Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Urbanizáció előtörténete Első állandó települések megjelenése a Földön Első állandó települések megjelenése a Földön –Száraz magasföldek –Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna) –Később vándorlás a folyóvölgyeken az alacsonyabb térszínekre Csiszolt kőszerszámok megjelenése: neolit forradalom Csiszolt kőszerszámok megjelenése: neolit forradalom –Földművelés hatékonyabbá válik – munkamegosztás –Tartós építőanyagok – szilárd hajlék – állandó települések Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu –Ezekből emelkedtek ki a városok

3 3 A korai antik város

4 44 Az ókori civilizációs centrumok Antik urbanizáció két fő típusa Antik urbanizáció két fő típusa –Az ókor első fele: Európán kívüli világ (főbb területek: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) –Az ókor második fele: Európa (görögök, rómaiak) A városokat mindig a munkamegosztás elmélyülése hozza létre A városokat mindig a munkamegosztás elmélyülése hozza létre –De: az első antik városokban a mezőgazdaság még uralkodó jellegű (90%) –Száraz trópusi, szubtrópusi területeken, folyóvölgyekben jönnek létre –Gazdaságuk alapja az öntözéses földművelés

5 55 A korai ókori birodalmak urbanizációja Védelmi funkció hangsúlyos Védelmi funkció hangsúlyos –Városok fizikai evolúciójában sorsdöntő a városfal, a vár és a templom megjelenése Megjelenik a tervszerűség Megjelenik a tervszerűség Jellemző a monumentalizmus Jellemző a monumentalizmus Kultikus elemek dominánsak (piramisok, áldozati helyek, templomok) Kultikus elemek dominánsak (piramisok, áldozati helyek, templomok) Funkcionálisan megindul a differenciálódás Funkcionálisan megindul a differenciálódás

6 66 A Föld legnagyobb városai a történelemben Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig, p United Nations ( )

7 77 Mezopotámia: a termékeny félhold

8 88 Mezopotámia: sumér városállamok Pl. Ur, Zikkurat Pl. Ur, Zikkurat Kr.e táján Kr.e táján Egy város = egy politikai entitás Egy város = egy politikai entitás Jól védhető területre épül Jól védhető területre épül Anyaga a nyerstégla (maradandó!) Anyaga a nyerstégla (maradandó!) 2 részből áll a város: külső városfal + belső fellegvár 2 részből áll a város: külső városfal + belső fellegvár

9 99 Mezopotámia: Az Ó- és Újbabiloni Birodalom Babiloni birodalmak Babiloni birodalmak –Ó: megszilárdulása Kr.e Hammurapi idején –Új: megszilárdulása Kr.e. 600 táján Nabú-kudurri-uszur idején Az asszír városok Az asszír városok –Az asszírok lételeme a hódítás –Kirabolják a Közel- Kelet városait, sőt Föníciára és Egyiptomra is kiterjesztik hatalmukat –Jelentősebb városok: Ninive, Éon, Asszúr

10 1010Egyiptom Óbirodalom: Óbirodalom: –Kr.e körül –Memphisz (falak) Középbirodalom: Középbirodalom: –Kr.e –Kézműipar –Téba, Kahun –tervszerűség Újbirodalom: Újbirodalom: –Kr.e –Téba –Kultikus épületek –Ekhet-Aton (nap ragyogása)

11 1111Perzsia Megszilárdulás: Kr. e körül Megszilárdulás: Kr. e körül Fénykorában Afganisztántól Egyiptomig Fénykorában Afganisztántól Egyiptomig Gazdag városok: királyok hódításaik jövedelméből Gazdag városok: királyok hódításaik jövedelméből –Pasargada (Kyros) –Persepolis (Dárius) Paloták és polgári épületek (kultikusak helyett) Paloták és polgári épületek (kultikusak helyett) Viszonylag épen fennmaradtak Viszonylag épen fennmaradtak –Terméskő, márvány (agyag és tégla mellett) –Száraz klíma

12 1212Indus-völgye Indus és mellékfolyóinak völgyében Indus és mellékfolyóinak völgyében Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) –Indus középső folyásánál –Sakktáblás alaprajz –Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Magas szintű urbanizmus –Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak)

13 1313Kína Sárga folyó mentén Sárga folyó mentén Szintén Kr. e. III. évezred Szintén Kr. e. III. évezred Anjang: (valószínűleg Kína legrégebbi városa) Anjang: (valószínűleg Kína legrégebbi városa) –Folyó alsó szakasza

14 14 A késői antik város

15 1515 A késői antik birodalmak városai Kr.e tól változást hoz, hogy közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) megjelenik a városfejlődés Európában is Kr.e tól változást hoz, hogy közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) megjelenik a városfejlődés Európában is Kr.e től a városfejlődés globális centruma fokozatosan Európába helyeződik át (Athén, Róma) Kr.e től a városfejlődés globális centruma fokozatosan Európába helyeződik át (Athén, Róma) Európán belül idővel egyre nyugatabbra és északabbra tolódik a városi kultúra határa (a hűvösebb klímatartomány felé) Európán belül idővel egyre nyugatabbra és északabbra tolódik a városi kultúra határa (a hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában

16 1616 A görög polisz (városállam) jellemzői Meglehetősen kicsi (50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb), Athén 2600 km 2,, Spárta 3x ekkora Meglehetősen kicsi (50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb), Athén 2600 km 2,, Spárta 3x ekkora Egy város és a „vonzáskörzete” Egy város és a „vonzáskörzete” A görögség széttagoltságának szimbóluma A görögség széttagoltságának szimbóluma Plato a ~ ideális méretét 5000 „polgárban” határozta meg (kb. 25 ezer fő) Plato a ~ ideális méretét 5000 „polgárban” határozta meg (kb. 25 ezer fő) Lényeges eleme a demokratikus önkormányzás Lényeges eleme a demokratikus önkormányzás Fokozódik az alsóváros jelentősége Fokozódik az alsóváros jelentősége Kialakul a városi élet központja az agora Kialakul a városi élet központja az agora Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) –Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák) Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák)

17 1717 Római Birodalom Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) –Fiatal város, falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia Köztársaság kora (Kr. e ) Köztársaság kora (Kr. e ) –Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) –Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) –Augustus: 1,1 mió (1,5-2 mió) –Zsúfolt beépítés, 3-5 emeletes bérházak –Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora –Szuburbanizáció előzményei –Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest

18 1818 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Barbár pusztítások Barbár pusztítások –Városok lakossága visszaesett (lakosság elpusztult vagy elmenekült) –Városok fizikailag is lerombolódtak Barbárok a városok tőszomszédságában Barbárok a városok tőszomszédságában –Az Ázsiából bevándorló nomád népek nem igénylik a városi életmódot Kora középkor: hűbéri rendszer Kora középkor: hűbéri rendszer –Mezőgazdaság jelentősége –Hatalom alapja a föld („feudum”) –Agrárium szempontjából földesúrnak logikus a jobbágyok kiegyenlített telepítése  a feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Lassú, akadozó városfejlődés Lassú, akadozó városfejlődés

19 1919 Bizánc/ Konstantinápoly Európa legnagyobb városa: Bizánc Európa legnagyobb városa: Bizánc –Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között –330-ban Nagy Konstantin (Constantinus császár Bizáncba teszi át a Római Birodalom székhelyét) –Virágkora Jusztinianosz császár ( ) idején –Szimbóluma a Hagia Szophia (ép ) –Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia-Afrika-Európa találkozásánál)

20 20 A feudális város

21 2121 Európa: feudális város Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csak népvándorlás után) Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csak népvándorlás után) Az első városkezdemények a VIII-IX. sz.-tól (3 szegmens): Az első városkezdemények a VIII-IX. sz.-tól (3 szegmens): 1.Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) 2.Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) 3.Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) –Ott a leggyorsabb a városfejlődés ahol mindhárom funkció jelen van (Münster, Trier, Brugge)

22 2222 A középkori város jellemzői Gazdasági alapjukat kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Gazdasági alapjukat kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Római városokétól elmarad Római városokétól elmarad –Népességszám –Közintézményeik fejlettsége elmarad a római városokétól –Infrastrukturálisan visszalépést jelentettek Városfalon belül fejlődnek Városfalon belül fejlődnek –Burg (vár) – bürger –Besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat

23 2323 Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) –1241 Hamburg és Lübeck szövetsége –Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja) –Nem csak németek! –Nem csak kikötővárosok! –Tagjai pl.: York, Tallinn, Novgorod, Bergen, Krakkó, Magdeburg, Köln, Lipcse –Célja: kereskedelem biztosítása az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) –A szabad kereskedelem erősítése (ezért akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük) XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles) atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles)


Letölteni ppt "Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések