A TÁRKI zárótanulmányának fontosabb megállapításai

Az előadások a következő témára: "A TÁRKI zárótanulmányának fontosabb megállapításai"— Előadás másolata:

1 A TÁRKI zárótanulmányának fontosabb megállapításai
TÁRKI - Világbank műhelykonferencia 2010. május 7. Novotel Hotel Aktív szociálpolitikai eszközök, feltételekhez kötött készpénztranszferek a világban és Magyarországon A TÁRKI zárótanulmányának fontosabb megállapításai

2 A jelentés Megrendelő: Miniszterelnöki Hivatal
Cél: ismeretszerzés, áttekintés, helyzetfelmérés Szerzők: Medgyesi Márton, Bernát Anikó, Gábos András Az előadás szerkezete 1.Fejlett országok tapasztalatai 1.1. OECD, EU országok 1.2. Tranzíciós országok 1.3. Összegzés: fejlett országokban lefolytatott programok tanulságai 2.CCT programok további alkalmazásának dilemmái Magyarországon 2.1. A hazai környezet sajátosságai 2.2. Programok viselkedési feltételekkel Magyarországon 2.3. Milyen területeken vannak problémák a humán tőke felhalmozásban 2.4. Dilemmák és prioritások a magyarországi alkalmazásoknál

3 Fejlett országok specifikumai
CCT programok környezete a fejlettebb országokban: Erősebb államigazgatás: pl. tankötelezettség betartását szankciók segítik Kiépült jóléti rendszerek (konzervatív, szociáldemokrata, liberális jóléti államok): a CCT alkalmazhatósága más lehet az egyes rendszerekben Jó kimeneti mutatók átlagban, ugyanakkor egyes résznépességek esetében vannak problémák Fejlettebb infrastruktúra (egészségügyi, oktatási), ugyanakkor regionális egyenlőtlenségekkel CCT programok fejlett országokban: A feltételek főként a munka-ösztönzéshez, az aktivitás-növeléshez, vagyis a felnőtt népességhez kapcsolódnak. Humántőke-beruházás ösztönzési céllal kevesebb OECD országnak van CCT tapasztalata Ugyanakkor: humán tőke feltételek egyes esetekben családtámogatásoknál megjelennek.

4 Viselkedési feltételek a fejlett országok szociális ellátási rendszereiben
Munkanélküli járadék esetében: munkaidő maximalizálása, munkatilalom munkaügyi központ regisztráció aktív munkakeresés: rendszeres látogatás a munkaügyi központban (AUS, BE, DK, EE, FI, FR, DE, HU, IS, IE, LV, LT, NL, NZ, PT, RO, SK, SI, ES, SE) „megfelelő ajánlat” elfogadási szankciók Családtámogatások esetében: családi pótlék iskolába járáshoz kötése (BG, CZ, SK, hasonló program korábban RO, HU) segély iskolába járáshoz kötése (USA) év elején beiratkozáskor egyösszegű iskolázási támogatás (EE) családi pótlék életkori jogosultságának kiterjesztése továbbtanulás (nappali tagozaton) esetén (AUS, AT, BE, CY, DE, GR, HU, IS, IE, LU, PT, CH, UK) Anyasági támogatás szűrővizsgálaton való részvételhez kötése (pl. HU, UK) egyéb ösztönzők: gyerekszámmal növekedő családtámogatás

5 Példák fejlett országok oktatás-ösztönző CCT programjaira (1)
1: Egyesült Királyság: Education Maintenance Allowance („iskolában tartási támogatás”) Jellemzők: Cél: iskolaköteles kor utáni tanulás ösztönzése Jogosultság: jövedelemtesztelt, 16 éves kor, nappalin továbbtanulás Ösztönzés: heti kifizetés + bónuszok sikeres vizsgázáskor, továbbtanuláskor Maximum transzfer az elérhető kereset kb. 1/3-a Státus: 1999-től pilóta, 2004-től országos szintre kiterjesztették Értékelés: (Dearden et al., 2009): a max. transzfert kapók között az 1. évben 4-5% ponttal, a 2. évben 6-7% ponttal magasabb a nappali oktatásban levők aránya, mint a kontroll csoportban

6 Példák fejlett országok oktatás-ösztönző CCT programjaira (2)
2: Egyesült Államok: Opportunity NYC - Family Rewards 2007-től 3 év A program lényege: több területen megfigyelt viselkedéshez meghatározott támogatási (bónusz) összeget kapcsol A jutalmazás tárgya: Oktatási: iskolába járás (iskolai napok 95%-ában), teszteredmények, szülők elköteleződése Egészségügyi: családi egészségbiztosítás-kötés, szűrővizsgálati részvétel, életkornak megfelelően Munka: szülők teljes idejű munkavállalása, képzési programokban való részvétel Értékelés (MDRC, 2010): általános iskolai korosztályokban (4. és 7. oszt.) nem kimutatható gimnazistáknál 5% ponttal nőtt az iskolalátogatás jobb tanulók körében erősebb hatás! Oka: rosszabb tanulóknál túl sok akadály: nincsenek meg az eszközeik, hogy javítsanak a teljesítményükön Státus: kísérleti program, döntés a folytatásról a végleges értékelés után

7 Példák fejlett országok oktatás-ösztönző CCT programjaira (3)
3: Egyesült Államok: Harvard University EDLabs kísérleti programok (Dallas, Washington DC, New York, Chicago) Jutalmazás tárgya: Iskolai teljesítmény (NY: 4. és 7.oszt. teszteredményekhez, Chicago: 9. oszt. Az 5 legfontosabb tárgyból szerzett jegyekhez kapcsolt pénzbeni jutalmazás) teljesítménnyel korreláló viselkedés (Dallas: 2. oszt. 2$ minden elolvasott könyvért, Washington: 6, 7 és 8. oszt. kevés hiányzás, házi feladat, órai munka, jó magaviselet alapján adott pénzjutalom) Értékelés (Fryer, 2010): a teljesítményt jutalmazó programoknak nem volt kimutatható hatása, a viselkedést jutalmazó programoknak azonban igen

8 CCT programok tranzíciós országokban
Családtámogatások: viselkedési feltételek Családi pótlék - iskolalátogatási feltétel: RO ( ), SK (2003-), BG, CZ Értékelés: szisztematikus, kvantitatív értékelés nincs (semelyik programnál) Beiskolázási arányok nem javultak. Oktatási támogatások: ösztöndíjprogramok Románia (2004-): Juttatás: ösztöndíj felső középiskolai Jogosultság: jövedelemteszt Feltétel: iskolalátogatás (max. 20 igazolatlan óra), teljesítmény (7-esnél rosszabb jegy nem lehet), magatartási (felfüggesztés, kirúgás, kiesés nem lehet) Értékelés: városban tanuló vidéki gyerekek favorizálása pozitív, viszont támogatás csak részben fedezi a tanulás direkt költségeit (utazás, szállás) Szlovákia (2004-): Juttatás: ösztöndíj Jogosultság: jövedelemteszt Feltétel: támogatás mértéke között iskolai teljesítménytől ill. annak javulásától, 2008-tól iskolalátogatástól függ. Értékelés: inkább az iskolában egyébként is jól teljesítő szegény gyerekekhez irányult. Perverz ösztönző: szegények speciális iskolába íratták gyermekeiket, mert ott jobb jegyeket lehetett elérni

9 Miért érdemes megfontolni a CCT alkalmazását a fejlett országokban?
Illeszkedik az aktív jóléti állam (active welfare state), ill. a közösségi beruházó állam (social investment state) koncepciójába OECD (active social policy), EU (módosított lisszaboni és EU2020 célok) az államnak aktív szerepe van a gazdasági és társadalmi kimenetek javítása érdekében (Bizonyos feltételek mellett) alkalmas eszköz lehet gyermek- vagy felnőttkori kimenetek javítására a népesség átlagában munkaerő-piaci, oktatási és egészségügyi kimenetek javítására olyan résznépességben, melynek teljesítménye jelentősen elmarad a hazai átlagtól (esetenként fejlődő országok-szint) eszközként a klasszikus készpénzes transzferek és szolgáltatások kiegészítése: „prevenció”, szerződés és kockázat-megosztás állam és polgár között

10 A kiépült jóléti rendszer környezetének sajátosságai
Az ellátások rendszere összetett: sokfajta, gyakran egymásra épülő vagy egymást kiegészítő transzfer és szolgáltatás Útfüggőség: létező ellátások intézményi, politikai, „történeti” beágyazottsága Bonyolult szabályozás: igénybevételi kritériumok, feltételek, finanszírozás, folyósítás Bonyolult ösztönzési hatások a már létező, egymásra épülő vagy egymást kiegészítő jóléti ellátások bonyolulttá teszik egy új transzfer ösztönzési hatásait empirikus evidencia hiánya! Sajátos személyiségi jogi és adatvédelmi környezet (adatgyűjtés, célcsoport-kijelölés)

11 Tanulságok a fejlett országok eddigi CCT programjaiból
Célzott, megfelelő ösztönzővel ellátott CCT programok fejlett országokban is lehetnek eredményesek Meglevő univerzális transzferek feltételhez kötése nem feltétlenül hatékony ha a feltétel a népesség kis részének viselkedését befolyásolja ha az adminisztrációs költségek jelentősek Kísérleti programok segítenek az optimális ösztönzők megtalálásában: pl. iskolalátogatást, teljesítményt, vagy a jó teljesítményhez vezető viselkedést érdemes-e ösztönözni? Programokat megalapozó kutatásnak ki kell terjednie: milyen pontokon alacsony a humán tőke beruházás szintje? keresleti vagy kínálat oldali probléma okozza ezt? ha keresleti oldal: milyen motivációs, informáltsági problémák vannak a humán tőke beruházás terén? Kiépült jóléti állam bonyolult ösztönzési rendszerébe beépülő CCT nem szándékolt következményekkel járhat.

12 CCT Magyarországon (1) Iskoláztatási támogatás
Jogi háttér: A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV tv Érvényesség: között Feltétel: családi pótlék kifizetés a rendszeres iskolába járáshoz kötve Szankció: csp megvonás 10+ igazolatlan óra v 30+ szülő által igazolt, de az iskola által el nem fogadott óra esetén, súlyos esetben a gyermek gondozásba vétele Szisztematikus hatáselemzés: nincs Értékelés (REF 2010, Herczog): nem volt érdemi hatása a gyerekek iskolába járására és egyáltalán nem volt hatása az iskolai eredményességre. Lehetséges okok: szakmai előkészítetlenség (a segítő szakemberek felkészítetlensége), a szankcionálás esetlegessége, kevés kiszűrt gyakori hiányzó, roma diákok magántanulóvá minősítése - lemorzsolódás

13 CCT Magyarországon (2) Óvodáztatási támogatás Kezdete: 2009
Jogosultság: 3-4 éves kor, halmozott hátrányos helyzetű családok (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő és max. 8 osztályos végzettségű szülők – a jegyző feladata ezen gyerekek nyilvántartása) Támogatás összege: évi Ft (az első folyósításkor természetben is adható) Feltétel: rendszeres óvodába járás. Értékelés: még nincs Monitorozás: folyik Előzetes várakozások (óvodák, önkormányzatok és szülők – Autonómia Alapítvány 2009 és 2010 alapján): Viselkedési hatás: - az összeg a beiratkozást ösztönözheti. A folyamatos óvodába járást: nem tudni. - kevés ismeret a támogatásra jogosult szülők informáltságáról és motiváltságáról Kínálati oldal: - kérdéses, hogy vannak-e elégséges számban fölös férőhelyek olyan (kisebb) településeken, ahol magas a HHH gyerekek száma. Adminisztráció: - a szülői iskolai végzettség önkormányzatonként eltérő értelmezése - beteges gyermekek egyenlőtlen kezelése

14 CCT Magyarországon (3) Etnikai és/vagy szociális ösztöndíjak?
Etnikai alapú ösztöndíj „Macika-ösztöndíj” (Magyarországi Cigányokért Közalapítvány) Működés: 90-es évek óta Célcsoport: roma tanulók Cél: 7-8. osztályosok középiskolába, középiskolások érettségihez, szakmához vagy felsőoktatásba, felsőfokú hallgatókat diplomához segíteni Pénzen kívül szolgáltatás: nincs Összegek (2009): évi 30e Ft, 40e Ft, 90e Ft Méretek: 14ezer diák, kb. félmilliárd Ft (2009) Szociális alapú ösztöndíj Útravaló Működés: 2005 óta Célcsoport: hátrányos helyzetű (roma és nem roma) tanulók Cél: az általános iskola felső tagozattól az egyetemistákig minél tovább benntartani az iskolában a gyermekeket Méretek (2005/2006): 19 ezer diák, össz 2.2 Mrd Ft Pénzen kívüli szolgáltatás: mentortanár szerepe (őt is premizálja a program)

15 CCT Magyarországon (4) Etnikai és/vagy szociális ösztöndíjak?
Összehasonlító értékelés (TÁRKI SZMM számára) Macika: csak anyagiakban segít, tanulásban nem támogat és nem ösztönöz (nagyon alacsony tanulmányi eredményt ír elő) Útravaló (az első év, 2005/2006 alapján): a mentortanár alkalmazása és a tanuló eredményességéhez kötött premizálása javítja a hatékonyságot és magas arányban megtalálja a roma diákokat (kb 50%) Az újabb program (Útravaló) ismertsége nem mindenütt kielégítő, részben az etnikailag meghatározott programnak kényelmi előnyei vannak Visszaélésre utaló jelek (Útravaló): Ha a diák és a tanár nem is ismerik egymást a programértékeléskor… Mentortanárok „értékelési kartellje” egymás diákjainak kedvező értékelésére HH vidéken a tanárok „lefölözik” a könnyebben mentorálható eseteket (ez sok esetben etnikai diszkriminációhoz vezet), az alulinformáltak sokszor kimaradnak

16 Mely hazai területeken vannak problémák a humántőke-felhalmozásban?
Egészségügyi viselkedés a terhesség alatt és a szülés utáni időszakban Relatíve még mindig magas csecsemőhalandóság Alacsony születési súly relatíve magas aránya Egészségügyi viselkedés felnőttkorban: szűrővizsgálatokon való részvétel Részvétel kora gyermekkori fejlesztőprogramokban Óvodai részvétel társadalmi státus szerint Továbbtanulás érettségit adó iskolatípusban lemorzsolódás Általános iskolai teljesítmény javíthatósága PISA-tesztek eredményei, szülők iskolai végzettsége szerint Felnőttkori készségfejlesztés nyelvtudás számítógép-használat

17 Az alacsony humántőke-felhalmozás lehetséges okai és társadalompolitikai válaszok
Kínálati oldal: az intézmények nehezen hozzáférhetőek, alacsony minőségű szolgáltatást nyújtanak: az intézményrendszer fejlesztése szükséges Keresleti oldal: alacsony jövedelműek számára a humántőke-felhalmozás költségei túl magasak: jövedelem-transzfer (CT) ajánlott az emberek rosszul informáltak a humántőke felhalmozás hozamaival kapcsolatban: feltételes jövedelem-transzfer (CCT) ajánlott motivációs probléma: CCT ajánlott

18 Dilemmák: CT vagy CCT? Készpénztranszfer (CT)
Feltételes készpénztranszfer (CCT) Jelleg: a fogyasztási szempontok dominálnak Elsődleges cél: jövedelempótlás, szegénységenyhítés Időtáv: rövid Kliens preferenciái: semleges Célcsoport kijelölése: szükséges Politikai-gazdaságtani szempontok: állam-kliens viszony: passzív kevésbé kitett a politika-ideológia vitáknak Jelleg: kombinált fogyasztási és a beruházási szempontok Elsődleges cél: kimenetek javítása Időtáv: közép- és hosszú Kliens preferenciái: közösségi preferenciákat érvényesít (hatékonyság) Célcsoport kijelölése: szükséges Politikai-gazdaságtani érvek: állam-kliens viszony: szerződéses (felelősség és kooperáció) közép- és hosszú távon a felnőtt népesség jóléti ellátásoktól való függésének csökkentése az újraelosztás legitimálása a jóléti rendszer finanszírozói felé

19 A hazai környezet egyéb sajátosságai
Kétszintű szociális ellátórendszer: központi kormányzat és az önkormányzatok Ellenérdekeltségek az érintett szakterületeken Rossz tapasztalatok az adminisztratív hatékonysággal (a program-előkészítés, az implementálás és a program-követés terén) Rendszerezett adatinfrastruktúra hiánya: adatrendszerek nincsenek összekapcsolva vagy nincs is adatgyűjtés Kutatási eredmények hiánya motivációk erőssége a jövő diszkontálása továbbtanulás hozadékának értékelése a családi, társadalmi környezet szerepe

20 A programtervezés további dilemmái (1)
Új program bevezetése vagy a meglévő transzferek átalakítása érvek az új program mellett létező juttatások megvonása problematikus lehet (szakmai és politikai szempontból is) új programok bevezetése nagyobb támogatásra számíthat az érdekeltek körében és pozitív ösztönző, szemben a (részleges) visszavonás negatív ösztönzésével („büntetés”) ellenérvek az új programmal szemben: pótlólagos forrás-igény (fenntartható) kiegészítő programokra Célcsoport kijelölése mi a jó ismérv?: jövedelem, terület/térség, etnikai hovatartozás, jóléti kliens státus (létező ellátás igénybevétele)?

21 A programtervezés további dilemmái (2)
Előkészítés: igények, humán és fizikai infrastruktúra felmérése, nemzetközi tapasztalatok, költség-haszon elemzés, implementálási stratégia Kínálat megteremtése egészségügy: infrastruktúra oktatás: minőségi kínálat és a kínálat oldali kiszorítási mechanizmusok megszüntetése a feltételes transzferek bevezetése önmagában kikényszeríthet ilyen irányú fejlesztéseket DE: a kínálat hiánya akadálya lehet a hatékonyságnak Felkészítés, támogatás a résztvevőknek (fenntartók, szakemberek) Országos program vagy kis lépésekben, pilot projektek, pl. területi jelleggel

22