Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vér Feladata: - tápanyagok szállítása, - bomlástermékek szállítása - légzési gázok szállítása - védekezés - belső állandóság biztosítása (pH, hőmérséklet,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vér Feladata: - tápanyagok szállítása, - bomlástermékek szállítása - légzési gázok szállítása - védekezés - belső állandóság biztosítása (pH, hőmérséklet,"— Előadás másolata:

1

2 A vér Feladata: - tápanyagok szállítása, - bomlástermékek szállítása - légzési gázok szállítása - védekezés - belső állandóság biztosítása (pH, hőmérséklet, ozmotikus viszonyok) Szövettana: folyékony kötőszövet

3 teljes vérmennyiség: 5 l

4 A vérplazma összetétele: Ionok: Na +, Cl -, HCO 3 -, PO 4 3+, K +, Ca 2+ Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, hugysavak, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok A vérplazma működése –A transzportfolyamatok lebonyolítása –Az ozmotikus nyomás fenntartása –Szövetnedv képzés

5 Emberi vér Békavér VVS: - sejtmaggal rendelkezik - nagyobb - ovális

6 fehérvérsejt vörösvérsejt vérlemezke

7 A vörösvérsejtek - fánk alak - d = 7 μm - 5 millió db/μl - sejtmag nincs - önálló mozgás nincs - keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek - érés: - smag elvesztése - hemoglobin bekerülése - élettartam: 120 nap - pusztulás: lép - funkció: O 2 -szállítás

8 Mennyiség Mitől növekedhet a mennyiség? - tengerszint feletti magasság - vérdopping (tiltott!) - EPO (vese hormonja, a vérképző őssejtekre hat (tiltott!)

9 vérszegénység - vérzés - sarlósejtes vérszegénység = mutáció - vashiányos vérszegénység - vészes vérszegénység = B 12 vitaminhiány - hemolízis (pl. kígyómérgektől) Mitől csökkenhet a mennyiség?

10 Az oldatokban az oldott anyagok homogénen töltik ki a rendelkezésre álló teret, ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez diffúzió útján valósulhat meg. Ha a részecskék mozgását akadályozzuk, például féligáteresztő hártya választja el az oldatot a tiszta oldószertől, vagy egy hígabb oldattól, akkor csak a kisebb méretű részecskék – az oldószer molekulák – képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű hidratált részecskék viszont nem. Ennek az lesz a következménye, hogy a töményebb oldat térfogata növekszik, a hígabb oldaté pedig csökken és a jelenség addig tart, amíg a két oldat koncentrációja ki nem egyenlítődik. Az ilyen koncentráció-kiegyenlítődési folyamatot nevezzük ozmózisnak. Ozomózis nyomás

11

12 Az előbbi önként végbemenő folyamat megakadályozható, ha az oldat felől kellően nagy nyomással az oldószer molekulákat a féligáteresztő hártyán keresztül visszakényszerítjük a kisebb koncentrációjú oldatba. Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly. Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük.

13

14 Gyakorlati jelentősége? Az állati és az emberi szövetek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli, s a szervezet igyekszik ezt állandó értéken tartani. Az állati sejteknek rugalmas a sejtfaluk, de ha azokat a sejtnedvnél kisebb ozmózisnyomású (hipotóniás=hipoozmotikus) oldatba helyezzük, megduzzadnak, esetleg szétpattannak. Ha viszont a környező oldat ozmózisnyomása nagyobb (hipertóniás=hiperozmotikus), akkor a sejt vizet veszít és zsugorodik. A túl sós ételek azért okoznak szomjúságot, mert a szervezet vízfelvétellel igyekszik a nagy ozmózisnyomás hatását csökkenteni.

15 izoozmotikus oldat hiperozmotikus oldat hipoozmotikus oldat hemolízis

16 Élettani (fiziológiás) sóoldat A vörösvérsejtek a sejtplazmájukkal megegyező ozmózisnyomású, 0,9%-os NaCl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. ezért használnak ún. fiziológiás NaCl-oldatot injekcióhoz, infúziókhoz és a gyógyászat más területén.

17 Dialízisben Az egy folyamat, amelynek során ozmózis révén tisztul meg egy folyadék, vagy a salakanyagok membránon mennek át és küszöbölődnek ki A dialízis lényege a veseműködés mesterséges pótlása. Az ozmózis illetve diffúzió törvényén alapuló folyamat segítségével kiszűrik a méreganyagot a vérből. Alkalomszerűen kidializálható mérgezésben, rendszeresen krónikus uraemia esetében alkalmazzák.

18

19 Oxigénszállítás

20 A légzés ütemét és mélységét a szervezet pontosan szabályozza, hogy a vér oxigénszintjét a kellõ szinten tartsa, és folyamatosan eltávolítsa a szén-dioxidot. A nyaki verõér és az agy jelfogói érzékelik a vér oxigén- és szén-dioxid- szintjét. A vér oxigénszintjének csökkenése (a hipoxia) vagy magas szén-dioxid-szintje (a hiperkapnia) serkenti a légzést. A szén-dioxid-szint csökkenése (a hipokapnia) ellenben lassítja azt. Nagy magasságban a hipoxiát nem annyira a fokozott munkavégzés, mint inkább a levegõ oxigéntartalmának csökkenése okozza, így a vérkeringésben nem dúsul fel a széndioxid. Ha az ember légzése élénkül, a vér szén-dioxid-szintje a normális alá csökken. A szén-dioxid egy része magától is lebomlik, emiatt hipokapnia lép fel. Az agy receptorai ezt úgy értelmezik, hogy lassítani kell a légcserét. A légzés serkentésére és visszafogására ható ingerek konfliktusba kerülnek egymással Ennek látványos következménye a hegymászók alvási légzéskihagyása, amely az akklimatizáció idején igen gyakori. Alvás közben az oxigénhiány arra ösztönzi a szervezetet, hogy fokozza a légzés ütemét és mélységét. A légzés élénkülésével egyidejûleg csökken a vér szén-dioxid-szintje (hipokapnia lép fel), s a légzés akár tíz másodpercre is leáll. Emiatt a vér oxigénszintje hirtelen leesik, a szén-dioxid-szint pedig emelkedik, újra serkentve a légzést. Az alvó hegymászó újra és újra átesik a légzésfokozási-légzéskimaradási cikluson, s nagyon kellemetlen lehet minduntalan arra ébredni, hogy álmában fojtogatják. Az ébren fekvõk pedig attól reszketnek, hogy társuk mikor hagyja abba a légzést - talán örökre! Az agy szén- dioxid-szintre érzékeny jelfogói készen állnak arra, hogy elviseljék a hipokapniát és a fokozott légzést. Változások mennek végbe a testfolyadékok sav-bázis egyensúlyában is, amelyek képessé teszik a szervezetet a tartós oxigénhiány elviselésére. Ha a hegymászó túl gyorsan halad fölfelé, ezek a változások elmaradnak, és kialakulhat a heveny hegyibetegség. A Mount Everesten a szervezet csak ötödannyi oxigénhez jut, mint a tengerszinten. Ez legfeljebb a lassú sétára elegendõ. Ez magyarázza, miért tartott Messneréknek az utolsó néhány száz méter megtétele több mint egy óráig. Nem elhanyagolható az a terhelés sem, amellyel a test hõmérsékletének állandó Celsius-fokon tartása jár. Ha a test hõmérséklete 35 Cfok alá süllyed, a testi és szellemi teljesítõképesség összeomlik, az ember kómába kerül, és meghal. Érdekesség (nem kell tudni nyugi!)

21 Fehérvérsejtek - amőboid alak - d = 5-20 μm ezer db/μl - sejtmag van - önálló mozgás van (amőboid) - keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek - érés: - speciális funkció elnyerése - élettartam: akár 10 év - pusztulás: fertőzések helyén, nyirokszervekben - funkció: belső védekezés, immunitás neutrofil granulocita baktériumot kajál

22 Fehérvérsejtek típusai és százalékos arányuk limfociták (nyiroksejtek) monociták (nagy falósejtek) granulociták (kis falósejtek) T- limfocita B- limfocita bazofileozinofilneutrofil %2-8 %0,5-1 %1-4 %40-60 % B-limfocita baktériumokkal

23 Fehérvérsejtek csoportosítása Granulociták (kis falósejtek) -Neutrofill -Eozinofill -Bazofill - Idegen anyagok bekebelezése és lebontása - Az érrendszerből kilépve mikrofágokká alakul Monociták (nagy falósejtek) A legnagyobb fehérvérsejtek bab alakú maggal -Idegen anyagok, elpusztult saját és nem saját sejtek bekebelezése és lebontása -Az erekből kilépve makrofággá alakul T- limfociták A csontvelőben keletkeznek, a csecsemőmirigyben (Thymus) érnek -A sejtes immunitásért felelősek -Az antitestes immunitásért felelősek B-limfociták A csontvelőben keletkeznek és a nyirokmirigyekben érnek

24 A sejtes elemek összefoglaló táblázat tulajdonságvörösvérsejtekfehérvérsejtekvérlemezkék AlakBenyomott korong/fánkGömb, vagy változó Kerek, vagy csillag Számuk -5 millió/ μl -6-8 ezer/ μl ezer/ μl méretük7-8 mikrométer5-22 mikrométer2-4 mikrométer Keletkezési helyük vöröscsontvelő SzerkezetükSejtmagjuk nincs, vasat és hemoglobint Van sejtmagsejttörmelékek ÉlettartamukKb. 120 nap1-2 nap – évek1-2 hét SzerepükLégzési gázok szállítása, vércsoportok Kórokozók elleni védekezés véralvadás

25 leukémiás vér Mitől csökkenhet a mennyiség? - vírusfertőzés (pl. HIV) - autoimmun betegség - sugárkezelés Mitől nőhet a mennyiség? - baktériumos fertőzés - gyulladások - leukémia (fehérvérsejtszám: > db/μl)

26 Vérlemezkék - lemez alak - d = 1-3 μm ezer db/μl - sejtmag nincs - önálló mozgás nincs - keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek - érés: - sejthártyával borított plazmatöredékek - élettartam: - pusztulás: vérrögképződéskor - funkció: véralvadás

27 A vérlemezkék szerepe a véralvadásban 2 szakaszra osztható! Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék, illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenhárom faktor együttműködése hozza létre. A hosszú, pókhálószerű fibrin szálak rátapadnak az érfalra „beszövik” a sérülést. A vérlemezkék, és a vörösvértestek fennakadnak rajta, eltömve a lyukat.

28 reflexes érössze- húzódás vérlemezkék dugót képeznek véralvadás

29 F XIII. (inaktív) F XII. (inaktív) F XI. (inaktív) F XII. (aktív) F XI. (aktív) F XIII. (aktív) összesen XIII faktor protrombin (inaktív) fibrinogén (inaktív) trombin (aktív) fibrin (aktív) F III. (aktív) vízben oldhatatlan, fibrilláris fehérje hálót képez Ca + K vitamin reflexes érösszehúzódás vérlemezkék + sérült sejtek

30 Fibrinháló Fibrinháló + fennakadt sejtes elemek = vérlepény Kiszűrődik: vérsavó Vérsavó = fibrinmentes vérplazma

31 vérzékenység (hemofília)trombózis - mutáció: X kromoszóma - bármely faktor hiánya - Mo: kb beteg - erek elzárása - tüdő-, agyembólia(stroke)

32 Vércsoportok Karl Landsteiner ( ) a laboratóriumában A Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság (ISBT) az eddig megismert antigéneket 29 vércsoport rendszerbe sorolta. Pl: MNS, P, LW, RG stb. A két legrégebben ismert, egyben legjelentősebb vércsoportrendszer az ABO és az Rh.

33 Az AB0 vércsoportrendszer ABAB0 VVS-en: A antigén VVS-en: B antigén VVS-en: A és B antigén VVS-en: NINCS antigén Vérplazmában: anti-B antitest Vérplazmában: anti-A antitest Vérplazmában: NINCS antitest Vérplazmában: anti-A és anti-B antitest

34 DonorRecipiens

35

36 Az Rh vércsoportrendszer Rh+Rh- VVS-en: Rh antigénVVS-en: NINCS antigén Vérplazmában: NINCS antitest, csak ha Rh + VVS-ek kerülnek Rh - egyénbe >> bizonyos mennyiség fölött kicsapás

37

38 Vércsoportok magyarországi eloszlása Rh+: 85% Rh-: 15%

39 A B vércsoport %-os eloszlása A 0 vércsoport %-os eloszlása

40 Véradás Adj vért és ments meg 3 életet!

41


Letölteni ppt "A vér Feladata: - tápanyagok szállítása, - bomlástermékek szállítása - légzési gázok szállítása - védekezés - belső állandóság biztosítása (pH, hőmérséklet,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések