Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hormonrendszer Írta és szerkesztette: Vaskor Gabriella.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hormonrendszer Írta és szerkesztette: Vaskor Gabriella."— Előadás másolata:

1 Hormonrendszer Írta és szerkesztette: Vaskor Gabriella

2 A szervezet szabályozói A szervezet működésének szabályozói: az ősibb hormonrendszer (a folyamatos, lassúbb szabályozás jellemzi) és a fiatalabb idegrendszer (a gyorsabb működésváltoztatást eredményezi) A hormonrendszer: lassít – gyorsít feladata: a belső környezet állandóságának fenntartása, a növekedés, a fejlődés, a szaporodás szervrendszerének folyamatos működésének biztosítása Idegrendszer: elindít – megállít hormonrendszer felett is irányít→ neuronendokrin rendszer feladata: a külső és belső környezethez való alkalmazkodás érzékelés mozgás

3 Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztásúnak nevezzük azt a mirigyet, amelynek nincs kivezető-csöve, így váladéka közvetlenül a vérbe kerül. Ezek a váladékok a sejtek működését szabályozó kémiai anyagok, a hormonok. A hormonok általában fehérjetermészetű anyagok, melyeket ezek a mirigyek termelnek, a vér szállítja el a célszervhez, ahol a sejtek felszínén lévő megfelelő receptorhoz kapcsolódva az adott célszerv sejtjeinek anyagcseréjét befolyásolják: vagy serkentik, vagy gátolják azt. (A hormonokat kémiai szerkezetük szerint alapvetően három csoportba soroljuk: vannak köztük peptidek, egyszerű aminosav-származékok és szteroidok. A sejtek sejthártyájában és citoplazmájában találhatók olyan fehérjék, amelyek képesek megkötni meghatározott térszerkezetű hormonokat. Ezeket a fehérjéket hormonreceptoroknak nevezzük. Egy-egy sejtre csakis azok a hormonok hatnak, amelyek receptorát tartalmazza a sejt.)

4 A hormonok hatásának kialakulása Sejtjeink felszínén olyan anyagok találhatók, amelyek megkötik a különböző szerkezetű hormonmolekulákat. Amikor a hormon hozzákapcsolódik a megfelelő „jelfogóhoz”, a sejt anyagcseréje megváltozik, azaz kialakul a hormon hatása. Ennek alapján az is érthető, miként lehetséges, hogy a különböző hormonok nem minden sejtre hatnak, hanem csak azokra, amelyek sejthártyájában megtalálható az adott hormonnak megfelelő szerkezetű jelfogó. Ha egy szöveti sejt felszínéről hiányzik valamelyik hormont megkötő molekula, akkor arra a szövetre a hormon hatástalan. Ugyanakkor azt is könnyen beláthatjuk, hogy a szabályozó hatás erősen függ attól, hogy milyen mennyiségben, koncentrációban találhatók egy hormon molekulái a vérben. Magasabb koncentráció esetén ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hormon molekulái megkötődnek egy sejten.

5 A hormonok hatásának kialakulása

6 A poláris és a nagy molekulájú hormonok a membrán külső felszínén levő receptorokhoz kötődnek, nem jutnak be a sejtbe. Ilyenek a peptidek és egyes aminosav-származékok. A kapcsolódás hatására a receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik, és ennek következtében a célsejtek citoplazmájában módosulnak az anyagcsere- folyamatok. Az apoláris oldékonyságú hormonok a sejthártyán könnyen átjutnak. Ilyenek például a szteránvázas hormonok. A citoplazmában levő hormonreceptorhoz kapcsolódnak, és a sejtmagba jutva, egyes gének működését, ezen keresztül a sejtek fehérjeszintézisét szabályozzák. Az újonnan megjelenő fehérjék lényegesen megváltoztathatják a sejt anyagcsere-folyamatait. A génműködés szabályozása időigényesebb, ezért a szteroid hormonok hatása általában lassabban alakul ki.

7 Az ember belső elválasztású mirigyei Az ember belső elválasztású mirigyei: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy és az ivarmirigyek (petefészek és here ).

8 A hipotalamusz A hipotalamusz a III. agykamra fenekét képző, a talamusz alatt elhelyezkedő páratlan agy terület. A belső elválasztású mirigyek funkciói meghatározott, hierarchikus, tehát alá-fölérendeltségi viszonyban kapcsolódnak egymáshoz. A hipotalamusz a legmagasabb szinten szabályzó belső elválasztású mirigy, azt is mondhatnánk, hogy a „főnök” a csapatban. Az idegrendszerrel fennálló szoros kapcsolata mutatja, hogy idegrendszerünk befolyása alatt áll a belső egyensúlyt kialakító hormonháztartás, tehát a szervezetünket érő külső ingerek befolyásolni tudják azt. A hipotalamusz feladata tehát az idegrendszer és a hormon háztartás közötti kapcsolat közvetlen megvalósítása.

9 A hipofízis = az agyalapi mirigy A koponya töröknyeregnek nevezett csontos vájatába lóg alá az agyalapról a babaszem alakú hipofízis, más néven az agyalapi mirigy, az ember belső elválasztású rendszerének központja. A hipofízis kisebb cseresznye nagyságú szerv, amely egy nyélen keresztül van kapcsolatban az agy hipotalamusz részével, ennek az irányítása alatt áll. A nyélben az ereken kívül olyan idegsejtek axonjai futnak, amelyek sejtteste a hipotalamuszban található.

10 A hipofízis = az agyalapi mirigy Az agyalapi mirigy két részre osztható: az elülső és a hátulsó lebenyre. Feladata a hormonháztartás „karmesterének” szerepét betölteni, tehát a perifériás belső elválasztású mirigyek funkcióját szabályozni, összehangolni. Számos olyan hormont termel, amelyek más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák. Néhány saját hormonján keresztül az anyagcsere folyamatokat közvetlen is befolyásolja. Hormonjai peptidek.

11 Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai Az elülső lebeny sejtjei 6-féle hormont termelnek. Ezek egy része más belső elválasztású mirigyek működését szabályozza, így a pajzsmirigyre, a mellékvese kéregállományában lévő mirigysejtekre és az ivarmirigyekre hat. Serkentő hormonoknak nevezik őket, hatásukra ugyanis fokozódik az adott szerv hormontermelése. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében három olyan hormon termelődik, amelyek az ivari működésekre hatnak. Ezek a hormonok a férfiakban és a nőkben azonos kémiai szerkezetűek, de hatásuk természetesen a nemtől függ, az ivarszervek különbözősége miatt. Elnevezésük a női szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi érés után a férfiakban lényegében egyenletesen képződnek, nőkben viszont 28 napos ritmus szerint, ciklusosan változik a termelődésük. A tüszőserkentő hormon mindkét nemnél az ivarsejtek képződését serkenti. A sárgatestserkentő hormon a petefészek, illetve a here hormontermelését szabályozza. A tejelválasztást serkentő hormon nőkben a szoptatás időszakában serkenti az emlőmirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása.

12 Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai A növekedési hormon ezzel szemben a szervezet szinte minden sejtjének anyagcseréjére hat, mégpedig úgy, hogy fokozza a fehérjék felépítését. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Fiatal korban, a növekedés időszakában a csontok hosszanti megnyúlását, a vázizomzat gyarapodását (a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat gyarapodását is), a belső szervek arányos növekedését biztosítja. Az egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását. Ifjúkorban a csontok növekedése befejeződik, ezért a testmagasság utána már nem változik lényegesen. Felnőttekben elősegíti a szervek sejtjeinek megújulását, regenerációját. A szervezet zsír- és szénhidrát- anyagcseréjét a növekedési hormon felnőttkorban is befolyásolja.

13 A növekedési hormon hiánya fiatalkorban arányos törpenövést okoz. Ez azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző testarányok kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony. A csontok hosszanti növekedésének üteme elmarad az átlagostól, a végleges, felnőttkori testmagasság nem éri el a 140 cm-t. A növekedési hormon pótlásával a rendellenesség megelőzhető, amennyiben sikerül a hormonhiányt időben kimutatni. A hormon túltermelődése ezzel szemben óriásnövéshez vezet, a végleges testmagasság jóval meghaladhatja a 2 métert.

14 Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai A világ legmagasabb embere 271 cm volt.

15 Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését a hipotalamusz egyes idegsejtjeinek hormonjai befolyásolják. Azokat az idegsejteket, amelyek hormont termelnek, neuroszekréciós sejteknek nevezzük. A hipotalamuszban képződő hormonok a hipofízis nyelében levő érhálózatba kerülnek, majd innen közvetlenül az agyalapi mirigy elülső lebenyébe jutnak, ahol kifejtik hatásukat. Az agyalapi mirigy más belső elválasztású mirigyek hormontermelését szabályozza

16 Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében két hormon tárolódik. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe. A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon, más néven vazopresszin vagy ADH. Ez fokozza a vesékben a víz visszaszívását, így csökkenti a vizelet mennyiségét. Másikuk szüléskor serkenti a méh izomzatának összehúzódását, a szoptatás idején pedig elősegíti az emlőkből a tej leadását.

17 Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a vizeletben oldott anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor jut nagyobb mennyiségben a vérbe a hátsó lebenyből, ha magas a testfolyadékok ozmotikus koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít például izzadással, akkor vérplazmája töményebbé válik, és ezért a vazopresszin-elválasztás fokozódik. A hormon hatására nő a vízvisszaszívás, ami lehetővé teszi a szervezet víztartalmának megőrzését. Ha viszont valaki túlságosan sokat iszik, akkor a felszívódó víz hígítja a testfolyadékot. A csökkenő ozmotikus koncentráció miatt kevesebb vazopresszin jut a vérbe. Ennek következtében a vesében csökken a víz visszaszívása és több víz távozik a vizelettel. Így a fölösleges víztől megszabadulhat a szervezet.

18 Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a nefronok elvezető csatornáinak végén és a gyűjtőcsatornákban víz már nem szívódik vissza, ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A vizelet mennyisége elérheti a napi 20 litert is. A nagymértékű vízvesztés miatt a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta. A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az oxitocin egyes simaizmok összehúzódását idézi elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának izomzatára hat:, a szülés során szerepet játszik a méh összehúzódásában, a női orgazmus alatt is felszabadul, szerepet játszhat a megtermékenyítés elősegítésében. A szoptatás idején az emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását serkenti, így biztosítja az anyatej kiürülését.

19 A hipotalamo-hipofízis rendszer

20 A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata A hipotalamusz kétféle módon van összeköttetésben a hipofízissel. Idegi úton a hipotalamusz idegsejtjeinek nyúlványai közvetlenül kerülnek összeköttetésbe a hipofízis hátsó lebenyével, a neurohipofízissel. A neurohipofízisben tárolódik az a hormonmennyiség, melyet a hipotalamusz termel, és idegsejtjeinek axonjain juttatja le a hipofízisbe. A két hormon, amely így ugyan a hipofízisből szabadul fel, de eredendően a hipotalamusz hormonjai,az antidiuretikus hormon (ADH), illetve az oxitocin, amely a méh összehúzódásait, illetve a tej kilövellést serkenti az emlőből szoptatáskor.

21 A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata A hipotalamusz másik része szabályos belső elválasztású mirigyként funkcionál, és úgynevezett „releasing” (kibocsátást szabályozó) faktorokat (RF) illetve gátló (inhibitor) faktort termel. Ezek a faktorok közvetlenül a vérbe kerülnek, majd a véráram juttatja el azokat a hipofízisbe. Ez az érhálózat egy speciális portális rendszert alakít itt ki a két szerv között. (Portális keringésről akkor beszélünk, ha egy ér kétszer oszlik kapillárisokra anélkül, hogy az általa szállított vér oxigenizáltsága változna). Minden a hipofízisben termelődő hormonnak megvan a maga releasing faktor, tehát beszélhetünk ACTH-RF-ról, TSH-RF-ről, és LTH-RF- ről, valamint FSH-RF-ről. Ezen a releasing faktorok hatására a hipofízis megkezdi a megfelelő hormonok vérpályába juttatását. Egyetlen inhibitort is termel a hipotalamusz, és ez a prolaktin termelődését gátolja.

22 A pajzsmirigy A pajzsmirigy elhelyezkedése A pajzsmirigy a gége előtt és két oldalán található szerv. Sejtjei kétféle, eltérő hatású hormont termelnek. A tiroxin és a trijód-tironin jódtartalmú aminosav-származékok. Szabályozzák a sejtek anyagcseréjét. A másik hormon a kalcitonin a szervezet kalciumforgalmának szabályozásában fontos.

23 A pajzsmirigy tiroxin és trijód-tironin hormonja A jódtartalmú vegyületek, a szervezet csaknem minden sejtjére kifejtik hatásukat. Fokozzák a szervezet alapanyagcseréjét, a sejtek oxigén-felhasználását és energiatermelését, ezen keresztül pedig a fehérjék szintézisét. A tiroxinnak és a trijód-tironinnak ezért fontos szerepük van a növekedésben és a fejlődésben. Az embrionális fejlődés során és csecsemőkorban fontosak a növekedés és a fejlődés szabályozásában. Hiányukban súlyos idegrendszeri károsodás alakulhat ki.

24 A pajzsmirigy hormonjainak hatása az anyagcserére - részletesebben Apoláris jellegű aminosav-származék, a sejtekbe bejutva a génműködésen keresztül egyes fehérjék szintézisét szabályozza. Elsősorban a szervezet energiafelszabadító, ATP-termelő folyamatait serkenti, ami a sejtek megfelelő energiaellátásához szükséges. Ennek mérhető következménye, hogy hatására fokozódik az oxigénfogyasztás és a hőtermelés. A szervezet energiaforgalmának beállítása mellett a pajzsmirigy e hormonja alapvető szerepet játszik a normális egyedfejlődésben is: az egészséges növekedéshez és az idegrendszer kifejlődéséhez nélkülözhetetlen. A tiroxin mellett termelődő másik, hasonló hatású hormon a trijód- tironin. Összetételükben az a különbség, hogy a tiroxin molekulánként négy, a trijód-tironin pedig három jódatomot tartalmaz. Valójában a hatások kialakulásában a tiroxinnál fontosabb szerepet játszik a trijód-tironin, de későbbi felfedezése miatt ritkábban szokták említeni.

25 A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása A pajzsmirigy sejtjeinek hormontermelését az agyalapi mirigy szabályozza. Ha a vérben alacsony a tiroxin mennyisége, akkor fokozódik a hipofízisben a pajzsmirigyserkentő hormon termelődése. A vér tiroxintartalmának emelkedése viszont gátolja a serkentő hormon képződését. A két hatás eredményeként többé- kevésbé állandó lesz a tiroxin mennyisége a vérben. A pajzsmirigyserkentő hormon termelődését a hipotalamusz is befolyásolja. Ez jól példázza a hormonális és az idegi szabályozás együttműködését.

26 A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása (részletesen) A tiroxin termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza. A hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben olyan hormon képződik, amely fokozza az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonjának szintézisét. Hatására megnő a pajzsmirigy hormontermelése. A tiroxin magas koncentrációja viszont gátolja a hipotalamusz és az agyalapi mirigy serkentőhormon-termelését, s ennek következményeként csökken a pajzsmirigy működése is. Ez a szabályozási forma a negatív visszacsatolás. A hipotalamuszba azonban a szervezet más részeiből idegi ingerületek is érkeznek. A hipotalamusz idegsejtjei a befutó információk feldolgozása alapján szabályozzák a neuroszekréciós sejtek hormontermelését. Ezáltal a pajzsmirigy hormontermelése a mindenkori környezethez is alkalmazkodik. Az agyvelő és az agyalapi mirigy együttműködése kitűnően mutatja a hormonális és az idegi szabályozás, tehát a neuroendokrin rendszer összehangoltságát.

27 A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása (részletesen) Amikor például valaki tartósan hidegben (pl.: sarkvidéki területen) tartózkodik, akkor hipotalamuszában fokozódik az agyalapi mirigyre ható hormon szintézise. A pajzsmirigyserkentő hormon fokozott termelése következtében a tiroxin mennyisége is nagyobb lesz. Ez pedig a lebontó folyamatok gyorsulása miatt a hőtermelés növekedésével jár, ami a hideghez való alkalmazkodást lehetővé teszi. A pajzsmirigyhormonok hiányát okozhatja, hogy nem képződik elegendő pajzsmirigyserkentő hormon, vagy pedig a táplálék és az ivóvíz kevés jódot tartalmaz. Ha a pajzsmirigy csecsemő- és gyermekkorban nem működik kielégítően, akkor súlyos szellemi károsodással járó, aránytalan törpenövés alakul ki. A tiroxin és a trijód-tironin felnőttkori hiánya esetén az anyagcsere lelassul, csökken az oxigénfogyasztás. Az étvágy is csökken, de a felvett szerves anyagok egy része lebontás helyett raktározásra kerül, ezért a testsúly nő. Az energia-felszabadító folyamatok lassulása miatt a mozgékonyság, az aktivitás mérséklődik. Az idegrendszer működésének hibái miatt az emlékezés is zavart szenved, a gondolkodás lelassul. Napjainkban a jódhiány alig fordul elő, mert a konyhasót jódozzák.

28 A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása (részletesen) A tiroxin és a trijód-tironin túltermelése jellegzetes tünetekkel jár. A lebontó anyagcsere felgyorsul, ezért megfelelő táplálkozás mellett is csökken a testsúly és emelkedik a testhőmérséklet. Jellemző, hogy a szemgolyó mögötti szövetek felszaporodása miatt a szem kidülled. A pajzsmirigy megnagyobbodását strumának vagy golyvának nevezik. Ilyenkor a gége alatti tájékon a nyak duzzadt, vastag. A pajzsmirigy hiányos vagy túlműködése egyaránt járhat struma kialakulásával.

29 Pajzsmirigy-betegségek - részletesen A tiroxin túltermelése következtében a sejtekben fokozódnak a lebontó folyamatok, a testsúly csökken, állandó hőemelkedés jelentkezik. Az ilyen betegek ingerlékenyek, pulzusuk szaporább, szemgolyójuk kidülled. A háttérben legtöbbször az agyalapi mirigy túlzott hormontermelése áll. A jódhiányos táplálék, illetve a serkentő hormon fokozott termelődése egyaránt a pajzsmirigy megnagyobbodásával, úgynevezett golyva, strúma kialakulásával járhat együtt.

30 A pajzsmirigy túlműködése A pajzsmirigy túlműködésének oka lehet a hipofízis túlműködése, illetve a pajzsmirigy önmaga is termelhet több hormont a kelleténél. Az eredmény mindkét esetben a hiperfunkciós kórkép kialakulása, de nem mindegy a kezelés szempontjából. A hiperfunkció nem kötelezően, de járhat pajzsmirigy megnagyobbodással, strumával. A pajzsmirigy túlműködése, hipertireózis esetén az alapanyagcsere felgyorsul, a szív frekvenciája állandóan magas, a keringés gyors. A beteg sokat eszik, és mégsem hízik. Ingerlékeny, „izgága” lesz. Testhőmérséklete emelkedik, bőre mindig nyirkos. Golyva: göbösen megnagyobbodott pajzsmirigy

31 A pajzsmirigy túlműködése Jellegzetes szemtünetek alakulhatnak ki: kidülledt, hatalmas szemeket láthatunk a szem mögötti zsírszövet megszaporodása miatt. Ez olyan fokú lehet, hogy a beteg már nem tudja behunyni a szemét, mert a szemhéjak nem érnek össze. Pajzsmirigyrák

32 A pajzsmirigy elégtelen működése A pajzsmirigy működésének zavarai meglehetősen gyakran okoznak különböző panaszokat, betegségeket. A pajzsmirigy elégtelen működése, azaz hipofunkciója a hipotireózis. Kialakulhat a hipofízis TSH hormonjának hiányában (az agyalapi mirigy sejtjei nem termelnek elegendő pajzsmirigyserkentő hormont), illetve a pajzsmirigyben bekövetkező degeneratív változások (tiroxinhiány) miatt. Alapvetően két részre oszthatjuk a hipotireotikus betegeket. A) A veleszületett esetben kretenizmussal állunk szemben, amely egy testi és szellemi elmaradottságot jelentő kórkép. A tiroxinhiány következtében súlyosan károsodik az anyaméhben fejlődő magzat, testi és szellemi visszamaradottsággal járó aránytalan törpenövés, úgynevezett kreténizmus alakul ki. (Kialakulásának oka lehet a jódhiányos anyai táplálkozás. Ha a táplálék nem tartalmaz elegendő jodid-iont. A tiroxin ugyanis jódtartalmú vegyület, így képződéséhez jód szükséges. Ezért a konyhasót „jódozzák”, vagyis kálium-jodidot kevernek hozzá.)

33 A pajzsmirigy elégtelen működése Tehát tiroxin (jódhiány) miatt a betegek növekedése leáll, törpenövés jön létre teljes szellemi képességcsökkenéssel. Nemi fejlődésük is elmarad. Amennyiben időben felismerik, az újszülöttnek adagolható a pajzsmirigy hormon, és teljesen egészséges felnőtt válik belőle. Ezért kötelező hazánkban minden újszülött esetén a hipotireozis irányába történő szűrővizsgálat. B) A másik csoport a szerzett hipotireozis. Ilyenkor a felnőttekben az úgynevezett mixödéma nevű betegség alakul ki: csökken a sejtlégzés = az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ezzel együtt az energiatermelés, ami testsúlynövekedéssel jár, hízás következik be, a bőr és a nyálkahártyák alatt kocsonyás anyag rakódik le. Megváltozik az illető hangja. Általános testi és szellemi levertséggel párosul ún. testi-lelki eltunyulás következik be. A szőrzet kihullik, vérszegénység és szexuális zavarok figyelhetők meg.

34 A pajzsmirigy elégtelen működése A pajzsmirigy megnagyobbodása

35 A pajzsmirigy kalcitonin hormonja A pajzsmirigy másik hormonja, a kalcitonin a szervezet kalciumforgalmának szabályozásában fontos. Csökkenti a vér kalciumszintjét, elősegíti a kalcium beépülését a csontokba.

36 Pajzsmirigy kacitonin hormonjának hatása a kalciumforgalomra A pajzsmirigy egyes mirigysejtjeiben kalcitonin nevű peptidhormon termelődik. A kalcitonin csökkenti a vérplazma kalcium koncentrációját, mivel gátolja a Ca 2 + -ionok leadását a csontokból, és fokozza a vizelettel való ürülésüket. A kalcitonin képződését a vér magas kalcium koncentrációja serkenti.

37 Mellékpajzsmirigy - A vér kalciumkoncentrációjának szabályozása A mellékpajzsmirigy több elkülönülő, függetlenül működő sejtcsoportot alkot a pajzsmirigy felszínébe ágyazódva. Négy, borsnyi méretű mellékpajzsmirigyünk van, melyek a pajzsmirigy két lebenyének oldalsó szélén, alul-felül helyezkednek el. Hormonja: a parathormon, kémiai összetételét tekintve peptid. A parathormon a szervezet kálcium és foszfát háztartását hivatott szabályozni. A szabályozott paraméter a vér kálcium és foszfát szintjének szorzata, tehát amennyivel növeli az egyiket, annyival csökkenti a másikat, és fordítva. Hatására a vér kálcium szintje növekszik, illetve ezzel egyidejűleg a foszfát szint csökken, mégpedig azáltal, hogy a kálciumot a csontokból felszabadítva a vérbe juttatja azt, míg a foszfátot a vesén keresztül üríti, ha csökkenteni kell a szintjét. A parathormon jelenléte elengedhetetlen a csontok egészséges fejlődése és az izmok normális összehúzódásának. szempontjából.

38 Mellékpajzsmirigy - A vér kalciumkoncentrációjának szabályozása A parathormon (a kalcitoninnal ellentétben) emeli a vérplazma kalciumkoncentrációját, mivel fokozza a csontokból a Ca 2 + -ionok vérbe jutását, fokozza a bélcsatornában a kalciumionok felszívódását, és a vesében a szűrletből történő Ca 2 + ionvisszaszívást. A mellékpajzsmirigy hormontermelését a vér alacsony kalcium koncentrációja serkenti. A kalcium-ionok alapvető szerepet játszanak a sejtek ingerületi jelenségeinek kialakításában. A vér megfelelő kalciumion-koncentrációja nagyon fontos a vázizmok működéséhez. Túlságosan alacsony koncentrációjuk esetén a vázizmokban tartós izomgörcsök jönnek létre.

39 A mellékpajzsmirigy működésének zavarai A mellékpajzsmirigy túlműködése a hiperparatireózis. Ilyenkor az első tünet lehet a gyakori veseköves roham. A parathormon hatására ugyanis a csontokból fokozottan szabadul fel kálcium, és ez a vesén keresztül kiürülve, kicsiny kövek kialakulásához vezet. A csontok a kálcium hiány miatt törékennyé válnak. Az izmok ingerlékenysége csökken. A parathormon hiányában kialakuló hipofunkciós kórkép a hipoparatireózis. Ilyenkor a vér kálcium szintje igen alacsony. A kialakuló tetánia nevű állapot súlyos, életveszélyes. Az izmok ingerlékenysége olyan mértékű, hogy görcsös összehúzódások jönnek létre, mely a légzőizmokra is kiterjedve fulladásos halálhoz vezethet.

40 A mellékvese A mellékvese páros szerv. A két vese felső pólusát sapkaszerűen fedő, a vese zsíros tokjában található szervek. Kéreg és velőállományból állnak. A két rész alapvetően különböző feladatot lát el, mivel a kéreg állomány az endokrin rendszer része, míg a velőállományt tekinthetjük szimpatikus idegrendszer részének, bár szintén hormonokat termel.

41 A mellékvesekéreg A mellékvese kéreg szteroid hormonokat termel, tehát a hormonok kémiai szerkezete a szterán vázra épül. Szövettani kép alapján három réteg különíthető el a kérgen belül, amelyek nemcsak külalakilag különböznek, hanem ennek megfelelően három különböző hormont is termelnek. Az első rétegében: a zóna glomerulárisnak nevezett részben a sejtek kis gömböcökbe rendeződve helyezkednek el és mineralokortikoidokat termelnek. A só- és vízháztartást szabályozó hormonok a vese elvezető és gyűjtőcsatornáiban fokozzák a Na + - ionok visszaszívását, K + - és H 3 O + -ionokra történő kicserélését. Hatásukra tehát a nátrium-ionok ürítése csökken, ugyanakkor a vizelet savasabb lesz és kálium koncentrációja nő. A Na + -ionok visszaszívását a vérbe az ozmotikus koncentráció növekedése miatt vízbeáramlás követi. A mellékvesekéreg hormonjai tehát közvetve a víz visszaszívását is fokozzák. Ezeknek a hormonoknak a termelődését a vérplazma alacsony Na + és magas K + koncentrációja serkenti.

42 A mellékvese kéregállománya A só- és vízháztartást szabályozó hormonok közül a legfontosabb az aldoszteron, mely a szervezet ásványi anyag háztartását szabályozza: a kálium és nátrium forgalmat befolyásolja. Az aldoszteron úgy hat a vesére, hogy az kevesebb nátriumot és több káliumot választ ki. Az aldoszteron-termelést részben az agyalapi mirigyben lévő kortikoszteron-stimuláló hormon szabályozza, részben pedig egy, a vesékben lévő szabályozó mechanizmus (a renin-angiotenzin rendszer). A renin, egy a vesékben termelt anyag, mely szabályozza az angiotenzin nevű hormon aktivációját. Utóbbi a mellékveséket aldoszteron termelésére serkenti.

43 A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg második rétegét zóna faszcikulárisnak nevezik, mert a sejtek kötegeket képezve helyezkednek el. A glikokortikoidok, többek között a kortizol termelődik itt. A kortizol hatására a vércukor szint emelkedik, illetve a szervezet ellenállóképessége csökken, hiszen a sejtes immunválaszban résztvevő sejteket gátolja. A mellékvesekéreg hormonjainak hatása a szénhidrát-anyagcserére

44 A mellékvesekéreg Mellékvesekéreg-hormonok hatása a szénhidrát-anyagcserére A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok a szervezetben általános hatásúak. Fokozzák a fehérjék lebontását, és serkentik az aminosavak, valamint az erjedésből származó tejsav glükózzá alakulását. Emellett fontos hatásuk még, hogy gátolják az izom- és a zsírszövet glükóz felhasználását. Mindezek miatt növelik a vércukorszintet. Hatásukat elsősorban a vázizom, a máj és a zsírszövet sejtjeire fejtik ki. A mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonjainak termelését negatív visszacsatolással befolyásolja az agyalapi mirigy mellékvesekéreg-serkentő hormonja, illetve a hipotalamusz egyik neuroszekréciós hormonja.

45 A mellékvesekéreg A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok szerepe különösen akkor lényeges, amikor a táplálék túl kevés szénhidrátot tartalmaz, ugyanis az idegsejtek és a vörösvérsejtek kizárólag glükózt hasznosítanak energiaforrásként. Amikor valaki nem fogyaszt elegendő szénhidrátot, például éhezés vagy fogyókúrázás idején, az idegsejtek és a vérsejtek glükóz szükségletét egy rövid ideig a májban tárolt glikogén hidrolízise fedezheti. A szénhidrátraktár kimerülése után azonban az idegszövet és a vérsejtek energiaellátása kizárólag az aminosavakból történő glükóz-előállítás segítségével történik. Ennek a folyamatnak a serkentéséhez és a fenntartásához pedig a mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét serkentő hormonjai szükségesek. Lényeges, hogy a fogyókúrázó ember bizonyos mennyiségű fehérjét fogyasszon, mivel ennek hiányában saját fehérjéi kezdenek lebomlani, hogy a belőlük képződő szőlőcukor fedezze az idegszövet és a vérsejtek szükségletét.

46 A mellékvesekéreg A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok fontos hatása, hogy csökkentik a gyulladásos folyamatokat és lassítják az immunreakciókat. Számos gyógyszer tartalmaz ilyen hatóanyagokat. Ezek szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatók olyan esetekben, amikor a gyulladás tüneteinek enyhítése szükséges. Fontos azonban tudni, hogy ez a kezelés a betegség okát nem szünteti meg. A gyógyszerként a szervezetbe jutó hormon is részt vesz a negatív visszacsatolásban, tehát csökkenti a hipofízis mellékvesekéreg- serkentő hormonjának képződését. Ezáltal lecsökken a mellékvesekéreg saját hormontermelése. A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok közül legismertebb a kortizol.

47 A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg ivari hormon-termelése A harmadik réteg a zóna retikuláris, ahol is hálózatot képeznek a sejtek. Termékük a szexuálszteroidok férfiban és nőben egyaránt termelődnek. Legjelentősebb képviselőjük a tesztoszteron, amely a férfias jellegekért, az agresszióért és a szexuális vágyért felelős hormon. (A hím ivari jellegű szteroid hormonok a serdülőkortól kezdve termelődnek az ivartól függetlenül mindenkiben lényegében azonos mennyiségben. Ezeknek a hormonoknak a szerepe a felnőttkori testalkat kialakítása, a test és az izomzat növekedésének fokozása. Az izomzat fejlődésére kifejtett hatásuk miatt anabolikus szteroidoknak nevezik ezeket a hormonokat. (A felépítő anyagcsere-folyamatokat idegen szóval anabolikus anyagcserének nevezik, innen származik e vegyületek elnevezése.) Az izomnövekedést serkentő tiltott doppingszerek egyik csoportja az anabolikus szteroidok közül kerül ki.)

48 A mellékvesekéreg hormonális szabályozása A mellékvesekéreg működését a hipofízis ACTH (adeno-corticotrop) hormonja szabályozza, serkenti. Hatására a mellékvesekéreg mindhárom rétegében fokozódik a hormontermelés és -kibocsátás. A megnövekedett perifériás hormonszint hatására csökken az ACTH termelése, és a rendszer ismét nyugvó pontra jut. = Ha a mellékvesekéreg által kibocsátott mineralokortikoidok, glikokortikoidok és szexuálszteroidok mennyisége a vérben növekszik, a hipotalamusz leáll az ACTH-RF termeléssel, és így a hipofízis sem bocsát ki több ACTH-t. A mellékvesekéreg hormonjai a szervezet ásványi anyag forgalmát, cukorháztartását, illetve a tesztoszteronhoz kötött szexuális vágyat, férfi nemi jelleget (pl. szőrnövekedést ) szabályozzák.

49 Mellékvesevelő A mellékvesevelő hormonja, az adrenalin egyszerű aminosav- származék. A szervezetet meg terhelő stresszhelyzetekhez történő alkalmazkodást (főképp vészhelyzetben a menekülés vagy támadás lehetőségét) biztosítja. Általános hatású, gyakorlatilag minden szövet működését befolyásolja. Serkenti a májban tárolt glikogén hidrolízisét, a zsírszövetben pedig a zsírok bontását, ezáltal növeli a vércukorszintet és a vér zsírsav-koncentrációját. Mindez a szövetek energiaellátását javítja. Az izom glikogéntartalmának bontását is fokozza, az innen származó szőlőcukor azonban ott helyben használódik fel, a vérbe nem jut ki. Az adrenalin a vérkeringést is befolyásolja: hatására a bőr és a belső szervek kisartériái összehúzódnak, a vázizomzat erei pedig tágulnak, vagyis a vér ilyenkor elsősorban az izmok ellátását biztosítja. A mellékvesevelő működését az idegrendszer szabályozza, a hormontermelést a gerincvelőből eredő idegrostok serkentik. Az idegrendszer és a hormonális rendszer tehát együttműködik a készenléti állapot kialakításában és fenntartásában.

50 Mellékvesevelő A mellékvesevelő másik hormonja a noradrenalin. Ennek legfontosabb hatása, hogy az artériák izomzatának összehúzódását idézi elő, ezáltal növeli a vérnyomást, ami javítja a vérkeringés teljesítményét. Mellékvese szöveti szerkezete

51 A mellékvese velőállománya Részletesen: A mellékvese velő részét a szimpatikus idegrendszer részének tekinthetjük, mert az általa termelt hormonok a szimpatikus idegrendszerben átvivő anyagként szerepelnek. Hatásukra stressz reakció alakul ki. A mellékvese velőállományában képződik a szervezet készenléti, izgalmi állapotának kialakításáért felelős hormon, az adrenalin.

52 A mellékvese velőállománya

53 Amikor nehéz fizikai munkát végzünk, veszélyhelyzetbe kerülünk vagy megijedünk, megnő vérünkben az adrenalin koncentrációja. Ennek hatására a szívműködésünk fokozódik. A szív koszorús ereinek átáramlása nő, vérnyomásunk, légzésszámunk emelkedik, működő izmainkba több vér áramlik, így az izmok, és az agy vérellátása fokozódik, míg a zsigeri szerveinkben az erek szűkülnek. Így bélcsatornánk, vesénk, bőrünk vérellátása és működése csökken.

54 A mellékvese velőállománya A pupillánk tágul, a légvételek száma nő. Májsejtjeinkből nagy mennyiségű szőlőcukor kerül a vérbe, vagyis vércukorszintünk megnő. Emelkedik a vér zsírsav szintje is. Mindez azt jelenti, hogy szervezetünk alkalmazkodik a fizikai megterheléshez, felkészül a fokozott igénybevételre. A mellékvese adrenalin termelését az idegrendszer szabályozza.

55 A mellékvesevelő működésének szabályozása A szimpatiko-adrenális rendszer A mellékvese velőállomány hormontermelése a szimpatikus idegrendszer hatására fokozódik, „rásegítve” ezzel a szimpatikus reakcióra, amikor is a szívműködés fokozódik,a szív koszorús ereinek átáramlása nő, az izmok, és az agy vérellátása fokozódik, míg a zsigerekben az erek szűkülnek. A pupilla tágul, a légvételek száma nő. A vércukor szint emelkedik. Ez egy tipikus pozitív visszacsatolással szabályozott funkció.

56 A másodlagos hírvivők szerepe a hormonális szabályozásban Másodlagos hírvivők A poláris hormonok egy része ún. másodlagos hírvivők közvetítésével fejti ki hatását. A másodlagos hírvivők olyan szabályozó anyagok, amelyek egyes anyagcsere-folyamatokat szabályozó enzimek működését serkentik vagy gátolják. Sejten belüli koncentrációjuk a hormon kötődésének hatására megnő. Másodlagos hírvivő közreműködésével alakul ki például az adrenalin hatása. Az adrenalin erősen poláris molekulájú, ezért a sejthártyán nem juthat be a citoplazmába. A májsejt membránjának külső felületén hozzákötődik a megfelelő hormonreceptorhoz. A kötődés következtében a receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik. A módosult szerkezetű membránfehérje a sejt belseje felé olyan változásokat indít el, amelyek hatására a citoplazmában az ATP-ből egy ciklikus AMP (röviden cAMP ) nevű vegyület keletkezik. A képződő cAMP a májsejtekben nagyszámú enzimmolekula működését befolyásolja, hatására hirtelen fokozódik például a glikogén-glükóz átalakulást katalizáló enzimek működése.

57 A másodlagos hírvivők szerepe a hormonális szabályozásban A májsejtben emiatt glükóz képződik, ami a sejtből kijutva növeli a vércukorszintet. Mindez gyorsan lejátszódó folyamatsor, így nem csoda, hogy adrenalin hatására egy-két perc alatt megnő a vércukorszint. Az adrenalin hatásának kialakulása a májsejtben

58 A mellékvesekéreg túlműködésének betegségei A mellékvesekéreg túlműködése két ok miatt alakulhat ki. Egyrészt a hipofízis ACTH termelése lehet fokozott, másrészt a mellékvesekéreg önmaga is termelhet több hormont a kelleténél. Attól függően, hogy a kéreg mely rétege működik hibásan, más és más kórkép alakul ki. Ha a hormontermelő jóindulatú daganat a zóna glomeruláris sejtjeiből áll, akkor az aldoszteron túlzott jelenléte alakítja a betegséget, a Conn szindrómát, és a vese kevesebb nátriumot és több káliumot választ ki. A nátrium visszaszívás eredménye a fokozott vízvisszatartás, és a vérnyomás emelkedése. A második réteget zóna faszcikuláris betegsége esetén a kortizol termelődik nagyobb mennyiségben. A kortizol hatására a vércukor szint emelkedik, diabetes lesz, illetve a szervezet ellenállóképessége csökken, hiszen a sejtes immunválaszban résztvevő sejteket gátolja. A zóna retikuláris túlműködésekor szexuálszteroidjainak hatására a férfias jellegek fokozódnak, jelentős szőrnövekedés indul meg, agresszió és uralhatatlan szexuális vágy jelentkezik.

59 A mellékvesekéreg túlműködésének betegségei Amennyiben a fokozott működés mindhárom réteget érinti, akkor alakul ki a klasszikus mellékvesekéreg túlműködés kórképe, a Cushing kór. Mindhárom rétegnél elmondott tünet egyidejűleg jelentkezik, és a beteg jellegzetes külalakot ölt: kialakul a holdvilág arc, furunkolózis jelentkezik a bőrön, a csípő és a comb jellegzetes úgynevezett bricsesz-nadrág elhízása jön létre. (Emlékeztető: A mellékvesekéreg hormonjai: a só- és vízháztartásra ható hormonok, a szénhidrátcserét befolyásoló hormonok, és a nemi hormonok, (szexuálszteroidok) amelyek mindkét nemben főleg hím nemi hormonokat - de kisebb mennyiségben - női nemi hormonokat is termelnek.) A mellékvesekéreg glükokortikoid túltermelésével járó Cushing-kór okozott szöveti elváltozások

60 A mellékvesekéreg túlműködésének betegségei A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó ún. hormontabletták szedése napjainkban elterjedt a sportolók körében. Való igaz, hogy az intenzív edzések hatására a hormontartalmú tabletták növelik a sportolók izomzatát. Szedésük mind a férfiakban, mind a nőkben rendkívül veszélyes nem kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás, ízületi sérülések) léphetnek fel, valamint a nemi működésben, az ivarsejtek termelésében potenciazavarok, frigiditás.

61 A mellékvese velő túlműködésének betegségei A mellékvese velő túlműködése leggyakrabban annak daganatos megbetegedése esetén alakul ki. A daganatos sejtek kontroll nélkül termelik hormonjukat, és így alakul ki a jellegzetes tünet. Leggyakrabban magas vérnyomásos krízisek esetén kell feokromocitómára, azaz mellékvesevelő daganatra gondolni. Ilyenkor extrém magas vérnyomásértékeket mérhetnek, akár 220 Hgmm-es szisztolés értékkel. A magas vérnyomáson kívül gyakori a fokozott szívműködés, az izzadás, a légvételek számának növekedése, tehát minden, ami a szimpatikus tónus fokozott jelenlétére utal.

62 A mellékvese velő túlműködésének betegségei Az állandó idegfeszültségben élő, túlhajszolt emberek vérében magas az adrenalin koncentrációja. A fokozott megterhelés miatt szívük, érhálózatuk hamarabb elhasználódik, szívműködési, keringési panaszok jelentkeznek náluk, súlyosabb esetben szívinfarktus is felléphet. Bélrendszerük csökkent mértékű vérellátása a nyálkahártya sérüléséhez, fekélyek kialakulásához vezethet. A helytelen életmód, a pihenés és kikapcsolódás hiánya mellett a korszerűtlen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás is gyorsítja az elváltozások kialakulását. A legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból a 30–45 év közötti, nagyvárosban élő férfiak. (Emlékeztető: A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja és termeli.)

63 A mellékvesekéreg elégtelen működésének betegségei A mellékvesekéreg elégtelen működésének következtében az Addison-kór alakul ki. A három ismert hormon család hiánya miatt alacsony vérnyomás, hipoglikémia alakul ki. A csökkent működés miatt a hipofízis ACTH termelése jelentősen megnő. Mivel az ACTH molekula egy része gyakorlatilag megegyezik az MSH-val, ezért jellegzetes elszíneződés jön létre a betegeken. A mellékvesekéreg mineralokortikoid túltermelésével járó Addosin- kór okozat szöveti elváltozások

64 A hasnyálmirigy belső elválasztású működése A hasnyálmirigy külső és belső elválasztású sejteket is tartalmazó, úgynevezett kettős elválasztású mirigy. Az emésztőnedvet termelő sejtek között, szétszórtan, szigetszerűen hormontermelő sejtcsoportok láthatók, amelyeket Langerhans-szigeteknek nevezünk. Váladékuk, az inzulin, a sejtek anyagcseréjét befolyásoló, általános hatású peptidhormon. Az egyetlen hormon, amely a vércukorszintet csökkenti. Hatására a sejtek glükózfelvétele és - felhasználása is nő. (Fokozza a sejtek cukorfelvételét a vérből, ezzel csökkenti a vér szőlőcukor tartalmát, a vércukorszintet. A felvett szőlőcukrot a máj, a harántcsíkolt izomszövet és a zsírszövet sejtjei átalakítják és elraktározzák, míg a többi sejt lebontja. A vérből fölvett szőlőcukor a májban így glikogénné, a zsírsejtekben zsírrá alakul. Egyidejűleg a zsírok bontása is csökken. Az inzulin termelődését a vércukorszint szabályozza. Az inzulin elválasztását vér magas glükóz-koncentrációja serkenti. (Ha magas a vérben a szőlőcukor koncentrációja, több hormon kerül a hasnyálmirigyből a vérbe, így hamarosan ismét normális lesz a vér cukortartalma.)

65 A hasnyálmirigy hormontermelése A hasnyálmirigy szöveti szerkezete Az inzulintermelés zavaraira vezethető vissza az egyik leggyakoribb hormonális eredetű anyagcserezavar, a magas vércukorszinttel járó cukorbetegség. A cukorbeteg emberekben a hasnyálmirigy általában nem termel elegendő inzulint, ezért vércukorszintjük magas, mert sejtjeik cukorfelvétele csökken.

66 A hasnyálmirigy hormontermelése Ennek ellenére sejtjeik tápanyaghiányban szenvednek, mivel nem tudják felvenni a vérből a szőlőcukrot. A sejtek energiaszükségletét zsírok és fehérjék lebontása fedezi. A zsírok oxidációja szénhidrátok hiányában szintén zavart szenved, ezért a vérben káros anyagcseretermékek halmozódnak fel. A magas vércukorszint miatt a betegek vizeletében szőlőcukor jelenik meg, mert veséjük nem képes visszaszívni a szűrletből a teljes cukormennyiséget. Súlyos esetben a magas vércukorszint eszméletvesztéssel járó rosszullétet okozhat. A cukorbetegség főleg idősebb korban alakul ki, de van örökletes, veleszületett formája is. Enyhébb esetekben olyan gyógyszereket adnak a betegnek, amelyek serkentik a hasnyálmirigy működését. A súlyosabb betegek minden nap inzulininjekcióra szorulnak. Mindkét esetben szigorú, szénhidrátokban szegény diétát írnak elő az orvosok.

67 Hormonok hatása a szénhidrát- anyagcserére Sejtjeink anyagcseréjét és a vércukorszintet egyidejűleg számos hormon szabályozza. Legfontosabbak ezek közül a mellékvesekéreg és - velő, valamint a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek hormonjai. Mindezen tényezők együttes hatása alakítja folyamatosan a szervezet anyagcseréjét, szénhidrátforgalmát.

68 A férfi ivarszervek

69 A férfi ivarmirigyek: a herék A here és mellékhere felépítése

70 A here szerkezete

71 A férfi ivarmirigyek: a herék A férfiak ivarmirigyei, a herék, nagyobb szilvához hasonló méretűek és formájúak. A magzati életben a hasüregben fejlődnek, és az érett fiú újszülöttekben már „leszállnak” és a herezacskóban helyezkednek el. Ha nem történik meg ez a folyamat, akkor beszélünk rejtett heréjűségről. Feladatuk a spermiumok (hímivarsejtek) termelése, illetve a férfi nemi hormonok, az androgének termelése. A „legférfiasabb” ezek közül a tesztoszteron, amelynek hatására férfi nemi jellegnek megfelelő anyagcsere változások mennek végbe a szövetekben. Az anabolikus, tehát felépítő folyamatok gyorsulnak, az izomszövet sejtjei például, szaporodnak. A szőrnövekedés és a mély hang kialakulása is az androgén hatásnak köszönhető. Tehát szerepe van a férfiakra jellemző, úgynevezett másodlagos nemi jellegek, például a testalkat, a testszőrzet, a hangmagasság stb. kialakításában is. Emellett befolyásolják a magatartást, az érzelmi életet is.

72 A herék hormontermelése - részletesen A tesztoszteron hatására befejeződik az ivarszervek érése, megindul a hímivarsejtek termelése. Fokozott fejlődésnek indul a csontrendszer és az izomzat, a csípő keskeny, a váll széles lesz. A gége gyors növekedése miatt a hang mélyül. Kialakul az erőteljesebb testszőrzet, megjelenik a szakáll és a bajusz. A férfiak anyagcseréje gyorsabb, ezért a nőknél kevésbé hajlamosak a hízásra. A tesztoszteron fokozza az izomzat növekedését, a férfias izomerő kialakulását. Ezt a hormont, illetve származékait a sportolók teljesítményének fokozására, „doppingszerként” alkalmazták, sőt alkalmazzák ma is, annak ellenére, hogy ezt a törvények szigorúan tiltják. A tiltás oka az, hogy a szerek használata mind férfiakban, mind nőkben súlyosan károsítja az ivarszervek működését, helyrehozhatatlan anyagcserezavarokhoz, súlyos egészségkárosodáshoz vezet.

73 A férfi nemi működés hormonális szabályozása A herék hormontermelését az agyalapi mirigy serkentő hormonjai szabályozzák. A tesztoszteron a serdülőkortól folyamatosan termelődik, szintje a vérben többé-kevésbé állandó. Ennek az a magyarázata, hogy a férfiak agyalapi mirigyében is többé-kevésbé egyenletesen képződnek az ivarmirigyekre ható serkentő hormonok (FSH, LH).

74 A herék működési zavarai A herék működésének zavarai nemcsak a hormontermelés szempontjából értékelhetők, de jelen fejezetben csak erről beszélünk. A tesztoszteron fokozott jelenléte, illetve az idő előtti megjelenése súlyos problémát, az úgynevezett pubertás prekoxot okozhatja. A kisfiúban kialakuló másodlagos nemi jellegek ijesztő kórképet hoznak létre: szakállas, fan szőrzettel rendelkező 5-6 éves gyermek látványa igen meglepő. A felnőttkori túlműködés fokozott szexuális agresszivitáshoz vezet. A herék hiányos működése a spermiumok érésének elmaradásához, és a termékenyítő képesség csökkenéséhez vezet.

75 A női ivarszervek

76 Petefészkek A petefészkek a női kismedencében, a méh két oldalán, a petevezeték alatt helyezkednek el. A petefészkek, a női ivarmirigyek kicsiny tojásnyi páros szervek. Tulajdonképpen a benne találhatók tüszők, és az azokat körülvevő tartó sejtekből épül fel. Szerepük a petesejtek termelése, illetve azoknak a hormonoknak az előállítása, amelyek a megtermékenyülést, a megtermékenyült pete befogadását és a beágyazódott csíra kezdeti fejlődését biztosítják, valamint a méhnyálkahártya megújulását irányítják. A nőies alkat (könnyebb csontozat, tál alakú medence) kialakulásában, a zsírszövet eloszlásában, az emlőmirigy állományának kialakulásában is részt vesznek hormonjai.

77 Petefészkek A petefészkek alsó végét szalag köti a méhhez, felső vége a petevezeték szabad hasűri végével érintkezik. A petefészek kéregállományában különböző érettségi állapotban lévő tüszők vannak, ezekből a tüszőkből érési folyamat során keletkeznek az érett petesejtek. Már az újszülött leánygyermek petefészkében megtalálható az összes tüsző, melyekből az ivarérettség elérést követően átlagban 28 naponként megérik egy. Az érési folyamat végeredményeként az úgynevezett ovuláció során szabadul ki az érett petesejt. A két petefészek petevezetővel

78 A petefészkek hormontermelése A petefészkek két hormonja: a tüszőhormon (ösztrogén) és a sárgatesthormon (progeszteron). Az ösztrogén az ivarsejtek termelésének szabályozása és az ivarszervek fejlődésének elősegítése mellett, a nőkre jellemző másodlagos nemi jellegek kialakulásáért felelős. A nők vázrendszere, izomzata kevésbé erőteljes, csípőjük szélesebb, válluk keskenyebb, emlőik fejlettek. Átlagos testmagasságuk nem éri el a férfiakét. Hangjuk magasabb, testszőrzetük gyérebb. Anyagcseréjük lassúbb, ezért hajlamosabbak a hízásra. Az ösztrogén a petefészek másik hormonjával, a progeszteronnal együtt szerepet játszik a méhnyálkahártya szerkezetének alakításában is. A méh hónapról hónapra felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására, ehhez az szükséges, hogy a méhnyálkahártya felépüljön, megvastagodjon, a havi ciklusnak ez a szakasza a tüszőhormon hatása alatt áll.

79 A petefészkek hormontermelése A petefészkek tüszőiben érő petesejt a ciklus közepén kiszabadul, helyén egy heg képződik, ami hormontermelő sárgatestté alakul. A sárgatest egy progeszteron nevű hormont termel, melynek hatására lehetővé válik a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyán történő megtapadása, a terhesség fenntartása és a méhlepény kifejlődése. A progeszteron alkalmassá teszi a méhet a fejlődő magzat táplálására, mivel fokozza méhnyálkahártya vérellátását, vastagodását. Ha a megtermékenyítés elmarad, a progeszteron termelés abbamarad, és a méhnyálkahártya leválik, elkezdődik a havi vérzés. Ez egy átlagban 28 napos ciklusos folyamat, melynek irányítását az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő hormonok végzik. Mindkét hormon mennyisége – az agyalapi mirigy serkentő hormonjaival párhuzamosan – jellegzetesen ingadozik a vérben, ezért a nők ivarszerveinek működésére átlagosan 28 napos ritmus jellemző.

80 A petefészkek hormontermelése - részletesen Valójában a petefészkekben háromféle hormoncsoport termelődik: ösztrogének, gesztagénak és androgének. Az emberi szervezetben 9 különféle ösztrogén található, ezek legfontosabbja az ösztradiol, az ösztron és az ösztriol. A reproduktív rendszer nőkre jellemző anyagcsere változásait hozzák létre. A méh, a petevezető, az emlők és a hüvely kifejlődése elsősorban ösztrogén hatás. Az ösztrogén fontos a nemre jellemző magatartás, érzelmi élet kialakításában is. A gesztagének legismertebb képviselőjét, a progeszteront a sárgatest termeli. Hatására a méh nyálkahártyája a megtermékenyült pete befogadására válik képessé, illetve a beágyazódás után, amíg a méhlepény ki nem alakul a terhesség fenntartásáért felelős.

81 A női nemi működés hormonális szabályozása A női ciklus teljes folyamata szigorúan hormonok által vezérelt folyamat. A menstruációt követően a hipofízis FSH hormonja kezdi meg működését, és általa indul meg egy újabb tüsző érése a petefészekben. Az érésnek indult tüsző ösztrogént termel, amelynek hatására a méh nyálkahártyája a leválást követően ismét el kezd felépülni az ott maradt mirigy állomány bazális sejtjeiből. Az ösztrogén és az FSH legnagyobb mennyiségben akkor áll rendelkezésre, amikor a tüsző már olyan fejlett, hogy készen áll a pete kilökésére. Az ovulációt az FSH és LH közösen váltja ki. A kilökődést követően az LH szerepe nő. Hatására a már üres tüsző bevérzik és kialakul belőle a sárgatest, amely a progeszteront termeli.

82 A női nemi működés hormonális szabályozása A progeszteron hatására a méh nyálkahártyája tovább vastagszik, vérrel bőven átitatottá válik, hogy a rajta bárhol megtapadó, megtermékenyített csírát, mint forró vasgolyót a viasz be tudja fogadni. A beágyazódott és már fejlődésnek indult csíra egyes sejtjeiből lesz a későbbi méhlepény, de addig, amíg nem termelnek azok a terhesség fenntartását biztosító mennyiségű hormont, addig a sárgatest progeszteronja szükséges. A méhlepény által termelt hormon hatására a hipofízis FSH-LH termelése minimálisra csökken, tehát nem indítanak újabb ciklust. Ha nem történt beágyazódás, akkor a sárgatest elhal, és a progeszteron szint csökkenése kiváltja a méhnyálkahártya lelökődését, az FSH- LH termelés növekedését, és újra indul a peteérés.

83 A petefészkek működésének szabályozása A hipofízis FSH és LH a petefészek ösztrogén hormonjaival és a progeszteronnal vannak negatív visszacsatolásos szabályozási körben. Ha nő az FSH, nő az ösztrogén termelése a működő petefészekben. A petefészek hormontermelődése Az agyalapi mirigy női ivarmirigyekre ható serkentő hormonjainak termelődése

84 A női ciklus: ösztrogéntermeléssel A női ciklusban alapvetően tehát két, petefészek eredetű hormon vesz részt: az ösztrogén (ek) és a progeszteron. Az ösztrogénnek a peteérésen kívül a fontos szerepe van serdülőkori változásokban is. Ösztrogén a ciklus teljes ideje alatt termelődik, progeszteron csak a ciklus második felében, és csak akkor, ha peteérés- petekiszabadulás (ovuláció ) történt. A méh hónapról hónapra felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására, a méhnyálkahártya felépül, megvastagszik, a folyamat az ösztrogén hatására következik be.

85 A női ciklus: progeszterontermeléssel A női ciklusban alapvetően két, petefészek eredetű hormon vesz részt: az ösztrogén (ek) és a progeszteron. A petefészek tüszőiben érő petesejt a ciklus közepén kiszabadul, helyén egy heg képződik, ami hormontermelő sárgatestté alakul. A sárgatest egy progeszteron nevű hormont termel, melynek hatására lehetővé válik a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyán történő megtapadása, a terhesség fenntartása és a méhlepény kifejlődése. Ha a megtermékenyítés elmarad, a progeszteron termelés abbamarad, és a méhnyálkahártya leválik, elkezdődik a havi vérzés. A hegestest felépítése

86 A menstruációs ciklus első fele (ösztrogén fázis) A menstruációs ciklus kezdete a menstruáció (havi vérzés ) első napja. A vérzés általában 3-5 napig tart, a vesztett vér mennyisége változó, kb ml. Az agyalapi mirigyben termelődő hormonok (FSH, LH) hatására a petefészkekben beindul néhány petesejt növekedési folyamata. A havi vérzés lezajlását követően a termelődő tüszőhormon hatására a méhnyálkahártya fokozatosan felépül, megvastagszik. Ez a folyamat (proliferációs fázis) a tüszőrepedésig, átlagban napig tart.

87 A tüszőérés Az újszülött leánygyermek petefészkeiben, petefészkenként kb petesejtképződmény található, a születés után új sejtek már nem termelődnek. A pubertás után az agyalapi mirigyben termelődő hormonok (FSH, LH) hatására 28 naponként egy-egy petesejt érik meg. Az úgynevezett érési folyamat során a petesejtkezdeményből érett, megtermékenyíthető petesejt válik. A növekvő tüszőben a petesejt a két menzesz közötti középidőben érik meg és lökődik ki (ovuláció). Néha előfordul, hogy egy második, vagy harmadik tüsző is megreped, és érett petesejtet szolgáltat.

88 Az ovuláció A pubertás után az agyalapi mirigyben termelődő hormonok (FSH, LH) hatására 28 naponként egy-egy petesejt érik meg. A tüszőrepedés (ovuláció) általában a megelőző menstruációs vérzést követő 14. nap körül következik be, ez nem tekinthető stabil időpontnak, az ovuláció bekövetkeztét nehéz pontosan meghatározni. Ha az érett petesejt kilökődött, akkor maximum 24 óráig termékenyíthető meg. Néha előfordul, hogy egy második, vagy harmadik tüsző is megreped, és érett petesejtet szolgáltat. Ez az első tüszőrepedést követő 24 órán belül következik be, ezek a petesejtek szintén 24 óráig képesek a megtermékenyülésre.

89 Az ovuláció A tüszőérés és - kilökődés folyamata

90 A sárgatest A petefészkekben a tüszőérés során érett tüsző lesz, a tüsző megreped, a petesejt kiszabadul és a visszamaradó tüsző sárgatestté alakul. Ezt a hónapról hónapra ismétlődő folyamatot a női nemi hormonok változása követi. A sárgatest egy progeszteron nevű hormont termel, melynek hatására a méh üregét borító nyálkahártya alkalmassá válik, felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha ez nem történik meg, akkor a sárgatest nem termel tovább progeszteront, és a méh nyálkahártyája lelökődik. A sárgatest

91 Progeszterontermelés A sárgatest-képződés

92 A menstruációs ciklus második fele (progeszteron fázis) A petefészkekben a tüszőérés során érett tüsző lesz, a tüsző megreped, a petesejt kiszabadul és a visszamaradó tüsző sárgatestté alakul, ami a sárgatest hormont (progeszteront) termeli. A progeszteron a megvastagodott méhnyálkahártyán további változásokat idéz elő: a szövetek érdússá, táplálékban gazdaggá válnak. A ciklus ezen szakaszát szekréciós fázisnak nevezzük, melynek lényege a nyálkahártya felkészítése a megtermékenyült petesejt befogadására. Terhesség esetén az ösztrogén és progeszteron termelése fennmarad, illetve fokozódik, a felépült nyálkahártya a terhesség során a növekvő magzat táplálását megfelelően képes biztosítani. Ha a megtermékenyülés elmarad, a hormontermelés visszaesik.

93 A menstruáció A menstruáció, magyarul havi vérzés, havibaj, a latin menses (hónap) szóból származik. Jelentését magyar neve egyértelműen jelzi: havonta bekövetkező vérzés. A menstruáció, vérzés, már önmagában is ijesztő a fiatal tizenéves számára, azonban tudni kell, hogy a havi vérzés élettani folyamat. Azt jelzi, hogy minden rendben van, a szervezet normálisan működik, aggodalomra nincs ok. A méhnyálkahártya az ivarérett nőkben hónapról hónapra felkészül arra, hogy az esetlegesen megtermékenyített petesejtet befogadja. A folyamat során, a tüszőéréssel párhuzamosan megvastagszik a nyálkahártya, majd a tüszőrepedést követően, a tüsző helyén képződött heg termelte progeszteron nevű hormon hatására a nyálkahártya alkalmassá válik a petesejt befogadására. Ha a petesejt nem termékenyül meg, akkor a sárgatest nem termel tovább progeszteront, és a méh nyálkahártyája lelökődik. A nyálkahártya lelökődését 5-7 napig tartó vérzés,úgynevezett menstruáció kíséri. A folyamat elölről kezdődik a tüszőéréssel, a tüsző ösztrogént termel, melynek hatására a nyálkahártya újból felépül.

94 A menstruáció A lányoknál a serdülőkorba érve jelentkezik először a havi vérzés (menstruáció), és nagyjából 28 naponta ismétlődik. A menstruációt kísérhetik bizonyos testi, lelki változások, ezek mértéke egyénenként különbözhet. A változások közé hangulati hullámzások, érzékenység, rosszullét, alhasi fájdalmak és görcsök tartoznak, ezért sokszor havibajnak hívja a köznyelv. Az első szülést követően az előbb említett panaszok rendszerint mérséklődnek.

95 A tüszők a pubertás előtt Az újszülött leánygyermek petefészkeiben már ott vannak azok a petesejtképződmények, amelyekből a pubertást követően érett petesejtek alakulnak ki. Összesen mintegy , azaz petefészkenként kb petesejtkezdemény van születéskor, a későbbiekben új sejtek már nem termelődnek. Nagyjából 28 naponként egy petesejt érik meg, azaz évente átlagban 13, világos, hogy a sejteknek csak nagyon kis hányada játszik majd szerepet közvetlenül a megtermékenyülés folyamatában.

96 A pubertás A tizenéves kor elején a petefészkek működésében agykérgi és agyalapi mirigy termelte hormonok hatására változás következik be, petefészkek megkezdik ciklusos működésüket: bekövetkezik az első menstruáció. Az első időszakban - néhány hónapig, esetleg évig - a havi vérzések még nem szabályosak, gyakran fordulnak elő kimaradások. A ciklus rendszeressé válásával a ciklus hossza átlagban 28 nap. Néhány napos eltérés egyénenként és egyének között is lehetséges.

97 A női ciklus Az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonjának és sárgatest-serkentő hormonjának, valamint a petefészek ösztrogén és progeszteron termelődése, a tüszőérés, -kilökődés, a sárgatest együttes fejlődésének a bemutatása

98 A női ciklus A hólyagcsíra kialakulása és a HCG termelődése

99 A petefészkek működési zavarai A petefészek hormontermelésének zavara esetén a reprodukció szenved sérülést. Ha a peteéréssel van gond, akkor anovulációs ciklusok vannak, tehát nincs kilökődött petesejt, míg ha a sárgatest funkciója sérül, és nincs megfelelő progeszteron, akkor a beágyazódás nem tud megtörténni.

100 A hormonális fogamzásgátlás A peteérés gátlásával érhető el szexuális aktivitás mellett a fogamzásgátlás eddig ismert legbiztonságosabb és egyben bármikor visszafordítható módja. A szervezetet be lehet csapni a kívülről bevitt hormonokkal, és így a saját szabályzó köreit le lehet állítani. A hormonális fogamzásgátlás alapötlete, hogy progeszteront juttatnak be a női szervezetbe elérve ezzel azt, hogy a hipofízis csökkenti FSH és LH termelését és ezáltal nem érnek újabb tüszők és nem lökődnek ki újabb peték. A csak progeszteron tartalmú hormonális fogamzásgátlók a méh nyálkahártyára kifejtett hatásuk miatt gyakran okoznak vérzéses tüneteket, ezért általában ösztrogénnel kombinálják azokat. A női élet folyamán a fogamzásgátlási módszerek közül mindig érdemes azt kiválasztani, amely az életkornak, a tervezett terhességeknek, illetve az adott nő egészségének leginkább megfelel. A hormonális fogamzásgátlás csak egy a sokféle lehetséges módszer közül.

101

102 Hormonok és hatásaik MirigyHormonHormonhatásHiányTöbblet Pajzsmirigytiroxin Sejtlégzés, energiatermelés fokozása. Fehérjeszintézis serkentése. Növekedés, fejlődés szabályozása. Súlyos szellemi károsodással járó aránytalan törpenövés (kreténizmus). Lassú anyagcsere, levertség, állandó fáradtságérzés, elhízás. Pajzsmirigy- nagyobbodás. Fogyás, hőemelkedés, szapora pulzus, ingerlékenység. Mellékpajzsmir igy parathormon Vér kalciumszintjének emelése. Görcsös izom-összehúzódás. Csontritkulás, vesekőképződés. Mellékvese velőállomány adrenalin A szervezet készenléti állapotának kialakítása. Alkalmazkodás a fokozott megterhelésekhez. Alacsony vérnyomás, gyenge alkalmazkodóképesség és erőnlét. Állandó izgalmi állapot, túlfeszítettség (magas vérnyomás, szapora pulzus, magas vércukorszint). Mellékvese kéregállomány kortizol A szénhidrátok raktározásának, a fehérjék és a zsírok lebontásának fokozása. Alacsony vércukorszint. Magas vércukorszint, fehérjehiány, ödéma. aldoszteron Nátriumionok visszaszívásának fokozása a vesében. Vér kémhatásának szabályozása. Vér alacsony nátriumion- tartalma, a vér savas kémhatása. Vér magas nátriumion- tartalma, a vér lúgos kémhatása.

103 Hormonok és hatásaik MirigyHormonHormonhatásHiányTöbblet Hasnyálmirigyinzulin Vércukorszint csökkentése. Zsírok képződésének serkentése a zsírszövetben. Fehérjeszintézis fokozása. Cukorbetegség. Magas vércukorszint. Fogyás. Cukor megjelenése a vizeletben. Alacsony vércukorszint. (Ritka.) Petefészekösztrogén Ivarsejtképzés szabályozása. Nőies testalkat kialakítása. Zsírok raktározásának fokozása. Meddőség.Elhízás. progeszteronMéhfal vastagodása, vérellátásának fokozása. Meddőség. Heretesztoszteron Férfias testalkat kialakítása, ivarsejtképzés fokozása. Meddőség. Izomzat túlzott fejlődése, erőteljes testszőrzet.


Letölteni ppt "Hormonrendszer Írta és szerkesztette: Vaskor Gabriella."

Hasonló előadás


Google Hirdetések