Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 1 Igazság a tárgyalóteremben A tudomány igazsága és a jog igazsága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 1 Igazság a tárgyalóteremben A tudomány igazsága és a jog igazsága."— Előadás másolata:

1 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 1 Igazság a tárgyalóteremben A tudomány igazsága és a jog igazsága

2 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 2 A tudomány világképe Hiszek a valóságban. Az én okom, úgy gondolom, tisztán pragmatikus. Fizikusként a leggazdaságosabb modellt keresem, amely megma- gyarázza észleléseimet. Egy fizikusnak a legegyszerűbb feltevés az, hogy észleléseim (az Önöké is) korrelálnak a mélyben rejlő, rajtam kívülálló valósággal. Ez a feltevés látszik a legegysze- rűbbnek, amely már számot ad észleléseimről. Joe Preskill

3 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 3 Valóság Modell Predikció Mérés Egyezik? igen nem Keresd az igazságot, de óvakodj azoktól, akik azt állítják, hogy megtalálták!

4 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 4 Mit várunk a bíróságtól? Döntsön el minden feltett kérdést Legyen objektív, pártatlan, kiszámítható Legyen körültekintő a tények feltárásában Alkalmazzon ismert és általánosan elfogadott módszereket Értsen mindenhez És ha mégsem, akkor….hívjon szakértőt

5 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 5 A bírósági munka szakaszai: ténymegállapítás. Igaz-e a felperes állítása? Van-e ellentmondás a tanúvallomások között? jogi értelmezés A hétköznapi állításokat le kell fordítani a törvénykönyv fogalmai segítségével (felelős, bűnös, stb.) ítélethozatal A tényállás, az enyhítő és súlyosbító körülmények mér- legelése. A tényállás tisztázása gyakran időben és térben távoli események közötti kapcsolatok kiderítését igényli.

6 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 6 A tényállás tisztázása Az évi III. törvény (a polgári perrendtartás) X. fejezete foglalkozik a bizonyítási eljárással. E szerint: a)Ha a kérdéses tényt egyik peres fél sem vitatja, akkor azt a bíróság valósnak fogadja el. b)A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el. c)Egy tényt annak a félnek kell bizonyítania, amelyiknek érdekében áll. d)A bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. e)Eskünek a perben helye nincs.

7 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 7 A tudományos és a bírósági gyakorlat összevetése Az összehasonlítás során gyakran halljuk az alábbi érveket. Nem érdemes összehasonlítást tenni, hiszen:  Miközben egy jogi vitában fennáll az ártatlanság vélelme (azaz, a vádlott mindaddig ártatlan, amíg bűnösnek nem bizonyul), addig a tudományos vitában egy állítás mindaddig hamis, amíg igaz voltát be nem bizonyítják.  Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható, a pozitív állítás bizonyítását kell előnyben részesíteni.  A tudomány következtetéseit folyamatosan ellenőrzik, ha pedig szükséges, az állításokat revideálják. Ezzel szemben a bíróságokon a döntés végleges (noha itt sem mindig helyes). Ez az állítás ugyan általában igaz, azonban egy adott disszertáció elbírálásakor nem érvényes, ott a tudomány aktuális állása szerint döntenek.

8 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 8  A tudomány állításainak ellenőrzésére nincsenek időkorlátok, a bírósági döntésnek viszont ésszerű időn belül meg kell születnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció elbíráláskor.  A tudomány gyakran sok pénzt költ egy-egy állítás igazolására vagy cáfolatára, a bíróságnak racionális költségekből kell működnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció állításainak elbírálásakor, a vitás állítás cáfolatára nem fognak drága, időigényes kísérleteket végezni.  A tudományban egy-egy területen számos hipotézis van jelen egyszerre, ezek részben konkurensei egymásnak, részben jól megférnek egymás mellett. A tudomány fejlődése során hullnak el azok a hipotézisek, amelyek nem válnak be.  A tudomány nem a világról szóló enciklopédikus tudás tárháza, hanem a világ magyarázatára felajánlott elméletek összessége. Ezeket az elméleteket állandóan tesztelik és finomítgatják.

9 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 9 Azért vessük csak össze a ténymegállapítást a disszertáció védésével! A jelölt ír egy dolgozatot, új tudományos állításokkal A dolgozatot a témában járatos tudós testület bírálja el. 2-3 opponens: 1, van-e új állítás? 2, elfogadható-e az? 3, eléri-e a dolgozat a célját? Tudományos vita: a védés. A jelölt ismerteti téziseit, a bírálók elmondják kritikájukat, kérdéseket tesznek fel. A vitában minden résztvevő részt vehet. A vita célja egy 5-7 tagú bizottság meggyőzése. A bizottság zárt ülésen titkos szavazással dönt a dolgozatról. A tudományos életben is vannak visszásságok. peer review új elméletek csoportérdekek személyes motivációk.

10 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 10 Emlékezzünk, a ténymegállapítás során: ha egy tényt egyik peres fél sem vitat, akkor azt a bíróság valósnak fogadja el a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el egy tényt annak kell bizonyítani amelyiknek érdekében áll a bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői véle- mények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok eskünek a perben helye nincs. Mi a ténymegállapítás célja? Két esemény ok-okozati kapcsolatának kimutatása vagy cáfolata. Ez a kérdés mindennapos a tudományos munkában. A különbség: a tudományban egy szakértő testületet kell meggyőzni, a bíróságon egyetlen laikust. A tudományos vita körültekintő, a bírósági nem az.

11 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 11 A szakértő szerepe Az évi III. törvény X. fejezetének 177.§-ban esik szó a szakértők szerepéről. Szakértőt akkor kell kirendelni, ha a perben “jelentős tény vagy egyéb körülmény” megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Magyarországon szakértőt csak jogszabályokban felsorolt intézmé- nyekből lehet kirendelni. A bíróság a szakértőnek kérdéseket tesz fel, amelyeket meg kell válaszolni. A 182. § (3) alapján “Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik”, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. Indokolt esetben új szakértőt is ki lehet rendelni.

12 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 12 A bíróság a független, objektív szakértő mítoszára épít. A való- ságban iskolák vannak, kimunkált nézetrendszerekkel. Az iskola nem feltétlenül köthető egy intézményhez, legalábbis nem biztos, hogy az intézmény minden dolgozója sajátjának vallja. Példa: egészgégügy, kínai orvoslás és hagyományos orvoslás Egy gyógyszerhatással kapcsolatos vitában mi alapján döntsön a bíró két szakvélemény közül?

13 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben esettanulmány: Daubert kontra Marrel Dow(1993) Gyógyszerrel kapcsolatos kártérítési ügy, két gyerek születési rendellenességgel jött világra. Az anya Bendictint szedett. A szülők új vizsgálatokkal álltak elő. A per lényege: milyen bizonyítási eljárás fogadható el a bíróságon? Az elsőfokú bíróság a szülők ellen döntött, mondván, hogy csak a hagyományos módszerek használhatóak a bizonyítás során, az újabb eszközök nem. A Legfelsőbb Bíróság (USA) 1993 júniusában hozott döntése viszont kimondta, hogy a bíráknak mérlegelniük kell számos tényezőt, amikor abban döntenek, meghallgatnak-e egy új tudományos elméletet a bizonyítás során vagy sem. Nem kielégítő egyszerűen annak eldöntése, melyik elmélet az általánosabban elfogadott.

14 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 14 “Nehéz meghatározni, mikor lép ki egy tudományos elv, vagy felismerés a kísérleti stádiumból és lép be az igazolt elvek, felismerések közé. Valahol ebben a szürke zónában kell felismerni az elv bizonyító erejét, és miközben a bíróságok nagy utat fognak megtenni, amíg beengedik az elismert tudományos elméletekre vagy felfedezésekre épülő szakvéleményt a bíróságokra, addig is elengedhetetlen, hogy a következtetések alapjának az adott terület tudományos eredményeire kell épülnie.” A Beech Aircraft Corp. kontra Rainey, 1988 ügyben az alábbi állásfoglalás született: Minden fontos bizonyíték felhasználható, kivéve, ha azt kizárja az USA alkotmánya, a Kongresszus valamely határozata, vagy a Legfelsőbb Bíróság vagy más alkotmányozó hatóság ítélete.

15 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 15 Mi a fontos bizonyíték? „bármely olyan beavatkozás, amelynek következtében valamely tény, amely a tényfeltárás során valószínűbbé vagy kevésbé valószínűbbé válik, mint amilyen a bizonyíték nélkül lenne” No de ilyen a szakvélemény is! Akkor minden eszköz megengedett? A bírónak kell biztosítania, hogy a szakvélemény lényeges és megbízható legyen. Azt is a bíró dönti el, hogy egy adott szakvélemény tudományos-e. Példa: hangfelvételek használata. Példa: publikált és publikálatlan eredmények (verifikálás és validálás)

16 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 16 Esettanulmány: A Kijevet megjárt sofőr esete 1988 február 27: A LB kártérítést ítélt meg a VOLÁN TEFU egyik sofőrjének özvegye javára. A sofőr 1986 június 30-július 5 között Kijevben járt. (1986 április 26: Csernobili baleset, Kijevtől kb. 60 km-re.) A sofőr 1992 márciusában halt meg autoimmun betegségben. A bíróság szakértőket kér fel, kérdése: 1, mi volt a halál oka? 2, kapcsolatban áll-e a haláleset a kijevi fuvarral? Az első kérdésre Dr. Szinay Gyula egyetemi tanár válasza: a halál oka általános autoimmun betegség, aminek kiváltó oka rendszerint nem állapítható meg. A szövettani mintákból acut vagy subacut

17 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 17 sugárkárosodás nem volt kimutatható. A második kérdésre két szakértő adott választ. Mielőtt a válaszokra kitérnénk, némi ismeretre lesz szükség. A sugárkárosodás biológiai hatását jellemzi a testszövetekben elnyelt dózis, ennek egysége a gray (Gy). A sugárkárosodás következményeit jobban jellemzi a sugárzás egészségkárosító hatását figyelembe vevő tényezővel szorzott elnyelt dózis, ennek egysége a sievert (Sv). Megfigyelések szerint 50 mSv alatti dózis nem okoz egészség-károsodást, 1 Sv elnyelt dózis pedig kb. 5%- kal növeli a rák kockázatát.

18 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 18 Az első szakértő. Az orvostudományok kandidátusa, Dr. med Habil a SOTE tudományos tanácsadója, szakterülete röntgenfelvételek kiértékelése. Véleményében az alábbi kérdésekre keresi a választ: 1, Okozhat-e ionizáló sugárzás autoimmun állapotot? 2, Volt-e lehetőség arra, hogy az elhunyt szervezetébe ipari nuklidok kerülhettek, vagy kaphatott-e olyan sugárterhelést, amely a betegséghez vezetett? Az első kérdésre válasza: Körülményes igen. A második kérdésre adott válasz gondolatmenete: háromhónappal korábban, 60 km távolságra sok nuklid került ki, tehát a válasz igen. (Az egyetlen mennyiségi elemzés a baleset során kibocsátott radioaktív izotópok mennyiségére vonatkozik.)

19 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 19 Második szakértő. orvostudományok kandidátusa szakterülete: sugárvédelem A szakvélemény gondolatmenete: általános megfontolások (tehát konkrét, mennyiségi elemzés nélkül) alapján a sofőr által kapott dózis nem elegendő a megbetegedés kiváltásához. Ott áll a bíró, két ellentmondó szakvéleménnyel és döntenie kell. Vizsgájuk meg a két szakvéleményt, ahogyan egy disszertációt szokás! Kezdjük az első szakvéleménnyel.

20 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 20 A dolgozatban alkalmazott módszer: kvalitatív analízis (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt  az autoimmun betegség oka a kijevi út. A dolgozat önellentmondást tartalmaz. A szakértő tudta, hogy az általa felvetett kérdésekre csak a dózis kvantitatív becslésével adható válasz, ilyen becslésre mégsem vállalkozott. Összhangban van-e a szakvélemény a sugáregészségügyben akkor elfogadott nézetekkel? Nincs. A sofőr két napot töltött szennyezett területen, ha ez alatt szedte össze a betegséget okozó dózist, akkor min 2 Gy dózist kellett kapnia. Ekkora dózisnak viszont van determinisztikus hatása, ami nem öt év után jelentkezik. Ha a dózis kicsi, akkor a kár véletlenszerű. Valószínűség?

21 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 21 A második szakvélemény. Nem tartalmaz kvantitatív elemzést, e nélkül nem dönthető el a kérdés. Ezért nézzük a helyes eljárást. a sugárzásnak van biológiai hatása, ez a kapott dózistól függ a dózis az intenzitás szorozva az idővel a természetes radioaktivitás nem okoz betegséget, ezért meg kell becsülni a sofőrt ért dózist a becslés alapja a fuvarlevél, az útvonal és a szennyezettség- térképek. A számítást Dr. Fehér István végezte el elsőként, a kapott dózis 0,1 mSv, a természetes háttér 1/25 része! meg lehet becsülni, mi a valószínűsége, hogy ezen dózis hatására egészségkárosodás lép fel? A válasz: 1/ Következtetés: a bíróságnak fel kell készülnie statisztikai alapon történő ítélkezésre.

22 Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 22 Következtetések A következtetések levonását a hallgatóságra bízom. Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Makai M.: Igazság a tárgyalóteremben 1 Igazság a tárgyalóteremben A tudomány igazsága és a jog igazsága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések