A bolgárok rövid története

Az előadások a következő témára: "A bolgárok rövid története"— Előadás másolata:

1 A bolgárok rövid története
Dudás Mária A szláv népek történelme

2 A kezdetek A mai Bulgária lakói:
a legrégebbi nyom: a várnai chalkolit nekropolisz az i.e. ötödik évezredre tehető a trákok a legnagyobb trák törzs: az odriszok. Az Odrisz Királyság alapítójaként az ókori szerzők Terest említik ( Kr.e. 464). az ókori görögök a rómaiak

3 Várnai nekropolisz leletei

4 A trákok Írott nyelv és saját írásbeliség híján is magas kultúrájú nép volt a trákoké. A trák művészet leginkább a sírboltok és nekropoliszok révén ismert. A trák művészet virágzásának csúcspontja a Kr.e. IV. századtól a III. század elejéig terjedő időszakra tehető. E korszakból maradt fenn a híres kazanlaki sírbolt. Pompás falfestményei nemcsak a halottak kultuszát tárja elénk, hanem a trák társadalom életmódját és szokásait. Klasszikus példája a trák művészetnek a panagjuristei kincslelet, amelyeken felfedezhetők a görög minták, és a keleti hatás. A trák kultúra híre az utóbbi két évtizedben messze földre is eljutott, Nyugat-Európa, Amerika, köszönhetően a trák kiállításoknak. Tavaly Nagykanizsán volt ilyen kiállítás.

5 Kazanlaki sírbolt Тракийска гробница (Казанлък)

6 Panagjuristei kincslelet Панагюрско съкровище

7 A rómaiak Kr.e. II. században a Balkán-félszigeten megjelennek a rómaiak. A Fekete-tenger medencéjének elfoglalására törő Róma ellenállásba ütközött. Közel fél évszázadra volt szükségük a rómaiaiknak ahhoz, hogy a Dunáig nyomuljanak. Claudius császár alatt (41–54) ölték meg III. Remetalkot, az utolsó római vazallus odrisz királyt (45–ben). Trákia csak ekkor vált római provinciává. A rómaiak nyomban hozzáfogtak saját modelljük bevezetéséhez: kiváló római utak épültek; fogatváltó állomások jelentek meg; jól működő kommunikációs rendszerek kiépítése; megtartották az autonóm trák közigazgatási rendszert;  ezzel a mai Bulgária földjét intenzív gazdasági és kulturális központtá tették.

8 Trák törzsek geták (a Duna két oldalán)
dákok (mai Románia területén)  Délkelet-Európa történetében a dákok hagyják a legmaradandóbb nyomokat. A dákok fölött aratott római győzelem emlékét a híres Traianus-oszlop őrzi Rómában. triballok (mai Északnyugat-Bulgária és Szerbia területén)

9 Protobolgárok A leendő bolgár nép alapját a protobolgárok és szlávok képezik, akik fokozatosan olvadtak össze trákokkal. Lehetetlen megállapítani az említett etnikai közösségek bármilyen hozzávetőleges arányát, minden következtetés hipotetikus. A középkori bolgár nemzet kialakulása évszázadokig tart. A protobolgárok eredete és korai története vitákat vált ki és változatos feltevésekhez vezet, felmerül: azonosak a hunokkal; közeli rokonaik a finnugoroknak; altaji eredet. Altaji (türk) és iráni nyelvű elemek a legvalószínűbbek, de általános arculatukat tekintve europid nép volt. A protobolgárok őshazájaként Közép-Ázsiát jelölik meg. Változatos gazdálkodást folytattak, amelyben jelentős szerepet játszott a nomád állattenyésztés. Egyik vívmányuk a naptáruk, amely az ősi kínaihoz hasonló.

10 Kubrat kán Ismeretlen Római Krónika – bolgárok első említése
Az első biztos adat 354-ből származik, amikor a bolgárság már kialakult és a Keletrómai Birodalomban (Bizáncban) is ismert nép. A VI. században az avarok uralma alá kerültek. 631–632 táján a Dulo dinasztikus nemzetséghez tartozó Kubrat vezetésével lerázták az avar függőséget. A Kubrat által kiépített régi Nagy-Bulgária, ahogyan a bizánci krónikások nevezik, erős állam volt, amely nagy hatást gyakorolt a környező népekre. Kubrat haláláig Nagy-Bulgária épségben maradt, mivel az egyes törzseket és területeket Kubrat fiai irányították. Halála előtt meghagyta nekik, hogy őrizzék meg az állam egységét, de a kazárok csapásai miatt nehéz napok következtek. Kubrat legidősebb fia, Bat-Bajan nem tudta feltartóztatni a kazár terjeszkedést, és behódolt a győztesnek. Fivérei ezt megtagadták, de nem voltak képesek megszervezni a közös ellenállást. A kazárok elől más-más irányba húzódtak el, arra törekedve, hogy folytassák a bolgár államiságot. A kazár betörések arra kényszerítették Bat-Bajant, hogy fogadja el az új hódítók fennhatóságát, s ő maga érje be Nagy-Bulgária területeinek egy részével.

11 Aszparuh kán Aszparuh, Kubrat harmadik fia által vezetett
bolgárok csoportja északra húzódott. Ez a bolgár kán valósította meg a legnagyobb mértékben Kubrat végakaratát az államépítés hagyományait illetően. Aszparuh a mai Moldova és Ukrajna területén telepedett le, erődítményeket építettek és megkezdték a benyomulást a Dunától délre fekvő területekre. Bizánc nem tudott reagálni, mert az arabok bekerítették Konstantinápolyt. A veszély elmúltával soha nem látott hadjáratott indított az új hódítók ellen, amely mutatja, hogy Aszparuh megjelenése veszélyesnek minősült. 680 nyarán Teopanosz krónikás szerint a köszvényben szenvedő IV. Konsztantinusz elment gyógykezeltetni magát, a sereg az uralkodó távozását menekülésnek fogta fel és visszavonult délre. A bolgárok gyorsan reagáltak, megtámadták és szétverték a bizánciakat. 681-ben IV. Konsztantinusz békemegállapodást kötött a bolgárokkal, Bizánc kötelezte magát, hogy egy évig adót fizet.

12 Első bolgár állam (681–1018) Azsparuh olyan államszervezet alapjait rakta le, amely egyesítette magában a hunoktól, a türköktől és az avaroktól örökölt és a bolgárok saját régi állami hagyományait. Aszparuh 700–701 körül elesett az északkeleti határon, a kazárokkal vívott csatában. Egyesek úgy vélik, hogy a mai Ukrajnában, Voznyeszenka mellett van eltemetve. A népi hagyomány a dunai Bulgária megteremtőjét epikus hőssé változtatta, aki hatalmas városokat és védműveket teremtett, hogy megvédje magát. 680 után nem sokkal az állam központját Pliszkába helyezték át.

13 Tervel Aszparuhot fia, Tervel követte, apja
ügyének méltó folytatója, az egész bolgár történelem legjelentősebb figurája. 705. Tervel befogadta a száműzetésből megszökött II. Jusztinianoszt. Konstantinápoly elleni katonai akcióval juttatták vissza Jusztinianuszt a trónra, aki hálája jeléül a császár címet adta Tervelnek, a római-bizánci hierarchia második legmagasabb rangját – egyedi eset az a kora középkori Európában. Ez a cím a császárival majdnem egyenrangú volt. 717–718-ban Tervel támogatta Bizáncot és megsemmisítő csapást mértek az arabokra, akik ostromgyűrűbe fogták Konstantinápolyt. A bolgárok és bizánciak diadala az akkoriban legyőzhetetlennek hitt arabok felett nagy visszhangot keltett a keresztény világban.

14 Krum Krum nagykán (803–814) egy új dinasztia alapítója,
amely 1018-ig vezette az államot. A tehetséges hadvezér és államférfi ideje alatt a Bulgária messzi északnyugatra kiterjesztette a határait. Bizánc vissza akart vágni. I. Niképhorosz 811-ben megtámadta és felégette Pliszkát. Döntő csapásra a Varbicai-szorosban került sor 811. július 26-án, amely Niképhorosz vereségével és halálával végződött. A bolgár győzelem megrendítette Bizáncot, több mint négy évszázada Niképhorosz volt az első császár, aki harcmezőn esett el. A bizánciak merényletet szerveztek Krum ellen, aki megsebesül az aljas támadásban és sikerül elmenekülnie. Dühében végig pusztította a bizánci főváros környékét és elfoglalta Drinápolyt. A bizánci krónikások szerint Krum könyörtelen, ugyanakkor kulturált „barbár”. Krum adta ki az első írott állami törvényeket, amelyek az állam egész lakosságára érvényesek voltak. Megtette az első lépéseket a globális közigazgatási reform felé, amely a hatalom közigazgatását célozta meg. Krum 814. április 13-án halt meg, a bizánci főváros ellen tervezett soron következő támadás előestéjén.

15 Omurtag 815–831 Krum fia, Omurtag szilárd békét kötött Bizánccal,
ami lehetővé tette a terjeszkedést más irányban. A IX. század húszas éveiben a bolgárok végleg meghódították az avar területeket, eljutottak a Tisza vonaláig, elfoglalták a mai Budapest vidékét is. Omurtag uralkodása a reformok és a kulturális fellendülés ideje volt. Helyreállították a felperzselt fővárost, Pliszkát. Készült Omurtag aranyérem, amelyet az első bolgár pénznek tekintenek. Az országot kilenc provinciára osztotta. Az állam Malamir (831–836) és Preszián (836–852) alatt tovább erősödött. A bolgárok többször felülkerekedtek Bizáncon, kísérletet tettek a szerbek és horvátok leigázására. Krum, Omurtag, Preszian sikeres politikájának köszönhetően Bulgária az akkori Európa három nagyhatalmának egyikévé vált a Bizánci és a Frank Birodalom mellett.

16 Bulgária a kereszténység útján Borisz fejedelem (852–889)
I. Preszian fia, Borisz (852–889) nevéhez kapcsolódik a kereszténység felvétele (864), akihez az állam központosítása és az ország nemzetközi tekintélyének és katonai erejének megnövekedése is kapcsolódik. A keresztelést a konstantinápolyi patriarchátus hajtotta végre. Elsőként az uralkodó és hozzátartozói keresztelkedtek meg, majd ezután következett a nép tömeges térítése (864–866). Az új hit egy néppé ötvözte a bolgárokat, szlávokat és az ókori népesség leszármazottait, többségében a trákokat. Nemzetközi téren a kereszténység felvétele megszilárdította és törvényesítette a kiépülő Bolgár Birodalom jelenlétét. Bulgári saját egyházra és saját egyházi nyelvre tartott igényt. 879-ben megtartott zsinaton Bulgária kiharcolta saját óbolgár szertartási nyelvét. Borisz 889-ben önként lemond a trónról és kolostorba vonul. Vladimir-Raszate (889–893) Borisz legidősebb fia megpróbálta megváltoztatni az ország politikai helyzetét. Intézkedései aláásták az egyház és az új hit pozícióit. Borisz ekkor elhagyta a kolostort, hívei segítségével elűzte Vladimirt a trónról és büntetésül megvakította. A koronát Simeonnak adta, a fővárost Pliszkából Veliki Preszlavba helyzete át. Borisz ezután visszatért a kolostorba és haláláig (907. május 2.) ott maradt. A bolgár pravoszláv egyház kanonizálta.

17 Cirill és Metód Az óbolgár civilizáció alapjait Szent Konsztantin-Cirill Filozófus (827–869) és Szent Metód (815–885) bizánci szerzetes, tudós, misszionárius fektették le. Metód katonai pályát futott be, később szerzetes lett, a Polichronosz-kolostor apátja lett. Konsztantin a szláv ábécé és irodalmi nyelv megteremtője. 855-ben Konstantin, Metód segítségével létrehozta az első szláv grafikai rendszert a glagolitát. Az ábécé igazodott a szláv fonetikához, alapjául az óbolgár nyelv szaloniki dialektusa szolgált. 863-ban Nagy-Moráviába küldik őket Rosztiszláv fejedelemhez, ahol megkezdik a szláv papság oktatását és az óbolgár nyelvű igehirdetést. 867-ben a két fivér Konstantinápolyba utazott, útba ejtve Rómát, hogy kifejezzék a pápa (II. Hadrián) iránti lojalitásukat. Cirill diadalmaskodott egy Velencében rendezett hitvitában. A pápa, főleg politikai meggondolásból, megszentelte a szláv könyveket. Konstantin a több mint egy éves római tartózkodás során megbetegedett és felvéve a Cirill nevet szerzetes lett, 869. február 14-én meghalt. A Szent Kelemen (San Clemente) templomban temették el, sírja bolgárok zarándokhelye. Metód haláláig (885. április 6.) folytatta munkáját, bibliai könyvek fordítását, prédikációkat, imádságokat és énekeket írt. Tanítványaik, Kelemen, Naum és Angelarij Bulgáriába ment. Borisz fejedelem ünnepélyesen fogadta őket és a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg számukra tevékenységükhöz. A szláv felvilágosodás és írásbeliség igazi honává vált 886-ban a bolgár állam.

18 Glagolita

19 Simeon cár dicső százada
I. Simeon (893–927) uralkodás volt az Első Bolgár Cárság csúcspontja. Bulgária nagyarányú területnövekedésre tett szert a Balkánon, amely kulturális fellendüléssel járt. a „béke gyermeke” Borisz fia szerzetes lett. 886 után visszatért Pliszkába és bekapcsolódott az irodalmi és felvilágosító tevékenységbe Naummal, Ohridi Szent Kelemennel, Joan Ekzarhhal. Több sikeres csatát vívott Bizánccal. 894-ben harcolt a magyarok ellen, akik a Bizánc oldalán kapcsolódtak be. A besenyők támogatásával vívott harc során a magyarok kénytelenek voltak elhagyni településeiket és betelepülni Pannóniába. 918. Simeon a preszlávi érsekséget patriarchátusi rangra emelte. Simeon országlása a korai keresztény kultúra fényes évszázada.

20 Péter és II. Borisz uralkodása 927–971
Simeon második feleségétől való fiát, I. Pétert ( ) tette meg örökösévé. Bizánccal békét kötöttek. A cár fivérei, Mihail és Ivan államcsínykísérletek robbantottak ki, 928-ban és 930-ban. 931. a szerbek lerázták a bolgár fennhatóságot, Bizánc titkos támogatásával. A magyarok kalandozásai (934, 948, 958, 962), amelyektől a X. században csaknem egész Európa retteget, szintén háborították Pétert és Bizánc nem segített. 944-ben a besenyők pusztítottak az országban. A bolgár-bizánci kapcsolatok 966-ban megromlottak, II. Niképhororsz megtagadta az évi adó megfizetését. 968–971 az orosz expanziók időszaka a bolgár földek ellen. A vereség hírére Péter szélütést kapott, kolostorba vonult és meghalt (969. január 30-án.). Péter cárt a bolgár egyház szentté avatta, Borisz mellett egyedül ő részesült ilyen magas elismerésben. Péter folytatta Simeon hagyományait: preszláviai művészi kerémai gyártása építészet művészet fejlődött. Gazdagodott az írásbeliség: prezviter Kozma, Csernorizec Hrabar. A bogumilizmus megjelenése II. Borisz cár (969–971) formálisan megtarthatta uralmát.

21 Bizánci uralom A leigázott cárságot három provinciára osztották. Bizánci adminisztrációt és adórendszert vezettek be. 1040. ősze az első nagy felkelés. Vezetője Petar Deljan, aki elnyerte a bolgárok támogatását. 1041. Szaloniki vereség, Deljan foglyul esett. második kísérlet. Kezdeményezője Georgi Vojteh. Rövid idő alatt számos nagy város felszabadult. E két nagyszabású, az államiság visszaállítása irányuló kísérlet mellett, még jó néhány zavargás támadt.

22 Felszabadulás 1186–1207 Teodor (Petar) és Joan Aszen hitvallásuknak tekintették a bolgárok felszabadulását. Teodort Péter néven bolgár cárrá kiáltották ki. 1186 az Aszenek felkelése és a Második Bolgár Cárság megalapítása. Az állam hivatalos fővárosa eleinte Veliki Preszlav, az uralkodó, Péter székhelye, míg Aszen Tirnovóban rendezkedett be. Aszen fokozatosan előtérbe került és több sikeres támadást indított a bizánciak ellen, míg Péter hajlott a kompromisszumos békére. 1195. Rilai Szent Iván ereklyéi Tirnovóba kerülnek, nemcsak vallási, hanem politikai eseménnyé vált. A bojárok viszályt szítottak vagy 1196 megölték Aszent, majd 1197 Péter is áldozatul esett a bojár összeesküvésnek.

23 Kalojan, a legifjabb fivér (1197–1207) vette át a cári hatalmat és súlyos csapásokat mért a birodalomra. 1202. békét kötött Bizánccal. Róma felfigyel Bulgáriára, február 7-én megkötötték a bolgár-római egyházi uniót. A pápai fennhatóság elismerése az ortodox dogmák megőrzésével történt. 1207. fivéreihez, Aszenhez és Péterhez hasonlóan ő is a bojárok összeesküvésének esett áldozatul. Kalojan unokaöccse, Boril (1207–1218) került a tirnovói trónra. Aszen fia, II. Ivan Aszen a Kijevi Fejedelemségbe menekült. Boril igyekezett folytatni Kalojan expanzív politikáját. Radikális ortodox körökben keresett támogatást, de nem bontotta fel a Rómával kötött uniót. Kudarcai lehetővé tették, hogy II. Ivan Aszen és fivére, Alekszandar orosz zsoldos csapatok segítségével letaszítsák a trónról.

24 II. Ivan Aszen cár (1218–1241) A legismertebb valamennyi bolgár cár között. A Második Bolgár Cárság fénykora. 1230. március 9. Klokotnicai csata, II. Ivan Aszen tönkreverte az országot megtámadó thesszaloniki császárt, Theodor Komnénoszt foglyul ejtette. Kiterjeszti Bulgária határait Bolgár-latin kapcsolatok fezültebbé váltak, ami a Rómával kötött unió felmondásához vezetett. 1235-ös lampszaki egyetemes egyházi zsinat elismerte és visszaállította a tirnovoi patriarchátust. Tirnovo egyházi trónja a második legerősebb lett az ortodox közösségben (Konstantinápoly után). 1236. kelet-Európát megtámadják a tatárok. 1241. Ivan Aszen csapatai legyőztek a Kárpátokon átjutó tatár egységeket, de Bulgária ereje gyengült, Ivan Aszen meghalt (1241. június 22. körül). II. Ivan Aszen: gazdasági és kulturális felemelkedéshez; arany- és rézpénzt veretett; fejlesztette a kereskedelmi kapcsolatokat Tirnovo császárváros lett.

25 Belpolitikai válság a tatár hegemónia idején 1241–1300
I. Aszen Kaliman (1241–1246) Tatártámadások időszaka. A kiskorú uralkodót mostohaanyja, Irene Komnénosz megmérgezte. II. Mihail Aszen ( ) A trónra az ő kiskorú fia kerül. Rosztiszláv orosz exfejedelem árulása II. Mihail Aszen trónjába és életébe került. 1256–1263 polgárháborúk és trónharcok időszaka. Az országban parasztfelkelés tört ki, 1277 Ivajlo felkelése. Az arisztokráciával a nincstelen paraszt-disznópásztor került szembe, és az európai történelemben egyedülálló „falusi cár”, Ivajlo került hatalomra (1277–1280). Alantas származása ellenére Ivajlo ügyes politikusnak és tehetséges hadvezérnek bizonyult. Szétvert tatár csapatokat és sorra foglalta el a városokat és vidékeket. Konsztantin cárra vereséget mért. I. Georgi Terter (1280–1292) A trónt a „nagyvajda” foglalja el, aki a hadsereg főparancsnoka volt. Származását tekintve kun volt, a bojárság elfogadta vezetőjének, Ivajlo nem tudott szembeszállni vele. Terter 1292-ben lemondott a trónról. A koronát Nogaj segítségéve Szmilec Szredna Gora-i bojár ragadta magához (1292–1298), akit nem ismertek el ban meghalt, kiskorú fia követte őt a trónon.

26 Bulgária és az oszmán hódítás
A XIV. századig a bolgár csapatok több alkalommal is csatlakoztak a török terjeszkedést feltartóztatni próbáló bizánci hadsereghez (1294, 1305), a század közepétől azonban a török betörések már a bolgár etnikai területeket veszélyeztették – nemcsak az Ivan Alekszandar cár (1331–1371) uralma alatti központi államterület, de a szerb és bizánci fennhatóság alatti bolgárok lakta térség is célponttá vált. 1369 Drinápoly bevétele 1370–1371 Az oszmán hódítás kezdete Bulgáriában. Ivan Sisman cár (1371–1395) 1377-ben Ivan Sisman behódolt Rigómező (Koszovo pole, június 15.) döntő oszmán győzelem 1393. július Tirnovó is török kézre került, utolsó uralkodóját, Ivan Sismant I. Bajazid (1389–1402) kivégeztette (1395). A Vidini cárság bukása a bolgár államiság teljes felszámolását jelentette. Bulgária oszmán hódoltság alá kerülésének okai sokrétűek voltak. Nem sokkal a tatár hegemónia után egy újabb, még erősebb, kimeríthetetlen katonai és pénzügyi erőforrásokkal bíró hódítóval kellett szembe nézniük.

27 Oszmán uralom a bolgár földeken XV–XVII. század
kettős adóztatásnak Kizsákmányolás idegen hivatalnokok önkényeskedése, visszaélése és erőszakoskodása véradó (devsirme): a török hivatalnokok három–négy évente keresztény gyermekeket és ifjakat (8–20 éves korig) szakítottak el családjuktól, akiket az iszlám hitre térítésük és kiképzésük után a török sereg gyalogságába (janicsárok) soroztak be egyenkénti iszlamizáció során az etnikai közösségükből kiszakított elemek fokozatosan elvesztették anyanyelvüket és eltörökösödtek A mohamedán hitre tért bolgárok, pomákok leszármazottai ma is a Rodope egyes vidékein és Macedóniában élnek. A tirnovói patriarchátus felszámolása 1767-ben az Ohridi Érsekségnek a konstantinápolyi patriarchátushoz való csatolásával megszűnt Bulgária nemzeti egyháza.

28 Oszmánellenes felkelések, hajdut-mozgalmak XV–XVII. század
Kísérletek a cárság visszaállítására (1408–1413). Fegyveres erőkkel támogatták az áthaladó keresztes csapatokat (I. Ulászló és Hunyadi János, 1443–1444), 1444. november 10. várnai vereség 1453 Konstantinápoly bevétele két tirnovói felkelés: Todor Balina, Pavel Dzsordzsics1598 Rosztiszlav Sztratimirovics, 1686 a csiprovci bolgárok felkelése (Georgi Pejacsevics, 1688) hajdut-mozgalom: egy-egy terület bolgár (keresztény) lakosságának védelmében, az oszmán kizsákmányolás, önkény és jogtiprás ellen léptek fel. A XV–XVII. század ismert hajdut vojvodái voltak Radics, Sztrahil, vagy az 1689-es felkelés vezére, Karpos. A XVII. század végéig a bolgár ellenállás a keresztény Európa oszmánellenes harcának részét képezte. Ha a felszabadulást nem is hozta meg, a bolgárok etnokulturális arculatukat megőrizve és pravoszláv vallásukat védelmezve készülhettek elvesztett szabadságuk és államiságuk visszaszerzésére.

29 A bolgár nemzeti Újjászületés kora XVIII. század–1878
A nemzeti Újjászületés korszaka a bolgár társadalomnak a középkorból a modern korba való átmeneteként tekinthető, amely radikális változásokat eredményezett mind a politikai, mind pedig a gazdasági–társadalmi és kulturális viszonyokban. A bolgár nemzeti eszme legjelesebb kifejezője Paiszij Hilendarszki (1722–1773), az Athosz-hegyi Hilendar kolostor szerzetese volt, aki megírta a népe történetét bemutató Szláv–bolgár történelem (1762) c. művet. Műve nem pusztán történeti elbeszélés, hanem a bolgár néphez szóló felhívás is.

30 Paiszij elveinek legismertebb követője, a „Történelem” kéziratának első másolója (1765), Sztojko Vladiszlavov, a későbbi vracai püspök Szofronij Vracsanszki (1739–1813) volt, akinek kalandos és nehéz életét A bűnös Szofronij élete és szenvedései c. önéletrajzi munkája mutatta be.

31 Harc az új bolgár felvilágosodásért és kultúráért
egyházi és kolostori iskolák: elemi szintű írás–olvasás és az ószláv nyelvű egyházi szövegek domináltak. városi iskolák első tankönyv, dr. Petar Beron Halas ábécéje (Brassó, 1824) A XIX. század 40-es éveiben jelentek meg az osztályos iskolák létrejöttek az első gimnáziumok tanítóképző (Stip), kereskedelmi iskola (Szvistov), teológiai intézmények (Ljaszkovec, Szamokovo) létesültek. Új bolgár irodalmi nyelv megalkotása fellendült a könyvnyomtatás.

32 Forradalmi szervezkedések XIX. század első fele
Felerősödtek a nemzeti-felszabadító mozgalmak. lázadások és parasztfelkelések robbantak ki: Tirnovóban Velcso Atanaszov összeesküvését (1835) számolták fel; a nisi, piroti (1835), a berkovicai Mancso Punin-féle (1836), a kamenicai, vidini felkeléseket (1841) fojtották vérbe, kegyetlen megtorlásokhoz vezetett a vidini, belogradcsiki és lomi lázadások (1850) leverése. havasalföldi bolgár emigráció a bolgár földek fegyveres harcának megszervezésére és szabadcsapatok, cseták Bulgáriába küldésére (Vaszil Hadzsivalkov, Georgi Rakovszki) A krími háború (1853–1856) Különböző szervezetek jöttek létre, aki önkénteseket toboroztak: 1853-ban Konstantinápolyban (Titkos Társaság), 1854-ben Bukarestben és Odesszában (Odesszai Bolgár Közösség). Georgi Sztojkov Rakovszki (1821–1867) brailai lázadás a Titkos Társaság alapítója aktív szerepet vállalt a szabadcsapatok szervezésében megszervezte az első Bolgár légiót (1862)

33 A forradalmi szervezet
Ljuben Karavelov (1834–1879) 1867-ben Belgrádban hozta létre a Bolgár Forradalmi Bizottságot (BRK), amelynek célja a bolgár felkelés előkészítése és a cseták megszervezése volt. Vaszil Ivanov Kuncsev, azaz Levszki (1837–1873). A szerzetesrendet maga mögött hagyva állt be az első Bolgár Légióba, részt vett az 1867-es cseta-akcióban és az újabb légiónak, valamint a Bolgár Forradalmi Központi Bizottságnak (1870) is alapító tagja volt. A sürgős feladatok előtt álló szervezetre végzetes csapást mért Dimitar Obsti – Levszki közeli munkatársa – árulása, amelynek következtében a török hatóságok elfogták és 1873-ban felakasztották a forradalom „apostolát”.

34 Hriszto Botev (1847–1876) Lázadó versei és a Zászló c. lapja a szabadság és a forradalmi eszmék terjesztését szolgálták.

35 Az áprilisi felkelés 1876 Az országot négy forradalmi körzetre osztották: I. tirnovoi (élen Sztefan Sztambolov) II. szliveni (élen Ilarion Dragosztinov, Sztoil vojvoda) III. vracai (Sztojan Zaimov vezetésével) IV. plovdivi (vezető Panajot Volov, Georgi Benkovszki) 1876. április 14. az oboristei gyűlése 1876. április 22. Panagjuristéban kinyilvánították a szabadságot ideiglenes kormány (Katonai Tanács) Romániából átkelt szabadcsapat élén, hősies küzdelemben vesztette életét Botev A felkelés vérbe fojtása és a török megtorlások az egész világ haladó közvéleményét megmozgatták.

36 Az orosz-török felszabadító háború 1877–1878
A Keleti kérdés 1876. vége konstantinápolyi követi konferencia Bulgária két autonóm terület: keleti, Szófia nyugati, Tirnovó központú 1877. április 12 /24/ Oroszország hadat üzent a Török Birodalomnak 1877. augusztus 9–13.Sipka-szorosban 1878. február 19. /március 3./ San Stefano-i békeszerződés A béke elismerte a balkáni államok függetlenségét és autonómiáját 1878. július 1. /13./ berlini kongresszus A berlini szerződés a Stefano-i Nagy-Bulgáriát három részre szakította

37 A harmadik bolgár cárság
1879. április 16. Tirnovói Alkotmány Az államforma alkotmányos monarchia lett, egykamarás parlamentáris hatalomgyakorlattal. A szuverén bolgár nemzet felhatalmazottja – a fejedelem. nemzetgyűlés Alkotmányozó nemzetgyűlés Általános nemzetgyűlés a Bolgár Fejedelemség uralkodóját a nagyhatalmak jelölték ki április 17-én az Első Alkotmányozó nemzetgyűlés Alexander Battenberg (1879–1886) hesseni herceget – az orosz és brit uralkodócsaládok rokonát – választotta a konstitúció által legitimált a Harmadik Bolgár Cárság fejedelmévé.

38 Alkotmányosság és felhatalmazásos rezsim
Todor Burmov vezette első bolgár kormányt, amelyet a parlamenti támogatottság hiányában hamarosan két liberális kabinet (Dragan Cankov, Petko Karavelov) váltott fel, elutasítva a koalíció lehetőségét. az új közigazgatási rendszer (megyékre, járásokra való felosztás), folytatódott a gazdaság (földbirtokrendezés, agrárreform), az adó- és pénzügy (stabilizált költségvetés), az oktatás igazságügy modernizációja, hadkötelezettség bevezetéséről, elfogadták az új választási törvényt, megkezdődött a bolgár diplomáciai külképviseletek kiépítése.

39 A bolgár fejedelemség és Kelet-Rumélia egyesítés
kresznai-razlogi felkelés (1878–1879) kudarccal zárult. Szervezeti szabályzat (1879) 1885 áprilisában Plovdivban alakult meg Zahari Sztojanov vezetésével a Bolgár Titkos Központi Forradalmi Bizottság 1885. szeptember 6-án felkelés robbant ki Plovdivban, amelynek vezetői bejelentették az egyesítést. Oroszország, hogy Bulgária védelem nélkül maradjon, visszarendelte tisztjeit. Szerbia november 2-án hadat üzent Bulgáriának a konstantinápolyi béke (1886. február 19.) Ferdinánd fejedelem (1887–1918) Sztefan Sztambolovot bízta meg kormányalakítással, akinek politikája: szigorú adópolitika határozott ipartámogatási politika, állami támogatások és kamatmentes (illetve alacsony kamatozású) hitelek folyósítása, elősegítették a termelés és fejlesztések növelését, ipari nagyvállalatok alakultak, több gazdasági jellegű törvényt hoztak, a gazdaság gyors ütemű fejlődését eredményezték.

40 Konsztantin Sztoilov a Sztambolov által megkezdett nemzeti gazdaságpolitika következetes folytatójának bizonyult. Politikája: helyi ipar támogatásáról szóló törvény, vámtarifák csökkentése, behozatali, szállítási kedvezmények), a mezőgazdasági gépesítés, természetbeni tized helyett földadó kereskedelemben újabb nemzetközi megállapodások az infrastruktúra fejlesztése

41 A háborúk korában 1912–1918 1912–1913-as Balkán-háborúk
Balkán Szövetség: a bolgár–szerb megállapodás (1912. február 29.) bolgár–görög egyezmény (1912. május 16.) és a bolgár–montenegrói szóbeli megállapodás 1912. október 5. első balkáni háború. az első Balkán-háborút lezáró londoni békeszerződésben (1913. május 17. /30./) 1913. június 16. második Balkán-háború a szövetségesekkel Bukarestben (július 28. /augusztus 10./), a Portával Konstantinápolyban (szeptember 16. /29./) írta alá békeszerződéseit Németországgal kötött titkos szerződésben (1915. szeptember 6.) belépett az első világháborúba (1915. október 14.). Az antant offenzíva szeptember 15-én áttörte a bolgár védelmi vonalat, s a demoralizálódott bolgár hadsereg összeomlott. Ferdinánd lemondott a trónról (október 3.) fia, III. Borisz (1918–1943) javára 1919. november 11.Neuilly-sur-Seine-i békeszerződés

42 Bulgária a két világháború között
1920-ban az Alekszandar Sztambolijszki vezette földművesszövetségi kabinet került hatalomra, amely gazdasági–társadalmi rendszer megreformálására irányult. Radikális programja: földreformot valósított meg, könnyítette a mezőgazdasági hitelek felvételét, támogatta a szövetkezeteket, gabonakereskedelmi konzorciumot, proporcionális jövedelemadózást és közmunkaszolgálatot vezetett be, oktatási-népművelési törvényeket dolgozott ki.

43 Bulgária a második világháborúban
1939-ben a második világháború kirobbanásakor, Bulgária deklarálja semlegességét. 1940 tavasza a craiovai egyezmény Bulgária vonakodva ugyan, de csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (1941. március 1.), s bár nem üzent hadat, engedélyezte, hogy az ország felvonulási terepként szolgáljon a Jugoszlávia és Görögország elleni német offenzívához. 1941. december 13-án Bulgária továbbra is inaktív szövetségesként, „jelképesen” hadat üzent Angliának és az Egyesült Államoknak, s az ország szuverenitását veszélyeztetve, végleg a tengely mellett kötelezte el magát. 1942 július Hazafias Front, 1942 szeptember 5. Moszkva hadat üzen Bulgáriának 1942. szeptember 6. Bulgária hadat üzen Németországnak

44 A kommunista korszak 1944. október 28. Kairó fegyverszünet
1947. február 10. párizsi békeszerződés 1948 decemberében határoztak a szocializmus kiépítéséről, s kezdetét vette a szigorú centralizáció és a tervutasításos gazdálkodás Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést (1948) Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST, 1949) Varsói Szerződés (1955)

45 A Zsivkovi szocializmus
Sztálin halála (1953. március 5.) 1962-ben a kollektív vezetés megbomlott, s a párt első titkára, Todor Zsivkov saját kezében összpontosította az állam és a párt vezetését. Kezdetét vette az egyszemélyi hatalom. A hetvenes évek elejétől a fejlett szocializmus kiépítése nyolcvanas évek elejére, már a reformok sem tudták elkendőzni a hatalmas államadósságot és a gazdaság mind inkább súlyosbodó helyzetét. rendszerváltás 1989. november 10-én – a hadsereg támogatásával – vértelen puccsal döntötte meg Zsivkov hatalmát.

46 Köszönöm a figyelmet!