Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a megváltozott munkaképességű személyek (fiatalok és idősebbek), Minoritás - migránsok gyermekei, a roma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a megváltozott munkaképességű személyek (fiatalok és idősebbek), Minoritás - migránsok gyermekei, a roma."— Előadás másolata:

1

2 1

3 A sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a megváltozott munkaképességű személyek (fiatalok és idősebbek), Minoritás - migránsok gyermekei, a roma etnikumhoz való tartozás hátrányai, lokális helyzet Hátrányos helyzetűek (H) – anyagi, kulturális, társadalmi hátrány Azok a tanulók, akik tanulási problémákkal küzdenek. HHH Az OFI integrációs stratégiája – Lehetséges operacionalizálás  Akik családjuk társadalmi helyzete miatt nem kapják (kaphatják) meg a lehetőségeket.  Azoknak a családoknak a tagjai, akik eddig még nem tanultak középfokon tovább.  A hátrányos helyzetű településeken, térségekben élő családok (és gyermekeik),  Gyermekotthonokban, nevelőintézetekben élő fiatalok,

4 Oktatásszociológia – társadalmi egyenlőtlenségek, mobilitás (fogyatékossági arány, szegregáció) Oktatáspolitika, irányítás – nemzetközi agenda, aktuális problémák ereje, aktuális nagypolitikai irány (méltányosság, esélyegyenlőség); eltérő szintek – elkötelezettség mértéke, aránya Oktatásfejlesztés – fejlesztői „küldetés” (meta-szint – kutatás, tárgyszint – mit, hogyan), alapelvek, megközelítések változása (adatok hiánya, pilot-ok hiánya, oktatáspolitikához kötöttség) Intézményi gyakorlat – intézményrendszer fejlettsége, tradíciók (a fejlesztésekkel szembeni ellenállás, „lecsúszás”, kapaszkodók hiánya, intézmények abszorpciós képessége)

5 Fogalmak, pl. HH: relatív, változó, rugalmas Dimenziók: Szülők iskolázottsága Szülők egzisztenciális biztonsága Eltartottak száma, családnagyság Szülők devianciája Kisebbségi etnikai helyzet Számbavétel nehézségei: Megbízhatatlan adatok, információhiány, Döntéshozó; önbevallás Szabályozók, torzító indikátorok (Liskó, 1997)

6 Az integrált oktatás kérdésének megítélése a pedagógusok körében Liskó-Fehérvári, Pedagógus kérdőív, 2006, 2007

7 1990: a Miniszterek Tanácsa határozatot fogadott el a közös oktatási integrációs politikáról. Az együttnevelést támogató nemzetközi szervezetek o OECD o European Agency for Development in Special Needs Education o UNESCO

8 (e) Elmozdulás az emberek eltartottnak és munkaképtelennek minősítésétől a képességek hangsúlyozása és aktív támogató intézkedések meghozása felé. (f) Elmozdulás a keveseket szolgáló gazdasági és szociális folyamatok tervezésétől a sokakat befogadó rugalmas világ kialakítása felé. (g) Elmozdulás az oktatásban, a foglalkoztatásban és az élet más területein történő szükségtelen szegregációtól a fogyatékos emberek fő áramlatokba történő integrálása felé.

9 Az Európai Közösség támogatja a fogyatékos gyermekek bevonását az általános oktatásba. A stratégia támogatja a fogyatékos személyek „kihelyezését” a számukra fenntartott intézetekből. Az EU fellépéseinek középpontjában az esélyegyenlőség általános érvényesítése áll annak érdekében, hogy a társadalom egésze megismerje és felismerje a fogyatékos emberek szükségleteit, illetve azt, hogy mit nyújtanak a fogyatékosok a társadalom számára. Akcióterv két évente - prioritások

10 Harminchárom konkrét intézkedés Területei: egészségügyi, foglalkoztatási, szociális, oktatási, közlekedési, településrendezési, településfejlesztési és egyéb állami tervezés, az azokhoz kapcsolódó döntések meghozatala. „Az oktatási és a munkaerő-piaci integráció kiteljesedésével …. törekvés arra, hogy egyre több egészséges gyermek és felnőtt pozitív élményként élje meg a fogyatékos emberekkel való napi kapcsolatait.”

11 1. Az oktatáspolitika, az oktatás-nevelés gyakorlata számára előtérbe kerülő kérdés. 2. Kevés ismeretünk volt a téma nemzetközi hátteréről – OFI bekapcsolódása az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Education)munkájába 3. A magyar gyakorlat jobb megismerése. 4. Aktuális kiadványok okán  Új horizontok az együttnevelésben szerk.: (szerk.: Balázs Éva – Kőpatakiné Mészáros Mária)  Nyitott középiskolák. Kézikönyv pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről. (szerk.: Kőpatakiné Mészáros Mária) Miért sni?

12 „A” kategória: a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból adódó – „Sajátos nevelési igényű tanulók” „B” kategória: a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek – „Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók” „C” kategória: olyan speciális szükségletek, melyek alapja valamilyen társadalmi, kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók.) – „Hátrányos helyzetű tanulók”, önálló csoportot alkotva „D” kategória: tehetséges tanulók (OECD - Special Needs..., 2000)

13 121. § (29) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (OECD - Special Needs..., 2000)

14 OM statisztika YearPre-school educationGeneral education FőRates of all Arány az összes óvodáshoz (%) Integrálta n neveltek aránya (%) főRates of all children Arány az összes iskoláshoz (%) Integrálta n neveltek aránya (%) 1990/ , , / ,755, ,95,0 2000/ ,978, ,814,7 2006/ ,672, ,454,0

15 14 Az integrált SNI gyermekek, fiatalok különböző csoportjainak megoszlására a 2003/2004-es és a 2004/2005. tanévben (Szakértői bizottság által véleményezett gyermekek, tanulók)

16 N: special educational needs children

17 „Törekednünk kell a képzés és szakképzés megerősítésére, mert eredményes működésük alapvető fontosságú a foglalkoztatás és a versenyképesség terén.”

18 1. Az iskola mint óvó-védő környezet versus munkahely 2. Mire készít fel az iskola? 3. Változás, változtatás 4. A permanens tanulás 5. A Fehér könyv és a gyakorlat 6. A találkozás a valós világgal: vágy és félelem 7. Üzenet az iskolának: eredményes oktatás, pályára helyezés 8. A tanulók úgy gondolkodnak, mint a munkaadók. 9. Azzá válnak, amit elvárunk tőlük? Kockáztatni, vagy merni?? 10. Mitől sikerült – elképzelések, célok – bennmaradni a rendszerben 11. Nézzünk a jövőbe – kommentár nélkül

19 2. Mire készít fel az iskola? „Nem látszik, hogy annyira fontos lenne az iskolának [t.i. a munkavállalásra való felkészítés]. Azt gondolom, hogy az iskola azzal foglalkozik, hogy a gyerek megkapja a bizonyítványát és kész.”(Alternatív munkaerőpiaci szereplő) 5. A Fehér könyv és a gyakorlat „Nekem az a problémám, hogy nem érdekel a számítástechnika. Nagyon szeretek rajzolni. Gondoltam arra, hogy grafológusnak is elmentem volna, mert én úgy tudom, hogy elég jó emberismerő vagyok.” „Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatás során a kompetencia fejlesztésre, mint magára a szakképzésre. Legyenek tisztában a saját értékeikkel, a saját határaikkal és azzal a közeggel, ahová ők be fognak kerülni. Saját értékeikkel legyenek tisztában, tehát ne hagyják maguk, ahogy M. is mondja, hogy kivetik magukból, az a közösség, ahová bekerülnek. Legyen egy fajta védettségük is.” (Munkáltató)

20 9. Azzá válnak, amit elvárunk tőlük? Kockáztatni, vagy merni?? „A munkahelyi gyakorlatokon, amikor viszem ki a gyerekeket, azt látom, hogy a munkaadók nem mernek munkát adni a gyerekeknek, mint ahogy otthon is a szülő, nem mer kést adni a kezébe, a kenyérkenéshez. Ha én merek neki munkát adni otthon, akkor a munkahely is mer. Tessék neki lehetőséget adni, mert képes rá.” - (Alternatív munkaerő piaci szereplő) 11. Nézzünk a jövőbe – kommentár nélkül „… és sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a helyi médiában, …. és amíg a pedagógus is pejoratív értelemben nyilatkozik a tanulókról, sőt, néha a saját munkájáról is, addig nem fog előre lépni.” (Alternatív munkaerőpiaci szereplő)

21 „Jogunk van arra, hogy tiszteljenek és ne diszkrimináljanak bennünket. Nincs szükségünk szimpátiára; azt akarjuk, hogy tiszteljék bennünk a jövő felnőttjét, akinek egy többségi környezetben kell majd élnie és dolgoznia.” (részlet a Nyilatkozatból) „Nagyon fontos, hogy mindenki kapja meg a lehetőséget annak szabad megválasztására, hol szeretne tanulni.”

22 Az inkluzív oktatás nem arról szól, hogy néhány sajátos nevelési igényű tanulót hogyan lehet integrálni a többségi oktatásba, hanem sokkal inkább szemléletmód, és arra keresi a választ, hogy hogyan lehet átalakítani az oktatási rendszereket és más tanulási környezeteket, hogy azok meg tudjanak felelni a tanulók sokféleségének. A minőségi olyan oktatás, amely inkluzív, mivel célja minden tanuló teljes részvétele. (Guidelines for Inclusion: Ensuring Access to Education for All UNESCO, 2005).

23 „A „gyermekbetegségeken” minden olyan iskolának keresztül kell vergődnie, amelyik az integrációra vállalkozik.” „Summa summárum: olyan bensőséges, spontán és interaktív kommunikációnak kellett kialakulnia a kollégák között, ami eddig nem létezett.” Ez azt jelenti, hogy egy évfolyamon hét pedagógusnak kell olyan teamben együtt dolgoznia, amelyben nem kizárólagosan az számít, hogy Én mit teszek, hanem elsősorban az, hogy Mi együtt mit teszünk. Jól látható tehát a szükségszerűség, mely szerint az egyéneknek együttműködő csapatokká, azoknak pedig együttműködő közösséggé kell formálódniuk. 22


Letölteni ppt "1 A sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a megváltozott munkaképességű személyek (fiatalok és idősebbek), Minoritás - migránsok gyermekei, a roma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések