Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ISMERETELMÉLET. Kollokvium Előadások: Előadások:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ISMERETELMÉLET. Kollokvium Előadások: Előadások:"— Előadás másolata:

1 ISMERETELMÉLET

2 Kollokvium Előadások: Előadások: Ismeretelmélet Ismeretelmélet Tankönyv: Tankönyv: Forrai G., Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, Forrai G., Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002.

3 Ismeretelmélet Episztemológia: Episztemológia: a tudás mibenlétének és feltételeinek tana a tudás mibenlétének és feltételeinek tana epist ēmē : tudás ( ↔ doxa: vélemény) epist ēmē : tudás ( ↔ doxa: vélemény) Főbb kérdései: Főbb kérdései: I. Mi a tudás? II. Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink? (szkepticizmus) III. Hogyan igazoljuk hiteinket? IV. Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek) V. Létezik-e a priori tudás?

4 I. A tudás A tudás fajtái: Tudás ismeretség (acquaintance) által: Tudás ismeretség (acquaintance) által: „Sanyika ismeri Béla bácsit.” „Sanyika ismeri Béla bácsit.” „to know” = „tudni”, „ismerni” „to know” = „tudni”, „ismerni” Képesség-tudás: Képesség-tudás: „Sanyika tud biciklizni.” „Sanyika tud biciklizni.” Propozícionális tudás: Propozícionális tudás: „Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.” „Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.” p: „A méz a felső polcon van.” ↔ p: „A méz a felső polcon van.” ↔ S: Sanyika ↔ „A méz a felső polcon van.” S: Sanyika ↔ „A méz a felső polcon van.”

5 A feladat S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha … S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha … Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? Elégséges és szükséges feltételek Elégséges és szükséges feltételek Ellenőrzés: gondolatkísérletekkel Ellenőrzés: gondolatkísérletekkel

6 1. megoldási kísérlet Feltétel: Feltétel: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. (azt) hiszi, hogy p.

7 1. megoldási kísérlet Feltétel: Feltétel: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. (azt) hiszi, hogy p. Ellenőrzés: Ellenőrzés: Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯ Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯

8 2. megoldási kísérlet Feltétel: Feltétel: Tudni csak igaz dolgot lehet. Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. hiszi, hogy p, 2. p igaz.

9 2. megoldási kísérlet Feltétel: Feltétel: Tudni csak igaz dolgot lehet. Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. hiszi, hogy p, 2. p igaz. Ellenőrzés: Ellenőrzés: Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag atomos szerkezetű. ↯ Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag atomos szerkezetű. ↯

10 3. megoldási kísérlet Feltétel: Feltétel: A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik. A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik. Definíció: Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. p igaz, 2. S hiszi, hogy p, 3. S igazoltan hiszi, hogy p.

11 Platón, Theaitétosz „Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d) „Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d) „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d) „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

12 Az igazolás erőssége Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között? Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között? Infallibilizmus: Infallibilizmus: Az igazolásból következik az igazság. Az igazolásból következik az igazság. Hamis, de igazolt hit nem lehetséges. Hamis, de igazolt hit nem lehetséges. Fallibilizmus: Fallibilizmus: Az igazolásból nem következik az igazság. Az igazolásból nem következik az igazság. Hamis, de igazolt hit lehetséges. Hamis, de igazolt hit lehetséges.

13 Infallibilizmus A tudás infallibilista definíciója: A tudás infallibilista definíciója: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. S hiszi, hogy p, 2. S (infallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. Nem létezik hamis tudás. Nem létezik hamis tudás. Probléma: A definíció túl erős; a szkeptikus érvek miatt nem létezne tudás. Probléma: A definíció túl erős; a szkeptikus érvek miatt nem létezne tudás. Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis tudom, hogy most előadást tartok. Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis tudom, hogy most előadást tartok.

14 Fallibilizmus A tudás fallibilista definíciója: A tudás fallibilista definíciója: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. p igaz, 2. S hiszi, hogy p, 3. S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. Probléma: Gettier-probléma Probléma: Gettier-probléma Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, amiről Anna nem tud. Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, amiről Anna nem tud.

15 A tudás módosított definíciója Definíció: Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha 1. p igaz, 2. S hiszi, hogy p, 3. S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p, 4. ……………………. Mi álljon a kipontozott helyen? Mi álljon a kipontozott helyen? Mi az, ami a hit és az igazság közötti szakadékot képes áthidalni? Mi az, ami a hit és az igazság közötti szakadékot képes áthidalni?

16 Három javaslat Megdönthetőségelmélet: Megdönthetőségelmélet: 4. Az igazolás megdönthetetlen, azaz nincs olyan igaz kijelentés, ami keresztülhúzná az igazolást. pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták.” pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták.” Oksági elmélet: Oksági elmélet: 4. A hit megfelelő oksági lánc révén ered abból a tényből, amely a hitet igazzá teszi. pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági lánc. pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági lánc. Kontrafaktuálisok: Kontrafaktuálisok: 4. Ha p nem volna igaz, S nem hinné azt, hogy p. 5. Ha p igaz volna, S akkor is azt hinné azt, hogy p. pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van. pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van.

17 Kontrafaktuálisok A □ → B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet A □ → B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis Lehetséges v 1 v 2 … Lehetséges v 1 v 2 … A □ → B igaz: A □ → B igaz: 1. ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A □ → B üresen igaz), vagy 2. ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban B is igaz (A □ → B nem üresen igaz).

18 II. Szkepticizmus szkeptomai: „megvizsgálok” szkeptomai: „megvizsgálok” A szkepszis értelmezései: A szkepszis értelmezései: Pozitív tanítás Pozitív tanítás Semmit sem tudhatunk. Semmit sem tudhatunk. Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk. Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk. Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott kihívás Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott kihívás Honnan tudod …? Honnan tudod …?

19 Történeti áttekintés Pürrhoni szkepticizmus Pürrhoni szkepticizmus Pürrhon (i.e ): az ítéletek felfüggesztése (epokhé) az ataraxia érdekében Pürrhon (i.e ): az ítéletek felfüggesztése (epokhé) az ataraxia érdekében „A szkepticizmus az a művészet, amely minden lehetséges módon szembeállítja egymással a megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az egymással szemben álló dolgok és érvek egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, azután a lélek megnyugvásához jut el.” (Sextus Empiricus) „A szkepticizmus az a művészet, amely minden lehetséges módon szembeállítja egymással a megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az egymással szemben álló dolgok és érvek egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, azután a lélek megnyugvásához jut el.” (Sextus Empiricus) Akadémiai szkepticizmus Akadémiai szkepticizmus mérsékeltebb irányzat mérsékeltebb irányzat A valószínűbb elméletet kell elfogadni. A valószínűbb elméletet kell elfogadni. Descartes Descartes szkeptikus argumentumok szkeptikus argumentumok

20 A módszertani és a problematikus szkepticizmus Descartes, Elmélkedések, 1641 Descartes, Elmélkedések, 1641 Szkeptikus érvek: Szkeptikus érvek: érzéki csalódás érzéki csalódás álomargumentum álomargumentum démonargumentum démonargumentum Descartes: módszertani szkepszis Descartes: módszertani szkepszis A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére. A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére. Problémák: Problémák: A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független hiteink helyességétől. A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független hiteink helyességétől. Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja a privát tudat adata. Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja a privát tudat adata. Descartes után: problematikus szkepszis Descartes után: problematikus szkepszis A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok. A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok.

21 Szkeptikus érvek Tévedésen alapuló érvek: Tévedésen alapuló érvek: Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit. Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit. Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában. Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e? Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e? Hipotézisen alapuló érvek: Hipotézisen alapuló érvek: Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan tévedünk. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan tévedünk. Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában. Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben? Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben? Pl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartályban Pl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartályban Az észlelés közvetett elméletén alapuló érvek Az észlelés közvetett elméletén alapuló érvek A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást. A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást. Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák? Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák? Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem észleljük őket? Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem észleljük őket?

22 Lehetséges válaszok Bagatellizálás Bagatellizálás A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez. A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez. Direkt cáfolat Direkt cáfolat Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat. Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat. Hamis premissza kimutatása Hamis premissza kimutatása Pl. az észlelés közvetett elméletének elvetése Pl. az észlelés közvetett elméletének elvetése A valóság átértelmezése A valóság átértelmezése Pl. Berkeley: az anyag nem létezik Pl. Berkeley: az anyag nem létezik fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló konstrukciók fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló konstrukciók behaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciók behaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciók A tudás fogalmának átértelmezése A tudás fogalmának átértelmezése Pl. a tudás infallibilista definíciójának elvetése Pl. a tudás infallibilista definíciójának elvetése

23 III. Igazolás Igazolhatók-e hiteink? Igazolhatók-e hiteink? Regresszus-érv: az igazolás nem lehetséges Regresszus-érv: az igazolás nem lehetséges 1. Minden hitünk más hiteink segítségével igazolható. 2. Az igazolás fa-szerkezetet mutat. 3. A fa egyes ágai vagy a. igazolatlan hitekben végződnek, vagy b. végtelenül folytatódnak, vagy c. visszakanyarodik már említett hitekhez, vagy d. alapvető hitekben végződnek. 4. a., b. és c. esetben hitünk nem igazolt. 5. Alapvető hitek nem léteznek. Tehát egyetlen hitünk sem igazolható. Tehát egyetlen hitünk sem igazolható.

24 Igazoláselméletek Az igazoláselméletek a regresszus-érvre adott lehetséges válaszok alapján csoportosíthatók: Az igazoláselméletek a regresszus-érvre adott lehetséges válaszok alapján csoportosíthatók: Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl S hiteinek körén Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl S hiteinek körén fundácionalizmus: 5.-t támadja fundácionalizmus: 5.-t támadja koherentizmus: 2.-t támadja koherentizmus: 2.-t támadja Externalista igazoláselméletek: túllépnek S hiteinek körén Externalista igazoláselméletek: túllépnek S hiteinek körén megbízhatóságelmélet: 1.-t támadja megbízhatóságelmélet: 1.-t támadja

25 Fundácionizmus Kétfajta hit: Kétfajta hit: nem alapvető hitek (épület váza) nem alapvető hitek (épület váza) alapvető hitek (épület alapja) alapvető hitek (épület alapja) Az igazolás fundácionista definíciója: Az igazolás fundácionista definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha 1. S hite p-ben alapvető hit, vagy 2. S hite p-ben alapvető hitre épül.

26 Fundácionizmus Melyek az alapvető hitek? Melyek az alapvető hitek? Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük való hit garantálja az igazságukat Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük való hit garantálja az igazságukat klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem.”) klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem.”) Descartes: cogito Descartes: cogito Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit nem garantálja az igazságukat Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit nem garantálja az igazságukat „önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a fejem.”) „önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a fejem.”)

27 Koherentizmus Csak egyfajta hittípus létezik. Csak egyfajta hittípus létezik. Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja. Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja. Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn átszőtt deduktív és induktív következések Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn átszőtt deduktív és induktív következések Az igazolás globális jelleget ölt Az igazolás globális jelleget ölt Az igazolás koherentista definíciója: Az igazolás koherentista definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben koherens S összes többi hitével. S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

28 Megbízhatóságelmélet Az internalista elméletek problémája: Az internalista elméletek problémája: Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra. Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra. Externalista elmélet: Externalista elmélet: Az igazolást az igazság révén határoztuk meg. Az igazolást az igazság révén határoztuk meg. Megbízható folyamatok: Megbízható folyamatok: észlelés, következtetés, stb. észlelés, következtetés, stb. Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója: Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki. S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

29 IV. Érzékelés és észlelés Érzékelés (sensation): a külvilág ingereinek érzékszervi rögzítése és idegi továbbítása az agy felé a külvilág ingereinek érzékszervi rögzítése és idegi továbbítása az agy felé érzéklet: vörös fény érzéklet: vörös fény Észlelés (perception): az érzékletek magasabb szintű integrációja az agykéregben az érzékletek magasabb szintű integrációja az agykéregben észlelet: paradicsom észlelet: paradicsom moonwalking bear moonwalking bear

30 1. Érzékelés Az érzékleti modalitások és abszolút küszöbeik: Az érzékleti modalitások és abszolút küszöbeik: ÉrzékKüszöb Látás Gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszakában Hallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 liter vízben Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben Tapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra hullva

31 Weber-Fechner-törvény

32 2. Észlelés Funkciói: Funkciói: Felismerés: a tárgyaknak egy kategória alá rendelése (Ez egy autó) Felismerés: a tárgyaknak egy kategória alá rendelése (Ez egy autó) Lokalizáció: a tárgy távolságának és mozgásának észlelése (Az autó balról közeledik) Lokalizáció: a tárgy távolságának és mozgásának észlelése (Az autó balról közeledik) Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó ingerek között Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó ingerek között

33 Lokalizáció figura és háttér figura és háttér csoportosítás csoportosítás proximitás hasonlóság zártság jó folytatás

34 Lokalizáció távolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkal távolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkal monokuláris: monokuláris: relatív nagyság relatív nagyság takarás takarás relatív magasság relatív magasság perspektíva perspektíva mozgásparallaxis mozgásparallaxishttp://hps.elte.hu/~gszabo/Powerpoint/parallaxis.AVI binokuláris: binokuláris: parallaxis parallaxis diszparitás diszparitás textúragradiens textúragradiens

35 Lokalizáció mozgás észlelése mozgás észlelése stroboszkopikus mozgás stroboszkopikus mozgás indukált mozgás indukált mozgás valódi mozgás valódi mozgás szelektív adaptáció és mozgási utóhatás szelektív adaptáció és mozgási utóhatás

36 Felismerés Korai szakasz: a tárgy leírása primitív alkotórészekkel Korai szakasz: a tárgy leírása primitív alkotórészekkel vonásdetektorok, geonok vonásdetektorok, geonok Késői szakasz: a tárgy leírásának összehasonlítása a tárgyaknak az emlékezetben őrzött leírásával Késői szakasz: a tárgy leírásának összehasonlítása a tárgyaknak az emlékezetben őrzött leírásával egyszerű és visszacsatolt hálózatok egyszerű és visszacsatolt hálózatok A kontextus szerepe A kontextus szerepe kétértelmű ábra kétértelmű ábra időbeli kontextushatás időbeli kontextushatás

37 Konstanciák világosság- és színkonstancia világosság- és színkonstancia a tárgy és a háttér viszonyán múlik a tárgy és a háttér viszonyán múlik alak és helykonstancia alak és helykonstancia észlelőrendszerünk az észleletből levonja a saját mozgásunkat észlelőrendszerünk az észleletből levonja a saját mozgásunkat nagyságkonstancia: nagyságkonstancia: a nagyság-távolság invariancia a nagyság-távolság invariancia illúziók (holdillúzió, Ames-szoba) illúziók (holdillúzió, Ames-szoba)

38 A konstanciák kialakulása Jean Piaget vizsgálatai a tárgykonstancia gyermekkori kialakulásáról: 4. hónap: a tárgy csak addig létezik, amíg látjuk. 4. hónap: a tárgy csak addig létezik, amíg látjuk. Ha a csörgőt letakarjuk egy zsebkendővel, a gyerek érdeklődése megszűnik. Ha a csörgőt letakarjuk egy zsebkendővel, a gyerek érdeklődése megszűnik. 8. hónap: a tárgy a cselekvési séma része. 8. hónap: a tárgy a cselekvési séma része. Zsebünkből elővesszük a kulcsot, és a párna alá tesszük. Többszöri ismétlés után a gyerek ott kezdi keresni, ahol előbukkant. Zsebünkből elővesszük a kulcsot, és a párna alá tesszük. Többszöri ismétlés után a gyerek ott kezdi keresni, ahol előbukkant. 1. év: a tárgykonstancia még nem stabil, a cselekvési séma még fölékerekedhet. 1. év: a tárgykonstancia még nem stabil, a cselekvési séma még fölékerekedhet. A gyerek elbúcsúzik apjától az állomáson, majd hazaérve megdöbben, hogy nincs otthon az apja. A gyerek elbúcsúzik apjától az állomáson, majd hazaérve megdöbben, hogy nincs otthon az apja. 1,5-2 év: a tárgy kiszakad a cselekvési sémából, konstanciája stabilizálódik. 1,5-2 év: a tárgy kiszakad a cselekvési sémából, konstanciája stabilizálódik. Egy ceruzát papírba csomagolnak, majd egy dobozzal együtt letakarják egy inggel. Mellé egy zsebkendőt tesznek, és ezt egy kabáttal takarják le. A gyerek rögtön megtalálja a ceruzát. Egy ceruzát papírba csomagolnak, majd egy dobozzal együtt letakarják egy inggel. Mellé egy zsebkendőt tesznek, és ezt egy kabáttal takarják le. A gyerek rögtön megtalálja a ceruzát.

39 Az észlelés és tárgyai Észlelési aktus: Észlelési aktus: észlelés tárgya + észlelési tapasztalat észlelés tárgya + észlelési tapasztalat Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat független egymástól. Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat független egymástól. a váza és tulajdonságai a váza és tulajdonságai illúziók és hallucinációk illúziók és hallucinációk

40 Müller-Lyer-illúzió

41 Zöllner-illúzió

42 Poggendorf-illúzió

43 Hering-illúzió

44 Herman-rács

45 Alakváltó ábrák

46 Lehetetlen ábrák

47 Az észlelési tapasztalat és tárgyának lehetséges viszonyai Realizmus Realizmus közvetlen közvetlen közvetett közvetett naiv naiv tudományos tudományos Antirealizmus Antirealizmus idealizmus fenomenelizmus

48 Közvetlen realizmus Hétköznapi álláspont: közvetlen realista Hétköznapi álláspont: közvetlen realista realista: a tárgyak rendelkeznek észlelhető tulajdonságokkal realista: a tárgyak rendelkeznek észlelhető tulajdonságokkal Az asztal tényleg barna. Az asztal tényleg barna. közvetlen: mi ezeket a tulajdonságokat észleljük közvetlen: mi ezeket a tulajdonságokat észleljük Ezt a barnaságok látjuk. Ezt a barnaságok látjuk. Probléma: illúzió-argumentum Probléma: illúzió-argumentum Mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? Mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? Az asztal nem lehet, hiszen az egyik esetben nincs jelen. Az asztal nem lehet, hiszen az egyik esetben nincs jelen.

49 Közvetett realizmus század: közvetett realizmus század: közvetett realizmus Az észlelés során nem magát a tárgy tulajdonságait észleljük, hanem egy ideát / érzetadatot, amely hasonlít a tárgyhoz. Az észlelés során nem magát a tárgy tulajdonságait észleljük, hanem egy ideát / érzetadatot, amely hasonlít a tárgyhoz. Az introspekcióval szemlélt idea révén okságilag következtetünk a tárgyra. Az introspekcióval szemlélt idea révén okságilag következtetünk a tárgyra. Nem az asztalt észleljük, hanem az asztal ideáját önmagunkban. Nem az asztalt észleljük, hanem az asztal ideáját önmagunkban. Probléma: szkepticizmus Probléma: szkepticizmus Honnan tudjuk, hogy a közvetlenül észlelt ideák hűen jelenítik meg a külvilágot? Honnan tudjuk, hogy a közvetlenül észlelt ideák hűen jelenítik meg a külvilágot? Tényleg az asztal áll-e az asztal ideája mögött? Tényleg az asztal áll-e az asztal ideája mögött?

50 Antirealizmus Antirealizmus: kísérlet az észlelt ideák és a külső tárgyak közötti szakadék megszüntetésére Antirealizmus: kísérlet az észlelt ideák és a külső tárgyak közötti szakadék megszüntetésére Idealizmus: a tárgy nem létezik, az ideák Isten elméjében állnak fenn Idealizmus: a tárgy nem létezik, az ideák Isten elméjében állnak fenn Fenomenalizmus: a tárgy nem más, mint folyamatosan fennálló észlelési lehetőség Fenomenalizmus: a tárgy nem más, mint folyamatosan fennálló észlelési lehetőség Az asztal az a folyamatosan fennálló lehetőség, hogy ha oda nézek, egy asztalt látok. Az asztal az a folyamatosan fennálló lehetőség, hogy ha oda nézek, egy asztalt látok. Probléma: Probléma: Hogyan állhatnak fenn az észlelési lehetőségek, ha nincs mögöttük egy tárgy? Hogyan állhatnak fenn az észlelési lehetőségek, ha nincs mögöttük egy tárgy? Hogyan láthatok én mindig egy asztalt, ha nem épp egy ott levő asztal miatt? Hogyan láthatok én mindig egy asztalt, ha nem épp egy ott levő asztal miatt?

51 Naiv és tudományos realizmus Naiv realizmus: minden észlelt tulajdonság létezik az észleléstől függetlenül Naiv realizmus: minden észlelt tulajdonság létezik az észleléstől függetlenül Tudományos realizmus: csak a tudomány által meghatározott tulajdonságok léteznek az észleléstől függetlenül Tudományos realizmus: csak a tudomány által meghatározott tulajdonságok léteznek az észleléstől függetlenül Kombinációk: Kombinációk: RealizmusNaivTudományos Közvetett✕✓ Közvetlen✓✕

52 Az illúzió-argumentum megoldásai Probléma: A közvetlen realizmusban mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? Probléma: A közvetlen realizmusban mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? Maga az asztal nem lehet, hiszen az illuzórikus észlelés esetében nincs jelen. Maga az asztal nem lehet, hiszen az illuzórikus észlelés esetében nincs jelen. Három megoldás: Három megoldás: Oksági értelmezés Oksági értelmezés Határozói értelmezés Határozói értelmezés Intencionális értelmezés Intencionális értelmezés

53 Az illúzió-argumentum megoldásai Oksági értelmezés: az észlelés során a tárgy oksági kapcsolatban áll velünk. Oksági értelmezés: az észlelés során a tárgy oksági kapcsolatban áll velünk. Nincs közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben, mert az illuzórikus észlelésből hiányzik az oksági kapcsolat. Nincs közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben, mert az illuzórikus észlelésből hiányzik az oksági kapcsolat. Határozói értelmezés: az észlelésnek nem csak tárgya van, hanem módja is (pl. polkát táncolni = „polkaszerűen” táncolni) Határozói értelmezés: az észlelésnek nem csak tárgya van, hanem módja is (pl. polkát táncolni = „polkaszerűen” táncolni) A közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben a mód, ahogyan érzékelek, és különböző a tárgy, amit érzékelek. (Egy asztalt és egy széket asztalként látok.) A közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben a mód, ahogyan érzékelek, és különböző a tárgy, amit érzékelek. (Egy asztalt és egy széket asztalként látok.) Intencionális értelmezés: az észlelés hit és nem érzés Intencionális értelmezés: az észlelés hit és nem érzés Mivel hinni nem létező vagy hamis dologban is lehet, ezért a létező és a nem létező asztalt is észlelhetem. Mivel hinni nem létező vagy hamis dologban is lehet, ezért a létező és a nem létező asztalt is észlelhetem.

54 V. Az a priori tudás A priori tudás: a tapasztalatra nem szoruló tudás A priori tudás: a tapasztalatra nem szoruló tudás a priori: (a tapasztalás) előtt a priori: (a tapasztalás) előtt A posteriori tudás: a tapasztalaton alapuló tudás A posteriori tudás: a tapasztalaton alapuló tudás a posteriori: (a tapasztalás) után a posteriori: (a tapasztalás) után A priori kijelentések: A priori kijelentések: logikai törvények: „A = A” logikai törvények: „A = A” matematikai törvények: „Minden páros szám osztható kettővel.” matematikai törvények: „Minden páros szám osztható kettővel.” fogalmi összefüggések: „A piros egy szín.” fogalmi összefüggések: „A piros egy szín.” metafizikai tételek: „Létezik legtökéletesebb lény.” (Kant óta nem) metafizikai tételek: „Létezik legtökéletesebb lény.” (Kant óta nem)

55 A kijelentések osztályozása Metafizikai szempont: Metafizikai szempont: 1. Szükségszerű: ami igaz, és nem is lehetne másképp 2. Kontingens: ami igaz, de lehetne másképp Ismeretelméleti szempont: Ismeretelméleti szempont: 1. A priori: a tapasztalattól függetlenül tudható 2. A posteriori: a tapasztalat alapján tudható Szemantikai szempont: Szemantikai szempont: 1. Analitikus: csak a benne szereplő szavak jelentése teszi igazzá 2. Szintetikus ítélet: a benne szereplő szavak jelentése és a faktuális tényezők teszik igazzá Példák: Példák: „A Kékes 1016 méter magas.” „A Kékes 1016 méter magas.” „Minden agglegény nőtlen.” „Minden agglegény nőtlen.” „5 + 7 = 12” „5 + 7 = 12”

56 Hogyan függnek össze az osztályok? Empirista tradíció: Empirista tradíció: 1. szükségszerű = a priori = analitikus Pl. „Minden agglegény nőtlen.” Pl. „Minden agglegény nőtlen.” 2. kontingens = a posteriori = szintetikus Pl. „A Kékes 1016 méter magas.” Pl. „A Kékes 1016 méter magas.” Kant: Kant: Léteznek szükségszerű, a priori, szintetikus kijelentések. Léteznek szükségszerű, a priori, szintetikus kijelentések. Pl. „5 + 7 = 12”; az okság törvénye Pl. „5 + 7 = 12”; az okság törvénye Quine: Quine: Az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme. Az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme. Kripke: Kripke: A szükségszerűség és az aprioricitás nem függenek össze. A szükségszerűség és az aprioricitás nem függenek össze. „Katánghy Menyhért = Mikszáth Kálmán”: szükségszerű, de nem a priori „Katánghy Menyhért = Mikszáth Kálmán”: szükségszerű, de nem a priori „A párizsi méterrúd 1 méter hosszú”: a priori, de nem szükségszerű „A párizsi méterrúd 1 méter hosszú”: a priori, de nem szükségszerű


Letölteni ppt "ISMERETELMÉLET. Kollokvium Előadások: Előadások:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések