Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina."— Előadás másolata:

1 Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina

2 Szegénység Egyenlőtlenség Anyagi egyenlőtlenség: Anyagi egyenlőtlenség: –a gazdasági erőforrások egyenlőtlen voltára vonatkozik –Pl. eltérő jövedelemnagyság, vagyon.

3 Szegénység Egyenlőtlenség Szimbolikus egyenlőtlenség: Szimbolikus egyenlőtlenség: –kevésbé kitapintható egyenlőtlenségekre vonatkozik –Pl. társadalmi státus – egyeseket többre tartanak, jobban értékelnek, mint másokat –Vagy hatalom – egyesek nagyobb ellenőrzést gyakorolnak saját élet-lehetőségeikre, mint mások (több választási lehetőségük van az életben, több céljukat ültethetik gyakorlatba)

4 Szegénység Kik a szegények? Többféle szegénység van Többféle szegénység van Kultúrafüggő Kultúrafüggő Az a szegény, akinek a jövedelme és a fogyasztása nem halad meg egy bizonyos szintet, amit a szakirodalom szegénységi küszöbnek nevez. Az a szegény, akinek a jövedelme és a fogyasztása nem halad meg egy bizonyos szintet, amit a szakirodalom szegénységi küszöbnek nevez.

5 Szegénység Szegénység az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat tudjon biztosítani magának (Zamfir- Zamfir, 1995). az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat tudjon biztosítani magának (Zamfir- Zamfir, 1995). az élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiányával írható le (Szociológia szótár 1998: 517) az élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiányával írható le (Szociológia szótár 1998: 517)

6 Szegénység Szegénység abszolút szegénység abszolút szegénység –rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak –a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti

7 Szegénység Szegénység relatív szegénység relatív szegénység – – hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai, különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio- kulturális egyensúlya. – –A relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól (Zamfir, 1995:15)

8 Szegénység Szegénység szubjektív szegénység szubjektív szegénység –az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése hátrányos helyzet hátrányos helyzet –erőforrás nélküliség

9 Szegénység Kockáztatott csoportok Fiatalok Fiatalok Lakásnélküliek Lakásnélküliek Munkanélküliek Munkanélküliek Egyszemélyes vállalkozók Egyszemélyes vállalkozók Mezőgazdaságban dolgozók Mezőgazdaságban dolgozók Egyszülős családok Egyszülős családok –Egy újabb gyerek 50 százalékkal növeli az elszegényedés esélyét Utcagyerekek Utcagyerekek Romák Romák

10 Szegénység Szegénység-típusok Demográfiai szegénység Demográfiai szegénység Etnikai szegénység Etnikai szegénység Hagyományos/régi szegénység Hagyományos/régi szegénység Új szegénység Új szegénység

11 Szegénység Demográfiai szegénység Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle Életciklus – életpálya Életciklus – életpálya –Biológia és társadalmi életkor –Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások

12 Szegénység A családciklus elmélete Hasonló családi életpályák Hasonló családi életpályák Házasság – első gyerek születése – az első gyerek csecsemőkora – iskoláskora – második gyerek – a gyerekek elköltözése – a magukra maradt szülők („üres fészek”) Házasság – első gyerek születése – az első gyerek csecsemőkora – iskoláskora – második gyerek – a gyerekek elköltözése – a magukra maradt szülők („üres fészek”) az egyén helyzetét strukturális pozíciók határozzák meg: osztály, réteg-hovatartozás az egyén helyzetét strukturális pozíciók határozzák meg: osztály, réteg-hovatartozás

13 Szegénység Az egyéni életút élmélete Az egyén helyzetét az intézményesedett egyéni életút határozza meg: ez egyéni választások sorozata. Az egyén helyzetét az intézményesedett egyéni életút határozza meg: ez egyéni választások sorozata. A nemenkénti differenciált életutat a foglakoztatási rendszer és az állami (segély)rendszer határozza meg A nemenkénti differenciált életutat a foglakoztatási rendszer és az állami (segély)rendszer határozza meg –Férfiaknál: aktivitási szakasz előtti, alatti és utáni –Nőknél: képzés előtti, alatti, aktivitás, anyaság, „nyugállomány” Kritika: nem teljesen osztály-független, s a szakaszolás problémás, átmeneti szakaszok vannak Kritika: nem teljesen osztály-független, s a szakaszolás problémás, átmeneti szakaszok vannak Váratlan események, nem specifikus életút, munkanélküliség Váratlan események, nem specifikus életút, munkanélküliség

14 Szegénység Etnikai szegénység A kisebbségek túlreprezentáltak a szegények körében A kisebbségek túlreprezentáltak a szegények körében –Romák, feketék, stb.

15 Szegénység Hagyományos és új szegénység A hagyományos szegénység A hagyományos szegénység – a modern osztálytársadalomban megjelenő szegénységre jellemző. (Spéder 2002) –alacsonyabb iskolai végzettség, a szakképzetlen ipari munka, vagy a mezőgazdaságban való foglalkoztatottság az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet biztosított, így generálta a régi szegénységet (a szegények között az előbbi kategóriák felülreprezentáltak voltak).

16 Szegénység Szegénység Új szegénység Új szegénység –A munkapiacról való kirekedtek – mert emberi tőkéjükre és tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon – hamar elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek. –Pl. Zsíl Völgy-i bányászok, a nehéziparban foglalkoztatott alacsonyan képzett munkások, a még soha nem dolgozott alacsonyan képzett fiatalok, elsőgenerációs városiak

17 Szegénység A szegénység kultúrája A szegénység állapot: A szegénység állapot: –társadalmi tény –Logikailag két oka lehet: külső, társadalmi, társadalmi struktúra változásai, természeti csapás, háború külső, társadalmi, társadalmi struktúra változásai, természeti csapás, háború belső, személyes, egyéni belső, személyes, egyéni

18 Szegénység Magyarázatok strukturalista és behaviorsta – modell strukturalista és behaviorsta – modell Oscar Lewis: Sanchez gyermekei Oscar Lewis: Sanchez gyermekei –a szegény családok mindennapi viselkedési mintái eltérnek a mainstream társadalom patternjeitől és egy sajátos, kulturális mintát, képez. –A kultúra fogalma felöleli az eltérő értékeket, normákat, viselkedéseket, elvárásokat, és nyelvi kódokat, szabadidős tevékenységeket, aspirációkat, a pénzhez és a munkához való viszonyt is.

19 Szegénység A szegénység kultúrája A szegénység nem csak rossz életkörülményeket hoz létre (jelent), hanem egy sajátos, a szegényekre jellemző kultúrát is. A szegénység nem csak rossz életkörülményeket hoz létre (jelent), hanem egy sajátos, a szegényekre jellemző kultúrát is. Adott helyzetet, állapotot nem strukturális, hanem a csoportra jellemző viselkedéssel magyaráz, amiben a viselkedés a központi kategória. Adott helyzetet, állapotot nem strukturális, hanem a csoportra jellemző viselkedéssel magyaráz, amiben a viselkedés a központi kategória. A szegények más kulturális mintával rendelkeznek, nem reagálnak megfelelően a környezeti kihívásokra. A szegények más kulturális mintával rendelkeznek, nem reagálnak megfelelően a környezeti kihívásokra. A szegénység kultúrája akadály a felfele való mobilitásban A szegénység kultúrája akadály a felfele való mobilitásban Gyakran összekapcsolódik az etnicitással Gyakran összekapcsolódik az etnicitással

20 Szegénység A szegénység társadalmi funkciói Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, létük garantálja, hogy a társadalomban a „piszkos munkát” is valaki elvégzi 2.alacsony bérért dolgoznak, a középosztály és a felső osztálynak nem kell ezekkel a nem kívánatos munkákkal foglalkoznia, ezzel szabadidőhöz jutnak, amit társadalmi tevékenységekre tudnak fordítani (alapítványok, egyesületek) 3.egy sor új munkahelyet teremt, amit jobban megfizetnek, s ez jövedelemforrást jelent a középosztály számára: szociális munkások, segélyszervezetek, rendőrök, akiknek a tevékenysége szorosan kötődik a szegényekhez.

21 Szegénység A szegénység társadalmi funkciói 4.megvásárolnak olyan termékeket, amiket mások már használtak, vagy olyan romlandó élelmiszereket, amit mások már nem vásárolnak meg, ők jelentik a klientúrát a kevésbé sikeres orvosok, ügyvédek, tanárok számára. 5.deviánsakként vannak feltüntetve a mainstream társadalomban, s ezzel mintegy legitimálják a fennálló rendet

22 Szegénység A szegénység társadalmi funkciói 6.ők jelentik a „kibúvót” a gazdagabbak számára az egyes szabadidős tevékenységeket illetően. 7.kulturális forrást is jelentenek a középosztály számára. – Pl. szegénységről való énekelés, a szegények köréből kikerülő zenei irányzatok - blues, hip-hop, stb.

23 Szegénység A szegénység társadalmi funkciói 8.garantálják a többiek számára a társadalmi státust: végső soron valaki kell legyen a társadalom legalján is. vonatkoztatási csoportként is működnek: hozzájuk lehet mérni a többség státusát. vonatkoztatási csoportként is működnek: hozzájuk lehet mérni a többség státusát. 9.segítik a közvetlenül felettük elhelyezkedők felfele való társadalmi mobilitását. 10. megerősítik a gazdagokat hitükben, hogy „megéri napestig dolgozni”.

24 Szegénység A szegénység társadalmi funkciói 11.mivel erőtlenek társadalmilag, általában ők azok, akik a társadalmi változások költségeit elviselik ők mennek el háborúba, mert egyébként nem lenne, ahol dolgozni, ők lesznek a vesztesei a társadalmi átmenetnek a kelet-európai országokban, stb. ők mennek el háborúba, mert egyébként nem lenne, ahol dolgozni, ők lesznek a vesztesei a társadalmi átmenetnek a kelet-európai országokban, stb. 12.stabilizálják a politikai spektrumot. Mivel politikailag passzívak, teret engednek a közép és felsőosztálynak, hogy politizáljon, s döntéseket a saját érdekeivel összhangban hozza meg. A reprezentatív demokrácia nem is tenné lehetővé, hogy mindenki aktív legyen, a szegények pedig az „önkéntes” passzívak. Mivel politikailag passzívak, teret engednek a közép és felsőosztálynak, hogy politizáljon, s döntéseket a saját érdekeivel összhangban hozza meg. A reprezentatív demokrácia nem is tenné lehetővé, hogy mindenki aktív legyen, a szegények pedig az „önkéntes” passzívak. 13.a meritokratikus rendszerben ők azok, akikre rá lehet mondani, hogy deviánsak, és a szabad versenyben nem alkalmasak.

25 Szegénység Bibliográfia Andorka Rudolf, Spéder Zsolt, 1994: A szegénység Magyarországon. In.: Andorka, Kolosi, Vukovich, szerk., Társadalmi Riport Budapest: TÁRKI. Andorka Rudolf, Spéder Zsolt, 1994: A szegénység Magyarországon. In.: Andorka, Kolosi, Vukovich, szerk., Társadalmi Riport Budapest: TÁRKI. Sik Endre, Tóth István György, 1997: Az ajtók záródnak!? Sik Endre, Tóth István György, 1997: Az ajtók záródnak!? Spéder Zsolt, 1996: Ikertestvérek.- A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 1996/ősz p Spéder Zsolt, 1996: Ikertestvérek.- A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 1996/ősz p Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971


Letölteni ppt "Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések