Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai."— Előadás másolata:

1

2 Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai diszciplinák korszaka Népegészségtan korszaka Az egészségre összpontosító tudományos politika korszaka CÉLIRÁNY ÉS FILOZÓFIA - tünetekre összpontosít, a tünetek empirikus diagnózisára és kezelésére -baktériumokra és betegségekre összpontosít -A beteggel, annak diagnózisával és kezelésével foglalkozik -A közösség diagnózisával és kezelésével foglalkozik -A népességre és a társadalmi-politikai entitás egységes kezelésére koncentrál OKTATÁS - ex catedra előadások -tekintélyelvű oktatás -laboratoriumi gyakorlatok -klinikai felkészítés-Klinikai felkészítés a népegészségügy területén -Közösségi feladatokra való felkészítés -társadalmi tapasztalat, gazdasági társadalmi értelmezés, gazdasági megközelítés -Politikai folyamatok pszichológiai megközelítése -Országos egészségvédelmi programok

3 Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai diszciplinák korszaka Népegészségtan korszaka Az egészségre összpontosító tudományos politika korszaka CÉLIRÁNY ÉS FILOZÓFIA - tünetekre összpontosít, a tünetek empirikus diagnózisára és kezelésére -baktériumokra és betegségekre összpontosít - A beteggel, annak diagnózisával és kezelésével foglalkozik - A közösség diagnózisával és kezelésével foglalkozik - A népességre és a társadalmi- politikai entitás egységes kezelésére koncentrál

4 Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai diszciplinák korszaka Népegészségtan korszaka Az egészségre összpontosító tudományos politika korszaka OKTATÁS - ex catedra előadások -tekintélyelvű oktatás -laboratoriumi gyakorlatok -klinikai felkészítés -Klinikai felkészítés a népegészségügy területén -Közösségi feladatokra való felkészítés -társadalmi tapasztalat, gazdasági társadalmi értelmezés, gazdasági megközelítés -Politikai folyamatok pszichológiai megközelítése -Országos egészségvédelmi programok

5 Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai diszciplinák korszaka Népegészségtan korszaka Az egészségre összpontosító tudományos politika korszaka TUDOMÁNYOS KUTATÁS -Történelmi fejlődés -A laboratóriumi kísérletezés megalapozása és új módszerek kidolgozása -Kórházi technológia kidolgozása -A közösség vizsgálata, rendszeres fejlesztése és tervezési kritériumok, intézkedések és technikák kidolgozása -Az egészségügyi rendszer fejlődésének gazdasági és társadalmi mutatói -Az életszínvonal szubjektív mutatói, interdsiszciplináris tevékenység -Hálozati folyamatok MAGATARTÁSTUDOMÁNY - ismeretlen-felszínes -Egyéni tevékenység - mellékes -az orvostudományt kiegészítő társadalomtudo mán yok -Szakosodott csoportok létrehozásának szükségessége -egymástól elkülönülő társadalomtudomá nyok -Interdiszciplináris csoportok megalakulása, megjelenése -Az orvostudomány közgazdaságtan és a politika egymásrahatása -interszektoriális teamek létrehozása

6 Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai diszciplinák korszaka Népegészségtan korszaka Az egészségre összpontosító tudományos politika korszaka TUDOMÁNYOS KUTATÁS -történelmi fejlődés -a labora tóriumi kísérletezés megalapo zása és új módszerek kidolgozása - Kórházi technológia kidolgozása - A közösség vizsgálata, rendszeres fejlesztése valamint tervezési kritériumok, intézkedések és technikák kidolgozása - Az egészségügyi rendszer fejlődésének gazdasági és társadalmi mutatói -Az életszínvonal szubjektív mutatói, interdsiszciplináris tevékenység -Hálozati folyamatok

7 Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai diszciplinák korszaka Népegészségtan korszaka Az egészségre összpontosító tudományos politika korszaka MAGATARTÁSTUDOMÁNY - ismeretlen- felszínes -egyéni tevékenység - mellékes -az orvostudomány t kiegészítő társadalomtudo mányok -Szakosodott csoportok létrehozásának szükségessége - egymástól elkülönülő társadalomtu dományok -interdiszciplin áris csoportok megalakulása, megjelenése - az orvostudomány közgazdaságtan és a politika egymásrahatása -Interszektoriális teamek létrehozása

8 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. I. Az egészség alapvető emberi jog. II. Az egészségügyi rendszerekben tapasztalható egyenlőtlenségek - a fejlett és a fejlődő országok között, de országokon belül is – elfogadhatatlanok. III. Az egészség mindenki számára teljes mértékben elérhető legyen, valamint hogy a fejlődő és fejlett országok közötti egészségi állapotbeli különbségek csökkenjenek.

9 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. IV. Az embereknek joguk és kötelességük, hogy egyénileg és közösségileg is részt vegyenek a számukra nyújtott egészségügyi ellátás tervezésében és megvalósításában. V. A kormányok, nemzetközi szervezetek és az emberiség egészének egyik fő társadalmi feladata az elkövetkező évtizedekben, hogy 2000-re minden ember olyan egészségi állapotba kerüljön, amely társadalmilag és gazdaságilag is termékeny életet tesz lehetővé számukra.

10 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. VI. Az egészségügyi alapellátás olyan betegellátási forma, amely könynyen megvalósítható, tudományosan megalapozott és társadalmilag elfogadható módszereket, technológiákat használ. Az egyének, családok és közösségek számára az alapellátás a nemzeti egészségügyi rendszerrel való érintkezés első pontja, a folytatódó ellátás első eleme, amelynek ezért a lehető legközelebb kell lennie azon helyszínekhez, ahol az emberek élnek és dolgoznak.

11 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 1. vonatkozó társadalomtudományi, orvos-biológiai és egészségügyi igazgatási kutatásokra és népegészségügyi tapasztalatokra épül. 2.A céljai között szerepel a közösség fő egészségproblémáinak megoldása azáltal, hogy megfelelő egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt.

12 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 3. biztosítja legalább a következőket: elősegíti az élelmiszerellátást és a megfelelő táplálkozást; a biztonságos vízellátást; előmozdítja az alapvető higiénét; az anya- és csecsemővédelmet, beleértve a családtervezést és a fertőző betegségek elleni védőoltásokat.

13 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 4. Az egészségügy mellett bevonja az összes, a nemzeti és közösségi fejlődésben érintett szektort. 5. Megfelelő oktatás révén - képessé teszi az egyéneket és közösségeket az alapellátás tervezésében, szervezésében, működtetésében és ellenőrzésében való részvételre.

14 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. VII. 6. fenntartását egységesített, jól működő és egymást kölcsönösen támogató betegirányítási rendszereknek kell biztosítaniuk, amelyek a mindenki számára elérhető komplex egészségügyi ellátás fokozatos javulását eredményezik

15 Alma-Ata-i Nyilatkozat EVSZ Kazah Közt.–1978 Szeptember 12. VIII. Minden kormánynak olyan nemzeti irányelveket, stratégiát és cselekvési tervet kell kidolgoznia, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi alapellátás létrehozását és fenntartását. IX. A közösségi szellem jegyében minden országnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás minden ember számára biztosítható legyen.

16 Ottawa-i (Kanada) CHARTA, november AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG JELENTI: Az egészséget szolgáló közpolitikákat Kedvező környezet kialakítását A közösség tevékenységének erősítését Az egyéni képességek fejlesztését Az egészségügyi ellátás átszervezését Lépés a jövőbe

17 Ottawa-i (Kanada) CHARTA, november EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.

18 Ottawa-i (Kanada) CHARTA, november AZ EGÉSZSÉG ELŐFELTÉTELEI Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvető előfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia.

19 Ottawa-i (Kanada) CHARTA, november Propagálni A jó egészség alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és fontos dimenziója az élet minőségének. A politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési és biológiai tényezők mind az egészség javára vagy kárára lehetnek. Az egészségfejlesztési tevékenységek célja ezeknek a feltételeknek a kedvezővé tétele az egészség érdekében kifejtett propaganda révén.

20 Ottawa-i (Kanada) CHARTA, november Módot adni Az egészségfejlesztés központi célja az egyenlőség elérése az egészségben. Az egészségfejlesztési tevékenységek az egészségi állapotban mutatkozó jelenlegi különbségek csökkentését, az egyenlő lehetőségek és erőforrások biztosítását célozzák, amelyek módot adnak az embereknek arra, hogy legteljesebb egészségi potenciáljukat valósíthassák meg. Beletartoznak ebbe az egészség szempontjából kedvező környezet nyújtotta biztos alapok, az információk hozzáférhetősége, továbbá az egészséges választást lehetővé tévő képességek és lehetőségek kialakítása. Az emberek nem képesek elérni legteljesebb egészségi potenciáljukat, hacsak nem tudják ellenőrzésük alá vonni azokat a dolgokat, amelyek az egészségüket meghatározzák. Ennek egyformán kell vonatkoznia a nőkre és a férfiakra.

21 Ottawa-i (Kanada) CHARTA, november Közvetíteni Az egészségügyi ágazat önmagában nem tudja biztosítani ezeket az előfeltételeket és kilátásokat az egészség számára. Ennél is fontosabb azonban, hogy az egészségfejlesztés összehangolt tevékenységet követel valamennyi érdekelttől: kormányoktól, egészségügyi és más szociális, gazdasági ágazatoktól, nem kormányzati és önkéntes szervezetektől, helyi hatóságoktól, az ipartól és a tömegtájékoztatástól. Az emberek az élet minden területéről részt vesznek ebben mint egyének, családok és közösségek. A szakmai és társadalmi csoportosulásoknak, továbbá az egészségügyi dolgozóknak különleges felelőssége, hogy közvetítsenek a társadalom érdekcsoportjai között az egészség előmozdítása érdekében. Az egészségfejlesztési stratégiákat és programokat az egyes országok és régiók helyi igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani, azoknak figyelembekellvenniükazeltérőtársadalmi,kulturálisésgazdaságirendsz ereket.

22 DZSAKARTAI NYILATKOZAT Egészségmegőrzés a XXI. században július– Az egészségmegőrzés prioritásai a XXI. században 1. A társadalmi felelősségtudat fejlesztése az egészség érdekében 2. Az egészségfejlesztést célzó beruházások növelése 3. Az egészség érdekét szolgáló partneri kapcsolatok megszilárdítása és kiterjesztése 4. A közösségi kapacitások fejlesztése és az egyén megerősítése 5. Az egészségfejlesztés infrastruktúrájának biztosítása

23 ÖTÖDIK GLOBÁLIS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA Mexikóváros, június 5. Egészségfejlesztés: az egyenlőtlenségek megszüntetése

24 Az alábbi akciókat támogatjuk/írjukalá: A. Az egészségfejlesztés alapvető prioritásként történő feltüntetése a helyi, nemzeti és nemzetközi politikai döntésekben és programokban. B. Vezető szerep betöltése az összes szektor és a civil társadalom aktív részvételének biztosításában az olyan egészségfejlesztő akciókban, amelyek az egészség érdekében történő társulásokat kívánják megerősíteni és kiterjeszteni. C. Országos szintű egészségfejlesztési tervek és akciók kidolgozásának támogatása a WHO és partnerei e területen szerzett tapasztalatára támaszkodva, amennyiben szükséges.

25 az egészségügyi prioritások azonosítását, és az ezek megvalósítását célul tűző, egészséget támogató közpolitika és programok megvalósítását; a kutatás támogatását, ami kiválasztott prioritások mentén fejleszti a tudást; pénzügyi és működési források mozgósítását az országos akciók fejlesztéséhez, végrehajtásához, monitorozásához és értékeléséhez szükséges emberi és intézményi kapacitás kiépítése érdekében.

26 D. Az egészségfejlesztéssel foglalkozó nemzeti és nemzetközi hálózatok munkájának elősegítését. E. Annak támogatását, hogy az ENSZ szervei a napirendjükön szereplő fejlesztések egészségre gyakorolt hatásáért felelősséggel tartozzanak. F. A WHO főigazgatójának értesítését, hogy készítsen helyzetjelentést a fenti akciók végrehajtásáról a WHO Végrehajtó Tanácsa (Executive Board) 107. ülésére.

27 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1981-ben jelentette meg az alapvető betegjogokat is összefoglaló lisszaboni deklarációját. (WORLD MEDICAL ASSOCIATION) a beteg szabadon választhasson orvost, a betegnek joga van ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatás után bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa, a beteg elvárhatja orvosától, hogy minden orvosi és személyes adatát titkosan kezelje, a betegnek joga van az emberhez méltó halálhoz, a betegnek joga van a lelki vagy morális vigaszhoz, de el is utasíthatja azt.

28 A betegjogok európai nyilatkozata1992 Főbb fejezetek: 1. Az emberek jogai és értékek az orvosi ellátásban 2. A betegek felvilágosítása 3. A beteg beleegyezése 4. Hihetőség, bizalom és magánélet 5. Kezelés és gondozás 6. A nyilatkozat határozatainak alkalmazási módszerei

29 2oo7 Betegjogok Európai Chartája

30

31 Legea drepturilor pacientului Legea nr. 46 din 21/01/ Publicat ă în Monitorul Oficial, Partea 1 nr. 51 din 29/01/ Capitolul I. Dispoziţii generale Art. 1. În sensul prezentei legi: a).prin pacient se înţelege persoana s ă n ă toas ă sau bolnav ă care utilizeaz ă serviciile de s ă n ă tate; b).prin discriminare se înţelege distincţia care se face între persoane aflate în situaţii similare pe baza rasei, sexului, vârstei, apartenenţei etnice, originii naţionale sau sociale, religiei, opţiunilor politice sau antipatiei personale; c).prin îngrijiri de s ă n ă tate se înţeleg serviciile medicale, serviciile comunitare şi serviciile conexe actului medical;

32 Törvény a páciens jogairól. 46- os számú törvény Románia Hivatalos Közlönye I rész, 37/ 2oo3. szám. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. szakasz – A jelen törvény értelmében: a) páciens alatt az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő egészséges vagy beteg személy értendő b) diszkrimináció alatt a hasonló helyzetben található személyek közötti, fajra, nemre, életkorra, etnikai hovatartozásra, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vallásra, politikai opcióra vagy személyes ellenszenvre alapuló megkülönböztetés értendő c) egészségügyi gondozás alatt az orvosi szolgáltatésok, a kommunitáris szolgáltatások és az orvosi aktussal összefüggő szolgáltatások értendők

33 d) orvosi beavatkozás alatt bármely megelőző diagnosztizálás, gyógykezelés vagy rehabilitáció célú vizsgálat, kezelés vagy más orvosi aktus értendő e) végső gondozás alatt a valamely páciensnek a rendelkezésére álló kezelési eszközökkel akkor nyújtott gondozás értendő, amikor többé nincs lehetőség a betegségi állapot sorsszerű prognózisának javulására, valamint az elhalálozás közeledtekor nyújtott gondozás. 2.szakasz – a pácienseknek joguk van a társadalom rendelkezésére álló legjobb minőségű orvosi gondozásra, a humán, pénzügyi és anyagi erőforrásoknak megfelelően. 3.szakasz – A páciensnak joga van arra, hogy személyének kijáró tiszteletben részesítsék, mindennemű diszkrimináció nélkül. I. Fejezet Általános rendelkezések

34

35 II. Fejezet A páciensnek joga van az orvosi információhoz 4. szakasz – A páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák a rendelkezésre álló orvosi szolgáltatásokról és azok igénybevételének módozatáról. 5.szakasz – (1) A páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák az egészségügyi szolgáltatásnyújtók azonosságáról és státusáról. (2) A beutalt páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák azon szabályokról és szokásokról, amelyeket be kell tartania a kórházi kezelése időtartama alatt.

36 II. Fejezet A páciensnek joga van az orvosi információhoz 6. szakasz. – A páciensnek joga van arra, hogy tájékoztassák egészségi állapotáról, a javasolt orvosi beavatkozásokról, minden egyes eljárás potenciális kockázatairól, a javasolt eljárások alternatíváiról, a kezelés el nem végzését és az orvosi ajánlások be enm tartását is ideértve, valamint a diagnózisra és prognózisra vonatkozó adatokról. 7. szakasz. – A páciensnek joga van eldönteni, óhajt-e tájékoztatást, ha az orvos által bemutatott információk szenvedést okoznának neki.

37 II. Fejezet A páciensnek joga van az orvosi információhoz 8.szakasz – Az információk tiszteletteljes és világos nyelvezettel közlendők a pácienssel, a szakterminológia minimálisra szorításával:, amennyiben a páciens nem ismeri a román nyelvet, az információk anyanyelvén közlendők, illetve az általa ismert nyelven vagy, az esetnek megfelelően, más kommunikációs eszköz keresendő. 9.szakasz. – A páciens jogosult kifejezetten kérni, hogy ne tájékoztassák, és hogy egy általa kiválasztott más személyt tájékoztassanak helyette. 1o. szakasz. – A páciens rokonai és barátai tájékoztathatók a vizsgálatok alakulásáról, a diagnózisról és a kezelésről, a páciens beleegyezésével. 11.szakasz. – A páciensnek joga van más orvosi véleményt is kérni és elnyerni. 12.szakasz. – A páciensnek joga van a kórházból való kiutaláskor írásos összefoglalást kérni és kapni az elvégzett vizsgálatokról, a diagnózisról, a kórházi beutalás időtartama alatt nyújtott kezelésről és gondozásról.

38 vhjghjvhj

39 III. Fejezet A páciens beleegyezése az orvosi beavatkozásba 13.szakasz – A páciensnek joga van valamely orvosi beavatkozást elutasítani vagy leállítani, írásban vállalva a felelősséget döntéséért, az orvosi aktus elutasításának vagy leállításának következményeit meg kell magyarázni a páciensnek. 14. szakasz. – Amennyiben a páciensnek nincs lehetősége akaratát kifejezni, de sürgős orvosi beavatkozás szükséges, az orvosi személyzetnek joga van a páciens beleegyezésére következtetni annak valamely előzetes akaratnyilvánításából. 15. szakasz. – Amennyiben a páciens sürgős orvosi beavatkozásban részesítendő, törvényes képviselőjének beleegyezése már nem szükséges. 16. szakasz. – Amennyiben kikérik törvényes képviselőjének beleegyezését, a páciens felfogóképessége nyújtotta lehetőségeihez mérten bevonandó a döntési folyamatba.

40 III. Fejezet A páciens beleegyezése az orvosi beavatkozásba 17. szakasz. – (1) Amennyiben az orvosi szolgáltatásnyújtók úgy vélik, hogy a beavatkozás a páciens érdekeit szolgálja, annak törvényes képviselője pedig megtagadja beleegyezését, a döntéshozatal szakmai döntőbizottságra hárítandó. (2) A szakmai döntőbizottság három orvosból áll a kórházba utalt páciensek esetében és két orvosból a járóbetegek esetében. 18. szakasz – A páciens beleegyezése kötelező a testéből származó azon összes biológiai termék gyűjtése, megőrzése, használata tekintetében, amely a diagnózis vagy az általa elfogadott kezelés megállapításának célját szolgálja.

41 III. Fejezet A páciens beleegyezése az orvosi beavatkozásba 19.szakasz. - A páciens beleegyezése kötelező a kórházi orvosi oktatásban, és a tudományos oktatásban való részvétele esetében. Tudományos kutatási célokra nem vehetők igénybe az akaratuk kifejezésére képtelen személyek, kivéve a törvényes képviselő nyújtotta beleegyezés esetét, és ha a kutatás a páciens érdekeit szolgálja. 2o. szakasz. – A páciens beleegyezése nélkül nem fényképezhető vagy filmezhető valamely egészségügyi egység keretében, azon esetek kivételével, amikor a képek a diagnózishoz vagy a kezeléshez és valamely orvosi vétkesség gyanújának elkerüléséhez szükségesek.

42

43 IV.Fejezet A páciens joga az információk bizalmasságához és magánéletéhez 21. szakasz. – A páciens állapotára, a vizsgálatok eredményeire, a diagnózisra, a prognózisra, a kezelésre vonatkozó információk, valamint a személyes adatok bizalmasak, a páciens elhalálozása után is. 22.szakasz. – A bizalmas információk csakis a páciens explicit beleegyezésének feltételével tárhatók fel, vagy a törvény kifejezett kérésére. 23. szakasz. – Amennyiben az információk a páciens kezelésében résztvevő más engedélyezett orvosi szolgáltatásnyújtók számára szükségesek, a beleegyezés megadása többé nem kötelező.

44 IV.Fejezet A páciens joga az információk bizalmasságához és magánéletéhez 24.szakasz. – A páciens hozzáférhet személyes orvosi adataihoz. 25. szakasz. – (1) A páciens magán- és családi életébe való bármely beavatkozás tiltott, azon esetek kivételével, amikor a beavatkozás pozitívan befolyásolja a diagnózist, a kezelést vagy a gondozást, és csakis a páciens beelegyezésével. (2) Kivételnek tekintendők azok az esetek, amikor a páciens veszélyt képez önmaga vagy a közegészség számára.

45

46 V. Fejezet A páciens jogai a szaporodás területén 26. szakasz. – Amennyiben a terhesség az anya életét fenyegető súlyos és azonnali kockázattényezőt képez, a nő életéhez való joga jut érvényre. 27.szakasz. – A páciensnek diszkriminációmentesen joga van a normális nemi élethez és az egészséges szaporodáshoz szükséges információkhoz, neveléshez és szolgáltatásokhoz. 28. szakasz. – (1) A nő gyermekszülésre vagy nem szülésre vonatkozó döntéshozatali joga garantált, a 26. szakaszban említett eset kivételével. (2) A páciensnek joga van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatások révén kiválassza az egészséges szaporodásra vonatkozó legbiztosabb módszereket. (3) Bármely páciensnek joga van hatékony és kockázatmentes családtervezési módszerekre.

47 VI. Fejezet A páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga 29. szakasz. – (1) Amennyiben korlátozott számban rendelkezésre álló bizonyos kezeléstípusok tekintetében a szolgáltatók kötelesek a páciensek kiválogatásához folyamodni, a kiválogatás csakis orvosi kritériumok alapján végzendő. (2) A páciensek bizonyos kezeléstípusokra való kiválogatására vonatkozó kritériumok az Egészség- és Családügyi Minisztérium által dolgozandók ki, a jelen törvény hatályba lépése időpontjától számított 3o napos határidőn belül, és a közönség tudomására hozandók. 3o. szakasz. - (1) A páciens csakis akkor vethető alá orvosi bevatkozásnak, ha léteznek a szükséges ellátmányozási feltételek és akkreditált személyzet. (2) Az (1) bekezdés előírásai alól kivételezettek az extrém helyzetekben bekövetkezett sürgősségi esetek.

48 VI. Fejezet A páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga 31. szakasz. – A páciens végső gondozásra jogosult, hogy méltóságteljesen halhasson meg. 32. szakasz. – A páciens a család, a barátok támogatásában, lelki és anyagi támaszban és tanácsokban részesülhet az orvosi gondozás egész folyamán. A páciens kérésére, a lehetőségekhez mérten, a családhoz minél közelebb álló gondozási és kezelési környezet teremtendő 33.szakasz.- A beutalt páciens jogosult a kórházon kívüli valamely akkreditált orvos nyújtotta orvosi szolgáltatásra is.

49 VI. Fejezet A páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga 34.szakasz. – (1) Az egészségügyi egységekben tevékenykedő orvosi vagy nem orvosi személyzet nem jogosult a pácienst semmiféle nyomásnak alávetni abból a célból, hogy olyan megjutalmazási módozatokra bírja rá azt, amelyek eltérnek az illető egység keretében alkalmazandó törvényes fizetési szabályzásokkal előírtaktól. (2) A páciens a törvény betartásával ajánlhat pótlólagos fizetést vagy adományokat az alkalmazottaknak vagy a gondozása színhelyéül szolgáló egységnek. 35. szakasz. – (1) A páciens az egészségi állapotának javulásáig vagy meggyógyulásáig jogosult folyamatos orvosi gondozásra.

50 VI. Fejezet A páciens orvosi kezeléséhez és gondozásához való joga (2) Az orvosok középfokú káderek és a többi képzett személyzet nyújtotta gondozás folyamatossága a különböző, nyilvános és nem nyilvános, kórházi és járóbeteg-, szakorvosi vagy általános egészségügyi egységek közötti együttműködés és partnerség révén biztosítandó. A kórházból való kiutalás után a páciensek a rendelkezésre álló kommunitáris szolgáltatásokra jogosultak. 36.szakasz. – A páciens állandó programú sürgősségi gyógyellátásra, fogorvosi ellátásra és gyógyszerellátásra jogosult.

51 VII. Fejezet Büntetések 37. szakasz. – A páciensekre vonatkozó adatok és az orvosi aktus bizalmas jellegének, valamint a páciens jelen törvénnyel megállapított többi jogának az orvosi–egészségügyi személyzet általi be nem tartása az esetnek megfelelően fegyelmi, kihágási vagy büntetőjogi felelősséget von maga után, a törvényes előírásoknak megfelelően.

52 VIII. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 38. szakasz. – (1) Az egészségügyi hatóságok évente jelentést tesznek közzé a páciens jogainak betartásáról, melynek keretében összehasonlítják az ország különböző övezeteiben fennálló helyzetet egy optimálissal. (2) Az orvosi szolgáltatások végzői kötelesek látható helyen kifüggeszteni a törvény alkalmazási szabályainak megfelelő saját standardjaikat. (3) A jelen törvény hatályba lépése időpontjától számított 9o napos határidőn belül az Egészség- és Családügyi Minisztérium kidolgozza az alkalmazására vonatkozó szabályokat, amelyek közzéteendők Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében. 39. szakasz. – A jelen törvény a Monitorul Oficial al Romaniei I. Részében való közzététele időpontjától számított 3o nap leteltével lép hatályba.

53 VIII. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 4o. szakasz. – A jelen törvény hatályba lépésének időpontjában hatályát veszti a lakosság egészségvédelmének biztosításáról szóló, a Hivatalos Közlöny I. Részének július 1o.-i 54. számában közzétett számú törvény 78., 1ö8. és 124. szakasza, valamint bármely ellentétes rendelkezés. Ezt a törvényt a Szenátus a 2oo2. december 19-i ülésén fogadta el, betartva Románia Alkotmánya 74. szakasza (2) bekezdésének az előírásait. Nicolae Vacaroiu A Szenátus Elnöke Ezt a törvényt a Képviselőház a 2oo2. december 19-i ülésén fogadta el, betartva Románia Alkotmánya 74. szakasza (2) bekezdésének az előírásait. Viorel Hrebenciuc A Képviselőház Elnöke helyett Bukarest, 2oo3.január szám

54

55 Az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott és finanszírozott országos népegészségügyi programok 1998-ban

56 Az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott és finanszírozott országos népegészségügyi programok 1. A fertőző betegségek ellenőrzése és követése; 2. Oltások; 3. A TBC ellenőrzése és követése; 4. Az AIDS követése és ellenőrzése; 5. A szexuális úton terjedő betegségek megelőzése és ellenőrzése; 6. A nozokomiális (kórházi) fertőzések megelőzése és ellenőrzése; 7. Haematológia és vérátömlesztés; 8. A drogfüggőség és a társult patológia megelőzése és ellenőrzése; 9. Egészség és környezeti tényezők kölcsönhatása; 10. A gyermekek és serdülők egészségi állapotának követése

57 Az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott és finanszírozott országos népegészségügyi programok 11. A munkahelyi ártalmak és a rizikófaktorok követése; 12. Családtervezés, az anya és a gyermek egészségének védelme ; 13. Mentális egészség és pszichoszociális megelőzés; 14. Megelőzés a geriátriában és gerontológiában,az idősek védelme ; 15. A kardiovaszkuláris betegségek megelőzése és ellenőrzése; 16. Vesebetegségek megelőzése, dialízis és transzplantáció ; 17. Rákos betegségek megelőzése és ellenőrzése; 18. Haemophilia és thalassaemia megelőzése és ellenőrzése;

58 Az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott és finanszírozott országos népegészségügyi programok 19. A diabétesz és más táplálkozási betegségek megelőzése és ellenőrzése; 20. Ortopédia, traumatológia és balneofizioterápiás rehabilitáció; 21. Megelőzés az endokrin patológiában; 22. Neurológiai betegségek megelőzése és rehabilitációja; 23. A kórházi beutalást megelőző sürgősségi szolgáltatások rehabilitációja; 24. Fogászati megelőzés; 25. A laboratóriumok értékelését és újraszervezését végző országos központok támogatása; 26. Egészségnevelés

59 Az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott és finanszírozott országos népegészségügyi programok 27. A lakosság egészségi állapotának és demográfiai helyzetének felmérése; 28. Szakmai továbbképzés és a humánerőforrások stratégiája; 29. Az egészségügyi szolgáltatások standardizálása; 30. A népegészségtani és országos fontosságú intézmények akkreditálása; 31. Megelőzés és rehabilitáció az üdülőhelyeken ; 32. Külföldi kezelések.

60 10/ ös Határozat az állami költségvetésből finanszírozott népegészségügyi programok elfogadásáról és folyamtosságának biztosításáról

61 1. Népegészségügyi programok 1.1. Fertőző betegségek követése és ellenőrzése 1.2. Az AIDS követése és ellenőrzése 1.3. A TBC követése és ellenőrzése 1.4. Az egészségi állapot és a rizikófaktorok felmérése 1.5. Egészségmegőrzés és egészségnevelés 1.6. Haematológia és a vérátömlesztés biztonsága

62 2. A nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló programok 2.1. A kardiovaszkuláris betegségek megelőzése és leküzdése 2.2. Az rákos betegségek megelőzése és ellenőrzése 2.3. Idegrendszeri betegségek megelőzése és korai felismerése 2.4. A diabétesz és egyéb táplálkozási betegségek megelőzése és ellenőrzése 2.5. Pszichoszociális és pszichiátriai betegségek megelőzése 2.6. Vesebetegségek megelőzése, dialízis A haemophilia és thalassaemia megelőzése 2.8. Megelőzés az endokrin pathológiában 2.9. Megelőzés az ortopédiában és traumatológiában

63 2. A nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló programok A kórházi beutalást megelőző sürgősségi szolgáltatások rehabilitációja Megelőzés a geriátriában/gerontológiában és az idősek védelme, profilaxis és rehabilitáció az üdülőhelyeken Szerv- és szövet átültetés Drogfüggőségek kezelése Külföldi kezelések

64 3. Gyermek és család egészségvédelemről szóló program 3.1. A családtervezési szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség javítása 3.2. A szülés előtti gondozás minőségének és hatékonyságának javítása 3.3. A terhesek vashiányos vérszegénységének megelőzése 3.4. A nők és gyermekek egészségvédelmének támogatása közösségi szinten 3.5. Az Rh inkompatibilitás megelőzése 3.6. A változókori rendellenességek megelőzése és kezelése 3.7. A fenilketonuria és a veleszületett hypothyreoidismus okozta agyvelőbántalom megelőzése 3.8. Koraszülöttkori alultápláltság megelőzése

65 3. Gyermek és család egészségvédelemről szóló program 3.9. A disztrófia megelőzése csecsemők és kisgyermekek esetében A gyermekkori rahitizmus megelőzése Közösségekben élő gyermekek és serdülők egészségének követése A gyermekkori vashiányos vérszegénység megelőzése A gyermekkori érzékszervi- és neuropszichomotorikus fejlődési rendellenességek megelőzése, korai felismerése, követése és rehabilitációja, valamint a kezelésre nem reagáló epilepszia megelőzése A koraszülöttkori vakság, valamint a gyermekkori fénytörési rendellenességek megelőzése

66 3. Gyermek és család egészségvédelemről szóló program Gyermekkori krónikus betegségek korai felismerése, elsődleges és másodlagos megelőzése, követése és rehabilitációja Fejlődési rendellenességek és/vagy egyes genetikai betegségek profilaxisa, születés előtti és utáni felismerése A gyermekorvosi és neonatológiai ellátás minőségének javítása A rroma közösségekben dolgozó egészségügyi közvetítők hálójának fejlesztése Az anyák és gyermekek egészségvédelmére vonatkozó program menedzselése 4. Egészségügyi adminisztrációs programok és egészségpolitikai rendszerek (Hivatalos Közlöny, I.rész, 9.-es szám/ 2005)

67

68 Titlul XIII. Capitolul I. Legea nr. 95/2006 Exercitarea profesiei de medic dentist.

69 Secțiunea I. Dispoziții generale Art Prevederile prezentului titlu se aplic ă activit ă ților de medic dentist exercitate în România în regim salarial și/sau independent. Art Profesia de medic dentist se exercit ă pe teritoriul României,în condițiile prezentei legi, de c ă tre persoanele fizice posesoare ale unui titlu oficial de calificare în medicina dentar ă, dup ă cum urmeaz ă : a) cet ă țeni ai statului român; b) cet ă țeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene;

70 Exercitarea profesiei de medic dentist c)soțul unui cet ă țean român, precum și descendenții și ascendenții în linie direct ă aflați în întreținerea unui cet ă țean român, indiferent de cet ă țenia acestora; d) membrii de familie ai unui cet ă țean al unuia dintre statele prev ă zute la lit. b), așa cum sunt definiți la art. 2 alin. ( 1 ) pct. 3 din Ordonanța de urgenț ă a Guvernului nr. 102/2005 privind libera circulație pe teritoriul României a cet ă țenilor statelor membre ale Uniunii Europene și Spațiului Economic European, aprobat ă cu modific ă ri prin Legea nr.260/2005; e) cet ă țenii statelor terțe beneficiari ai statului de rezident permanent în România; f) beneficiari ai statutului de rezident pe termen lung acordat de unul dintre statele prev ă zute la lit.b).

71 Art (1) În sensul prezentului titlu, expresiile folosite au urm ă toarele semnificații: a) medici dentiști, cet ă țeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene- persoanele prev ă zute la art. 469 lit. b) și, prin asimilare, medicii dentiști aflați în situațiile prev ă zute la art. 469 lit. d) și f); b) stat membru de origine sau de provenienț ă, stat membru de stabilire sau, dup ă caz, stat membru gazd ă - un stat membru al Uniunii Europene, un stat aparținând Spațiului Economic European sau Confederația Elvețian ă ;

72 Exercitarea profesiei de medic dentist (2)Prin titlu oficial de calificare în medicina dentar ă se înțelege: a) diploma de medic stomatolog sau diploma de medic dentist, eliberate de o instituție de înv ă ț ă mânt superior din domeniul medicinei dentare, acreditat ă din România; b) certificatul de specialist în ortodonție și ortopedie dento-facial ă, precum și certificatul de specialist în chirurgie dento-alveolar ă, eliberate de Ministerul S ă n ă t ă ții Publice;

73 c) diploma, certificatul sau un alt titlu în medicin ă dentar ă, eliberate conform normelor Uniunii Europene de statele membre ale Uniunii Europene, statele aparținând Spațiului Economic European sau de Confederația Elvețian ă d) diploma, certificatul sau un alt titlu în medicin ă dentar ă, dobândite într-un stat terț și reconuscute de unul dintre statele membre enumerate la lit. c) ori echivalate de România.

74 Art (1) Titlurile oficiale de calificare în medicina dentar ă obținute în afara României, a statelor membre ale Uniunii Europene, a statelor aparținând Spațiului Economic European sau a Confederației Elvețiene se echivaleaz ă potrivit legii. (2) Excepție de la prevederile alin.(1) fac titlurile oficiale de calificare în medicina dentar ă care au fost recunoscute de unul dintre aceste state.

75 Art (1) Profesia de medic dentist are ca scop asigurarea s ă n ă t ă ții publice și a individului prin activit ă ți de prevenție, diagnostic și tratament ale maladiilor și anomaliilor oro-dento-maxilare și ale țesuturilor adiacente, desf ă șurate cu respectarea prevederilor Codului deontologic al medicului dentist.

76 Exercitarea profesiei de medic dentist (2) Natura acestor activit ă ți încadreaz ă profesia de medic dentist în rândul profesiilor din sectorul sanitar cu risc crescut de biocontaminare, beneficiind de toate facilit ă țile acordate de legislația în vigoare. (3) Caracterul specific al activit ă ților exercitate în baza titlurilor oficiale de calificare în medicina dentar ă, prev ă zute de lege, individualizeaz ă, distinge și separ ă de medic dentist de profesia de medic.

77 Exercitarea profesiei de medic dentist Art (1) În exercitarea profesiei medicului dentist trebuie s ă dovedeasc ă disponibilitate, corectitudine, devotament și respect faț ă de ființa uman ă. Independența profesional ă confer ă medicului dentist dreptul de inițiativ ă și decizie în exercitarea actului medico-dentar și deplina r ă spundere a acestuia. (2) Medicul dentist nu este funcționar public în timpul exercit ă rii profesiei, prin natura umanitar ă și liberal ă a acesteia.

78 Exercitarea profesiei de medic dentist Art.474.(1) Profesia de medic dentist, indiferent de forma de exercitare, salariat ă și/sau independent ă, se exercit ă numai de c ă tre medicii dentiști membri ai Colegiului Medicilor Dentiști din România. (2) În vederea accasului la una dintre activit ă țile de medic dentist și exercițiului acesteia, medicii dentiști cet ă țeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene, stabiliți în unul dintre aceste state, sunt exceptați, în caz de prestare temporar ă sau ocazional ă de servicii medic0- dentare, de la obligativitatea înscrierii la Colegiul Medicilor Dentiști din România.

79 Art.475.(1) La primirea ca membru în Colegiul Medcilor Dentiști din România medicul dentist va depune urm ă torul jur ă mânt:

80 ”Odat ă admis printre membrii profesiei de medic dentist: M ă angajez solemn s ă -mi consacru viața în slujba umanit ă ții; Voi p ă stra profesorilor mei respectul și recunoștința care le sunt datoare; Voi exercita profesia cu conștiinț ă și demnitate; S ă n ă tatea pacienților va fi pentru mine obligație sacr ă ; Voi p ă stra secretele încredințate de pacienți, chiar și dup ă decesul acestora; Voi menține prin toate mijloacele onoarea și nobila tradiție a profesiei de medic dentist; Colegii mei vor fi frații mei; Nu voi îng ă dui s ă se interpun ă între datoria mea și pacient considerații de naționalitate, ras ă, religie, partid sau stare social ă ; Voi p ă stra respectul deplin pentru viața uman ă de la începuturile sale, chiar sub amenințare, și nu voi utiliza cunoștințele mele profesionale contrar legilor umanit ă ții. Fac acest jur ă mânt în mod solemn, liber, pe onoare. ”

81 (2) Prevederile alin.(1) se aplic ă și: a) medicilor dentiști cet ă țeni români stabiliți în str ă in ă tate și care doresc s ă exercite profesia în România; b) medicilor dentiști cet ă țeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene, stabiliți în România și care doresc s ă profeseze;

82 c) medicilor dentiști cet ă țeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene, stabiliți în unul dintre aceste state și care solicit ă intrarea în profesie în România; d) medicilor dentiști care întrunesc condițiile prev ă zute la art. 469 lit.c) și e). (3) Medicii dentiști prev ă zuți la alin. (2) lit. b) și c) pot depune jur ă mântul în limba român ă sau în una dintre limbile de circulație în Uniunea European ă.

83 Art (1) Profesia de medic dentist se exercit ă pe teritoriul României de persoanele prev ă zute la art.469 care îndeplinesc urm ă toarele condiții: a) dețin un titlu oficial de calificare în medicina dentar ă prev ă zut de prezenta lege; b) nu se g ă sesc în vreunul dintre cazurile de nedeterminate sau incompatibilitate prev ă zute de prezenta lege; c) sunt apți din punct de vedere medical pentru exercitarea profesiei de medic de dentist; d) sunt membri ai Colegiului Medicilor Dentiști din România;

84 (2) Medicii dentiști cet ă țeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene, stabiliți pe teritoriul României, precum și medicii dentiști care întrunesc condițiile prev ă zute la art.469 lit. c) și e) exercit ă profesia de medic dentist cu aceleași drepturi și obligații ca și medicii dentiști cet ă țeni români membri ai Colegiului Medicilor Dentiști din România. Art.477. (1) Profesia de medic dentist se exercit ă în România cu titlul profesional corespunz ă tor calific ă rii profesionale însușite, dup ă cum urmeaz ă : a) medic dentist; b) specialist în ortodonție și ortopedie dento – facial ă ;

85 c) specialist în chirurgia dento – alveolar ă. (2) Prevederile alin. (1) se aplic ă și cet ă țenilor unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene care dețin un titlu oficial de calificare în medicina dentar ă și care exercit ă profesia în România. (3) Medicii dentiști care întrunesc condițiile prev ă zute la art. 469 și la art. 476 alin. (1) lit. a)- d) pot desf ă șura activit ă ți medico – dentare conform preg ă tirii profesionale în sistemul național de asigur ă ri de s ă n ă tate sau/și în sistemul privat, fie ca angajați, fie ca persoan ă fizic ă independent ă în formele prev ă zute de lege.

86 Art Controlul și supravegherea profesiei de medic dentist se realizeaz ă de Ministerul S ă n ă t ă ții Publice și de Colegiul Medicilor Dentiști din România, denumite în continuare autorit ă ți competente române. Art.479. (1) În cazul în care un medic dentist își întrerupe activitatea profesional ă sau se afl ă într-o situație de incompatibilitate pe o perioad ă mai mare de 5 ani, Colegiul Medicilor Dentiști din România va reatesta competența profesional ă a acestuia în vederea relu ă rii activit ă ții medico-dentare.

87 (2) Procedura privind modalit ă ţile şi condiţiile de verificare şi atestare a nivelului profesional se stabileşte de Consiliul naţional al Colegiului Medicilor Dentişti din România, conform Codului deontologic al medicului dentist şi Regulamentului de organizare şi funcţionare al Colegiului Medicilor Dentişti din România. (3) Prevederile alin. (1) se aplic ă şi medicilor dentişti cet ă ţeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene stabiliţi pe teritoriul României.

88 Art (1) Practicarea profesiei de medic dentist de c ă tre o persoan ă care nu are aceast ă calitate constituie infracţiune şi se pedepseşte conform Codului penal. (2) Colegiul Medicilor Dentişti din România, prin preşedintele colegiului teritorial sau al consiliului naţional al Colegiului Medicilor Dentişti din România, este în drept s ă exercite acţiunea civil ă sau s ă sesizeze, dup ă caz, organele judiciare şi autorit ă ţile competente pentru urm ă rirea şi trimiterea în judecat ă a persoanelor care îşi atribuie sau care întrebuinţeaz ă f ă r ă drept titlul ori calitatea de medic dentist sau care practic ă în mod ilegal medicina dentar ă.

89 (3) Acţiunea penal ă împotriva unui membru al Colegiului Medicilor Dentişti din România cu privire la fapte ce au leg ă tur ă cu exercitarea profesiei de medic dentist se pune în mişcare cu înştiinţarea prealabil ă a colegiului teritorial al c ă rui membru este medicul dentist respectiv şi a Biroului executiv naţional.

90 Secţiunea a 2-a. Nedemnit ă ţi şi incompatibilit ă ţi Art Este nedemn de a exercita profesia de medic dentist: a) medicul dentist care a fost condamnat definitiv pentru s ă vârşirea cu intenţie a unei infracţiuni contra umanit ă ţii sau vieţii în împrejur ă ri legate de exercitarea profesiei de medic dentist şi peentru care nu a intervenit reabilitarea; b) medicul dentist c ă ruia i s-a aplicat pedeapsa interdicţiei de a exercita profesia, pe durata stabilit ă, prin hot ă râre judec ă toreasc ă sau disciplinar ă.

91 Art.482. (1) Exercitarea profesiei de medic dentist este incompatibil ă cu: a) calitatea de angajat sau colaborator al unit ă ţilor de producţie ori distribuţie de produse farmaceutice, materiale sanitare sau materiale de tehnic ă dentar ă ;

92 b) exercitarea în calitate de medic dentist, în mod nemijlocit, de acte şi fapte de comerţi; c)orice ocupaţie de natur ă a aduce atingere demnit ă ţii profesionale de medic dentist sau bunelor moravuri; d)starea de s ă n ă tate fizic ă sau psihic ă necorespunz ă toare pentru exercitarea acestei profesii, atestat ă ca atare prin certificat medical eliberat de comisia de expertiz ă medical ă şi recuperare a capacit ă ţii de munc ă ;

93 e) folosirea cu bun ă ştiinţ ă a cunoştiinţelor medico – dentare în defavoarea s ă n ă t ă ţii pacientului sau în scop criminal. (2) Excepţie de la prevederile alin.(1) lit.b) fac activit ă ţile de prevenţie de medicin ă dentar ă.

94 (3) La solicitarea medicului dentist în cauz ă sau la sesizarea oric ă rei persoane sau autorit ă ţi/ instituţii interesate, preşedintele colegiului din care face parte medicul dentist respectiv poate constitui o comisie, special instituit ă pentru fiecare caz în parte, alc ă tuit ă din 3 medici dentişti primari, pentru a confirma sau infirma situaţia de incompatibilitate prev ă zut ă la alin.(1) lit. a)-c) sau e). În cazurile prev ă zute la alin. (1) lit.d) acesta poate solicita organelor în drept confirmarea sau infirmarea st ă rii de incompatibilitate.

95 (4) Pe timpul st ă rii de incompatibilitate se suspend ă dreptul de exercitare a profesiei. (5) În termen de 10 zile de la apariţia situaţiei de incompatibilitate, medicul dentist este obligat s ă anunţe colegiul teritorial al c ă rui membru este.

96 Secţiunea a 3-a.Autorizarea exercit ă rii profesiei de medic dentist Art.483. (1) Medicii dentişti care întrunesc condiţiile prev ă zute la art.469 exercit ă profesia pe baza certificatului de membru al Colegiului Medicilor Dentişti din România, avizat annual pe baza asigur ă rii de r ă spundere civil ă, pentru greşeli în activitatea profesional ă, valabil ă pentru anul respectiv. (2) În caz de prestare temporar ă sau ocazional ă de servicii medico- dentare pe teritoriul României, medicii dentişti cet ă ţeni ai unui stat membru al Uniunii Europene, ai unui stat aparținând Spațiului Economic European sau ai Confederației Elvețiene, stabiliţi în unul dintre aceste state, sunt exceptaţi de la obligativitatea obţinerii certificatului de membru al Colegiului Medicilor Dentişti din România. Accesul la activit ă ţile de medic dentist pe durata prest ă rii serviciilor se face conform prevederilor art.492.

97 (3) Certificatul de membru al Colegiului Medicilor Dentişti din România se acord ă pe baza urm ă toarelor acte: a)documentele care atest ă formarea în profesie; b) certificatul de s ă n ă tate; c) declaraţia pe propria r ă spundere privind îndeplinirea condiţiilor prev ă zute la art. 481 şi 482; d) certificatul de cazier judiciar. (4) Certificatul de membru devine operativ numai dup ă încheierea asigur ă rii de r ă spundere civil ă.

98 Art (1) Medicii se pensioneaz ă la vârsta prev ă zut ă de lege. (2) În unit ă ţile sanitare publice, medicii membri titulari şi corespondenţi ai Academiei Române, profesori universitari, cercet ă tori ştiinţifici gradul I, doctori în ştiinţe medicale care desf ă şoar ă activit ă ţi medico-dentare pot continua, la cerere, activitatea pân ă la împlinirea vârstei de 70 de ani.

99 (3) Medicii dentiști care au dep ă șit limita de vârst ă prev ă zut ă la alin. (1) pot profesa în continuare în unit ă ți sanitare private. Desf ă șurarea activit ă ții se face în baza certificatului de membru și a avizului anual al Colegiul Medicilor Dentiști din România eliberat pe baza certificatului de s ă n ă tate și a asigur ă rii privind r ă spunderea civil ă pentru greșeli în activitatea profesional ă, încheiat ă pe anul respectiv.

100 (4) Medicii dentiști deținuți sau internați din motive politice, aflați în situațiile prev ă zute la art. 1 alin. (1) și (2) din Decretul lege nr.118/1990 privind acordarea unor drepturi persoanelor persecutate din motive politice de dictatura instaurat ă cu începere de la 6 martie 1945, precum și a celor deportate în str ă in ă tate ori constituite în prizonier, republicat, cu modific ă rile și complect ă rile ulterioare, pot fi menținuți, la cerere, în activitatea profesional ă, pe baza certificatului anual de s ă n ă tate.Aceste prevederi se aplic ă și medicilor dentiști, care din motive politice, au fost obligați s ă își întrerup ă studiile o anumit ă perioad ă, obținându-și licența cu întârziere, ori celor care au fost împiedicați s ă își reia activitatea profesional ă.

101 (5) În cazul unit ă ților sanitare publice care înregistreaz ă deficit de personal medico-dentar, precum și al unit ă ților sanitare publice aflate în zone defavorizate, medicii dentiști își pot continua activitatea peste vârsta de pensionare prev ă zut ă de lege. Criteriile de menținere în activitate în aceste situații se stabilesc prin norme aprobate prin hot ă râre a Guvernului.

102 (6) Medicii care au împlinit vârsta de pensionare prev ă zut ă de lege nu pot deține funcții de conducere în Cadrul Ministerului S ă n ă t ă ții Publice, ministerelor și instituțiilor centrale cu rețea sanitar ă proprie, autorit ă ților de s ă n ă tate public ă, Casei Naționale de Asigur ă ri de S ă n ă tate, caselor județene de asigur ă ri de s ă n ă tate și a municipiului București, precum și oric ă rei alte unit ă ți sanitare publice.


Letölteni ppt "Az orvostudományok fejlődése az empirikus korszaktól a tudományos egészségpolitika korszakáig Empirikus korszakAlapvető diszciplinák korszaka Klinikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések