Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN."— Előadás másolata:

1

2 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN

3 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK SÍKTÉR VETÜLETIAXONOMETRIKUSPERSPEKTIVIKUS

4 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK SÍKÁBRÁZOLÁS-SÍKÁBRÁZOLÁS-vetület A síkábrázolásban a művész a dolgokat a legjellemzőbb nézetből mutatja be a, testesség kifejezését elhagyja. Ami egymás mögött van, az egymás fölé kerül. Az ábrázolt forma nem "töri át" a kép síkját, hanem benne marad. A legrégibb koroktól használatos ábrázolásmód.

5 K2K2 K3K3 K1K1 ELÖLNÉZET OLDALNÉZET FELÜLNÉZET SÍKÁBRÁZOLÁS- VETÜLETVETÜLET

6 VETÜLETI-RAJZ A síkábrázolás geometriai rendszere a vetületi ábrázolás. A tárgy többnézetű képét elöl,-felül- oldalnézet méretarányosan ábrázolja. X 1,2 X 2,3

7 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK TÉRÁBRÁZOLÁS AXONOMETRIKUS -ábrázolás Az axonometrikus ábrázolásnál nem a látszat szerinti térbeli helyzet fejeződik ki. Geometriai rendszere egyesíti magában a téri jelleget és a mérhetőséget. Főleg az iparban alkalmazzák mert az ábra szemléletes, térhatású és ugyanakkor pontos méreteket tartalmaz A tárgyat olyan ferde helyzetből ábrázolja amelyben három oldalát egyszerre látjuk. Rendszere: három egymásra merőleges tengelykereszt, amelyet a rajzlapon egy függőleges, egy vízszintes és egy ferde iránnyal, vagy egy függőleges és két ferde irányú tengellyel határozzuk meg. Az axonometriában a tárgy képe a vetületek alapján szerkeszthető.

8 TÉRÁBRÁZOLÁS AXONOMETRIA z x y

9 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK PERSPEKTÍVA A térbeli tárgyaknak síkon történő, de a térbeliség látszatát keltő ábrázolási módja. Perspektíva: távlat. A látszati képet perspektív vagy távlati képnek nevezzük. A tőlünk távolodó és a valóságban egymással párhuzamos egyenesek látszólag összetartanak és képen a horizontvonalon egy ponton (irány pontokban) metsződnek. Horizontvonal: a szemmagasság vonala, látóhatár. A távlati kép a dolgok térbeli helyzetét a látszatnak megfelelően érzékelteti, s az arányok kifejezését is szolgálja. Rendszerét a reneszánsz kor képzőművészei dolgozták ki. Segítségével végtelenül távoli dolgok is ábrázolhatók.

10 Kocka két iránypontos szerkesztéssel rálátásban és alálátásban /madártávlat és békaperspektíva/ horizont vonal ii PERSPEKTÍVA

11 horizont vonal irány pont i TÉR ÁBRÁZOLÁS - egyiránypontos perspektívaegyiránypontos perspektíva

12 ŐSKOR Ősember művészete ie. / / ÓKOR Egyiptomi művészet Római művészet KÖZÉPKOR Bizánci művészet / / Román művészet / / Gótikus művészet / / Reneszánsz művészet / / Manierizmus / / ÚJKOR Barokk művészet /Barokk művészet / / Klasszicista művészet / / Romantika / / Naturalizmus Realizmus / XX.-elejéig / KOROK ÉS STÍLUSOK

13 Impresszionizmus PosztipresszionizmusPosztipresszionizmus / 1880 Nagybányai festészet Szimbolizmus Szecesszió XX.sz Művészete Fauvizmus /Fauvizmus / / Expresszionizmus / / Kubizmus Kubizmus / / FuturizmusFuturizmus / DadaizmusDadaizmus / SzürrealizmusSzürrealizmus / / Absztrakt/ / Lírai absztrakció Geometrikus absztrakció KonstruktivizmusKonstruktivizmus / Tasizmus Opart / Opart / Napjaink kísérletei

14 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK OKTATÁSI PÉLDÁI OKTATÁSI PÉLDÁI Alexander Calder:Hovering Bowties Apostolok Balla:Pórázon vezetett kutya Barlangrajz Bechmann:Karnevál Berényi Róbert:Capri Braque:Csendélet Brueghel:Vádászat Caravaggió :Szt.Páll megtérése Cezanne: Mointe Sainte-Viktórie Cezanne.Táj házakkal Provance-ben Chagall:Önarckép Chagall:Az én falum Chirico Corot:Orfeus Csontváry:Önarckép Csontváry:Magányos cédrus Csontváry:Zarándoklás a cédrushoz, Mária Dürer:Apokalipszis Dürer:Jeromos Echneton /IV. Amenhotep/ Egry József:Víszhang Ferenczy István:Október Galéria Gauguin:Matemoa Giotto:Szent Ferenc kalváriája

15 ÁBRÁZOLÁSIRENDSZEREK OKTATÁSI PÉLDÁI OKTATÁSI PÉLDÁI Goya: GALÉRIA Gulácy: Vár ostrom Gulácy: Várázslat Gusztáv Klimnt: Virágok Henry Matisse: Portré Henry Matisse: Hopper-ház Kadinszkij: Sárga -vörös -kék Kadinszkij: Horizontális Kapitány András:1, 2 Kassák: Kompozíció Klee: Aranyhal Leonardo: Monalisa Leonardo:Athéni iskola Mantegna: Piéta Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt Maulbrecht: Frskó Max Ernest: Csodálatos kiválasztás Míro Modigliáni: Elena Mondrian: Kompozíció1 Mondrian: Kompozíció2 Monet: A felkelő nap impressziója Munkácsy: Poros út, Erdei út, Tépéscsinálók, Krisztus Pilátus előtt.

16 ÁBRÁZOLÁSIRENDSZEREK OKTATÁSI PÉLDÁI PablPicasso: Avignoni kisasszonyok, Család, Csendélet gitárral, Gvernika Házak, Kollázs, Nő madárral, Vasaló nő Páll lászló:Erdei út Raffaello:Athéni iskola, Mária és József eljegyzése Rembrandt: Múzeum Renoir: Táncosnő, Páholyban Rippl-Rónai: Kalitkás nő Salvador Dali:Arc és gyümölcsös tál látomása, Bacchanália, Elfolyó idő, Canibál Székely Bertalan: Egri nők Színyei Merse Pál: Majális Türner: Grand kanális Velazquez: Infásnő Wermer Fan Delft:Enteriör Viktor Vasarely :Alakzat 1, Alakzat 2 William Bleke: A napok őse

17 A festmények a varázs - szertartás eszközei voltak. Az állatokon végrehajtott jelképes vadászattal úgy érezték, hogy az állat lelkét rabul ejtik. Ezzel a varázs -szertartással az emberek erősítették önbizalmukat, magabiztosabban bátrabban indultak vadászatra. ŐSEMBER MŰVÉSZETE A barlangfestmények titka Bölény, a spanyolországi altamirai barlangban.

18 A térbeli ábrázolás hiánya ellenére a, legjellemzőbb nézet alkalmazása és a lényeges vonások kiemelése miatt, rendkívül élethűek. Síkábrázolás,Síkábrázolás, körvonal-,vagy foltrajz, az állatok legjellemzőbb nézetből láthatók (oldalnézet). Nincs tudatos kompozíció (a különböző időben készült rajzok egymásra rajzolva kerültek a barlang falára)

19 Az egyiptomi művészek munkáikban az örök érvényűt, az állandót mutatták be. EGYIPTOM IV. Amenhotep /Echnaton fáraó/ képmása i.e körül / /dombormű/

20 SÍKÁBRÁZOLÁS EGYIPTOM Az egyiptomi festmények tudatos kompozíció alapján készültek, és hieroglifikus feliratokkal is „díszítették”. Több nézőpontból ábrázoltak egy képen belül.

21 Az egyiptomi festő mindég a formákra legjobban jellemző nézetet választotta azok megörökítésére. Jellemző rá a legnagyobb felületek törvénye szerinti ábrázolás: A fej:oldalnézet, a szem:elölnézet, a vállak:elölnézet, a mellkas:oldalnézet a csípő:oldalnézet. SÍKÁBRÁZOLÁS Egyiptomi istenek AmonAnuHathorÍziszOzi

22 AXONOMETRIA TÉR ÁBRÁZOLÁS : AXONOMETRIA Római művészetRómai művészet: freskórészlet Az i.e. II század vége felé tiszta festői eszközökkel /árnyékolás; rövidülés/- alkottak. A festett építészeti terek mélységét növelték, majd áttörték és a látszólagos nyílásokon át további épületek váltak láthatóvá.

23 AXONOMETRIA Római művészet- freskórészletRómai művészet

24 BIZÁNCI MÜVÉSZET A vallásos témájú mozaikművészetben a klasszikus szépségeszmény és az új; keresztény embertípus ötvöződik. Hagia Georgios-templom mozaikja

25 Mozaiktechnika:a durva alsó vakolatra felrajzolták a kép körvonalát és csak kisebb foltokban /kb.fél m 2 / rakták fel az ágyazásra szolgáló réteget. Ebbe aztán kockánként kellett belenyomkodni a színes mozaikdarabokat /üveg,arany, ezüst, gyöngy, drágaköveket/

26 KÖZÉPKOR SÍKÁBRÁZOLÁS ROMÁN STÍLUS : Apostolok

27 Kiss Ferencné: A középkori festmények ábrázolási konvekciójához hasonlóan a háttér is egyszínű felületként zárul, amely nem mutat térmélységet, ahogy a szereplők alakját sem érezzük testesnek, domborodónak. A román stílusú festészetben nem az egyénítés, a karakter kifejezése volt fontos, hanem a téma érzelmi hatása, a kifejező erő fokozása. A falakon dekoratív, erős, határozott kontúrok egységessé teszikdekoratív, képet, és erősítik a síkhatást. síkhatást.

28 Giotto di Bondone / / GÓTIKUS STÍLUS KÖZÉPKOR GÓTIKAGÓTIKA Gótikus stílusstílus: A háttérben megjelenik a valóságos természeti környezet. A kép előtérre és háttérre tagolódik. -A háttér még egyszerű, jelzésszerű.

29 TÉRHATÁS ELÉRÉSÉNEK MÓDJAI A vonalperspektíva segítségével a távolabbi formák kisebbeknek látszódnak és feljebb kerülnek a síkon. Az egymással szembelevő párhuzamosok összetartónak, és mélységben rövidülőnek látszanak. A levegőperspektíva azon a tapasztalaton alapul, hogy a horizont felé közeledve a meleg színek látványát a közelbe levő levegőtömeg egyre hűvösebbé, kékebbé változtatja. A színperspektíva azt a tapasztalatot használja fel a képek festésekkor, hogy egyes színek a képen előre lépőnek, közelebbinek látszódnak, míg a másikak távolinak, hátrább levőnek tűnnek.

30 TÉRÁBRÁZOLÁS AZ ŐSKORTÓL A RENESZÁNSZIGRENESZÁNSZ Őskor: Őskorsíkábrázolás Egyiptom: síkábrázolás /legjellemzőbb nézetek, hatalomnak megfelelő méretek, /sávos ábrázolás / távolabbi jelenetek magasabb sávokba elhelyezve/. Görög és római:római: síkábrázolás és axonometrikus ábrázolás. Bizánci művészetművészet:síkban maradó, de árnyékolás miatt teret érzékeltető. Román stílus:stílus: síkábrázolás. Árnyék nélküli formák, lebegő alakok, erős kontúrok, egyszínű háttér. Gótikus stílusstílus: a háttérben megjelenik a valóságos természeti környezet, a kép előtérre és háttérre tagolódik. A háttér még jelzésszerű.

31

32 Leonardo da Vinci / / :Monalisa TÉRÁBRÁZOLÁS RENESZÁNSZ RENESZÁNSZ A reneszánsz művészet forrásai: Az antik művészet példáinak követése, a hagyományok újjáélesztése, a humanista életfelfogás és a perspektívikus ábrázolás elterjesztése. A képen az előtér meleg színeivel kontrasztot képez a háttér, jellegzetesen párás ( sfumátó ködös, füstös ) kékes tónusú sziklás tája.

33 Leonardo da Vinci / /:Sziklás Madonna RENESZÁNSZ Jellemzője a szimmetrikus és háromszög-kompozíció melynek segítségével nyugodt harmónikus hatást tudnak elérni. A kompozíció a műalkotás szerkezete amely megbonthatatlan egész. Ha jól megfigyeljük ezen a képen is felismerhető a levegő és a színperspektíva alkalmazása.színperspektíva TÉRÁBRÁZOLÁS

34 A vonalperspektíva segítségével a távolabbi formák kisebbeknek látszódnak és feljebb kerülnek a síkon; az egymással szembelevő párhuzamosok összetartónak, és mélységben rövidülőnek látszódnak. A színperspektíva azt a tapasztalatot használja fel hogy egyes színek /vörös, sárga/ a képen előre lépőnek míg másikak a / kékek/ távolinak, hátrább levőnek tűnnek. színperspektíva azt Ezért festik a hátteret kékes árnyalatura, elmosódott kontúrokkal, az előtér formáit pedig melegebb színekkel és élesebb kontúrokkal.

35 hv LINEÁRIS PERSPEKTÍVA Egy iránypontos perspektíva i= iránypont h.v= horizont vonal Raffaello Santi / /: Athéni iskola i

36 A szimmetrikus kompozíciójú kép színtere egy ókori épület belső tere. Az épületszerkezetek meghosszabbított vonalai a távolba vonzzák a tekintetet. A tágas előtérben filozófusok csoportja látható, középen a filozófia két óriása Platón és Arisztotelész sétál. A megszerkesztett iránypont is a két szereplő közé esik. Alakjuk fontosságát a felettük ismétlődő boltívek hangsúlyozzák.

37 Raffaello di Santi: Mária és József eljegyzése A festmény az érett reneszánsz jellegzetes képszerkesztési módszere alapján készült, melynek lényege a kép előtér, középtér és háttér szerinti tagolása. A háttérben egy centrális templom.A festmény szimmetria tengelye éppen a templom középvonalán halad át, majd Mária és József majdnem összeérő ujjai között folytatódik. A szimmetrikus kompozíciót hangsúlyozza Raffaello az egyiránypontos perspektivikus szerkesztés alkalmazásával. A tér színes burkolatának egymással párhuzamos távolodó élei éppen a szimmetriatengelyen találkoznak az iránypontban. i

38 Andrea Mantegna / / :Piéta PERSPEKTÍVA Lineáris pespektíva: a horizont vonal átszeli az ábrázolt teret /lehet egy és kétiránypontú/ Madártávlat: A horizontvonal az ábrázolt formák felé kerül. Békaperspektíva: A horizont vonal az ábrázolt formák alá kerül. hv i

39 Pieter Brueghel / /:Vadászat Levegőperspektíva azon a tapasztalaton alapul, hogy a horizont, felé közeledve a meleg színek látványát a közben levő levegő tömeg egyre hűvösebbé, kékebbé változtatja. PERSPEKTÍVA

40 Albrecht Dürer / /: Jeromos TÉRÁBRÁZOLÁS NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ / lineáris, egyiránypontos, vonalperspektíva/ -Az ólomüveg ablakon beáramló napfény a könyve fölé görnyedő tudóst meleg dicsfénnyel veszi körül. i h.v

41 Albrecht Dürer: Apokalipszis négy lovasa - A Háború borzalmai sorozatból. -Egymás mögöttiség, takarással. TÉRÁBRÁZOLÁS NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ

42 A kép dinamizmusa, a száguldó lovasok mindent elsöprő ereje, a halott és rémült emberek sora, a világos és sötét foltok villódzása, a kavargó vonalak, a gomolygó felhők félelmet keltenek a nézőben. Az átlós kompozíció csak még fokozza ezt a hatást. A lovasok szimbolikus alakok: 1. lovas: keleti királyok képviselője íjjal a kezében 2. lovas: a háború, kardot tartva 3. lovas: az éhínség a mérleggel 4. lovas :a halál, villával a kezében

43 El Creco / /: Toledo látképelátképe MANIERIZMUS Stílus jellemzők: A kifejező erő fokozódása, irrealitás, fantasztikum, groteszk, abszurd világ. A forma megnyújtása. Szimbolizmus Leghétköznapibb tapasztalás tárgyában is kozmikus világkép tüköződése.

44 TÉRÁBRÁZOLÁS BAROKK MŰVÉSZET Maulbertsch Franz Anton

45 BAROKK MŰVÉSZET Az illuzionista festészet jellemzői: A falfestményeken és a mennyezetképeken festve folytatódik az épület architektúra, mely a végtelen tér érzetét kelti. A művész valódinak látszó oszlopokat, pilléreket, falfelületeket, szobrokat, boltíveket úgy festi a falra, hogy az átmenet a valós térből a látszattérbe észrevétlen. Maulbertsch Franz Anton

46 BAROKK MŰVÉSZET Diego Rodriguez Velázquez / /:Az udvarhölgyek A festészetben uralkodó az átlós kompozíció, a perspektíva segítségével az illuzionista, térnövelő hatású festmények készítése, a formáktól gyakran túlzsúfolt felületek, és erős fény - árnyékhatásra épülő kompozíció.

47 TÉRÁBRÁZOLÁS BAROKK MŰVÉSZET Juan Vermeer van Delft / / : Enteriör Az egy iránypontos perspektíva a kifejezés érdekében tudatos, eszköz választás eredménye. perspektíva Képén a művész lelkiismeretes pontossággal ad számot az anyagokról, színekről, és formákról. Ezt nézve, új szemmel látjuk az egyszerű jelenetek csendes szépségét. i h.v

48 Szent Páll megtérése Michelangelo da Caravaggió: TÉRÁBRÁZOLÁS BAROKK MŰVÉSZET

49 / /

50 Jacques-Luis Dávid / /: Horátiusok esküje KLASSZICISTAKLASSZICISTA MŰVÉSZET A festészet jellemzői: Az ókori történelmi események, mitológiai témák, színpadias elrendezés, éles kontúrok, sima ecsetkezelés. Nyugodt, fegyelmezett, egyszerű stílus, melyen az antik kultúra hatása tükröződik.

51 Jacques-Luis Dávid:Horátiusok esküje i Itt is az egyiránypontos perspektivikus szerkesztés alkalmas volt az eszmei mondanivaló kiemelésére.egyiránypontos

52 Székely Bertalan/ /: Egri Nők ROMANTIKUS FESTÉSZET Magyar történelmi festészet A nemzeti öntudat kifejezése jelenik meg ezen a képen. A főszereplőt a tömegből kimagasló nagy mérettel, kevés takarással, világos színekkel, hősies mozdulattal, a feléjük tartó mozgás-és kompozíció iránnyal /átlós kompozícióval/ emeli ki a festő.

53 A fény -árnyék jeleníti meg számunkra a teret, a formákat, színeket, mindent ami látható. A fény kiemel, az árnyék segít a térbeliség érzékelésében.

54 Francisco Goya/ /:Galéria ROMANTIKUS FESTÉSZET

55 William Bleke / /: A napok őse ROMANTIKUS FESTÉSZET A festő lelkét annyira betöltötték látomásai, hogy nem volt hajlandó természet után rajzolni; kizárólag lelki szemeire hagyatkozott.

56 William Turner / / :Grand Canal ROMANTIKUS FESTÉSZET -Festészetére a fény- árnyék kontrasztja, a fénymisztikája a végtelen igézete, a természet romantikus végsőkig kifinomult ábrázolása jellemző. természet

57 Camille Corot/ /:Emlékezés NATURALIZMUS BARBIZONI ISKOLA Az 1836 körül Párizs mellet letelepedett francia tájképfestők alapították. Magánykeresésük menedéke a természet. A táj aprólékos részleteivel való megjelenítése, a naturalizmushoz vezetet. /Munkáikban a levegőperspektívát alkalmazzák./

58 Camille Corot/ : Orfeus A naturalista művész a valóság pontos, mindent részletező szolgai lemásolásra törekedett, ellentétbe a realista művésszel, aki nem aprólékos kidolgozásra, hanem a mondanivaló kifejezésére fektette a hangsúlyt. Stílusukra erősen hatott a holland tájképfestészet. NATURALIZMUS

59 Munkácsy Mihály / / :Tépéscsinálók REALIZMUS Jellemzője : valósághű ábrázolás. A mindennapi élet minden szépítés, idealizálás nélküli bemutatása. Nem a részletek aprólékos kidolgozása a fontos, hanem a mondanivaló kifejezése. TÉRÁBRÁZOLÁS

60 Munkácsy Mihály :Tépéscsinálók A kritikai realizmus egyik legjelentősebb képviselője A tartózkodóan kezelt színek, a kép sötét tónusa, a tónusok halk változása alkalmas volt a meghatott, döbbent, szorongó hangulat megjelenítésére.

61 Munkácsy Mihály :Krisztus Pilátus előtt Miután elfordult a népi témáktól; nagyméretű vallásos képeket festett. TÉRÁBRÁZOLÁS vonalperspektíva segítségével vonalperspektíva

62 Perspektíva Munkácsy Mihály Szalon képeivel nagy népszerűségre tett szert. TÉRÁBRÁZOLÁS

63 Munkácsy Mihály:Poros út Festészetének legmodernebb alkotásait az impresszionizmus hatása, alatt alkotta.

64 Paál László/ /: Erdei út REALIZMUS Valósághű ábrázolás

65 Színyei Merse Páll / /: Majális 1873 PLEIN AIR FESTÉSZET Szabadban való festés

66 69

67 IMPRESSZIONIZMUS Jellemzője :a a pillanatnyi látvány megragadása a hangulat rögzítése a gyors ecsetkezelés. Nem merül el a részletekben inkább összbenyomásra az törekszik. Elmosódott formák, párába vesző sejtelmes háttér, reflex színek alkalmazása teszi széppé a képet. A stílus Claude Monet / /: a felkelő nap impressziója, című festménye után kapta a nevét be.

68 Edouard Manet / /: Monet műterme IMPRESSZIONIZMUS

69 Piere Auguste Renoir/ /:Páholyban IMPRESSZIONIZMUS

70 Piere Auguste Renoir/ /:Táncos IMPRESSZIONIZMUS Impresszió=benyomás Impresszionizmus =pillanatnyi benyomás A régi kísérletek- az” emelkedett téma”, a „kiegyensúlyozott kompozíció”a „pontos rajz”-egytől- egyig lomtárba kerültek. Helyette a pillanatot rögzítették.

71 IMPRESSZIONIZMUS Edgar Degas/ / :Balet Szenvedélyesen foglalkoztatta a kompozíció és a rajzkészség kérdései. Portréin térhatásokra törekedett. Tömör formák impresszióját próbálta kelteni a legvalószínűtlenebb látószögekből. Az emberi testen játszó fény-és árnyékhatások érdekelték, azt kutatta hogyan lehet teret és mozgást érzékeltetni.

72 Camille Pissarro / / Hoarfrost IMPRESSZIONIZMUS

73 Paul Cézanne:/ / Mont Sainte-Victoire POSZTIMPRESSZIONIZMUS Lényege az állandóság. Világos, tiszta körvonalai ellenére is nagy távolságok és mélységek érzetével ajándékoz meg bennünket, /amit nagyrészben a színekkel ér el/. A stílusban a kompozíció újra fontos szerepet kapott. A formákat összefoglaló mértanias szerkezetet keresi.

74 Paul Cézanne:Táj házakkal Provance-ben POSZTIMPRESSZIONIZMUS A felbontott formák újra építését jelenti az esetlegessel a pillanatnyi benyomással szemben az állandót. A formaépítő törekvések más-más módszerrel jelentkeztek a stíluson belül.

75 A művész árnyékok nélkül tiszta töretlen színekkel, hangsúlyozott körvonallal, síkszerűen dekoratívan alkotalkot. POSZTIMPRESZIONIZMUS Paul Gauguin: Matemoa

76 POSZTIMPRESZIONIZMUS Gauguin festőként megtalálta amit keresett:az új színek, formák és a különleges emberek.-Képein szinte kigyulladnak a színek, s a szokatlan formák leegyszerűsítve, még merészebb hatást keltenek. Paul Gauguin

77 POSZTIMPRESZIONIZMUS Expresszionzmus Vincent Van Gogh / /: Táj ciprusokkal A festő nyugtalan, feszült lelkivilágát tükrözi a vonagló, szenvedélyes izgatott ecsetkezelés, az idegesen hullámzó, kavargó, örvénylő táj. A képen szereplő kék szín a térmélység érzetét eredményezi.

78 POSZTIMPRESZIONIZMUS Vincent Van Gogh. Napraforgók A festő szavai: „Leegyszerűsítem a tárgyakat, az árnyalatokat és a tárgyak által vetett árnyékot elhagyom. Szabad, sík felületeket akarok festeni, hasonlót a japán nyomatokhoz.

79 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR / / Magányos cédrus Zarándoklás a cédrushoz POSZTIMPRESZIONIZMUS POSZTIMPRESZIONIZMUS SZIMBOLIZMUS SZIMBOLIZMUS távlat-térmélység

80 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR A Magányos cédrust a magányos Csontvárival a míg ellentétpárját, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. művet az ünnepelt vagy saját magát ünnepeltető művésszel azonosítja. A kép bonyolult szimbólumrendszere természetesen többféle tartalmat hordoz, de mindenképpen "Csontváry mágikus világképének megnyilvánulása, s mint ilyen, az emberi lélek legmélyebb részéből feltörő szimbólumoknak képi realizációja" (Német-Lajos).

81 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR: Mária kútja Názáretben

82 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR Mária /részlet/ Lényege a naturalizmussal való szakítás, a valóság megvetése az eszmékhez és az álomba menekülés. A festmény eszmei, jelképes, szubjektív, érzéki, és dekoratív egyszerre. Mesterei vonzódtak a misztikus, a különleges a fantasztikus, irreális témák iránt. SZIMBOLIZMUS

83 Gulácsy Lajos/ /:Vár ostrom SZIMBOLIZMUS Szimbólum : -jelkép; a világ dolgai közötti rejtett kapcsolatok, érzékeltetése átvitt értelmű formákkal. -művészei; az álom és a halál tartományát is vizsgálták.

84 Gulácsy Lajos:Varázslat SZIMBOLIZMUS

85 SZIMBOLIZMUS A sötét háttér előtt a világos színek előrelépőnek látszódnak, világos háttér előtt a sötét színeket érezzük közelebbinek, a világos értékek a felülethez közelítőleg hatnak. Egyenlő világosságú hideg és meleg színek közül a melegek előre, a hidegek mélybe törekszenek színperspektívazínperspektíva Rippl-Rónai József / :Kalitkás nő

86 NAGYBÁNYAI FESTÉSZET Ferenczy Károly / /:Október Az impresszionizmus magyar iskolája: Új természetlátás a szabadban való festés, napfény ábrázolása, műtermi megvilágítás helyett a szórt fény megjelenítése, jellemzi a csoport tevékenységét. NAGYBÁNYAI FESTÉSZET

87 Amadeo Modigliani / /: Elena Pavlowski SZECESSZIÓ A fény-árnyék ellentéteket, kiküszöbölték, így egyenlő erősségű fény hatja át formáikat. A festményt megfosztották a harmadik dimenzió látszatától. Dekorativitás, légiesen megnyúlt figurák erős allegorizálás jellemző rájuk. Dekorativitás

88 FAUVIZMUS /VADAK:1905/ Jellemzője: Elnagyolt, részlettek nélküli felület, erőteljesen uralkodó kontúrok, hiányoznak az árnyékok. A valóságnak nem megfelelő színhasználat, vad, élénk, harsogó színek, kiegészítő- színpárok. Henri Matisse ( ) :Portré

89 FAUVE „ dekorativitást” képviseli dekorativitást” -Az életöröm festője Nagy egységes színfelületek, tiszta színek, színharmóniák, világos szerkezet és harmónia jellemzi képeit. Henri Matisse 1925

90 Edvárd Munch/ /:A sikoly A művész a belső érzéseit, lelki feszültségét vetíti rá a festményre. A szenvedélyesen örvénylő vonalvezetése az izgatott, halálfélelemmel és rettegéssel teli magányos életét tükrözi. vonalvezetése A formákat nem öncélúan, hanem a kifejezés fokozása érdekében túlozza. EXPRESSZIONIZMUS

91 PABLO PICASSO A nagy kísérletező Tudjuk, minden kor festői azon igyekeztek, hogy kivegyék a maguk részét a festészet alapvető ellentmondásának megoldásából: azt kutatták, hogyan lehet mélységet ábrázolni a sík vásznon. Ő mindég kész volt rá, hogy változtasson módszerein merész kísérletei közepette.

92 Pablo Picasso:Vasalónő EXPRESSZIONIZMUS Első korszakának festészetére a kék szín használata jellemző, amellyel leginkább ki tudja fejezni a társadalom perifériájára került emberek elmagányosodását, kiuttalanságát. Ebben az időben készült egyik remekműve a vasalónő.

93 Pablo Picasso: Nő madárral EXPRESSZIONIZMUS Tizenkilenc évesen Párizsban expresszionista képeket: koldusokat, csavargókat, artistákat festett.

94 Az 1907-be megfestett Avignoni kisasszonyok című festményével megnyitotta az utat a kubizmus felé. KUBIZMUS Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok

95 Pablo Picasso :Házak PLASZTIKUS KUBIZMUS 1906 fordulatot jelentett a festészetben. A kubizmus elnevezés a kubus /kocka/ szóból ered, mivel az ebben a stílusban alkotók a természeti formákat mértani formákká redukálták /egyszerű- sítették/. -A tárgyak állandó tulajdonságait hangsúlyozták.

96 Juan Gris/ /: Picasso Analitikus Egy nézőpontú térábrázolás helyett a több nézőpontú ábrázolást vezetett be. A tér formáit síkokra tördelte szét és úgy illesztette össze, hogy a tárgyak egyszerre több nézőpontból látszanak. A tárgy még felismerhető marad. több nézőpontú KUBIZMUS

97 A rajzi egyszerűsítéskor minden részletet elhagyunk annak érdekében, hogy a forma karakterét és szerkezetét, minél érthetőbben kifejezhessük. Ha céljaink megkívánja, a testesség érzékeltetését is elhagyjuk, és a térformát síkformára redukáljuk. Azt mondjuk, hogy áttesszük síkba /síkredukció/. KUBIZMUS /szintetikus/ Pablo Picasso/ /:Csendélet gitárral

98 KUBIZMUS /szintetikus/ Pabló Picasso: Kollázs Jellemzője: -sík formákkal komponál, amelyek egymást részben fedve, térhatást érnek el. Gyakran készültek ezek a képek kollázzsal, ahol a kompozíció egy része valóságos tárgyak ráragasztásával alakul /újságrészlet, üvegcímke, textildarab./

99 Juan Gris: Zene Az absztrahálással készült festmény kompozíciója a látvány alapján készül, fel lehet ismerni a formákat de az adott stílusra jellemző átalakított formában. Független az eredeti formától és eredeti jelentéstől. KUBIZMUS -Szintetikus / megszűnik a térbeliség / megszűnik

100 „Arra törekszem, hogy vásznamat szenvedélytől átfűtött, zengő formákkal töltsem meg és ezáltal egy új dimenziót teremtsek” SZÜRREALIZMUS Pablo Picasso:Család 1925

101 Pablo Picasso: Guernica SZÜRREALIZMUS Stílusa a kubizmus után a szürrealizmus irányába vezetett. Gyakran szerepelnek képein szörnyek, lovak bikák. Fő műve ebből a korszakból a spanyol polgárháború borzalmait bemutató festmény.

102 KUBIZMUS Robert Delaunay/ /: Vörös Eiffel -torony A valóság képét feldarabolja és az időben egymás utáni élményeket, a különböző nézőpontból festett torony részleteket; mozgalmas, dinamikus kompozícióban egyesíti a képen.különböző nézőpontból

103 Giocomo Balla / /: A pórázon vezetett kutya FUTURIZMUS Ábrázolható-e a mozgás, az idő? A mozdulatlan műalkotás is ki tud fejezni térben időben és térben egymástól távol álló eseményeket, érzékeltetni tudja a történést, az időt. A formák ritmikus ismétlődésével, a figyelemvezetés egymásutánjával mozgást és ezáltal időt is átélünk.

104 Marcell Duchamp/ /: Lépcsőn lemenő akt FUTURIZMUS-célja a mozgás érzékeltetése Egymás utáni mozgásfázisok egyidejű megfestésével kísérletezett. A mozgás kifejezése érzékeltetése az előrelépő és bemélyedő színek lüktetésével; a sötétek és világosak, teltek és törtek, hideg és meleg váltakoztatásával, elővillantásával is történhet. TÉRÁBRÁZOLÁS

105 DADAIZMUS /tagadás/ Kurt Schwitters Az első világháború alatt létrejött irányzat. Minden eddigi hagyománnyal szakítva elveti az eddig megszokott művészi kifejezőeszközöket kifejezőeszközöket 1925

106 Hopper: Ház -/alálátásban/ - béka perspektívabéka perspektíva 1925 h.v

107

108 Paul Klee / /: Aranyhal 1925 SZÜRREALIZMUS

109 KUBIZMUS /szintetikus/ Georges Braque:Csendélet A művész gyakran alkalmazta a kollázs lehetőségét csendéletek és enteriőrök festésekkor. 1925

110 Miró 1925

111 Max Ernest/ /:The Beutiful Season SZÜRREALIZMUS 1925

112 SZÜRREALIZMUS Marc Chagall / /: Én és a falu Falusi arcokat és jeleneteket ábrázoló festményei, valóban a hamisítatlan népművészet friss lendületét, gyermeki mesevilágot őriz.

113 SZÜRREALIZMUS / ig, -de ma is jelen van/ Marc Chagall / /:A festő

114 Salvador Dali:Canibál SZÜRREALIZMUS A művészi átírás A művészek tanulmányozzák a természetet, de nem az a céljuk, hogy utánozzák, hanem, hogy törvényszerűségeit megértve, új művészi formákat teremtsenek. A művész átalakítja a természet formáit: hozzátesz vagy elvesz belőle, leegyszerűsíti, torzítja, felbontja átrendezi, megváltoztatja őket.

115 Salvador Dali/ / Bacchanália SZÜRREALIZMUS Álom, látomás A festő a valóság részleteit felhasználva álomképszerű keveredésben alkotja meg képét. Nem a valóság rögzítése fontos számára, hanem saját élményének és érzésének kifejezése.

116 SZÜRREALIZMUS A művészi alkotás megértése egy kicsit a keresztrejtvényfejtéshez hasonlít. Erőfeszítést, gondolkodást, elemzést kíván a nézőtől. Sokszor meg kell néznünk, nézegetnünk vizsgálnunk kifejezőeszközeit, kompozícióját, hogy eljussunk jelentéséhez. Salvador Dali: Arc és gyümölcsöstál látomása a tengerparton

117 SZÜRREALIZMUS Salvador Dali: Elfolyó idő A szürrealisták is olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudat alatti rétegei. A kívülálló számára talán iszonyatos mindez, de ha leküzdi előítéleteit, ha szabadjára engedi fantázia világát, ő is részesülhet a művész álmaiba.

118 De Chirico / / SZÜRREALIZMUS TÉR ÁBRÁZOLÁS Tudjuk, hogy Kandinszkij, Klee, Mondrian is misztikusok voltak: a jelenségek fátylán át egy magasabbrendű igazságot próbáltak megragadni. A szürrealisták pedig a „ szent őrülettel” kacérkodtak.

119 Berényi Róbert / /:Capri KÚT /Képzőművészek Új Társasága ; / Törekvéseik a francia posztimpresszionista, kubista és expresszionista irányzatokhoz álltak közel.

120 Egry József / /: Vízhang SZÜRREALIZMUSSZÜRREALIZMUS Gresham-kör/ / Jellemzője:a természeti látvány emlékezésen átszűrt megjelenése, az örök értékek felfedezése, a figuratív művészet elsőbbsége.

121 Vaszilij Kadinszkij/ /:Sárga-vörös-kék NONFIGURATÍV FESTÉSZET LIRAI ABSZTRAKCIÓ „Nem figurális” a festészet tárgya; nem a bennünket körülvevő környezet, hanem a látványtól független, elvont elemekből /pont, vonal, folt/ létrehozott festmény. 1925

122 Vaszilij Kadinszkij:Horizontális ABSZTRAKTABSZTRAKT FESTMÉNY GEOMETTRIKUS ABSZTRAKCIÓ Az absztrakt festmény a látványtól független, elvont elemekkel; /pont, vonal, folt/ felhasználásával készült.

123 Pier Mondrian/ / Kompozíció SÍK KONSTRUKTIVIZMUS Vonalak, színek, ritmusok, semmi egyéb. Tökéletes letisztultság és szigor-a kép olyan kristálytiszta, mint egy tétel. Sem hozzáadni sem elvenni nem lehet belőle.

124 Pier Mondrian/ / Kompozíció SÍK KONSTRUKTIVIZMUS 1925 Művészetével az esetleges jelenségek, a változékony formák mögött meghúzódó változatlan valóságot akarta megragadni.

125 Kassák Lajos/ :/Képarchítektúra A színszínek szerepe: A festményeken a színek a forma képzésére, kiemelésére, térformába vagy síkformába zárttan jelennek meg. Gyakran azonban, különösen a modern művekben, maguk lesznek a kompozíció főszereplői. Az ilyen képeken a forma alárendeltebb szerepet játszik. / Dekoratív kompozíció./ SÍK KONSTRUKTIVIZMUS

126 Alexander Calder Hovering Bowties A szín világa oly gazdag, hogy érzelmek, hangulatok kifejezésére önmagában is alkalmas lehet. NONFIGURATÍV Nem ábrázoló

127 Jackson Polloch/ A festő munka közben/ Jellemzője az ösztönös festészet.” A jó kép improvizálás után az esetlegességre épít, lehetőséget adva ezzel a véletlenszerű hatásoknak.” TASIZMUSTASIZMUS /csurgatásos festészet/ SÍKHATÁS SÍKHATÁS

128 Viktor Vasarely /1908/:Alakzat-A A színek térhatása OPÁRTOPÁRT TERET ÉRZÉKELTETŐ DE SÍKBAN MARADÓ /optikai csalódás/ A világos háttér előtt a színek jól elkülönülnek. Sötét háttér előtt a világos színek előre lépőnek látszanak. Ezt a hatást kompozícióban a tér érzékeltetésére használják. Ezáltal tudnak a kép síkján előtte-mögötte, felette- alatta, viszonylatokat érzékeltetni.

129 A tér illúzióját kelti a vonalsűrűség változtatásával, a különböző vonalvastagsággal és tónusokkal. Sík felületen olyan hatást érnek el, hogy a néző úgy érezze hogy a formák kidomborodnak és bemélyednek.tér illúziójátSík Viktor Vasarely

130 Kapitány András MAGYAR TRANSZ AVANGÁRD NAPJAINK KÍSÉRLETEI

131 Kapitány András MAGYAR TRANSZ AVANGÁRD TÉRÁBRÁZOLÁS

132 VÉGE

133

134 Beckmann: Carneval

135 Pier Bonnárd: Kilátás 1925


Letölteni ppt "ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések