Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jedlik Ányos, Volta, Amper Készítette: Bigors Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jedlik Ányos, Volta, Amper Készítette: Bigors Gábor."— Előadás másolata:

1 Jedlik Ányos, Volta, Amper Készítette: Bigors Gábor

2 Jedlik Ányos Magyar természettudós,feltaláló, bencés szerzetes és kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése.

3 Elektromotor A „villámdelejes forgony” egy egyenáramú gép. A külső tekercs egyenárammal van táplálva. A tekercsben folyó áram a jobbkéz-szabállyal megállapítható irányú erővonalakat hoz létre. A tekercs meneteiben folyó áram iránya megegyező ezek az erővonalak azonos irányú, a tekercs síkjára merőleges mágneses teret hoznak létre. A létrejövő mágneses tér nagysága függ a tekercs menetszámától és a rajta átfolyó áram nagyságától. A belső tekercs tekercselési iránya végig megegyező. A benne folyó áram szintén a jobbkéz-szabállyal megállapítható irányú erővonalakat hoz létre. A létrehozott mágneses tér a tekercsben tengelyirányú. A belső tekercsben elhelyezett vas miatt elektromágnesként viselkedik. A külső mágneses tér hat a belső mágnesre, és a fellépő Lorentz-erő a belső tekercset elfordítja, egészen addig, míg a belső tekercs hossztengelye a külső tekercs síkjába nem kerül. Ebben a helyzetben a tengelyen lévő kommutátor a belső tekercsbe folyó áram irányát megfordítja, és a forgás folytatódik. Itt a kommutátor szerepe a belső tekercsvégek higanyba merülő polaritás váltásával van megoldva. A külső tekercs áramirányának változatlanul hagyása mellett, és a belső tekercs ellentétes irányú táplálásakor a forgás iránya ellentétes lesz.

4 Dinamóelv A dinamó elvét már 1856-ban lefektette. Jedlik elektrotechnikai munkásságából általában a dinamó feltalálása él a köztudatban. Pontatlanul azért, mert nem magát a dinamót, mint villamos gépet találta fel, hanem az öngerjesztés elvét ismerte fel, és ennek alapján bizonyíthatóan a világon elsőként leírta a dinamó elvét.

5 Öngerjesztés elve Minden korábban mágneses hatás alá került vastestben valamekkora visszamaradó mágneses tér van jelen. Ha ebben a gyenge mágneses térben egy vezetőt mozgatunk, és az elmozdulásnak van az erővonalakra merőleges komponense, a vezetőben feszültség indukálódik. Ha ezt a vezetőben létrejövő feszültséget a vastest körüli tekercsre kapcsoljuk, növelni tudjuk a vastestben az erővonalak számát. A nagyobb erővonal sűrűség között mozgatott vezetőben már nagyobb feszültség indukálódik, és így nagyobb áram folyik, ami aztán ismét a vastest erővonalainak a számát növeli. Az öngerjesztés addig növekedhet, amíg a vastest mágnesesen telítetté nem válik, vagy addig, amíg a visszavezetett gerjesztőáramot nem korlátozzák valamilyen szabályzóval.

6 Galvánelemek és villanyvilágítás Az 1840-es évektől kezdve az ívlámpás világítás nagy áramigénye miatt kezdett az elemek tökéletesítésével foglalkozni. A kor legjobb telepeit, a Bunsen-elemeket vizsgálva jött rá arra, hogy a belső ellenállás csökkentésével érheti el célját. Battériákat készített, amiben a kétféle savat impregnált papír választotta ketté. Ilyen elemeket küldött ki az 1855-ös párizsi világkiállításra, de ezek a hanyag szállítás miatt tönkrementek. Néhány épen maradt cellát tudott csak a bizottság megvizsgálni, és ezek hatását erősebbnek találták a megfelelő Bunsen-telepeknél. Ezt az eredményt bronzéremmel jutalmazták, Pesten pedig üzemet hoztak létre a gyártáshoz.

7 Alessandro Volta Olasz fizikus 1745 Februárjában született Como-n, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.

8 Felfedezései Bármely fémekből álló lánc elektromossági állapota ugyanaz, mint ha végpontjaik közvetlenül érintkeznének. Ez a Volta-féle elektromossági alaptörvény. Zárt fémlánc nem idézhet elő tartós áramlást, ahhoz folyadékok szükségesek. Ha egy ekként keletkezett kombináció végpontjai érintkeznek, az elektromosság folytonosan kiegyenlítődik, feszültsége azonban az érintkezési ponton azonnal helyreáll. Ez a galvánáram. A másodrendű vezetők Volta szerint nem elektromotorok, hanem csak vezetők. Ezen elmélet alapján szerkesztette meg elektromos oszlopát, melynek jelenségeit a dörzsölési elektromosság által igyekezett megmagyarázni. Oszlopán kívül Volta még egy tálcakészüléket is alkalmazott.

9 André-Marie Ampère Munkásságával egy új tudományágat teremtett: az elektrodinamikát ban fedezte fel, hogy az egyirányú áramok vonzzák, az ellenkező irányúak pedig taszítják egymást. Később kimutatta a nem párhuzamos áramok kölcsönhatását is. E jelenségekre vonatkozó szellemes kísérletei alapján levezette az elektrodinamika egyik alaptörvényét, amely szerint az elemi áramok vonzása vagy taszítása egyenesen arányos az áramelemeken átfolyó áramok erősségével, és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével, valamint függ a két áramelem által bezárt szögtől. Az elektromos áram és az általa keltett mágneses tér erőssége között fennálló összefüggés az Ampère-féle gerjesztési törvény.


Letölteni ppt "Jedlik Ányos, Volta, Amper Készítette: Bigors Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések