánus és rurális közösségek különbségei

9 OECD Rurális Fejlesztési Programja kritériumai
150 fő/km2 –nél kisebb népsűrűség Az egyes települések lakóinak száma < 10ezer főnél Mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással foglalkozó lakosság aránya min % Átlagnál magasabb munkanélküliség Beépítettség max. 20 % Tradícionális közösségek

10 Mi tekinthető rurális turizmusnak?
Rurális területen jelentkező turizmus A természettel való kapcsolata szoros: funkcionálisan rurális Méreteiben rurális : kisvállalkozások jellemzik Helyi családok részvételével valósul meg (általában nem önálló tevékenység) Lassú, organikus, de hosszú távon biztos fejlődés Személyes kontaktusok a vendéggel Fejlesztése egyben a rurális környezet fenntarthatóságát szolgálja

11 A rurális turizmus jellemzői
Helyi tulajdonú vállalkozások (kiegészítő tevékenység) Fejletlen infrastruktúra Kisméretű létesítmények Sok, szabadban szervezett program, tevékenység Részmunkaidős foglalkoztatás (dolgozók közel laknak) Nagy szezonalitás Kevés vendég (személyes kapcsolat) Lokális légkör Niche marketing

12 Városi/üdülőhelyi turizmus jellemzői
Vállalkozások jelentős része nem helyi tulajdonú (Turizmus = fő tevékenység) Fejlett infrastruktúra Közepes ill. nagy méretű létesítmények Kevés szabadban szervezett program, tevékenység Teljes munkaidős foglalkoztatás (dolgozók távol laknak) Mérsékelt szezonalitás (vagy nincs) Sok vendég (anonim kapcsolat) Kozmopolita légkör Széleskörű marketing tevékenység az értékesítésben

13 2.hét A rurális turizmus adottságai és lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (esettanulmány)

14 A megye turisztikai forgalma (2004)
Szálláshely Vendégek (% külf.) Vendégéjsz. Átlagos tart. Szálloda (27%) (30%) 1,76 Kemping (10%) (17%) 1,58 Fizetővend. 3.769 (48%) (59%) 5,5 Falusi száll. 2.206 (3%) (2%) 4,78 Összesen (19%) (21%) 1,97

15 A megye ruralitásának igazolása
Népesség, migráció - terület: km² - népesség: fő - népsűrűség: 95 fő/km² 2. Gazdasági szerkezet - foglalkoztatottak száma: 130 ezer - munkanélküliségi ráta: 20 % - foglalkoztatás szektoronként: mezőgazdaság: 15% , feldolgozóipar 26%, keresk. 9%, szolgáltatás 18%, oktatás 13%, eü 9%, közigazgatás 3%

16 (folytatás) 3.Szociális helyzet
- felsőfokú oktatásban részt vevők: 5 ezer fő - csecsemőhalandóság: 1,6% - bűnesetek: 20 ezer / év (felderítettség aránya: 40%) 4. Környezet és fenntarthatóság - mezőgazdaságilag művelt ter.: 66% - erdő: 18% (évi 4%-os növekedés) - védett ter.: 4% - víztisztítás aránya: 62%

17 Fejlesztésre javasolt termékek
Három termékcsoport: Természet Örökség Vallás

18 „Természet” termékcsoport elemei
Folyók: Tisza, Túr, Szamos, Bodrog Mezők Mocsarak Árterek, ártéri erdők Védett növények, állatok Sóstó

19

20

21 Nyíregyháza Sóstó

22

23

24

25 „Örökség” termékcsoport elemei
Templomok: Nyírbátor, Csaroda, Tákos Kastélyok: Tiszadob, Vaja, Tuzsér Malmok: Túristvándi, Tarpa Emlékhelyek: Szatmárcseke, Tiszacsécse Kézművesség: hímzés, faragás Építészet (lakóházak, haranglábak), életmód Gasztronómia Tradícionális halászat, gazdálkodás

26 Nyírbátor

27 Nyírbátor

28 Nyírbátor

29 Nyírbátor

30 Csaroda

31 Tákos

32 Tákos

33 Tiszadob

34 Tiszadob

35 Túristvándi

36 Tarpa

37

38 Szatmárcseke

39

40

41 Tiszacsécse

42

43 „Lekvárium” (Penyige)

44 „Vallás” termékcsoport elemei
Máriapócs, a görög-katolikus vallás európai központja

45

46

47 Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása I.
6. hét Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása I.

48 Előzmény: Abu Simbel, Philae, 1959

49 Világörökség Egyezmény (World Heritage Convention)
UNESCO, 1972: „ Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének megóvására” Célja: jogi, adminisztratív, pénzügyi keret biztosítása, együttműködők ösztönzése Napjainkban: 180 tagország (Mo től) Kapcsolódó témák: pl. világörökségek listája, alap, védelem, logo

50 1.Világörökségek listája
Különleges, univerzális értékek számbavétele pályáztatással Ma: 812 helyszín (137 államban) Veszélyeztetett világörökség helyszínek (fegyveres konfliktus, tűzvész, vulkánkitörés, földcsuszamlás, belvíz, tulajdonos-váltás, túlzott urbanizáció, spontán turizmus-fejlődés)

51 2.Világörökség Alap Tagországok befizetéseiből + magánadományokból képződik (kb. 2 millió euro/év) Felhasználása: „gyorssegélyként” (veszélyeztetett helyszínek, szaktanácsadás, képzett munkaerő, tréningek) Esetenként hosszú távú kölcsön is nyújtható!

52 3. Nemzeti és nemzetközi védelem
Elsődleges felelősség: tagországoké Mit kell biztosítaniuk? - politika - módszer - kutatások, mérések - tréningek

53 4. Világörökség Bizottság
A tagországok közül 2-2 évre választják (21 tag) Feladataik: - Pályázatok elbírálása - Különösen veszélyeztetett helyszínek listájának összeállítása - A Világörökség státuszt elvesztettek listájának közzététele - Világörökség Alap kezelése - Információ nyújtás

54 5. Világörökség Központ Létrehozása: 1992
A még nem csatlakozott országok ösztönzése A tagországok inspirálása újabb pályázatokra Közreműködés a tagországok tréning-programjaiban Gyors reagálás fegyveres konfliktus, természeti katasztrófa esetén Az UNESCO kulturális és természeti örökségekkel kapcsolatos tevékenységének promóciója

55 6. Világörökség logo

56 7.Világörökség kategóriák
Kulturális (628) Természeti (161) Vegyes (23)

57 7.1. Kulturális örökségek Műemlékek: építészeti, monumentális festészeti, szobrászati művek, régészeti elemek Épületegyüttesek Helyszínek: ember, vagy az ember és természet közös alkotása Megfeleljenek a hitelesség kritériumának!

58 Kultúrtájak Történeti tájak, melyeket az ember a természettel közösen hozott létre - tudatosan tervezett és kialakított épületek parkokkal - fejlődési folyamatot tükröznek: jelenlegi formájuk a természethez való reagálás révén alakult ki - társult értéket hordozók (asszociatív): pl. vallási, művészeti, kulturális jelenségek és a természet viszonya

59 7.2. Természeti örökségek Esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli képződmények Tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli képződmények, kihalástól fenyegetett növény- és állatvilág lakóhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolható területek Természeti tájak Megfeleljenek az integritás kritériumának!

60 7.3 Vegyes kategória Kulturális és természeti javak gazdag keveréke, együttese: pl. Taishan-hegység (Kína) - ősmaradványok, geológiai lelőhely - gyógynövények (462 fajta) - számos 100 évnél idősebb fa - szentélyek (22 templom, 97 romterület, 819 sírhely): buddhista, taoista kultuszhelyek

61 Magyar világörökség helyszínek/1.
Felvétel éve /Örökség-fajta Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete 1987 és 2002 / Kulturális Hollókő ófalu és táji környezete 1987 / Kulturális Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 / Természeti Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996 / Kulturális

62 Magyar világörökség helyszínek/2.
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1997 / Kulturális (kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 / Kulturális Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001/ Kulturális (kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék 2002/ Kulturális (kultúrtáj)

63 Világörökség és turizmus
Vonzerő a turizmus számára Turizmus +/- hatásai Fejlesztés a Világörökség Egyezménnyel összhangban lehetséges (megfelelő menedzsment, optimális infrastruktúra, stb.)

64 Felvétel a Világörökségi Listára
Javaslat benyújtása a Nemzeti Bizottsághoz Várományosi listára vétel Kormányelőterjesztés a Világörökség Bizottság számára Ellenőrzés, véleményezés (tanácsadó szervezetekkel) Döntés Évente hány javaslatról lehet dönteni?

65 A világ 7 új csodája - New 7 Wonders
Világméretű szavazás 2000-től (Bernard Weber, Svájc) 21 „csoda” kiválasztása 77-ből 2005-ben Kínai Nagy Fal Magyar helyszín: Parlament: 33. volt Szavazás ig

66 Versenyben lévő 21 csoda 1. Gízai piramisok Timboktu 2. Stonehenge Krisztus szobor 3. Colosseum Húsvét szigetek 4. Akropolisz Machu Pichu 5. Hagia Sophia Chichen Itza 6. Nagy Fal Szabadság szobor 7. Kijomizu templom Neuschwanstein-i kastély 8. Kreml Alhambra 9. Petra Eiffel torony 10.Tádzs Mahal 11. Angkor Vat 12. Sydney-i Operaház Kimaradt pl. Golden Gate híd, Sagrada Familia, Písa-i ferdetorony, Tibeti Potala palota!

67 Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása II.
7. hét Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása II.

68 7.1.Budapest Duna-parti látképe és az Andrássy út környezete

69

70

71 7.2. Hollókő ófalu

72

73 7.3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai

74 7.4. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság

75

76 7.5. Hortobágyi Nemzeti Park

77

78 7.6. Pécsi ókeresztény sírkamrák

79

80 7.7.Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj

81

82

83 7.8. A tokaji történelmi borvidék

84

85 7.9. A magyar várományosi listán szereplő helyszínek
Tarnóc ősélőhely A Komárom / Komarnoi erődrendszer "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím) A Rózsadombi termál karszt területe Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó A római limes magyarországi szakasza Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Tájház hálózat Magyarországon Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai

86 7.10. A világörökség helyszínek turisztikai hasznosításának feltételei
Állami feladatok Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók) A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai A látogatók (turisták) feladatai

87 Állami feladatok Értékek fenntartása, védelme
Teherbíró-képesség vizsgálat Infrastruktúra biztosítása Figyelemfelkeltés, tájékoztatás Oktatás, nevelés támogatása

88 Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók)
Hosszú távú gondolkodás Részvétel az értékek fenntartásában Fenntartható és teherbíró-képességnek megfelelő turizmus fejlesztés Keresleti tendenciákkal összefüggő komplex termékfejlesztés Helyi lakosság bevonása a fejlesztésbe

89 A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai
Speciális menedzsment eszközök alkalmazása Folyamatos kontroll Részvétel a fejlesztésekben Oktatási programokban való részvétel Autentikus és a turisztikai termékkel harmonizáló kiegészítő szolgáltatások nyújtása

90 A látogatók (turisták) feladatai
Helyi szokások és a helyi közösség életmódjának tiszteletben tartása Előzetes ismeretgyűjtés, tájékozódás Megfelelő viselkedés

91 7.11. A lehetséges hasznosítás formái és problémái
Elsődleges, másodlagos vagy kiegészítő vonzerő Különleges kínálatban való megjelenés: pl. incentive, vallási, zarándok, kulturális, rendezvény Megközelíthetőség (fő áramlások, infrastruktúra) Van-e látható jele????

92 Magyarország 7 csodája: szavazás
Budapesti Sportaréna Jáki templom Csarodai református templom Komáromi Monostori erőd Dohány utcai zsinagóga Lánchíd Egri érseki pincerendszer Mátyás templom, Halászbástya Esztergomi Bazilika Paksi templom Fertődi Eszterházy kastély Pannonhalmi Apátság Gresham palota Parlament Hollókői ófalu Pasaréti tér együttese Hortobágyi Kilenclyukú híd Szegedi Dóm tér együttese ING székház Visegrádi Királyi palota Iparművészeti Múzeum

93 A magyar építészet 7 csodája
Parlament (6781) Szegedi Dóm tér együttese (5235) Mátyás templom a Halászbástyával (3646) Egri érseki pincerendszer (3599) Pannonhalmi Apátság (3392) Esztergomi Bazilika (3110) Lánchíd (2898)