Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Orpheus az alvilágban Készítette: Reszel Péter (klasszika-filológia)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Orpheus az alvilágban Készítette: Reszel Péter (klasszika-filológia)"— Előadás másolata:

1 Orpheus az alvilágban Készítette: Reszel Péter (klasszika-filológia)

2 Források: - Apollodórosz, Mitológia - Első könyv. III.2 (ford.: Horváth Judit) Budapest: Európa Könyvkiadó Isocrates, Busiris, 11,8 : Isocrates. Isocrates with an English Translation in three volumes, by George Norlin, Ph.D., LL.D. Cambridge, MA, Harvard University Press; London, William Heinemann Ltd Orpheusz és Eurydiké (Román József feldolgozása): Mesék a szerelemről / [vál. és szerk. Ágai Ágnes] Budapest: Móra Publius Ovidius Naso, Átváltozások (Metamorphoses) ff (ford.: Devecseri Gábor) Budapest: Európa Vergilius, Aeneis - Hatodik ének (ford.: Lakatos István); Georgica - Negyedik Könyv (ford. Lakatos István); Appendix Vergiliana - Szúnyog (Culex) (ford. Szabó Kálmán) Vergilius összes művei (ford.: utószó, jegyzetszótár Lakatos István; Budapest: M. Helikon, 1967; Budapest: Kossuth Ny. (Helikon klasszikusok)

3 Orpheusz (görög betűkkel Ὀ ρφεύς) Trák származású legendás dalnok. Nevének jelentése egyesek szerint az ὄ ρφνη szóval hozható összefüggésbe, ami sötétséget jelent. Felesége, Eurüdiké (görög betűkkel:Ε ὐ ρυδίκη) kígyómarás általi tragikus halála miatt érzett végtelen fájdalmában dalával megnyitja az alvilág kapuját. Lemegy az alvilágba majd szerelmével onnan visszatérvén az utolsó pillanatban mégis elveszíti őt. "...Amikor feleségét, Eurüdikét halálra marta egy kígyó, Orpheusz leszállt érte a Hadészba, hogy visszahozza. Kérlelte Plutónt, hogy engedje vissza Eurüdikét a földre, s Plutón bele is egyezett azzal a feltétellel, ha Orpheusz útközben egyszer sem néz hátra, míg haza nem érkezik. Csakhogy Orpheusz nem tartotta be az ígéretét, hátrafordult és vetett egy pillantást a feleségére, aki már indult is visszafelé...." (Apollodórosz)

4 Az alvilág: Hádész (görög betűkkel ᾍ δης vagy Ἅ ιδης [Haidész], jelentése „láthatatlan” [vagy talán "aki/ami nem látható"]). Az alvilág és az azt uraló isten neve is egyben. Hadészé minden, ami a föld alatt van, az ásványi kincseket is beleértve. Mint istennek a római megfelelője Pluto, Dis vagy Dis Pater. Mindenki hadészba kerül, aki meghalt, és onnan nem lehet visszatérni. Hadész nem egyenlő a más vallásokban lévő sátánnal, vagy pokollal, ami inkább a hadészon belül Tartarosszal kapcsolható össze, nem gonosz. Szigorú, de igazságos.

5 Orpheusz lejutása az alvilágba Az alvilágba csak az ember lelke juthat le, annak halála után és, ami egyszer az alvilágba került ott is marad. "...Mind ide térünk majd, kicsikét elidőzve a földön, mind, vagy később vagy hamarabb, egy helyre törekszünk. Errefelé tartunk, ez a végső székhely, az ember leghosszabb ideig fejedelmeinek titeket tud....„ (Ovidius)

6 Másképpen csak valami csoda, természetfeletti erő, hatalom által léphet be oda halandó. Orpheus dalnoki képességeinek és lantjának köszönhetően nyitotta meg a kaput. Érdekes megfigyelni, ahogy a két világ között zenével teremti meg az átjárást. "...S ó, téged sző, szép hitves, téged csak a dalba Téged hajnalidőn, téged part-esti magányban Taenarus aknáján azután Dís mély kapujáig..." (Vergilius - Georgica) "...és Orpheus is felidézte Lantja zenéjével, thrák húrján, hitvese árnyát,..." (Vergilius - Aeneis) „...És a lant, amely eddig hallgatott, újra zendült. Hangjára megnyílt a ködös föld nehézkapuja, amelynek küszöbét csak testetlen árnyak léphették át...." (Román József feldolgozása)

7 Egy viszonylag korai (i.e. 4sz.) forrás szerint Orpheus Hádészból a halottakat fel szokta vezetni, s "ismert volt a történet olyan formája is, amelyben a szerelmes dalnok sikerrel jár.” [Szépművészeti Múzeum – Hyperión - Kulin Veronika (2006)] "... ἢ το ῖ ς Ὀ ρφέως ἔ ργοις ὁ μοιώσωμεν; ἀ λλ ᾽ ὁ μ ὲ ν ἐ ξ Ἅ ιδου το ὺ ς τεθνε ῶ τας ἀ ν ῆ γεν, ὁ δ ὲ πρ ὸ μοίρας το ὺ ς ζ ῶ ντας ἀ πώλλυεν....„ (Isokrates - Busiris 11,8) Orpheusznak tetteit szeretjük-e? Az bizony Hádészból a halottakat fel szokta vezetni [imperf.ind], Amely élőket a moira előbb megöl. [saját fordítás]

8 Az alvilág Mivel a bejárás a felszínről tilos, az alvilág "több szintű védelmi rendszerrel" van ellátva. Az egészet egy (egyes helyeken kilenc) mítikus folyó övezi, amin csak egy révész jár át ladikján, és ő is csak a holtak lelkeit hajlandó átvinni. Ezeken túl az alvilág kapujánál ott van Cerberosz Hadész három fejű kutyája. "...le merészelt szállni a Styxhez, s légnemü népeken át, temetést nyert árnyakon által..." (Ovidius) "...Hitvese holt-hidegen leng már ama styxi ladikban...." (Vergilius - Gorgica) "...Pluto rozsdaszinű bús földje se rémiti őt, sem lenn a kivájt üregek, meg a véres Tartarus éje, sem Pluto palotája, amelybe nehéz a bejárás, sorsot ítélő bíró nyit kaput itt csak a holtnak..." (Appendix Vergiliana: Culex)

9 "...Taenarus aknáján azután Dís mély kapujáig, Egy gyilkos ködtől pálló gyászparkhoz is eljut, Hogy majd lent ama lelkekhez s a mogorva királyhoz, Kiknek az emberi könny kebelét sose hatja meg, esdjen. S mind odagyűlnek a híg árnyékok a mély Erebusból, Körbesereglik e váz-alakok versén elalélván,... Ámde setét-iszapos mocsarával a mostoha, szittyós Cócytus, meg e gyűlölt láp közönyös vize tiltja És a kilencszer körbefutó Styx is köti őket. Sőt a Halál palotája s a Tartarus eumenidái, Kik hajukat felkontyolják kéklő viperákkal, Mind ámultak, a Cerberus is hüledezve figyelte, S Ixíon kerekét a szelek forgatni feledték…" (Vergilius – Georgica)

10 Orpheus az istenekkel dalolva kommunikál. Egyes verziók szerint magához Hadészhoz, máshol feleségéhez Perszephoéhoz, hol kettőjükhöz intézi dalba öntött szavait. Az alvilági lényeket is zenéjével szelídíti meg. "...Persephonéhoz elér s a sivár birodalmak urához, s kezdi előtte dalát, pengetve a dalhoz a lantját: … Míg zengette e dalt, s pengette szavához a lanthúrt, sírtak a vértelenült lelkek; nem kapkod a tűnő habhoz Tantalus, Ixion torpan kerekével, nem tépnek madarak májat, sem a belosi lányok nem meregetnek; Sisyphus, ülsz szikládra nyugodva. Akkor - a hír így mondja - az Eumeniseknek először ázott könnyben az orcájuk, s a király felesége és az alanti nagy úr sem tudta lenézni a kérést;..." (Ovidius)

11 Orpheus kijutása az alvilágból A felszínre vezető utat már nem részletezik a források, mivel ugyanazt kellene leírniuk, csak visszafelé. "...Mennek az ösvényen csöndben, mely a földre vezet fel, árnyboritott, meredek-lejtős, tele sűrü homállyal; s már közelébe is érnek a fölső föld peremének..." (Ovidius) A források alapján az alvilág " térképe " csak részben áll össze. A külső nyílástól, mely a felszínre vezet egy lejtő, vagy akna vezet le a folyó(k)ig, ami(k) az egész területet körülveszik. A körülzárt területen a két legfontosabb hely az alvilág urának palotája tekintélyes kapuval, valamint tartarosz, a büntetendő lelkek területe – " a fenyegetés ". Alapvetően csúnya, sötét, nyirkos hely, kavargó lelkekkel, és taszító lényekkel.

12 Noha a források i.e. 400 és i.sz. 100 közöttiek és mind görög, mind római van közöttük Elüszion, avagy az elíziumi mezők területét, amely az a túlvilági hely lehetne, ahol azok kapnának helyet, akik az istenek kedveltjei voltak életükben, egyik helyen sem említik. Így ebben a mítoszkörben a lélek örök túlvilági létezésére inkább csak egy nem kellemes és egy igen kellemetlen alternatíva kínálkozik.

13 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Orpheus az alvilágban Készítette: Reszel Péter (klasszika-filológia)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések