Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015 A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015 A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja."— Előadás másolata:

1 A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja Véleményezés - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli Kirendeltsége Tatabánya, 2013.

2 VGT2 ütemterve A VITAANYAG célja a második vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemtervének és munkaprogramjának társadalmi véleményezése.

3 Vízgazdálkodási Tanácsok tagjainak véleménye Vitaanyag összesen 80 szervezetnek került megküldésre 27 vélemény érkezett be 27-ból összesen 17 egyetért a vitaanyaggal – Győr-Moson-Sopron megye: Albizottsági és Tervezési Bizottság hatáskörébe tartozó szervezetek Csorna Város Önkormányzata Fertő-Hanság NPI GyMS Megyei Önkormányzati Hivatal GyMS Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Reflex Szigetközi Természetvédelmi Egyesület – Komárom-Esztergom megye: Albizottsági és Tervezési Bizottság hatáskörébe tartozó szervezetek Dorog Város Önkormányzata Kisbér Város Önkormányzata KE Megyei Kormányhivatal Földhivatal Komárom Város Önkormányzata Tatabánya Város Önkormányzata – Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozó szervezetek ADU VIZIG KDV VIZIG NYUDU KTVF Pest Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat

4 1.szoros együttműködési igény szükséges a határvízi bizottságokban, különösen a határon átnyúló felszín alatti víztestek hasznosítására, és a határt képező és metsző víztestek esetében a mederben hagyandó vízkészletek vonatkozásában és az " Árvízi Irányelv" végrehajtásában. Az ütemezéseket egyeztetni kell, ami a tapasztalatok alapján időigényes. Kezdeményezni kell a nemzetközi munkacsoportok kijelölését (ÉDUVIZIG) 2.a 221/2004 (VII. 21.) rendelet 2. mellékletének II. 1. pontja előírja, hogy a VGT felülvizsgálata során beépítendő tartalmi elem a VGT előző változatának közreadása óta végzett változtatások, korszerűsítések összefoglalása, a VGT2 témakörei között ez nem szerepel (NYUDU KTVF) 3.nem derül ki a vitaanyagból, hogy a VGT felülvizsgálatának végrehajtásához szükséges jogi háttér megteremtése a tervezés melyik szakaszában történik (KDT KTVF ) 4.a csatolt jogszabályok jegyzéke enyhén zavaros időrendiség szempontjából és tartalmilag hiányos (Reflex) - felül kell vizsgálni! Ütemtervbe beépíthető javaslatok

5 Szervezeti struktúrával összefüggő javaslatok 1.VKI végrehajtásáért felelős államigazgatási szervezeti struktúra, intézmény tagoltság és feladatmegosztás kétségessé teszi a hatékony tervezési munkát: központi szakértői csoport felállítása - koordinálás (DD VIZIG) 2.az ÁKK és a VGT elkészítését végző szervezetet nem kellene szétválasztani, mivel eltérő szakmai felkészültségű emberek vannak a VIZIG-eknél és a NeKI-nél, valamint a víztestek típusbesorolásához be kell vonni a VIZIG-eket (ADU VIZIG) Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok

6 Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekkel összefüggő javaslatok 1.a jelentős vízgazdálkodási problémák alapját képező szempontrendszer honlapra történő felkerülése (Szigetközi Természetvédelmi Egyesület) 2.az előző JVK anyagának felülvizsgálata szükséges (ÉDUVIZIG, ADUVIZIG, DDVIZIG) 3.javasolja figyelembe venni a Komárom-Esztergom megyei népegészségügyi problémákat az intézkedések meghozatalakor (pl. ivóvízellátás, ivóvízminőség- javító beruházás, egyedi vízellátás, természetes fürdők, állattartás, hulladék- és szennyvízkezelés, veszélyes üzemek) (KEM-i Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve) Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok

7 Állapotértékeléssel összefüggő javaslatok: 1.az első VGT-ből kimaradt hiányosságok pótlására tett javaslat (VIZIG) 2.a mederben hagyandó, ökológiai szempontból szükséges vízkészlet újbóli áttekintésére tett javaslat, pl. Ipoly vízgyűjtő esetében (VIZIG) 3.a felszín alatti vizek esetében a jó mennyiségi állapotra vonatkozó határértékek meghatározására tett javaslat (VIZIG) 4.javaslat, hogy a tervdokumentumok víztest szinten is utaljanak arra, hogy az egyes értékek, becslések milyen adatok alapján történtek, ( valamint a jelenleg érvényben lévő tipológiája és a víztestek besorolása és a minősítés alapjául szolgáló vízminőségi határértékek felülvizsgálata az állapotértékelés előtt megtörténjen ). (NYUDU KTVF) Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok

8 Intézkedések meghatározásával összefüggő javaslatok 1.nem történt előrelépés a víztesteket és a környezetet kímélő, illetve azokat kevésbé terhelő mezőgazdasági tevékenységek kialakításában (DD VIZIG) 2.jó állapot elérésére a társulati és önkormányzati kezelésű víztestek esetében nem történt előrelépés a források kihasználtsága tekintetében (DD VIZIG) 3.a jó ökológiai állapot hidromorfológiai feltétele az egyes víztesteknél a meder és a nyílt ártér kapcsolatának biztosítása, a nem vízügyes tulajdonban lévő (idegen tulajdonú) területeken a mezőgazdasági művelés ill. a területkezelés nem kontrollált és nem befolyásolható (DD VIZIG) 4.belvízkockázati-kezelési terv beépítése a szélsőséges állapotokra tekintettel (belvíz és aszály váltakozása) (GyMSM-i KFI) - tervek jelenleg készülnek, párhuzamos tervezés a VGT2-vel Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok

9 5.a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvényben foglaltak figyelembevétele az intézkedések végrehajtása során: nagy hangsúlyt kell fektetni a jó minőségű termőföld védelmére a VGT tervezési és intézkedések megvalósítási fázisaiban a mezőgazdasági, valamint a gazdaság többi szektorának irányítóival és egyéb szereplőivel folytatott intenzív párbeszéd folytatása a vízügyi és a földügyi feladatok összehangolása markánsabb legyen a tervdokumentációban illetve az intézkedések megvalósulása során is a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek és a jó minőségű termőföldek fogalma nem okvetlenül ugyanaz (GyMSM-i Kormányhivatal Földhivatal) Társadalom tájékoztatása 1.egységes, könnyen kezelhető, felhasználóbarát adatbázis kialakítását (ADU VIZIG) 2.emissziós leltár, a víztestek minősítése, a jelentős vízgazdálkodási problémák feltárásával stb. kapcsolatban kér folyamatos tájékoztatást Tatabánya térségében (Tatabánya Város Önkormányzata) 3.fontosnak ítéli az érdekcsoportok és a társadalom bevonását, valamint a szóbeli fórumokon történő véleményezési lehetőséget is (Reflex) Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok

10 1.a VGT1-ben a vízhasználatok gazdasági elemzésénél a különböző szektorok vízhasználatának 2015-ös előrejelzése található, bizonyára ezért üres a "vízhasználatok gazdasági elemzése" feladatsor (GyMSM-i Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság) félévben esedékes 2.a kiírt határidőkhöz képest el van késve a véleményeztetési fázis, határozott dátumot kellene kitűzni, hogy meddig lehet véleményt küldeni, amit figyelembe vesznek a feldolgozásnál (ÉDUVIZIG) - konkrét határidő kitűzésre került 3.a figyelembeveendő további jogszabályok, egyéb jogi eszközök fejezet a Vízgazdálkodásról szóló törvényt nem említi (ÉDUVIZIG) o. felsorolásban megtalálható 4.az intézményi rendszerek együttműködési nehézségei miatt kevés a tervezésre szánt 3 éves időintervallum / az előkészítésre szánt idő túl rövid a VKI által előírt határidő 5.az ÁKKT intézkedéseit mindenképp figyelembe kell venni a VGT2 esetében, ami ne csak ajánlás legyen, hanem legyen kötelező (KDV VIZIG) – késések, párhuzamosan készül Elvetendő javaslatok

11 6.az egyes tervekben kezelt adatok struktúrájukban nehezen áttekinthetőek, mivel az összetartozó adatokat eltérő helyen kell keresgélni (ADUVIZIG) – félreértés 7.túlságosan általános, nem kellően részletes az ütemterv ("az ördög a részletekben lakozik") (Magyar Mérnök Kamara) - vitaanyag a társadalom számára készült, természetesen az egyes feladatok ütemezése az érintettekkel részleteiben is megtörténik 8.a terv túlságosan kevés figyelmet szentel a víztestek ökológiai adatainak gyűjtésére, értékelésére hasonlóképpen az előző VGT-hez, valamint a tervezésben komolyabb hangsúlyt kell fektetni az ökológiai adatok összegyűjtésére és kiértékelésére, és erre legalább 2014 év végéig legyen lehetőség (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) - az állapotértékelés fázisa 2014-ben lesz esedékes, az elmúlt 3 év adatai alapján 9.jelentősebb szennyező források térinformatikai megjelenítése (KDV VIZIG) – VGT1- ben is ábrázolásra kerültek Elvetendő javaslatok

12 Elhagyhatók-e a különálló alegységtervek, elegendő-e az alegységi melléklet? Ütemterv szövege: „ A felülvizsgálat során változás az előző tervezéshez képest, hogy külön alegységi tervdokumentumok nem készülnek. Az alegység specialitásait bemutató és az intézkedési programot víztest szinten bemutató alegységi tervek a részvízgyűjtő tervek mellékletei lesznek. Ezáltal elkerülhető lesz nagy mennyiségű szöveges rész ismétlődése, amelyben a lényeges, kifejezetten csak az alegységre vonatkozó információk elvesznek.” Javaslatok 1.nem ért egyet azzal, hogy alegység szintű dokumentum nem fog készülni, mivel a gyakorlat számára az alegység terv a legfontosabb, törekedni kell a hierarchikus alulról felfelé történő építkezésre a dokumentum készítése során - az elfogadható lenne, hogy az alegységterveket részvízgyűjtőként csomagoljuk be (ÉDUVIZIG) 2.nem ért egyet az alegységi tervek elhagyásával, mivel ezek képezik a tervezési munka alapját, helyette javasolja a részvízgyűjtő tervek átalakítását (DDVIZIG) 3.nem ért egyet az alegységi tervek elhagyásával, általában ezeket használják a mindennapi szakmai munkában. Célszerűen megoldható az ismétlődő részek pl. részvízgyűjtőbe történő átemelése, de az alegységekre vonatkozó információknak egy egységben hozzáférhetőnek kell lennie. (ADUVIZIG) Megvitatandó javaslatok

13 1.Az engedély nélküli vízhasználatok visszaszorítása érdekében milyen intézkedések történtek és azok milyen eredményre vezettek? (Magyar Mérnök Kamara)  válasz: Az engedély nélküli vízhasználatok ellenőrzése és az ennek érdekében tett intézkedések az illetékes hatóság jogkörébe tartoznak, úgymint a felszíni vízvédelmi bírságok és a vízkészlet-járulék mulasztási bírságok kiszabása, engedélymódosítások, valamint az engedélyek visszavonása. A tavaly készített projektkatalógus alapján – mely a TVT előtt is bemutatásra került - a es időintervallumra vonatkozóan KE megyében 86 esetben került sor intézkedésre az engedély nélküli, illetve engedélytől eltérően működő vízhasználatok megszűntetése/felülvizsgálata érdekében. Kérdések

14 2.A felszíni vizeknél a mederben hagyandó vízhozamok meghatározása (becslése) és a felszín alatti vizeknél az igénybevételi határértékek meghatározása milyen eredményekre vezettek?  válasz: A mederben hagyandó vízhozamok, valamint az ökológiai kisvízigény tekintetében meghatároztak erre vonatkozó értékeket az első VGT során, de ezen értékek még több esetben pontosításra szorulnak. Azzal maximálisan egyetértünk, hogy a jelenlegi felülvizsgálatnál nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetni. A felszín alatti vizek esetében az igénybevételi határérték meghatározásának alapjai az első VGT-ben lefektetésre kerültek. A vízmérleg elemek a rendelkezésre álló információk alapján a FAV csoportokra meghatározásra került, melyet a VGT 5-2 melléklete tartalmaz. Ez alapján az engedélyezési eljárás alapjai is le lettek rakva. Az igénybevételi határérték ezáltal a víztestek közel felénél meghatározásra került, mivel az a legtöbb esetben azonos a rendelkezésre álló vízmennyiséggel. Kérdések

15 3.Mai formájában a hatósági döntésekhez (pl. vízkészlet-gazdálkodási döntések) alkalmas-e a VGT, ha igen, mi módon alkalmazzák, ha nem, akkor milyen kiegészítések szükségesek ahhoz, hogy alkalmas legyen?  válasz: Sajnos a megfogalmazott intézkedések nincsenek olyan kidolgozottsági szinten, hogy azok minden esetben alkalmasak lennének a hatósági döntésekhez, többnyire hiányoznak a jogszabályi átültetések is. Pl.: nem került kidolgozásra a jó belterületi vízvédelmi gyakorlat; jó halgazdálkodási, horgászati gyakorlat; nem került rögzítésre, hogy az egyes víztípusok esetében min. milyen széles vízvédelmi puffersávot kell alkalmazni, stb. A KTVF nyilvántartások sajnos nem víztesteken alapulnak, ami megnehezíti az engedélyekben való figyelembe vételét a VGT-ben meghatározott pl. vízmérleg elemeknek. Kérdések

16 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015 A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések