Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2009.05.27. Szentendre Csiba Zsuzsanna, KAPOS ITK Kht. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2009.05.27. Szentendre Csiba Zsuzsanna, KAPOS ITK Kht. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B."— Előadás másolata:

1 Szentendre Csiba Zsuzsanna, KAPOS ITK Kht. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B

2 Tapasztalatok bemutatása a hátrányos helyzetű kistérségek oktatásra, képzésre és az egészségügyre irányuló fejlesztéseinek területén

3 Az LHH tervezés tapasztalatai Minden kistérségben két fontos területet jelentenek az oktatásra, képzésre, illetve az egészségfejlesztésre irányuló projektek, hiszen a középpontba kerültek a társadalmi, gazdasági, szociális problémák, amelyekkel a térségekben fekvő települések és az ott élők nap, mint nap szembesülnek. A tervdokumentumokban mindkét területen szinte mindegyik kistérségben a ROP-os, TIOP-os keretlefedésekben megjelennek az infrastrukturális fejlesztések, a TÁMOP-os programokban pedig a kistérségek egyedi, innovatív – főleg – képzési lehetőségei.

4 Képzési és egészségügyi fejlesztések arányai az LHH-s fejlesztésekben

5 A két érintett terület összekapcsolódása Az oktatás és a gyakran képzésen keresztüli foglalkoztatás hangsúlyosabb szerepet tölt be a fejlesztések tekintetében, mint az egészségügy, de nem szabad feledni, hogy ez a két terület mennyire összefügg egymással, hiszen iskolai végzettséggel arányosan javul az egészégi állapot, ami köszönhető annak, hogy az integrált képzésekbe be lehet vonni az egészségre nevelést, a prevenciót, illetve a másik oldalról nézve: egészséges társadalom és megfelelő szintű egészségügyi ellátás kell ahhoz, hogy a képzésben és a foglalkoztatásban eredményeket érhessünk el. Oktatás, képzés Egészségügy

6 Oktatás, képzés területén megoldandó problémák A kistérségi tervezési tapasztalok szerint a legtöbb probléma a munkanélküliséggel és azzal összefüggésben levő alacsony képzettségi szinttel, illetve kimondatlanul az e mögött rejlő iskolai lemorzsolódással kapcsolatosan merült fel. (humáninfra. hiány) Szegénységben élő embertömeg, megfordíthatatlan folyamat Elmaradott képzettségi, egészségügyi helyzet Munkanélküliség Gazdasági, infrastrukturális elmaradottság

7 Kulcskérdések az oktatás terén Iskolázás, lemorzsolódás csökkentése (iskolai és lakhatási antiszegregáció megoldása) –A rendszerváltás óta javultak a hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermekek esélyei az általános iskola elvégzésében és a középiskolai továbbtanulásban, de a lemorzsolódási arányuk nem változott! Pedagógusok megfelelő képzése –A peadgógusok nincsenek felkészülve alapvégzettségüket tekintve a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére, szociális feladatok ellátására. Paradigmaváltás kell – készségek, képességeket előtérbe helyezése, alkalmazható tudásra való felkészítés. Egyén előtérbe helyezése az oktatásban. Életen át tartó tanulás iránti igény kialakítása. Magasabb képzettségekhez jutás ösztönzése –Az LHH-s területeken a legalacsonyabb a középiskolát végzettek arány is, a nem roma tanulók szinte 100%-a továbbtanul, de a roma fiataloknak csak 15%-a! Piacképes képzésekkel munkaerő-piaci esélyek javítása –2007-es felmérések szerint a hátrányos helyzetű térségekben az alacsony iskolai végzettségű férfiaknak 35-, a nőknek pedig csak 25%-a rendelkezett rendszeres munkával. A szakképző iskolák nem korszerű körülmények között, s nem piacképes szakmákat oktatnak. Felsőfokú végzettségűek helyben tartása/visszacsábítása –A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok 80-90%-a nem tér vissza LHH-s szülőtelepülésére! Ezt az arányt javíthatják az ösztöndíjprogramok.

8 Lehetséges megoldások 1. Tartalmi változás, normatív támogatások, egyéni szintű támogatások Anyagi forrás elkülönítése felzárkóztató programokra Speciális képzettségű iskolapszichológusok, szoc. munkás alkalmazása Mentortanár-rendszer Tanárképzés megújítása Modulrendszerű oktatás Egyéni szintű támogatások, ösztöndíjak diákoknak Rugalmas, nyújtott iskolakezdés lehetősége, egész napos iskola Lemorzsolódás tekintetében Tartalmi változás, normatív támogatások, egyéni szintű támogatások Fejlesztő pedagógiai módszerek kidolgozása, továbbfejlesztése Mentortanár-rendszer Tanárképzés megújítása Egyéni szintű támogatások, ösztöndíjak diákoknak Rugalmas, nyújtott iskolakezdés lehetősége, egész napos iskola Tehetséggondozás tekintetében Tartalmi változás, normatív támogatások, egyéni szintű támogatások Szigorúbb akreditációs eljárás bevezetése Továbbképzések anyagátadásának hatékony alkalmazásának ellenőrzése Pedagógus érdekeinek növelése Mentortanár-rendszer Tanárképzés megújítása Pedagógus továbbképzés tekintetében

9 Lehetséges megoldások 2. Szakképzések fejlesztési lehetőségei: Tanulócsoportok 15 főben való maximálása Csoportbontásban való felzárkóztatás Fiatal pályakezdők foglalkoztatásának START-kártyán túli segítése Iskolába való beutazás, kollégiumi férőhely biztosítása, támogatása Források biztosítása a színvonalas képzéshez Külső gyakorlati helyek támogatása Tájékoztatási rendszer és pályaválasztási tanácsadók alkalmazása Felnőttoktatási pályaorientáció bevezetése Eddigi jogazsbályok, előírások egységes rendszerbe foglalása Minőségbiztosítás kialakítása a visstacsatolás érdekében Szakképzési intézményekben kiegészítő normatíva bevezetése Pályakövetési rendszer bevezetése Szorosabb párbeszéd kialakítása oktatási intézmények, Munkaügyi Központok, Vállalkozói Központok, Kamarák, Minisztériumok között.

10 LHH-s kistérségek lehetőségei az oktatás, képzés terén A felsorolt problémák teljes megszüntetéséhez a jelenlegi tervezési keretek és forráslehetőségek és a program mérete miatt nincs lehetőség, de megindulhat egy fejlődési folyamat, mivel több –iskola át- és kialakítást, fejlesztést (Dél-dunántúlon integrált fejlesztés), illetve –TIOP, TÁMOP-os minőségi oktatást megalapozó projekt is született.

11 Kulcs-projektek Iskola és óvodafejlesztések (Dél-dunántúlon integrált intézmények – bemutatkozik Darány ) Wifi-falu Program ( bemutatkozik ) Gyerekesély Program ( bemutatkozik ) Tanodák létrehozása ( bemutatkozik Bhim Rao Egyesület- Térségi tanoda hálózat ) Termelőiskolák létrehozása Mentori hálózatok létrehozása IPR Ernyő Program Ösztöndíj-programok

12 Hosszú távú siker A projektek igazi, hosszú távú sikeréhez jogszabályi változásokra is szükség lesz, mert mélyreható változás nem érhető el a minőségi oktatás feltételinek megteremtésében, ha a működéséhez szükséges pénzügyi finanszírozás csak a projekt idejére vonatkozik. AZ LHH-S TÉRSÉGEK KÉPZÉSI JÖVŐJE A HATÉKONY KÖZOKTATÁSBAN, NEVELÉSBEN ÉS A MINŐSÉGI, SZÍNVONALAS SZAKKÉPZÉSBEN REJLIK!

13 Egészségügy összefüggése az oktatással, képzéssel, neveléssel Az rossz egészségi állapot okai összetettek a hátrányos kistérségekben. Azt egyaránt okozzák gazdasági, kulturális tényezők, köztük az alacsony iskolázottság. A lakosság többsége nem csak az önvizsgálattal nincs tisztában, de az alapvető higéniai feltételekkel sem rendelkeznek. Az LHH-s térségek többsége rendelkezik egészségügyi alapellátással, de egyre magasabb a háziorvosok életkora, nagy az orvoshiány. Ez csak ösztöndíj-rendszerrel megoldható helyi orvosnak tanult gyermekek visszacsábításával. Az egészségügyi szakellátást általában járóbeteg szakellátás képviseli, csak néhány LHH-s kistérség központjában található kórház (pl Ózd, Fehérgyarmat), de a szakellátó intézmények ellátás-számai is változók. (Barcs 28, Sellye 6). Az egészségügy területén is akadályt jelent a közlekedés. Ezeket meg lehet oldani iskolabuszokkal, vagy hasonló jellegű közlekedési megoldással („betegbuszokkal”). Az LHH-s térségekben talán a legfontosabb területnek a prevenciónak kell lennie, aminek fokozottan kell érintenie a roma lakosságot, azon beül is a telepeken élőket.

14 Célok, irányvonalak az egészségügy, egészségre való nevelés, oktatás terén: szűrővizsgálatok számának növelése pályázati támogatással egészségügyi ismeretek fokozottabb megjelenítése a pedagógiai programokban egészségügyi tanfolyamok szervezése védőnők és a Vöröskereszt aktivitásának fokozása az iskolai étkeztetés bővítése és összetételének egészségesebbé tétele egészségtervek készítése, kiegészítése, helyi egészségpolitika aktivizálása (iskolázottság növelése) „Egészségház-koncepció” lehetőségeinek megteremtése, ösztönzése, jogi, pénzügyi segítése az LHH-s térségekben működő háziorvosi praxisoknak segítése „területi pótlék” bevezetésével, ösztöndíjprogramokkal, lakáshoz juttatással, „Felnőttvédőnő” vagy „prevenciós nővér” rendszer kialakítása az LHH- s térségekben

15 Mind az oktatás, mind az egészségügy területén úgy látjuk, hogy csak kisebb lépésekben mérsékelhető az itteni – az országos átlagtól súlyosabb – problémák egy része. Hangsúlyozzuk, hogy a minőségi oktatás sem érhető el a megfefelő egészségügyi ellátások, egészségre való nevelés nélkül, s fordítva: az egészségi állapot és az egészségügy problematikáját nem lehet elkülönítetten kezelni, csak integráltan az oktatás, és a szociális helyzet egyidejű változtatásával érhetők el eredmények. Mindenképpen azt javasoljuk mindkét területen, hogy mindenki törekedjen arra, hogy ne csak az oktatásba, képzésbe és egészségügybe bevont erőforrások mennyisége növekedjen, hanem strukturális változtatások, is történjenek, számos innovatív elemmel.

16 „Amikor a változás szele fúj, egyesek védőfalakat építenek, mások szélmalmokat” (kínai közmondás)

17 Köszönöm a figyelmet! Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B


Letölteni ppt "2009.05.27. Szentendre Csiba Zsuzsanna, KAPOS ITK Kht. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B."

Hasonló előadás


Google Hirdetések