A szaporodás élettana.

Az előadások a következő témára: "A szaporodás élettana."— Előadás másolata:

1 A szaporodás élettana

2 Szaporodás jelentősége és feltételei
A faj fennmaradását szolgálja Egyes fajoknál évszakhoz kötött – ciklikus Bizonyos felkészültségi állapotot igényel Megfelelő fizikai állapot Ivarsejtek érésének szinkronizálása Spontán ovuláció - emlősök Indukált ovuláció – nyúlfélék Külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják Szaporodási készség Szemelparitás – egyszer szaporodnak és elpusztulnak Iteroparitás – bármikor szaporodhatnak, egyszer vagy többször Megtermékenyítés típusa Külső Belső

3 Luteinizáló hormon (LH) – petesejtek felszabadulása

4 Szemelparitás

5 Petesejtek Oligolecitális – gerinchúros, emlős, ember
Mezolecitális – kétéltűek Polilecitális Telolecitális – halak, hüllők, madarak, kacsacsőrű Centrolecitális - rákfélék

6 Ember petesejt képződése és érése
Ovogenézis Petesejt érése Tüszőérés Elsődleges Másodlagos Érett tüszők Graaf féle tüszők Petesejt szerkezete: Sejthártya , körülötte üveghártya Citoplazma Szélén kortikális granulumok –megtermékenyítési hártya kialakulása Központi részében sejtszervecskék –mitokondrium, Golgi készülék, centriolum- szikmagot alkotja Sejtmag, sejtmagvacska

7 Méh és petefészek működésének szinkronizálása

8 Tüszőérés hormonális szabályozása

9 Ösztrogén +feedback, tüszősejtek proliferációja, ösztrogéntermelés fokozódása
Ösztrogén hatása szabályozza a hipotalamikus GnRH szintet és az agyalapi mirigyben a gonadotropin képződését, Bekövetkezik az LH csúcspotenciál, a domináns tüsző follikuláris sejtjei LH receptorokat fejleszetnek-ovuláció Endometriumban megjelennek a progeszteron receptorok-beindul a nyálkahártya proliferációja A tüszősejtekben inhibin képződik mely gátolja az FSH

10 Ovuláció LH hatására a tüszősejtek szintjén
mediátorok szabadulnak fel- ovocita befejezi a meiózis I Beindul a progeszteron termelés Enzimek, prosztaglandinok szabadulnak fel- tüszőhám repedését idézik elő – végbemegy az ovuláció A visszamaradt tüsző és tékasejtekben, biokémiai és morfológiai változások következnek be – kialakul a sárgatest

11 Luteális fázis Ovuláció után csökken az LH szint
Fokozódik a progeszteron képződése, ezzel párhuzamosan végbemegy a méhnyálkahártya proliferációja Progeszteron, ösztrogén – feed back gátolják az GnRH, FSH és LH képződését Ha a megtermékenyítés elmarad a sárgatest sorvad és a méh nyálkahártyája

12 Ember hím ivarsejt képződése és érése
Spermatogenézis Spermiocitogenézis spermiomorfogenézis Érett hím ivarsejt Fej - akroszóma Nyak – mozgékony összeköttetés Farok – tengelyfonal és körülötte hüvelyek összekötő főrész farokrész

13 Hím nemi jellegek kialakulásának endokrin szabályozása
LH- Leydig sejtek- tesztoszteron termelnek – másodlagos nemi jellegek FSH- Sertoli-sejtek- proliferációs faktorok- ondósejtek képződése, ondó (androgénkötő fehérjék) Az LH és FSH termelődését a GnRH szabályozza Kevésbé változó hormonszint

14 Megtermékenyítés mechanizmusa
ondósejtek kapacitációja Sejthártyában koleszterin helyett albumin épül be -savasság fokozó hatás egyidejűleg az ondósejt membránjából fehérjék és szénhidrátok válnak le, ezáltal aktiválódnak azok a receptorok melyek a petesejt ZP3 molekuláit felismerik Hiperpolarizáció a kálium kiáramlást követően aktiválódik az adenilát-cikláz, cAMP képződik, fehérjefoszforiláció megy végbe

15 ondósejtek megkötése – ZP3
akroszómális reakció - peteburkok feloldása

16 női és hím előmagvak kialakulása osztódási orsó megjelenése
pete aktiváció Depolarizáció- elsődleges megtermékenyítési gát Kortikális reakció- megtermékenyítési hártya női és hím előmagvak kialakulása osztódási orsó megjelenése Zigóta első mitótikus osztódása

17 Emlősök és ember embrionális fejlődése

18 Barázdálódás morula -megkezdődik az üregképződés, sejtdifferenciálódás –belső és külső sejtek trofoblaszt –eomezodermin, aktiválja a specifikus fehérjéket ) Belső sejtek-embrió és függelékei Totipotensek – Oct4, Foxd3 Strypsin hatására kiszabadul az üveghártyából és megkezdődik a blasztula beékelődése a méh nyálkahártyájába

19 Trofoblaszt differenciálódik
Beágyazódás Trofoblaszt differenciálódik Citotrofoblaszt –extraembrionális mezoderma Szinciciotrofoblaszt – proteolitikus enzime (kollagénáz, hialurodináz, plasminogén aktivátor Placenta kialakulása Chorion Decidua- méh nyálkahártyája képviseli Párhuzamosan gasztruláció

20

21 Gasztruláció Hasonló módon megy végbe mint a madaraknál
Embrionális korong Őscsomó Őscsík –benne ősbarázda Hensen csomó-invagináció Bevándorló sejtek endoderma, mezoderma alkotásában vesznek részt Fejredő Neurális redő Velőcső

22 Mezoderma differenciálódása
Garatlemez- ivarsejtek Fejnyúlvány-gerinchúr Fejmezoderma Axiális mezoderma –szomiták Oldalsó mezoderma

23 Neuruláció