Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kusztor Adél: Rurális terek Európában. MIT JELENT A „RURALITÁS”? - FALUSIAS? - VIDÉKI? - NEM-VÁROSI? - ELMARADOTT? - ÉRINTETLEN? Ruralitás: egy adott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kusztor Adél: Rurális terek Európában. MIT JELENT A „RURALITÁS”? - FALUSIAS? - VIDÉKI? - NEM-VÁROSI? - ELMARADOTT? - ÉRINTETLEN? Ruralitás: egy adott."— Előadás másolata:

1 Kusztor Adél: Rurális terek Európában

2 MIT JELENT A „RURALITÁS”? - FALUSIAS? - VIDÉKI? - NEM-VÁROSI? - ELMARADOTT? - ÉRINTETLEN? Ruralitás: egy adott helyen és időben megfigyelhető, a falvakra jellemző térbeli és társadalmi tulajdonságok összessége (KOMPLEX) Rurális térség: olyan tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, amely – beleértve a falvakat és a kisebb városokat is – gazdaságilag és szociálisan egységes egészet alkot a környező rurális térséggel, és ahol a városi térségekhez viszonyítva számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja, és ahol a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják. (Rurális Térségek Európai Chartája, 1996.)

3 A vidék általános jellemzői •Mezőgazdaság - stratégiai ágazat •Agrárszektor visszahúzódása, de nélkülözhetetlen pillér – GDP-ből való részesedés csökken •Diverzifikáció megjelenése •KKV alacsony száma vidéken •Falusi turizmus – kiegészítő jövedelem •Infrastruktúra: átgondolatlan fejlesztések, közlekedés – elérhetőség •Kistérségi szerveződések, kistérségek, kistérségi szint •Differenciált vidék

4 Vidék definíció - EUROSTAT •- „sűrűn lakott területek”: egymással határos önkormányzatok (települések) csoportja, melyek mindegyike 500 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű, s a terület népességszáma minimálisan 50 ezer fő, •- a „köztes (átmeneti) kategória”, ahol a szomszédos települések mindegyikének a népsűrűsége nagyobb, mint 100 fő/km2, és közvetlen nem kapcsolódnak a sűrűn lakott területekhez, és a terület népessége minimum 50 ezer fő, vagy a sűrűn lakott területhez kapcsolódik. •- a „ritkán lakott területek”, a települések azon csoportja, melyek az előző kettőhöz nem sorolható.

5 Vidék: OECD definíció Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet •a helyi települési (közösségi) szintre (NUTS5) vonatkozóan: azok a területek (települések) tekinthetők rurálisnak, ahol a népsűrűség 150 fő/km²-nél alacsonyabb. A regionális (területi) szinten - ami alatt ebben az esetben főleg a NUTS3 szintet kell érteni, az OECD 3 térségi típust különböztet meg a térség ruralitási fokát illetően, azaz, hogy a régió népessége milyen mértékben él rurális közösségekben, illetve településekben. Ennek alapján 3 csoportot különít el: •- „kétséget kizáróan vidéki területek”, ahol a vidéki népesség 50%-a él rurális településeken, •- „jellegzetesen vidéki területek”, ahol a népesség 15-50% között van a nem városi népesség aránya, •- „kétséget kizáróan urbánus területek”, ahol a népesség több mint 85%-a városi lakos •NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) az EU-ban érvényes területi statisztikai osztályozási rendszer, melyet az EUROSTAT állapított meg.

6 Nagy-Britannia (Rural White Paper 2000) •életképes vidék (living countryside): virágzó rurális helyi közösségek és a magas színvonalú közszolgáltatások hozzáférhetősége biztosított, •tevékeny vidék (working countryside): sokoldalú gazdaság magas és stabil foglalkoztatottsági szinttel, •védett vidék (protected countryside): ahol a környezet védelmét és fenntarthatóságát fokozzák az élvezhetőség érdekében, •„vibráló” vidék (vibrant countryside): a jövője a saját kezében van.

7 „A romániai vidékfejlesztés Zöld Kartája” (1998) •Rurális térség kategóriába:2685 község, ezek a községek területi önkormányzatok. (Romániában falu tartozik 2685 területi önkormányzathoz, ezek a községek, s ezeket tekintik rurális térségnek. •Létezik 346 falu, mely városi önkormányzathoz tartozik, amelyek már nem esnek bele a rurális kategóriába.

8 Franciaország •A rurális tér definíciójának elsődleges kritériuma szerint rurális közösségeknek tekinthetők azok a közösségek, melyek nem tartoznak városi agglomerációkhoz, és lakosságszámuk 2000 fő, a beépítésre vonatkozóan pedig olyan beépítésű terület, ahol a házak közötti távolság nem meghaladja a 200 métert • település létezik, mely 89%-a 2000 lakosnál kisebb falusi település. •a kis- és középméretű települések közössége: 3500 és fő között van, s nincs főt meghaladó lakosságszámú városa vagy városi magja

9 Svédország Svéd Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatal (Swedish National Rural Development Agency): elérhetőség és beépítettség kritériumok •ún. beépített területek (built-up areas): olyan térségek, közösségek, melyeknek a lakosságszáma meghaladja a 3000 főt, (7 mill) •azok a rurális térségek, melyek e sűrűbben lakott térség szomszédságában helyezkednek el, 45 perces, személygépkocsira megállapított ingázási időn belül, •ritkán lakott rurális térségek, melyek a 45 perces ingázási időn kívül esnek. ( )

10 Finnország •„kölcsönhatásban lévő területek (a városokhoz közel fekvő rurális területek): nagyvárosok közelsége - foglalkoztatásra, helyi piacot nyújt a vállalkozások számára. •A vidéki magterületek: gazdasági alapjuk egyrészt a mező- és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó termelés, másrészt sokoldalú egyéb tevékenység is. Már messzebb esnek a nagyvárosoktól, és a közepes méretű centrumoktól is, de léteznek a centrumtelepüléseik erős önkormányzatokkal. •A ritkán lakott vidéki területek: halmozódó problémáik vannak, nincs lehetőségük a foglalkoztatásra, vagy egyáltalán helyi piacot létrehozni, mivel nagyon távol esnek a urbánus centrumoktól. Gazdasági struktúrájuk egyoldalú. Finnország keleti és északi részén találhatók, ahol az erdő- és mezőgazdasági szektor természeti feltételei egyre szűkülnek, és az önkormányzatok csökkenő gazdasági forrásai szűkre szabják a fejlesztési lehetőségeiket

11 Vidéki/Rurális definíció - Magyarország Magyarországon a rurális térre és településre vonatkozó legelfogadottabb definíció: •- rurális/vidéki, települések azok, amely városi státussal nem rendelkeznek, vagy bár rendelkeznek városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb, •- vidéki jellegűnek nevezzük az olyan térséget (kistérséget), ahol a vidéki településeken élő lakónépesség aránya több mint 15% az ország területének 80%-a vidékies térség, az ország lakosságának 50%-a él ezeken a területeken

12 Vidék kritériumai (Magyarországon) •A vidék fogalmának meghatározására 5 feltétel: •Az aktív keresőknek legalább 20%-a a mezőgazdaságban dolgozott 1990-ben. •Ezer lakosra legalább 120 őstermelő jut. •A la­kos­ságnak legalább a fele 120 fő/km2 népsűrűség alatti településen lakik. •A népsűrűség kisebb, mint 80 fő/km2. •1996-ban az 1960-as lakosságszámnak csak legfeljebb 92,0%-a él a térségben.

13

14 Magyarország vidéki területei •Az ország 96%-a vidéki térség, ahol a népesség 74,5%-a él. •„kétséget kizáróan vidéki területek”- en él a népesség 31,3%-a, mely z ország területének 58,3%-át teszi ki. Ez az EU15-ök átlagánál 9,7%-kal több.

15

16 3. RURÁLIS ÁTRENDEZŐDÉS - A MEZŐGAZDASÁG DOMINANCIÁJÁNAK CSÖKKENÉSE -TÖBBCÉLÚ FARMOK GYARAPODÁSA -A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSBAN FALUN IS NÖVEKSZIK - A RURÁLIS TERÜLETEKNEK ÚJ HASZNÁLÓI JELENTEK MEG - DE! ELVÁNDORLÁS IS – ELSŐSORBAN A FIATALOK KÖRÉBŐL - ÉLETMINŐSÉG NÖVEKEDÉSE DIFFERENCIÁLÓDÁS - INGÁZÁS ÉS TÁVMUNKA RURÁL IDILL ↔ FALUSI ELMARADOTTSÁG

17 4. VÁROS-FALU KAPCSOLATOK VÁROS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG VÁSÁRLÁS, KERESKEDELEM MUNKA TANULÁS SPORT REKREÁCIÓ TURIZMUS ÉLELMISZER, VÍZ ÉS MÁS FORRÁSOK MIGRÁCIÓ HULLADÉK, KÖRNYEZET- SZENNYEZÉS FALU

18 II. A RURALITÁS MEGHATÁROZÁSA NINCS EGYSÉGES MEGHATÁROZÁS 1. FALUSI LAKOSSÁG (VÁROSHIÁNY) 2. NÉPSŰRŰSÉG 3. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ARÁNYA 4. BEÉPÍTETT TERÜLETEK NAGYSÁGA 5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY

19

20 FALUTÍPUSOK 1. FALUSI LAKOSSÁG - HALMAZFALVAK ÚTIFALVAK - KÖRFALVAK - SAKKTÁBLA ALAPRAJZÚ FALVAK - APRÓFALVAK - SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK - ORSÓ ALAPRAJZÚ FALVAK - ÓRIÁSFALVAK - SZALAGTELKES FALVAK IRTÁSFALVAK SORFALVAK

21 2. NÉPSŰRŰSÉG

22 Népsűrűség 2004

23 3. MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK ARÁNYA A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%), 2002

24 Mezőgaz- daságban dolgozók aránya

25 Mezőgaz- daságilag hasznosított területek (%)

26 Beépített területek aránya

27 Természetes környezet (%)

28 Erdősültség

29 A rurális területek lehatárolása nemzeti szinten EU Egy mutató főnél nagyobb városi funkciójú település léte Ausztria, Görögország, Luxemburg -Település/területegység lakosságszáma Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Franciaország Spanyolország, Svájc, Írország -Népsűrűség Hollandia - Több mutató - Belgium - Olaszország - Anglia - Portugália - Németország

30 A rurális területek lehatárolása nemzeti szinten EU Csak településstátus Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Bulgária -Település mérete Csehország -Több mutató Málta, Szlovákia, Románia

31 Rurális népesség sűrűsége nemzeti kritériumok alapján

32 Városi népesség sűrűsége nemzeti kritériumok alapján

33 •Az Európai Bizottság 2004-ben elfogadta az OECD definícióját a rurális térségekről •Települési szinten: 150 fő/km² alatti népsűrűség •Térségi szinten: három térségtípus –Dominánsan rurális régiók, melyekben a lakosság több mint 50%-a él „rurális településekben” –Szignifikánsan rurális régiók, ahol a lakosság %-a él „rurális településekben” –Dominánsan urbánus régiók, ahol a lakosságnak kevesebb, mint 15 %-a él „rurális településekben” A rurális területeknek az unióban használt definíciója

34 Nemzeti kritériumok alapján Alapvetően rurális térség Jellemzően vidéki térség Alapvetően városi térség Ausztria3330,228,941,0 Belgium03,44,991,7 Dánia1539,631,329,1 Finnország1958,941,10,0 Franciaország2510,556,532,9 Németország155,425,269,3 Görögország4028,128,343,6 Írország4246,615,138,3 Olaszország254,127,168,8 Luxemburg8100 Hollandia200,06,793,3 Portugália3018,122,859,1 Spanyolország2512,741,545,8 Svédország1663,217,719,1 Nagy-Britannia281,018,780,3 Rurális területek aránya (%)

35 Városi és rurális területek az OECD kritériumai alapján

36 UrbánusRurális Ciprus6931 Csehország7921 Észtország6931 Magyarország6535 Lettország6931 Litvánia6832 Málta919 Lengyelország6238 Szlovákia5644 Szlovénia5149 Bulgária6832 Románia5347 Rurális népesség aránya (%)

37 Az új EU-tagállamok régióinak típusai az OECD kritériumai alapján

38 •Az EU 25 tagállamának népességéből 57 % él dominánsan vagy szignifikánsan rurális régiókban, amely az Unió területének több mint 90 %-át foglalja el •Az átlagos népsűrűség –38 fő/km²-ig terjed a dominánsan rurális régiókban –125 fő/km²-ig terjed a szignifikánsan rurális régiókban, illetve –614 fő/km²-ig terjed a dominánsan urbánus régiókban

39 Dominánsan rurális régiók Szignifikánsan rurális régiók Dominánsan urbánus régiók Egy főre jutó GDP (EU- 25=100) Munkanélküliségi mutató 11.1%10.7%8.1% Mezőgazdaságban foglalkoztatottak 13.1%6.6%2.0% Szolgáltatásokban foglalkoztatottak 56.7%63.1%70.2% Iparban foglalkoztatottak 29.9%30.4%27.9% A rurális területek problémái

40 GDP/fő (PPS) 2003

41 Depopuláció

42 Munka- nélküliség (2004)

43 Az új EU-tagállamok régióinak típusai az OECD kritériumai alapján

44 Rurális térségek fejlettségi típusai 1. Integrált rurális területek - Növekvő népességszám, bevándorlás -A foglalkoztatottak többsége a iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozik - Jó infrastrukturális ellátottság - Jó közlekedési megközelíthetőség - Hagyományőrzés - Veszély: túl nagy a városi nyomás – csak második lakóhellyé válik

45 Rurális térségek fejlettségi típusai 2. Közepesen fejlett rurális területek - Viszonylag távol a városoktól - A foglalkoztatásban a mezőgazdaság és az ipar dominál - Viszonylag jó infrastruktúra - Igazi falusi környezet - Kevés komoly probléma, de nincs igazán fejlődés - Elvándorlás, elöregedés

46 Rurális térségek fejlettségi típusai 3. Elmaradott rurális területek - Városoktól izolált - Alacsony infrastrukturális ellátottság - Nagy munkanélküliség -Elvándorlás – a szegényebbek maradnak - Mezőgazdasági dolgozók dominanciája

47 Belgium -kb. a terület fele agrárjellegű -rosszabb helyzetűek Vallóniában -intenzív mg. termelés – természeti problémák -urbanizáció nyomása -életminőség – távmunka, ingázás Ausztria -60% az Alpokban – hagyományos alpesi gazdálkodás -családi kis- és közepes birtokok -a gazdák 66%-a csak mellékállású - infrastrukturális nehézségek, mégis integrált rurális területek Finnország -94%-a rurális terület, ennek 80%-a nem vagy alig lakott - csökken a mezőgazdaság szerepe - depopuláció Németország -közepes nagyságú gazdaságok - a gazdák 60%-a másodállású Olaszország -nagyon kicsi gazdaságok – északon nagyobbak -depopuláció a középső és déli területeken Svédország -jó minőségű természeti környezet – turizmus -az életszínvonal nem rosszabb a városi területeknél -több mint 60%-a a gazdáknak másodállású, főleg az erőgazdálkodásban Anglia -a gazdák negyedének más bevétele is van -vidéken nő a lakosságszám – felértékelődés -jó ellátottság, közlekedési feltételek Skócia -sok hátrányos helyzetű rurális terület -kisebb termelékenység -értékes természeti környezet – turizmus -összességében nőtt a rurális lakosság, de a rosszabb helyzetű területeken csökkent Wales -kiváló minőségű természeti környezet – rekreáció -nőtt a rurális lakosság, de a hátrányos helyzetű településekből elmennek -rossz közlekedési lehetőségek -csökken az állattenyésztés szerepe – munkahelyproblémák Észak-Írország -a farmok 90%-án állattenyésztés -sok hátrányos helyzetű terület -családi farmok Írország -viszonylag magas agrárdolgozók aránya (8-9%) -minőségi termékeik iránt nő a kereslet -kis családi farmok, alacsony mobilitás -a gazdák alacsonyan iskolázottak – nehéz fejlesztési lehetőségek Portugália -11%-os agrárfoglalkoztatottság - idősebb gazdák – alacsony innovativitás -családi gazdaságok alacsony termelékenységgel -elvándorlás -jó minőségű környezet Görögország -magas agrárfoglalkoztatás - szétaprózott birtokszerkezet -elöregedett rurális lakosság -környezeti problémák a nem megfelelő talajművelés miatt Dánia -nagy része mezőgazdasági terület -növekvő számú és méretű nagybirtokok – nagy befektetések -kisebb birtokokon mellékállásban dolgoznak -fiatal, képzett gazdák – fejlesztések -magas színvonalú termékek Franciaország -a jó minőségű, speciális termékek iránti kereslet tart fenn sok ágazatot -nagy területű enyhe városi behatású rurális területek Hollandia -nagy népsűrűség, magas urbanizáció – környezeti károk -nem agrárdolgozók laknak vidéken – a városi népesség közösségi területévé válik a vidék Luxemburg -a területnek csak kis része igazán városi -állattartás – minőségi feldolgozás

48 Vidékfejlesztés az Európai Unióban CAP: Közös Agrárpolitika 1. pillér: mezőgazdasági politika 2. pillér: vidékfejlesztés 1987: „A vidéki társadalom jövője” 1996: Rurális Térségek Európai Chartája 1999: európai vidékfejlesztési célok megfogalmazása: - Mezőgazdasági és erdészeti ágazat megerősítése - Rurális területek versenyképességének növelése - Környezet és vidéki örökség megőrzése

49 A vidékfejlesztés eszközei -mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatása - vidéki emberi erőforrások fejlesztése -hátrányos helyzetű térségek és fokozottan védett területek támogatás -erdőművelés, erdősítés támogatása -mezőgazdasági termékek feldolgozásának, értékesítésének támogatása -rurális térségek integrált fejlesztése földminőség javítása, mezőgazdasági menedzsment javítása, infrastruktúra fejlesztése, falvak megújítása, turizmus, kézművesség támogatása, agrárkörnyezet védelme

50 LEADER (Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale) Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében óta - LEADER I., II., és + - Újdonság: alulról jövő kezdeményezés – helyi akciócsoportok


Letölteni ppt "Kusztor Adél: Rurális terek Európában. MIT JELENT A „RURALITÁS”? - FALUSIAS? - VIDÉKI? - NEM-VÁROSI? - ELMARADOTT? - ÉRINTETLEN? Ruralitás: egy adott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések