Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra A KD-RET tanulmány főbb megállapításai,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra A KD-RET tanulmány főbb megállapításai,"— Előadás másolata:

1 A Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra A KD-RET tanulmány főbb megállapításai, javaslatai RET ülés Veszprém, március 27. Dózsa Csaba

2 Helyzetelemzés SWOT analízis Konkrét javaslatok és fejlesztési elképzelések Megállapodást igénylő kérdések Szabályozási javaslatok Az előadás felépítése

3 A kapacitástanulmány vázlata Vezetői összefoglaló I. A régió bemutatása - helye, szerepe a magyar társadalomban és gazdaságban II. Az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi kapacitása, teljesítménye és a régió lakosainak szükséglete, azok viszonya III. A régió egészségügyének SWOT analízise IV. A régió egészségügyi ellátórendszerének javasolt fejlesztési irányvonala a kapacitások mértéke és elhelyezése szerint V. Szabályozási problémák és javaslatok az egészségügyi szakellátások nyújtásában és finanszírozásában Források – Felhasznált Irodalom

4 Helyzetelemzés I. A régió II. Az egészségügyi ellátórendszer

5

6

7

8

9 A régió járóbeteg szakellátása A régió járóbeteg szakellátásában Fejér megyében viszonylag több beteget, esetet látnak el viszonylag kevesebb szakorvosi és nem szakorvosi óraszámban. Veszprém és Komárom megyében már az országos átlagos értékekhez közelebbi adatokat kapunk a szakorvosi óraszámok és beteg/esetszámok vonatkozásában

10 A régió aktív fekvőbeteg szakellátása

11 Hiányzó specialitások a régióban Sugárterápia, onkoradiológia Angiológia, phlebológia, lymphológia Tüdő- és mellkassebészet Szívsebészet Allergológia és klinikai immunológia PET diagnosztika

12 A régión kívül igénybevett ellátások Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye

13 CT, MRI ellátottság

14 III. A régió egészségügyének SWOT analízise

15 Erősségek I. A lakosság egészségi állapota a régió lakossága fiatalabb, a második legkisebb a 65 év felettiek aránya, a 100 ezer lakosra jutó összes halálozások száma a régiók között a legalacsonyabb, a természetes fogyás mértéke az egyik legalacsonyabb az országban, valamennyi kiemelt halálokra a regionális mutató alacsonyabb az országos átlagnál (kivéve az emésztő rendszer betegségeit és az egyéb halálokokat), 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítás tekintetében második a régiók között, valamennyi betegség miatti új rokkantak aránya kevesebb az országos átlagnál. Gazdasági körülmények a gazdasági aktivitás aránya a legmagasabb a régiók között, a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országosnál, az idős népesség eltartottsági rátája valamennyi régió közül itt a legalacsonyabb átlagkereset az országos átlagot megközelítve a második legmagasabb, az egy lakosra jutó nemzetgazdasági beruházások Ft értéke szerint Közép- Magyarország után a második a régiók között.

16 Erősségek II. Ellátórendszer itt a második legmagasabb a tízezer lakosra jutó krónikus kórházi ágyak száma, a tízezer lakosra jutó aktív kórházi esetszám itt a legalacsonyabb, az egy aktív ágyra jutó esetszám a második legtöbb a régiók között, mely magas ágy/betegforgót jelent, legmagasabb az országban az aktív ágykihasználás, a krónikus betegek súlyossága, a DMI országosan a harmadik legmagasabb a krónikus ellátás igénybevétele régión belül 90% feletti

17 Gyengeségek I. A lakosság egészségi állapota az ezer lakosra jutó élveszületések száma az országos átlag alatti érték a csecsemőhalálozás az országos átlagnál magasabb, a 100 ezer főre jutó potenciális 70 évből elvesztett életévek adata a harmadik legalacsonyabb a régiók között, az emésztő rendszer betegségei miatt valamennyi régió közül itt a legmagasabb a halálozási arány, a lakosra jutó új pszichiátriai gondozott betegek aránya alapján második a régiók között.

18 Gyengeségek II. Ellátórendszer nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, klinikával a legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó aktív kórházi ágyak száma, lakosra jutó járóbeteg szakorvosi órák száma alapján visszafelé a harmadik, az egy aktív ágyra jutó súlyszám és a case-mix index alapján is az aktív fekvőbeteg szakellátásban ellátott betegek esetsúlyossága az egyik legalacsonyabb a régiók közül, a fekvőbeteg ellátó intézetei az országos aránynál kisebb mértékben látnak el betegeket más régió lakosaiból az aktív fekvőbeteg szakellátás más régióban történő igénybevételének esetszáma a legmagasabb az onkológia szakmában, egyáltalán nem vesz részt a régió a lakossága szívsebészeti, sugár- és onkoradiológiai, tüdő-mellkassebészeti, plasztikai sebészeti ellátásában, a régió az egyik legkevésbé ellátott terület CT és MRI készülékek vonatkozásában második legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó CT és MRI vizsgálatok számában az utolsó a régió, a régió kivételével minden régióban működik legalább egy onkoradiológiai központ, az intézeti hospice ellátás kapacitásai nem megfelelőek

19 Lehetőségek I. Gazdasági körülmények régióban megtermelt bruttó hazai össztermék a második legmagasabb az országban, Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb, de Komárom- Esztergom megye fejlődött a legdinamikusabban az elmúlt években az egy főre eső GDP tekintetében Fejér és Komárom-Esztergom megye a négy legmagasabb értéket felmutató megyék között áll Budapesthez való közelség komoly versenyhelyzetet jelent a regionális szolgáltatóknak

20 Lehetőségek II. Ellátórendszer nő a krónikus, tartósan beteg és fogyatékos betegek aránya, mely maga után vonja az ellátórendszer átalakulási kényszerét az aktív ellátás kapacitásának változását és új ellátási formák kialakítását a finanszírozás is támogatja a kihasználatlan ellátások átalakításával új beteg-igények kielégítésére nyílik lehetőség az egynapos ellátási formák, a sürgősségi ellátás, az ápolási és rehabilitációs területeken a jelentős technológia-fejlődés, az egészségipar és kiszolgáló háttéripar fejlődése javíthatja a szolgáltatás minőségét az egészségügyben a fizioterápia, reumatológia szakmacsoportok által lefedett területek igénybevételi gyakorisága magas, a lakosság megfelelő ellátása kiemelt jelentőségű, a lehetőségekhez képest minél szélesebb szolgáltatási spektrum kialakítása indokolt

21 Veszélyek I. Gazdasági körülmények a régiós egy főre eső GDP átlagot Veszprém megye húzza le alacsony teljesítményével az egészségügyi és szociális beruházások tekintetében a régió az ötödik Budapesthez való közelség komoly versenyhelyzetet jelent a regionális szolgáltatóknak Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők az elhízott férfiak és nők aránya a második legmagasabb a régiók között a rendszeres dohányzás aránya mindkét nemnél az országos átlag feletti

22 Veszélyek II. Ellátórendszer egészségügyi infrastruktúrába való beruházás elmaradása a régióban a régió egészségügyi humánerő-kapacitásban gyengén ellátott terület a szakellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora magas, sokan már nyugdíjkorban, vagy annak környékén vannak az ágazat munkaerő-megtartó képessége csökken a lakosság rehabilitációs ellátásának kevesebb mint kétharmada marad régión belül a tízezer lakosra jutó krónikus esetszám a második legmagasabb az országban a régióban a legnagyobb arányú a kifelé áramlás, azaz más régióban történt ellátás

23 IV. A régió egészségügyi ellátórendszerének javasolt fejlesztési irányvonala a kapacitások mértéke és elhelyezése szerint

24 A járóbeteg szakellátás fejlesztési igényei a régióban - TIOP és KDOP pályázatokkal együtt - Szakorvosi óraNem szakorvosi óra Fejér megye Veszprém megye323,5196,5 Komárom- Esztergom megye Összesen1301,5645,5 Az összes megfogalmazott járóbeteg szakellátási fejlesztési igény éves átlagos költségvetési igénye 610 millió Ft (OEP adatok szerint)! Jellemző szakmák: Szakorvosi órák Endokrinológia Gasztroenterológia Ortopédia Fül-orr-gégészet Pszichiátria Drogamulancia-addiktológia Nem szakorvosi órák Fizio- és mozgásterápia Gyógytorna Labordiagnosztika Radiológia

25 Infrastruktúrafejlesztési igények az Új Magyarország fejlesztési terv keretében - TIOP és KDOP pályázatok együtt - OP kódOP megnevezésPályázók TIOP Kistérségi járóbeteg szakellátó központok kialakítása és fejlesztése 3: Aba, Ercsi, Gárdony/Velence TIOP Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése 3: Zirc, Mór, Várpalota TIOP Sürgősségi ellátás fejlesztése4: Székesfehérvár, Veszprém, Ajka, Tatabánya TIOP Struktúra fejlesztése5: Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros, Ajka, Balatonfüred TIOP Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása 2: Veszprém, Tatabánya+Esztergom TIOP Infrastruktúra fejlesztés az egészségpólusokban 1: Székesfehérvár TIOP Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 1: Balatonfüred KDOP Kistérségi járóbeteg központok fejlesztése 5: Oroszlány, Balatonfüred, Balatonalmádi, Nyergesújfalu, Bicske

26 RET szintű egyeztetést és esetenként megállapodást igénylő kérdések 1. Onkoradiológiai telepítése a régióban – Veszprémben Onkológiai ellátás fejlesztése Esztergom-Tatabánya együttműködésben Fertőző osztály fejlesztése Ajkán Traumatológiai ellátás bővítése Veszprémben Intenzív ellátási kapacitás bővítése Veszprémben, Ajkán Stroke részleg kialakítása Dunaújvárosban Sürgősségi ellátás fejlesztése Esztergomban, Pápán, Veszprémben, Tatabányán, Székesfehérváron, Dunaújvárosban Aktív ágyak átcsoportosítása Kisbérről és Mórról más intézmények felé MRI diagnosztika fejlesztése Tatabányán

27 RET szintű egyeztetést és esetenként megállapodást igénylő kérdések 2. Egynapos sebészeti ellátások fejlesztése Kúraszerű és nappali kórházi ellátások fejlesztése Mobil szűrések fejlesztése a régióban Alkohológiai és drogsegély ambulancia fejlesztése a régióban Krónikus ágykapacitások átcsoportosítása Rehabilitációs kapacitások újraminősítése – szakmai profilok összehangolása Intézeti otthoni hospice ellátás fejlesztése Fejér és Veszprém megyékben Otthoni szakápolás fejlesztése

28 Szabályozási és finanszírozási anomáliák és megoldási javaslatok

29 Szabályozási problémák és javaslatok az egészségügyi szakellátások nyújtásában és finanszírozásában A problémák fő okai: 1.a jogszabályok túlzott merevsége vagy a túlszabályozottság, 2.finanszírozási korlátok, 3.a szakmapolitikai iránymutatás, országosan egységes szakmai programok hiánya. Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat évi CXXXII. tv 1. melléklete súlyponti kórházak kijelölése nem szakszerű nem tükrözi a progresszivitási szinteket nagyon vegyes csoportot hoz létre a kórházi szektor több szintre való bontása a Tv-ben meghatározott intézményi csoportok felülvizsgálata és átnevezése az aktív ellátásban egy hármas szintezés kialakítása  Országos-speciális intézményi kör  Megyei-regionális  Területi-városi kórházak köre

30 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat évi CXXXII. tv mellékleteinek ágyszámban történő meghatározása nem korszerű, nem tükrözi a technológiai tartalmat és az ellátások sokszínű jellegét nagyon megmerevíti az egészségügyi intézmények működését nem ösztönöz az ágyak számának csökkentésére a rögzített ágyszámok aránytalanok az ellátási területhez és az ellátási profilhoz képest fokozatosan el kell hagyni a törvényből és a tb finanszírozásból az ágyszámok rögzítését csak a biztonságos betegellátás érdekében szűk szakmai körben és csak minimális jelleggel szükséges jogszabályokban rögzíteni Tv-i szinten csak néhány kiemelt technológia telepítésének engedélyezési rendszerét, és közfinanszírozásban megengedett db számát javasolt szabályozni a kórházi ágyszámnál sokkal fontosabb a szakmai profil, az egyes szakmákban a kompetencia szint, a kiegészítő diagnosztikai és műtétes technológia A sürgősségi ellátás szolgáltatási szintjeinek és helyeinek meghatározása nem tükrözi az ellátórendszer progresszivitási szintjeit (2 szintű SO meghat.) szintjei és kompetenciája alapvetően egybeesik és meghatározza az intézmény 1. pontban foglalt intézményi körhöz tartozását SO1-eken belül egy külön alcsoport létrehozása - sürgősségi centrum (SO1 osztályos és szakmai hátterén túl az idegsebészeti, mellkas-sebészeti és haemodinamikai ellátás megléte)

31 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat Kis szakmák kapacitásai a Tv-ben rögzített kapacitások leginkább itt a leginkább korszerűtlenek és túlzott mértékűek a Tv módosítása - a területi és regionális kórházakban szükséges ezen szakmák ellátását biztosítani ambulánsan és ha kell megfelelő mátrix struktúrában fekvőbeteg ellátásként A mátrix struktúrák működtetésének szabályozási kérdései a Tv nem ismeri el számos szakmai és finanszírozási jogszabály akadályozza előnyben részesítése országos szinten további ezres nagyságrendű aktív ágykapacitás csökkentést eredményezhet szűk szakmai csoportnak felül kell vizsgálni a szakmai és finanszírozási szabályokat finanszírozásban ösztönzőkkel is javasolt elősegíteni a mátrix osztályok mielőbbi elterjedését TVK keretek meghatározása megakadályozza a további ágyszám-csökkentéseket a lekötött TVK-k számos esetben nem tükrözik az intézmények valódi betegforgalmát, progresszív és ellátási területét felül kell vizsgálni a lekötött TVK-kat erősíteni kell normatív jellegüket (ellátási terület, lakossági szükségletek, intézmények progresszivitási szintenkénti tevékenysége) fokozatosan meg kell szüntetni a TVK ágyszámtól való függőségét és erősíteni a szolgáltatásvásárlói normatív jellegét

32 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat Onkológiai ellátás szervezése és szabályozása országosan igen egyenlőtlenül hozzáférhető, számos szűk- keresztmetszet, sok helyütt hiányzik az egyes ellátók közötti megfelelő koordináció, és ellátásszervezés átfogó szakmapolitikai intézkedés (NRP felfrissítése, részletes akcióterv, folyamatos monitoring, megfelelő pontokon beavatkozás -szakmai szabályozás, a finanszírozási-vásárlói eszközrendszer, az ÚMFT fejlesztési programjai segítségével, külön programoaz onkológiai ellátás szervezésére, egyfajta esetmenedzseri hálózat kialakítása) Egynapos (sebészeti) ellátások nyújtása és elszámolása a jelenlegi szabályozás és finanszírozási gyakorlat nagyon merev Kapacitások anomáliási (pályázat) nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon kicsi az aránya EüM-OEP-ÁNTSZ munkacsoport felállítása gyakorlati szakemberek bevonásával (felülvizsgálat, monitoring) minőségbiztosítási szabályainak kötelezővé tétele tájékoztató kiadványok készítése, konzultációs napok szervezése az aktív profilú kórházak számára a további szabályozási korlátok felszabadítása

33 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat Nappali kórházi és kúraszerű ellátások nyújtása és elszámolása rugalmatlan a bekerülés és tevékenységi kör bővítése számos ponton tisztázatlan valódi szakmai tartalma ezen ellátási formákkal számos a rendszerben lévő ágyszám tartalék felszabadítható, vagy átcsoportosítható rendszeresen felül kell vizsgálni ezen ellátások körét, pontosítani szakmai tartalmukat meg kell újítani a rugalmas működési formák nyújtásának szakmai és finanszírozási feltételeit pályázati és egyéb programokkal javasolt ösztönözni minél nagyobb mértékű terjedését Egészségügyi technológiák, eljárások befogadása, finanszírozása jogszabályi hézag (50/2002) számos új, korszerű technológia, eljárás vár befogadásra, vagy további elterjesztésre a kapacitás és finanszírozási szabályozások merevsége akadályozza transzparens szabályozás kidolgozása (kérelmezők köre, a kérelem adattartalma, az eljárási határidők, a döntéshozási folyamat és döntési alternatívák )

34 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat Minőségi rehabilitáció nyújtása túlzott mértékű rehabilitációs kapacitások kerültek lekötésre a Tv alapján számos intézmény egyáltalán nem felel meg a minimumfeltételeknek,sok helyütt túl kicsi kapacitás került lekötésre emellett azonban számos betegségcsoport kezelésében még mindig jelentős egyenlőtlenségek és hiányok tapasztalhatók fel kell mérni a rehabilitációs kapacitások működési feltételeit felül kell vizsgálni a finanszírozást ki kell dolgozni a rehabilitációs ellátás országos programját - (részben elkészült) illeszkedve az SZMM programjához (!) kidolgozott normatívák szerint kell fejlesztési programot és pályázatokat hirdetni a minőségi rehabilitációs ellátóhelyek kialakítása érdekében (részben NFT II forrásokból) meghatározva az egyes profilokat is Járóbeteg szakellátás szakmák közötti átcsoportosítás ának lehetősége a kapacitás és TVK szabályozása jelenleg túlzottan lemerevíti a szakmai profilok átcsoportosítási lehetőségét, és nem engedi a szakmák közötti átcsoportosítást a jelenlegi EU-s pályázatok nagyon merev és egyszeri fejlesztési lehetőséget hirdettek meg a szakorvosok mozgása, a betegigények változása rugalmasan reagáló kapacitás- lekötési és finanszírozási környezetet igényel jelentős mértékben fel kellene lazítani a szakmák közötti átcsoportosítás lehetőségét szakmapolitikai és finanszírozási szempontból elegendő megszabni a szakmai profilok minimumát és az adott TVK kereteken belül lehetővé kell tenni a szabad átcsoportosítást. befogadás kötelessé (transzparens féléves, vagy éves pályázati rendszerben) az új szakmák kialakítását és a TVK többlettel járó befogadási igényeket javasolt tenni.

35 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat Gondozói órák átcsoportosításának lehetősége a betegségprofilok, ellátási szükséglet, valamint a gondozói finanszírozás megváltozása jelentős mértékben feleslegessé teszi a jelenlegi nagy számú gondozói óraszám kapacitásokat lehetővé kell tenni, hogy az intézmények gondozói kapacitásaik %-át a kihasználatlanság esetén szabadon csoportosíthassák át az adott területen hiányzó, vagy kevés járóbeteg szakmákra Labordiagnosztika finanszírozása, TVK szabályai finanszírozásának jelenlegi rendszere számos problémát vet fel az egyes intézményeknél lekötött TVK-k számos esetben nem tükrözik az ellátási terület változásait, a laborok progresszív ellátásban betöltött szerepét, a beutalási, rendelési gyakorlat változásait át kell tekinteni a labordiagnosztika finanszírozását felül kell vizsgálni az elrendelő orvosok kompetenciáját, az egyes speciális vizsgálatok elrendelésének indikációs körét térségi normatívák kidolgozása javasolt és a TVK keretek ennek megfelelő átcsoportosítása

36 Szabályozási terület Szabályozási és finanszírozási probléma Szabályozási és finanszírozási javaslat Mobil szűrések finanszírozása jelenleg a népegészségügyi szűréseket az egyes intézmények által lekötött kapacitások és TVK keret terhére lehet elszámolni. a jelenlegi rendszer nem eléggé rugalmas a mobil szűrések szervezéséhez és finanszírozásához szakmapolitikai egyeztetés országosan egységes megoldás a népegészségügyi mobil szűrések szervezése és finanszírozása céljából településenkénti szűrések összehangolása a behívón alapuló szűrésekkel a mobil szűrőegységek kapacitás és finanszírozási technikájának kidolgozása Speciális ellátások, ellátási területek fejlesztése egyes ellátási formák és terápiás területek fejlesztése különösen indokolt, amelyek belső kapacitás- átcsoportosítással nem vagy nem teljes mértékben oldhatók meg (pl. hospice, alkohol-, drogprevenció) fel kell frissíteni a hospice ellátás fejlesztésének programját, az országos drogmegelőzési programot, stb. felül kell vizsgálni a jelenleg finanszírozott kapacitásokat és meg kell hirdetni egy fejlesztéspolitikát az országosan kidolgozott ellátási normák (kapacitás-minimumok) elérése érdekében

37 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra A KD-RET tanulmány főbb megállapításai,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések