Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Madácsy József – Kelemen Gábor – Erdős Márta – Mihaldinecz Csaba A spiritualitás fogalma az Anonim Alkoholisták közösségében Az Anonim Alkoholisták (A.A.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Madácsy József – Kelemen Gábor – Erdős Márta – Mihaldinecz Csaba A spiritualitás fogalma az Anonim Alkoholisták közösségében Az Anonim Alkoholisták (A.A.)"— Előadás másolata:

1 Madácsy József – Kelemen Gábor – Erdős Márta – Mihaldinecz Csaba A spiritualitás fogalma az Anonim Alkoholisták közösségében Az Anonim Alkoholisták (A.A.) meghatározása Az Anonim Alkoholisták saját meghatározásuk szerint „olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket azért, hogy megoldhassák közös problémájukat, és segíthessenek másoknak felépülni az alkoholizmusból. A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. Az A.A.- tagság nem jár illetékkel vagy díjjal, mi önellátók vagyunk saját hozzájárulásainkból. Az A.A. nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, szervezettel vagy intézménnyel, nem politizál; nem kíván semmiféle vitába bocsátkozni, nem támogat, és nem ellenez semmilyen ügyet. Elsődleges célunk józannak maradni, és segíteni más alkoholisták józanodását.” Az A.A. szakemberi irányítást nem igénylő, ön- és kölcsönös segítséget nyújtó „laikus” sorstársi közösség. Átlagosan főt számláló autonóm csoportokból épül fel. Az első A.A. csoportot két alkoholista, Bill és Bob alapította 1935-ben az Egyesült Államokban. A közösség az elmúlt 75 év során globális „szervezetté” növekedett, világszerte mintegy 113 ezer csoportot foglal magába. Betegségkoncepció Az A.A. kezdettől fogva elutasította kora általánosan bevett, az amerikai szesztilalom számára is elvi alapot nyújtó nézetét, mely szerint az alkoholizmus bűn, morális fogyatékosság vagy gyengeség. Ezekkel az elítélő, moralizáló elképzelésekkel szemben fogalmazta meg az alkoholizmus betegségkoncepcióját. Az alkoholizmus eszerint háromszoros betegség, amely egyidejűleg jelentkezik testi (eleinte „allergiának” vélték, ma inkább alkohol-érzékenységnek tartják), mentális/pszichikai (obszesszió) és spirituális (önközpontúság) szinten. Magát az ivást csupán a betegség tünetének tekintik, gyökere spirituális szinten, az önközpontúságban ragadható meg. Kezelése teljes absztinenciát követel, ez azonban önmagában nem elegendő, mert csupán „szárazságot”, tagadásra épülő szenvedésteli állapotot eredményez. Az igazi cél a „józanság” szabadsága, amely önerőből nem valósítható meg. A józanság eléréséhez az önistenítő „alkoholista ego” feladására, egy saját felfogása szerinti Istennek vagy Felsőbb Erőnek történő önátadásra, s egy ennek megfelelő spirituális életvitelre van szükség. Az A.A. felépülési programja Az A.A. a felépülés érdekében egy 12 lépésből álló, spirituális életvitelt ajánló programot dolgozott ki: 1.Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben –, hogy életünk irányíthatatlanná vált. 2.Eljutottunk arra a hitre, hogy egy nálunk hatalmasabb Erő helyreállíthatja lelki egészségünket. 3.Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket a saját felfogásunk szerinti Isten gondviselésére bízzuk. 4.Félelem nélkül mélyreható erkölcsi leltárt készítettünk magunkról. 5.Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink valódi természetét. 6.Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a jellemhibáktól. 7.Alázatosan kértük őt hiányosságaink felszámolására. 8.Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá váltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani. 9.Közvetlen jóvátételt nyújtottunk nekik, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes lett volna rájuk, vagy másokra nézve. 10.Folytattuk a személyes leltár készítését, és haladéktalanul beismertük, amikor hibáztunk. 11.Igyekeztünk ima és meditáció útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csak azért imádkoztunk, hogy felismerjük velünk kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk a teljesítéséhez. 12.E lépések eredményeként spirituális ébredést éltünk át, megpróbáltuk ezt az üzenetet alkoholistákhoz eljuttatni, és ezeket az elveket életünk minden dolgában érvényre juttatni. Az A.A. világnézeti önértelmezése Maga az A.A. nem tekinti önmagát vallási közösségnek. Története során már az első években felmerült a dilemma, hogy hogy hányadán áll a közösség a vallással, Istennel. A „konzervatívok” a keresztény vallásra kívánták alapozni a közösség szellemiségét, a radikális „baloldaliak” – ateisták és agnosztikusok – éppen ellenkezőleg, magát az Isten szót is törölni kívánták az A.A. szövegeiből. A „liberálisok” mindeközben középen egyensúlyoztak. Ugyan az Isten szót nem kívánták törölni, de azt sem akarták, hogy a közösség vallásos legyen. „Spiritualitás: igen. De vallás: az nem – határozottan nem.” A dilemmából végül a liberális nézet került ki győztesen, s az A.A. spirituális közösségnek tekinti magát. A spiritualitás jelentéstartalmai az A.A. közösségében  Az A.A. spiritualitásfogalma William James pragmatikus filozófiájának hatását tükrözi. A spirituális szemlélet egyaránt felöleli a hitet és a rációt, közvetít a kettő között. Nem azt mondja, mint Tertullianus, hogy „Hiszem, mert képtelenség.”, hanem azt, hogy „Hiszem, mert működik.” Racionális dolog hinni abban, ami kipróbálása során működőnek bizonyul, mégha annak mikéntje az értelem számára nem is látható be teljes mértékben.  A spiritualitás-fogalom kifejez egyfajta világnézetileg semleges hitet: a józanodás programja igényel valamiféle hitet, de ezt nem köti egyetlen konkrét valláshoz, sőt egyetlen világnézethez sem. A program követői éppúgy lehetnek bármely vallás hívei, mint nem vallásosak. Az A.A. spirituális szemlélete csak azt szögezi le minimális feltételként, hogy a józanodó fogadjon el egy saját felfogása szerinti, nála nagyobb hatalmat (Felsőbb Erőt), aki – értelemszerűen – nem lehet a józanodó saját maga. Ha ateista vagy kételkedő, tekintheti a természetet, az A.A. közösségét vagy bármi egyebet Felsőbb Erőnek. Egy az A.A évi magyarországi találkozóján készült kérdőíves vizsgálat (Madácsy) eredményei szerint a közösségben egyaránt megtalálhatók a vallásos és nem vallásos hívők, illetve a nem vallásosok (ateisták, agnosztikusok) (1. ábra). Az A.A.-ba lépést követően drasztikusan csökken a nem vallásosok aránya, elsősorban a nem vallásos hívők javára. Akik vallásosnak tekintik magukat, azok számára a Felsőbb Erő Isten, míg a nem vallásosok általában az A.A. közösségét, vagy a Természetet, Univerzumot nevezték meg Felsőbb Erőként. A nem vallásos hívők – akik a fenti spiritualitás fogalomhoz legközelebb állnak – közül egyesek Istent, mások a Természetet vagy Univerzumot nevezték Felsőbb Erőnek, vagyis ez a csoport valóban köztes helyen, közvetítő pozícióban van a másik kettő között. 1. táblázat. Az Oxford Csoport elveinek hatása az A.A. programjára Oxford Csoport programelemek A.A. programelemek Önátadás Istennek (surrender) → Az alkohollal szembeni tehetetlenség elismerése és egy Felsőbb Erőnek történő önátadás (1-3. lépés) Abszolút becsületesség → Önvizsgálat (4. lépés) Megosztás (sharing) Abszolút tisztaság → Jellemhibák megvallása és törekvés azok kiküszöbölésére (5-7. és 10. lépés) Jóvátétel → Másoknak okozott károk jóvátétele (8-9. lépés) Útmutatás (guidance) → Ima és meditáció, a Felsőbb Erővel való kapcsolat elmélyítése, útmutatásának és segítségének kérése (11. lépés) Abszolút önzetlenség Abszolút szeretet Megosztás (sharing) → Üzenetátadás (12. lépés) Az A.A. keresztény gyökerei Az A.A. kialakulásának első éveiben – kiválásáig – az Oxford Csoport körein belül működött, felépülési programját az általa követett spirituális életvezetési elvektől kölcsönözte (1. táblázat). Az Oxford Csoportot Frank Buchman lutheránus lelkész alapította 1921-ben Első Századi Keresztény Közösség néven. A mozgalom követői – mint eredeti neve is mutatja – a keresztény életvitel gyökereihez kívántak visszatérni, átadták életüket Istennek, és a Szentlélek közvetlen útmutatásaira bízták magukat. Nem tartották magukat önálló vallási felekezetnek, nem fejtettek ki saját teológiai tanokat. Működésüket különböző keresztény egyházakon belül fejtették ki világszerte, New Yorkban például a Kálvária Episzkopális Egyház égisze alatt tevékenykedtek. Pál rómaiakhoz írt levele nyomán kialakított elképzelésük szerint minden ember bűnös, s ebből megszabadulni csak Isten segítségével lehet. 2. táblázat. Az A.A. nézetei és a protestáns teológia néhány strukturális párhuzama Paul Antze szerint Alkoholizmus – JózanságBűn – Megváltás Absztinenciaszegés = Halál Törvény megszegése = Halál Önerőből nem érhető el a józanság Önerőből nem lehetséges megváltás A tehetetlenség miatti kétségbeesés az önátadás alapja A tehetetlenség miatti kétségbeesés a megtérés alapja Büszkeség és önközpontúság az alkoholizmus gyökere Gőg és önzés a legnagyobb bűnök Mint Paul Antze kimutatta, az A.A. keresztény gyökereit őrzi, hogy figyelemreméltó strukturális párhuzamok fedezhetők fel az A.A. elképzelései és a protestáns teológia néhány vonása között (2. táblázat). Más szerzők ugyanakkor, mint Clinebell, éppen ennek ellenkezőjét, az A.A. vallástól való különbözőségét hangsúlyozzák. Ezek az érvek szerint az AA nagymértékben különbözik a protestantizmustól: hiányzik belőle a morális buzgalom, a pokol és a bűn fogalma, illetve a büntető Isten képe. A bűntől megszabadult, spirituálisan újjászületett, „megváltozott élet” vezérelvei a „négy abszolút”: az abszolút becsületesség, tisztaság, önzetlenség és szeretet. A „megváltozott élet” elérése és fenntartása az ún. „procedúrák” szerint az Istennek történő önátadás, akaratának követése (útmutatás), az útmutatás közös ellenőrzése, a bűnök megvallása (megosztás) és jóvátétele, illetve az üzenet továbbadása (megosztás) révén lehetséges. Isten akaratának követése az „útmutatás” alapján történt, melyet a megváltozottak hitük szerint közvetlenül Istentől vettek át, általában a reggeli imát követő elcsendesedés alatt. Távlati céljuk az volt, hogy önmaguk megváltozásával és mások változásának elősegítésével az irányítás végül globális szinten visszakerüljön Istenhez, s így közreműködjenek a bűntől megrontott világ Krisztus általi helyreállításában.  A spiritualitás lényegi mozzanata az egyén saját felfogása szerinti Felsőbb Erővel való kapcsolatának megélése, s ezzel együtt az ego elmozdítása a világ centrumából, hogy valamilyen nagyobb egész részeként eszméljen önmagára, s a rész alázattal viszonyuljon az őt hordozó egészhez.  A spirituális életvitel – amelynek révén az egyén új módon kapcsolódik a világhoz – az én önmagával, a „Másikkal” és a világgal való kapcsolatának feszültségmentesítését, harmonizációját is magában foglalja, amely „lelki ébredést”, állandó lelki fejlődést implikál. A spiritualitás az A.A.-ban sokak számára a „lelki életet”, az „önmagával törődést” és az igazmondást, „parréziát” (Michel Foucault), a korábban letagadott érzelmek, én-aspektusok megélését, az önelfogadást etc. jelenti.  A spirituális szemlélet szerint az egyén lelki fejlődése sohasem valósítható meg mások kárára. E szemlélet magában hordozza a közösségi létnek, az egyén „Másikkal” való kapcsolatának a „profán” világban megszokottól eltérő minőségét. A profán világot a versengés, az egyének közötti érdekellentétek, a „zéró összegű játékok” jellemzik, ahol az egyik nyer, a másik veszít, s az erősebb uralkodik. Az A.A. közösségében ezzel szemben az én és a másik szembenállása, érdekellentéte megszűnik, a versengés és uralkodás helyett a „győztes-győztes játék”, a kooperáció és szolgálat kerül előtérbe. A másik szolgálata nemhogy akadálya, hanem egyenesen feltétele a lelki fejlődésnek. A spirituális közösségben zajló „tranzakciók” törvényei alapvetően eltérnek a materiális javakra fókuszáló csoportok tranzakcióinak törvényszerűségeitől. Míg a materiális javak megosztásakor mindenkinek kevesebb jut, addig a lelki javak megosztásakor egyszerre mindenki gyarapodik.  Az A.A. által képviselt spiritualitás-fogalom fenti tartalmait tekintve így vagy úgy valamennyiben közös az alkoholista ego önközpontúságának meghaladására törekvés. Mindezek az aspektusok nyilvánvaló párhuzamokat mutatnak a különböző világvallásokban megfogalmazott eszmékkel. Az A.A. nem törekszik saját „teológia” vagy tanrendszer kidolgozására, hanem azt célozza, hogy nyitva álljon bármilyen világnézetű, segítséget kereső alkoholista számára, feltéve, hogy hajlandó elutasítani az önistenítést, s elfogadni egy saját felfogása szerinti Felsőbb Erőnek történő önátadás minimális feltételét. A poszterprezentáció a K es számú OTKA pályázat támogatásával készült.


Letölteni ppt "Madácsy József – Kelemen Gábor – Erdős Márta – Mihaldinecz Csaba A spiritualitás fogalma az Anonim Alkoholisták közösségében Az Anonim Alkoholisták (A.A.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések