Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők."— Előadás másolata:

1 A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás

2 A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében NÉPESSÉG TERMÉSZETI TÉNYEZŐK TŐKEÁLLOMÁNY TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK

3 A régiók szakosodásának alapjai Abszolút előnyök (Smith) Komparatív előnyök (Ricardo) Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) Kompetitív előnyök (Porter)

4 Mobil és immobil javak Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).

5 A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai : ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).

6 A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre

7 A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj –megközelíthetőség (input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR  MC) nem ad társadalmi optimumot  intervenció: engedélyek, támogatások, adók....

8 A megfizethető bérleti díj Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül): TC = F + a  Q b F: fixktg, a>0, b> 1 konstans (Q az 1 ha-ra eső hozam) A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége: = TR – TC - földhasználati ktg/ha = = TR – TC – (1 ha föld bérleti díja ) = P  Q – F - a  Q b – bérleti díj P a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) Átlagköltség: AC = TC/Q = (F/Q) + a  Q b-1 Határköltség: MC =  TC/  Q = a  b  Q b-1

9 A bérleti díj gradiens A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető! Területhasználati zónák:

10 TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) –a felhasználással véglegesen elfogyasztott, –újrahasznosítható Megújuló erőforrások –korlátlanul újrahasznosítható –egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő

11 Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Fontossága: ipar,…

12 Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma Turizmus – táj, klíma, vizek… Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon

13 Termőföld Szűkös erőforrás Nem mobilizálható Termőképesség, eltartóképesség eltérései Termőtalaj pusztulása OrszágTermő- terület/ fő (ha) OrszágTermő-terület /fó (ha) Japán0,04Törökország0,63 Hollandia0,18Dánia0,64 Németország0,21 Bulgária0,67 Olaszország0,28Spanyolország0,78 Ausztria0,36 USA1,54 Franciaország0,51Svédország4,00 Lengyelország0,60 Ausztrália24,06 Magyarország0,60

14 Talajtípus, aranykorona érték

15 Fosszilis energiahordozók Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) – (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!

16 A fosszilis energia – 70 évre? Készletek (mrd t)2003term (mó t) Kína2,5Brazília India0,7Kanada Irán12,3Kína Irak15,2Irán Kuvait13,3Irak Mexikó1,8Kuvait Oroszország8,2Mexikó Szaúd-Arábia36,0Nigéria Egy.Arab Emir.13,0Norvégia USA3,8Oroszország Venezuela11,2Szaúd-Arábia Egyéb országok24,7Egyesült Kir USA Venezuela Egyéb országok Világ összesen142,7Világ összesen

17 Termelők OPEC (60 %) – 11 ország Nem OPEC Eltérő kitermelési költségek 1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök Kitermelés ktg-e, Lelőhely USD/hordó Szibéria12 Északi tenger18-20 Perzsa öböl, Arab-félsziget5-6 Indonézia, Irán, Nigéria6-8 USA10-15 Fogyasztás gyorsan nő - Fejlettek - Fejlődők

18 A magyar mezőgazdaság regionális adatai Észak-magyarország, Alföld Dél-Dunántúl agrárjellege

19 GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra Termelői Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények

20 Távolságok  Légvonalbeli  Pályatávolság  Időtávolság  Gazdasági távolság  Szociális távolság  Elérhetőség  Fajlagos szállítási költség  Szállítási módok, eszközök Távközlés  Vezetékes telefon  Mobiltelefon  Internet  TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet Közlekedési infrastruktúra VASÚT Gyorsforgalmi utak

21

22 Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: –külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése –Hitelek, segélyek

23 A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbef. eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI – új technika, portfólióbef – ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű! Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét

24 FDI áramlás a világban FDI Magyarországon A fejlett ország ok 1990,Mrd USD (import) 1990, % 2005, Mrd USD (import) 2005, % EU8,557,445,0063,2 USA3,9427,8 % 16,2622,8 Japán0,100,71,011,4 Egyéb2,0014,18,9112,5 Összes fejlett ország 14,19100,071,18100,0 A fejlődő régiók 1990, Mrd USD 1990, % 2005, Mrd USD 2005, % Afrika0,5815,7%2,659,6% Latin- Am1,1831,9%9,3734,0% Ázsia1,9452,4%15,5556,4% Egyéb0,000,0%0,000,0% Össz. fejlődő3,70100,0%27,57 100,0 %

25 Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország Budapest és Ny- Dunántúl + K- Dunántúl Visszaforgatott jövedelem

26 Technológia-transzfer A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer ( gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele ) Fajtái: –Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…) –Működő tőke befektetés Formái: –Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés – technical assistance) A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!

27 MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerő Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: –Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: –Munkanélküliség –Bérszínvonal eltérések –Vándormunka/ idénymunka –Munkakörülmények –Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek

28 Magasan kvalifikált munkaerő - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!

29 A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások –Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, később török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás

30 Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési költségek A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt

31 A megélhetési költségek területi különbségei  lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség)  A szomszédos régiók jövedelmi helyzete  a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok  Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)

32 A bér- és jövedelemdifferenciák okai A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága –Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) –Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) –Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerő vándorlási hajlandósága –Migráció és ingázás eltérése –A migráció költségei és haszna –A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései –A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei –A lakóközösség vonzereje

33 A migrációs folyamatok jellemzői A migráció eredete és célpontja –A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági – Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezők –Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) –Költözés „költségei” –Kitaposott ösvény A migráns személy tulajdonságai –Életkor, életszakasz –Iskolázottság – foglalkozási státusz –Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!

34 A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: –Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény –Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja – Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás –Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) –Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás

35 Bevándorlás nagyvárosi centrumba –Növeli a célrégió termelési kapacitását –Növelheti a célrégió képzettségi szintjét –Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető –Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára –Növekedhet a munkanélküliségi ráta –Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) –Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) –Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió

36 Agrárfoglal- koztatottság Magyarország 2004 RégióMezőgazd. Erdőgazd. Ipar % Építő- ip. % Szolgál- tatás % Összes % Közép-Magyarország1,417,27,773,7100,0 Közép-Dunántúl5,234,78,551,5100,0 Nyugat-Dunántúl5,233,27,753,9100,0 Dél-Dunántúl8,523,88,059,7100,0 Észak-Magyarország4,030,17,858,0100,0 Észak-Alföld7,625,18,259,1100,0 Dél-Alföld11,223,97,957,0100,0 Ország összesen5,324,97,961,9100,0 Megye, régió Az agrárfoglalkoztatás részaránya *, % Földellátottság **, ha/fő (agrárfoglalk.) Munkaerő- sűrűség ***, fő/100 ha Közép-Magyarország3,01,611,720,58,64,9 Közép-Dunántúl10,64,915,527,56,53,6 Nyugat-Dunántúl9,24,818,231,65,53,2 Dél-Dunántúl12,89,419,125,15,24,0 Észak-Magyarország6,74,628,637,63,52,7 Észak-Alföld13,37,921,030,04,83,3 Dél-Alföld15,911,618,223,55,54,3 Ország összesen8,95,518,727,35,43,7

37 A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Összetett mutatók több (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)

38 Elérhetőségi Index: (accessibility) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) A i =  j g(W j )  f(c ij ) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település W j : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség c ij : az i. telephely és a j. település közti távolság, g(W j ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási függvény) –növekvő f(c ij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő! A i magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.

39 Elérhetőségi index példái Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. –Példa: gazdasági potenciál : EP i =  j W j /c ij 2 W j a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és c ij az i - j távolság. A „napi elérhetőség” mutatói EP i =  j W j ha j-re c ij  c max

40 Periferialitás két alapvető tényező: a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya Standardizált periferialitási index (Copus) : p i = 100  (EP max – EP i ) / (EP max - EP min ) EP i : gazdasági potenciál, Minél kisebb a p i (0-100 ) annál kevésbé periferikus

41 Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra

42 Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index: H = (  i=1..n  x i – f i  ) / 2 ahol: x i = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből f i = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből (  i=1..n x i = 100 és  i=1..n f i = 100 ) Úthálózat Régió Országos közút, kmEbból: autópálya, autóút Megoszlás abszolút eltérése, % közútAutópálya, -út Közép- Magyarország ,2%15,1% Közép-Dunántúl ,7%15,5% Nyugat-Dunántúl ,3%6,1% Dél-Dunántúl ,1%3,2% Észak-Magyarország ,5%14,8% Észak-Alföld ,1%1,1% Dél-Alföld ,0%5,1% Ország összesen HOOVER-INDEX ( ) 0,995%30,403%


Letölteni ppt "A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések