Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805.

Az előadások a következő témára: "Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805."— Előadás másolata:

1 Csokonai Vitéz Mihály

2

3 Egyénisége: nyitott, sokféle hatást befogadó (l
Egyénisége: nyitott, sokféle hatást befogadó (l. „Cimbalom”); költészetében ott van a kor minden fontos művészeti törekvése és stílusirányzata: klasszicista gondolati ódák (Az estve, Konstancinápoly), rokokó szerelmi dalok, (Tartózkodó kérelem, A boldogság), szentimentális elégiák (A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz), népies helyzetdalok (Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz), vígeposzai (Békaegérharc, Dorottya,) drámái (A méla Tempefői, Az özvegy Karnyóné)

4

5 Sorsa „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” (A méla Tempefői) („méltóztasson hathatós pártfogása által lételt adni az én Múzsámnak, hogy az már tovább homályban ne üljön…” – Koháry Ferenc grófnak Õstehetség (poeta natus) és tudós költõ (poeta ductus) – kora egyik legműveltebb embere

6

7 Élete Debrecen (1780-tól diák, 1788-tól főiskolai hallgató, majd teológus hallgató), önképzőkör, nyelvtanulás, fordítás, könyvtár, 1794-től tanít is– Kiskunhalas (legáció), Buda (1795) – kicsapatás-Sárospatak (jog) – Pozsony (1796, Diétai Magyar Múzsa) – Komárom (mecénást keres– Vajda Julianna (1797)

8 Állás keresés - Dunántúl (Keszthely, Kaposvár, Kisasszond) – Csurgón helyettes tanár (1799–1800) – Debrecen Egyszemélyes hetilapja: Diétai Magyar Múzsa (11 szám) 1800 gyalog Debrecenbe – tűzvész (1802) 1804 halotti versek (Rhédey grófné temetése)- tüdőgyulladás 1805. január 28-án meghal.

9

10 Készülődés 1785-1790 Iskolaévek és „költői inasévek”
A poétai osztályokban a versírás: házi feladat! Tudatosság és formakészség Iskolai hatások s újszerű tartalmak Ekkor keletkezett verseinek – Az estvének és a Konstancinápolynak – első változatai mutatják tehetségét (l. a tájleíró részek)

11 A felívelés 1790-1794 Tájékozódik a kortárs magyar és a világ-
irodalomban Kapcsolata Kazinczyval, Pálóczi Horváthtal Érdeklődik a közélet kérdései iránt (Lásd: Magyar! Hajnal hasad) Szerelmes versek (Csókok című kísérlet) Békaegérharc, Tempefői, Az estve, Konstancinápoly

12 A csalódások korszaka 1795-1798
Kicsapatása után egy évig nem ír Pályakeresés (jog? mérnökség?) „Tudós koldulás” Diétai Magyar Múzsa Lilla (A boldogság, Az esküvés, A szeplő) Újesztendei gondolatok

13 Utolsó évei 1798-1805 Dorottya A Magánossághoz A tihanyi Ekhóhoz
Csurgón: tanárkodás május 26. – február 21.) Cultura Az özvegy Karnyóné s két Szeleburdiak Jövendölés az első oskoláról Somogyban Újra Debrecen (1800) Leszámolás a reménnyel: A Reményhez 1802. július 11: tűzvész Terve: hőseposz Árpádról Ars poeticája: Az ember, a poézis első tárgya Életében megjelent két kötete: Kleist: A tavasz (műfordítás) Dorottya (komikus eposz) 1804. április 15-én Nagyváradon Rhédey grófné temetésén: Halotti versek 1805. január 28-án halt meg

14 Az estve 1. A vers az alkony leírásával kezdődik. Szín- és hanghatásokra, illatélményekre keress példákat a leíró (pictura) részben! 2. Mutasd be az alkonyi természet ideálvilágának jelenségeit idézetekkel! 3. Sorold fel, milyen bűnök, igazságtalanságok hiányoztak az ősi, eszményített társadalomban! Keress egyezéseket a negatív festés módszerével megjelenített képek és Rousseau tanításai között!

15 Az estve (Rousseau!) (két változat: 1789, 1794)
Pictura (az érzelmekre hat) és szentencia (az értelemre hat elsősorban) Tájleíró rész, az alkonyi erdő; „tündöklő hintó”, „pirult horizont”, „aranyos felhők”, „fűszerszámozott theátrom”, „vidám melancholia” Költői eszközök: megszemélyesítés, díszítő jelzők, alliterációk Kulcsfogalom: a csönd

16 A 2. részben kulcsfogalom: a lárma
A magántulajdon átka: „Bódult emberi nem, hát szabad létedre  Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?” Az elvont eszmék érzékletes megjelenítése: „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, / Miolta a miénk nevezet elüle.” „Nem vólt még koldúsa akkor a törvénynek / Nem született senki gazdagnak, szegénynek.” Az ember eredendően jó, rosszá a társadalom teszi: „gonosz erkölccsel senki sem született.”

17 Ellentétek a versben a természet és a társadalom
fény sötétség, „setét éj” gráciák tánca részeg tolongás szépség durvaság, közönségesség harmónia diszharmónia

18 3. rész: a vers befejezése, a kép és a gondolat szellemes és optimista össze- kapcsolása: „Téged még, óh legszebb hangú szimfónia, Ingyen is hallgathat minden emberfia” Verselése: hangsúlyos (felező tizenkettes)

19 Konstancinápoly (1794) = Egy város leírása (1785?) Voltaire! (Mahomet)
Montesquieu (Perzsa levelek) A nagyváros látványa (pictura)  felvilágosult valláskritika (szentencia) „Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!   Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?” Az egykori idillinek vélt idő felidézése: „Míg az emberi nem hajdan a természet Együgyü keblében nyugva heverészett,(...) Állott a természet örök építménye, Élt az emberiség legszentebb törvénye.”

20 Óhaja: „Természet! emeld fel örök törvényedet” Derülátása: „E kézzel fogható setétség eltűnik” Verselése: (mint az Estvéé) hangsúlyos, felező tizenkettes

21 Debrecen

22 Pozsony

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36