Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese."— Előadás másolata:

1 A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese Jubileumi Távhőszolgáltatási Szakmai Napok November Thermal Hotel Visegrád

2 I. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása

3 A NAK intézményi háttere > A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) önálló szervezeti egysége. > Az MFGI fő feladata a földtani és természeti erőforrásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások elvégzése, tér-adatbázisok felépítése. > A NAK 2012 áprilisában kormányzati döntés alapján jött létre. > Szakpolitikai felügyeletét az NFM szakállamtitkársága látja el. > Más minisztériumokkal és háttér- és tudományos intézetekkel is együttműködik.

4 A NAK tudományos és kommunikációs feladatai Kutatásaink > a klímaváltozásra, > az erőforrás szűkösségre, > az azokat kiváltó folyamatokra és hatásokra, > az üvegházhatású gázok hazai kibocsátás-csökkentésének lehetőségeire, > a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodásra irányulnak. Célja > hogy a létrejött „tudást” megismertesse, alkalmazásának létjogosultságát a döntéshozókban és a közvéleményben megerősítse.

5 Stratégiai tervezés a NAK-ban Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Éghajlati szemléletformálási terv Klímadialógus – internetes véleménycsere platform NÉS-2

6 II. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részei 1. Helyzetértékelés

7 Várható éghajlatváltozás Magyarországon - összefoglaló értékelés ( ) > Az évi középhőmérséklet, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. > Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. > Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. > Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%- os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak. > Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet. > Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni. > A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

8 ÜHG kibocsátások hosszú távú alakulása > Magyarország kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta 40 százalékkal csökkent. > Ennek elsődleges oka a szocialista nehézipar összeomlása volt, melynek következtében munkahelyek százezreit veszítettük el. > Másodlagos oka a szén földgázzal történő felváltása volt, mely súlyos függőséget keletkeztetett. > 2011-ben a kibocsátások legnagyobb része (71,2%) az energiaszektor számlájára írható, ezt követi a mezőgazdaság 13,1%-os, az ipari folyamatok további 10,0%-os, majd végül a hulladékszektor 5,2%-os részesedéssel.

9 Miért van szükség a NÉS megújítására? > A NÉS-1 kellő szakmai megalapozottsággal került kidolgozásra. > De nem vette figyelembe, hogy az éghajlatváltozás hatásai a térben differenciáltan jelentkeznek és a társadalmi-gazdasági rendszerek területi különbségeiből fakadóan az egyes térségek alkalmazkodóképessége is eltérő. > A NÉS-1 célrendszere és felépítése jelentős kettősséget mutatott: a mitigációs munkarészek jelentős túlsúlya jellemezte. – Az alkalmazkodásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. > A célok és intézkedések nem, vagy csak részben integrálódtak a as EU-s költségvetési időszak programjaiba. > Megvalósulásának nyomon követése nem megfelelően biztosított.

10 II. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részei 2. A magyarországi éghajlatpolitika stratégiai alapjai

11 A NÉS stratégiai keretei A nemzetközi klímapolitika, a hazai zöldgazdaság-fejlesztés és a változásokhoz történő alkalmazkodás átfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé. A nemzetközi klímapolitika, a hazai zöldgazdaság-fejlesztés és a változásokhoz történő alkalmazkodás átfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé.

12 II. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részei 3. Hazai Dekarbonizációs Útiterv

13 Hazai Dekarbonizációs Útiterv küldetése A HDÚ küldetése olyan tervezési mechanizmus elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a versenyképesség, a jólét, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó kibocsátás- csökkentési úton járuljunk hozzá a hazai zöldgazdaság fejlesztéséhez és a nemzetközi dekarbonizációs terhek megosztásához. Hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.

14 Ágazati cselekvési irányok és feladatok meghatározása Villamosenergia- termelés Épületek IparHulladékgazdálkodás KözlekedésMezőgazdaságErdők szénmegkötéseSzén-dioxid leválasztás, tárolás, hasznosítás

15 Az átmenet lehetőségei egy alacsony karbontartalmú gazdaság felé: szektorális minimum és maximum ÜHG- kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése Főbb következtetéseink: > A maximum ÜHG pályák esetében a nemzetgazdaság kibocsátása gyakorlatilag szinten marad illetve 2040 után kis mértékben (10%) csökkenhet. > A minimum pályák összegzése alapján elvi szinten(!) 2050-re egy közel 70%-os dekarbonizációs szint is elérhető lehet. > A közlekedés, az épületszektor és a hulladékgazdálkodás kibocsátása mindkét esetben csökken, ennek mértéke elsősorban a pénzügyi és szemléletformálási ösztönzők függvénye. > A gazdasági növekedés két hajtóereje, az ipar és a mezőgazdaság, nem tud jelentősen hozzájárulni a dekarbonizációs törekvésekhez a nem megfelelő irányba ösz- tönzött termelési szerkezet kialakítása miatt. A szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése (2010=100%)

16 Távhő a HDÚ-ban > A sokféle fejlesztési lehetőség miatt önmagában a távhő nem jelenik meg a HDÚ-ban. > Az épületszektor dekarbonizációjához viszont szükséges a távhő-hálózatok felújítása, > és a megújuló energiahordozókon alapuló távhő rendszerek megvalósítása.

17 A távhő, mint éghajlatvédelmi potenciál > Több mint magyar háztartás hő és melegvíz ellátása távhő-hálózaton keresztül történik. > Ez a teljes hazai épületállomány 1/7 része, > azonban ez több mint 90%-ban földgáz alapon kerül kiszolgálásra.

18 Kibocsátás csökkentési potenciál > A kapcsolt energiatermelésen keresztül már most is jelentős megtakarítást lehet(ne) elérni – a földgáz hatékony felhasználásával. > A kibocsátás egy kontrollálható pontban keletkezik, általában távol a városközponttól. > Tehát éghajlatvédelmi és közegészségügyi szempontból is fontos eszköz. BŐVEN VAN MÉG LEHETŐSÉG!

19 Dekarbonizációs lehetőségek > Meglévő hálózatok felújítása: > Fogyasztó oldali intézkedések: lakások energiahatékonysága, fűtés szabályozhatósága, helyi kisegítő rendszerek (napkollektorok – szállítási veszteség csökkentése) > Forrás oldali intézkedések: megújuló energiaforrások bevonása - biomassza és geotermia > Kettő az egyben: ÜHG-kibocsátás és energiafüggőség csökkentés > as EU keretben fontos célként kell megjelölni a távhő hálózatok fejlesztését.

20 A KEHOP átfogó célja 1. > A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. > Az átfogó cél elérése érdekében a KEHOP által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő horizontális céloknak kell érvényesülniük: > klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása, > erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása, > szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, > egészséges és fenntartható környezet biztosítása.

21 A KEHOP átfogó célja 2. Horizontális célokBeavatkozási irányokKözvetlen és közvetett specifikus célok Klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás  Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése;  Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése,  Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése; Természeti katasztrófák kockázatának csökkentése  Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére; Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása Megújuló energiaforrások alkalmazása  A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése;  A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése;  A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás- csökkentési célok végrehajtására; Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések  Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése;  Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása;  Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül;

22 A KEHOP prioritásstruktúrájának bemutatása Prioritási tengely megnevezéseAlap Teljes összeg (1123,8 mrd HUF) A keret százaléká ban (%) 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásKA309,927,57 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KA318,828,37 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekKA68,76,11 4. Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztésekERFA31,32,79 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KA 300,9 28,78 6. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök ERFA 66,1 5,88 7. Technikai segítségnyújtás KA 28,1 2,5

23 Miért fontos a távhő ellátás? > Lokalizált és jól kontrollálható kibocsátási pont: sok fogyasztó érhető el. > Megújuló energiaforrások integrálhatóak a távhő ellátásba. > Energiahatékonysági potenciállal rendelkezik. > A szabályozhatóság megteremtésével, a fogyasztók komfort érzete javul, ami egyben megtakarítási lehetőséggel is járhat, ha szemléletformálással társul.

24 II. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részei 4. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia

25 Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia küldetése A NAS küldetése az éghajlati változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása innovatív, a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai keretrendszer révén.

26 Az éghajlatváltozás hatásainak feltárása és cselekvési irányok meghatározása VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

27 A NATéR célkitűzései alkalmazkodással kapcsolatos döntések támogatása Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntések támogatása egy multifunkcionális geoinformációs rendszer létrehozásával és működtetésével. módszertanának továbbfejlesztése Az éghajlatváltozás hatáselemzését és az ehhez kapcsolódó adaptációs módszereket szolgáló adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés és klímamodellezés módszertanának továbbfejlesztése. Internetes alapú “mindent egy helyen üzlet”: Internetes alapú “mindent egy helyen üzlet”: információs csomópont minden érdeklődő érintett számára, ahol megbízható, objektív információhoz lehet hozzájutni, továbbá származtatott és feldolgozott adatokhoz az éghajlatváltozásról és más kapcsolódó szakpolitikai területekről.

28 A NATéR működési modelljének és használatának leírása alap- adat 1 adatfeldolgozás hitelesítés homogenizáció GIS elemzés NATéR adatbázis GIS elemzés & indikátorok NATéR metadatok NATéR nyilvános adatbázis alap- adat 3 alap- adat 2 alap- adat n NATéR-portál NATéR intranetNATéR internet

29 Természeti erőforrás kataszter (TerEK) > A természeti erőforrások egészére vonatkozó, azok aktuális mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó egységes, járási és települési szintű adatbázis. > Feladata, hogy területi szintű értékelést adjon a hazai természeti erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzőiről. > Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók készleteinek, primer erőforrásainak felhasználhatóságát milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák.

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese."

Hasonló előadás


Google Hirdetések