Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VILLAMOS ENERGIA PIAC A gazdasági rendszer működése, alapvető összefüggések, eset tanulmányok

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VILLAMOS ENERGIA PIAC A gazdasági rendszer működése, alapvető összefüggések, eset tanulmányok"— Előadás másolata:

1 1 VILLAMOS ENERGIA PIAC A gazdasági rendszer működése, alapvető összefüggések, eset tanulmányok

2 2 A társadalmi-gazdasági rendszer működése Dr. Anwar Mustafa: A vállalkozások gazdaságtana (Elmélet és gyakorlat) Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, A társadalmi-gazdasági viszonyok leírása a rendszerelmélet módszereivel történhet. Ehhez a Földet tekintjük a vizsgálat során a teljes halmaznak, és ennek egyes rész halmazait az egyes országok politikai határai alakítják ki. Ernst F. Schumacher: Small is beautifull Közgazdasági Jegyzet Kiadó Budapest, Ha a Föld teljes (globális) gazdasági-politikai rendszerének egy részhalmazát vizsgáljuk, akkor – más szavakkal – egy ország gazdasági társadalompolitikai helyzetét vizsgáljuk. Ez három döntő elem kölcsönhatásaként írható le: 1.A termelőeszközök tulajdonviszonya, 2.A gazdaság irányítás mechanizmusa, 3.A politikai rendszer, vagy politikai berendezkedés. Ad 1. Magántulajdon  Kollektív tulajdon Ad 2. Tervgazdálkodás  Piacgazdaság Ad 3. Totális diktatúra  Liberális demokrácia Fentiek figyelembe vételével tehát az 1. táblázatban felsorolt alrendszerek alakulhatnak ki. 1. táblázat. I.MagántulajdonPiacgazdaságLiberális demokrácia II.Kollektív tulajdonTervgazdálkodásTotális diktatúra III.Kollektív tulajdonPiacgazdaságTotális diktatúra IV. ……. Magántulajdon ……………… Piacgazdaság ……………………. Totális diktatúra ………………….

3 3 Az 1. táblázatban adott ellentétpárok a valóságban “tisztán” nem fordulnak elő. Azoknak valamilyen keveredése jelenik meg a gyakorlatban. Megfigyelhető azonban, hogy az 1. táblázat elmeiben valamelyik hatás mindig túlsúlyban van. Ha valamely gazdasági rendszerre az a jellemző, hogy ott a magántulajdon van túlsúlyban, akkor azt a gazdasági formációt ezzel a szóval jellemezzük. Az 1. táblázatban a pontok (…………….) azt kívánják demonstrálni, hogy még további kombinációk is elképzelhetők. Ha a világban működő gazdasági rendszereket megfigyeljük, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy az állami beavatkozás hatása nem hanyagolható el még egy olyan gazdasági rendszerben sem, amelyet egyébként a magántulajdon túlsúlya jellemez. Megállapíthatjuk tehát, hogy az u.n. “tiszta” szabad versenyen alapuló termelés, kereskedelem és fogyasztás nem létezik. A mi feladatunk az, hogy a gazdasági - társadalmi rendszerben lezajló folyamatokat matematikai formába öntsük (modellezzük). Egy működő rendszer legjobb modellje önmaga. Olyan rendszerrel azonban amelynek emberek is alkotó elemei, nem szabad kísérletezni. Ilyen rendszert állandó megfigyelés alatt kell tartani, és az elviselhető állapotoktól való legkisebb eltérés estén korrigálni kell. A társadalmi – gazdasági rendszer legkisebb egysége az állampolgár. Gazdasági tevékenységét – anyagi lehetőségein kívül – számos egyéb tényező korlátozza. (Pl. a büntető törvénykönyv.) Ugyanez a tendencia – vagyis hogy tevékenységét korlátozzák - figyelhető meg akkor is, ha egyre nagyobb gazdasági egységeket vizsgálunk. A közgazdászok szerint a legkisebb gazdasági rendszer “micro economical system” egy család, a legnagyobb pedig egy ország. Akár a legkisebbet, akár a legnagyobbat vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy működésük biztosításához tervet (költségvetést) készítenek. Tevékenységük pedig anyagi javak szerzésére irányul. Céljuk, hogy bevételeik – hosszú időintervallumot tekintve - nagyobbak legyenek mint a kiadásaik. A társadalmi - gazdasági rendszernek az a szelete amelyet részletesebb vizsgálat alá veszünk, a Villamos Energia Piac. Működését alapvetően a Villamos Energia Törvény (VET) determinálja. Ez normál A4 – es lapokon 36 oldalnyi helyet foglal el. A kapcsolódó Végrehajtási Rendelet (Vrh) további 95 oldal. Ezeket kiegészíti a MAVIR Üzemi Szabályzata, amely további 273 oldalnyi anyag. A VET 2003 január 1-én lépett életbe. A jelen időintervallumban a benne leírtakat vizs- gáljuk abból a szempontból, hogy helyesen fogja-e leírni a piaci szereplők viselkedését. Mivel fájl formájában is rendelkezésünkre áll a logikai ellentmondások könnyen kiszűrhetők a szövegből. Az érdemi vizsgálat a felhasznált matematikai modellek működtetését jelenti. A fenti oldalszámok közlésével azt kívántuk érzékeltetni, hogy a gazdasági optimalizáció döntően a több mint 400 oldalnyi szövegben leírt szabályok figyelembe vételét jelenti.

4 4 AZ ÁLLAMNAK A GAZDASÁGI RENDSZERBE VALÓ BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEI A következőken felsoroljuk azokat az eszközöket és paramétereket amelyek segítségével egy állam befolyásolni tudja a gazdasági rendszerben lejátszódó folyamatokat. a vállalati szféra szelektív befolyásolása, termelő beruházások és kutatási programok finanszírozása, kedvezményes hitelek, juttatások a vállalatok preferált csoportjainak, jelentős közvetlen, gyakran tulajdonosi érdekeltség a vállalati szférában, jelentős állami tulajdonrészek a kereskedelmi bankokban. Az állam főként a bankszférán keresztül érvényesíti gazdasági prioritásait. Törekvése az évi maximális bevétel megszerzése. Ennek a számára legegyszerűbb módja az évi adók behajtása. Jövedelme ésszerű elosztására évi költségvetést készít. Ha az aktuális kormány több éven keresztül rosszul gazdálkodik, akkor egy demokratikus állam esetében, nem fogják megválasztani a kormányzó pártot. Ha az államapparátusnak a gazdasági rendszerre gyakorolt hatása döntő jelentőségű, akkor “állam által vezérelt” gazdasági rendszerről beszélünk.

5 5 Az eddigiekben láthattuk, hogy egy gazdasági rendszer igen sokszínű változatos formában jelenik meg. Vannak azonban olyan általános jellemzői, amelyek minden gazdasági rendszerben fellelhetők. Ilyen általános vonás pl. az, hogy a termelő vállalat struktúrája minden gazdasági rendszerben azonos. Az 1. Fázis a kiindulási helyzet. Az egyes téglalapokban elkülö- nített feladatokat a vállalkozás indulásakor akár egyetlen személy is elláthatja. A termelés felfutásakor azután az elnök (tu- lajdonos eldönti, hogy melyik csoportban (téglalap) és mekkora létszámbővítést tervez. Így jutunk el a 2. Fázisnak nevezett állapothoz. Forrás: R. D. Hisrich, M. P. Peters: Vállalkozás, új vállalkozások indítása, fejlesztése és működtetése Akadémiai Kiadó, Budapest, Fázis 2. Fázis A vállalati szervezet kialakulásának fázisai

6 6 A Magyar Villamos Művek Rt. Szervezeti felépítése Közgyűlés Igazgatóság elnök Vezérigazgató KönyvvizsgálóFelügyelő elnök Kommunikációs osztály Humán erőforrás osztály Belső ellenőrzési osztály Biztonsági igazgatóság Jogi és Igazgatási osztály Rendszertervezési Osztály Vagyongazd. Igazgatóság Stratégiai Igazgatóság Általános vezérig. helyettes Kereskedelmi Igazgatóság Kapacitás létesítési Osztály Kereskedelmi Osztály Fogyasztói értékesí- tési Osztály Villamos Energia Export – Import O. 2. táblázat. A 2. táblázatban elsősorban azokat a szervezeti egységeket tűntettük fel amelyek meghatározó szerepet töltenek be a villamos energia kereskedésben. A VET célja az, hogy a villamos energia piacon is kialakuljon a termelő  kereskedő  fogyasztó rendszer. Mivel Magyarországon még kevés tapasztalat áll rendelkezésre, valószínűnek látszik, hogy az “Európai” csatlakozásig egy erősen szabályozott piac fog működni. Az MVM Rt.-ről bővebben: Internet,

7 7 A napbesugárzás hasznosítása villamos energia termelésre (1) Az alapvető közgazdasági fogalmak ismeretében becsülje meg, hogy a 6., 7., és a 8. lapon közölt beruházásoknál milyen ráfordításokat ill. bevételeket nem vettünk figyelembe. Becsülje meg, hogy ezek a tényezők mennyiben befolyásolják a beruházó döntését. A napbesugárzás hasznosítása villamos energia termelésre a.) a villamos energia egységárának változása az idő függvényében, b.) elvi kapcsolási séma

8 8

9 9

10 10 A napbesugárzás hasznosítása villamos energia termelésre (2)

11 11 NAPENERGIÁS VÍZMELEGÍTŐ BERENDEZÉS ELVI SÉMÁJA Az itt közölt ábrával azt kívántuk illusztrálni, hogy egy ilyen egyszerű berendezés is igen sok alkatrészből áll, ha azt körültekintő munkával valósítjuk meg. Látható, hogy arra az esetre is felkészültünk, ha a Nap melegítő hatása nem érvényesül. Ekkor az elektromos fűtőtestről vesszük az energiát. Műszaki adatok: Névleges kollektor felület: 2 m 2 Névleges csúcsteljesítmény: 2 kW Tároló: 150 liter, hőcserélővel, 1,8 kW-os elektromos fűtőbetéttel, Keringető szivattyú: Grundfoss, UPS Zárt tágulási tartány: 8 liter, előnyomás 0,5 bar. (Utántöltési lehetőséggel.)

12 12 KAPCSOLT VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS (I.) Az 1,4 MW-os 1600D típusú gázmotor hajtású egység épülete (1. ábra). Az elő- térben a fűtőkör csővezetéke, és az úton annak árnyéka látható. Az épület bal ol- dala és a háttéri fasor között van a 0,4/20 kV-os transzformátor. Az 1,4 MW-os 1600D típusú gázmotor hajtású egység belső terének elrendezése (2. ábra). Az 1. ábrán feltűntetett épület ajtaján belépve ez a kép tárul a szemlélő elé. A méretek érzékeltetése: az autó magassága kb. 1,5 m. Ennek kb. kétszerese az épület ajtaja, melyen a gázmotor betolható.

13 13 KAPCSOLT VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS (I.) Az ábrán szereplő betűk jelentése: P G : a gázmotorba bevezetett teljesítmény [W], P V : a gázmotor tengelykapcsolóján mérhető teljesítmény [W], P MV : a melegvíz által szolgáltatott teljesítmény [W]. M: motor, G: generátor, H: hőcserélő, T: transzformátor, V: vezeték, N: hálózat. A gázmotor hatékonysága abban van, hogy azt a teljesítményt amely egy kondenzációs erőmű hőcserélőjén veszteségi teljesítményként jelentkezik, azt itt melegvíz szolgáltatásra használhatjuk fel.

14 14 A VILLAMOS ENERGIA ÚTJA A TERMELŐTŐL A FOGYASZTÓIG Az energia útja a termelőtől a fogyasztóig. (Primer energia  a fogyasztó kapcsain rendelkezésre álló energia. Az energia szó itt azért lényeges, mert a teljesítmény az idő függvényében változik.) Az ábrán: K: kazán, T: turbina, KOND.: kondenzátor, TR: blokktranszformátor, H: háziüzemi transzformátor, AL.: alaphálózat (400-, 220 kV), FO.: fő elosztó hálózat (120 kV), KOZ.: középfeszültségű hálózat (35-, 20 kV), KF. kisfeszültségű hálózat (0,4 kV). Az ábrán azt tüntettük fel, hogy a kérdéses alrendszerbe bevezetett energia hány %-a lesz a veszteség. Pl. a turbógenerátorba bevezetett energia 10 %-a fedezi a háziüzemi fogyasztást és hőenergiává alakul a turbógenerátoron valamint a blokktranszformátoron. A 100 % nagyságú bevezetett energiának végül 32 %-a jut el a fogyasztókhoz.

15 15 EGY CSALÁD ENERGIA MÉRLEGE Az a.) ábra egy nyugat európai, míg a b.) ábra egy budapesti 4 tagú család energia mérlege. Ajánlatos minden családnak elkészí- teni a saját energia mérle- gét. Ennek alapján tudja el- dönteni, hogy melyik az a terület ahol takarékoskodni tud. Az ábrákon 100 %-nak a vizsgált család évi ener- gia költsége felel meg, amelyet a számlák összege alapján kapunk [Ft]. a.) ábra b,) ábra

16 16 A “Villamos energia piac” tantárgy egyes részterületei: I.A gazdasági rendszerek működésének elvi kérdései II.A villamos energia piac (Electricity Market) működésének elvi kérdései, szabályai III.Kis erőművek (1 – 2 ) MW működtetésének műszaki – gazdasági kérdései IV.Megújuló energiaforrások IV.1. A napbesugárzás energiájának hasznosítása IV.1.1. Napkollektorok felhasználása IV.1.2. A napbesugárzás energiájának szerepe a primer energia mérlegben IV.1.3. A napelemek felhasználása IV.1.4. Szélerőművek (Wind Farm)

17 17 A világ primer energiahordozó felhasználása %-os összetételének változása az idő függvényében az 1800-tól 2000-ig tartó időintervallumban

18 18 SZEMLÉLTETŐ ÁBRA NAPKOLLEKTORRAL ILL. NAPELEMMEL NYERHETŐ ENERGIA KISZÁMÍTÁSÁHOZ ICREPQ SAENZ


Letölteni ppt "1 VILLAMOS ENERGIA PIAC A gazdasági rendszer működése, alapvető összefüggések, eset tanulmányok"

Hasonló előadás


Google Hirdetések