A szakképzési hozzájárulás 2012.

Az előadások a következő témára: "A szakképzési hozzájárulás 2012."— Előadás másolata:

1 A szakképzési hozzájárulás 2012.
Évközi változások „a szakképzési hozzájárulás és képzés fejlesztésének támogatásáról” szóló évi CLV. törvényben (Szht.) és az elmúlt időszak tapasztalatai, Előleg és elszámolás kapcsolata készítette: Tóth-Szabó Anna

2 Emlékezető a szakképzési hozzájárulás fontos szabályaira, a törvényben végbement évközi változások ismertetése

3 Szakképzési hozzájárulás célja - változás a törvény szövegében:
a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó, iskolai rendszerű képzések támogatása, [2011. évi CLXXXVIII. tv.] változatlan b) a felsőoktatásról szóló tv.(Ftv.) szerinti gyakorlatigényes alapképzési szak – támogatás – hatályon kívül került vel, c) a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben (Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében (erre lesz a befizetett szakképzési hozzájárulás felhasználva) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak), [2011. CCIV. tv. (Nftv.) – új - hatályba lépett: ] → lényeges kihatás a szakképzési hozzájárulási kötelezettségre MAGYARÁZAT: A CXXXIX. tv. Ftv től hatályon kívül került, a CCIV. tv. Nftv. már től hatályban, de rendelkezéseinek túlnyomó része szeptember 1-től hatályos, így pl. 44. § hallgatói munkavégzés is.

4 Szakképzési hozzájárulás célja - változás a törvény szövegében:
d) Az a)-b) szerinti képzés fejlesztésének támogatása – hatályon kívül került e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása, ( től) magyarázat: b) pont helyébe c) lépett f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása.

5 Megjegyzés: kikre terjed ki Szakképzési törvény (Szt. 3. § )
(1) - iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), - az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre ←a felnőttképzésről szóló törvény. DE Szht. támogatása csak az iskolarendszerű képzésre vonatkozik! (4) alapfokú iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakiskolában és a szakközépiskolában folyó pályaorientációra, a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn ← től lép hatályba a Szt §-ai alapján

6 Kire nem terjed ki Szt.? (3. §)
- a Nftv-ben szabályozott felsőoktatási szakképzésre - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényben szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre - és az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzésekre. De: 2012/2013-as tanévben szakközépiskola az évi LXXVI. törvény (régi Szt.) alapján felsőfokú szakképzésben képzést utoljára indíthat. [Szt. 92. § (24) bekezdés] A felsőoktatási szakképzésről a Nftv-vel összefüggésben új végrehajtási rendelet jelent meg: „a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről” szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Ftvr.) Ez rendezi: - felsőoktatási szakképzés rendjét, stb., - szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzés feltételei, stb. A szakmai gyakorlat érintkezik a Szht-el is! [Szht. 5. § ]

7 Szakképzési hozzájárulás alanyai (változatlan)
2. § (1) a)-g) gazdasági társaság, stb. f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. 2. § (5) c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

8 Változatlanul nem köteles szakképzési hozzájárulásra [2
Változatlanul nem köteles szakképzési hozzájárulásra [2. § (5) bekezdés]: Fontos! Egyéni vállalkozó alanya a Szht-nek, de maga után nem keletkezik kötelezettsége. Mivel alanya a törvénynek → bevallási kötelezettsége van!!! NEMLEGESEN IS! Ez a kötelezettség a nyugdíjas egyéni vállalkozóra is vonatkozik! Nehézség: elektronikusan kell benyújtani. „Helyettesíthető”: NY, de ez is csak elektronikusan adható be.

9 Változatlan: A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, azaz a teljes adóalap. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka →bruttó kötelezettség. Mentesség: Ki után nem keletkezik szakhoz. fizetés, miközben szocho. kötelezettség van? [Szht. 3. § b) alapján csak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Ead. tv.) 455. § (2) bekezdésben felsoroltak alanyok után, a fel nem soroltak után – nem): 455.§(2) d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló után, f) egyházi személy után, g) szerzetes rendi tag után

10 A hozzájárulási kötelezettség teljesítése változatlan az aa), ab) pont:
5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,

11 A hozzájárulási kötelezettség teljesítése változás a b) c) pontban:
b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény (2005. CXXXIX. tv.) 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. Ez ig hatályos. től hatályos: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor. (Nftv. alapján)

12 Szht. 5. § c) pontja és Nftv. kapcsolata (2)
A hallgatói munkavégzés szabályait a Nftv. 25. pontja (44. §-a) tartalmazza: (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. EZ KAPCSOLÓDIK a Szht. 5. § c) pontjához! Ezt kiegészíti a Ftvr §-a Adó- és járulékvonzata? b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. Pl. demonstrátor [2010. december 31-éig az ezért a munkáért kapott díj=hallgatói munkadíj (Szja tv. 3. § 62. pont), ez a Szja tv. 3. § 72. i) alpont szerint adóterhet nem viselő járandóság volt, január 1-től Szja tv. 24. § (a) pontja szerinti munkaviszony, nem önálló tevékenység, adó- és járulékköteles] (2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

13 Az 5. § b), c) pontjának változása – hatása a szakképzési hozzájárulási kötelezettségre
2012. augusztus 31-ig 5. § b) + átmeneti rendelkezés (Szht. 27. §) Szht. hatályba lépése előtt (→2011. december 31-ig) megkezdett képzés: a) Együttműködési megállapodás→ Szht. 8. § (1) alapnormatíva b) Hallgató szerződés → 8. § (1)-(2) → mint tanulószerződés → visszaigénylési lehetőség A Szht. további átmeneti rendelkezést nem tartalmaz! ↓ 2012. szeptember 1-től szakképzési hozzájárulás teljesítése csak az 5. § c) pont szerint lehetséges. alapnormatíva érvényesítése a 8. § (1) bekezdés alapján csak, ha a Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés alapján történik a szakmai gyakorlat külső képző helyen. Ha együttműködési megállapodás alapján lett megkezdve a szakmai gyakorlat – és nem lett módosítva hallgató munkaszerződéssel – szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége szeptember 1-től nem csökkenthető!

14 A hozzájárulási kötelezettség teljesítése [5-7. §]
Aki hozzájárulási kötelezettségének nem vagy részben vagy időszakosan (részben=időszakosan) tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét [nettó kötelezettség=éves bruttó kötelezettség-csökkentő tétel éves összege ( 2012-ben Ft6fő/év - alapnormatíva alapján számított összeg] az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti. [6. §] A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. Igazodnak ehhez a es lap „A” blokkjában található kódok: „1” Nem teljesítette: a 6. § alapján teljesíti a kötelezettséget, nem szervez gyakorlati képzést, pénzbeli befizetéssel, „2” Teljesítette: gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján (akkor is, ha csak részben az adott évben, s akkor is ezt, ha együttműködési megállapodás alapján és tanulószerződéssel is) „3” Kizárólag tanulószerződéssel.

15 Bruttó kötelezettség csökkentése [Szht. és 280/2011. Korm. rend. (R
Bruttó kötelezettség csökkentése [Szht. és 280/2011. Korm. rend. (R.)] I. A bruttó kötelezettséget csak gyakorlati képzést szervező csökkentheti. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti: 2012. évben Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, (későbbiekben – aktuális költségvetési törvényben foglalt) - együttműködési megállapodás – osztószám – középfok esetén 130; felsőfok esetén 100 - tanulószerződés: alapnormatíva súlyszorzóval korrigálva. A R-t módosította a 240/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet (R-ben csak egy melléklet volt). (2013/2014 tanév kezdetéig megkezdett képzések esetén a R. 1. számú melléklete egyrészt a régi Szt-hez igazodva , de részletesebb mint a R. eredeti melléklete; 2013/2014. tanév kezdetétől megkezdett képzések: 2. számú mell. az új Szt-hez igazodva) Csökkentő tétel megállapítása eltérés ← gyakorlati képzés megvalósítási módja - együttműködési megállapodás szakképző iskolával, /hallgatói munkaszerződés alapján ← alapnormatíva/130 vagy 100 - tanulószerződéses tanuló foglalkoztatásával: alapnormatíva x súlyszorzó – csak itt lehet a nettó kötelezettség negatív!!!

16 Bruttó kötelezettség csökkentése II.
A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai (ez vonatkozott a hallgatói szerződésre is) - hozzájárulási kötelezettséget kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítő - csökkentő tétel összege > a bruttó kötelezettsége ↓ meghaladó rész visszaigényelhető az állami adóhatóságtól Visszaigénylés 17-es „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon A kapott visszatérítés → egyéb bevétel DE A KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLHATÓAK! Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs alkalmazottja, de tanulószerződéssel gyakorlati képzést szervez, megilleti a visszatérítés! EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS: CSÖKKENTÉS MAX.: 0-ig

17 Bevallás és befizetés I.
Az adóév (=naptári év) hónapjára: ELŐLEG Az előleg mértéke: - tárgyhavi bruttó kötelezettség = tárgyhavi szociális hozzájárulási adó alap x 1,5 - a csökkentő tétel időarányosan előlegnél is figyelembe vehető - nettó kötelezettség =bruttó kötelezettség – csökkentő tétel Visszaigénylés: kizárólag tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében ( es lapjának „11.” sorában negatív adatot csak, ha kizárólag tanulószerződés alapján szervezett a gyakorlati képzés. ) Határidő: hónapot követő 12. Bevallás elektronikus úton!

18 Bevallás és befizetés II.
ÉVES ELSZÁMOLÁS - éves bruttó kötelezettség=éves szociális hozzájárulási adó alap x 1,5 - a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel (alapnormatíva R. alapján számított éves összege) éves összege - nettó kötelezettség = éves bruttó kötelezettség - csökkentő tétel éves összege - bevallott/befizetett előlegek és éves nettó különbözet különbség bevallása: éves elszámolású bevallásban. ELŐLEG ÉS ELSZÁMOLÁS kapcsolat a bevallásban: 1212 elszámolást tartalmazó bevallás 01. sor: éves módon kiszámított nettó kötelezettség és a már bevallott (11 db hó) és befizetett előleg különbsége szerepel! A bevallás elektronikus úton. Befizetés/bevallás/visszaigénylés határideje: tárgyévet követő év február 25. (2013. január 1-től módosul: február 12.)

19 Bevallás és befizetés III.
2012-ben VALAMENNYI kötelezett - mind az előleg, mind az éves elszámolás - bevallását és a befizetést az állami adóhatóság felé teljesíti, a visszaigénylést is a NAV teljesíti! DE ig a 2011-es bevallások tekintetében a évi LXXXVI. tv szerinti feladatokat a NMH SZFI látja el. Szht. 11. §: Szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ellenőrzés → „a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz” – informatikai út Hogyan, mikor valósul meg?

20 Együttműködési megállapodás és tanulószerződés közötti különbség – közterhek szempontjából

21 Együttműködési megállapodás (Szt. 56-57. §)
Tanuló gyakorlati képzése: gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő közötti együttműködési megállapodás alapján. Feltételek: 56. § (1) bek. a)-d) (pl. gyakorlati képzésre előírt képzési idő < 40 százaléknál). 56. § (1) bek. a) gyakorlati képzés; c) kiegészítő gyakorlati képzés Írásba foglalandó (Ptk. megbízási szerződés szabályai), gazdasági kamara ellenjegyzése szükséges. Képzési idő korlát: gyakorlati képzés 40 %-ot nem haladhatja meg. Ha képzési idő 56. § (1) bek. c) pont szerinti kiegészítő gyakorlati képzésnél 40 %-ot meghaladja →attól a tanévtől együttműködési megállapodás nem köthető. Ha a gyakorlati képzés részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján: gyakorlati képzés szervezője: szakképző iskola.

22 Együttműködési megállapodás - juttatás (Szt. 65. §)
(1) A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a 63. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulói pénzbeli juttatás mértékénél → a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér 15 %-ának 1,3-szerese (2012-ben Ft) (2) összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár pénzbeli juttatás heti összege az (1) bekezdés alapján fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része. (3) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad. Egyéb juttatások – pl. étkezés, munkaruha, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés – is megilletik a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatót /a tanulószerződéseset is – ennek közterhei az általános szabályok szerint. Pl. Erzsébet utalvány – 71. § (2) bekezdés; védőeszköz, munkaruha adómentes 1. sz. mell. 8.8.; 8.24.]

23 Együttműködési megállapodás – közterhek 1.
Szja tv. 3. § 71. „Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót …. megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés … nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás.” Együttműködési magállapodás – juttatás→ Szja tv. adómentes: 1. számú mellékelt „… szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás …” (minimálbér 15 %-ának 1,3-szerese) Ha meghaladja → nincs jogviszony → 2. § (6) bek; 28. § egyéb jövedelem (összevonás alá eső jövedelem) adó: egyéb jövedelem x 16 %

24 Együttműködési megállapodás – közterhek 2.
Tbj. biztosított? - a Tbj. 5. §-a sorolja a biztosítottakat. Ebben nem szerepel→NEM biztosított →nem kell biztosítottként bejelenteni: ‘1041 sincs Járulékalap sincs ←4. § k) 1. járulékalap fogalma adómentes jövedelem – nem járulékalap. Ellátásra jogosult-e? IGEN ← 16. § (1) bekezdés i) pont: közoktatásról szóló tv. hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár – 16/A § diákigazolvány érvényességi ideje alatt (+ 45 nap passzív jogon ←Eb. tv. 29. § (9) bekezdés) ; adatszolg.: iskola →OEP (Tbj. 44/A. § (3) bek. e) pont) Ha a juttatás adómentes → sem adó, sem járulék → nincs közteher → nincs ’08-as bevallás. Ha adóköteles sem lesz járulékalap ←egyéb jövedelem nem része a Tbj. 4. § k) pontjának! Ha adóköteles rész keletkezik – egyéb jövedelem → 27 % egészségügyi hozzájárulás keletkezik.

25 Együttműködési megállapodás – közterhek 3.
Keletkezik-e szociális hozzájárulási adó? Nem - adómentes jövedelem után nincs - adóköteles rész esetén – egyéb jövedelem után nincs szociális hozzájárulási adó az Ead. tv. alapján [455. § (1) bekezdés a szocho alapjáról rendelkezik, a felsoroltak között a Szja tv. szerinti egyéb jövedelem nem szerepel;a 455. § (2) bekezdés – adókötelezettséget eredményező jogviszony - e) pontjában pedig csak a tanulószerződéses jogviszony szerepel]. Adóköteles rész esetén → ’08-as bevallás kötelezettségek: személyi jövedelemadó – 16 % – tanulót terheli eho – 27 % - szakmai gyakorlatot biztosítót terheli Igazolás (és kifizetésről számviteli bizonylat) kell akkor is, ha csak adómentes kifizetés történik ← igazoláson a bevétel teljes összege és jogcíme szerepel, levont adóelőleg, stb. [Art. 46. § (1) bekezdés] Igazoláson, ha adómentes kifizetés: „adómentes jövedelem”

26 Tanulószerződéssel történő foglalkoztatás 1. Szt. 42-55. §
től már a 9. évfolyamtól is köthető tanulószerződés bizonyos feltételek mellett. [Szt. 26. § (1) bekezdés, 42. § (1)-(2) bekezdés] Tanulószerződés iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. [42. § (1) bekezdés] Gazdálkodóval és et követően tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervezettel (pl. egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási, szociális ágazatba tartozó költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, agrárágazatban őstermelő) [43. § (2) bekezdés] köthető

27 Tanulókat megillető juttatások 63-64. §, 67-68. §
Tanulószerződés alapján: kötelező havi legkisebb összeg (tanulószerződéssel – szakképzési évfolyam első évében) 63. §(2): Összeg függ a gyakorlati – elméleti képzési idő arányától. Pl. gyakorlati képzés: 80 %-ot eléri → min. bér 15 %-a x 1,3, stb. Tanulmányainak eredményesen eleget tevő →emelni (mérték nincs) től: 63. § (4)-(5) bekezdés: eredménytelenség esetén- csökkentés! Tanulószerződéses díj – hatályba lépés napjától teljes hónapra. - Igazolatlan mulasztás – arányos csökkentés. [DE Tbj. járulékalap: tanulószerződésben meghatározott díj!] - Hónap közben jön létre, vagy szűnik meg a tanulószerződés: pénzbeli juttatás – időarányos! - Szorgalmi időszakot követő időtartamra is – július, augusztus hónapra Betegszabadság: pénzbeli juttatás 70 %-a Egyéb juttatások: uaz, mint együttműködési megállapodásnál

28 Tanulószerződés – közterhek 1.:
Személyi jövedelemadó Szja tv. 3. § 71. „Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, …. megillető pénzbeli juttatás, …” Szja tv. 1. számú melléklet adómentes: a szakképző iskolai tanulónak…. tanulószerződés alapján …. kötelezően kifizetett díjazás, ….” Ha meghaladja → jogviszony → 2. § (6) bek; 28. § egyéb jövedelem ← sem önálló, sem nem önálló tevékenység (összevonás alá eső jövedelem) adó: egyéb jövedelem (+adóalap-kiegészítés, ha kell) x 16 %

29 Tanulószerződés – közterhek 2.:
Társadalombiztosítás: (Tbj.) 4. § k) 1. járulékalapot képező jövedelem: „…. a tanulószerződésben meghatározott díj, ….” (ha mulasztás miatt kifizetett juttatás csökken, akkor is a szerződés díja!) 5. § (1) bekezdés: biztosított: „c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,” Járulékfizetési kötelezettség – tanulót terheli: Járulékalap után - 10 % nyugdíjjárulék, [19. § (2)bekezdés] - 7 % természetbeni és pénzbeli [19. § (3) bekezdés] egészségbiztosítási járulék →táppénzre jogosult! DE NEM fizet 1,5 % munkaerő-piaci járulékot [25/A §]

30 Tanulószerződés – közterhek 3.
Foglalkoztatót (szakmai gyakorlatot biztosítót) terhelő egyéb tb. kötelezettségek: - nyilvántartás vezetése [Tbj. 44. § (1)] biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettség!!! [Tbj 44. § (3), Art. 16. § (4)] biztosítási jogviszony létrejöttét megelőző nap, de legkésőbb aznap; megszűnés – 8 nap] ‘1041-es nyomtatvány benyújtása: jogviszony kód: ‘1130’ bevallási/befizetési kötelezettség 50. § (1), Art. 31. § (2) bekezdés ’08-as bevallás – alkalmazás minősége kód: ’46’ befizetés: Art. 2. számú melléklet befizetés nem személyenként történik, hanem egy összegben összesítve valamennyi biztosított után! → ’08-as bevallás adatszolgáltatás M lapokon személyenként; kötelezettség összesítve A lapokon befizetés folyószámlán egy összegben – 188-as adónemen!

31 Tanulószerződés – közterhek 3.:
Szociális hozzájárulási adó ←Ead. tv. Az adó alanya: a kifizető. Kifizető a természetes személlyel az Ead. tv. IX. fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy (szakmai gyakorlatot biztosító szervezet/egyéni vállalkozó) A kifizetőt terhelő adó alapja: a tanulószerződésben meghatározott díj; [455. § (1) bekezdés c)] Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: Ead. tv § (2) bekezdés e): a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony

32 Tanulószerződés- közterhek 4. :
∑ : tanulónak fizetendő juttatás - adómentes a kötelezően fizetendő mértékig, felette: adóköteles – 28. § egyéb jövedelem; - járulékköteles ←tanulószerződésben meghatározott díj; tanulót terheli; - szociális hozzájárulási adó←tanulószerződésben meghatározott díj; kifizetőt terheli; az adómentes rész fölötti összeg után is ez fizetendő ← a szocho. kötelezettség az adókötelezettséget eredményező jogviszony alapján, alapja a tanulószerződésben meghatározott díj;

33 Az előleg és az elszámolási kötelezettség kapcsolata az évközi és az év végi bevallás kapcsolata

34 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (R) módosítása
től a 240/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosította a R. 5. §-át ←a tanulószerződés esetén - csökkentés: „(2) A csökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a 2013/2014-es tanév kezdetéig a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben, b) a 2013/2014-es tanév kezdetétől a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.”

35 280/2011. (XII. 20) K. r. módosítása Egyrészt: a szakképesítések igazodnak az adott képzéshez (régi/új), Másrészt: szakmacsoport helyett szakképesítést tartalmaz, a súlyszorzók jobban megközelítik a szakképesítéssel járó költségigényt. Pl. régi melléklet: új 1. számú melléklet: „Vendéglátás” 1,2846 „Cukrász” 1,5028, „Gyorséttermi- és ételeladó”1,2296 „Pincér” 1,1178, „Szakács” 1,5028, „Szállodai szobaasszony” 1,5028, „Vendéglátó eladó” 1,2296, „Vendéglátó szakmenedzser” 0,8019, „Vendéglős” 1,3776 „Mezőgazdaság” kb. 27 szakképesítés

36 Előleg bevalláson szereplő adatok:
Főlap: Bevallási időszak: TELJES hónap ( – ) Törthónap tevékenység kezdet – hónap vége ( – ) 01-es melléklet: „A” blokk : „előlegbevallás” miatt nyújtja be kötelezettség módja: 1/2/3/ „B” blokk: 01. sor adott hó szakképzési hozzájárulása (nettó kötelezettség) „C” blokk: 05.,/ 06.sor adott havi (alap, /br. köt.) - ezer forintra kerekítve (pl. 921 ezer után szh Ft, kerekítve: 14 ezer) 07. sor ( ) adott havi ∑ csökkentő tétel 11.sor = 06. sor – 07. sor adott havi nettó kötelezettség KEREKÍTÉS (Art.): 11. sor térhet el a 06. és 07. sortól (a 06. sorba automatikusan az ezer forintra kerekített összeg kerül), a 11. sor = 01. sor előlegnél (de az elszámolásnál a 11. sortól a 01. sor eltérhet!) A 11. sor = 01. sor (pl. 921 e Ft x 1,5= Ft →14 ezer Ft)

37 Előleg bevalláson szereplő adatok:
„C” blokk 08., 09., 10. sor – csökkentő tételek 08. sor adott hó: - együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott létszám - utánuk igénybe vehető csökkentő tétel (alapnoratíva/130) x adott hónap gyakorlati képzési napok x adott hónap létszáma 09. sor adott hó: tanulószerződéses tanulói létszám - ha folyamatos a tanulószerződés – egész hónap - a adott hónapban kezdődött a tanulószerződés – teljes hó - ha adott hónap közben fejeződött be – nap arányosan [teljes hó: súlyszorzóval korrigált alapnormatíva /12) x adott hó létszáma (súlyszorzó részletezettebb től, többféle súlyszorzót kell ugyanolyan szakmán belül alkalmazni)] 10. sor adott hó: - Nftv. hatálya alá tartozó hallgató munkaszerződéssel foglalkoztatottak létszáma/ - utánuk igénybe vehető csökkentő tétel (alapnoratíva/100) x adott hónap gyakorlati képzési napok x adott hónap létszáma

38 Elszámolást tartalmazó bevalláson szereplő adatok:
Főlap: Bevallási időszak: Teljes év: – Fa., Va. tört év: Fa./Va. kezdetét megelőző nap 01-es melléklet: „A” blokk: - „elszámolás” miatt nyújtja be - kötelezettség módja (5. § alapján) „1” nem teljesítette (6. § alapján jár el – egyáltalán nem szervez gyakorlati képzést) „2” teljesítette (5. § szerint együttm. /tanulószerződés egyaránt) elszámoláskor is max 0 Ft lehet a nettó kötelezettség „3” kizárólag tanulószerződéssel teljesítette – elszámoláskor is csak ekkor lehet a nettó kötelezettség negatív!

39 Elszámolást tartalmazó bevalláson szereplő adatok:
„C” blokk 05. sor: egész évre számítva - szakképzési hozzájárulás alapja 06. sor: egész évi sz. h. mérték - bruttó kötelezettség 07. sor: egész évi csökkentő tétel ( ) 11. sor: egész évre bruttó köt.=(06.) - egész évre csökkentő t. (07.) „B” blokk sor: nettó éves kötelezettség (11. sor) – nettó előlegek (előleg bevallások 01. sorának összesített értéke ← teljes év esetén 11 db előleg bevallás 01. sora összesítve) éves bev. 01. sor = éves bev. 11. sor – ∑ hó előleg bev. 01. sor (ezért térhet elszámolás esetén a két sor egymástól!)

40 Elszámolást tartalmazó bevalláson szereplő adatok:
„C” blokk (folytatás) 08. sor: - középfokú együttműködési megállapodás alapján azon hónap létszáma, amelyre előleg számítása nem volt (teljes év esetén: december) - egész évre figyelembe vehető csökkentő tétel: (alapnormatíva/130) x ∑tárgyévi gyakorlati képzési napok 09. sor: - tanulószerződés alapján előleg számításnál figyelembe nem vett hónap létszáma (normális eset: december) - ha tanulószerződés teljes évben fennállt: alapnormatíva x súlyszorzó x egész évben figyelembe vehető létszámmal - ha nem állt fenn teljes évben a tanulószerződés: - hó közben kezdődött a képzés: ∑létszám: (alapnormatíva x súlyszorzó)/12 x teljes hónapok - hónap közben fejeződött be: ∑létszám [(alapnormatíva x súlyszorzó)/12 x teljes hónap + (arányos tört hónapi alapnormatíva x súlyszorzó) 10. sor: - létszám (előlegnél figyelembe nem vett hónap létszáma) - egész évi csökkentő tétel: (alapnormatíva/100) x ∑ tárgyévi képzési napok Figyelem! ig együttm./hallg. szerz./ hallg. munkaszerződés

41 Előleg és elszámolás kapcsolata - példa
Egész évben 3 fő alkalmazott Ft munkabér, Január-augusztus 5 fő vendéglátó tanulószerződés; teljes évre hatályos → ( Ft x 1,2846)/12 x 5 fő = Ft/hó minden hónapban ennyi a csökkentő tétel Szeptember hó: 2 fő szakács: ( Ft x 1,5028)/12 x 2 fő= Ft/hó 2 fő cukrász: ( Ft x 1,5028)/12 x 2 fő= Ft/hó 1 fő pincér: ( Ft x 1,1178)/12= Ft/hó havonta összes csökkentő tétel a 5 főre: Ft/hó Ft/hó Ft/hó= Ft/hó Egész évre az főre a csökkentő tétel (figyelem: egész évben él a tanulószerződés – teljes évként vehető figyelembe) [8 hó x Ft/hó] + [4 hó x Ft/hó]= Ft/hó Tegyük fel, hogy más módon nem teljesítette a szakképzési hozzájárulást (nem volt sem középfokú okt. int-nyel, sem főiskolával együttműködési megállapodás) → teljesítés módja: „3”

42 Előleg és elszámolás kapcsolata - példa
Havi bevallás előlegek bevallása havonta típus: „előleg” miatt nyújtom be, teljesítés módja: „3” 5 fő alkalmazott mellett Havi szakképzési hozzájárulás alap (= szocho alap) = = Ft/fő x 3 fő = 324 ezer Ft ~ 324 e Ft (05. sor) Bruttó kötelezettség: 324 e Ft x 1,5 % = Ft ~ 5 e Ft (06. sor) Kötelezettség csökkentő tétel: január-augusztus: 5 fő Ft/hó ~ 236 e Ft (07., 09. sorok) szeptember: fő Ft/hó ~ 261 e Ft (07., 09. sorok) Nettó kötelezettség (szakképzési hozzájárulás) havonta: január-augusztus: 5 e Ft–236 e Ft = e Ft (11. /01. sor) szeptember-december: 5 e Ft – 261 e Ft = e Ft (11./01. sorok)

43 Előleg és elszámolás kapcsolata - példa
Egész évben 3 fő alkalmazott havonta Ft/fő 5 fő vendéglátós /2 fő szakács, 2 fő cukrász, 1 fő pincér egész évben, decemberben is Bevallási időszak: – Benyújtás oka: „elszámolás” miatt nyújtom be Teljesítés módja: „3” Szakképzési hozzájárulás alapja (= egész évi szocho) 12hó x ( 3 fő x ft/hó) = Ft/év ~ e Ft (05.) Szakképzési h e x 1,5 % = Ft/év ~ 58 e Ft/év (06.)

44 Előleg és elszámolás kapcsolata - példa
Kötelezettség csökkentő: december hónap alapján „5” (fő) 8 hó x Ft/hó + 4 hó x Ft/hó = Ft/év ~ e Ft/év 07./09. sor Nettó kötelezettség: 58 e Ft – e Ft = e Ft 11. sor Szakképzési hozzájárulás kötelezettség az évre: évi nettó kötelezettség - ∑ 11 hó esz. hó. előleg = = e Ft/év- [(8 hó x 231 e Ft/hó) + 4 hó x 261 e Ft/hó)] = 2 872 e Ft – e Ft = - 20 e Ft 01. sor (ez a kerekítésből adódhat: a) szakképzési bruttó kerekítve ft-ról 5 e Ft-ra, b) január-augusztus hónapokban: Ft/hó csökkentő tétel kerekítve: 236 e Ft-ra, de ezt minden második hónapban lefelé kell kerekíteni. c) éves bevallásban a kötelezettség csökkentő ~ e Ft/év )

45 Előleg bevallás 1.

46 Előleg bevallás 2.

47 Elszámolás 1.

48 Elszámolás 2.

49 Köszönöm a figyelmet!