Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kommunikáció Verbális kommunikáció A társalgás művészete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kommunikáció Verbális kommunikáció A társalgás művészete."— Előadás másolata:

1 A kommunikáció Verbális kommunikáció A társalgás művészete

2 Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk? Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk?

3 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Mindenki tesz fel kérdéseket, de kevesen tudják, hogyan kell ezeket oly módon feltenni, hogy hatékonyan előmozdítsák a beszélgetést. Mindenki tesz fel kérdéseket, de kevesen tudják, hogyan kell ezeket oly módon feltenni, hogy hatékonyan előmozdítsák a beszélgetést. Kétféle kérdést tehetünk fel: konkrét dologra vonatkozó, zárt kérdést és többféleképpen megválaszolható, nyitott kérdést. Kétféle kérdést tehetünk fel: konkrét dologra vonatkozó, zárt kérdést és többféleképpen megválaszolható, nyitott kérdést.

4 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Zárt kérdés: egy-két szavas válaszokat igényelnek (Maga hova valósi? Szokott kocogni?) Zárt kérdés: egy-két szavas válaszokat igényelnek (Maga hova valósi? Szokott kocogni?) Előnye: rábírják az embereket, hogy áruljanak el magukról meghatározott tényeket Előnye: rábírják az embereket, hogy áruljanak el magukról meghatározott tényeket Hátránya: folyamatos használatuk unalmassá teszi a beszélgetést és feszengő csöndekhez vezethet Hátránya: folyamatos használatuk unalmassá teszi a beszélgetést és feszengő csöndekhez vezethet

5 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Nyitott kérdések: néhány szónál hosszabb válaszra ösztönöznek, magyarázatokat és részletes ismertetést igényelnek Nyitott kérdések: néhány szónál hosszabb válaszra ösztönöznek, magyarázatokat és részletes ismertetést igényelnek Ha fenn kívánjuk tartani a beszélgetést és érdekesebbé és elmélyültebbé szeretnénk tenni, akkor a zárt kérdést nyitott kérdésnek kell követnie. Ha fenn kívánjuk tartani a beszélgetést és érdekesebbé és elmélyültebbé szeretnénk tenni, akkor a zárt kérdést nyitott kérdésnek kell követnie.

6 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? A zárt és a nyitott kérdések többnyire más szavakkal kezdődnek. A zárt és a nyitott kérdések többnyire más szavakkal kezdődnek. Zárt: Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik? Zárt: Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik? Nyitott: Hogyan? Miért? Miképpen? Meséljen nekem… Nyitott: Hogyan? Miért? Miképpen? Meséljen nekem… Mindkettő: Mi? Mindkettő: Mi?

7 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Ha alkalmunk van jó előre felkészülni néhány kérdéssel, alighanem könnyebb dolgunk lesz, mintha kizárólag arra a képességünkre támaszkodunk, hogy a pillanat ihletében is ki tudunk találni jó kérdéseket. Ha alkalmunk van jó előre felkészülni néhány kérdéssel, alighanem könnyebb dolgunk lesz, mintha kizárólag arra a képességünkre támaszkodunk, hogy a pillanat ihletében is ki tudunk találni jó kérdéseket.

8 1. Hogyan tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek előmozdítják a beszélgetést? Született ügynök, született tárgyaló vagy társasági ember nem létezik. Ezek mind olyan emberek, akik elsajátították a kérdések memorizálásának és feltevésének technikáját. Született ügynök, született tárgyaló vagy társasági ember nem létezik. Ezek mind olyan emberek, akik elsajátították a kérdések memorizálásának és feltevésének technikáját.

9 2. Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Amikor aktív hallgatóvá válunk, bókolunk a másiknak, anélkül, hogy egy szót is szólnánk. Amikor aktív hallgatóvá válunk, bókolunk a másiknak, anélkül, hogy egy szót is szólnánk. Az aktív figyelés azért kiemelkedően fontos módja a reagálásnak, mert arra biztatja a másikat, hogy csak beszéljen tovább. Az aktív figyelés azért kiemelkedően fontos módja a reagálásnak, mert arra biztatja a másikat, hogy csak beszéljen tovább.

10 2. Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? „Azt szokták mondani, hogy amit mondanak, annak a felét halljuk, ebből a felére figyelünk és annak a felére emlékszünk.” „Azt szokták mondani, hogy amit mondanak, annak a felét halljuk, ebből a felére figyelünk és annak a felére emlékszünk.” Hajlamosak vagyunk azt hallani, amit hallani akarunk és azt látni, amit látni akarunk. Hajlamosak vagyunk azt hallani, amit hallani akarunk és azt látni, amit látni akarunk.

11 2. Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Az aktív figyelés fenntartja a beszélgetést. Az aktív figyelés fenntartja a beszélgetést. Meglepve fogunk rájönni, hogy mikor nem önmagunkra, hanem a beszélgető- partnereinkre koncentrálunk, sokkal könnyebben jutnak eszünkbe olyan dolgok, amelyekről beszélhetünk. Meglepve fogunk rájönni, hogy mikor nem önmagunkra, hanem a beszélgető- partnereinkre koncentrálunk, sokkal könnyebben jutnak eszünkbe olyan dolgok, amelyekről beszélhetünk.

12 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Ha feszülten figyelünk, hallani fogjuk, amint az emberek olyasféle információkat pottyantanak el, aminek a segítségével továbbléphetünk a beszélgetésben. Ha feszülten figyelünk, hallani fogjuk, amint az emberek olyasféle információkat pottyantanak el, aminek a segítségével továbbléphetünk a beszélgetésben. Önként szolgáltatott információk Önként szolgáltatott információk

13 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? „Maga pompásan táncol, Gloria! Sok táncórát vett már?” „Maga pompásan táncol, Gloria! Sok táncórát vett már?” „Nem – ez az első órám itt, de mikor Angliában éltem, minden este elmentem táncolni.” „Nem – ez az első órám itt, de mikor Angliában éltem, minden este elmentem táncolni.” „Hello Péter! Ősidők óta nem láttalak!” „Hello Péter! Ősidők óta nem láttalak!” „Hát, igen, beteg volt a gyerek és többet kellett otthon lennem.” „Hát, igen, beteg volt a gyerek és többet kellett otthon lennem.”

14 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogy felhasználhassuk az önként nyújtott információt, fűzzünk hozzá megjegyzést vagy tegyünk fel kérdést vele kapcsolatban. Mint rendesen, a nyitott kérdések mozdítják elő legjobban a részletes választ. Hogy felhasználhassuk az önként nyújtott információt, fűzzünk hozzá megjegyzést vagy tegyünk fel kérdést vele kapcsolatban. Mint rendesen, a nyitott kérdések mozdítják elő legjobban a részletes választ.

15 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? „De, szépen lesültél Bill!” „De, szépen lesültél Bill!” „Kösz, Glen! Kempingeztem a hétvégén.” „Kösz, Glen! Kempingeztem a hétvégén.” „Még sose voltam kempingezni. Mit szeretsz benne a legjobban?” „Még sose voltam kempingezni. Mit szeretsz benne a legjobban?”

16 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Önként nyújtott információt jelentenek olyasmik is, mint mások ruházata, külső megjelenése, viselkedése és lakóhelye. Mindezeket fel lehet használni a beszélgetés kiindulópontjául. Önként nyújtott információt jelentenek olyasmik is, mint mások ruházata, külső megjelenése, viselkedése és lakóhelye. Mindezeket fel lehet használni a beszélgetés kiindulópontjául. „Észrevettem, hogy karatés trikót visel. Szokott karatézni?” „Észrevettem, hogy karatés trikót visel. Szokott karatézni?”

17 3. Hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Az önként nyújtott információk megfigyelése értékes készség, érdekessé és változatossá tehetjük vele a beszélgetést, de ami a legfontosabb: fenntarthatjuk a folyamatosságát. Az önként nyújtott információk megfigyelése értékes készség, érdekessé és változatossá tehetjük vele a beszélgetést, de ami a legfontosabb: fenntarthatjuk a folyamatosságát.

18 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? Csodálatunk kifejezésének legáltalánosabb módja a direkt pozitív kijelentés. Csodálatunk kifejezésének legáltalánosabb módja a direkt pozitív kijelentés. Ön remek tanár! Ön remek tanár! Milyen jó a frizurája! Milyen jó a frizurája! Nagyon tetszik a cipője! Nagyon tetszik a cipője!

19 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? Az efféle bókok két eljárással tökéletesíthetők: Az efféle bókok két eljárással tökéletesíthetők: „Mit miért technika” „Mit miért technika” „Mondjuk ki a beszélgetőpartner nevét” „Mondjuk ki a beszélgetőpartner nevét”

20 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? „Mit miért technika” „Mit miért technika” A legtöbb ember, aki bókolni próbál, kudarcot vall vele, mert csak azt mondja meg a másiknak, hogy mi tetszik neki, de azt nem, hogy miért tetszik. A bók hatása az őszinteségen múlik. A legtöbb ember, aki bókolni próbál, kudarcot vall vele, mert csak azt mondja meg a másiknak, hogy mi tetszik neki, de azt nem, hogy miért tetszik. A bók hatása az őszinteségen múlik.

21 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? A „Ön remek tanár” így tökéletesíthető: „Ön remek tanár, mert odajön hozzánk és mindnyájunkra személy szerint odafigyel!” A „Ön remek tanár” így tökéletesíthető: „Ön remek tanár, mert odajön hozzánk és mindnyájunkra személy szerint odafigyel!” A „milyen jó a frizurája” így tökéletesíthető: „Tetszik nekem a frizurája, mert kiemeli a szemét!” A „milyen jó a frizurája” így tökéletesíthető: „Tetszik nekem a frizurája, mert kiemeli a szemét!” A „nagyon tetszik a cipője” így változhat: „Azért jó a cipője, mert jól illik az öltönyéhez.” A „nagyon tetszik a cipője” így változhat: „Azért jó a cipője, mert jól illik az öltönyéhez.”

22 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? „Mondjuk ki a beszélgetőpartner nevét” „Mondjuk ki a beszélgetőpartner nevét” Platón és Szókratész kora óta közismert, hogy a legtöbb ember a saját nevét tekinti a világ legszebb dallamának és sokkal jobban odafigyel azokra a mondatokra, amelyekben elhangzik neve. Platón és Szókratész kora óta közismert, hogy a legtöbb ember a saját nevét tekinti a világ legszebb dallamának és sokkal jobban odafigyel azokra a mondatokra, amelyekben elhangzik neve.

23 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? „Alan, Ön remek tanár, mert odajön hozzánk és mindnyájunkra személy szerint odafigyel!” „Alan, Ön remek tanár, mert odajön hozzánk és mindnyájunkra személy szerint odafigyel!” „Sue, magának nagyon jó a frizurája, mert gyönyörűen kiemeli a szemét!” „Sue, magának nagyon jó a frizurája, mert gyönyörűen kiemeli a szemét!” „John, nagyon jó a cipője, mert pompásan illik az öltönyéhez!” „John, nagyon jó a cipője, mert pompásan illik az öltönyéhez!”

24 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? A kutatások végérvényesen bebizonyították, hogy ha valakit nevén szólítanak, az aktívabban részt vesz a beszélgetésben, de ami még fontosabb: feszülten figyelni fog a nevét követő kijelentésre, hogy lássa, hogyan vonatkozik az rá. A kutatások végérvényesen bebizonyították, hogy ha valakit nevén szólítanak, az aktívabban részt vesz a beszélgetésben, de ami még fontosabb: feszülten figyelni fog a nevét követő kijelentésre, hogy lássa, hogyan vonatkozik az rá.

25 4. Hogyan osztogassunk őszinte bókokat és dicséreteket? Összefoglalva, hogyan tegyük hihetővé őszinte bókjainkat? Összefoglalva, hogyan tegyük hihetővé őszinte bókjainkat? Mit miért technika alkalmazása Mit miért technika alkalmazása A másik nevének említése (friss ismerőseinket eleinte csak néha-néha szólítsuk a nevükön) A másik nevének említése (friss ismerőseinket eleinte csak néha-néha szólítsuk a nevükön) Mosoly Mosoly Lassan növeljük dicséreteink gyakoriságát Lassan növeljük dicséreteink gyakoriságát Ne viszonozzuk a másoktól kapott bókokat ugyanazzal (Tetszik a zakód, Fred! Nekem is a tiéd!) Ne viszonozzuk a másoktól kapott bókokat ugyanazzal (Tetszik a zakód, Fred! Nekem is a tiéd!)

26 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk? Négy olyan szint van, amelyeken a kommunikáció általában áthalad: Négy olyan szint van, amelyeken a kommunikáció általában áthalad: a klisék, a klisék, a tények, a tények, a vélemények a vélemények és az érzések szintje. és az érzések szintje.

27 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk? Klisék vagy közhelyek Klisék vagy közhelyek Amikor két ember találkozik, szinte mindig azzal kezdik, hogy kliséket váltanak egymással. Ezeknek a szertartásos beszélgetésnyitásoknak nem célja az információcsere. Amikor két ember találkozik, szinte mindig azzal kezdik, hogy kliséket váltanak egymással. Ezeknek a szertartásos beszélgetésnyitásoknak nem célja az információcsere. Pl: Helló! Hogy van? De, jó, hogy látlak! Örülök, hogy találkoztunk! Pl: Helló! Hogy van? De, jó, hogy látlak! Örülök, hogy találkoztunk!

28 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk? Tények Tények Ki-ki megpróbálja felderíteni, van-e elég közös alap, amire érdemes lenne kapcsolatot építeni. Ki-ki megpróbálja felderíteni, van-e elég közös alap, amire érdemes lenne kapcsolatot építeni. „Mondd csak, szeretsz teniszezni? Vagyunk itt egypáran, akik minden héten játszunk.” „Mondd csak, szeretsz teniszezni? Vagyunk itt egypáran, akik minden héten játszunk.” „Nem, a tenisz nem érdekel. Te szoktál kocogni?” „Nem, a tenisz nem érdekel. Te szoktál kocogni?”

29 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk? Vélemények Vélemények A vélemények mélyebb betekintést adnak a személyiségbe, mint a tények vagy a klisék. Ha valaki szeretné megismerni, milyenek is vagyunk valójában, sokkal közelebb kerül ehhez, ha megismeri a nézeteinket a politikáról, a pénzről és a szerelemről. A vélemények mélyebb betekintést adnak a személyiségbe, mint a tények vagy a klisék. Ha valaki szeretné megismerni, milyenek is vagyunk valójában, sokkal közelebb kerül ehhez, ha megismeri a nézeteinket a politikáról, a pénzről és a szerelemről.

30 5. Hogyan adjuk mások tudtára, kik vagyunk? Érzések Érzések A történetekre való emocionális reakcióinkat fejezik ki. A történetekre való emocionális reakcióinkat fejezik ki. Ha nem tárjuk fel az érzéseinket, az emberek elkezdenek hidegnek és sekélyesnek tekinteni bennünket és úgy érzik, nem fontos számunkra, hogy megismerjük őket. Ha nem tárjuk fel az érzéseinket, az emberek elkezdenek hidegnek és sekélyesnek tekinteni bennünket és úgy érzik, nem fontos számunkra, hogy megismerjük őket.


Letölteni ppt "A kommunikáció Verbális kommunikáció A társalgás művészete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések