Modern magyar irodalom 2.

Az előadások a következő témára: "Modern magyar irodalom 2."— Előadás másolata:

1 Modern magyar irodalom 2.

2 Korszakok, al-korszakok
: koalíciós korszak : kommunista diktatúra : Rákosi-rendszer : a „klasszikus” Rákosi- rendszer : Nagy Imre-korszak : Kádár-rendszer

3 A koalíciós korszak 1945: demokratikus választójog (60%); a parlamenti képviselet, a politikai elit kicserélődése; plurális parlamentarizmus; újjáépítés, földosztás 1946: a 2. köztársaság kikiáltása, a forint bevezetése 1947: az új vj. Tv. politikai alapon 10%-kal csökkenti a szavazópolgárok számát, „kékcédulás választások” – elkanyarodás a demokrácia elveitől és gyakorlatától!

4 A diktatúra előkészítése
1945-től a szovjetek által támogatott kommunista befolyás (szovjet hadsereg, SZEB, Gazdasági Főtanács)! Népbírósági perek Az MKP megszerzi a belügyet – koncepciós perek „szalámitaktika”, „kriptokommunisták” 1948: a „fordulat éve”

5 A sztálinista diktatúra bevezetése
1948- a magántulajdon megszüntetése (államosítás), tervgazdálkodás A többpártrendszer és a parlamentarizmus felszámolása, a hatalmi ágak összeolvasztása Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás pártállami irányítása (kommunista nomenklatúra) A hatalom centralizálása (KV, PB, a „trojka”) Egyetlen hivatalos ideológia kikényszerítése Terror (ÁVO, ÁVH) - a totalitáriánus rendszer kiépítése

6 A Rákosi-rendszer Állami tulajdon-monopólium, erőltetett iparosítás és irányított mobilizáció Beszolgáltatási rendszer, normarendezés „Szabad Nép félórák” és „kirakatperek” (pl. Rajk-per, 1949) Terror (400 ezer ember bírósági elítélése, internálás, kitelepítés)

7 Nyilvánosság-politika
Egyetlen hivatalos ideológia: marxizmus-leninizmus Irányított nyilvánosság: „megmondjuk, hogy mit kell és lehet mondani” Az MDP központi lapja: Szabad Nép A média, a tudomány és a művészetek kézi vezérlése: Révai József ( ) A nem marxista lapok betiltása, ill. ellehetetlenítése: Újhold ( ), Magyarok ( ), Válasz ( ) A magánélet totalitáriánus megszállása, állandó mozgósítás

8 Hivatalos esztétikai doktrína
Lukács György ( ) – a polgári irodalom ideológiai szempontú lebecsülése, a századi magyar irodalom sommás megítélése („nagy realizmus”-koncepció; Madách, Kemény Zsigmond, Kosztolányi és Márai kiebrudalása a kánonból)

9 Szocialista realista regények, filmek
„szocialista realizmus” termelési regény, üzemi riport, csasztuskák Karinthy Ferenc: Kőművesek (1950) Örkény István: Házastársak (1951) Gertler Viktor: Én és a nagyapám (1954)

10 A „Nagy Imre-vonal” : a sztálinista rendszer repressziójának enyhítése: Az erőltetett iparosítás visszafogása A beszolgáltatási rendszer és az erőszakos téeszesítés felfüggesztése A terror enyhítése: az internálótáborok felszámolása, a kitelepítések megszüntetése, rehabilitáció Következmény: a nyilvánosság „fellazulása”, a reformkommunista csoport (sajtó, művészetek) kialakulása

11 Az ‘56-os forradalom kitörésének okai
Szociális válság (parasztság, munkásság, deklasszálódott rétegek) A hazug ideológia és a terror elleni lázadás Nemzeti sérelmek, függetlenségi gondolat

12 Írók a forradalomban Irodalmi Újság – november 1-i szám Írószövetség
reformkommunista írók: Déry Tibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Tardos Tibor, Örkény István aktív népi írók: Illyés Gyula, Tamási Áron 1956 november-december: a forradalom értelmiségi utóvédharca

13 A Kádár-rendszer korszakai
1956. november : a megtorlás korszaka : a konszolidáció korszaka : a „pangás” korszaka : a válság korszaka

14 A megtorlás 1956. november 4-1962:
kb. 350 kivégzett, kb. 15 ezer elítélt Célzott terror Az értelmiség megosztása (reformkommunisták, népiek, újholdasok) 1957. március 15. Kossuth-díjat kap: Németh László, Szabó Lőrinc, Fülep Lajos, Kodály Zoltán, Borsos Miklós stb. 1957 április: Tavaszi Tárlat 1957. május 1: a kádári hatalom mellett szervezett tömegdemonstráció a Hősök terén

15 A kádári nyilvánosság Aczél György kultúrpolitikája:
A „három T”: támogatás, tűrés, tiltás „megmondjuk, hogy miről nem lehet beszélni” – tabutémák: a párt vezető szerepe, a szovjet csapatok jelenléte, 1956 Lemondás a „szocialista realizmus” elvárásáról, a marxizmus hegemóniája helyett a marxizmus dominanciája

16 A kádári politikai rendszer: a totalitarianizmustól az egypárti autoriter rendszer felé
A sztálinista rendszer módosított változata: pártállami hatalomkoncentráció, de: a 60-as évek elejétől a terror enyhítése, törekvés a gazdaság racionalizálására és a magánélet autonómiájának helyreállítására (pl. maszekolás, utazás) „kádári alku”: a társadalom közéletből való kiszorítása – cserébe: „szocialista fogyasztás”

17 Nyilvánosság, cenzúra, öncenzúra
A kulturális élet az autonómia visszaszerzésért küzd (irodalom, színház, film) Kiadói Főigazgatóság Színházi műsortervek Ideológiailag ellenőrzött műfordítás-irodalom A pártállam által finanszírozott és ellenőrzött kultúra Népszerű kultúra (táncdalfesztiválok, kabaré)

18 Pilinszky János költészete
A piaristáknál érettségizett, jogot, irodalmat és művészettörténetet tanult 1938-tól publikál 1944 őszén Németországba kerül katonaként 1946- az Újhold köréhez tartozik : Rómában ösztöndíjas

19 Pilinszky Babits tárgyiasságát és a kései József Attilát követte
1956 nyara: megjelenik A szerelem sivataga, a Négysoros és az Apokrif 1957- az Új Ember belső munkatársa: tárcák, kritikák A es években Ted Hughes és Pierre Emmanuel fordították verseit

20 Első kötete: Trapéz és korlát (1946)
18 vers Te győzz le, Halak a hálóban, Távozó sereg, Tilos csillagon, Trapéz és korlát, Téli ég alatt A kései József Attila és az egzisztencializmus hatása Bűntelen bűnösség, oktalan és céltalan bűnhődés, metafizikai elszigeteltség

21 Halak a hálóban Csillaghálóban hányódunk partravont halak, szánk a semmiségbe tátog, száraz űrt harap. Suttogón hiába hív az elveszett elem, szúró kövek, kavicsok közt fuldokolva kell egymás ellen élnünk-halnunk! Szívünk megremeg. Vergődésünk testvérünket sebzi, fojtja meg. Egymást túlkiáltó szónkra visszhang sem felel; öldökölnünk és csatáznunk nincs miért, de kell. Bűnhődünk, de bűnhődésünk mégse büntetés, nem válthat ki poklainkból semmi szenvedés. Roppant hálóban hányódunk s éjfélkor talán étek leszünk egy hatalmas halász asztalán.

22 Második kötete: Harmadnapon (1959)
34 vers Parafrázis, Kihűlt világ, Örökkön-örökké, Mire megjössz, Senkiföldjén, Harbach, 1944; Francia fogoly, Ravensbrücki passio, Harmadnapon, A szerelem sivataga, Apokrif, Négysoros Hermetizmus: egy empirikus költői arcot megszüntető, új, mitikus nyelv mögé bújó, azt idéző lírai én

23 Apokrif (1952) 1 Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a számkivettetésben, mert nem alhatom akkor éjszaka, hányódom én, mint ezer levelével, és szólok én, mint éjidőn a fa: Ismeritek az évek vonulását, az évekét a gyűrött földeken? És értitek a mulandóság ráncát, ismeritek törődött kézfejem? És tudjátok nevét az árvaságnak? És tudjátok, miféle fájdalom tapossa itt az örökös sötétet hasadt patákon, hártyás lábakon? Az éjszakát, a hideget, a gödröt, a rézsut forduló fegyencfejet, ismeritek a dermedt vályukat, a mélyvilági kínt ismeritek? Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten a haragos ég infravörösében.

24 Apokrif Így indulok Szemközt a pusztulással egy ember lépked hangtalan. Nincs semmije, árnyéka van. Meg botja van. Meg rabruhája van. 2 Ezért tanultam járni! Ezekért a kései, keserü léptekért. S majd este lesz, és rámkövül sarával az éjszaka, s én húnyt pillák alatt őrzöm tovább e vonulást, e lázas fácskákat s ágacskáikat, Levelenként a forró, kicsi erdőt. Valamikor a paradicsom állt itt. Félálomban újuló fájdalom: hallani óriási fáit! Haza akartam, hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában. Irtóztató árnyam az udvaron. Törődött csönd, öreg szülők a házban. S már jönnek is, már hívnak is, szegények már sírnak is, ölelnek botladozva. Visszafogad az ősi rend. Kikönyöklök a szeles csillagokra - Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat.

25 Apokrif Szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem. Élnek madarak, kik szívszakadva menekülnek mostan az ég alatt, a tüzes ég alatt. Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek, és mozdulatlan égő ketrecek. Nem értem én az emberi beszédet, és nem beszélem a te nyelvedet. Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam. Iszonyu terhe omlik alá a levegőn, hangokat ad egy torony teste. Sehol se vagy. Mily üres a világ. Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy. Éles kövek közt árnyékom csörömpöl. Fáradt vagyok. Kimeredek a földből. 3 Látja Isten, hogy állok a napon. Látja árnyam kövön és keritésen. Lélekzet nélkül látja állani árnyékomat a levegőtlen présben. Akkorra én már mint a kő vagyok; halott redő, ezer rovátka rajza, egy jó tenyérnyi törmelék akkorra már a teremtmények arca. És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok.

26 Apokrif Cím, archaizálás, apokaliptikus hagyomány (Jelenések könyve)
1/2-8. sor. Párhuzamos-gondolatritmusos szerkesztés – zsoltárköltészet „kelő nap”- ítélkező, transzcendens szimbólum 9-12. sor: a Jónás-helyzet prófétikus magatartásmódja sor. Gondolatritmusos kérdés-sorozat

27 Apokrif „infravörösében” – az elidegenítő nyelv újbóli közbeszólása az additív kapcsolatot teremtő mondatsorozat a végleges leírás bizonytalanságát mutatja 2/1-2. önreflexív magatartás 3-10. fa-ősszimbólum (vö. 1/12, 1/25-26) a tékozló fiú példázatának evokálása

28 Apokrif a jelenkori világtapasztalat értelmezési próbálkozásai, dialógus-kísérlet a modern világtapasztalatra az ősi hagyomány már nem tud választ adni (a kommunikáció lehetetlensége) az emberi és tárgyi világ kettéválása, elidegenedése 3. kővel való identifikáció: az ember önmaga értelmezhetetlen emléke

29 Kései kötetek Nagyvárosi ikonok (1970) Szálkák (1972)
Végkifejlet (1974) Kráter (1976) Meghatározás Féregnek lenni mit jelent? Vágyakozni egy tekintetre, egy olyan hosszú, nyílt szembesülésre, ahogy csak Isten nézi önmagát, erre vágyni, egyedül erre, és ugyanakkor üveges szemekkel belefuródni abba, ami nincs, beszorúlva a semmi és valamiféle utánzat közé.

30 Nagy László (1925-1978) Felsőiszkáz, parasztcsalád
Pápa: ref. koll. kereskedelmi iskolája 1946- Képzőművészeti Főiskola, majd bölcsészkar, népi kollégista : ösztöndíj Bulgáriában : a Kisdobos munkatársa 1959- az ÉS főmunkatársa

31 Az első kötetek Tűnj el, fájás (1949); A tüzér és a rozs (1951)
Dalszerű életképek, patetikus vallomásosság - Adjon az Isten, Kiscsikó-sirató 1949- ismerkedik a magyar folklórral, hat rá Lorca és Jeszenyin 1952- kiábrándulás: verseinek drámaisága és rapszodikussága megnő: A nap jegyese (1954); A vasárnap gyönyöre (1956)

32 Ún. hosszúversek Ezekben a kötetekben jelenik meg: Gyöngyszoknya (1953) – mitikus-allegorikus látomás (a mindent elpusztító jégverés) Havon delelő szivárvány (1954) Rege a tűzről és a jácintról (1956) - epikai-lírai és drámai elemek ötvözése, a népnyelv és a modern versnyelv összeépítése

33 Himnusz minden időben (1965)
Hosszú-énekek és portréversek Himnusz minden időben Búcsúzik a lovacska A Zöld Angyal Bartók és a ragadozók Ki viszi át a szerelmet József Attila! Csontváry

34 Menyegző (Kortárs, 1964) Narratív módon megragadható eseményszerkezet
Idővonatkozás nélküli térkijelölés Egyetlen hosszú versmondat Képrendszer: ellentét, apokaliptikus látásmód Fokozás és felsorolás Szinekdochikus ábrázolás, polifón hangrend Erkölcsi biztonság alapozta társas emberi autonómia (az ifjú pár) szemben a balkáni mentalitással (a tömeg orgiája)

35 Utolsó kötetek: Versben bujdosó (1973); Jönnek a harangok értem (1978)
Szerepversek: Krónikatöredék, Seb a cédruson, Medvezsoltár, Versben bujdosó Prózaversek: Vértanú arabs kanca, Jönnek a harangok értem A stabil szereptudat helyett ironikus és groteszk látásmód

36 Ottlik Géza (1912-1990) Hamisjátékosok (novellák, 1941)
Hajnali háztetők (regény, 1957) Iskola a határon (1959) Minden megvan (novellák, 1969) Próza (cikkek, interjúk, 1980) A Valencia-rejtély (1989)

37 A kadétiskola témája Továbbélők , 1948 (1999) Iskola a határon (1959)
Buda (1993)

38 Iskola a határon (1959) Az idő hangsúlyozott szerepe (1957, 1944, ) A „valóságos” időrend eszményének föladása: a külső idő alárendelése a belső időnek Késleltetetés, átírás (Eynatten-Dégenfeld- német kisasszony-balatoni fürdőhely: lap)

39 Az elbeszélőmód Bébé-Szeredy-Medve Nézőpont-, távlat-felsokszorozás
Szereplői távlatok – nem egységes világtapasztalás

40 Műfaji mintázat Nevelődésregény (Bildungsroman
A tökéletesedés-elvet (Vollendung) az esetlegesség rombolja (szökés és visszatérés, behódolás, lázadás, összeesküvés) Öttevényi lázadása, Medve szökése és Apagyi lázadása; Merényiék pere

41 Kicsinyítő értelmezők (mise en abyme)
Olvasmányok: Lázadás a Bountyn, Karinthy, Pascal, Ady, Schopenhauer Kőszeg (1532) és Merényi nótája Festmények: Rembrandt: Nicolaes Tulp doktor anatómiája, 1632 Velázquez: Las meninas (Udvarhölgyek), 1656

42

43

44 Bibliai idézetek „A kenyér nem elég” („az ember nem csak kenyérrel él, hanem mindazzal él az ember, ami az Úrnak szájából származik.” Mózes V ) „Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei” (Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levele, ) „a fekete kéz szörnyű »mene tekelje« (Dániel könyve, 5. rész: Belsazár lakomája: „Méne tekel peresz” – Babilónia pusztulásáról szóló példázat)

45 Örkény István (1912-1979) mestere Egy írói pálya a 20. századból:
gyógyszerész „úrifiú”, a Magyar Királyi Honvédség tisztje, : szovjet hadifogoly, : kommunista (sztálinista) művész-értelmiségi, a magyar groteszk dráma és az „egypercesek” mestere

46 Örkény István fő művei Tengertánc (novellák), 1941
Házastársak („szocialista realista” regény), 1951 Jeruzsálem hercegnője (novellák és a Macskajáték kisregény-változata), 1966 Nászutasok légypapíron (novellák és a Tóték kisregény-változata), 1967 Tóték (drámaváltozat), 1967 Egyperces novellák, 1968 Pisti a vérzivatarban (dráma), 1969 (1979)

47 Fordulópont 1952: Magyar írók Rákosi Mátyásról; Lila tinta-vita
1953. november 7. Irodalmi Újság: Írás közben 1956 : a szilencium korszaka novellák: Nincs bocsánat Honvédkórház Meddig él egy fa? Niagara Nagykávéház

48 „egypercesek” A sátán Füreden, Havas tájban két hagymakupola, Információ, Hogylétemről, Ahasvérus, Kivégzési szabályzat, Mi mindent kell tudni A groteszk hatás kafkai mintázata: a nem természetesnek, a valószerűtlennek vagy különösnek magától értetődőként való feltüntetése A vicc és példázat ötvözése idézetmontázs

49 Tóték: regény és dráma Az átdolgozás során az író megtartotta a regényből már ismert alapvető dramaturgiai képletet és motivációs láncolatot: az őrnagy érkezése fiuk jobb sorsa érdekében alkalmazkodásra készteti a Tót családot, s mivel a postás eltitkolja előlük cselekedeteik hiábavalóságát, ezért viselkedésük groteszk-abszurd színezetet kap.

50 Vígjátéki szituáció – groteszk végkifejlet
a Tót-fiú haláláról szóló sürgönyt az olvasó/néző nem a darab elején, hanem csak az első rész zárlatában ismerheti meg. E fontos dramaturgiai elem késleltetése módosítja a befogadónak a történtekhez való viszonyát: a regény perspektívarendszere úgy épül föl, hogy jószerével már a kezdetektől ironikus (megkettőzött) távlatba helyezi Tóték törekvéseit, ezzel szemben a drámaváltozat az alapvetően vígjátéki szituációra – modális váltással és fokozással – építi rá a groteszk-abszurd végkifejletet.

51

52 Vígjátéki mechanizmusok: helyzetkomikum
MARISKA (…) Milyen megértők, milyen segíteni készek! Téged mindenki szeret, édes jó Lajosom… Mii van még a cédulán? TÓT olvassa Szűcs néninek szólni a kutya miatt. A POSTÁS Szóltam, hogy ki kéne vinni az erdészházba, de nem akarta elengedni. MARISKA Hát most mi lesz? A POSTÁS Megfojtottam. ÁGIKA Szűcs nénit? A POSTÁS A kutyát… Őt kellett volna? MARISKA Jaj, dehogy! A POSTÁS A Tót úr kedvéért nagyon szívesen.

53 Vígjátéki mechanizmusok: a szereplői replikák tárgya
és beszédmódja közötti feszültség A LAJT TULAJDONOSA Ha tetszik, pumpálok, ha nem tetszik, nem pumpálok. De ezt önnek kell eldöntenie, kedves tűzoltóparancsnok úr. TÓT Ha szaga van, akkor pumpáljunk! Gyulánk életéről van szó, kedves doktor úr. A LAJT TULAJDONOSA Ezt tenné helyemben minden lelkiismeretlen gödörtisztító… De én mérlegelek. Mert tegyük fel, hogy belekezdek a szivattyúzásba. Mi történik? A massza megbolydul, és… Tűzoltóparancsnok úr! Még a legeslegtisztább tengerszemnél is, ha fölkavarodik a vize, időbe telik, amíg megnyugszik, leülepszik, kristálytiszta lesz… Meg tetszett érteni a hasonlatot? TÓT a fejét törve Hát hagyjuk így, kedves doktor úr? A LAJT TULAJDONOSA sóhajt Kérem szépen, én könnyű szívvel hagytam ott a jogi pályát, mert ezzel a munkával tízszer annyi a keresetem… De azt nem hittem volna, hogy olyan fogas kérdésekbe ütközöm, mint ügyvédi pályámon még soha… Nézetem szerint a két rossz közül a kisebbiket kell választani. Kérdés, hogy milyen mértékben érzékeny az őrnagy úr a szagokra. Erről nem írt a kedves fia?

54 Drámai szituáció: az idegen érkezése
Az őrnagy érkezése (illetve érkezésének híre) indítja el azt a cselekvéssort, amely a mindennapok megszokottságát egy új kiinduló állapotra cseréli föl. A vendég/idegen érkezése : Goldoni: A velencei terecske Molière: Tartuffe (a Tótékban a vendéglátás morális tartalmú áldozatvállalás – éppen ebből származik groteszk árnyaltsága, s az őrnagy alapvetően nem él a megtévesztés eszközével) Tenessee Williams: Orpheusz alászáll Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása Harold Pinter: A születésnap, A gondnok Mészöly Miklós (1963-ban betiltott): Az ablakmosó című drámája

55 Intrika-dramaturgia E drámai szituációban az őrnagy és Tót világa ütközik össze, az előbbi értékrendjének, életformájának terrorisztikus érvényesítésére tör, az utóbbi saját életkörének megóvásában szenved – kompenzálhatónak tetsző - vereséget. Ezt a dramaturgiai képletet Örkény a bohózat játéknyelvét kiaknázó, groteszk-abszurd hangolású fokozással tölti fel és kiegészíti egy másik régi keletű fogással, az ún. intrika-dramaturgia alkalmazásával. A postás a levelekkel való manipuláció révén, mintegy a többi szereplő és a néző köztes terében működve alapvetően járul hozzá a dráma világának mozgatásához.

56 A postás mint intrikus A reneszánsz drámairodalom által meghonosított intrikus Molnár Ferenc-féle „jóhiszemű machinátor”-változatát szerepelteti. Örkénynek a Tótékban foganatosított ötlete éppen e jóhiszemű machinátor funkciójának átértelmezése: a postás a nézők tudtával, de a szereplők beavatása nélkül fejti ki aktivitását, amikor igyekszik megőrizni Tóték világának vélt vagy valós harmóniáját („szimmetriáját”), ám ez a törekvés – az érintettek beleegyezése nélküli boldogítás – már eleve groteszk hangsúlyú, olyan aktus, amely már kiindulásakor előrejelzi negatív következményeit.

57 Fordulatszerűség és fokozás
A regény cselekményvetéséhez képest a drámaváltozatban Örkény némiképp késlelteti a postás legfontosabb manipulációs lépésének, a halálhírről szóló sürgöny megsemmisítésének színre vitelét. Ezzel egyrészt elősegíti az első rész vígjátéki mechanizmusainak fölerősödését és egy fordulatszerű eseménnyel kettőzi meg a darab második részében történő dolgok értékelésének távlatát. Másrészt a gyászhír elhallgatása az első rész fokozáson alapuló motívumsorának tetőpontjaként is funkcionál, amennyiben poénszerűen zárja a postás korábbi – kevésbé végzetes – manipulációinak láncolatát. (A levelek visszatartása miatt csak a nézők értesülnek - és Tóték nem - fiuk figyelmeztetéseiről: hogy nem szabad az őrnagy fölé nézni és hogy idegesíti az ásítás…).

58 A félrehallás mint a manipuláció eszköze
ÁGIKA Én csak nem mertem szólni. Pedig hallottam, hogy az apu mit mondott. MARISKA Mit? ÁGIKA Nem őrnagy urat. Nem is szőrnagy urat. Még csak nem is zőrnagy urat… Apu azt mondta: „Te keléses segegű!” MARISKA rémülten Micsoda? Segegű? ÁGIKA Keléses, azt még csak értem. De segegű? Van ilyen szó? Hegedű, azt már hallottam… úgy hangzik, mint egy átok. MARISKA Miket beszélsz te? Miket hallasz te? A romlásba viszel mindnyájunkat, kislányom… ÁGIKA Ez valami rossz? MARISKA eltakarja szemét. Felejtsd el, felejtsd el, felejtsd el…

59 Zárlat: a normális világrend helyreállíthatósága?
…Aztán a margóvágó tompa döndülése hallatszik. A két nő egész testében megremeg. Még kétszer megdöndül a margóvágó. Ők ugyanúgy megrázkódnak tőle. Mereven néznek maguk elé, várnak. (…) MARISKA félénken Háromba vágtad, édes jó Lajosom? TÓT utánaszámol Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam. Talán nem jól tettem? MARISKA De jól tetted, édes jó Lajosom! Te mindig tudod, mit hogy kell csinálni… Rövid csönd. Rémülten. Fiam! Fiam! Egyetlen, kicsi kis fiam!

60 A Tóték: groteszk dráma
lineáris színpadi folyamat valószerű motiváció a lelki megtöretés példázata a világrend visszafordítható torzulása

61

62

63

64

65

66 Mészöly Miklós ( ) újholdas nemzedék; a Rákosi-rendszerben nem jelenhet meg, a Kádár-rendszerben: „tűrt” szerző Vadvizek (novellák), 1948 Sötét jelek (novellák), 1957 Az ablakmosó (abszurd dráma, 1959 k.) – 1979-ig nem jelenhet meg; a darab 1963-as bemutatóját betiltják: ‘88-ban kerül színpadra

67 Példázatok – az egzisztencializmus
Az atléta halála (regény), 1966 Az atléta, Őze Bálint élettörténete – Hildi, az élettárs szemszögéből Nyomozás, rekonstrukció A rossz döntés „regény a regényről” – nouveau roman (pl. a bábjáték: kicsinyítő tükör)

68 Példázatok a meghatározottságról
Jelentés öt egérről (novellák), 1967 címadó novella (1958): szimbolizációs karakter, elbeszélőmód, példaérték Magasiskola (1956) - solymásztelep, modellszerűség

69 Saulus (1968): biblikus példázat
Szent Pál története: Apostolok cselekedetei ill. Levelek Lélektani regény: a főhős lelkében lejátszódó történés Naplószerű távlat Camus hatása – egzisztencializmus Identitáskrízis – képek, vizuális elemek, álmok, atmoszféra A jelentések átkontextualizálása - a zárlat talányossága

70 Rubens: Saulus megtérése

71 Vendégszövegek montázsa: a posztmodern szövegalkotás felé
Alakulások, 1975 Film, 1976 Szárnyas lovak, 1979 Megbocsátás, 1984 Merre a csillag jár, 1985 Családáradás, 1995

72 Tandori Dezső (1938) Irodalomtanára Nemes Nagy Ágnes volt, szakdolgozatát Pilinszky szóképeiről írta Költő, író, műfordító (Rilke, Beckett, Sylvia Plath, W. Woolf, Musil, Handke stb.)

73 Az első kötet: Töredék Hamletnek (1968)
Elvont tárgyiasság Pilinszky-féle gnómikusság Egy sem Aki elveszti egészét, Megleli részeit. Őrzöd pár töredékét, Idegen egészeit.

74 Gnóma, szentencia, haiku, koan
Elenged… A tékozló Hogyne véreznél… A mutatványok búcsúja Töredék Hamletnek Macabre a mesterekért Haiku: 3 soros (5-7-5 szótagos) tréfás alkalmi vers vagy halál előtti búcsúvers Koan: buddhista szentencia, példázat Koan I. Tőled távolabb-e? Hozzád közelebb-e? Tőled se, hozzád se. Távol se, közel se.

75 A 2. kötet: Egy talált tárgy megtisztítása (1973)
Utalás József Attilára és Marcel Duchamp-ra A damaszkuszi út Most, mikor ugyanúgy, mint mindig, Legfőbb ideje, hogy.

76 A neovantgárd, a konkrét költészet, a minimal art irányzatai
Horror akkor inkább el gat-getek Rémületemben Kant-emlékzaj A fűnyírógép (odakint) Villanyborotvám (odabent)

77 Hogy ki ne jöjjünk a gyakorlatból
Lesz vigasz Lösz vögösz Lasz vagasz Lisz vigisz Lusz vugusz

78 Kertész Imre (1929) Asszimilálódott zsidó kispolgári család
1944 július eleje-1945 tavasza: Auschwitz-Buchenwald-Zeitz-Buchenwald Az MKP tagja, újságíró, librettista Kb : megírja a Sorstalanság című regényét 2002: Nobel-díjat kap

79 Sorstalanság (1975) Műfaji jellemzők: próbatételes kalandregény, nevelődésregény (Bildungsroman) A regény nagy részében: naplószerű elbeszélés (Camus, Mészöly) – az öneszményítés hiánya; az idegen távlattal való azonosulás

80 Legújabban még saját gyártású sárga csillag is kapható náluk, mert hát sárga kelmében most persze nagy a hiány. (Ami nekünk kellett, arról mostohaanyám még idején gondoskodott.) Ha jól látom, az a találmányuk, hogy valami kartonlapra van ráfeszítve a szövet, s így persze csinosabb, no meg a csillagok szára sincs oly nevetséges módon elszabva, mint ahogy némelyik otthoni készítményen látni. Észrevettem, hogy nekik maguknak is saját portékájuk díszlik a mellükön. S ez olyan volt, mintha csak azért viselnék, hogy kedvet csináljanak hozzá a vásárlóknak.

81 Nem is felelt a köszönésemre, mivel a környéken köztudott dolog róla, hogy nem szíveli a zsidókat. Ezért is lökött oda pár dekával kevesebb kenyeret. Viszont azt is hallottam, hogy így marad neki több fölöslege a fejadagokból. És valahogyan a mérges pillantásából meg az ügyes mozdulatából, abban a percben egyszerre meg is értettem a gondolatmenete igazságát, amiért nem is lehet szívelnie a zsidókat: akkor ugyanis az a kellemetlen érzése lehetne, hogy becsapja őket. Így azonban a meggyőződése szerint jár el, s egy eszme igazsága kormányozza a cselekvését, ami már viszont – beláttam – egészen másvalami lehet, persze.

82 Mindegyikük mellén, a fegyenceknél szokásos számon kívül még egy sárga háromszöget is ott láttam; s bár ennek a színnek nem volt igen nehéz megfejtenem természetesen az értelmét, hirtelen mégis megütötte valahogy a szemem; az út folyamán erről az egész ügyről majdhogynem el is feledkeztem kissé. Az arcuk se volt épp igen bizalomgerjesztő: szétálló fülek, előremeredő orrok, beesett, apró, ravasz fényű szemek. Csakugyan, zsidóknak látszottak, minden tekintetben. Gyanúsnak, és egészükben idegenszerűeknek találtam őket.

83 Gyárkémény volt, mindjárt látszott, s így értesültek az emberek is az elöljárónktól, mégpedig bőrgyáré, mint sokan már ezt is régen tudták. Csakugyan, eszembe is jutott, ha némely régi vasárnapon apámmal az újpesti futballmérkőzésre mentünk, a villamos ott is egy bőrgyár mellett vitt el, s azon a szakaszon ott is mindig be kellett fognom az orrom akkor. (…) Igazság szerint – derült ki lassacskán, s nem pontosan követhettem, mi úton-módon – ez a kémény itt szemközt nem is bőrgyár valójában, hanem „krematórium”, azaz hamvasztókemence kéménye – ahogy a szó értelméről felvilágosítottak.

84 Irónia, a saját sors idegensége
Az elsődleges tapasztalat lehetetlensége – a másodlagos tapasztalat átadhatatlansága Jorge Semprun: A nagy utazás; Tadeusz Borowski: Kővilág, Varlam Salamov: Kolima Steven Spielberg: Schindler listája, Roberto Benigni: Az élet szép, Radu Mihaileanu: Életvonat, Koltai Lajos: Sorstalanság

85 Regények, esszék A nyomkereső (1977) A kudarc (1988)
Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) Az angol lobogó (1991) Gályanapló (1992) A holocaust mint kultúra (1993) Felszámolás (2003) K. dosszié (2006)

86 A Sorstalanság regényben és filmen
Etűdök, arcok, szentimentalizmus

87 Nádas Péter (1942) Asszimilálódott zsidó (kis)polgári család – kommunista szülők Árvaság Vegyipari Technikum, fotóriporter, novellista Legfőbb téma: a kommunizmus, a zsidóság és a kereszténység identitás-mintázatai

88 Novellák és az első regény
A biblia (1967) Kulcskereső játék (1969) Egy családregény vége (1977) Gyermek-elbeszélő: Simon Péter A es évek fordulója és egy zsidó nemzetség története Szűkített távlat, megszakításos technika és szimbolizációs karakter (kert, kő, hal, bárány, kígyó, vér stb.) Intertextus: Biblia (Cirénei Simon és Galileai Simon); Iskola a határon

89 Drámák, regények, esszék
Színtér (három dráma: Takarítás, Találkozás, Temetés, 1982) Emlékiratok könyve (1986) Játéktér (esszék, 1988) Évkönyv (1989) Párhuzamos történetek (2005)

90 Esterházy Péter és a prózafordulat
1950-ben született Budapesten A Piarista Gimnáziumban, majd az ELTÉ-n tanult (matematika szak) 1974- publikál A magyar posztmodern próza atyja, az egyik leghíresebb magyar

91 Megszakításos elbeszélésmód, vendégszövegek, irónia
Fancsikó és Pinta (1976) Pápai vizeken ne kalózkodj! (1977) Termelési-regény (1979) Függő (1981) Ki szavatol a lady biztonságáért? (Daisy; Ágnes; 1982) Fuharosok (1983) Kis magyar pornográfia (1984) A szív segédigéi (1985)

92 Az első átütő siker: irónia és paródia
Termelési-regény (kisssregény), 1979 Iker-regény, az első rész: a „szocialista realizmus” regényalakzatának paródiája A második rész (E. följegyzései): önironikus művészregény

93 Az idő- és térviszonyok: anakróniák
„Gregory Peck elvtárs”, „Szervácpongrácbonifác elvtárs”, „Marilyn Monroe elvtársnő„ Vállalati értekezlet és az egri vár ostroma (16-23.) Tisza Kálmán és Rákosi Mátyás parlamenti beszéde (78-82.) A 70-es évek Budapestje (család, focicsapat, írók stb.) Kitelepítés, ; házkutatás, 1957 (a Harmonia caelestis témái)

94 Vendégszövegek, szójátékok
„Tudja, barátom, olyan ez a fejezet itt a szöveg közepén elrejtve, fölfúrva, mint egy mélységes mély, szépséges szép, titokzatos veszélyes kút.” Elképzeltem. És vajon vize iható? és legelőjén fű kövér? „Magyarország nem volt, hanem lesz? Lesznie kell – „ „Habár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a Côte d’Azur.” „izgalmas nővér” „A jóból is megárt a rossz.” A jelentők hasonlóságán alapuló többértelműség

95 A nyelvek megértése: a világ megértése
A nyelvek sokfélesége: magas és népszerű regiszterek, szociolektusok (argó, szleng) Nyelvhasználati formák közötti közlekedés („fordítás”): a világ megértése Wittgenstein hatása A Mester (az író) és a Jobbhátvéd beszélgetése ( )

96 Bevezetés a szépirodalomba (1986)
Függő; Ki szavatol a lady biztonságáért? (Daisy; Ágnes); Fuharosok; Kis magyar pornográfia; A szív segédigéi; Idő van Posztmodern „szöveggyűjtemény” (21 egységből áll) Különböző szövegek többszörösen megismételt újrakontextualizálása

97 Világhíres író Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk (1987)
Hrabal könyve (1990) Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991) Harmonia caelestis (2000) Javított kiadás (2002) Utazás a tizenhatos mélyére (2006) Semmi művészet (2008) Esti (2010)