Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bolgárok rövid története Dudás Mária A szláv népek történelme.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bolgárok rövid története Dudás Mária A szláv népek történelme."— Előadás másolata:

1 A bolgárok rövid története Dudás Mária A szláv népek történelme

2 A kezdetek  A mai Bulgária lakói:  a legrégebbi nyom: a várnai chalkolit nekropolisz az i.e. ötödik évezredre tehető  a trákok a legnagyobb trák törzs: az odriszok. Az Odrisz Királyság alapítójaként az ókori szerzők Terest említik (  Kr.e. 464).  az ókori görögök  a rómaiak

3 Várnai nekropolisz leletei

4 A trákok  Írott nyelv és saját írásbeliség híján is magas kultúrájú nép volt a trákoké.  A trák művészet leginkább a sírboltok és nekropoliszok révén ismert.  A trák művészet virágzásának csúcspontja a Kr.e. IV. századtól a III. század elejéig terjedő időszakra tehető.  E korszakból maradt fenn a híres kazanlaki sírbolt. Pompás falfestményei nemcsak a halottak kultuszát tárja elénk, hanem a trák társadalom életmódját és szokásait.  Klasszikus példája a trák művészetnek a panagjuristei kincslelet, amelyeken felfedezhetők a görög minták, és a keleti hatás.  A trák kultúra híre az utóbbi két évtizedben messze földre is eljutott, Nyugat-Európa, Amerika, köszönhetően a trák kiállításoknak. Tavaly Nagykanizsán volt ilyen kiállítás.

5 Kazanlaki sírbolt Тракийска гробница (Казанлък)

6 Panagjuristei kincslelet Панагюрско съкровище

7 A rómaiak  Kr.e. II. században a Balkán-félszigeten megjelennek a rómaiak.  A Fekete-tenger medencéjének elfoglalására törő Róma ellenállásba ütközött. Közel fél évszázadra volt szükségük a rómaiaiknak ahhoz, hogy a Dunáig nyomuljanak. Claudius császár alatt (41–54) ölték meg III. Remetalkot, az utolsó római vazallus odrisz királyt (45–ben). Trákia csak ekkor vált római provinciává.  A rómaiak nyomban hozzáfogtak saját modelljük bevezetéséhez: kiváló római utak épültek; fogatváltó állomások jelentek meg; jól működő kommunikációs rendszerek kiépítése; megtartották az autonóm trák közigazgatási rendszert;   ezzel a mai Bulgária földjét intenzív gazdasági és kulturális központtá tették.

8 Trák törzsek  geták (a Duna két oldalán)  dákok (mai Románia területén)  Délkelet-Európa történetében a dákok hagyják a legmaradandóbb nyomokat. A dákok fölött aratott római győzelem emlékét a híres Traianus-oszlop őrzi Rómában.  triballok (mai Északnyugat-Bulgária és Szerbia területén)

9 Protobolgárok  A leendő bolgár nép alapját a protobolgárok és szlávok képezik, akik fokozatosan olvadtak össze trákokkal.  Lehetetlen megállapítani az említett etnikai közösségek bármilyen hozzávetőleges arányát, minden következtetés hipotetikus. A középkori bolgár nemzet kialakulása évszázadokig tart.  A protobolgárok eredete és korai története vitákat vált ki és változatos feltevésekhez vezet, felmerül: azonosak a hunokkal; közeli rokonaik a finnugoroknak; altaji eredet.  Altaji (türk) és iráni nyelvű elemek a legvalószínűbbek, de általános arculatukat tekintve europid nép volt.  A protobolgárok őshazájaként Közép-Ázsiát jelölik meg.  Változatos gazdálkodást folytattak, amelyben jelentős szerepet játszott a nomád állattenyésztés.  Egyik vívmányuk a naptáruk, amely az ősi kínaihoz hasonló.

10 Kubrat kán  Ismeretlen Római Krónika – bolgárok első említése  Az első biztos adat 354-ből származik, amikor a bolgárság már kialakult és a Keletrómai Birodalomban (Bizáncban) is ismert nép.  A VI. században az avarok uralma alá kerültek.  631–632 táján a Dulo dinasztikus nemzetséghez tartozó Kubrat vezetésével lerázták az avar függőséget.  A Kubrat által kiépített régi Nagy-Bulgária, ahogyan a bizánci krónikások nevezik, erős állam volt, amely nagy hatást gyakorolt a környező népekre.  Kubrat haláláig Nagy-Bulgária épségben maradt, mivel az egyes törzseket és területeket Kubrat fiai irányították.  Halála előtt meghagyta nekik, hogy őrizzék meg az állam egységét, de a kazárok csapásai miatt nehéz napok következtek.  Kubrat legidősebb fia, Bat-Bajan nem tudta feltartóztatni a kazár terjeszkedést, és behódolt a győztesnek.  Fivérei ezt megtagadták, de nem voltak képesek megszervezni a közös ellenállást. A kazárok elől más-más irányba húzódtak el, arra törekedve, hogy folytassák a bolgár államiságot.  A kazár betörések arra kényszerítették Bat-Bajant, hogy fogadja el az új hódítók fennhatóságát, s ő maga érje be Nagy-Bulgária területeinek egy részével.

11 Aszparuh kán  Aszparuh, Kubrat harmadik fia által vezetett bolgárok csoportja északra húzódott.  Ez a bolgár kán valósította meg a legnagyobb mértékben Kubrat végakaratát az államépítés hagyományait illetően.  Aszparuh a mai Moldova és Ukrajna területén telepedett le, erődítményeket építettek és megkezdték a benyomulást a Dunától délre fekvő területekre.  Bizánc nem tudott reagálni, mert az arabok bekerítették Konstantinápolyt. A veszély elmúltával soha nem látott hadjáratott indított az új hódítók ellen, amely mutatja, hogy Aszparuh megjelenése veszélyesnek minősült.  680 nyarán Teopanosz krónikás szerint a köszvényben szenvedő IV. Konsztantinusz elment gyógykezeltetni magát, a sereg az uralkodó távozását menekülésnek fogta fel és visszavonult délre. A bolgárok gyorsan reagáltak, megtámadták és szétverték a bizánciakat. 681-ben IV. Konsztantinusz békemegállapodást kötött a bolgárokkal, Bizánc kötelezte magát, hogy egy évig adót fizet.

12 Első bolgár állam (681 – 1018)  Azsparuh olyan államszervezet alapjait rakta le, amely egyesítette magában a hunoktól, a türköktől és az avaroktól örökölt és a bolgárok saját régi állami hagyományait.  Aszparuh 700–701 körül elesett az északkeleti határon, a kazárokkal vívott csatában.  Egyesek úgy vélik, hogy a mai Ukrajnában, Voznyeszenka mellett van eltemetve.  A népi hagyomány a dunai Bulgária megteremtőjét epikus hőssé változtatta, aki hatalmas városokat és védműveket teremtett, hogy megvédje magát.  680 után nem sokkal az állam központját Pliszkába helyezték át.

13 Tervel  Aszparuhot fia, Tervel követte, apja ügyének méltó folytatója, az egész bolgár történelem legjelentősebb figurája.  705. Tervel befogadta a száműzetésből megszökött II. Jusztinianoszt.  Konstantinápoly elleni katonai akcióval juttatták vissza Jusztinianuszt a trónra, aki hálája jeléül a császár címet adta Tervelnek, a római-bizánci hierarchia második legmagasabb rangját – egyedi eset az a kora középkori Európában. Ez a cím a császárival majdnem egyenrangú volt.  717–718-ban Tervel támogatta Bizáncot és megsemmisítő csapást mértek az arabokra, akik ostromgyűrűbe fogták Konstantinápolyt.  A bolgárok és bizánciak diadala az akkoriban legyőzhetetlennek hitt arabok felett nagy visszhangot keltett a keresztény világban.

14 Krum  Krum nagykán (803–814) egy új dinasztia alapítója, amely 1018-ig vezette az államot.  A tehetséges hadvezér és államférfi ideje alatt a Bulgária messzi északnyugatra kiterjesztette a határait.  Bizánc vissza akart vágni. I. Niképhorosz 811-ben megtámadta és felégette Pliszkát.  Döntő csapásra a Varbicai-szorosban került sor 811. július 26-án, amely Niképhorosz vereségével és halálával végződött.  A bolgár győzelem megrendítette Bizáncot, több mint négy évszázada Niképhorosz volt az első császár, aki harcmezőn esett el.  A bizánciak merényletet szerveztek Krum ellen, aki megsebesül az aljas támadásban és sikerül elmenekülnie. Dühében végig pusztította a bizánci főváros környékét és elfoglalta Drinápolyt.  A bizánci krónikások szerint Krum könyörtelen, ugyanakkor kulturált „barbár”.  Krum adta ki az első írott állami törvényeket, amelyek az állam egész lakosságára érvényesek voltak. Megtette az első lépéseket a globális közigazgatási reform felé, amely a hatalom közigazgatását célozta meg.  Krum 814. április 13-án halt meg, a bizánci főváros ellen tervezett soron következő támadás előestéjén.

15 Omurtag 815–831  Krum fia, Omurtag szilárd békét kötött Bizánccal, ami lehetővé tette a terjeszkedést más irányban.  A IX. század húszas éveiben a bolgárok végleg meghódították az avar területeket, eljutottak a Tisza vonaláig, elfoglalták a mai Budapest vidékét is.  Omurtag uralkodása a reformok és a kulturális fellendülés ideje volt. Helyreállították a felperzselt fővárost, Pliszkát.  Készült Omurtag aranyérem, amelyet az első bolgár pénznek tekintenek. Az országot kilenc provinciára osztotta.  Az állam Malamir (831–836) és Preszián (836–852) alatt tovább erősödött. A bolgárok többször felülkerekedtek Bizáncon, kísérletet tettek a szerbek és horvátok leigázására.  Krum, Omurtag, Preszian sikeres politikájának köszönhetően Bulgária az akkori Európa három nagyhatalmának egyikévé vált a Bizánci és a Frank Birodalom mellett.

16 Bulgária a kereszténység útján Borisz fejedelem (852–889)  I. Preszian fia, Borisz (852–889) nevéhez kapcsolódik a kereszténység felvétele (864), akihez az állam központosítása és az ország nemzetközi tekintélyének és katonai erejének megnövekedése is kapcsolódik.  A keresztelést a konstantinápolyi patriarchátus hajtotta végre. Elsőként az uralkodó és hozzátartozói keresztelkedtek meg, majd ezután következett a nép tömeges térítése (864–866).  Az új hit egy néppé ötvözte a bolgárokat, szlávokat és az ókori népesség leszármazottait, többségében a trákokat. Nemzetközi téren a kereszténység felvétele megszilárdította és törvényesítette a kiépülő Bolgár Birodalom jelenlétét.  Bulgári saját egyházra és saját egyházi nyelvre tartott igényt.  879-ben megtartott zsinaton Bulgária kiharcolta saját óbolgár szertartási nyelvét.  Borisz 889-ben önként lemond a trónról és kolostorba vonul.  Vladimir-Raszate (889–893)  Borisz legidősebb fia megpróbálta megváltoztatni az ország politikai helyzetét. Intézkedései aláásták az egyház és az új hit pozícióit. Borisz ekkor elhagyta a kolostort, hívei segítségével elűzte Vladimirt a trónról és büntetésül megvakította.  A koronát Simeonnak adta, a fővárost Pliszkából Veliki Preszlavba helyzete át. Borisz ezután visszatért a kolostorba és haláláig (907. május 2.) ott maradt. A bolgár pravoszláv egyház kanonizálta.

17 Cirill és Metód  Az óbolgár civilizáció alapjait Szent Konsztantin-Cirill Filozófus (827–869) és Szent Metód (815–885) bizánci szerzetes, tudós, misszionárius fektették le.  Metód katonai pályát futott be, később szerzetes lett, a Polichronosz-kolostor apátja lett.  Konsztantin a szláv ábécé és irodalmi nyelv megteremtője.  855-ben Konstantin, Metód segítségével létrehozta az első szláv grafikai rendszert a glagolitát. Az ábécé igazodott a szláv fonetikához, alapjául az óbolgár nyelv szaloniki dialektusa szolgált.  863-ban Nagy-Moráviába küldik őket Rosztiszláv fejedelemhez, ahol megkezdik a szláv papság oktatását és az óbolgár nyelvű igehirdetést.  867-ben a két fivér Konstantinápolyba utazott, útba ejtve Rómát, hogy kifejezzék a pápa (II. Hadrián) iránti lojalitásukat.  Cirill diadalmaskodott egy Velencében rendezett hitvitában.  A pápa, főleg politikai meggondolásból, megszentelte a szláv könyveket.  Konstantin a több mint egy éves római tartózkodás során megbetegedett és felvéve a Cirill nevet szerzetes lett, 869. február 14-én meghalt. A Szent Kelemen (San Clemente) templomban temették el, sírja bolgárok zarándokhelye.  Metód haláláig (885. április 6.) folytatta munkáját, bibliai könyvek fordítását, prédikációkat, imádságokat és énekeket írt.  Tanítványaik, Kelemen, Naum és Angelarij Bulgáriába ment. Borisz fejedelem ünnepélyesen fogadta őket és a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg számukra tevékenységükhöz. A szláv felvilágosodás és írásbeliség igazi honává vált 886-ban a bolgár állam.

18 Glagolita

19 Simeon cár dicső százada  I. Simeon (893–927) uralkodás volt az Első Bolgár Cárság csúcspontja.  Bulgária nagyarányú területnövekedésre tett szert a Balkánon, amely kulturális fellendüléssel járt.  a „béke gyermeke”  Borisz fia szerzetes lett. 886 után visszatért Pliszkába és bekapcsolódott az irodalmi és felvilágosító tevékenységbe Naummal, Ohridi Szent Kelemennel, Joan Ekzarhhal.  Több sikeres csatát vívott Bizánccal. 894-ben harcolt a magyarok ellen, akik a Bizánc oldalán kapcsolódtak be. A besenyők támogatásával vívott harc során a magyarok kénytelenek voltak elhagyni településeiket és betelepülni Pannóniába.  918. Simeon a preszlávi érsekséget patriarchátusi rangra emelte.  Simeon országlása a korai keresztény kultúra fényes évszázada.

20 Péter és II. Borisz uralkodása 927–971  Simeon második feleségétől való fiát, I. Pétert ( ) tette meg örökösévé.  Bizánccal békét kötöttek.  A cár fivérei, Mihail és Ivan államcsínykísérletek robbantottak ki, 928-ban és 930- ban.  931. a szerbek lerázták a bolgár fennhatóságot, Bizánc titkos támogatásával.  A magyarok kalandozásai (934, 948, 958, 962), amelyektől a X. században csaknem egész Európa retteget, szintén háborították Pétert és Bizánc nem segített.  944-ben a besenyők pusztítottak az országban.  A bolgár-bizánci kapcsolatok 966-ban megromlottak, II. Niképhororsz megtagadta az évi adó megfizetését.  968–971 az orosz expanziók időszaka a bolgár földek ellen.  A vereség hírére Péter szélütést kapott, kolostorba vonult és meghalt (969. január 30-án.).  Péter cárt a bolgár egyház szentté avatta, Borisz mellett egyedül ő részesült ilyen magas elismerésben.  Péter folytatta Simeon hagyományait: preszláviai művészi kerémai gyártása építészet művészet fejlődött.  Gazdagodott az írásbeliség: prezviter Kozma, Csernorizec Hrabar.  A bogumilizmus megjelenése  II. Borisz cár (969–971) formálisan megtarthatta uralmát.

21 Bizánci uralom  A leigázott cárságot három provinciára osztották.  Bizánci adminisztrációt és adórendszert vezettek be.  ősze az első nagy felkelés. Vezetője Petar Deljan, aki elnyerte a bolgárok támogatását.  Szaloniki vereség, Deljan foglyul esett.  második kísérlet. Kezdeményezője Georgi Vojteh. Rövid idő alatt számos nagy város felszabadult.  E két nagyszabású, az államiság visszaállítása irányuló kísérlet mellett, még jó néhány zavargás támadt.

22 Felszabadulás 1186–1207  Teodor (Petar) és Joan Aszen hitvallásuknak tekintették a bolgárok felszabadulását.  Teodort Péter néven bolgár cárrá kiáltották ki.  1186 az Aszenek felkelése és a Második Bolgár Cárság megalapítása.  Az állam hivatalos fővárosa eleinte Veliki Preszlav, az uralkodó, Péter székhelye, míg Aszen Tirnovóban rendezkedett be.  Aszen fokozatosan előtérbe került és több sikeres támadást indított a bizánciak ellen, míg Péter hajlott a kompromisszumos békére.  Rilai Szent Iván ereklyéi Tirnovóba kerülnek, nemcsak vallási, hanem politikai eseménnyé vált.  A bojárok viszályt szítottak vagy 1196 megölték Aszent, majd 1197 Péter is áldozatul esett a bojár összeesküvésnek.

23  Kalojan, a legifjabb fivér (1197–1207) vette át a cári hatalmat és súlyos csapásokat mért a birodalomra.  békét kötött Bizánccal.  Róma felfigyel Bulgáriára, február 7-én megkötötték a bolgár-római egyházi uniót. A pápai fennhatóság elismerése az ortodox dogmák megőrzésével történt.  fivéreihez, Aszenhez és Péterhez hasonlóan ő is a bojárok összeesküvésének esett áldozatul.  Kalojan unokaöccse, Boril (1207–1218) került a tirnovói trónra. Aszen fia, II. Ivan Aszen a Kijevi Fejedelemségbe menekült.  Boril igyekezett folytatni Kalojan expanzív politikáját. Radikális ortodox körökben keresett támogatást, de nem bontotta fel a Rómával kötött uniót.  Kudarcai lehetővé tették, hogy II. Ivan Aszen és fivére, Alekszandar orosz zsoldos csapatok segítségével letaszítsák a trónról.

24 II. Ivan Aszen cár (1218–1241)  A legismertebb valamennyi bolgár cár között.  A Második Bolgár Cárság fénykora.  március 9. Klokotnicai csata, II. Ivan Aszen tönkreverte az országot megtámadó thesszaloniki császárt, Theodor Komnénoszt foglyul ejtette.  Kiterjeszti Bulgária határait  Bolgár-latin kapcsolatok fezültebbé váltak, ami a Rómával kötött unió felmondásához vezetett.  1235-ös lampszaki egyetemes egyházi zsinat elismerte és visszaállította a tirnovoi patriarchátust. Tirnovo egyházi trónja a második legerősebb lett az ortodox közösségben (Konstantinápoly után).  kelet-Európát megtámadják a tatárok.  Ivan Aszen csapatai legyőztek a Kárpátokon átjutó tatár egységeket, de Bulgária ereje gyengült, Ivan Aszen meghalt (1241. június 22. körül).  II. Ivan Aszen: gazdasági és kulturális felemelkedéshez; arany- és rézpénzt veretett; fejlesztette a kereskedelmi kapcsolatokat Tirnovo császárváros lett.

25 Belpolitikai válság a tatár hegemónia idején 1241–1300  I. Aszen Kaliman (1241–1246)  Tatártámadások időszaka.  A kiskorú uralkodót mostohaanyja, Irene Komnénosz megmérgezte.  II. Mihail Aszen ( )  A trónra az ő kiskorú fia kerül.  Rosztiszláv orosz exfejedelem árulása II. Mihail Aszen trónjába és életébe került.  1256–1263 polgárháborúk és trónharcok időszaka.  Az országban parasztfelkelés tört ki, 1277 Ivajlo felkelése. Az arisztokráciával a nincstelen paraszt-disznópásztor került szembe, és az európai történelemben egyedülálló „falusi cár”, Ivajlo került hatalomra (1277–1280).  Alantas származása ellenére Ivajlo ügyes politikusnak és tehetséges hadvezérnek bizonyult. Szétvert tatár csapatokat és sorra foglalta el a városokat és vidékeket. Konsztantin cárra vereséget mért.  I. Georgi Terter (1280–1292)  A trónt a „nagyvajda” foglalja el, aki a hadsereg főparancsnoka volt. Származását tekintve kun volt, a bojárság elfogadta vezetőjének, Ivajlo nem tudott szembeszállni vele. Terter 1292-ben lemondott a trónról.  A koronát Nogaj segítségéve Szmilec Szredna Gora-i bojár ragadta magához (1292– 1298), akit nem ismertek el ban meghalt, kiskorú fia követte őt a trónon.

26 Bulgária és az oszmán hódítás  A XIV. századig a bolgár csapatok több alkalommal is csatlakoztak a török terjeszkedést feltartóztatni próbáló bizánci hadsereghez (1294, 1305), a század közepétől azonban a török betörések már a bolgár etnikai területeket veszélyeztették – nemcsak az Ivan Alekszandar cár (1331– 1371) uralma alatti központi államterület, de a szerb és bizánci fennhatóság alatti bolgárok lakta térség is célponttá vált.  1369 Drinápoly bevétele  1370–1371 Az oszmán hódítás kezdete Bulgáriában.  Ivan Sisman cár (1371–1395)  1377-ben Ivan Sisman behódolt  Rigómező (Koszovo pole, június 15.) döntő oszmán győzelem  július Tirnovó is török kézre került, utolsó uralkodóját, Ivan Sismant I. Bajazid (1389–1402) kivégeztette (1395). A Vidini cárság bukása a bolgár államiság teljes felszámolását jelentette.  Bulgária oszmán hódoltság alá kerülésének okai sokrétűek voltak. Nem sokkal a tatár hegemónia után egy újabb, még erősebb, kimeríthetetlen katonai és pénzügyi erőforrásokkal bíró hódítóval kellett szembe nézniük.

27 Oszmán uralom a bolgár földeken XV–XVII. század  kettős adóztatásnak  Kizsákmányolás  idegen hivatalnokok önkényeskedése, visszaélése és erőszakoskodása  véradó (devsirme): a török hivatalnokok három–négy évente keresztény gyermekeket és ifjakat (8–20 éves korig) szakítottak el családjuktól, akiket az iszlám hitre térítésük és kiképzésük után a török sereg gyalogságába (janicsárok) soroztak be  egyenkénti iszlamizáció során az etnikai közösségükből kiszakított elemek fokozatosan elvesztették anyanyelvüket és eltörökösödtek  A mohamedán hitre tért bolgárok, pomákok leszármazottai ma is a Rodope egyes vidékein és Macedóniában élnek.  A tirnovói patriarchátus felszámolása  1767-ben az Ohridi Érsekségnek a konstantinápolyi patriarchátushoz való csatolásával megszűnt Bulgária nemzeti egyháza.

28 Oszmánellenes felkelések, hajdut-mozgalmak XV–XVII. század  Kísérletek a cárság visszaállítására (1408–1413).  Fegyveres erőkkel támogatták az áthaladó keresztes csapatokat (I. Ulászló és Hunyadi János, 1443–1444),  november 10. várnai vereség  1453 Konstantinápoly bevétele  két tirnovói felkelés: Todor Balina, Pavel Dzsordzsics1598 Rosztiszlav Sztratimirovics, 1686  a csiprovci bolgárok felkelése (Georgi Pejacsevics, 1688)  hajdut-mozgalom: egy-egy terület bolgár (keresztény) lakosságának védelmében, az oszmán kizsákmányolás, önkény és jogtiprás ellen léptek fel.  A XV–XVII. század ismert hajdut vojvodái voltak Radics, Sztrahil, vagy az 1689-es felkelés vezére, Karpos.  A XVII. század végéig a bolgár ellenállás a keresztény Európa oszmánellenes harcának részét képezte. Ha a felszabadulást nem is hozta meg, a bolgárok etnokulturális arculatukat megőrizve és pravoszláv vallásukat védelmezve készülhettek elvesztett szabadságuk és államiságuk visszaszerzésére.

29 A bolgár nemzeti Újjászületés kora XVIII. század–1878  A nemzeti Újjászületés korszaka a bolgár társadalomnak a középkorból a modern korba való átmeneteként tekinthető, amely radikális változásokat eredményezett mind a politikai, mind pedig a gazdasági–társadalmi és kulturális viszonyokban.  A bolgár nemzeti eszme legjelesebb kifejezője Paiszij Hilendarszki (1722–1773), az Athosz-hegyi Hilendar kolostor szerzetese volt, aki megírta a népe történetét bemutató Szláv– bolgár történelem (1762) c. művet. Műve nem pusztán történeti elbeszélés, hanem a bolgár néphez szóló felhívás is.

30  Paiszij elveinek legismertebb követője, a „Történelem” kéziratának első másolója (1765), Sztojko Vladiszlavov, a későbbi vracai püspök Szofronij Vracsanszki (1739– 1813) volt, akinek kalandos és nehéz életét A bűnös Szofronij élete és szenvedései c. önéletrajzi munkája mutatta be.

31 Harc az új bolgár felvilágosodásért és kultúráért  egyházi és kolostori iskolák: elemi szintű írás–olvasás és az ószláv nyelvű egyházi szövegek domináltak.  városi iskolák  első tankönyv, dr. Petar Beron Halas ábécéje (Brassó, 1824)  A XIX. század 40-es éveiben jelentek meg az osztályos iskolák  létrejöttek az első gimnáziumok  tanítóképző (Stip),  kereskedelmi iskola (Szvistov),  teológiai intézmények (Ljaszkovec, Szamokovo) létesültek.  Új bolgár irodalmi nyelv megalkotása  fellendült a könyvnyomtatás.

32 Forradalmi szervezkedések XIX. század első fele  Felerősödtek a nemzeti-felszabadító mozgalmak.  lázadások és parasztfelkelések robbantak ki: Tirnovóban Velcso Atanaszov összeesküvését (1835) számolták fel; a nisi, piroti (1835), a berkovicai Mancso Punin-féle (1836), a kamenicai, vidini felkeléseket (1841) fojtották vérbe, kegyetlen megtorlásokhoz vezetett a vidini, belogradcsiki és lomi lázadások (1850) leverése.  havasalföldi bolgár emigráció a bolgár földek fegyveres harcának megszervezésére és szabadcsapatok, cseták Bulgáriába küldésére (Vaszil Hadzsivalkov, Georgi Rakovszki)  A krími háború (1853–1856)  Különböző szervezetek jöttek létre, aki önkénteseket toboroztak: 1853-ban Konstantinápolyban (Titkos Társaság), 1854-ben Bukarestben és Odesszában (Odesszai Bolgár Közösség).  Georgi Sztojkov Rakovszki (1821–1867) brailai lázadás a Titkos Társaság alapítója aktív szerepet vállalt a szabadcsapatok szervezésében megszervezte az első Bolgár légiót (1862)

33 A forradalmi szervezet  Ljuben Karavelov (1834–1879) 1867-ben Belgrádban hozta létre a Bolgár Forradalmi Bizottságot (BRK), amelynek célja a bolgár felkelés előkészítése és a cseták megszervezése volt.  Vaszil Ivanov Kuncsev, azaz Levszki (1837–1873). A szerzetesrendet maga mögött hagyva állt be az első Bolgár Légióba, részt vett az 1867-es cseta-akcióban és az újabb légiónak, valamint a Bolgár Forradalmi Központi Bizottságnak (1870) is alapító tagja volt.  A sürgős feladatok előtt álló szervezetre végzetes csapást mért Dimitar Obsti – Levszki közeli munkatársa – árulása, amelynek következtében a török hatóságok elfogták és 1873-ban felakasztották a forradalom „apostolát”.

34  Hriszto Botev (1847–1876) Lázadó versei és a Zászló c. lapja a szabadság és a forradalmi eszmék terjesztését szolgálták.

35 Az áprilisi felkelés 1876  Az országot négy forradalmi körzetre osztották: I. tirnovoi (élen Sztefan Sztambolov) II. szliveni (élen Ilarion Dragosztinov, Sztoil vojvoda) III. vracai (Sztojan Zaimov vezetésével) IV. plovdivi (vezető Panajot Volov, Georgi Benkovszki)  április 14. az oboristei gyűlése  április 22. Panagjuristéban kinyilvánították a szabadságot  ideiglenes kormány (Katonai Tanács)  Romániából átkelt szabadcsapat élén, hősies küzdelemben vesztette életét Botev  A felkelés vérbe fojtása és a török megtorlások az egész világ haladó közvéleményét megmozgatták.

36 Az orosz-török felszabadító háború 1877–1878  A Keleti kérdés  vége konstantinápolyi követi konferencia  Bulgária két autonóm terület: keleti, Szófia nyugati, Tirnovó központú  április 12 /24/ Oroszország hadat üzent a Török Birodalomnak  augusztus 9–13.Sipka-szorosban  február 19. /március 3./ San Stefano-i békeszerződés  A béke elismerte a balkáni államok függetlenségét és autonómiáját  július 1. /13./ berlini kongresszus  A berlini szerződés a Stefano-i Nagy-Bulgáriát három részre szakította

37 A harmadik bolgár cárság  április 16. Tirnovói Alkotmány  Az államforma alkotmányos monarchia lett, egykamarás parlamentáris hatalomgyakorlattal. A szuverén bolgár nemzet felhatalmazottja – a fejedelem.  nemzetgyűlés Alkotmányozó nemzetgyűlés Általános nemzetgyűlés  a Bolgár Fejedelemség uralkodóját a nagyhatalmak jelölték ki április 17-én az Első Alkotmányozó nemzetgyűlés Alexander Battenberg (1879–1886) hesseni herceget – az orosz és brit uralkodócsaládok rokonát – választotta a konstitúció által legitimált a Harmadik Bolgár Cárság fejedelmévé.

38 Alkotmányosság és felhatalmazásos rezsim  Todor Burmov vezette első bolgár kormányt, amelyet a parlamenti támogatottság hiányában hamarosan két liberális kabinet (Dragan Cankov, Petko Karavelov) váltott fel, elutasítva a koalíció lehetőségét. az új közigazgatási rendszer (megyékre, járásokra való felosztás), folytatódott a gazdaság (földbirtokrendezés, agrárreform), az adó- és pénzügy (stabilizált költségvetés), az oktatás igazságügy modernizációja, hadkötelezettség bevezetéséről, elfogadták az új választási törvényt, megkezdődött a bolgár diplomáciai külképviseletek kiépítése.

39 A bolgár fejedelemség és Kelet-Rumélia egyesítés  kresznai-razlogi felkelés (1878–1879) kudarccal zárult.  Szervezeti szabályzat (1879)  1885 áprilisában Plovdivban alakult meg Zahari Sztojanov vezetésével a Bolgár Titkos Központi Forradalmi Bizottság  szeptember 6-án felkelés robbant ki Plovdivban, amelynek vezetői bejelentették az egyesítést.  Oroszország, hogy Bulgária védelem nélkül maradjon, visszarendelte tisztjeit.  Szerbia november 2-án hadat üzent Bulgáriának  a konstantinápolyi béke (1886. február 19.)  Ferdinánd fejedelem (1887–1918) Sztefan Sztambolovot bízta meg kormányalakítással, akinek politikája: szigorú adópolitika határozott ipartámogatási politika, állami támogatások és kamatmentes (illetve alacsony kamatozású) hitelek folyósítása, elősegítették a termelés és fejlesztések növelését, ipari nagyvállalatok alakultak, több gazdasági jellegű törvényt hoztak, a gazdaság gyors ütemű fejlődését eredményezték.

40  Konsztantin Sztoilov a Sztambolov által megkezdett nemzeti gazdaságpolitika következetes folytatójának bizonyult. Politikája: helyi ipar támogatásáról szóló törvény, vámtarifák csökkentése, behozatali, szállítási kedvezmények), a mezőgazdasági gépesítés, természetbeni tized helyett földadó kereskedelemben újabb nemzetközi megállapodások az infrastruktúra fejlesztése

41 A háborúk korában 1912–1918  1912–1913-as Balkán-háborúk  Balkán Szövetség: a bolgár–szerb megállapodás (1912. február 29.)  bolgár–görög egyezmény (1912. május 16.) és a bolgár–montenegrói szóbeli megállapodás  október 5. első balkáni háború.  az első Balkán-háborút lezáró londoni békeszerződésben (1913. május 17. /30./)  június 16. második Balkán-háború  a szövetségesekkel Bukarestben (július 28. /augusztus 10./), a Portával Konstantinápolyban (szeptember 16. /29./) írta alá békeszerződéseit  Németországgal kötött titkos szerződésben (1915. szeptember 6.)  belépett az első világháborúba (1915. október 14.).  Az antant offenzíva szeptember 15-én áttörte a bolgár védelmi vonalat, s a demoralizálódott bolgár hadsereg összeomlott.  Ferdinánd lemondott a trónról (október 3.) fia, III. Borisz (1918–1943) javára  november 11.Neuilly-sur-Seine-i békeszerződés

42 Bulgária a két világháború között  1920-ban az Alekszandar Sztambolijszki vezette földművesszövetségi kabinet került hatalomra, amely gazdasági–társadalmi rendszer megreformálására irányult. Radikális programja: földreformot valósított meg, könnyítette a mezőgazdasági hitelek felvételét, támogatta a szövetkezeteket, gabonakereskedelmi konzorciumot, proporcionális jövedelemadózást és közmunkaszolgálatot vezetett be, oktatási-népművelési törvényeket dolgozott ki.

43 Bulgária a második világháborúban  1939-ben a második világháború kirobbanásakor, Bulgária deklarálja semlegességét.  1940 tavasza a craiovai egyezmény  Bulgária vonakodva ugyan, de csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (1941. március 1.), s bár nem üzent hadat, engedélyezte, hogy az ország felvonulási terepként szolgáljon a Jugoszlávia és Görögország elleni német offenzívához.  december 13-án Bulgária továbbra is inaktív szövetségesként, „jelképesen” hadat üzent Angliának és az Egyesült Államoknak, s az ország szuverenitását veszélyeztetve, végleg a tengely mellett kötelezte el magát.  1942 július Hazafias Front,  1942 szeptember 5. Moszkva hadat üzen Bulgáriának  szeptember 6. Bulgária hadat üzen Németországnak

44 A kommunista korszak  október 28. Kairó fegyverszünet  február 10. párizsi békeszerződés  1948 decemberében határoztak a szocializmus kiépítéséről, s kezdetét vette a szigorú centralizáció és a tervutasításos gazdálkodás  Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést (1948)  Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST, 1949)  Varsói Szerződés (1955)

45 A Zsivkovi szocializmus  Sztálin halála (1953. március 5.)  1962-ben a kollektív vezetés megbomlott, s a párt első titkára, Todor Zsivkov saját kezében összpontosította az állam és a párt vezetését. Kezdetét vette az egyszemélyi hatalom.  A hetvenes évek elejétől a fejlett szocializmus kiépítése  nyolcvanas évek elejére, már a reformok sem tudták elkendőzni a hatalmas államadósságot és a gazdaság mind inkább súlyosbodó helyzetét.  rendszerváltás  november 10-én – a hadsereg támogatásával – vértelen puccsal döntötte meg Zsivkov hatalmát.

46 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A bolgárok rövid története Dudás Mária A szláv népek történelme."

Hasonló előadás


Google Hirdetések