Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Éghajlatváltozás és fenntarthatóság – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia lehetőségei 2014. február 28. ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Éghajlatváltozás és fenntarthatóság – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia lehetőségei 2014. február 28. ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG."— Előadás másolata:

1 Éghajlatváltozás és fenntarthatóság – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia lehetőségei február 28. ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN ÖKO Munkacsoport Alapítvány Konferenciája, Paks Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Bencsik János MFGI igazgató-helyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Selmeczi Pál tervező-elemző

2 A NAK intézményi háttere > A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) önálló szervezeti egysége. > Az MFGI fő feladata a földtani és természeti erőforrásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások elvégzése, tér- adatbázisok felépítése. > A NAK 2012 áprilisában kormányzati döntés alapján jött létre. > Szakpolitikai felügyeletét az NFM szakállamtitkársága látja el. > Más minisztériumokkal és háttér- és tudományos intézetekkel is együttműködik.

3 Stratégiai tervezés a NAK-ban Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Éghajlati szemléletformálási terv Klímadialógus – internetes véleménycsere Platform NÉS-2

4 Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra? > Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű. > Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. > A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell jelenjenek. > A NÉS cél- és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, fókuszált megvalósítását és nyomon követését.

5 Miért van szükség a NÉS megújítására? > A NÉS-1 kellő szakmai megalapozottsággal került kidolgozásra. > De nem vette figyelembe, hogy az éghajlatváltozás hatásai a térben differenciáltan jelentkeznek és a társadalmi-gazdasági rendszerek területi különbségeiből fakadóan az egyes térségek alkalmazkodóképessége is eltérő. > A NÉS-1 célrendszere és felépítése jelentős kettősséget mutatott: a mitigációs munkarészek jelentős túlsúlya jellemezte. – Az alkalmazkodásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. > A célok és intézkedések nem, vagy csak részben integrálódtak a as EU-s költségvetési időszak programjaiba. > Megvalósulásának nyomon követése nem megfelelően biztosított.

6 A NÉS felépítése > I. Helyzetértékelés: Magyarországi éghajlat megfigyelt változásai. - Várható éghajlatváltozás Magyarországon. - ÜHG kibocsátások hosszú távú alakulása. > II. NÉS-1 felülvizsgálata: SWOT elemzés. - Ajánlások, javaslatok a NÉS-2 kidolgozásához. > III. A NÉS stratégiai keretei: küldetés, jövőkép, célrendszer. > IV. Hazai Dekarbonizációs Útiterv: forgatókönyvek, célok, cselekvési irányok. > V. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia: az éghajlatváltozás várható hatásai, sérülékenység vizsgálat, célok, cselekvési irányok. > VI. Partnerség az Éghajlatért Szemléletformálási Terv

7 I. Helyzetértékelés

8 Várható éghajlatváltozás Magyarországon - összefoglaló értékelés > Az évi középhőmérséklet, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. > Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. > Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. > Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak. > Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet. > Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni. > A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

9 ÜHG kibocsátások hosszú távú alakulása > Magyarország kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta 40 százalékkal csökkent. > Ennek elsődleges oka a szocialista nehézipar összeomlása volt, melynek következtében munkahelyek százezreit veszítettük el. > Másodlagos oka a szén földgázzal történő felváltása, mely súlyos energia- függőséget keletkeztetett. > 2011-ben a kibocsátások legnagyobb része (71%) az energiaszektor számlájára írható, ezt követi a mezőgazdaság 13%-os, az ipari folyamatok további 10%-os, majd végül a hulladékszektor 5%-os részesedéssel.

10 II.A magyarországi éghajlatpolitika stratégiai alapjai

11 A NÉS stratégiai keretei > A Stratégia küldetése  Az ágazati tervezést segítő, önálló célrendszert és konkrét cselekvési irányokat kitűző, azonban az ágazati fejlesztési törekvéseket „felül nem író” tervdokumentum.  A klímapolitika, a zöldgazdaság-fejlesztés és az alkalmazkodás átfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé. > A NÉS a időszakra (kitekintéssel 2050-re) készül, cselekvési irányai három időtávra kerültek meghatározásra:  rövidtáv: a – konkrét feladatok → Éghajlatváltozási Cselekvési Terv  középtáv: – stratégiai szintű cselekvési irányok  hosszútáv: évet követő, 2050-ig kitekintő időszak beavatkozási lehetőségei Nemzetpolitikai célokhoz és ágazati stratégiákhoz való viszony feltárása!

12 A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) egyesített célrendszere

13 III.Hazai Dekarbonizációs Útiterv

14 Hazai Dekarbonizációs Útiterv küldetése A HDÚ küldetése olyan tervezési mechanizmus elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a versenyképesség, a jólét, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó kibocsátás- csökkentési úton járuljunk hozzá a hazai zöldgazdaság fejlesztéséhez és a nemzetközi dekarbonizációs terhek megosztásához. Hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.

15 Dekarbonizáció (mitigáció): specifikus célok Az üvegházhatású gázok hosszú távú kibocsátás-csökkentése > A fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése. > Az energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság előmozdítása. > Azon technológiák, szolgáltatások és fogyasztói szokások elterjesztésének ösztönzése, melyek a természeti erőforrások igénybevételének mérséklése révén és a zárt anyagforgalmú rendszerek alkalmazásával segítik a karbonszegény gazdaság felé való átmenetet. > A dekarbonizáció zöldgazdaság-fejlesztési eszközként való megjelenítése. > A szén-dioxid természetes nyelőkapacitásainak megerősítése, valamint elnyeletése, anyagában történő hasznosítása és a geológiai közegben történő megkötés technológiai lehetőségeinek vizsgálata. > Kutatások, fejlesztések, innovációk, demonstrációs projektek támogatása.

16 Az átmenet lehetőségei egy alacsony karbontartalmú gazdaság felé: szektorális minimum és maximum ÜHG- kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése Főbb következtetéseink: > A maximum ÜHG pályák esetében a nemzetgazdaság kibocsátása gyakorlatilag szinten marad illetve 2040 után kis mértékben (10%) csökkenthet. > A minimum pályák összegzése alapján elvi szinten(!) 2050-re egy közel 70%-os dekarbonizációs szint is elérhető lehet. > A közlekedés, az épületszektor és a hulladékgazdálkodás kibocsátása mindkét esetben csökken, ennek mértéke elsősorban a pénzügyi és szemléletformálási ösztönzők függvénye. > A gazdasági növekedés két hajtóereje, az ipar és a mezőgazdaság, nem tud jelentősen hozzájárulni a dekarbonizációs törekvésekhez a nem megfelelő irányba ösz- tönzött termelési szerkezet kialakítása miatt. A szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése (2010=100%)

17 Ágazati cselekvési irányok és feladatok meghatározása Villamosenergia- termelés Épületek IparHulladékgazdálkodás KözlekedésMezőgazdaságErdők szénmegkötéseSzén-dioxid leválasztás, tárolás, hasznosítás

18 A legfontosabb cselekvési irányok: épületek Rövidtávú cselekvési irányok > A Nemzeti Energiastratégiában és az Energiahatékonysági Cselekvési Tervben is említett Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) mielőbbi elfogadása és végrehajtásának megkezdése. > A technológiai lehetőségek mellett a stratégiának ki kell térnie a szemléletformálásban (tudatos fogyasztás kialakítása) rejlő lehetőségek kihasználására is. Ez leghatékonyabban a civil szervezetek, önkormányzatok, szakmai tanácsadó hálózatok bevonásával valósítható meg. > Épületenergetikai követelmény-előírások következetes alkalmazása, valamint az épületenergetikai előírások fokozatos szigorítása, és azok betartásának ellenőrzése. Nem elegendő az épület burkolatára és szigetelésére koncentrálni, hanem figyelembe kell venni az építészeti megoldásokat, valamint az épületgépészet és fűtési rendszer egymásra ható jellemzőit, továbbá a megújuló energiaforrások integrálásának lehetőségét is. Hosszú távú cselekvési irányok > A dekarbonizációs követelmények és a ténylegesen bekövetkező éghajlati változások figyelembevételével a klímaváltozás, mint peremfeltétel teljes körű beépítése az épületenergetikai stratégiába, megvalósítási programokba és szabályozásba. sokak.web.elte.hu/OFKD_kalmanakos.pdf Középtávú cselekvési irányok > Fokozatosan el kell mozdulni a közel nulla energiafogyasztású, intelligens épületek építése felé (új építés és felújítás esetében egyaránt) az ehhez szükséges hazai gyártási és kivitelezési háttér megteremtésével, valamint a tudatos fogyasztói szemlélet kialakulásának és megerősödésének támogatásával. > A magyar épületállomány teljes megújítása érdekében a 2020-as évektől nagyrészt olyan pénzügyi konstrukciók kidolgozása és széleskörű alkalmazása szükséges, amelyek piaci alapon teszik lehetővé az épületenergetikai felújításokat.

19 IV. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

20 Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia küldetése A NAS küldetése az éghajlati változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása; innovatív, a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai keretrendszer révén.

21 Az éghajlatváltozás hatásai VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

22 Az éghajlatváltozás várható hatásai a természeti erőforrásokra: vizek Vízkészlet- gazdálkodás A hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet csökken, egyes tevékenységek fajlagos vízigénye (hűtővíz, öntözés) nő, növekvő konfliktus a vízfogyasztók között. Vízminőség- szabályozás Gyakoribb kedvezőtlen vízminőségi állapotok, csökkenő természetes öntisztuló képesség, kedvezőtlen ökológiai hatások. Árvízvédelem A téli esőeredetű árvizek kockázata nő, az olvadásos árvizeké bizonytalan, a villámárvizek gyakorisága és intenzitása növekszik, növekvő árvízkárok. Területi vízgazdálkodás Növekvő aszályhajlam, nő az öntözés és a halastavak vízigénye, csökken az öntözésre fordítható vízkészlet főként az Alföldön, belvizek bizonytalanok. Települési vízgazdálkodás Csökkenő vízkészletek, romló vízkivételi feltételek (parti szűrésű víz), nő a lakosság csúcsvíz-fogyasztása, a vízfolyások terhelhetősége csökken, gyakoribb vízkárok. Folyó- és tóhasznosítás Csökkenő vízerőkészlet, többnyire romló hajózási feltételek, tavak vízmérlege romlik, az üdülőtavak vízszinttartási feltételei romlanak.

23 > A hazai mezőgazdaság a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat. > A felmelegedés és szárazodás folyamata mellett a váratlan szélsőséges meteorológiai események jelentik a legnagyobb kockázatot. > Újfajta és könnyen terjedő kártevők, kórokozók és gyomok terjedése. > Kritikus években fokozódhat az élelmiszerimport függőségünk, miközben az élelmiszer előállítás természeti erőforrásaival szűkösen ellátott országok igényei is növekednek. (Yumkella) Az éghajlatváltozás egyes humán és társadalmi- gazdasági következményei: mezőgazdaság

24 > A természeti erőforrások készleteinek és minőségének megőrzése, tartamos hasznosítása a fenntarthatóság felé való átmenet elősegítése érdekében. > Sérülékeny térségek alkalmazkodási lehetőségeinek támogatása, térség- specifikus alkalmazkodási stratégiai dokumentumok kidolgozása és integrálása a térségi fejlesztési tervekbe. > Sérülékeny ágazatok rugalmas és innovatív alkalmazkodásának megvalósítása, ágazat-specifikus alkalmazkodási stratégiai dokumentumok kidolgozása és integrálása az ágazati tervezésbe. > Növekvő kockázatok kezelésére való felkészülés elősegítése, és az alkalmazkodás megvalósítása kiemelt nemzetstratégiai jelentőségű horizontális területeken (katasztrófavédelem). > A klímaváltozás várható társadalmi hatásainak mérséklése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása, az alkalmazkodási lehetőségek a társadalom által történő megismertetésének elősegítése. > Kutatások, innovációk támogatása, keletkező tudományos kutatási eredmények közzététele. Alkalmazkodás: specifikus célok

25 > A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben. > E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük. > Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása. > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó – az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos – kutatások támogatása. > Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése. Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja

26 Azok a térségek a legsérülékenyebbek, ahol: > magas a hőhullám napok számának növkedése, > rossz a lakosság egészségügyi és szociális helyzete, valamint kedvezőtlen a korszerkezete, > rossz a lakosság jövedelmi helyzete. Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: települési hőhullámok közegészségügyi kockázatai

27 Fokozott figyelmet azok a járások érdemelnek, ahol: > magas az erdősültség, > jelentős a védett területek aránya, > földrajzi adottságuk miatt nehezen megközelíthetőek, > a faállomány összetétele miatti érzékenységük is számottevő. Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: erdőtűz veszély

28 A hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési irányok VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

29 V.Partnerség az Éghajlatért Szemléletformálási Terv

30 Milyen hatásait ismeri a klímaváltozásnak? A szemléletformálás háttere: felmérés a magyar lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteiről Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége - Cognative (2010) valosagban-eluenk > A vidéki megyékben megkérdezettek közül legtöbben a jég és hóolvadást és a felmelegedést ismerik, de harmadik helyen rögtön a szárazság említése áll. > Budapesten és Pest megyében is a leginkább a jég és hóolvadás jut legtöbbször eszébe az embereknek, de a várható elsivatagosodásnál még az óceánok és tengerek vízszintjének emelkedéséről is többen tudnak (média hatása). > Reprezentatív mintán, a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg, decemberében, a Magyar Természetvédők Szövetsége - Cognative kutatásban. > Egyre többen tudnak a sarki és magashegységi jég és hó megolvadásának jelenségéről, miközben a hazánkat veszélyeztető elsivatagosodás és tartós szárazság megy ki a köztudatból (28% → 17%). > A magyar lakosság 92%-a hallott már a klímaváltozásról.

31 A legfontosabb cselekvési irányok: a NÉS érvényre juttatása az államigazgatásban Rövidtávú cselekvési irányok > Intenzív, ágazatközi horizontális kommunikáció szükséges a kormányzati tervezés és döntéshozatal minden szintjén. > Biztosítani kell a társadalmi, gazdasági, civil szereplők részéről felvetett vélemények integrálását. > A meglévő alapokra építve szakértői hálózatot kell létrehozni, mely segíti a tervezést és a döntéshozást. > A döntéshozatal és a közigazgatás decentralizált, rugalmas, a helyi közösségek bevonására, a helyi, illetve tradicionális tudás hasznosítására alapuló rendszereinek gyakorlatorientált kutatása, mintaprojektek. > A NATéR segítségével járási, önkormányzati szinten is értelmezhetővé kell tenni a várható változásokat. > Ki kell alakítani a kormányzati és önkormányzati közigazgatás fenntarthatósági szempontokat prioritásként kezelő működtetését, továbbá a zöld közbeszerzési rendszer alkalmazását. Hosszú távú cselekvési irányok > A ténylegesen bekövetkező klíma módosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a társadalmi párbeszéd mechanizmusaiba és a szakpolitikai döntés-előkészítésbe. Középtávú cselekvési irányok > A köztisztviselők képzésének részévé kell tenni az éghajlatváltozással, fenntarthatósággal kapcsolatos naprakész ismereteket, a közigazgatás cselekvési lehetőségeit. > A jogszabályok és tervezetek éghajlati szempontú vizsgálata mindennapi rutinná kell, hogy váljon a jogalkotásban és a közigazgatásban. > A teljes kormányzat, illetve közigazgatás szintjén általánossá kell, hogy váljon a zöld közbeszerzés, illetve a fenntarthatóság elveinek megfelelő működés.

32 Hol tart jelenleg a NÉS? > Szakmai, társadalami egyeztetés > 12 rendezvény, több mint 200 meghívott > 54 szervezettől érkezett több mint 400 észrevétel > Közigazgatási egyeztetés lezajlott > 22 intézmény, több mint 300 észrevétel > Kormány döntésére vár

33 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Éghajlatváltozás és fenntarthatóság – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia lehetőségei 2014. február 28. ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések