Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VASÚTI PÁLYÁK Bevezetés, alapfogalmak Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest 2014. Összeállította:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VASÚTI PÁLYÁK Bevezetés, alapfogalmak Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest 2014. Összeállította:"— Előadás másolata:

1 VASÚTI PÁLYÁK Bevezetés, alapfogalmak Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest Összeállította: Gyimesi András

2 Vasúti pályák - Bemutatkozás SZEREPLŐK: Gyimesi András 2014.

3 Vasúti pályák - Tárgytematika Gyimesi András AJÁNLOTT IRODALOM: Megyeri Jenő: Vasútépítéstan Dr. Horváth: Vasúti alépítmény építése és fenntartása Hét DátumokElőadásGyakorlat Ki tartja 1.13.febrBevezetés, alapfogalmak, bemutatkozás Gyimesi - Sanyó 2.20.febr Kinetikai alapok - vasúti ellenállás összetevők, átmeneti ívek, túlemelés Kitűzési alapok, földművekGyimesi 3.27.febrAlépítmény I. Gyimesi 4.06.márcAlépítmény II.ÁgyazatGyimesi 5.13.márcVasúti aljak Sanyó 6.20.márcSínek, kapcsolószerekKitérők, átszelések - FELADATKIADÁSGyimesi 7.27.márcVágánykötés Sanyó 8.03.áprKiegészítő létesítményekVíztelenítés, pályavédelemSanyó 9.10.áprÜzemlátogatás Gyimesi - Sanyó áprKarbantartás/Felújítás/(Át)ÉpítésVasúti munkagépek - FeladatleadásSanyó áprZárthelyi dolgozat Gyimesi májElmarad (Munka ünnepe)Elmarad májPrezik Gyimesi májPót Zh Gyimesi

4 Vasúti pályák – Alapfogalmak – vasúti közlekedés Gyimesi András A vasúti közlekedés: a szárazföldi közlekedés alágaként, személyek és árúk olyan szabályszerűen ismétlődő tömeges helyváltoztatása, mely a vasút sajátos műszaki eszközeinek segítségével valósul meg. - pálya, jármű… Miért választjuk a vasutat? Sínpálya – acélkerék kapcsolat: sokszorosan nagyobb felületi nyomások engedhetők meg, kisebb fajlagos menetellenállás mellett mint más szárazföldi alágazatoknál. PályaFajlagos menetellenállás Vasút normál nyomtáv (1435mm)3-4 N/kN Beton / aszfalt burkolat10-25 N/kN Kőburkolat15-30 N/kN Makadám burkolat20-40 N/kN

5 Vasúti pályák – alapfogalmak – vasúti közlekedés Gyimesi András A vasúti közlekedési eszközöket nem csak a szárazföldi közlekedési eszközökkel tudjuk összehasonlítani, további fontos tényező a kihasználtság is illetve a fajlagos energiaszükséglet: Személyszállító eszközök

6 Vasúti pályák – alapfogalmak – vasúti közlekedés Gyimesi András Vasúti közlekedés legnagyobb előnyei: o Energiatakarékos o Környezetbarát  Zaj és rezgésterhelés  Levegőszennyezés – lokális és globális  Talaj és vízszennyezés o Biztonságos – erős szabályozás – jó statisztika o Sebességben versenyképes (lehet) o Helyszükséglet

7 Vasúti pályák – alapfogalmak Gyimesi András Vasútüzemek forgalom összetétele alapján: o Vegyesfogalmú (európai) rendszer: ugyanazt a pályát a gyorsabban közlekedő személyszállító és a lassabban közlekedő teherszállító szerelvények egyaránt használják o Nagysebességű személyforgalmú rendszer: a pályán csak nagysebességű személyvonatok közlekednek, rendszerint motorkocsis szerelvénnyel o Teherfogalmú (észak amerikai) rendszer: a pályát a tagy terhelésű tehervonatok igényei határozzák meg. Üzem rendszerTengelyterhelésekSínrendszer Vegyes~ kN~ 60 kg/m Nagysebességű~160 kN~ 60 kg/m Teherforgalmú~ kN~ kg/m

8 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Koronaszint: földmű felső síkjának szintje, a pálya tengelyében mérve Alépítmény: a vasúti pálya koronaszint alatti része (földmű, műtárgyak, stb.) Felépítmény:a pálya koronaszint feletti része (ágyazat, aljak, sínek, leerősítések stb.) Sínkorona: a sin felső érintősíkjának szintje (ív esetén a belső sínszálon mérve) Pályaszint: sin keresztmetszet szimmetriatengelyének és az alátámasztás (keresztalj) felső síkjának metszéspontja. Terepszint: a pálya tengelyében mért természetes terep szintje Rézsűhajlás (ρ) ρ=ctgβ - Terephajlás (λ) λ=tgα

9 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Ágyazatvastagság: a sin alsó lapja és a földmű közti függőleges távolság, íves vágánynál a belső sinszál alatt mérve Aljtávolság: a szomszédos keresztaljak hossztengelyei közötti távolság ( 0,6m – hézagnélküli) Emelkedés/esés a vasúti pálya hosszirányú lejtése, amit a vízszintessel bezárt szög tangensével fejezünk ki ezrelékben. Nyomtávolság: a vasúti vágány alapvető és igen fontos mérete. Normál nyomtáv esetén t=1435 mm 1430 mm < t < 1465 mm (ív: előírt nyombővítés!) Hol mérjük: koronától 14 mm-re Körív sugár(m)Nyom- bővítés R≥ ≥R≥ ≥R≥ ≥R≥ ≥R≥ ≥R≥5025

10 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Normáltól eltérő nyomtávok: o Széles nyomtáv példák:  1524 mm – volt SZU, Finn, USA dél  1600 mm – Írország, Ausztrália  1676 mm – Spanyol, Portugál o Keskeny nyomtáv példák:  1000, 750 mm – Európa  760 mm – Magyarország jellemzően  1067 mm – Japán, Afrika Nyomtávolságok eloszlása a Földön Normál62% Széles15% Keskeny23% Minimális nyomtávolság: 381 mm 15 inch Magyarországon 385 volt a legkisebb (elbontva)

11 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Űrszelvény: az, a pálya feletti szabványos méretekkel ellátott keresztmetszeti terület, amelybe semmiféle ideiglenes vagy végleges létesítmény nem nyúlhat be. (Rakszelvény: járműszerkesztési szelvény)

12 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Vágánytengely: nyomtávolságok felezővonala Vágányok tengelytávolsága: R>4000 m nyílt vonal : 4 m és többszörösei R≤4000 m az alapérték Δ=36000/R mm-rel növelendő Állomásokon: 5 m és többszörösei Nyílt vonal: Két szomszédos állomás közti pályarész Kezdőpont-végpont: A Budapestről kiinduló vonalak kezdőpontja Budapest. A nem Budapestről induló vonalak kezdőpontját a vezérigazgatóság jelöli ki Jobb és bal vágány: Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé eső vágány a jobb vágány Helyes és helytelen vágány: Kétvágányú pályán azonos irányú vonatok részére kijelölt vágányt – rendszerint menetirányt tekintve a jobb oldalon elhelyezkedőt helyes vágánynak a másikat helytelen vágánynak nevezik.

13 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Állomás, pályaudvar: Vonattalálkozásra, illetve személy és áruforgalomra berendezkedett szolgálati hely Az állomás területe: Az állomás bejárati (V) és az ellenkező oldalon lévő ilyen jelző közötti terület. Fejállomáson a bejárati jelzőn belüli terület Forgalmi kitérő: Csak vonattalálkozásra berendezkedett szolgálati hely

14 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Megállóhely: Személyforgalomra, esetleg korlátozott áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányain kívül más vágány nem található Rakodóhely: Áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely. Megálló-rakodóhely: Személyforgalomra és áruforgalomra berendezkedett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányain kívül egy vagy több mellékvágány is található

15 Vasúti pályák – pálya alapfogalmak Gyimesi András Fővágány: A szolgálati helyek minden olyan vágánya, melyet vonatfogadásra jelöltek ki Átmenő fővágány: Állomásokon és megálló-rakodóhelyeken a nyílt pálya vágányának Egyenes irányba álló váltón / váltókon át folytatását képző vágány Mellékvágány: A szolgálati helyek vonatfogadásra ki nem jelölt vágánya (raktári-, rakodó-, mérleg-, tároló-, terelő-, rendező-, kihúzó-, felhúzó-, gurító-, irány-, mosó-, javítóvágány stb.)

16 Vasúti pályák – jármű alapfogalmak Gyimesi András Vasúti járművek rendeltetés szerinti felosztása: o mozdonyok – erőgéppel rendelkező, kizárólag vontatásra szolgáló járművek  Villamos, dízel, gözüzemű o motorkocsik – erőgéppel rendelkező de haszonteher befogadására is alkalmas o kocsik – személyek és árúk szállítására szolgáló járművek o egyéb (üzemi) járművek – a pályán közlekedő a fenti kategóriákba nem tartozók

17 Vasúti pályák – jármű alapfogalmak - járműmozgások Gyimesi András Szabálytalan járműmozgások: A vasúti jármű, a vágánytengellyel párhuzamos szabályos haladó mozgása mellet, - a járműkerék és a pálya sajátos kialakítása miatt – egyéb, úgynevezett szabálytalan mozgásokat is végez. o A pálya vonalára merőleges kígyózó mozgás oka a kúpos felületű kerék, illetve a kerékpár és a sinpálya közti méretkülönbség ( szabványos méretek esetén is minimum 9 mm játék: j= ) o Egy kerékpár egyenes pályán sinus-görbe alakú pályát ír le, melynek hullámhossza: s=kerék futókörök távolsága (m) r= kerék futókörök sugara (m) a=futófelület hajlása a vízszinteshez o A két sinszál közötti magasságkülönbség (süppedés), illetve a jármű kétoldali hordrugójának eltérő mozgása hozza létre a pályatengelyekkel párhuzamos, un. támolygó mozgásokat. o A sin illesztéseinél a sinvégek magasságkülönbsége alakulhat ki. Ez a vágány tengelyére merőleges, vízszintes tengely körüli elfordulást un. bólintó mozgást hoz létre.

18 Vasúti pályák – jármű alapfogalmak - járműmozgások Gyimesi András Az előzőekben említett szabálytalan mozgások kedvezőtlen hatással bírnak a jármű haladására, hosszútávon megnövekedett igénybevételt jelentenek mint a pálya, mint a jármű szempontjából, ezért valamennyi vasút igyekszik ezek hatását csökkenteni illetve kiküszöbölni. A szabályosan megépített és jól karbantartott vasúti pályán a bólintó és támolygó mozgás nagyrészt – hézag nélküli pályán teljes egészében – kiküszöbölhető. A hézag nélküli pályán azonban az ütések elmaradása miatt a kígyózó mozgás felerősödhet, így ezeket általában 2-3 mm-es nyomszűkítéssel, illetve a szabványos 1:20-as sindőlés helyett 1:40-es sindőléssel építik. A közlekedésdinamika / közlekedéskinetika a járműre ható erőket és az erők által létrehozott mozgásokat vizsgálja, feltárva az azok közti összefüggéseket, melyekkel a jármű mozgásállapotát írhatjuk le. - Ezzel folytatjuk.


Letölteni ppt "VASÚTI PÁLYÁK Bevezetés, alapfogalmak Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest 2014. Összeállította:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések