Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot."— Előadás másolata:

1 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot szerint halmazállapot szerint eredet szerint eredet szerint veszélyesség szerint veszélyesség szerint Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

2 A hulladékgazdálkodás célrendszere Biztonságos ártalmatlanítás Hulladék- képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás

3 A települési szilárd hulladék kezelési módjai

4 Települési hulladék kg/fő/év Európában

5 Települési szilárd hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása (ezer t/év)

6 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

7 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv:  2002 júliusában a parlament fogadta el; közötti időszakra tervez  I. fejezet: Bevezetés  II. fejezet: Hulladékgazdálkodás helyzete -hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása -szabályozás és követelmények -intézményrendszer -gazdasági eszközök

8 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv III. fejezet: között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök III. fejezet: között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök -országos intézkedések és programok -programok nem veszélyes hull.-ra veszélyes veszélyes kiemelt anyag és hulladék áramokra kiemelt anyag és hulladék áramokra  IV. fejezet/2. : Átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer: termékdíj; adórendszer; igénybevételi járulék; betéti- és letéti díj;

9 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; Szakmai programja: 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

10 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

11 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében Pénzügyi források: KAC, kohéziós alap, termékdíj, csomagolóanyagok licencdíja, betétdíj, letéti díj;  Kohéziós Alap: komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások támogatása (korábban ISPA, PHARE)  Strukturális Alap: felhasználásuk érdekében fogadták el az NFT-t  LIFE programok: fenntartható fejlődés támogatása  INTERREG programok: határokon átnyúló kezdeményezések

12 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról I. fejezet: általános rendelkezések I. fejezet: általános rendelkezések -törvény célja -törvény hatálya -alapfogalmak -hull.gazdálkodás alapelvei  II. fejezet: Követelmények és kötelezettségek; hull.gazdálkodás általános szabályai  III. fejezet: hulladék kezelés és hulladék hasznosítás  IV. fejezet: települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

13 2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról 5. fejezet: Veszélyes hulladékok, 5. fejezet: Veszélyes hulladékok, 6. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése, 6. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése, 7. fejezet: hull.gazdálkodási igazgatás, 7. fejezet: hull.gazdálkodási igazgatás, 8. fejezet: felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért (felelősségbiztosítás, bírság..), 8. fejezet: felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért (felelősségbiztosítás, bírság..), 9. fejezet: hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség, 9. fejezet: hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség, 10. fejezet: záró rendelkezések; 10. fejezet: záró rendelkezések;

14 Lerakóra került települési hulladék kg/fő/év Európában

15 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról Hulladékgazdálkodás alapelvei megelőzés megelőzés elővigyázatosság elővigyázatosság gyártói felelősség gyártói felelősség megosztott felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás elérhető legjobb eljárás szennyező fizet szennyező fizet közelség közelség regionalitás regionalitás önellátás önellátás fokozatosság fokozatosság példamutatás példamutatás költséghatékonyság költséghatékonyság

16 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról V. fejezet: veszélyes hulladékok V. fejezet: veszélyes hulladékok VI. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése hulladékgazdálkodási tervek VI. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése hulladékgazdálkodási tervek VII. fejezet: hulladékgazdálkodási igazgatás VII. fejezet: hulladékgazdálkodási igazgatás VIII. fejezet: felelősség a hull.gazdálkodási szabályok megtartásáért VIII. fejezet: felelősség a hull.gazdálkodási szabályok megtartásáért IX. fejezet: hull.gazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség IX. fejezet: hull.gazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség X. fejezet: záró rendelkezések X. fejezet: záró rendelkezések

17 Hulladékkezelés általános célok környezetterhelés csökkentése környezetterhelés csökkentése nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás fogyasztáscsökkentés fogyasztáscsökkentés környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés

18 Hulladékkezelés hulladékgazdálkodási célok az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá egy főre eső hulladéktermelés csökkentése egy főre eső hulladéktermelés csökkentése csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése

19 Hulladékkezelés az állam felelőssége o megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele o a tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése o a jogszabálytervezetek társadalmi vitája o a jogszabályok felülvizsgálata o támogatási rendszerek környezetbarát termékek részére jogérvényesítés: o kötelező részletes adatszolgáltatás o hatósági monitoring o szabálysértési és büntetőeljárások

20 Hulladékkezelés az állam felelőssége életútelemzések életútelemzések ökocimkék fejlesztése ökocimkék fejlesztése visszavételi kötelezettség érvényesítése visszavételi kötelezettség érvényesítése reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés szakképzés szakképzés zöld közbeszerzések alkalmazása zöld közbeszerzések alkalmazása

21 Hulladékkezelés gazdálkodók felelőssége környezettudatos termékszervezés környezettudatos termékszervezés környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása környezetkímélő hulladékkezelő környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése  EMAS= Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; egyike az önkéntes részvételen alapuló környezet- védelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban

22 Hulladékkezelés kiemelt szereplők felelőssége közszolgáltatók: o hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása o megállapodás a háztartásokkal hulladékgyűjtők és –feldolgozók o kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat o decentralizált feldolgozó rendszerek o hulladékexport háttérbe szorítása

23 Hulladékkezelés kiemelt szereplők felelőssége koordináló szervezetek: o hasznosítási arányok önkéntes növelése o anyagában hasznosítás előnyben részesítése o részvétel a kommunikációban és a szemléletformálásban

24 Hulladékkezelés koordináló szervezetek elektronikai hulladék: ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) Elektro-Waste Kht. (2005) Elektro-Waste Kht. (2005) csomagolási hulladék: ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht. ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht.gumiabroncs: Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005) HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005)

25 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai direktíva (directive) o leggyakrabban használt típus o általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg o előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni o pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) o speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

26 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai rendelet (regulation) o környezetvédelmi jogszabályok 10%-a o konkrét lépéseket ír elő o kötelező az alkalmazásuk o minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni o pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

27 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai döntés (decision) o direktívák vagy rendeletek kiegészítése o specifikusak és részletesek o minden változtatás nélkül alkalmazandók o hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

28 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 1. akcióprogram ( ): vízvédelem 1. akcióprogram ( ): vízvédelem 2. akcióprogram ( ): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 2. akcióprogram ( ): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 3. akcióprogram ( ): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 3. akcióprogram ( ): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 4. akcióprogram ( ): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a 4. akcióprogram ( ): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

29 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 5. akcióprogram ( ): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

30 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

31 Hulladékkezelés 5. akcióprogram céljai általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

32 Hulladékkezelés 5. akcióprogram eredményei elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

33 Hulladékkezelés 6. akcióprogram között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” o éghajlatváltozás megállítása o természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése o környezet-egészségvédelem, humánegészségügy o természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

34 Hulladékkezelés 6. akcióprogram céljai hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

35 Hulladékkezelés 6. akcióprogram megvalósításhoz szükséges feladatok:  veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére  fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak  ökotermékek támogatása

36 1999-ben Magyarországon a tszh. gyűjtés és lerakás átlagos költsége Ft/fő Költség Többletköltség alapesethez képest Ömlesztett begyűjtés és védelem nélküli lerakás Ömlesztett begy., korszerű lerakó működési költsége Ömlesztett begy., korszerű lerakó működési k., beruházás megfizettetése Ömlesztett begyűjtés, korszerű lerakó + komposztálás működési költsége Előző típus + beruházás megfizettetése Szelektív gyűjtés, előkezelés + korszerű lerakás működési k. beruházás megf Szelektív gyűjtés, előkezelés, korszerű lerakás, komposztálás műk. költ Előző típus + beruházás megfizettetése

37 Hulladékgazdálkodás-költségek Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell. A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell.

38 Hulladékgazdálkodás-költségek magáncégek csúcsajánlata a TWM magáncégek csúcsajánlata a TWM ideális TWM rendszerben a hulladék ártalmatlanítása már csak kivételesen szükséges ideális TWM rendszerben a hulladék ártalmatlanítása már csak kivételesen szükséges a minél nagyobb mértékű recycling a termék- és szolgáltatási minőség egyik fokmérőjévé vált a minél nagyobb mértékű recycling a termék- és szolgáltatási minőség egyik fokmérőjévé vált

39 Hulladékgazdálkodás-költségek szektorok közötti verseny Németországban vegyes hulladék válogatásáért német hulladéktörvény magánhatáskörbe utalta, így a községek versengenek, hogy náluk maradjon vegyes hulladék válogatásáért német hulladéktörvény magánhatáskörbe utalta, így a községek versengenek, hogy náluk maradjon verseny lehet a közszférán belül is verseny lehet a közszférán belül is olcsó lerakók konkurálnak a műszakilag és ökológiailag is magas színvonalú égetőműkkel olcsó lerakók konkurálnak a műszakilag és ökológiailag is magas színvonalú égetőműkkel hulladéklerakás díja: DEM / t hulladéklerakás díja: DEM / t égetésé: DEM / t égetésé: DEM / t

40 Hulladékgazdálkodás-költségek lerakás költsége az EU-ban: lerakás költsége az EU-ban: Dánia50,3 euro/t Dánia50,3 euro/t Hollandia ,8 euro/t Hollandia ,8 euro/t Ausztria5, ,6 euro/t Ausztria5, ,6 euro/t Finnország15,1 euro/t Finnország15,1 euro/t Svédország31,1 euro/t Svédország31,1 euro/t Egyesült Királyság3,2 - 19,3 euro/t Egyesült Királyság3,2 - 19,3 euro/t

41 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat rögzítenek távolságok becsléséhez magyar megfelelői teljesítményértékelés teljesítményértékelés teljesítmény-összemérés teljesítmény-összemérés versenyelemzés versenyelemzés

42 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking módszerével összemérhetők:  termékek, ill. szolgáltatások  termelő vagy általánosabban üzleti folyamatok  szervezetek  stratégiák

43 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmarking-projekt Németországban o örökzöld vitatéma a hulladékkezelési díjak emelkedése o résztvevők: o GmBH= Gesellschaft mit begrenzter Haftung= Korlátolt Felelősségű Társaság o saját gazdálkodású üzemek (Regiebetrieb) o teljesen települési / önkormányzati irányítás alatt álló egységek (Eigenbetrieb)

44 Hulladékgazdálkodás-költségek hulladékkezelési díjszabásban célszerű megkülönböztetni:  teljesített szolgáltatástól független és az állandó (fix) költséget térítő alap-  teljesítmény  és minimális díjakat  harc a hulladékért: felhasználónak a szolgáltatás nagyobb igénybevételéért adott díjkedvezmény

45 Hulladékgazdálkodás-költségek alapvető összehasonlító sík az egy kiszolgált lakosra számított költség  begyűjtés különböző rendszerekben  átvétel a hulladéklerakónál és hulladékudvaron  külön gyűjtött frakciók hasznosítása  hulladékártalmatlanítás lerakón vagy égetőműben, valamint irányítás és ügyvitel

46 Hulladékgazdálkodás-költségek benchmark eredményei elviteli rendszerben 100 DEM/t elviteli rendszerben 100 DEM/t más rendszerben DEM/t más rendszerben DEM/t efölötti érték változtatást, pl. ritkított elvitelt igényel efölötti érték változtatást, pl. ritkított elvitelt igényel hasznosítható hulladék átvétele önálló hulladékudvarban fajlagosan 100 DEM/t hasznosítható hulladék átvétele önálló hulladékudvarban fajlagosan 100 DEM/t míg lerakónál 50 DEM/t míg lerakónál 50 DEM/t

47 Hulladékgazdálkodás-költségek hulladék kiemelt anyagainak hasznosítása (összegyűjtéstől az egyes szállításokon át az értékesítésig vagy feldolgozásig terjedő műveletlánc) hulladék kiemelt anyagainak hasznosítása (összegyűjtéstől az egyes szállításokon át az értékesítésig vagy feldolgozásig terjedő műveletlánc) fajlagos költsége DEM/t fajlagos költsége DEM/t tisztán a recycling-fázisé DEM/t tisztán a recycling-fázisé DEM/t a legnagyobb költséget a szerves hulladék gyűjtése igényli (13-33 DEM/fő/év), ezt a papíré követi a legnagyobb költséget a szerves hulladék gyűjtése igényli (13-33 DEM/fő/év), ezt a papíré követi

48 Hulladék lerakás 1. és 2. rész az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják Európában átlagosan 63%-os a lerakás Európában átlagosan 63%-os a lerakás pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65% pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65%

49 Hulladéklerakás arányok Belgium 32 %, Dánia 15 % Belgium 32 %, Dánia 15 % Németország 46 %, Görögország 93 % Németország 46 %, Görögország 93 % Spanyolország 83 %, Franciaország 47% Spanyolország 83 %, Franciaország 47% Irország 92 %, Olaszország 94% Irország 92 %, Olaszország 94% Luxemburg 37 %, Hollandia 15 % Luxemburg 37 %, Hollandia 15 % Ausztria 43 %, Portugália 88 % Ausztria 43 %, Portugália 88 % Finnország 57 %, Svédország 38 % Finnország 57 %, Svédország 38 % Egyesült Királyság 83 % Egyesült Királyság 83 %

50 Hulladék lerakás hazánkban települési hulladéklerakó üzemel hazánkban települési hulladéklerakó üzemel ebből 730 közszolgáltatás keretében működik ebből 730 közszolgáltatás keretében működik ezeknek csupán 10%-a korszerű ezeknek csupán 10%-a korszerű 1300 lerakót már nem használnak 1300 lerakót már nem használnak évente mintegy helyi lerakó szűnik meg évente mintegy helyi lerakó szűnik meg

51 Hulladék lerakás az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a évet is; az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a évet is; a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza

52 Hulladék lerakás hulladéklerakó típusok építési mód alapján: gödör típusú gödör típusú dombépítéses típusú dombépítéses típusú terepadottságok alapján: felszín-közelben kialakított felszín-közelben kialakított védőgáttal kiemelt védőgáttal kiemelt hányószerűen kialakított hányószerűen kialakított lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó

53 Hulladék lerakás tilos elhelyezni a hulladéklerakón: folyékony hulladékot folyékony hulladékot nyomás alatti gázt nyomás alatti gázt robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot használt gumiabroncsot használt gumiabroncsot előkezelés nélküli szennyvíziszapot előkezelés nélküli szennyvíziszapot állati hulladékot állati hulladékot

54 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát

55 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt

56 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon

57 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo. Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo.

58 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet; mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet;

59 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni; üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni;

60 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni a tűzoltók számára is megközelíthető legyen a tűzoltók számára is megközelíthető legyen pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő

61 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani

62 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti

63 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik

64 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni a területet kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni a területet

65 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie

66 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni. A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni.

67 Hulladék lerakás lerakó kiszolgáló létesítményei meteorológiai állomás: monitoring rendszer része meteorológiai állomás: monitoring rendszer része nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell mérendő adatok: mérendő adatok: szélsebesség, szélerősség mérő szélsebesség, szélerősség mérő levegőhőmérséklet levegőhőmérséklet légnyomás, páratartalom légnyomás, páratartalom párolgás (liziméter) párolgás (liziméter)

68 Hulladék lerakás emissziók ellenőrzése csurgalékvíz csurgalékvíz depóniagáz: aktív gázkinyerő rendszer nélkül épült lerakók bűzhatásainak elkerülésére utólagos gázelszívó rendszerek kiépítése szükséges depóniagáz: aktív gázkinyerő rendszer nélkül épült lerakók bűzhatásainak elkerülésére utólagos gázelszívó rendszerek kiépítése szükséges

69 Hulladék lerakás szemrevételező ellenőrzések: (hetente egyszer) a lerakott hulladék vizuális értékelése a lerakott hulladék vizuális értékelése csurgalékvíz rendszer működőképessége csurgalékvíz rendszer működőképessége depóniagáz rendszer működőképessége depóniagáz rendszer működőképessége a depónia felületről szél által kihordott hulladékok a depónia felületről szél által kihordott hulladékok kiporzás, szaghatás kiporzás, szaghatás csapadékvíz elvezető rendszer csapadékvíz elvezető rendszer úthálózat állaga úthálózat állaga hídmérleg állag hídmérleg állag

70 Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása lezárás feladata: o növeli a biztonságot az aljzatszigetelő rendszer esetleges meghibásodása esetén o biztosítható a gázemisszió kontrollja o megakadályozza a lerakón lefutó csapadék érintkezését a hulladékkal o megakadályozza a szennyeződés szél általi továbbjutását o csökkenti a lerakó felületén az eróziót, elősegíti a rekultivációt

71 Hulladék lerakás hulladéklerakó lezárása szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők lezáró szigetelés alatt, a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre lezáró szigetelés alatt, a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges. szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges.

72 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása átrostálás és utána kompaktoros tömörítés átrostálás és utána kompaktoros tömörítés

73 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekonstrukciója a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: poremisszió csökkentés poremisszió csökkentés gázemisszió csökkentés gázemisszió csökkentés biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg %-os térfogat redukcióját eredményezhetik biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg %-os térfogat redukcióját eredményezhetik gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható

74 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével

75 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül termőföldborítás cm füves növényzethez termőföldborítás cm füves növényzethez

76 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; felszíni vízelvezető réteg és felszíni vízelvezető réteg és termőtalajjal történő lefedés termőtalajjal történő lefedés

77 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja utógondozás és monitoring:  talajvíz szintváltozásának és minőségének kontrollja  biogázképződés ellenőrzése  lerakó szintjének süllyedési adatai  csurgalék- és felszíni víz mennyiségi és minőségi kontrollja  műszaki berendezések ellenőrzése  fenntartási munkák elvégzése

78 Hulladék lerakás hulladéklerakó rekultivációja utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos ha a lerakó stabil és éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik ha a lerakó stabil és éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik

79 Hulladék égetés 1. és 2. rész A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett A hulladékégetés exoterm folyamat. A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza

80 Hulladék égetés előnyei: a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hő hasznosítható, az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hő hasznosítható, az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak

81 Hulladék égetés hátrányai: az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás) beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás)

82 Hulladék égetés A kifogástalan elégetéshez:  megfelelő hőmérséklet,  megfelelő áramlási viszonyok,  tartózkodási idő,  valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges

83 Hulladék égetés jó hatásfokhoz szükséges:  A kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 °C,  a légfelesleg-tényező értéke 1,5–2,5,  a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2–3 s szilárd hulladékok  és 0,5–1 s folyékony hulladékok égetésekor,  a minimális oxigéntartalom eközben 6%

84 Hulladék égetés A megfelelő áramlási viszonyok: egyrészt mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok, forgó kemence, bolygatószerkezet), egyrészt mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok, forgó kemence, bolygatószerkezet), másrészt aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása) teremthetők meg másrészt aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása) teremthetők meg

85 Hulladék égetés legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulás-olvadási jellemzői miatt legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulás-olvadási jellemzői miatt a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az 1050–1100 °C-ot. a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az 1050–1100 °C-ot. Az égetés 1200–1700 °C-on is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos hulladékégetésről. Az égetés 1200–1700 °C-on is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos hulladékégetésről. Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből. Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből.

86 Hulladék égetés Az égetés szilárd maradékanyagának mennyisége az elégetett hulladék típusától függ. Az égetés szilárd maradékanyagának mennyisége az elégetett hulladék típusától függ. Szilárd települési hulladék égetésekor a maradék mennyisége kb. 10 tf% valamint 30–35 (salakolvasztásos tüzelésnél 15–25) tömeg%, Szilárd települési hulladék égetésekor a maradék mennyisége kb. 10 tf% valamint 30–35 (salakolvasztásos tüzelésnél 15–25) tömeg%, folyékony és iszaphulladék égetésekor pedig átlagosan 2–10 tömeg% folyékony és iszaphulladék égetésekor pedig átlagosan 2–10 tömeg%

87 Hulladék égetés Tüzeléstechnikai szempontból elsősorban a kalorikus tulajdonságok fontosak (fűtőérték, éghetőanyag- tartalom, víztartalom és hamutartalom). Tüzeléstechnikai szempontból elsősorban a kalorikus tulajdonságok fontosak (fűtőérték, éghetőanyag- tartalom, víztartalom és hamutartalom). Tüzeléstechnikai szempontból nem elhanyagolhatók a hulladék egyéb fizikai és kémiai tulajdonságai sem (szemcseméret, korrozív hatás, gyulladás és lobbanáspont, viszkozitás) a fő tulajdonságok mellett. Tüzeléstechnikai szempontból nem elhanyagolhatók a hulladék egyéb fizikai és kémiai tulajdonságai sem (szemcseméret, korrozív hatás, gyulladás és lobbanáspont, viszkozitás) a fő tulajdonságok mellett. Hőhasznosítás hiányában a füstgázokkal távozó hőveszteség 92–95%. Hőhasznosítás hiányában a füstgázokkal távozó hőveszteség 92–95%.

88 Hulladék égetés A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: átvétel (fogadás) és tárolás, anyagelőkészítés és adagolás, égetés és hőhasznosítás, füstgázhűtés és -tisztítás, salak- és átvétel (fogadás) és tárolás, anyagelőkészítés és adagolás, égetés és hőhasznosítás, füstgázhűtés és -tisztítás, salak- és pernyekezelés. a jövőben új létesítmények a jövőben új létesítmények kizárólag hőhasznosítással kerülnek megvalósításra

89 Hulladék égetés a kimenő anyagok (a teljes ciklust figyelembevéve):  salak, hamu,  pernye és/vagy elektrofilter por,  füstgáz,  füstgázmosó szennyvíz (nedves mosás esetén),  mosóvíz tisztítási iszap (nedves mosás esetén),  füstgáztisztítási maradék (száraz, félszáraz tisztítás során),  egyéb füstgáztisztítási maradék (aktív szén vagy egyéb szorbens).

90 Hulladék égetés termikus hasznosítás egyéb módszerei alacsony hőmérsékleten: pirolízis alacsony hőmérsékleten: pirolízis pirolízis: C, oxigénmentesen, energetikailag v. másodnyersanyagként hasznosítható termékek kinyerése pirolízis: C, oxigénmentesen, energetikailag v. másodnyersanyagként hasznosítható termékek kinyerése magas hőmérsékleten: gázosítás magas hőmérsékleten: gázosítás gázosítás: C, segédanyag (O 2, levegő, vízgőz), szerves anyagok elégetése, energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása gázosítás: C, segédanyag (O 2, levegő, vízgőz), szerves anyagok elégetése, energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása

91 Hulladék égetés fejlesztések: hőbontás vmelyik változatát és a hőbontási termékek elégetését kombinálják, egymástól elválasztott termikus reaktorokban fejlesztések: hőbontás vmelyik változatát és a hőbontási termékek elégetését kombinálják, egymástól elválasztott termikus reaktorokban Legsikeresebb fejlesztések: Legsikeresebb fejlesztések: Siemens-eljárás= pirolízis és a pirolízis-termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja Siemens-eljárás= pirolízis és a pirolízis-termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja

92 Hulladék égetés Lurgi-eljárás: gázosítás és a gázosítási termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja Lurgi-eljárás: gázosítás és a gázosítási termékek nagy hőmérsékletű égetésének a kombinációja Noell-eljárás: pirolízis és a pirolízis termékek szintézisgázzá konvertálásának kombinációja Noell-eljárás: pirolízis és a pirolízis termékek szintézisgázzá konvertálásának kombinációja Thermoselect-eljárás: pirolízis és a pirolízis-termékek olvasztásos üzemű gázosítása szintézisgázzá Thermoselect-eljárás: pirolízis és a pirolízis-termékek olvasztásos üzemű gázosítása szintézisgázzá eljárások jellemzője, hogy rendszerint aprítás (előkezelés) szükséges eljárások jellemzője, hogy rendszerint aprítás (előkezelés) szükséges

93 Hulladék égetés kombinált eljárások előnyei: égetéshez képest kisebb tisztítandó gázmennyiség égetéshez képest kisebb tisztítandó gázmennyiség nagy molekulájú szénhidrogének, főként az ártalmas klórtartalmú vegyületek lebontása nagy molekulájú szénhidrogének, főként az ártalmas klórtartalmú vegyületek lebontása üvegszerű salakgranulátum előállításával a szilárd maradékok másodlagos környezetszennyező hatása minimalizálódik, egyúttal könnyebben hasznosítható végtermék nyerhető üvegszerű salakgranulátum előállításával a szilárd maradékok másodlagos környezetszennyező hatása minimalizálódik, egyúttal könnyebben hasznosítható végtermék nyerhető tiszta gáztermék előállítása, amely többcélúan hasznosítható tiszta gáztermék előállítása, amely többcélúan hasznosítható

94 Hulladék égetés legtöbb esetben a tűztéri hőmérséklet: C legtöbb esetben a tűztéri hőmérséklet: C salakolvasztásos tüzelésnél: C salakolvasztásos tüzelésnél: C égetés szilárd maradékának mennyisége: max t% égetés szilárd maradékának mennyisége: max t% salakolvasztásos t.-nél: 15-20t% salakolvasztásos t.-nél: 15-20t%

95 Hulladék égetés égetéshez szükséges anyagi ismeretek halmazállapot, halmazállapot, elemzéssel megállapított kémiai összetétel, elemzéssel megállapított kémiai összetétel, gyorselemzéssel megállapított összetétel (szén-, illóanyag-, víz- és hamutart.), gyorselemzéssel megállapított összetétel (szén-, illóanyag-, víz- és hamutart.), fűtőérték, fűtőérték, sűrűség, sűrűség, hamu olvadási jellemzői, hamu olvadási jellemzői, szilárd hulladéknál szemcseméret-eloszlás, max. darabnagyság, anyagfajták szerinti összetétel); szilárd hulladéknál szemcseméret-eloszlás, max. darabnagyság, anyagfajták szerinti összetétel);

96 Hulladék égetés égetéshez szükséges anyagi ismeretek folyékony hulladéknál: viszkozitás, gyulladás- és lobbanáspont, kémhatás, szilárd szennyezőanyag-tart., folyékony hulladéknál: viszkozitás, gyulladás- és lobbanáspont, kémhatás, szilárd szennyezőanyag-tart., halogénanyag-tartalom (pl. bromidok), halogénanyag-tartalom (pl. bromidok), nehézfémtartalom, nehézfémtartalom, egyéb fémtart., egyéb fémtart., egyéb mérgezőanyag-tart., egyéb mérgezőanyag-tart., egyéb specifikus anyagi tulajdonságok, egyéb specifikus anyagi tulajdonságok, mennyiségi adatok (szélső határok és átlagértékek) mennyiségi adatok (szélső határok és átlagértékek)

97 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája hulladék átvétele, tárolása, adagolása o mennyiségi és minőségi átvétel (mérlegelés, ill. min. szemrevételezés) o folyamatos üzemeléshez a bunkerekben 3-5 napos feldolgozási teljesítménynek megfelelő hull. mennyiséget kell tárolni o bunkerek enyhe szívás alatt állnak por és bűz kiáramlásának megakadályozása miatt

98 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája kevert, homogenizált hulladékot a daru az adagológaratba táplálja kevert, homogenizált hulladékot a daru az adagológaratba táplálja adagológarat kettős zárrendszere megakadályozza a füstgáz és a láng kicsapódását adagológarat kettős zárrendszere megakadályozza a füstgáz és a láng kicsapódását garatokat vízzel hűtik és izotópos szintjelzővel látják el garatokat vízzel hűtik és izotópos szintjelzővel látják el garatból gravitációsan csúszik a hulladék az adagolóberendezésbe garatból gravitációsan csúszik a hulladék az adagolóberendezésbe

99 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája tüzelőberendezések o rostélytüzelésű v. rostély nélküliek o rostélytüzelésű: települési és termelési szilárd hulladékokra; o rostély nélküli: folyékony és paszta állapotú termelési hulladékokra, vmint iszap égetésére o levegő bevezetése: rostélyon keresztül (primer levegő); rostély feletti tűztérbe vezetve (szekunder levegő)

100 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája rostélytípusok hengerrostély hengerrostély visszatoló rostély visszatoló rostély előtoló lengőrostély előtoló lengőrostély ellenáramú előtoló rostély ellenáramú előtoló rostély rostélyok biztosítják a hulladék keverését, rostélyok biztosítják a hulladék keverését, mozgatását, lehetővé teszik az égéságy megfelelő levegőztetését

101 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája rostély nélküli hulladékégetők  tűztér kialakításában különböznek általában hengeres, így majd x2-re növelik a hősugárzás intenzitását  salakolvasztásos üzemmódban is üzemeltethetők  típusai: forgódobos kemencék; égetőkamrák; emeletes kemencék; fluidizációs kemencék stb.

102 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája füstgázhűtés, hőhasznosítás:  a C-os füstgázokat C-ra kell hűteni  közvetlen módszer: levegőbefúvással v. vízgőz- bepermetezéssel hűtik  közvetett módszer: hőcserélők  GJ/h hőteljesítmény felett célszerű a füstgázok hőtartalmát hasznosítani

103 Hulladék égetés hulladékégetés technológiája a maradékok mennyisége égetés során kg/t elégetett hulladék a maradékok mennyisége égetés során kg/t elégetett hulladék salak olvadási tartománya C salak olvadási tartománya C össz. szerves szén tartalma 3 t% össz. szerves szén tartalma 3 t% izzítási veszteség kevesebb legyen, mint a száraz súly 5t%-a izzítási veszteség kevesebb legyen, mint a száraz súly 5t%-a a pernye a salak mennyiségének t%-a: kloridokat, nehézfémeket, ként, fluoridokat tartalmaz a pernye a salak mennyiségének t%-a: kloridokat, nehézfémeket, ként, fluoridokat tartalmaz kizárólag veszélyes hulladéklerakóban helyezhető el kizárólag veszélyes hulladéklerakóban helyezhető el

104 Hulladék égetés füstgáztisztítás fontosabb szennyezők: por 5-15 g/m 3 por 5-15 g/m 3 kén-dioxid mg/m 3 kén-dioxid mg/m 3 hidrogén-klorid mg/m 3 hidrogén-klorid mg/m 3 hidrogén-fluorid mg/m 3 hidrogén-fluorid mg/m 3 nitrogén-oxid mg/m 3 nitrogén-oxid mg/m 3 szén-monoxid mg/m 3 szén-monoxid mg/m 3

105 Hulladék égetés füstgáztisztítás a szennyezőanyagok elsősorban a szálló pernyében dúsulnak fel a szennyezőanyagok elsősorban a szálló pernyében dúsulnak fel az itt kondenzálódott szennyezők a pernye leválasztásával a füstgázból eltávolíthatók az itt kondenzálódott szennyezők a pernye leválasztásával a füstgázból eltávolíthatók fontos a szerves kötésű szén eltávolítása a szálló porból, mert ez meghatározó a furánok és dioxinok képződése szempontjából fontos a szerves kötésű szén eltávolítása a szálló porból, mert ez meghatározó a furánok és dioxinok képződése szempontjából furánok és dioxinok: kazánok kis hőmérsékletű részében ( C) szén, szervetlen kloridok és réz-klorid jelenlétében, katalitikus reakcióban keletkeznek furánok és dioxinok: kazánok kis hőmérsékletű részében ( C) szén, szervetlen kloridok és réz-klorid jelenlétében, katalitikus reakcióban keletkeznek

106 Hulladék égetés füstgáztisztítás füstgázok portartalma 99%-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz v. nedves elektrofilterek, ill. szövetszűrők alkalmazásával füstgázok portartalma 99%-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz v. nedves elektrofilterek, ill. szövetszűrők alkalmazásával gáz szennyezők leválasztására füstgázmosási eljárásokat használnak gáz szennyezők leválasztására füstgázmosási eljárásokat használnak

107 Hulladék égetés füstgáztisztítás égetésnél három komplex füstgáztisztítási rendszert alkalmaznak száraz szorpciós eljárás száraz szorpciós eljárás félszáraz tisztítási eljárás félszáraz tisztítási eljárás nedves tisztítási eljárás nedves tisztítási eljárás

108 Hulladék égetés száraz szorpciós eljárás alacsony nyersgáz-szennyezettségnél és kisebb füstgáz mennyiségénél használható alacsony nyersgáz-szennyezettségnél és kisebb füstgáz mennyiségénél használható szennyezőanyag csökkentésére szolgáló adalékanyagot száraz porként fújják be a reaktorba, a reakció hőmérséklet-tartománya a víz harmatpontja felett található és maradékanyagként száraz por képződik szennyezőanyag csökkentésére szolgáló adalékanyagot száraz porként fújják be a reaktorba, a reakció hőmérséklet-tartománya a víz harmatpontja felett található és maradékanyagként száraz por képződik adalékanyag általában mészhidrát (CaOH 2 ) finomszemcsés porát fújják be és statikus keverővel finoman eloszlatják a füstcsatorna keresztmetszetén adalékanyag általában mészhidrát (CaOH 2 ) finomszemcsés porát fújják be és statikus keverővel finoman eloszlatják a füstcsatorna keresztmetszetén

109 Hulladék égetés félszáraz tisztítási eljárás adalékanyagot folyadékként juttatják a füstgázáramba (mésztej, nátronlúg) adalékanyagot folyadékként juttatják a füstgázáramba (mésztej, nátronlúg) ez az eljárás is a vízharmatpont hőtartománya felett működik és maradékanyagként száraz por keletkezik ez az eljárás is a vízharmatpont hőtartománya felett működik és maradékanyagként száraz por keletkezik reakcióterméket porleválasztóban (pl. zsákos) választják le reakcióterméket porleválasztóban (pl. zsákos) választják le nagy leválasztási hatásfok nagy abszorbens felesleget igényel nagy leválasztási hatásfok nagy abszorbens felesleget igényel

110 Hulladék égetés nedves tisztítási eljárás először egy elektrofilterben leválasztják a pernyét, majd az első mosófokozatba lépéskor a füstgázt harmatpontra hűtik és utána egy-, két- v. többlépcsős mosással leválasztják a szennyezőket először egy elektrofilterben leválasztják a pernyét, majd az első mosófokozatba lépéskor a füstgázt harmatpontra hűtik és utána egy-, két- v. többlépcsős mosással leválasztják a szennyezőket mésztejet v. nátronlúgot használnak mésztejet v. nátronlúgot használnak két csoportjuk: szennyvízkeletkezéssel v. anélkül működők két csoportjuk: szennyvízkeletkezéssel v. anélkül működők egyes telephelyeken a képződő szennyvizet bepárolják (füstgáz hőtartalmának hatására párolog el) egyes telephelyeken a képződő szennyvizet bepárolják (füstgáz hőtartalmának hatására párolog el) a HCL és a HF cc %-kal, a SO2 cc %-kal lehet csökkenteni; nehézfém emisszió 90-95%-kal mérsékelhető a HCL és a HF cc %-kal, a SO2 cc %-kal lehet csökkenteni; nehézfém emisszió 90-95%-kal mérsékelhető

111 Hulladék égetés költségek 1995-ben egy ezer t/év kapacitású, félszáraz füstgáztisztítási rendszerrel üzemelő hulladékégető mű min. beruházási költsége 14,5-15,5 Mrd Ft volt 1995-ben egy ezer t/év kapacitású, félszáraz füstgáztisztítási rendszerrel üzemelő hulladékégető mű min. beruházási költsége 14,5-15,5 Mrd Ft volt a beruházási költség 60-70%-át teszik ki a gépek, berendezések a beruházási költség 60-70%-át teszik ki a gépek, berendezések a költséggörbe 150 ezer t/év teljesítménynél laposodik el és ezer t/év alatti tartományban emelkedik erőteljesen a költséggörbe 150 ezer t/év teljesítménynél laposodik el és ezer t/év alatti tartományban emelkedik erőteljesen az égetési költségek 30-40%-a fedezhető a hőhasznosítás árbevételéből az égetési költségek 30-40%-a fedezhető a hőhasznosítás árbevételéből

112 Hulladék égetés hazai lehetőségek a települési szilárd hulladékunk 20-25%-át termikusan kívánjuk hasznosítani; 4-5 regionális hulladékégető műre van szükségünk a következő évben a települési szilárd hulladékunk 20-25%-át termikusan kívánjuk hasznosítani; 4-5 regionális hulladékégető műre van szükségünk a következő évben csak a nagyobb városok számára jelent alternatívát csak a nagyobb városok számára jelent alternatívát 3/2002. (II.22.) KÖM rendelet: hulladékégetés műszaki követelményeit és a hulladékégetés levegőtisztaság- védelmi és vízminőség-védelmi technológiai kibocsátási határértékeit rögzíti 3/2002. (II.22.) KÖM rendelet: hulladékégetés műszaki követelményeit és a hulladékégetés levegőtisztaság- védelmi és vízminőség-védelmi technológiai kibocsátási határértékeit rögzíti


Letölteni ppt "Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot."

Hasonló előadás


Google Hirdetések