Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. A FILMELBESZÉLÉS SZERKEZETE Összeállította: Nikli Károly 2013 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. A FILMELBESZÉLÉS SZERKEZETE Összeállította: Nikli Károly 2013 1."— Előadás másolata:

1 3. A FILMELBESZÉLÉS SZERKEZETE Összeállította: Nikli Károly

2 A filmelbeszélés szerkezeti egységei Képkompozíció Beállítás Jelenet Szituáció Felvonás Filmelbeszélés 2

3 Képkompozíció A filmelbeszélés legkisebb eleme. Ugyanúgy komponálják, mint egy állóképet. A képkompozíciók beállítássá állnak össze. 3

4 Beállítás: Ugyanabból a kameraállásból fölvett folyamatos kép. A beállítás a filmelbeszélés alapegysége. A film stílusától függ, hogy hány beállítás található benne. A beállítások jelenetekké állnak össze. 4

5 Jelenet A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez. A jelenetek bizonyos tér-idő-cselekmény egységet alkotnak. Egy film jeleneteinek számára nincs szabály. A jelenetek szituációkká állnak össze. 5

6 Szituáció Egy átlagos filmelbeszélés 5-9 szituációból áll. A szituációk felvonássá állnak össze. 6

7 Felvonás Egy elbeszélésben 3-4 felvonást találunk. A felvonások filmelbeszéléssé állnak össze. 7

8 A filmelbeszélés makro- szerkezete (Megfelel a színházi felvonások rendjének): –Expozíció –Kibontakozás –Lezárás 8

9 Expozíció: Tudjuk, hogy minden cselekmény valamiféle bevezetéssel, expozícióval kezdődik, amely nem feltétlenül felel meg a történet időrendi értelemben vett elejének. 9

10 Az expozíció helye A cselekmény kezdődhet egy történet végénél, közepén, az elejénél, sőt az eleje előtt (valamilyen prológussal). 10

11 Az expozíció szerepe Az elbeszélés bevezető része olyan szerkezeti elem, amely a cselekmény világos megértéséhez nélkülözhetetlen. 11

12 Az expozíció tartalma Az expozíció tartalmazza a legfontosabb alapinformációkat a cselekményvilágról: hol játszódik a történet, kik a szereplők, milyen műfajban fog játszódni a cselekmény, milyen alapvető narratív eljárásokat fog alkalmazni az elbeszélés. 12

13 Az expozíció átugrása Ennek ellenére vannak olyan elbeszélések, amelyek átugorják az expozíciós szakaszt „in medias res”, vagyis a dolgok közepébe vágnak, s így az cselekményvilág alapinformációi csak később, nagy figyelem árán jutnak el a befogadóhoz. 13

14 A cselekmény „eleje” A cselekmény „eleje” tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy valami elkezdődik, hanem, hogy az elbeszélő bevezeti a nézőt a cselekményvilágba, ízelítőt adva abból, ami később történni fog, és arról a módról, ahogy ezeket a történéseket elő fogja adni. 14

15 Rendőrfilm, akciófilm Az expozíció szerepét a legjobban azokon a rendőr- vagy akciófilmeken figyelhetjük meg, ahol a rendező számára különösen fontos, hogy a nézőt minél gyorsabban belerántsa az izgalmak sodrásába. 15

16 Főcím előtti jelenet Erre alakították ki azt a megoldást, hogy a főcím előtt a történetből rövid jelenetet látunk (ez az ún. pre-credit sequence), amely alkalmas az érdeklődésünk felkeltésére, s így a főcímet már úgy nézzük végig, hogy bizonyos alapinformációkkal rendelkezünk. 16

17 A ház alapja Az expozíció nem egyszerűen időrendileg helyezkedik el tehát a cselekmény elején, hanem valahogy úgy, ahogy egy ház alapja viszonyul az egész házhoz: az alap nemcsak a ház időrendi „kezdete”, hanem egy elkülönült szerkezeti eleme is. 17

18 Lezárás Ugyanez a helyzet a befejezéssel is. A cselekmény vége sem csupán az a pont, ahol megszakad a történet, hanem az a része az elbeszélésnek, ahol helyreáll a kezdeti egyensúly. 18

19 A befejezés hiányos formái: Természetesen itt is meg kelt jegyeznünk, hogy számtalan hiányos elbeszélő forma létezik, ahol a cselekmény vége nem feltétlenül hordozza nyíltan az egyensúlyi helyzetet. 19

20 A néző fejezi be a történetet Ilyenkor a rendező a nézőre bízza, hogy gondolatban fejezze be a történetet úgy, ahogy a legvalószínűbbnek érzi, vagy ahogy éppen szeretné. 20

21 Nyugvópont kell! Azonban még a „hiányos” végű filmek esetében is igaz az, hogy a cselekmény semmiképp nem érhet véget valamiféle dramaturgiai nyugvópont előtt. 21

22 Valami lezárult A nézőnek éreznie kell azt, hogy valami lezárult, még ha a történet minden problémája nem oldódott is meg, még ha tovább lehetne is görgetni az eseményeket. 22

23 Fontos fordulóponton A cselekmény végének mindenképpen a történet egy fontos fordulópontján kell bekövetkeznie. 23

24 A befejezés fontos A történet befejezése fontosabb minden más szerkezeti elemnél. Minden történetnek a vége ad értelmet. Ugyanaz a történet más befejezéssel egészen másról szól. 24

25 Francois Truffaut: Négyszáz csapás (1959) - részlet - 5:02 25

26 Négyszáz csapás Truffaut filmje, a Négyszáz csapás végén Antoine megszökik az intézetből, és hosszan követjük kétségbeesett menekülését. 26

27 Négyszáz csapás Végsőkig kimerülten érkezik meg a tengerpartra, ahonnan nincs tovább. Előtte a végtelen óceán, amely egyszerre nyit határtalan perspektívát, és zárja et a további menekülés útját. 27

28 Négyszáz csapás A kamera Antoine arcára közelít, és a kép kimerevedik. Azzal, hogy Antoine-t intézetbe zárták, valójában lezárult a kisfiú története. A cselekmény azonban még folytatódik egy darabig, hogy ennek a lezárásnak a drámai erejét még egy fordulattal növelje. 28

29 Négyszáz csapás Antoine szökése újra felfokozza a feszültséget; a néző reménykedik, tatán mégis sikerül kitörnie a fiúnak abból a világból, amely őt oda juttatta, ahol van. 29

30 Négyszáz csapás A film vége kétértelmű, nem zárja te megnyugtatóan a történetet. Antoine-t vagy elfogják és visszaviszik — ami valószínű —‚ és akkor minden folytatódik, ahogy korábban volt, vagy sikerül elmenekülnie — ami nem valószínű —‚ de akkor az már egy új történet. A néző úgy érezheti: megérkeztünk egy pontra, innentől ebben a történetben már semmi új nem következhet. 30

31 Francois Truffaut: Négyszáz csapás (1959) - részlet - 5:02 31

32 Kibontakozás: Az expozíció és a befejezés között bonyolódik a cselekmény. Ennek során a hősök: –Felismerik a kiinduló helyzet megváltozását; –Megpróbálnak alkalmazkodni az új helyzethez és terveket készítenek a felmerült problémák megoldására; –Kísérlete(ke)t hajtanak végre tervük megvalósítására; –Ez vagy sikerül nekik vagy nem; –Nyugtázzák a sikert vagy a sikertelenséget. 32

33 Legáltalánosabb szerkezet Ez minden elbeszélés legáltalánosabb szerkezete, amelyhez viszonyítva beszélhetünk teljes vagy csonka formákról. 33

34 A szerkezet csonkítása Ennek a szerkezetnek a csonkítása azonban csak bizonyos arányban lehetséges anélkül, hogy a cselekményben felismerhetetlenné válna a történet. 34

35 A kibontakozás tagolódása A kibontakozás (az expozíció és a befejezés között bonyolódó cselekmény) jelenetekre tagolódik. 35

36 Jelenet A filmelbeszélés nagyobb szerkezeti egysége, amelynek határait többnyire a nagyobb tér- és időugrások jelzik. Egy-egy jelenet általában több beállításból áll. A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez. 36

37 A jelenet szerkezete Hasonlóan magához az elbeszéléshez, többnyire a jeleneteknek is van: –expozíciója; –kibontakozása; –lezárása. 37

38 Jelenetváltás A jelenetváltást olykor a kép lassú elsötétedésével, illetve kivilágosodásával külön is megjelöli a film alkotója. 38

39 A jelenet fajtái A filmjelenetekben történhetnek a cselekmény szempontjából lényeges fordulatok, de olyan események, epizódok is, amelyeknek nincs különösebb hatásuk a cselekmény menetére. Jelenetnek tekintjük a leíró jellegű passzázsokat is. 39

40 Fordulat: A fordulatok biztosítják, hogy a cselekmény megfelelő irányban haladjon a befejezés felé. 40

41 A fordulatok tagolnak A cselekmény szerkezeti elemeit a fordulatok tagolják, valamint a fordulatok által tagolódik a cselekményben ábrázolt idő is. 41

42 Az idő múlása Az idő múlását egy elbeszélésben aszerint érzékeljük gyorsnak vagy lassúnak, hogy mennyire fordulatos a cselekmény, milyen gyakran ég élesen vált irányt. 42

43 Dramaturgiai kategória A fordulat alapvetően dramaturgiai kategória, a drámai feszültséggel, a cselekmény kibontakozásának érzelmi, indulati töltésével van kapcsolatban. 43

44 Móricz Zsigmond: A török és a tehenek 5:02 44

45 Időbeliség - fordulat 1.Volt egy török Mehemed, 2.Sose látott tehenet. 3.Nem is tudta Mehemed, 4.Milyenek a tehenek. 5.Egyszer aztán Mehemed 6.Lát egy csomó tehenet. 7."Én vagy a Mehemed!" 8."Mi vagyunk a tehenek!„ 9.Csodálkozik Mehemed: 10."Ilyenek a tehenek?„ 11.Számlálgatja Mehemed, 12.Hányfélék a tehenek. 13.Meg is számol Mehemed 14.Háromféle tehenet: 15.Fehéret, feketét és tarkát. 16."Meg ne fogd a tehén farkát!„ 17.Nem tudta ezt Mehemed, 18.s felrúgták a tehenek 45

46 Epizód: Az epikus műfajokban a cselekmény felépítésének fő szerkezeti eleme nem annyira a drámai fordulat, mint inkább az epizód. 46

47 Az epizód lényege Az epizód lényege a fordulattal szemben, hogy olyan eseményt ábrázol, amelynek nincs egyértelmű és közvetlen hatása a cselekmény kimenetelére, szerepe elsősorban a szereplők jellemzésében, illetve a cselekményvilág leírásában van. 47

48 Az epizód fontossága Ez azonban nem azt jelenti, hogy az epizódok kevésbé volnának fontosak a cselekmény szempontjából, mint a fordulatok. 48

49 Motiváció Az epizódok ugyanolyan fontos részét képezik a cselekménynek, mint a éles fordulatok, mert nélkülük ez utóbbiak kevésbé vagy egyáltalán nem volnának motiválva. 49

50 Motivációs sorok Az epizódok motivációs sorokat alkotnak, amelyeket időről-időre fordulatok követnek. Ezek mintegy összefoglalják az őket megelőző epizódokat, s levonják belőlük azokat a konklúziókat, amelyek a cselekmény továbbviteléhez szükségesek. 50

51 Oksági viszony – Epizód - Motiváció 1.Volt egy török Mehemed, 2.Sose látott tehenet. 3.Nem is tudta Mehemed, 4.Milyenek a tehenek. 5.Egyszer aztán Mehemed 6.Lát egy csomó tehenet. 7."Én vagy a Mehemed!" 8."Mi vagyunk a tehenek!„ 9.Csodálkozik Mehemed: 10."Ilyenek a tehenek?„ 11.Számlálgatja Mehemed, 12.Hányfélék a tehenek. 13.Meg is számol Mehemed 14.Háromféle tehenet: 15.Fehéret, feketét és tarkát. 16."Meg ne fogd a tehén farkát!„ 17.Nem tudta ezt Mehemed, 18.s felrúgták a tehenek 51

52 vége 52


Letölteni ppt "3. A FILMELBESZÉLÉS SZERKEZETE Összeállította: Nikli Károly 2013 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések