Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BUDAPEST 2010. 12. 07. Az ÖKOLÓGIA, A FENNTARTHATÓSÁG, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE Dr. Nacsa János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BUDAPEST 2010. 12. 07. Az ÖKOLÓGIA, A FENNTARTHATÓSÁG, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE Dr. Nacsa János."— Előadás másolata:

1 BUDAPEST Az ÖKOLÓGIA, A FENNTARTHATÓSÁG, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE Dr. Nacsa János

2 BUDAPEST CÉLKITŰZÉS 1 A BESZÉDES PROGRAM –a Közép Dunavölgy Komplex Fejlesztése - NÉZŐPONTJÁBÓL ÁTTEKINTÉST ADNI a FENNTARTHATÓSÁGOT és a magyar mezőgazdaságot érintő FŐ KÉRDÉSKÖRÖKRŐL

3 BUDAPEST CÉLKITŰZÉS 2 Az előadással 3 gondolatot szeretnék felvillantani: 1.Az ökológiai és a fenntarthatósági kritériumok alapján mit mondhatunk a magyar mezőgazdaságról, a fejlődéséről. 2.Az ökológiai lábnyom csökkentése miért komplex társadalmi feladat. 3.Einstein gondolatának mondják: „súlyos problémáinkat lehetetlen megoldani a gondolkodásnak ugyanazon a szintjén, amelyen akkor voltunk, amikor a problémákat előidéztük.”

4 BUDAPEST CÉLKITŰZÉS 3 Hogyan értelmezzük a fenntarthatóság elvét? A Duna-Tisza-közi Homokhátság elsivatagosodása ügyében? Felgyorsítsuk a sivatagosodási folyamatot, vagy megfordítsuk? A Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) haldoklása ügyében: Felgyorsítsuk a haldoklási folyamatot, vagy a Duna-ág revitalizációját segítsük elő?

5 BUDAPEST DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI

6 BUDAPEST HELSINKI FOLYOSÓK

7 BUDAPEST A DUNA-VÖLGY MAGYARORSZÁGI SZAKASZA

8 BUDAPEST A Duna-Majna-Rajna víziút

9 BUDAPEST KMR

10 BUDAPEST Kiemeltterületek Dunavölgy Dunakanyar Budapest érintett kerületei Ráckevei Soroksári Dunaág Duna – Tisza Csatorna M0-ás gyűrű: mint agglomerációs interface Termál klaszter

11 BUDAPEST MIT EREDMÉNYEZHET A DUNA- TISZA CSATORNA? A Homokhátság vízpótlásának megoldását és a Duna-Tisza köze átfogó és diverzifikált fejlesztését. A csatorna: a Duna és a Tisza összekötése révén belátható időn belül megemeli a talajvíz szintjét, így élhetővé és élővé teszi a Homokhátságot. Egy hajózható, többfunkciós csatorna megvalósítása esetén a vízpótlás mellett lehetővé válik a víz komplex hasznosítása is.

12 BUDAPEST MIT EREDMÉNYEZHET A SIVATAGOSODÁS? A Homokhátság el- és megtartóképessége csökkenését. Várhatóan ember hagyja el a Homokhátságot. Hova költözik ember? Ha a Dél-Pesti agglomerációba, akkor ez milyen gazdasági,- ökölógiai problémát okoz?

13 BUDAPEST ÖKOLÓGIA „ A XX. Század végére kétségbeejtő egyértelműséggel kiderült, hogy az emberiség legégetőbb gondjai – a népességnövekedés, a táplálék szűkössége, a környezetszennyezés és az ezekhez kapcsolódó társadalmi és politikai kérdések – nagymértékben ökológiai problémák” (Britannica Hungarica 14.kötet ökológia.

14 BUDAPEST ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM „ az a földterület, amely biztosítja a világközösség ellátásához szükséges forrásokat (gabona, takarmány, faanyag, hal, továbbá városi terület), és abszorbeálja a kibocsátott szennyező anyagokat (szén- dioxid).”( A NÖVEKEDÉS HATÁRAI harminc év múltán.)

15 BUDAPEST ÖKOLÓGIAI BOMBA Árvíz, belvíz, rekord mennyiségű csapadék, és sivatagosodás. Sok vagy kevés víz áll az ország rendelkezésére? Miközben évről évre több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik, a Duna-Tisza közét az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Biztos, hogy jól sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel? Miért nem történik semmi a Homokhátság helyzetének megoldására, ha közben azt állítjuk, hogy víznagyhatalom vagyunk? Mire jelentene megoldást a Duna-Tisza csatorna, és vajon a pénz vagy inkább az akarat hiányzik ahhoz, hogy ez végre megépüljön?

16 BUDAPEST VÍZKERET IRÁNYELV1 1.Védelmet biztosít minden víztípusnak – folyóknak, tavaknak, tengerpart menti vizeknek és felszín alatti vizeknek. 2. Szigorú minőségi szinteket ír elő annak érdekében, hogy 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek. 3. Felismerve, hogy a vizek nem ismernek politikai határokat, a vízgazdálkodást Vízgyűjtőnként szervezi meg. 4. Határokon átnyúló együttműködést kíván meg az országoktól és minden együttműködő féltől.

17 BUDAPEST VÍZKERET IRÁNYELV2 5. Biztosítja valamennyi érdekelt – civil szervezet és önkormányzat – tevékeny részvételét a vízgazdálkodási tevékenységekben. 6. Biztosítja minden forrás – mezőgazdaság, ipar, település stb. – által okozott szennyezés csökkentését és ellenőrzését. 7. A „szennyező fizet” elvet megvalósító vízdíjrendszereket ír elő. 8. Egyensúlyt teremt a környezet és az attól függők érdekei között.

18 BUDAPEST VÍZKERET IRÁNYELV 3 Mit jelent a Homokhátság vízpótlása? Ha azt szeretnénk, hogy a Homokhátságra évente 100 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű víz jusson, akkor a mintegy km 2 felületre, ( Duna-Tisza köze) - benne a Homokhátság km 2 területe – 35 m 3 /s vizet kell eljuttatni az év 365,25 napján

19 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 1. A fenntarthatóság ≠ fenntartható fejlődés

20 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 2 A fenntartható fejlődés "A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől". (ENSZ által megrendelt és 1987-ben elkészült "Közös jövőnk" jelentés)

21 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 3. A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM amely generációkon keresztül fennmarad, működőképes, elég messzelátó, rugalmas és bölcs ahhoz, hogy fizikai vagy szociális ellátórendszereit ne tegye tönkre. A társadalmi fenntarthatóság érdekében a népesség, a tőke és a technológia összhangját kell úgy kialakítani, hogy az anyagi életszínvonal megfelelő és biztonságos legyen mindenki számára és mindenki igazságosan részesüljön benne.

22 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 4. Az anyagi és energetikai fenntarthatóság eléréséhez a gazdaság anyag-átalakító teljesítményének teljesítenie kell: a megújuló erőforrások használatának mértéke nem haladja meg azok regenerációjának mértékét; a nem megújuló erőforrások használatának mértéke nem haladja meg azt a mértéket, amivel kifejlesztik az őket helyettesítő fenntartható megújuló erőforrásokat; a szennyező anyagok kibocsátásának mértéke nem haladja meg a környezet asszimilációs, szennyezőanyag- feldolgozó kapacitását.

23 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 5 „Az a társadalom, melynek fenntartható az ökológiai lábnyoma, teljesen különbözik attól, amelyben az emberek nagy része napjainkban él.”

24 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 6 Az Első Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” Még mennyi katasztrófát kell megélnünk, hogy megértsük? Mi kell még ahhoz, hogy az egyre kiszámíthatatlanabbá váló holnapunk okát azonosítsuk a fenntarthatatlanná tett világunkkal? Van-e esélyünk még a fenntarthatatlant fenntarthatóvá változtatni? Tudunk-e a holnap iránti felelősséggel gondolkodni és cselekedni? Meg tudjuk-e változtatni tömegesen az értékrendünket, alá tudjuk-e rendelni egyéni érdekeinket a nagyobb közösségek, az emberiség és a Föld érdekeinek?

25 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 7 Megjegyzésem a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) Jelentéséhez 1. (csak az agrárgazdaságot érintő kérdésre térek ki) „Agrárgazdaság: kihasználatlan adottságok Az agrárgazdaság teljesítményét a mező-, a vad- és az erdőgazdálkodás, a halászat, valamint az élelmiszeripar együttesen adja. Ez a hazai gazdaság bruttó kibocsátásnak 8,4%-a volt 2006-ban. Az agrárgazdaság hozzáadott értéke ennél alacsonyabb: 6,6%. Az agrárgazdaságban dolgozott az összes foglalkoztatott 8,1%-a, míg a mezőgazdaságban 4,3, az erdőgazdálkodásban 0,4, az élelmiszeriparban 3,4%-uk tevékenykedett.”(NFFT Jelentés 2009)”

26 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG 8 Megjegyzésem a NFFT Jelentéséhez 2. Az „agrárgazdaság” (fogalmilag hibásan vagy sem) ágazatként értelmezett a napi közhasználatban, sajnos a JELENTÉSBEN is. Lehetséges ágazatként is értelmezni, de ennek hiányzik ma a komplex irányítási rendszere. Nem azért kell változtatni ezen, mert elavult, hanem azért, mert ez az út járhatatlan.

27 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK1 A mezőgazdaság bruttó termelési értékének volumenindexe1938–2007 (1934–38. évek átlaga=100,0) ÉVNöv.termÁll.teny.Mg össz ,12105,21100, ,0599,6877, ,79260,91200, ,00254,31196, ,82160,75130, ,69148,45171, ,29146,19135,11

28 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 2 A mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékeinek alakulása 1988 évi áron számolva [milliárd Ft] Növ. Term Áll. Teny ,97268 Mg. Össz

29 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 3 A mezőgazdasági szervezetek bruttó termelési értékeinek alakulása 1989 és 1993-ban Gazdaság1989 Md. Ft. % 1993 Md. Ft. % Á.G.48 15,86 2,9 MgSZ ,5 G.T ,3 Kis és Magán term , ,2 Összesen

30 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 4 gazdaságtípusok száma ÁG db MgSZ db Kis és Magán.ter. Millió db , , ,2

31 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 5 gazdaságtípusok száma ÁG/ha MgSZ /ha Kis és Magán.ter. /ha ,

32 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 6 A foglalkoztatottak számának alakulása az élelmiszergazdaságban [ ezer fő ] Mg.ErdőÉlelm.Nemzetgazd

33 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 7 A magyar mezőgazdaság millió ha természeti és földrajzi adottság Átlagos földterület ÁG 7138 ha MGTSZ 4179 ha 1,4 millió magán 0,25 ha 50 ezer traktor 12 ezer kombájn 30 ezer gk 15 ezer magajárógép 575 ezer foglalkoztatott 120 ezer felsőfokú végzettségű 600 ezer nyugdíjas 1,4 millió kistermelő

34 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 8 GÉPESÍTÉSI ADATOK ha mezőgazdasági területre jutó traktor és motor kapacitás megoszlása OrszágTraktor db Motorteljesítmény kw NSZK Hollandia Olaszország Franciaország Lengyelország Magyarország 8538

35 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 9 A mezőgazdasági termelésben lévő erőgéppark megoszlása db ÉVTraktorKombájnTgkMagajáró x x

36 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 10 A mezőgazdasági termelésben lévő erőgéppark motorteljesítmény megoszlása kw ÉVTraktorKombájnTgkMagajáró x x

37 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 11 Az agrárválság (1992- től): a mezőgazdasági termelés visszaesése (évente 1988-as árakon100 md Ft), és a szociális feszültség, (mintegy 1,5 millió megszűnt foglalkoztatású munkaerő mezőgazdaságba kényszerítése - együttes hatása. Az a politika, amely az agrárválságot nem oldotta meg, de a vidék összes gondját a mezőgazdaság nyakába varrta véglegesen megbukott! KIÚT: A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE!

38 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 1 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM: Kibontakozóban van egy új társadalomfejlődési stádium, amelyben a társadalom szerkezetét és működését a tudásáramlás, a tudáselosztás, valamint a tudásfeldolgozás és tudásalkalmazás határoz meg. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: Ahol a gazdaság, a társadalom és a kultúra alapvetően az információk gyártására, cseréjére, értékesítésére épül. A TUDÁS és az INNOVÁCIÓ térhódítása: a biomassza komplex hasznosítása, az agrárlogisztikai rendszerek kialakítása, a biotechnológia fejlesztése, a vízgazdálkodás fejlesztése. A VIDÉKGAZDASÁG FEJLESZTÉSE (nem a vidéki gazdaság fejlesztése!)

39 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 2 A vidékgazdaság: A vidéki térségekben az ágazatok komplex rendszerét fenntartható módon fejlesztő gazdaság, amely a technológiákra, a regionális tervezésre, a biológiai sokféleség védelmére, a mezőgazdaságra, a halászatra és erdészetre valamint a kertészetre, társadalmi infrastruktúrára, turizmusra, oktatási és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozik, amely figyelembe veszi a vidéki térségek, közösségeik sajátos feltételeit, tiszteletben tartván a szubszidiaritás és a szolidaritás alapelveit.

40 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 3 A vidéki térségek gazdasági funkciói: biztosítja a lakosság élelmiszer- szükségleteinek kielégítését; megújítható nyersanyagokat állít elő; teret ad a kis- és közepes méretű vállalatoknak; alapul szolgál az üdüléshez és turizmushoz; megőrzik a genetikai erőforrásokat.

41 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 4 A vidéki térségek ökológiai funkciói: megőrizni az élet alapjait képező természeti faktorokat (föld, víz, levegő) úgy, hogy ésszerű és fenntartható módon használják azokat; megőrizni a rendelkezésre álló és környezeti funkciót betöltő biotópokat és „zöld tereket”; fenntartani és megőrizni a tájat; megőrizni és védeni a biológiai sokféleséget, főleg a genetikai sokféleséget, a fajok és a tájak sokféleségét; a szükséges jogi eszközök és a megfelelő ökológiai feltételek biztosításával védeni a vadon élő állatokat.

42 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 5 A mezőgazdaság - (multifunkcionális) agrárgazdaság Az élelmiszerellátás biztonságának garantálása. Megújítható nyersanyagok termelése. A táj megőrzése és gondozása. A vidéki értékek, életstílusok, kulturális értékek megőrzése. A túlélésünk szempontjából életbevágó elemek (talaj, víz, levegő) egészséges állapotának megőrzése. A vidéki térségek életben maradásának elősegítése, hogy a vidéki térségekben megmaradjon az egészséges gazdasági, társadalmi és kulturális élet.

43 BUDAPEST FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 6 BESZÉDES PROGRAM-VIDÉKFEJLESZTÉS A Duna-Tisza Csatorna kapcsolatot teremt a Tisza-mente integrált területfejlesztését, vidékfejlesztését és környezetgazdálkodását célul tűző Vásárhelyi-tervvel. A Tisza teljes magyarországi szakaszának hajózhatóvá tétele mellett a Közép-Magyarországi Régióban találkozó és a Duna- Tisza közét is érintő transz-európai közlekedési folyosók mentén a logisztikai és tranzit funkciókra épülő, a környezeti tényezőkre fokozottan érzékeny gazdaságfejlesztés valósítható meg. A megépülő infrastruktúrák egyben lehetőséget teremtenek a vidékfejlesztés eszközeinek felhasználásával egy diverzifikált, sok lábon álló, integrált térségi gazdaság- és társadalomépítésre.

44 BUDAPEST Köszönöm a figyelmet ELÉRHETŐSÉGEIM: Telefon:


Letölteni ppt "BUDAPEST 2010. 12. 07. Az ÖKOLÓGIA, A FENNTARTHATÓSÁG, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE Dr. Nacsa János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések