Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés
Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot szerint eredet szerint veszélyesség szerint Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

A hulladékgazdálkodás célrendszere
Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés
Országos Hulladékgazdálkodási Terv: 2002 júliusában a parlament fogadta el; közötti időszakra tervez I. fejezet: Bevezetés II. fejezet: Hulladékgazdálkodás helyzete -hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása -szabályozás és követelmények -intézményrendszer -gazdasági eszközök

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv
III. fejezet: között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök -országos intézkedések és programok -programok nem veszélyes hull.-ra veszélyes kiemelt anyag és hulladék áramokra IV. fejezet/2. : Átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer: termékdíj; adórendszer; igénybevételi járulék; betéti- és letéti díj;

IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; Szakmai programja: 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében Pénzügyi források: KAC, kohéziós alap, termékdíj, csomagolóanyagok licencdíja, betétdíj, letéti díj; Kohéziós Alap: komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások támogatása (korábban ISPA, PHARE) Strukturális Alap: felhasználásuk érdekében fogadták el az NFT-t LIFE programok: fenntartható fejlődés támogatása INTERREG programok: határokon átnyúló kezdeményezések

Az I. OHT megvalósulása

gazdaság egészén belül a szolgáltató ágazatok növekedése összességében lassult, azonban a hulladékkezelési szolgáltatások színvonala és kínálata folyamatosan bővült Építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye csökkent, ami az ágazatok „hulladéktermelésének” csökkenését is eredményezte a legnagyobb dinamika az ipart jellemezte, de a fejlesztések jellege következtében ez nem járt a hulladékképződés növekedésével a termelésből származó hulladékok mennyisége mintegy 30%-kal csökkent

a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladék részbeni visszaszállítása

Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet

hulladékgazdálkodásban a „kiterjesztett gyártói felelősség” alkalmazásaként megjelenő azon előírások, amelyek egyes termékek gyártóit kötelezik termékeik olyan kialakítására, hogy a hulladékképződést a megelőzési prioritásnak megfelelően csökkentsék, illetve kerüljék egyes toxikus anyagok alkalmazását (többnyire higany, ólom, kadmium, krómVI) hazai, önkéntes nemzeti környezetbarát termék minősítő pályázati rendszer óta működik, fejlődése az elmúlt 10 évben töretlen volt. Eredményeit jól alátámasztja a kidolgozott 52 minősítési feltételrendszer és a közel 500 termék

2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek

a hulladékok rendszerbe sorolása 2004-től az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai szerint történik hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatások kiinduló pontja az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszer (OKIR) részeként működő Hulladékgazdálkodási Információ Rendszer (HIR). A HIR elejétől üzemel, évente közel 25 ezer adatszolgáltatást fogad hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosak, a HIR-ben a bejelentett és nyilvántartott adatok feldolgozása után az információk az interneten bárki számára elérhetők

Támogatási lehetőségek
2007. év folyamán az adózóknak lehetőségük volt a évi SZJA 1%-ának felajánlására az illegális hulladéklerakás (elhagyott hulladékok) felszámolásának feladataira. A felajánlások összege mintegy 257 millió Ft-ot tett ki, amelyet a KvVM 2008-ban teljes egészében megpályáztatott a települési önkormányzatok és a társadalmi szervezetek által szervezett felszámolási programok támogatására. A pályázati keretet a tárca 350 millió Ft-ra egészítette ki, így 2008-ban összesen 133 pályázó részesülhetett támogatásban

Társadalmi attitűd legfőbb környezeti ügyek megítélésben a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal (első helyen a klímaváltozás áll), ugyanakkor pl. a biodiverzitás csökkenése és a nem fenntartható fogyasztási szokások számunkra kevésbé tűnnek fontosnak 2009 májusában végzett szociológiai felmérés adatai szerint a magyar lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy kisebb-nagyobb erőfeszítések árán, de tudna a mindennapi tevékenységein változtatni azért, hogy védje a környezetet. bio- és szerves hulladékok komposztálására a háztartások közel háromnegyedének lenne lehetősége, de csak 44% komposztál rendszeresen

Társadalmi attitűd háztartási hulladék mennyiségének csökkentése a felnőttek közel háromnegyede szerint egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a környezet állapotára. Az idősebbek jobban, a fiatalabbak kevésbé bíznak e pozitív hatások bekövetkeztében felnőtt népesség háromnegyede tudja, hogy mit jelent a hulladékok szelektív gyűjtése szelektív hulladékgyűjtést döntő többségük elsősorban a hulladékban lévő anyagok újrahasznosítása miatt tartja fontosnak

Társadalmi attitűd lakosság fele úgy véli, hogy ma már a városok mellett a kisebb falvakban is van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére Minden öt felnőttből négy biztosan tudja, hogy lakóhelyén van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére háztartási veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a háztartások negyedére jellemző, a fémhulladékok szelektív gyűjtése pedig 10%-ukra szelektív hulladékgyűjtést kényelmesebbé tévő szolgáltatásokért (pl. háztól gyűjtés) minden tízedik válaszadó lenne hajlandó többet fizetni

Az OHT-I. programjainak megvalósulása
keletkező hulladék mennyisége óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: millió tonna;

a képződő vörösiszap mennyiség 2004-től az ipari nem-veszélyes hulladékok között jelenik meg
az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni települési szilárd hulladék mennyisége között kismértékben emelkedett a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett

hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt ( ) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%-kal növekedett a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása.

Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya
hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal Ezek értéke 1-4 % csupán igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti

Megvalósult projectek
a legnagyobb jelentőségű előrelépést a komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása jelentette. Az EU társfinanszírozású 12 ISPA projekt 3,8 millió lakos ellátását szolgálja. A projektek a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások mellett regionális lerakók kiépítését és a régi lerakók rekultivációját is tartalmazzák. 2008-ra a beruházások többsége megvalósult vagy befejezéshez közelít (Hajdú-Bihar, Miskolc, Szeged, Tisza-tó, Szolnok, Duna-Tisza, Sajó-Bódva, Nyugat-Balaton, Dél-Balaton projektek).

Mind az anyagában történő, mind az energetikai hasznosítás részesedése nőtt, és ezzel párhuzamosan a lerakási hányad csökkent. Az eredmények ellenére azonban sem a hulladékhasznosítással, sem a hulladéklerakással kapcsolatos számszerűsített célkitűzéseket nem sikerült elérni. A települési szilárd hulladék hasznosítási aránya az összes képződött hulladék tömegéhez viszonyítva a tervezett 40% helyett csak 24% volt, a lerakás 60% alá csökkentése helyett pedig csak 73%-os arányt sikerült elérni.

országban 2002-ben egy PHARE projekt 2667 db olyan helyszínt mért fel és értékelt környezeti veszélyeztetés szempontjából, ahol 1950 után települési hulladék került lerakásra Ezek közül közel 1000 üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent 2008-ban már csak 212 lerakó működött, ebből 132 lerakót július 15-ig be kellett zárni 2009-ben kialakult országos rendszerben a beszállítási távolság nem haladja meg az 50 km-t

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés 2000. évi XLIII. törvény a Hull
Hulladékgazdálkodás-Bevezetés évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról I. fejezet: általános rendelkezések -törvény célja -törvény hatálya -alapfogalmak -hull.gazdálkodás alapelvei II. fejezet: Követelmények és kötelezettségek; hull.gazdálkodás általános szabályai III. fejezet: hulladék kezelés és hulladék hasznosítás IV. fejezet: települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról
5. fejezet: Veszélyes hulladékok, 6. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése, 7. fejezet: hull.gazdálkodási igazgatás, 8. fejezet: felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért (felelősségbiztosítás, bírság..), 9. fejezet: hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség, 10. fejezet: záró rendelkezések;

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról Hulladékgazdálkodás alapelvei megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról V. fejezet: veszélyes hulladékok VI. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése hulladékgazdálkodási tervek VII. fejezet: hulladékgazdálkodási igazgatás VIII. fejezet: felelősség a hull.gazdálkodási szabályok megtartásáért IX. fejezet: hull.gazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség X. fejezet: záró rendelkezések

Hulladékkezelés általános célok
környezetterhelés csökkentése nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás fogyasztáscsökkentés környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés

Hulladékkezelés hulladékgazdálkodási célok
az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá egy főre eső hulladéktermelés csökkentése csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése

Hulladékkezelés az állam felelőssége
megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele a tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése a jogszabálytervezetek társadalmi vitája a jogszabályok felülvizsgálata támogatási rendszerek környezetbarát termékek részére jogérvényesítés: kötelező részletes adatszolgáltatás hatósági monitoring szabálysértési és büntetőeljárások

Hulladékkezelés az állam felelőssége
életútelemzések ökocimkék fejlesztése visszavételi kötelezettség érvényesítése reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés szakképzés zöld közbeszerzések alkalmazása

Hulladékkezelés gazdálkodók felelőssége
környezettudatos termékszervezés környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése EMAS= Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; egyike az önkéntes részvételen alapuló környezet- védelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban

Hulladékkezelés kiemelt szereplők felelőssége
közszolgáltatók: hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása megállapodás a háztartásokkal hulladékgyűjtők és –feldolgozók kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat decentralizált feldolgozó rendszerek hulladékexport háttérbe szorítása

Hulladékkezelés kiemelt szereplők felelőssége
koordináló szervezetek: hasznosítási arányok önkéntes növelése anyagában hasznosítás előnyben részesítése részvétel a kommunikációban és a szemléletformálásban

Hulladékkezelés koordináló szervezetek
elektronikai hulladék: ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) Elektro-Waste Kht. (2005) csomagolási hulladék: ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht. gumiabroncs: Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005)

Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai
direktíva (directive) leggyakrabban használt típus általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

rendelet (regulation) környezetvédelmi jogszabályok 10%-a konkrét lépéseket ír elő kötelező az alkalmazásuk minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

döntés (decision) direktívák vagy rendeletek kiegészítése specifikusak és részletesek minden változtatás nélkül alkalmazandók hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai
1. akcióprogram ( ): vízvédelem 2. akcióprogram ( ): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 3. akcióprogram ( ): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 4. akcióprogram ( ): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

5. akcióprogram ( ): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

Hulladékkezelés 5. akcióprogram céljai
általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

Hulladékkezelés 5. akcióprogram eredményei
elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

Hulladékkezelés 6. akcióprogram
között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” éghajlatváltozás megállítása természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése környezet-egészségvédelem, humánegészségügy természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

Hulladékkezelés 6. akcióprogram céljai
hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

Hulladékkezelés 6. akcióprogram
megvalósításhoz szükséges feladatok: veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak ökotermékek támogatása

1999-ben Magyarországon a tszh
1999-ben Magyarországon a tszh. gyűjtés és lerakás átlagos költsége Ft/fő Költség Többletköltség alapesethez képest Ömlesztett begyűjtés és védelem nélküli lerakás 2844 Ömlesztett begy., korszerű lerakó működési költsége 3050 206 Ömlesztett begy., korszerű lerakó működési k., beruházás megfizettetése 3167 323 Ömlesztett begyűjtés, korszerű lerakó + komposztálás működési költsége 3069 225 Előző típus + beruházás megfizettetése 3517 673 Szelektív gyűjtés, előkezelés + korszerű lerakás működési k. beruházás megf. 4452 1608 Szelektív gyűjtés, előkezelés, korszerű lerakás, komposztálás műk. költ. 4119 1275 4802 1958

Hulladékgazdálkodás-költségek
Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell.

magáncégek csúcsajánlata a TWM ideális TWM rendszerben a hulladék ártalmatlanítása már csak kivételesen szükséges a minél nagyobb mértékű recycling a termék- és szolgáltatási minőség egyik fokmérőjévé vált

szektorok közötti verseny Németországban vegyes hulladék válogatásáért német hulladéktörvény magánhatáskörbe utalta, így a községek versengenek, hogy náluk maradjon verseny lehet a közszférán belül is olcsó lerakók konkurálnak a műszakilag és ökológiailag is magas színvonalú égetőműkkel hulladéklerakás díja: DEM / t égetésé: DEM / t

lerakás költsége az EU -ban: Dánia 50,3 euro/t Hollandia ,8 euro/t Ausztria 5, ,6 euro/t Finnország 15,1 euro/t Svédország 31,1 euro/t Egyesült Királyság 3,2 - 19,3 euro/t

benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat rögzítenek távolságok becsléséhez magyar megfelelői teljesítményértékelés teljesítmény-összemérés versenyelemzés

benchmarking módszerével összemérhetők: termékek, ill. szolgáltatások termelő vagy általánosabban üzleti folyamatok szervezetek stratégiák

benchmarking-projekt Németországban örökzöld vitatéma a hulladékkezelési díjak emelkedése résztvevők: GmBH= Gesellschaft mit begrenzter Haftung= Korlátolt Felelősségű Társaság saját gazdálkodású üzemek (Regiebetrieb) teljesen települési / önkormányzati irányítás alatt álló egységek (Eigenbetrieb)

hulladékkezelési díjszabásban célszerű megkülönböztetni: teljesített szolgáltatástól független és az állandó (fix) költséget térítő alap- teljesítmény és minimális díjakat harc a hulladékért: felhasználónak a szolgáltatás nagyobb igénybevételéért adott díjkedvezmény

alapvető összehasonlító sík az egy kiszolgált lakosra számított költség begyűjtés különböző rendszerekben átvétel a hulladéklerakónál és hulladékudvaron külön gyűjtött frakciók hasznosítása hulladékártalmatlanítás lerakón vagy égetőműben, valamint irányítás és ügyvitel

benchmark eredményei elviteli rendszerben 100 DEM/t más rendszerben DEM/t efölötti érték változtatást, pl. ritkított elvitelt igényel hasznosítható hulladék átvétele önálló hulladékudvarban fajlagosan 100 DEM/t míg lerakónál 50 DEM/t

hulladék kiemelt anyagainak hasznosítása (összegyűjtéstől az egyes szállításokon át az értékesítésig vagy feldolgozásig terjedő műveletlánc) fajlagos költsége DEM/t tisztán a recycling-fázisé DEM/t a legnagyobb költséget a szerves hulladék gyűjtése igényli (13-33 DEM/fő/év), ezt a papíré követi

Hulladék lerakás 1. és 2. rész
az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják Európában átlagosan 63%-os a lerakás pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65%

Hulladék lerakás hazánkban 2600-2700 települési hulladéklerakó üzemel
ebből 730 közszolgáltatás keretében működik ezeknek csupán 10%-a korszerű 1300 lerakót már nem használnak évente mintegy helyi lerakó szűnik meg

Hulladék lerakás az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a évet is; a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza

Hulladék lerakás hulladéklerakó típusok
építési mód alapján: gödör típusú dombépítéses típusú terepadottságok alapján: felszín-közelben kialakított védőgáttal kiemelt hányószerűen kialakított lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó

Hulladék lerakás tilos elhelyezni a hulladéklerakón:
folyékony hulladékot nyomás alatti gázt robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot használt gumiabroncsot előkezelés nélküli szennyvíziszapot állati hulladékot

Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei
behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát

üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt

hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon

abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo.

kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet;

olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni;

hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni a tűzoltók számára is megközelíthető legyen pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő

csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani

depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti

gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik

csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni a területet

tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie

véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni.

meteorológiai állomás: monitoring rendszer része nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell mérendő adatok: szélsebesség, szélerősség mérő levegőhőmérséklet légnyomás, páratartalom párolgás (liziméter)

Hulladék lerakás emissziók ellenőrzése
csurgalékvíz depóniagáz: aktív gázkinyerő rendszer nélkül épült lerakók bűzhatásainak elkerülésére utólagos gázelszívó rendszerek kiépítése szükséges

Hulladék lerakás szemrevételező ellenőrzések: (hetente egyszer)
a lerakott hulladék vizuális értékelése csurgalékvíz rendszer működőképessége depóniagáz rendszer működőképessége a depónia felületről szél által kihordott hulladékok kiporzás, szaghatás csapadékvíz elvezető rendszer úthálózat állaga hídmérleg állag

Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása
lezárás feladata: növeli a biztonságot az aljzatszigetelő rendszer esetleges meghibásodása esetén biztosítható a gázemisszió kontrollja megakadályozza a lerakón lefutó csapadék érintkezését a hulladékkal megakadályozza a szennyeződés szél általi továbbjutását csökkenti a lerakó felületén az eróziót, elősegíti a rekultivációt

Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása
szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők lezáró szigetelés alatt , a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges.

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója
ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása átrostálás és utána kompaktoros tömörítés

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója
a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: poremisszió csökkentés gázemisszió csökkentés biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg 20-30%-os térfogat redukcióját eredményezhetik gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható

Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja
rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével

dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül termőföldborítás cm füves növényzethez

folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; felszíni vízelvezető réteg és termőtalajjal történő lefedés

utógondozás és monitoring: talajvíz szintváltozásának és minőségének kontrollja biogázképződés ellenőrzése lerakó szintjének süllyedési adatai csurgalék- és felszíni víz mennyiségi és minőségi kontrollja műszaki berendezések ellenőrzése fenntartási munkák elvégzése

utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos ha a lerakó stabil és éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik

Hulladéklerakók lezárása és rekultuivációja

A lezárásra vonatkozó előírások
hulladéklerakó felső záró-rétegét egy ütemben, végleges felső lezárással kell megvalósítani 30-50 cm vastagságú kiegyenlítő réteg, anyaga: a terület egy részéről felszedett hulladék, és az alatta 0,5 m mélységben felszedett talaj, melyet tömörítenek, formáznak, valamint a további kiegyenlítéshez igazoltan szennyeződésmentes föld, talaj; felület lejtése megközelítőleg 1 % lesz

gázelvezető réteg nem szükséges szigetelő réteg, anyaga:30 cm vastagságú agyag. szivárgó réteg, anyaga: 30 cm vastagságú mosott kavics. fedőréteg, anyaga: alsó része 20 cm vastagságú, erősen kötött anyag vagy osztályozott építési ,bontási törmelék, felső része 30 cm vastagságú humusz vagy komposzt

szigetelő réteg vízzáróságának megfelelőségét a kivitelezési munkák során mérni és dokumentálni kell. A felső-záró rétegrend kialakításához nem a lerakóból származó hulladék a környezetvédelmi hatóság külön engedélye alapján használható fel. A lezárási munkafolyamatokról ún. építési naplót kell vezetni üzemi út por-és szennyezés mentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. A lerakó területén és környezetében hulladékégetés tilos.

Az utógondozásra vonatkozó előírások
lerakó lezárását követően 25 évig kell végezni lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növénytelepítéssel kell biztosítani. A talajvíz állapotának nyomon követése céljából minimum 3 db monitoring kútból álló megfigyelő rendszert kell kialakítani. A talajvíz áramlás irányában minimum (2 db), illetve a háttérben (1 db) kialakítandó monitoring kutak

Az utógondozásra vonatkozó előírások
monitoring kutakban negyedévente mérni kell a vízszintet, és laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni Amennyiben a vizsgálatok során az előző mérési eredményhez képest jelentős eltérés figyelhető meg, azonnal jelenteni kell a felügyelőségnek

A lezárásra és az utógondozásra egyaránt vonatkozó előírások
A lezárási és utógondozási időszak alatt évente április 30-ig az üzemeltetőnek jelentéskészítési és adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. A tájbaillesztési időszakban a jelentést és adatszolgáltatást ki kell egészíteni az elvégzett tájbaillesztési tevékenység részletes ismertetésével, illetve a tájba illesztett felületek méretarányos helyszínrajzon való bemutatásával. A lezárás és utógondozás során és azt követően is meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET A HULLADÉKLERAKÁS, VALAMINT A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK ÉS UTÓGONDOZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS EGYES FELTÉTELEIRŐL engedélynek tartalmaznia kell különösen: a hulladéklerakó kategóriáját hulladéklerakóban lerakható hulladékok jegyzékét: a hulladékok típusainak meghatározását, a hulladéklerakón elhelyezhető hulladék össz-mennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladéktípusok maximálisan elhelyezhető mennyiségét

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET a hulladéklerakó kiépítésre engedélyezett teljes befogadóképességét a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének kiépítését, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építmények, berendezések kiépítését, illetve beszerzését a hulladék átvételre és a lerakás technológiai eljárásaira vonatkozó követelményeket a hulladéklerakó megfigyelési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó követelményeket

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET a lezárás és utógondozás előzetes követelményeit az engedélyesnek a felügyelőség számára történő évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségeit a települési szilárdhulladék-lerakóban technológiai céllal (lerakóhelyi útépítés, takarás, területkiegyenlítés stb.) felhasználható inert hulladék mennyiségét Az üzemeltetési terv: hulladéklerakó üzemeltetését a felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési terv szerint kell végezni

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET ezen belül kárelhárítási terv: tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarokból, továbbá a rendkívüli külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve a bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást biztosítania kell hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően a beszállításkor - illetve ugyanazon típusú hulladék sorozatos beszállítása esetén az első alkalommal - a hulladék birtokosának igazolnia kell annak eredetét;

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET nyilvántartás vezetése: a hulladék eredetéről, a termelő, birtokos megjelöléséről, a beszállítás időpontjáról, veszélyes hulladék lerakásakor a lerakás pontos helyéről; reprezentatív mintavételből származó vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább 1 hónapig meg kell őrizni;

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET meglévő hulladéklerakók esetében Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni; a lerakó kiválasztásánál figyelembe kell venni: a hulladéklerakó határának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, csatornáktól, felszíni vizektől, mezőgazdasági és lakott területektől való távolsága, ivóvízbázisok védőidomainak, védőterületeinek helyzete, előfordulása, a terület külön jogszabályok szerinti szennyeződés érzékenysége, a terület földtani és hidrogeológiai adottságai, árvíz, felszínsüllyedés, felszínmozgás (csúszás) veszély a területen,

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET Hulladéklerakó nem telepíthető:
a területfejlesztési és területrendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken, erősen erózióveszélyes területeken, felszíni mozgásveszélyes területeken, minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt közetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit van; természeti oltalom alatt álló területen, és energiaszállító vezeték védősávjában

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medvegyev-Sponhauer-Karnik skálán, árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint min. 1.0 m-re legyen);

Önkormányzati rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról és a település köztisztaságáról települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás célja a köztisztaság, a közegészségügyi rendelkezések betartásának biztosítása, valamint az épített és természeti környezet védelme rendelet tisztáz bizonyos fogalmakat: települési szilárd hulladék, közszolgáltatás, begyűjtés, közszolgáltatási díj;

Önkormányzati rendelet
szeméttelepen csak az adott község közigazgatási területéről származó települési szilárd hulladék és egyéb szilárd hulladék helyezhető el; település lakosai napi egy alkalommal és 1 m3-ig ingyenesen, kezelési díj felszámítása nélkül jogosultak elhelyezni települési szilárd hulladékot a szeméttelepen. 1 m3-t meghaladó mennyiségű szemét elhelyezése esetén a kezelési díj 490 Ft + áfa m3-ként

rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételek biztosítása valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása a kezelő feladatát képezi szeméttelepet úgy kell fenntartani és kezelni, hogy az közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból ártalmat ne jelentsen az emberre, illetve az emberi környezetre; szeméttelepen tilos elhelyezni veszélyes hulladékot, illetve mérgező-, robbanó-, sugárzó- vagy fertőzést keltő anyagokat;

szeméttelep kezelője a beszállított települési szilárd és egyéb települési szilárd hulladékról, szemétről köteles nyilvántartást vezetni nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza: beszállítás idejét (év, hónap, nap, óra, perc) mennyiségét fajtáját (települési szilárd- vagy egyéb szilárd hulladék, vagy szemét) eredetét (település, utca, házszám vagy külterületi helyrajzi szám /dűlő neve) a beszállító magánszemély neve, címe, vagy gazdasági társaság (vállalkozás) neve, székhelye, vagy egyéni fuvarozó neve, címe, rendszám;

a szolgáltató kiválasztása nyilvánosan meghirdetett pályáztatással történik települési szilárd hulladékkal kapcsolatos komplex helyi közszolgáltatás elvégzésére az az intézmény vagy szakvállalkozás jogosult, aki a jogszabályokban foglalt szakmai és egyéb követelményeknek megfelel;

szerződésben rögzíteni kell
a települési szilárd hulladék gyűjtésének gyakoriságát területenként, a települési szilárd hulladékok gyűjtésének módját, valamint a hasznosítható hulladékok körét és gyűjtésének, illetve hasznosításának módját, a közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési módját, a kijelölt ártalmatlanító-hely megnevezését,

szerződésben rögzíteni kell
a közszolgáltatás finanszírozásának módját és feltételeit, a közszolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezéseket, a szolgáltatónak a lakosság és a tulajdonosok irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét és teljesítésének módját, a szerződés módosításának lehetséges okait és eljárási rendjét

Igénybe veendő (vehető) gyűjtőedények típusai: 80 literes gyűjtőedény 120 literes gyűjtőedény; A hulladékszállítás gyakorisága: a kisvárosias lakóterületek kivételével - hetente 1 alkalommal. Kisvárosias lakóterületen hetente két alkalommal történik

szemétszállítási szolgáltatásért az igénybeevők közszolgáltatási díjat kötelesek fizetni közszolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díjat a képviselő-testület állapítja meg, a szolgáltatást végző szervvel való egyeztetést követően képviselő-testület a szolgáltatási díjat évente felülvizsgálja; Az ingatlan tulajdonosának a szolgáltatási díjat évente két egyenlő részletben kell megfizetnie a szolgáltató részére. Az első részletet minden év március 15-éig, a második részletet szeptember 15-éig kell megfizetni.

díjhátralék rendezésére a szolgáltató egyszeri részletfizetési kedvezményt adhat Legalább 3 hónapig üresen álló lakás tulajdonosának kérelmére a szolgáltató a szemétszállítási díj időarányos részét elengedheti

Hulladék égetés 1. és 2. rész
A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza

Hulladék égetés előnyei:
a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hő hasznosítható, az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak

Hulladék égetés hátrányai:
az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás)

Hulladék égetés A kifogástalan elégetéshez: megfelelő hőmérséklet,
megfelelő áramlási viszonyok, tartózkodási idő, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges

Hulladék égetés jó hatásfokhoz szükséges:
A kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 °C, a légfelesleg-tényező értéke 1,5–2,5, a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2–3 s szilárd hulladékok és 0,5–1 s folyékony hulladékok égetésekor, a minimális oxigéntartalom eközben 6%

Hulladék égetés A megfelelő áramlási viszonyok:
egyrészt mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok, forgó kemence, bolygatószerkezet), másrészt aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása) teremthetők meg

Hulladék égetés legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulás-olvadási jellemzői miatt a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az 1050–1100 °C-ot. Az égetés 1200–1700 °C-on is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos hulladékégetésről. Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből.

Hulladék égetés Az égetés szilárd maradékanyagának mennyisége az elégetett hulladék típusától függ. Szilárd települési hulladék égetésekor a maradék mennyisége kb. 10 tf% valamint 30–35 (salakolvasztásos tüzelésnél 15–25) tömeg%, folyékony és iszaphulladék égetésekor pedig átlagosan 2–10 tömeg%

Hulladék égetés Tüzeléstechnikai szempontból elsősorban a kalorikus tulajdonságok fontosak (fűtőérték, éghetőanyag-tartalom, víztartalom és hamutartalom). Tüzeléstechnikai szempontból nem elhanyagolhatók a hulladék egyéb fizikai és kémiai tulajdonságai sem (szemcseméret, korrozív hatás, gyulladás és lobbanáspont, viszkozitás) a fő tulajdonságok mellett. Hőhasznosítás hiányában a füstgázokkal távozó hőveszteség 92–95%.

Hulladék égetés A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: átvétel (fogadás) és tárolás, anyagelőkészítés és adagolás, égetés és hőhasznosítás, füstgázhűtés és -tisztítás, salak-és pernyekezelés. a jövőben új létesítmények kizárólag hőhasznosítással kerülnek megvalósításra

Hulladék égetés a kimenő anyagok (a teljes ciklust figyelembevéve):
salak, hamu, pernye és/vagy elektrofilter por, füstgáz, füstgázmosó szennyvíz (nedves mosás esetén), mosóvíz tisztítási iszap (nedves mosás esetén), füstgáztisztítási maradék (száraz, félszáraz tisztítás során), egyéb füstgáztisztítási maradék (aktív szén vagy egyéb szorbens).

Hulladék égetés termikus hasznosítás egyéb módszerei
alacsony hőmérsékleten: pirolízis pirolízis: C, oxigénmentesen, energetikailag v. másodnyersanyagként hasznosítható termékek kinyerése magas hőmérsékleten: gázosítás gázosítás: C, segédanyag (O2, levegő, vízgőz), szerves anyagok elégetése, energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása

Hulladék égetés fejlesztések: hőbontás vmelyik változatát és a hőbontási termékek elégetését kombinálják, egymástól elválasztott termikus reaktorokban Legsikeresebb fejlesztések: Siemens-eljárás= pirolízis és a pirolízis-termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja

Hulladék égetés Lurgi-eljárás: gázosítás és a gázosítási termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja Noell-eljárás: pirolízis és a pirolízis termékek szintézisgázzá konvertálásának kombinációja Thermoselect-eljárás: pirolízis és a pirolízis-termékek olvasztásos üzemű gázosítása szintézisgázzá eljárások jellemzője, hogy rendszerint aprítás (előkezelés) szükséges

Hulladék égetés kombinált eljárások előnyei:
égetéshez képest kisebb tisztítandó gázmennyiség nagy molekulájú szénhidrogének, főként az ártalmas klórtartalmú vegyületek lebontása üvegszerű salakgranulátum előállításával a szilárd maradékok másodlagos környezetszennyező hatása minimalizálódik, egyúttal könnyebben hasznosítható végtermék nyerhető tiszta gáztermék előállítása, amely többcélúan hasznosítható

Hulladék égetés legtöbb esetben a tűztéri hőmérséklet: 1050-1100 0C
salakolvasztásos tüzelésnél: C égetés szilárd maradékának mennyisége: max t% salakolvasztásos t.-nél: 15-20t%

Hulladék égetés égetéshez szükséges anyagi ismeretek
halmazállapot, elemzéssel megállapított kémiai összetétel, gyorselemzéssel megállapított összetétel (szén-, illóanyag-, víz- és hamutart.), fűtőérték, sűrűség, hamu olvadási jellemzői, szilárd hulladéknál szemcseméret-eloszlás, max. darabnagyság, anyagfajták szerinti összetétel);

Hulladék égetés égetéshez szükséges anyagi ismeretek
folyékony hulladéknál: viszkozitás, gyulladás- és lobbanáspont, kémhatás, szilárd szennyezőanyag-tart., halogénanyag-tartalom (pl. bromidok), nehézfémtartalom, egyéb fémtart., egyéb mérgezőanyag-tart., egyéb specifikus anyagi tulajdonságok, mennyiségi adatok (szélső határok és átlagértékek)

Hulladék égetés hulladékégetés technológiája
hulladék átvétele, tárolása, adagolása mennyiségi és minőségi átvétel (mérlegelés, ill. min. szemrevételezés) folyamatos üzemeléshez a bunkerekben 3-5 napos feldolgozási teljesítménynek megfelelő hull. mennyiséget kell tárolni bunkerek enyhe szívás alatt állnak por és bűz kiáramlásának megakadályozása miatt

kevert, homogenizált hulladékot a daru az adagológaratba táplálja adagológarat kettős zárrendszere megakadályozza a füstgáz és a láng kicsapódását garatokat vízzel hűtik és izotópos szintjelzővel látják el garatból gravitációsan csúszik a hulladék az adagolóberendezésbe

tüzelőberendezések rostélytüzelésű v. rostély nélküliek rostélytüzelésű: települési és termelési szilárd hulladékokra; rostély nélküli: folyékony és paszta állapotú termelési hulladékokra, vmint iszap égetésére levegő bevezetése: rostélyon keresztül (primer levegő); rostély feletti tűztérbe vezetve (szekunder levegő)

rostélytípusok hengerrostély visszatoló rostély előtoló lengőrostély ellenáramú előtoló rostély rostélyok biztosítják a hulladék keverését, mozgatását, lehetővé teszik az égéságy megfelelő levegőztetését

rostély nélküli hulladékégetők tűztér kialakításában különböznek általában hengeres, így majd x2-re növelik a hősugárzás intenzitását salakolvasztásos üzemmódban is üzemeltethetők típusai: forgódobos kemencék; égetőkamrák; emeletes kemencék; fluidizációs kemencék stb.

füstgázhűtés, hőhasznosítás: a C-os füstgázokat C-ra kell hűteni közvetlen módszer: levegőbefúvással v. vízgőz-bepermetezéssel hűtik közvetett módszer: hőcserélők 15-20 GJ/h hőteljesítmény felett célszerű a füstgázok hőtartalmát hasznosítani

a maradékok mennyisége égetés során kg/t elégetett hulladék salak olvadási tartománya C össz. szerves szén tartalma 3 t% izzítási veszteség kevesebb legyen, mint a száraz súly 5t%-a a pernye a salak mennyiségének t%-a: kloridokat, nehézfémeket, ként, fluoridokat tartalmaz kizárólag veszélyes hulladéklerakóban helyezhető el

Hulladék égetés füstgáztisztítás
fontosabb szennyezők: por 5-15 g/m3 kén-dioxid mg/m3 hidrogén-klorid mg/m3 hidrogén-fluorid mg/m3 nitrogén-oxid mg/m3 szén-monoxid mg/m3

a szennyezőanyagok elsősorban a szálló pernyében dúsulnak fel az itt kondenzálódott szennyezők a pernye leválasztásával a füstgázból eltávolíthatók fontos a szerves kötésű szén eltávolítása a szálló porból, mert ez meghatározó a furánok és dioxinok képződése szempontjából furánok és dioxinok: kazánok kis hőmérsékletű részében ( C) szén, szervetlen kloridok és réz-klorid jelenlétében, katalitikus reakcióban keletkeznek

füstgázok portartalma 99%-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz v. nedves elektrofilterek, ill. szövetszűrők alkalmazásával gáz szennyezők leválasztására füstgázmosási eljárásokat használnak

égetésnél három komplex füstgáztisztítási rendszert alkalmaznak száraz szorpciós eljárás félszáraz tisztítási eljárás nedves tisztítási eljárás

Hulladék égetés száraz szorpciós eljárás
alacsony nyersgáz-szennyezettségnél és kisebb füstgáz mennyiségénél használható szennyezőanyag csökkentésére szolgáló adalékanyagot száraz porként fújják be a reaktorba, a reakció hőmérséklet-tartománya a víz harmatpontja felett található és maradékanyagként száraz por képződik adalékanyag általában mészhidrát (CaOH2) finomszemcsés porát fújják be és statikus keverővel finoman eloszlatják a füstcsatorna keresztmetszetén

Hulladék égetés félszáraz tisztítási eljárás
adalékanyagot folyadékként juttatják a füstgázáramba (mésztej, nátronlúg) ez az eljárás is a vízharmatpont hőtartománya felett működik és maradékanyagként száraz por keletkezik reakcióterméket porleválasztóban (pl. zsákos) választják le nagy leválasztási hatásfok nagy abszorbens felesleget igényel

Hulladék égetés nedves tisztítási eljárás
először egy elektrofilterben leválasztják a pernyét, majd az első mosófokozatba lépéskor a füstgázt harmatpontra hűtik és utána egy-, két- v. többlépcsős mosással leválasztják a szennyezőket mésztejet v. nátronlúgot használnak két csoportjuk: szennyvízkeletkezéssel v. anélkül működők egyes telephelyeken a képződő szennyvizet bepárolják (füstgáz hőtartalmának hatására párolog el) a HCL és a HF cc %-kal, a SO2 cc %-kal lehet csökkenteni; nehézfém emisszió 90-95%-kal mérsékelhető

Hulladék égetés költségek
1995-ben egy ezer t/év kapacitású, félszáraz füstgáztisztítási rendszerrel üzemelő hulladékégető mű min. beruházási költsége 14,5-15,5 Mrd Ft volt a beruházási költség 60-70%-át teszik ki a gépek, berendezések a költséggörbe 150 ezer t/év teljesítménynél laposodik el és ezer t/év alatti tartományban emelkedik erőteljesen az égetési költségek 30-40%-a fedezhető a hőhasznosítás árbevételéből

Hulladék égetés hazai lehetőségek
a települési szilárd hulladékunk 20-25%-át termikusan kívánjuk hasznosítani; 4-5 regionális hulladékégető műre van szükségünk a következő évben csak a nagyobb városok számára jelent alternatívát 3/2002. (II.22.) KÖM rendelet: hulladékégetés műszaki követelményeit és a hulladékégetés levegőtisztaság-védelmi és vízminőség-védelmi technológiai kibocsátási határértékeit rögzíti

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás-Bevezetés"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás-Bevezetés"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés