Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 29. Fazekas Krisztián.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 29. Fazekas Krisztián."— Előadás másolata:

1

2 SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló július 29. Fazekas Krisztián

3

4

5 Miről is lesz szó? Definíciós kérdések Ókor A kereszténység kialakulásáról A kereszténység a római császárok korában A hittételek rögzítése Az egyházszervezet kialakulása Kora középkor Szerzetesrendek A kora középkori egyház kiemelkedő alakjai A Pápai Állam létrejötte Társadalomszervező szerep Az egyház kettészakadása

6 Érett vagy virágzó középkor A keresztes hadjáratok Invesztitúraharc A pápaság hanyatlása Megoldási kísérlet Záró gondolatok Miről is lesz szó?

7 Definíciós kérdések Egyház: teológiai felfogás szerint „mennyek országa” templom hívők gyülekezete használhatjuk az egyházi hierarchiára, a papi tisztségek összességére Vallás: az ember viszonya Istenhez az erkölcsi érzet mellett a vallás különbözteti meg az embert az állattól alapítója és fenntartója a civilizációnak

8 A kereszténység kialakulásáról Palesztina a római korban: Nagy Heródes (Kr.e. 37-Kr.u.4.) idején születik Jézus Krisztus 6-tól Júdea provincia Pontius Pilátus (26-36) helytartó a római elnyomás miatt a zsidók a Messiás eljövetelét várják Jézus tanítása: a szeretet parancsa a kereszthalál monoteizmus az Újszövetség kialakulása, az apostolok feladata a „páli” fordulat jelentősége Már nemcsak a zsidók, hanem minden nép körében terjesztik a kereszténységet.

9 Kezdetben nem különböztetik meg a zsidó vagy a misztériumvallásoktól Nero idején (64) – első keresztényüldözések Domitianus, Detius, Valerianus és Diocletianus, ui. a keresztények nem ismerték el a császárt istenként váltás: Nagy Konstantin idején „e jelben győzni fogsz” – ez a kereszt 313. milánói edictum – türelmi rendelet 391. államvallássá teszi Theodosius A kereszténység a római császárok korában

10 A hittételek rögzítése az Ószövetséget nem tagadja meg a kereszténység a zsidók és keresztények Istene azonos Nagy Konstantin, 325. niceai zsinat ez az első egyetemes zsinat=megbeszélés a fő kérdés a Szentháromság egylényegű (homousziosz) vagy hasonló lényegű (homoiusziosz) a Hitvallás (Credo) megfogalmazása ezután az ortodox (azaz igaz hitű) kereszténységtől eltérő nézeteket eretneknek nevezik

11 Az egyházszervezet kialakulása 4-5. sz. a birodalmi egyházszervezet kiépítésének kora az egyes közösségek vezetői az episzkoposzok, azaz püspökök mellettük működik az idősebbek, a presbiterek tanácsa a papok segítői a diakónusok további tisztségek: érsek, bíboros, pápa összefoglaló néven: a klérus világi segítők: laikusok a szertartások rendje a liturgia legfontosabb központok a patriarkátusok: Róma, Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly, Jeruzsálem

12 A pápai tisztség a VI. sz.-ban még minden püspököt megillet a pápai cím a VII. sz.-tól a pápa Szent Péter utóda Róma püspökeként legfőbb és teljes joghatósági hatalma van az egyház felett egyházi rendeletei a kánonok hatalma független a világi hatalomtól a legfőbb vallási tanító és egyházi kérdésekben tévedhetetlen a bíborosok gyűlése, a konklávé választja legfőbb jelképe a halászgyűrű, az egyenes pásztorbot mellett a pápai tiara

13 Szerzetesrendek ősének a remeteség tekinthető az evangéliumi tanácsokat próbálják megvalósítani az aszkézisen keresztül engedelmesség szegénység szüzesség keleten a bazilita rend alakult a IV.sz.-ban, egyedüli rendként, a reformok igénye nélkül nyugaton elsőként Szt. Benedek gyűjti össze a remetéket, létrehozza a bencés rendet 529-ben Regula; „Imádkozzál és dolgozzál!” Írországban is megjelenik a szerzetesi életforma jelentős képviselőjük Szent Patrik fontos részt vállalnak a hittérítésben

14 Szerzetesrendek Fő érdemük: a pogányok (=paganus=vidéki) megtérítése kódexkészítésen keresztül az antik kultúra átörökítése az embereknek új hitet adnak a zűrzavaros világban

15 a XI.sz.-tól megjelennek új szerzetesrendek karthausi rend, akik némasági fogadalmat is tettek ciszterciták, akik az új mg.-i és ipari technika terjesztéséhez járulnak hozzá premontreiek, akik térítettek és prédikáltak Szerzetesrendek a XIII.sz.-ban koldulórendek alapulnak, melyek városokban éltek domonkosok, akik pogányokat térítettek, megkapták az inkvizíció jogát ferencesek, akik egyetemeken oktattak

16 A kora középkori egyház kiemelkedő alakjai Szent Ágoston és a hét szabad művészet Szent Ambrus milánói püspök Boethius, Arisztotelész fordítója Sevillai Izidor, aki kigyűjtötte az antik ismeretanyagot Nagy Szent Gergely pápa ( ) Rómához csatolta a környező területeket gregorián énekek összegyűjtése a liturgia megreformálása nagyarányú térítések kezdődnek „a szegények Bibliája”

17 A Pápai Állam létrejötte 751-ben a langobárdok elfoglalják Ravennát, és környékét ugyanebben az évben Kis Pippin, és a Karoling-dinasztia formálisan is felveszi a frankok felett a királyi címet a pápa veszélyben érzi magát, Pippinhez fordul egyezség: pápa megkoronázza, cserébe Pippin megvédi, sőt neki adja a ravennai Exarchátust, a római Ducatust és a dél-itáliai Pentapolist (754) Ezzel létrejön a Pápai Állam, mely már világi hatalomnak is birtokosa ezentúl.

18 Társadalomszervező szerep a frank birodalom felosztása (843) után Európában nincs erős feudális hatalom sehol az egyházra hárul a társadalom kordában tartása „Isten békéje” (treuga Dei) mozgalom tilos a termelőket bántalmazni a lovagok fegyverhasználatát is korlátozza a lovagok átnevelése: hivatásuk legyen a vallás, az elesettek, szegények védelme az írástudás miatt kiemelt helyzetben van a papság nagy fontosságú a vallás szerepe a letelepülő népek történetében önálló, szilárd államot csak a kereszténységet felvett népek tudnak létrehozni meghatározó, hogy nyugati vagy keleti kereszténységet vesznek-e fel

19

20

21 Az egyház kettészakadása Okok: alapvetően Kelet és Nyugat különbségei Kelet: császárság cezaropapizmus görög Konstantinápoly pátriárka Nyugat: 476 után nem egységes világi és egyházi hatalom latin Róma pápa Emellett jelentősek a szertartásbeli különbségek is. Ezek miatt 1054-ben megtörténik az egyházszakadás, a skizma.

22 A keresztes hadjáratok Előzmények: szeldzsuk törökök elfoglalják a Szentföldet zarándokutak megtisztítása nyugaton túlnépesedés, kellenek új területek levantei kereskedők hasznot remélnek pápa az újraegyesítést szeretné 1095-ben II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton meghirdeti a keresztes háborút.

23 A keresztes hadjáratok I. keresztes hadjárat: Szentföld visszaszerzése, majd ott 3 önálló államot hoztak létre Antiochia, Edessza és Jeruzsálem központokkal II. és III. hadjárat: ill a szeldzsukok visszaszorítására, illetve az időközben elvesztett Jeruzsálem elfoglalására indul – sikertelen, de béke: zarándokhelyek biztosítása IV. hadjárat: Velence vezetésével beveszik Bizáncot Latin Császárság ( ) 1212: gyermekek hadjárata II. András hadjárata 1217-ben

24

25 A keresztes hadjáratok Mérleg: a XIII.sz. végéig zajlanak Hispánia és Németország területei nőnek Európába jut az antik és iszlám kultúra Bizánc kereskedelmi uralmát átveszi Velence és Genova nem egyesül az egyház, de a Pápai Állam befolyása megnő Anglia és Franciaország európai szerepre tesz szert a világ kitágul

26 Invesztitúraharc egy időben zajlik a keresztes hadjáratokkal két kard elmélete: Krisztus a lelki kardot a pápaságnak, az anyagi kardot a világi uralkodóknak adta, azaz kettéosztotta a hatalmat két hatalom elmélete: I. Gelasius pápa (494) – a papi hatalom nagyobb a világi hatalomnál az invesztitúraharc lényege, hogy kié lesz az európai vezető szerep: a pápáé vagy a német-római császáré? XI. sz. a pápa szeretne világi hatalomra is szert tenni ez az igény összefonódik az egyház reformjával avagy a pápaság és a császárság küzdelmei

27 Invesztitúraharc clunyi reformmozgalom: a papok ne éljenek világiasan a papi tisztségek kiárusítása szűnjék meg cölibátus bevezetése invesztúra (=püspökök kinevezésének és beiktatásának joga) megszerzése az egyház számára egy korábbi clunyi bencés lesz a pápa 1073-ban, VII.Gergely Dictatus papae avagy Dekrétum a pápai hatalomról wormsi zsinat – IV. Henrik Canossa-járás

28 Invesztitúraharc wormsi konkordátum (=világi és egyházi hatalom közötti egyezség) megosztják az invesztitúra jogát császár a birtokot adja, pápa a vallási tisztséget 1123-ban, az I. lateráni zsinaton szentesítik Barbarossa Frigyes német-római császár szemet vet a lombard városokra Legnano – veszít a Lombard Liga és III. Sándor pápa ellen

29 A pápaság fénykora III. Ince ( ) idején kiépül az egyházi bürokrácia abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen

30 A pápaság fénykora III. Ince ( ) idején kiépül az egyházi bürokrácia abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen a XIII. sz.-ban a pápaság Itália hatalmi viszályaiban merül el

31 A pápák avignoni fogsága IV. Szép Fülöp francia király ( ) pénzzavarba kerül háborúi miatt, megadóztatja az egyházat a pápa, VIII. Bonifác kiközösíti Fülöp elfogatja a pápát, halála után a székhely Avignonba kerül át ez mutatja a pápaság válságát ezután születik meg a visszaállítás igénye, a konciliarizmus 1378-ban a pápa visszatér Rómába, de francia nyomásra két pápát választanak a konciliaristák, köztük sok bíboros 1409-ben le akarják mondatni a két pápát és újat választani, helyette lesz egy 3. pápa Bolognában

32 A válság tovább mélyül emellett komoly problémát jelentenek az egyház számára az ébredező nemzeti törekvések az őskeresztény szegénységhez való visszatérést, a királyi hatalom pápától való függetlenségét akarta John Wyclif ( ), hatására fordították angolra a Bibliát, elvetette az egyházi hierarchiát az ő nézeteit Husz János ( ) átvette, de a nemzeti törekvés a cseheknél birodalomellenes éllel is párosult

33 Megoldási kísérlet Konstanz – egyetemes zsinat Luxemburgi Zsigmond elnököl a középkor legnagyobb szabású tanácskozása 3 pápával, 29 bíborossal és 33 érsekkel célok: a hármas pápaság megszüntetése az egyház általános reformja a tévtanok, ezen belül is a huszitizmus leküzdése eredmények: a 3 pápát letették, újat választottak Husz máglyahalála öt reformdekrétumot hoztak a XV. sz. közepére túljut az egyház a válságon

34 Záró gondolatok a kereszténység vezet át a bukó Rómából egy olyan világba, ahol az egyén legalább az üdvözülésben reménykedhet ezt használja ki a kezdetben szükségszerűen szerveződő egyház mely hol segíti, hol verseng a világi hatalmakkal a kultúra átörökítése a kereszténység érdeme hatása is jelentős az irodalomban, a művészetekben saját belső vetélkedéseinek következtében válságba kerül, de ennek is van történetileg haladó jellegű hatása, mégpedig az ébredező nemzeti öntudat a vallás terén ez ötvöződik majd a kor többi kihívásával és vezet el az egyház megújulásához, vagy inkább megváltozásához, a reformációhoz

35 Köszönöm a figyelmet!

36


Letölteni ppt "SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 29. Fazekas Krisztián."

Hasonló előadás


Google Hirdetések