Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rábaköz VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners.

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rábaköz VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Vonzó, fejlett Rábaköz a Kisalföld szívében

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Rábaköz VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 3 A térségben összesen 43 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 26%-a, 11 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 55 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 38 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Rábaköz VE területe 44 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 54,900 fő, a városokban élő lakosok száma 21,636 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 54,900 44 2 5 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Csorna 10,834 fő 10,802 fő 2,889 fő 2,342 fő Kapuvár Beled Szany Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 6 7 1 1 Fő fejlesztési prioritások száma 10 Fejlesztési intézkedések száma 38 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 43 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 55 Rábaköz VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,500,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Rábaköz VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪3▪3▪820,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪8▪8▪1,500,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪550,196 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪615,423 ▪Leader közösségi fejlesztés▪5▪5▪257,706 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪6▪6▪224,999 ▪Leader képzés▪1▪1▪90,000 ▪Leader rendezvény▪3▪3▪45,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪3▪3▪170,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪63,000 ▪Leader komplex projekt▪9▪9▪300,000 ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪40,068

5 Rábaköz VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Az elemzés a problémafa módszerrel feltárta az ok- okozati összefüggéseket és megállapította, hogy a térség átfogó problémája a foglalkoztatottsággal és ez által a Rábaköz gazdasági eltartó-képességével függ össze. ▪Az eltartó-képessége gyenge, mert kevés a munkahely, nem jönnek a befektetők, a térségi vállalkozások erőtlenek és a hálózati szerveződésük gyenge, továbbá egyes ágazatokban alacsony a hozzáadott érték. ▪E negatív jelenállapot az alábbi kedvezőtlen hatásokkal jár: a kvalifikált munkaerő elvándorlása, az ingázók számának emelkedése, a kevésbé iskolázott, képzetlen munkaerő túlsúlya, a térség felzárkózásának elhúzódása. ▪A célfa módszer segítségével feltárásra kerültek az eredményesség feltételei. A térség átfogó lehetősége az agráriumban és a turizmusban rejlik, mivel ebben van a tájegység erőforrásbázisa, fejlesztési potenciálja. ▪A két terület mérhetően képes hozzájárulni a foglalkoztatottsághoz, a gazdasági eltartó-képesség erősítéséhez, mivel a szükséges humánerőforrás, a sajátos táji-természeti jelleg helyben rendelkezésre állnak. ▪Fentiek szerint a Rábaköz egyértelműen pozícionálható, fontos szereplővé válnak a helyi kkv- k, felértékelődnek a helyi termékek és szolgáltatások, élénkül a helyi piac és fogyasztás, nőni fog a hozzáadott érték.

6 Programunk átfogó stratégiai célkitűzése a tájegység gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fejlesztésének támogatása oly módon, hogy a fejlesztés csökkentse a térségen belüli és a térségközi egyenlőtlenségeket, és növelje a tájegység gazdasági eltartó-képességét. A stratégia hozzájárul a jóléti térség kialakulásához, melyet a változatos ökológiai háttér, a kulturális sokszínűség, a fenntartható gazdaság, valamint az itt lakók esélyegyenlősége, magasabb életminősége jellemez. A tájegységi identitásban gyökerező együttműködési program összefüggő és hatékony megoldást keres a most feltárt problémákra és fejlesztési irányokra. A kidolgozott stratégiában összegződik a térségben elérhető tapasztalat, szellemi erőforrás és közösségi akarat. Jövőképünk jelmondata: „Élni egy tájon, egy célért, a vonzó, fejlett Rábaközért”. Az alapvető célt támogató prioritásokat és intézkedéseket úgy alakítottuk, hogy azok megfelelő választ adjanak a térségünket érintő kihívásokra. Ezek a tervezett intézkedések lesznek a program kiemelt beavatkozási területei, és végrehajtásuk a belső erőforrások fenntartható módon történő használatával valósul meg. A program megvalósulás hatásaként egy élhető, vonzó, perspektívát nyújtó vidéki élet honosodhat meg a Rábaközben. Programunk átfogó stratégiai célkitűzése a tájegység gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fejlesztésének támogatása oly módon, hogy a fejlesztés csökkentse a térségen belüli és a térségközi egyenlőtlenségeket, és növelje a tájegység gazdasági eltartó-képességét. A stratégia hozzájárul a jóléti térség kialakulásához, melyet a változatos ökológiai háttér, a kulturális sokszínűség, a fenntartható gazdaság, valamint az itt lakók esélyegyenlősége, magasabb életminősége jellemez. A tájegységi identitásban gyökerező együttműködési program összefüggő és hatékony megoldást keres a most feltárt problémákra és fejlesztési irányokra. A kidolgozott stratégiában összegződik a térségben elérhető tapasztalat, szellemi erőforrás és közösségi akarat. Jövőképünk jelmondata: „Élni egy tájon, egy célért, a vonzó, fejlett Rábaközért”. Az alapvető célt támogató prioritásokat és intézkedéseket úgy alakítottuk, hogy azok megfelelő választ adjanak a térségünket érintő kihívásokra. Ezek a tervezett intézkedések lesznek a program kiemelt beavatkozási területei, és végrehajtásuk a belső erőforrások fenntartható módon történő használatával valósul meg. A program megvalósulás hatásaként egy élhető, vonzó, perspektívát nyújtó vidéki élet honosodhat meg a Rábaközben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Rábaköz VE – A stratégia alapvető célja

8 A Rábaköz a Kisalföld szívében fekszik. A vidékfejlesztési programban a tájegység két kistérsége, a Kapuvár- Beledi és a Csornai vesz részt. Az együttműködő települések száma 44, közülük 2 város, 3 nagyközség. A Rábaköz speciális helyzetű. Az ország egyik legfejlettebb régiójában helyezkedik el, miközben Győr-Moson- Sopron megye periferikus területéhez tartozik. A Rábaköz fejlettségét bemutató indikátorok értékei alig haladják meg a hátrányos helyzetű térségek mutatóit. A tájegység „gazdasági vákumban” van, hiszen a térség 40-50 km-re lévő meghatározó városainak (Győr, Sopron, Szombathely, Pápa) gazdaságélénkítő kisugárzása alig érződik. A térségnek tehát önmagát kell megszerveznie, amihez a vidékfejlesztési program kellő lendületet adhat. A térség általános helyzetét jól mutatják a jövedelemviszonyok. Az egy állandó lakosra jutó jövedelem mindössze 2 településen haladja meg a 600.000,- Ft-ot (Vásárosfalu, Csorna), a többinél ennél alacsonyabb. Általános probléma a lakosság elöregedése, valamint az életminőség éles kontrasztja az egyes falvak és a térség városai, nagyközségei között (Kapuvár, Csorna, Beled, Bősárkány, Szany). A települések fiatalokat megtartó ereje gyenge, ami elhelyezkedési, infrastrukturális, kulturális nehézségekre vezethető vissza. Mindez azt mutatja, hogy a térség eltartó képessége erősítésre szorul, amihez az elkészült stratégia megvalósítása eredményesen járulhat hozzá. A hiányosságok és problémák mellett számos lehetőség is jelen van itt, melyek kiaknázása képes helyzetbe hozni a térséget. A Rábaköz komoly turisztikai potenciállal rendelkezik különösen a falusi, az öko- és az egészségturizmus területén: rurális értékek, néprajzi, művészeti, kulturális hagyományok, népi kismesterségek, épített örökség gazdag tárháza, jelentős a termálkincs (a csornai és a kapuvári gyógyvíz). A jó agráradottságokat pedig mi sem mutatja jobban, mint az ágazatban foglalkoztatottak részaránya (12%). A Rábaköz a Kisalföld szívében fekszik. A vidékfejlesztési programban a tájegység két kistérsége, a Kapuvár- Beledi és a Csornai vesz részt. Az együttműködő települések száma 44, közülük 2 város, 3 nagyközség. A Rábaköz speciális helyzetű. Az ország egyik legfejlettebb régiójában helyezkedik el, miközben Győr-Moson- Sopron megye periferikus területéhez tartozik. A Rábaköz fejlettségét bemutató indikátorok értékei alig haladják meg a hátrányos helyzetű térségek mutatóit. A tájegység „gazdasági vákumban” van, hiszen a térség 40-50 km-re lévő meghatározó városainak (Győr, Sopron, Szombathely, Pápa) gazdaságélénkítő kisugárzása alig érződik. A térségnek tehát önmagát kell megszerveznie, amihez a vidékfejlesztési program kellő lendületet adhat. A térség általános helyzetét jól mutatják a jövedelemviszonyok. Az egy állandó lakosra jutó jövedelem mindössze 2 településen haladja meg a 600.000,- Ft-ot (Vásárosfalu, Csorna), a többinél ennél alacsonyabb. Általános probléma a lakosság elöregedése, valamint az életminőség éles kontrasztja az egyes falvak és a térség városai, nagyközségei között (Kapuvár, Csorna, Beled, Bősárkány, Szany). A települések fiatalokat megtartó ereje gyenge, ami elhelyezkedési, infrastrukturális, kulturális nehézségekre vezethető vissza. Mindez azt mutatja, hogy a térség eltartó képessége erősítésre szorul, amihez az elkészült stratégia megvalósítása eredményesen járulhat hozzá. A hiányosságok és problémák mellett számos lehetőség is jelen van itt, melyek kiaknázása képes helyzetbe hozni a térséget. A Rábaköz komoly turisztikai potenciállal rendelkezik különösen a falusi, az öko- és az egészségturizmus területén: rurális értékek, néprajzi, művészeti, kulturális hagyományok, népi kismesterségek, épített örökség gazdag tárháza, jelentős a termálkincs (a csornai és a kapuvári gyógyvíz). A jó agráradottságokat pedig mi sem mutatja jobban, mint az ágazatban foglalkoztatottak részaránya (12%). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 A biomassza termelésben, biogáz előállításában is vannak lehetőségek, és kedvező hátterű a terület geotermikus és szélenergia potenciálja. A stratégiai céloknak megfelelően a tájegység fejlesztései a környezeti fenntarthatóság jegyében valósulhatnak meg, és a terület megteheti az első lépéseket az autonóm térséggé válás irányába. A Rábaköznek jelentős kapu szerepe is van. Nem csak azért, mert a régiót átszelő vasúti és közúti közlekedési nyomvonalak metszéspontjában helyezkedik el, hanem azért is, mert számos tájegységgel határos. Közülük a Hanság, valamint a Sokoróalja irányába történő térségközi együttműködést szinte determinálja a természeti-földrajzi, kulturális és építészeti hasonlóságok sokasága. Mindezek alapján a térségnek most önmagára és környezetére kell fókuszálnia. Ebben a folyamatban bátran lehet építeni az itt élők cselekvőképességére, szívósságára, tenni akarására, kooperációs hajlandóságára, rábaközi identitására, amelyeknek évszázados hagyománya van. Ez a társadalmi lelkület is komoly hozzáadott értéket képvisel a tervezett vidékfejlesztési program megvalósításában. A biomassza termelésben, biogáz előállításában is vannak lehetőségek, és kedvező hátterű a terület geotermikus és szélenergia potenciálja. A stratégiai céloknak megfelelően a tájegység fejlesztései a környezeti fenntarthatóság jegyében valósulhatnak meg, és a terület megteheti az első lépéseket az autonóm térséggé válás irányába. A Rábaköznek jelentős kapu szerepe is van. Nem csak azért, mert a régiót átszelő vasúti és közúti közlekedési nyomvonalak metszéspontjában helyezkedik el, hanem azért is, mert számos tájegységgel határos. Közülük a Hanság, valamint a Sokoróalja irányába történő térségközi együttműködést szinte determinálja a természeti-földrajzi, kulturális és építészeti hasonlóságok sokasága. Mindezek alapján a térségnek most önmagára és környezetére kell fókuszálnia. Ebben a folyamatban bátran lehet építeni az itt élők cselekvőképességére, szívósságára, tenni akarására, kooperációs hajlandóságára, rábaközi identitására, amelyeknek évszázados hagyománya van. Ez a társadalmi lelkület is komoly hozzáadott értéket képvisel a tervezett vidékfejlesztési program megvalósításában. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A Nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó arculattal rendelkező síksága a Rábaköz, makroklímája mérsékelten hűvös, az ország közepesen csapadékos régiói közé tartozik. Az uralkodó szélirány az ÉNY-i, É-i. Tengerszint feletti magassága még a ritkán előforduló enyhe dombhátakon sem haladja meg a 130 m-t. Felszíni vízfolyások: A Rábaköz a Rába, valamint a Kis-Rába által lehatárolt, folyók által feltöltött, majdnem teljesen sík vidék. A vízfolyások többsége szabályozott, mégis fontos menedékként szolgálnak a vízi élővilágnak. A Rábaköz alapkőzetét az Ősrába vastag kavicstakarója alkotja. A rekultivált bányatavak környékén vízi élővilág alakult ki, a tavakat horgászok vették birtokukba. Kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír a Király-tó és a Barbacsi-tó. Felszín alatti vizek: Közép-Európa legnagyobb édesvízkészletének egy része a Rábaköz kavicstakarója alatt található. Sok településen fellelhetők a régi artézi kutak, jó részük önmagától tör a felszínre. Némelyik kút ásványvíz minőségű vizet rejt. A Rábaköz elérhető mélységben kihasználatlan gyógyhatású termálvízzel is rendelkezik. A felszín alatti vizek tisztaságát az intenzív mezőgazdaság, a térség csatornázatlansága, és a kavicsbányászat veszélyezteti. Talajok: A Rábaköz változatos talajokban. A magasabb részeken csernozjom barna erdőtalajok, a vízfolyások mentén általában réti talajok és öntéstalajok fordulnak elő. Ezek mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmasak. A mélyebb fekvésű területeken láptalajokat találunk. A talajok szennyezettsége nem jelentős, kockázatot a mezőgazdasági szennyezések és a kommunális szennyvíz kezeletlensége jelentenek Környezeti értékek: A tájegységet lépten-nyomon tágas, zöld rétek, legelők és szántóföldek váltakozása jellemzi. Az egyöntetű sík tájképet fasorok, facsoportok tarkítják, kisebb ártéri erdők és vízparti füzesek törik meg. Több természeti terület „Rábaköz” néven szerepel a közösségi védelem alá tartozó Natura 2000-es területek listáján. Levegő minősége, zaj- és rezgésterhelés: A Rábaköz levegőminősége alapvetően jó, szennyező gyár, erőmű nincs a térségben. A Nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó arculattal rendelkező síksága a Rábaköz, makroklímája mérsékelten hűvös, az ország közepesen csapadékos régiói közé tartozik. Az uralkodó szélirány az ÉNY-i, É-i. Tengerszint feletti magassága még a ritkán előforduló enyhe dombhátakon sem haladja meg a 130 m-t. Felszíni vízfolyások: A Rábaköz a Rába, valamint a Kis-Rába által lehatárolt, folyók által feltöltött, majdnem teljesen sík vidék. A vízfolyások többsége szabályozott, mégis fontos menedékként szolgálnak a vízi élővilágnak. A Rábaköz alapkőzetét az Ősrába vastag kavicstakarója alkotja. A rekultivált bányatavak környékén vízi élővilág alakult ki, a tavakat horgászok vették birtokukba. Kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír a Király-tó és a Barbacsi-tó. Felszín alatti vizek: Közép-Európa legnagyobb édesvízkészletének egy része a Rábaköz kavicstakarója alatt található. Sok településen fellelhetők a régi artézi kutak, jó részük önmagától tör a felszínre. Némelyik kút ásványvíz minőségű vizet rejt. A Rábaköz elérhető mélységben kihasználatlan gyógyhatású termálvízzel is rendelkezik. A felszín alatti vizek tisztaságát az intenzív mezőgazdaság, a térség csatornázatlansága, és a kavicsbányászat veszélyezteti. Talajok: A Rábaköz változatos talajokban. A magasabb részeken csernozjom barna erdőtalajok, a vízfolyások mentén általában réti talajok és öntéstalajok fordulnak elő. Ezek mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmasak. A mélyebb fekvésű területeken láptalajokat találunk. A talajok szennyezettsége nem jelentős, kockázatot a mezőgazdasági szennyezések és a kommunális szennyvíz kezeletlensége jelentenek Környezeti értékek: A tájegységet lépten-nyomon tágas, zöld rétek, legelők és szántóföldek váltakozása jellemzi. Az egyöntetű sík tájképet fasorok, facsoportok tarkítják, kisebb ártéri erdők és vízparti füzesek törik meg. Több természeti terület „Rábaköz” néven szerepel a közösségi védelem alá tartozó Natura 2000-es területek listáján. Levegő minősége, zaj- és rezgésterhelés: A Rábaköz levegőminősége alapvetően jó, szennyező gyár, erőmű nincs a térségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 A 85-ös és a 86-os számú főútvonalak mentén (különösen Csornán) jelentős a zaj és rezgésterhelés, benzingőz, ólom és por szennyezi a levegőt. Egyes településeken, vagy közelében jellemző az életvitelszerűen folytatott burkolt színesfémek kinyerésekor a gumi és műanyagok égetéséből származó levegőszennyezés. Szennyvízkezelés: A rábaközi kistelepülések szennyvízhálózat ellátottsága nem teljes. A kistelepülések külső segítség nélkül nem tudnak megbirkózni ezzel a roppant költséges beruházással. A megoldás lehet a természetközeli szennyvízkezelés. Hulladékgazdálkodás: A hulladékgyűjtés minden településen 100 %-os, mégis a begyűjtött hulladék előkezelés nélkül lerakásra kerül. Sajnos a térségben sok helyen találhatók illegális hulladéklerakók, tájsebek, rontva a természetes környezet megítélését. A vidékfejlesztési program végrehajtása során – mint horizontális szempont – fontossá válik a környezeti fenntarthatóság szempontjának következetes érvényesítése. A 85-ös és a 86-os számú főútvonalak mentén (különösen Csornán) jelentős a zaj és rezgésterhelés, benzingőz, ólom és por szennyezi a levegőt. Egyes településeken, vagy közelében jellemző az életvitelszerűen folytatott burkolt színesfémek kinyerésekor a gumi és műanyagok égetéséből származó levegőszennyezés. Szennyvízkezelés: A rábaközi kistelepülések szennyvízhálózat ellátottsága nem teljes. A kistelepülések külső segítség nélkül nem tudnak megbirkózni ezzel a roppant költséges beruházással. A megoldás lehet a természetközeli szennyvízkezelés. Hulladékgazdálkodás: A hulladékgyűjtés minden településen 100 %-os, mégis a begyűjtött hulladék előkezelés nélkül lerakásra kerül. Sajnos a térségben sok helyen találhatók illegális hulladéklerakók, tájsebek, rontva a természetes környezet megítélését. A vidékfejlesztési program végrehajtása során – mint horizontális szempont – fontossá válik a környezeti fenntarthatóság szempontjának következetes érvényesítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 A térséghez 5 hátrányos helyzetű település tartozik: Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca. Az utóbbi kivételével valamennyi a Dél-Rábaközben fekszik, közülük Vadosfa és Magyarkeresztúr szomszédos települések. Minden község törpefalu, Vadosfa és Maglóca az akciócsoport területének két legkisebb települése (83 és 90 fő). A népesség korstruktúrája kifejezetten hátrányos. A születések száma alacsony. Az 59 éven felüliek részaránya magas, Maglócán kétszerese az országos átlagnak. Mivel a falvakban magas az inaktívak aránya és jellemző az elöregedés, kívánatos, hogy a vidékfejlesztési program keretében a helyi szociális szolgáltatások kiemelt figyelmet kapjanak. Az iskolázottság tekintetében az alacsony iskolai végzettség jellemző, a diplomások részaránya messze elmarad az országos átlagtól. A foglalkoztatásban azok a települések rendelkeznek jobb értékekkel, amelyek mikroközpontok szomszédságában vannak: Edve és Rábaszentandrás. A munkanélküliség tekintetében a térség legrosszabb mutatójával bíró települése Maglóca (10%). Az egy állandó lakosra jutó jövedelem Vadosfán (292 eFt) és Maglócán (302 eFt) a térség legalacsonyabb értékei. A vállalkozói aktivitás minden településen gyenge. A 44 vállalkozás egy kivételével mind mikrovállalkozás, 50%-uk az agráriumban tevékenykedik. A civil szervezetek száma 8. Egyedül Maglócán nincs civil szerveződés, ami az egész Rábaközben egyedülálló helyzet. Ezen szervezetek mellett kiemelt jelentőségűek az egyházközségek és gyülekezetek, amelyek védik, fenntartják és erősítik a tradicionális közösségi hálózatot. Az infokommunikációs infrastruktúra mindegyik településen megtalálható, azonban a belső úthálózat javításra szorul, a szennyvízelvezetés és kezelés nem mindenütt megoldott. A települések a nehézségek ellenére rendelkeznek olyan potenciállal, ami támaszul szolgál a községek fennmaradásához, illetve az itt élők esélyeinek biztosításához. A térséghez 5 hátrányos helyzetű település tartozik: Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca. Az utóbbi kivételével valamennyi a Dél-Rábaközben fekszik, közülük Vadosfa és Magyarkeresztúr szomszédos települések. Minden község törpefalu, Vadosfa és Maglóca az akciócsoport területének két legkisebb települése (83 és 90 fő). A népesség korstruktúrája kifejezetten hátrányos. A születések száma alacsony. Az 59 éven felüliek részaránya magas, Maglócán kétszerese az országos átlagnak. Mivel a falvakban magas az inaktívak aránya és jellemző az elöregedés, kívánatos, hogy a vidékfejlesztési program keretében a helyi szociális szolgáltatások kiemelt figyelmet kapjanak. Az iskolázottság tekintetében az alacsony iskolai végzettség jellemző, a diplomások részaránya messze elmarad az országos átlagtól. A foglalkoztatásban azok a települések rendelkeznek jobb értékekkel, amelyek mikroközpontok szomszédságában vannak: Edve és Rábaszentandrás. A munkanélküliség tekintetében a térség legrosszabb mutatójával bíró települése Maglóca (10%). Az egy állandó lakosra jutó jövedelem Vadosfán (292 eFt) és Maglócán (302 eFt) a térség legalacsonyabb értékei. A vállalkozói aktivitás minden településen gyenge. A 44 vállalkozás egy kivételével mind mikrovállalkozás, 50%-uk az agráriumban tevékenykedik. A civil szervezetek száma 8. Egyedül Maglócán nincs civil szerveződés, ami az egész Rábaközben egyedülálló helyzet. Ezen szervezetek mellett kiemelt jelentőségűek az egyházközségek és gyülekezetek, amelyek védik, fenntartják és erősítik a tradicionális közösségi hálózatot. Az infokommunikációs infrastruktúra mindegyik településen megtalálható, azonban a belső úthálózat javításra szorul, a szennyvízelvezetés és kezelés nem mindenütt megoldott. A települések a nehézségek ellenére rendelkeznek olyan potenciállal, ami támaszul szolgál a községek fennmaradásához, illetve az itt élők esélyeinek biztosításához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 Minden településnek van olyan sajátossága, ami a vidékfejlesztési program keretében fejleszthető, fejlesztendő, és mint egyedi jellemző a programmegvalósítás időszakában kiaknázható: Vadosfa evangélikus hagyománya (artikuláris hely volt a 17. században), ökogazdasága, Magyarkeresztúr agrárorientáltsága, természeti háttere (Keszeg-ér holtág), Rábaszentandrás földrajzi fekvése (teljesen összenőtt a település a szomszédos mikrotérségi központtal, Szany nagyközséggel, Edve a maga csendes, Rába menti környezetével a Dél-Rábaköz egyik kedvelt térségévé teszi, Maglóca összekötő szerepe (Rábaköz-Tóköz) megannyi specifikum, amit a vidékfejlesztési programban, mint fejlesztési potenciál tudnak a települések tovább erősíteni, kiaknázni. A települések fejlesztése szempontjából kiemelt a településkép javítása, a közterületek javítása, a leromlott épületek helyrehozatala, a természeti környezetből és az agáriumból adódó turisztikai, agroturisztikai szolgáltatások (pl. szálláshely, bemutatóhely, stb.) kialakítása, továbbá olyan beruházások támogatása, amelyek az itt élő inaktív csoportokat képesek foglalkoztatni. Minden településnek van olyan sajátossága, ami a vidékfejlesztési program keretében fejleszthető, fejlesztendő, és mint egyedi jellemző a programmegvalósítás időszakában kiaknázható: Vadosfa evangélikus hagyománya (artikuláris hely volt a 17. században), ökogazdasága, Magyarkeresztúr agrárorientáltsága, természeti háttere (Keszeg-ér holtág), Rábaszentandrás földrajzi fekvése (teljesen összenőtt a település a szomszédos mikrotérségi központtal, Szany nagyközséggel, Edve a maga csendes, Rába menti környezetével a Dél-Rábaköz egyik kedvelt térségévé teszi, Maglóca összekötő szerepe (Rábaköz-Tóköz) megannyi specifikum, amit a vidékfejlesztési programban, mint fejlesztési potenciál tudnak a települések tovább erősíteni, kiaknázni. A települések fejlesztése szempontjából kiemelt a településkép javítása, a közterületek javítása, a leromlott épületek helyrehozatala, a természeti környezetből és az agáriumból adódó turisztikai, agroturisztikai szolgáltatások (pl. szálláshely, bemutatóhely, stb.) kialakítása, továbbá olyan beruházások támogatása, amelyek az itt élő inaktív csoportokat képesek foglalkoztatni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 10% 24% 6% 7% 14% 9% 0% 17% 4%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 38% 10% 3% 7% 2% 17% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.3%, ami 0.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.3% ▪Változás 2003-hoz képest 0.6 százalékpont

19 A Rábaköz foglalkoztatottsági helyzetében nem jelentősek a szerkezeti különbségek, ugyanakkor a munkaerőpiac mégis változatos képet mutat. A tájegység lakosságának száma: 54.900 fő. A térségben foglalkoztatottak száma 22.036 fő. Ez az aktív korú lakosság 62,7 %-át teszi ki. A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedben inkább stagnáló. A foglalkoztatás szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciához hasonlóan a 90-es évek eleje óta a Rábaközben is folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor itt dolgozik az aktív korúak 12 %-a, ami a megyei átlaghoz képest magas érték. Részarány alapján az agráriumban ma háromszor annyian találnak munkát a Rábaközben, mint a megye más térségeinek többségében. Ez egyértelműen utal a terület jó természeti adottságaira, egyben a szektor eltartó-képességére. Az agrárium rábaközi jövőképében az arra épülő feldolgozóipar jelentős hozzáadott értéket képviselhet, amit a most tervezett vidékfejlesztési program is megerősíthet. Az aktív keresők 45%-a dolgozik az iparban. Ebből a feldolgozóipar részaránya 38 %. A tercier szektor 26 %- ban részesedik a foglalkoztatottságból, melyből a kereskedelem (10%), illetve a szállítás, posta, távközlés (7%) a meghatározó. A közigazgatás, oktatás, egészségügy 17%-kal járul hozzá a foglalkoztatottsághoz. A térség településeinek 11%-át kitevő 5 településen foglalkoztatják a munkahellyel rendelkezők 56%-át (Csorna, Kapuvár, Beled, Szany, Bősárkány), ami a foglalkoztatási szerkezetnek a földrajzi specifikumára mutat rá. A munkanélküliségi ráta 3,4%, időbeli alakulására a stagnálás jellemző. Ugyanakkor a települések egy csoportjánál jelentős mértékű az álláskeresők száma: 5 – 9 %-os munkanélküliséggel találkozhatunk a települések (kizárólag falvak) 34 %-ában. Ezek a számok különösen megyei összehasonlításban tűnnek kirívónak, hiszen Győr-Moson-Sopron megye az ország egyik legjobb mutatói rendelkezik. A Rábaköz foglalkoztatottsági helyzetében nem jelentősek a szerkezeti különbségek, ugyanakkor a munkaerőpiac mégis változatos képet mutat. A tájegység lakosságának száma: 54.900 fő. A térségben foglalkoztatottak száma 22.036 fő. Ez az aktív korú lakosság 62,7 %-át teszi ki. A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedben inkább stagnáló. A foglalkoztatás szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciához hasonlóan a 90-es évek eleje óta a Rábaközben is folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor itt dolgozik az aktív korúak 12 %-a, ami a megyei átlaghoz képest magas érték. Részarány alapján az agráriumban ma háromszor annyian találnak munkát a Rábaközben, mint a megye más térségeinek többségében. Ez egyértelműen utal a terület jó természeti adottságaira, egyben a szektor eltartó-képességére. Az agrárium rábaközi jövőképében az arra épülő feldolgozóipar jelentős hozzáadott értéket képviselhet, amit a most tervezett vidékfejlesztési program is megerősíthet. Az aktív keresők 45%-a dolgozik az iparban. Ebből a feldolgozóipar részaránya 38 %. A tercier szektor 26 %- ban részesedik a foglalkoztatottságból, melyből a kereskedelem (10%), illetve a szállítás, posta, távközlés (7%) a meghatározó. A közigazgatás, oktatás, egészségügy 17%-kal járul hozzá a foglalkoztatottsághoz. A térség településeinek 11%-át kitevő 5 településen foglalkoztatják a munkahellyel rendelkezők 56%-át (Csorna, Kapuvár, Beled, Szany, Bősárkány), ami a foglalkoztatási szerkezetnek a földrajzi specifikumára mutat rá. A munkanélküliségi ráta 3,4%, időbeli alakulására a stagnálás jellemző. Ugyanakkor a települések egy csoportjánál jelentős mértékű az álláskeresők száma: 5 – 9 %-os munkanélküliséggel találkozhatunk a települések (kizárólag falvak) 34 %-ában. Ezek a számok különösen megyei összehasonlításban tűnnek kirívónak, hiszen Győr-Moson-Sopron megye az ország egyik legjobb mutatói rendelkezik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 Ezen falvakra az elöregedés is egyre inkább jellemző, így integrált módon kell a települések fejlesztési elképzeléseit megközelíteni. Az álláskeresők életkor szerinti megoszlásában a pályakezdők és a 45 év felettiek aránya szintén aggasztó. A térség foglalkoztatási viszonyait negatívan befolyásolta, hogy az elmúlt évtizedben több, a munkaerő foglalkoztatásában jelentős szerepet betöltő cég is felszámolta tevékenységét, rontva ez által a Rábaköz és az itt élők esélyeit. A helyi foglalkoztatottságban az állami hivatalok és oktatási, egészségügyi intézmények mellett főleg a nagyobb településeken működő vállalkozások játszanak szerepet, köztük számos mikro- és kisvállalkozás. A térségben a szolgáltatási ágazat ugyan még nem kiemelkedően jelentős, de egyre nagyobb számban jelennek meg a szolgáltatási szektorban dolgozó mikro- és kisvállalkozók. Közülük többen önfoglalkoztatók, és a térség helyzetéből adódó kínálati portfolióval rendelkeznek: pénzügyi és gazdasági szolgáltatások, vendéglátás, turizmus. A vidékfejlesztési program a kkv-k foglalkoztatási potenciálját is erősíteni kívánja. Ezen falvakra az elöregedés is egyre inkább jellemző, így integrált módon kell a települések fejlesztési elképzeléseit megközelíteni. Az álláskeresők életkor szerinti megoszlásában a pályakezdők és a 45 év felettiek aránya szintén aggasztó. A térség foglalkoztatási viszonyait negatívan befolyásolta, hogy az elmúlt évtizedben több, a munkaerő foglalkoztatásában jelentős szerepet betöltő cég is felszámolta tevékenységét, rontva ez által a Rábaköz és az itt élők esélyeit. A helyi foglalkoztatottságban az állami hivatalok és oktatási, egészségügyi intézmények mellett főleg a nagyobb településeken működő vállalkozások játszanak szerepet, köztük számos mikro- és kisvállalkozás. A térségben a szolgáltatási ágazat ugyan még nem kiemelkedően jelentős, de egyre nagyobb számban jelennek meg a szolgáltatási szektorban dolgozó mikro- és kisvállalkozók. Közülük többen önfoglalkoztatók, és a térség helyzetéből adódó kínálati portfolióval rendelkeznek: pénzügyi és gazdasági szolgáltatások, vendéglátás, turizmus. A vidékfejlesztési program a kkv-k foglalkoztatási potenciálját is erősíteni kívánja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Csorna székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9 db 3 db 3,040 fő 14% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪601 ▪552 ▪520 ▪344 ▪245 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Kapuvár ▪Csorna ▪Szany ▪Kapuvár ▪Csorna Főtevékenység ▪1823 Alsóruházat gyártása ▪2640 Égetett agyag építőanyag gyártása ▪3611 Ülőbútor gyártása ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪1561 Malomipari termék gyártása Név ▪DIADAL Ruhaipari Zártkörűen működő Részvénytársaság ▪TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. ▪INTERFA BUTORIPARI KFT. (INTERFA KFT) ▪Kapuvár Hús Húsipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság ▪PANNONMILL ZRT 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪200 ▪168 ▪146 ▪133 ▪131 ▪Veszkény ▪Szil ▪Beled ▪Csorna ▪Kapuvár ▪3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪AGI HUNGARIA KFT Név ▪WIEDENMANN MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ KFT. ▪HANTECH Gépgyártó és Forgalmzó Zártkörűen Működő Részvénytársaság ▪Kapuvári Ruhaipari Zártkörűen működő Részvénytársaság ▪"HIDRÁNS" Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 6 7 8 9 10

24 A Rábaközben 3.100 gazdasági egység működik. A vállalkozások szektor szerinti megoszlása alapján a térségen belül a legtöbb vállalkozás (24%) a kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik az építőipar (17%) és a gazdasági szolgáltatások (14%) előtt. A térségre oly jellemző mezőgazdasági szektorban működik a vállalkozások 9%-a. Az egyes szektorok foglalkoztatottságához való hozzájárulása szintén fontos mutatószám, és jól kifejezi a térség gazdasági rendszerének valós helyzetét. A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerő létszáma 18.372 fő, melyből 72 % három szektorban dolgozik. A legfőbb foglalkoztató a feldolgozóipar (45%), illetve a mezőgazdaság (15%) és a kereskedelem (12%). A mezőgazdaság eltartó-képessége különösen figyelemre méltó, hiszen további jelentős potenciál is rejlik benne: vertikális és horizontális integrációk. Ezt a fogyasztói tendenciák (egészségtudatosság, bioélelmiszerek) tovább erősíthetik. Rajtuk kívül az építőipar és a szállítás részaránya 9-9 %-ot tesz ki. Ezen 5 szektorban foglalkoztatják a munkavállalók 90%-át. Közel 3000 fő azonban a térségen kívül talál magának munkát. A Rábaközben a vállalkozói környezet minősége összességében elmarad a régió más térségeiben működő vállalkozásokéi mögött. A vállalkozások döntő része a mikro-, illetve a kisvállalkozói szektorba tartozik. 500 főt meghaladó foglalkoztató 3 van a térségben. A vállalkozásokat a kedvező gazdaságföldrajzi helyzet ellenére az általános tőkehiány jellemzi. Ezzel összefüggésben a vállalkozások szinte teljes szegmensére jellemző sajátosság a nem megfelelő technológiai színvonal és a kellő technikai felszereltség hiánya, amit a vállalkozói ambíciók, a szakmai elhivatottság és a szakértelem sem képes jelentősen ellensúlyozni. A térségre jellemző vállalkozói aktivitás mögött az húzódik meg, hogy sok az önfoglalkoztató vállalkozás, ezek közül számos kényszervállalkozás. A milliárdos nagyságrendű bevételt realizáló vállalkozások száma alig haladja meg a tízet. A Rábaközben 3.100 gazdasági egység működik. A vállalkozások szektor szerinti megoszlása alapján a térségen belül a legtöbb vállalkozás (24%) a kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik az építőipar (17%) és a gazdasági szolgáltatások (14%) előtt. A térségre oly jellemző mezőgazdasági szektorban működik a vállalkozások 9%-a. Az egyes szektorok foglalkoztatottságához való hozzájárulása szintén fontos mutatószám, és jól kifejezi a térség gazdasági rendszerének valós helyzetét. A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerő létszáma 18.372 fő, melyből 72 % három szektorban dolgozik. A legfőbb foglalkoztató a feldolgozóipar (45%), illetve a mezőgazdaság (15%) és a kereskedelem (12%). A mezőgazdaság eltartó-képessége különösen figyelemre méltó, hiszen további jelentős potenciál is rejlik benne: vertikális és horizontális integrációk. Ezt a fogyasztói tendenciák (egészségtudatosság, bioélelmiszerek) tovább erősíthetik. Rajtuk kívül az építőipar és a szállítás részaránya 9-9 %-ot tesz ki. Ezen 5 szektorban foglalkoztatják a munkavállalók 90%-át. Közel 3000 fő azonban a térségen kívül talál magának munkát. A Rábaközben a vállalkozói környezet minősége összességében elmarad a régió más térségeiben működő vállalkozásokéi mögött. A vállalkozások döntő része a mikro-, illetve a kisvállalkozói szektorba tartozik. 500 főt meghaladó foglalkoztató 3 van a térségben. A vállalkozásokat a kedvező gazdaságföldrajzi helyzet ellenére az általános tőkehiány jellemzi. Ezzel összefüggésben a vállalkozások szinte teljes szegmensére jellemző sajátosság a nem megfelelő technológiai színvonal és a kellő technikai felszereltség hiánya, amit a vállalkozói ambíciók, a szakmai elhivatottság és a szakértelem sem képes jelentősen ellensúlyozni. A térségre jellemző vállalkozói aktivitás mögött az húzódik meg, hogy sok az önfoglalkoztató vállalkozás, ezek közül számos kényszervállalkozás. A milliárdos nagyságrendű bevételt realizáló vállalkozások száma alig haladja meg a tízet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 A 10 legnagyobb helyi foglalkoztatóból 9 a feldolgozóiparban tevékenykedik. A vidékfejlesztési program megalkotása során figyelembe veendő szempont, hogy a térségben milyen kompetenciával rendelkező szabad munkaerő áll az egyes szektorok rendelkezésére. Mely szektorok azok, amelyek képesek felszívni a munkaerőt, illetve lehetőséget biztosít a vállalkozóvá válás keretében történő foglalkoztatásra (pl. turizmus, agrárium). A Rábaköz fenntartható módon történő felzárkóztatásához jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiák terén is, ami az energetiai önállóság irányába képes elmozdítani a térséget. A Rábaköznek vonzóbbá kell válnia a befektetés és a munkaerő számára. Ennek feltétele: jó infrastruktúrájú telephelykínálat, megfelelő életkörnyezet, tudati, kulturális kötődés, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő helyi gazdaság, a kohézió erősítése a helyi közösségek működésén keresztül. A térségi vállalkozásfejlesztésnek azt kell szolgálnia, hogy a gazdasági szereplőknek lehetőségük nyíljon több és jobb munkahelyet létrehozni. A 10 legnagyobb helyi foglalkoztatóból 9 a feldolgozóiparban tevékenykedik. A vidékfejlesztési program megalkotása során figyelembe veendő szempont, hogy a térségben milyen kompetenciával rendelkező szabad munkaerő áll az egyes szektorok rendelkezésére. Mely szektorok azok, amelyek képesek felszívni a munkaerőt, illetve lehetőséget biztosít a vállalkozóvá válás keretében történő foglalkoztatásra (pl. turizmus, agrárium). A Rábaköz fenntartható módon történő felzárkóztatásához jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiák terén is, ami az energetiai önállóság irányába képes elmozdítani a térséget. A Rábaköznek vonzóbbá kell válnia a befektetés és a munkaerő számára. Ennek feltétele: jó infrastruktúrájú telephelykínálat, megfelelő életkörnyezet, tudati, kulturális kötődés, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő helyi gazdaság, a kohézió erősítése a helyi közösségek működésén keresztül. A térségi vállalkozásfejlesztésnek azt kell szolgálnia, hogy a gazdasági szereplőknek lehetőségük nyíljon több és jobb munkahelyet létrehozni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység23 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység48 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység57 Oktatással kapcsolatos tevékenység32 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 12 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 26 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 15 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 6 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 14 Politikai tevékenység3 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 Ha a Rábaköz civil térképére tekintünk, a következő lényegi megállapítások tehetők. A tájegységben összesen 253 non-profit szervezet működik. A térségben - egy kivételével - nincs olyan település, ahol nem működik semmilyen civil szervezet. Az itt lakók önszerveződési aktivitása kifejezetten jónak mondható. Az 1000 lakosra jutó önszerveződések száma 4,6, ami a megye legjobb térségei sorába emeli a Rábaközt. A legtöbb szervezet a szabadidő (23%), a sport (19%), az oktatás (13%), a polgárvédelem (10%) és a kultúra (9%) területén tevékenykedik. A működő egyesületek, alapítványok túlnyomó többsége települési szinten szerveződő, céljaiban, célcsoportjaiban is ehhez a szinthez igazodó szervezet. Ezek forrásszerzési képessége korlátozott, finanszírozásuk nagymértékben az adott önkormányzat támogatásának függvénye. Működésüknek a térség egészére, lehetséges fejlődésére, a tájegység kisugárzására és vonzerejére gyakorolt hatása jelentős. A két város (Csorna, Kapuvár) sportegyesülete e körből méretét tekintve is kiemelendő. Szakmai céljait illetően fontos megemlíteni a NEBULO Futball SE-t és a CSSE-t, amelyek térségi utánpótlás nevelésben térségben gondolkodnak. A Rábaközben jelen vannak olyan országosan működő szervezetek, mint a Magyar Vöröskereszt vagy a Máltai Szeretetszolgálat. Az országos céljaikhoz kapcsolódóan a helyi viszonyokhoz igazodva végzik tevékenységüket az önkormányzatokkal, társulásaikkal és szociális intézményeikkel, valamint az ilyen célú non-profit szervezetekkel együttműködve. A szervezetek többsége kultúrával, szabadidővel foglalkozik. Ezek nagyrészt egy-egy kulturális csoport működtetésére életre hívott szervezetek, tevékenységük főként az adott csoporthoz, annak vállalt feladataihoz, programjához köthető. Jelentősebbek a nagyobb múltra visszatekintő néptánc és hagyományőrző csoportok (Kapuvár Néptáncművészetéért Alapítvány, Szanyi Bokréta, Csornai Pántlika, Szili Néptánccsoport). Az oktatási célú szervezetek közül jelentősebbek az alapfokú művészetoktatást végzők (pl. Ha a Rábaköz civil térképére tekintünk, a következő lényegi megállapítások tehetők. A tájegységben összesen 253 non-profit szervezet működik. A térségben - egy kivételével - nincs olyan település, ahol nem működik semmilyen civil szervezet. Az itt lakók önszerveződési aktivitása kifejezetten jónak mondható. Az 1000 lakosra jutó önszerveződések száma 4,6, ami a megye legjobb térségei sorába emeli a Rábaközt. A legtöbb szervezet a szabadidő (23%), a sport (19%), az oktatás (13%), a polgárvédelem (10%) és a kultúra (9%) területén tevékenykedik. A működő egyesületek, alapítványok túlnyomó többsége települési szinten szerveződő, céljaiban, célcsoportjaiban is ehhez a szinthez igazodó szervezet. Ezek forrásszerzési képessége korlátozott, finanszírozásuk nagymértékben az adott önkormányzat támogatásának függvénye. Működésüknek a térség egészére, lehetséges fejlődésére, a tájegység kisugárzására és vonzerejére gyakorolt hatása jelentős. A két város (Csorna, Kapuvár) sportegyesülete e körből méretét tekintve is kiemelendő. Szakmai céljait illetően fontos megemlíteni a NEBULO Futball SE-t és a CSSE-t, amelyek térségi utánpótlás nevelésben térségben gondolkodnak. A Rábaközben jelen vannak olyan országosan működő szervezetek, mint a Magyar Vöröskereszt vagy a Máltai Szeretetszolgálat. Az országos céljaikhoz kapcsolódóan a helyi viszonyokhoz igazodva végzik tevékenységüket az önkormányzatokkal, társulásaikkal és szociális intézményeikkel, valamint az ilyen célú non-profit szervezetekkel együttműködve. A szervezetek többsége kultúrával, szabadidővel foglalkozik. Ezek nagyrészt egy-egy kulturális csoport működtetésére életre hívott szervezetek, tevékenységük főként az adott csoporthoz, annak vállalt feladataihoz, programjához köthető. Jelentősebbek a nagyobb múltra visszatekintő néptánc és hagyományőrző csoportok (Kapuvár Néptáncművészetéért Alapítvány, Szanyi Bokréta, Csornai Pántlika, Szili Néptánccsoport). Az oktatási célú szervezetek közül jelentősebbek az alapfokú művészetoktatást végzők (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 Rábaköz Öröksége Alapítvány, Csornai Alapfokú Néptánciskola), illetve az alapfokú oktatást bonyolítók, melyek működtetése elsősorban állami normatívából történik, ám kiegészítő források felkutatása számukra létkérdés. A nonprofit szervezetek egy csoportja általánosabb területi, szakmai, fejlesztési célokat fogalmaz meg. Ilyen például az ifjúságügy és civil együttműködés területén tevékenykedő Civil Pont Egyesület vagy a Rábaköz Hanság Turisztikai Egyesület. Ezek főként forráshiány miatt jelenleg még nem tudják biztosítani a célok eléréséhez szükséges infrastrukturális és humán hátteret. A térséggel kapcsolatos célokat megfogalmazó, a térség egészére kiterjedő tevékenységet folytató civil szervezet nem létezik. Különösen érezhető az információt, módszertani segítséget, szolgáltatást nyújtó szervezetek hiánya. A most formálódó Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület lesz az első, amely működési területét, céljait, társadalmi beágyazottságát tekintve, az esélyegyenlőség elveit is figyelembe véve betöltheti ezt a szerepet. Rábaköz Öröksége Alapítvány, Csornai Alapfokú Néptánciskola), illetve az alapfokú oktatást bonyolítók, melyek működtetése elsősorban állami normatívából történik, ám kiegészítő források felkutatása számukra létkérdés. A nonprofit szervezetek egy csoportja általánosabb területi, szakmai, fejlesztési célokat fogalmaz meg. Ilyen például az ifjúságügy és civil együttműködés területén tevékenykedő Civil Pont Egyesület vagy a Rábaköz Hanság Turisztikai Egyesület. Ezek főként forráshiány miatt jelenleg még nem tudják biztosítani a célok eléréséhez szükséges infrastrukturális és humán hátteret. A térséggel kapcsolatos célokat megfogalmazó, a térség egészére kiterjedő tevékenységet folytató civil szervezet nem létezik. Különösen érezhető az információt, módszertani segítséget, szolgáltatást nyújtó szervezetek hiánya. A most formálódó Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület lesz az első, amely működési területét, céljait, társadalmi beágyazottságát tekintve, az esélyegyenlőség elveit is figyelembe véve betöltheti ezt a szerepet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 954 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 954 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 55,85455,47055,28155,05254,900 -384-189 -229-152

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 3% 64% 22% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 13% 8% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 7% 29% 10% 5% 22% 9% 26% 12% 10% 17%

32 Térséghez 44 település tartozik, melynek lélekszáma 54.900 fő. Ebből a 2 városban, (Csorna, Kapuvár) és a 3 nagyközségben (Beled, Szany, Bősárkány) él a lakosság 53%-a. A lakosok száma a tájegységben folyamatosan csökken, méghozzá a megyén belül az egyik legnagyobb mértékben. 2002-től 2006 év végéig 954 fővel éltek kevesebben a térségben, ám örvendetes, hogy a fogyás trendje inkább gyengülő. Győr-Moson-Sopron megye kistérségei közül a két rábaközi kistérségnek a legrosszabb a népességmegtartó ereje. A 90-es évek második felében az 1000 lakosra jutó vándorlási negatívum a Csornai kistérségben15,4, a Kapuvári kistérségben 14,7 fő volt. Ezen belül a városok és falvak viszonylatában megfigyelhető, hogy a városok vándorlási pozitívuma folyamatosan csökken, a községeké emelkedik. A humánerőforrás szempontjából fontos mutató a lakosok életkor szerinti megoszlása, a korstruktúra. A Rábaközben 2006-ban a 0-2 év közöttiek száma 1.342 fő, ami 2%-os részarány, és az országos átlagnál 50%- kal alacsonyabb érték. A 3-5 év közöttiek átlaga egyezik az országossal (3%). A 6-14 év közöttiek száma (4.837) és aránya (9%) szintén lényegesen alacsonyabb az országos adatnál (13%). A 15-59 éves aktív korúak száma 35.110 fő (64%), ami viszont 4%-kal, az 59 év felettiek aránya pedig 1%-kal van az országos érték fölött. A fenti arányszámok tájegységi és országos összehasonlításban is azt mutatják, hogy kedvezőtlen a Rábaköz öregedési indexe, vagyis a 60 év fölöttiek és a 0-19 évesek aránya. A 60 év felettiek részaránya 22%-ot tesz ki. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Mértékadó, hogy a 7 évesnél idősebb itt élők 50%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (országos adat 46%). Térséghez 44 település tartozik, melynek lélekszáma 54.900 fő. Ebből a 2 városban, (Csorna, Kapuvár) és a 3 nagyközségben (Beled, Szany, Bősárkány) él a lakosság 53%-a. A lakosok száma a tájegységben folyamatosan csökken, méghozzá a megyén belül az egyik legnagyobb mértékben. 2002-től 2006 év végéig 954 fővel éltek kevesebben a térségben, ám örvendetes, hogy a fogyás trendje inkább gyengülő. Győr-Moson-Sopron megye kistérségei közül a két rábaközi kistérségnek a legrosszabb a népességmegtartó ereje. A 90-es évek második felében az 1000 lakosra jutó vándorlási negatívum a Csornai kistérségben15,4, a Kapuvári kistérségben 14,7 fő volt. Ezen belül a városok és falvak viszonylatában megfigyelhető, hogy a városok vándorlási pozitívuma folyamatosan csökken, a községeké emelkedik. A humánerőforrás szempontjából fontos mutató a lakosok életkor szerinti megoszlása, a korstruktúra. A Rábaközben 2006-ban a 0-2 év közöttiek száma 1.342 fő, ami 2%-os részarány, és az országos átlagnál 50%- kal alacsonyabb érték. A 3-5 év közöttiek átlaga egyezik az országossal (3%). A 6-14 év közöttiek száma (4.837) és aránya (9%) szintén lényegesen alacsonyabb az országos adatnál (13%). A 15-59 éves aktív korúak száma 35.110 fő (64%), ami viszont 4%-kal, az 59 év felettiek aránya pedig 1%-kal van az országos érték fölött. A fenti arányszámok tájegységi és országos összehasonlításban is azt mutatják, hogy kedvezőtlen a Rábaköz öregedési indexe, vagyis a 60 év fölöttiek és a 0-19 évesek aránya. A 60 év felettiek részaránya 22%-ot tesz ki. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Mértékadó, hogy a 7 évesnél idősebb itt élők 50%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (országos adat 46%). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 Ezen belül a 8 általánost el nem végzettek aránya 21 %, ami az országos összevetésben 1%-kal rosszabb érték. Érettségivel rendelkezik a lakosság 18%-a (országos adat 21%). Az egyetemi, főiskolai végzettségűek részaránya 6%, ami az országos átlag felét teszi ki (12%). Fentiek orientálnak abban a vonatkozásban, hogy mely rétegben van a térségnek a munkahelyekhez rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitása, illetve hogy mely rétegekre kell a szak- és felnőttképzési prioritásokat helyezni a vidékfejlesztési program keretében, hogy a térség gazdasági eltartó-képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. A demográfiai mutatókat tekintve a Rábaköz sem vonhatja ki magát az országos tendenciák alól: elöregedés, népesség-erózió. Azonban jellemzően az itt élők egymásrautaltsága, együttműködési akarata és készsége a vidék- és gazdaságfejlesztés egyik motorja lehet. A térségben élők nyitottak az újra, képesek az önszerveződésre – amit a sok civil szervezet léte is fémjelez –, alkalmasak a fejlesztésekre, az új típusú együttműködésre, és komoly szerepük lehet a térség, a környezet esélyegyenlőséget is biztosító megújításában. Ezen belül a 8 általánost el nem végzettek aránya 21 %, ami az országos összevetésben 1%-kal rosszabb érték. Érettségivel rendelkezik a lakosság 18%-a (országos adat 21%). Az egyetemi, főiskolai végzettségűek részaránya 6%, ami az országos átlag felét teszi ki (12%). Fentiek orientálnak abban a vonatkozásban, hogy mely rétegben van a térségnek a munkahelyekhez rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitása, illetve hogy mely rétegekre kell a szak- és felnőttképzési prioritásokat helyezni a vidékfejlesztési program keretében, hogy a térség gazdasági eltartó-képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. A demográfiai mutatókat tekintve a Rábaköz sem vonhatja ki magát az országos tendenciák alól: elöregedés, népesség-erózió. Azonban jellemzően az itt élők egymásrautaltsága, együttműködési akarata és készsége a vidék- és gazdaságfejlesztés egyik motorja lehet. A térségben élők nyitottak az újra, képesek az önszerveződésre – amit a sok civil szervezet léte is fémjelez –, alkalmasak a fejlesztésekre, az új típusú együttműködésre, és komoly szerepük lehet a térség, a környezet esélyegyenlőséget is biztosító megújításában. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 6 7 1 39 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 14% 16% 2% 89% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 A térség infrastrukturális kiépítettsége vegyes képet mutat. Kevés (5 db) azon infrastruktúrák száma, amelyek egyik településen sem találhatóak meg. Közülük nem releváns a repülőtér és a kikötő, azonban stratégiai jelentőségű a Rábaköz jövőjével kapcsolatban a turisztikai kerékpárutak kiépítettsége. Van továbbá két viszonylag kis befektetéssel, illetve szervezéssel megvalósíthatóak hiányosság: életház, Rotary klub. Jó adottság, hogy a térségben nincs olyan település, ahol a fejlődést támogató 4 infrastruktúra közül egyik sincs kiépítve. Ugyanakkor a települések 2%-ában nincs helyközi autóbuszmegálló, 14%-ában nincs szélessávú internet, 18%-ában nem található meg mindhárom mobilszolgáltató. Ezen infokommunikációs szolgáltatások hiánya rontja az életminőséget, az ott élők felzárkózási esélyeit. A környezeti fenntarthatóság szempontjából is jelentősnek mondható a térség településeinek több, mint harmadában jelentkező szennyvíz-csatornázási, csapadékvíz elvezetési probléma, valamint több településen a belterületi utak, a járdák állapota rontja az esélyegyenlőséget. A közutak állapota visszaveti a gazdasági fejlődést. A fizikai tőke növekedésének összetevője a megfelelő színvonalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állása, melynek része a gyors elérhetőség, az infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés csakúgy, mint a megfelelő színvonalú telephelyek megléte. A térség településeinek 11%-ában van ipari park, melyek egy része fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a befektetés szervezés marketing oldala mellett a telephelyi adottságok is magasabb kínálati szintet tegyenek lehetővé. A térség kisebb gazdasági centrumaiban (kistérségi és mikrotérségi központok) a kezdő vállalkozások általános vállalkozói igényeit kielégíteni képes vállalkozói inkubátorházak létesítésére és általános vállalati tanácsadásra van szükség. A térség infrastrukturális kiépítettsége vegyes képet mutat. Kevés (5 db) azon infrastruktúrák száma, amelyek egyik településen sem találhatóak meg. Közülük nem releváns a repülőtér és a kikötő, azonban stratégiai jelentőségű a Rábaköz jövőjével kapcsolatban a turisztikai kerékpárutak kiépítettsége. Van továbbá két viszonylag kis befektetéssel, illetve szervezéssel megvalósíthatóak hiányosság: életház, Rotary klub. Jó adottság, hogy a térségben nincs olyan település, ahol a fejlődést támogató 4 infrastruktúra közül egyik sincs kiépítve. Ugyanakkor a települések 2%-ában nincs helyközi autóbuszmegálló, 14%-ában nincs szélessávú internet, 18%-ában nem található meg mindhárom mobilszolgáltató. Ezen infokommunikációs szolgáltatások hiánya rontja az életminőséget, az ott élők felzárkózási esélyeit. A környezeti fenntarthatóság szempontjából is jelentősnek mondható a térség településeinek több, mint harmadában jelentkező szennyvíz-csatornázási, csapadékvíz elvezetési probléma, valamint több településen a belterületi utak, a járdák állapota rontja az esélyegyenlőséget. A közutak állapota visszaveti a gazdasági fejlődést. A fizikai tőke növekedésének összetevője a megfelelő színvonalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állása, melynek része a gyors elérhetőség, az infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés csakúgy, mint a megfelelő színvonalú telephelyek megléte. A térség településeinek 11%-ában van ipari park, melyek egy része fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a befektetés szervezés marketing oldala mellett a telephelyi adottságok is magasabb kínálati szintet tegyenek lehetővé. A térség kisebb gazdasági centrumaiban (kistérségi és mikrotérségi központok) a kezdő vállalkozások általános vállalkozói igényeit kielégíteni képes vállalkozói inkubátorházak létesítésére és általános vállalati tanácsadásra van szükség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 A térség infrastrukturális hátterének komplex fejlesztése szempontjából relevánsak a közösségfejlesztésre, a szocio-kulturális szolgáltatások megalapozására, a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítására vonatkozó fejlesztések. A szociális infrastruktúra fejlesztésével az ilyen szolgáltatásoknak a civil szférát is integráló, hálózatelvű elérhetőségét lehet megcélozni. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztésével a környezeti, infokommunikációs és közlekedési akadálymentesítés színvonala emelhető jelentősen, miközben szélesebb körben válnak elérhetővé a képességfejlesztést, társadalmi aktivitást, az egész életen át tartó tanulást, az aktív részvételt segítő szolgáltatások. A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében válik szükségessé. A fentiek együttesen jelentősen erősítik a Rábaköz szociális kohézióját. A térség infrastruktúrájának további fejlesztésében kiemelt szempont kell legyen a tisztább, környezetbarát és energiatakarékos technológiák előnyben részesítése a környezeti fenntarthatóság elvének megfelelően. A térség infrastrukturális hátterének komplex fejlesztése szempontjából relevánsak a közösségfejlesztésre, a szocio-kulturális szolgáltatások megalapozására, a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítására vonatkozó fejlesztések. A szociális infrastruktúra fejlesztésével az ilyen szolgáltatásoknak a civil szférát is integráló, hálózatelvű elérhetőségét lehet megcélozni. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztésével a környezeti, infokommunikációs és közlekedési akadálymentesítés színvonala emelhető jelentősen, miközben szélesebb körben válnak elérhetővé a képességfejlesztést, társadalmi aktivitást, az egész életen át tartó tanulást, az aktív részvételt segítő szolgáltatások. A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében válik szükségessé. A fentiek együttesen jelentősen erősítik a Rábaköz szociális kohézióját. A térség infrastruktúrájának további fejlesztésében kiemelt szempont kell legyen a tisztább, környezetbarát és energiatakarékos technológiák előnyben részesítése a környezeti fenntarthatóság elvének megfelelően. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.000.01 0.020.04 16%29% 0.110.22 1.810.68 6%33%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪487 ▪Község▪1,169 ▪Község▪1,354 ▪Község▪771 ▪Nagyközség▪2,889 ▪Község▪664 ▪Nagyközség▪2,163 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Acsalag Babót Bágyogszovát Barbacs Beled Bogyoszló Bősárkány Munkanél- küliség (%) ▪6.27% ▪4.19% ▪3.95% ▪3.21% ▪2.71% ▪3.68% ▪2.60% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪332,335 ▪524,456 ▪488,045 ▪471,902 ▪529,285 ▪502,309 ▪557,380 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.472 ▪0.000 ▪0.315 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.040 ▪0.679 ▪0.000

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪608 ▪Város▪10,834 ▪Község▪412 ▪Község▪616 ▪Község▪154 ▪Község▪577 ▪Község▪2,030 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Cirák Csorna Dénesfa Dör Edve Egyed Farád Munkanél- küliség (%) ▪3.72% ▪2.59% ▪4.00% ▪4.57% ▪3.49% ▪2.96% ▪3.05% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪511,616 ▪658,014 ▪397,306 ▪424,888 ▪554,545 ▪448,582 ▪489,406 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.155 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.631 ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪404 ▪Község▪709 ▪Község▪345 ▪Község▪561 ▪Város▪10,802 ▪Község▪806 ▪Község▪90 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gyóró Himod Hövej Jobaháza Kapuvár Kisfalud Maglóca Munkanél- küliség (%) ▪3.31% ▪4.32% ▪6.60% ▪3.74% ▪3.54% ▪5.08% ▪9.76% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪527,653 ▪420,139 ▪400,969 ▪502,309 ▪556,089 ▪458,445 ▪302,729 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.093 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.237 ▪0.000

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪468 ▪Község▪1,166 ▪Község▪924 ▪Község▪422 ▪Község▪387 ▪Község▪102 ▪Község▪568 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Magyarkeresztúr Mihályi Osli Páli Pásztori Potyond Rábacsanak Munkanél- küliség (%) ▪6.82% ▪4.88% ▪5.24% ▪5.49% ▪2.25% ▪6.06% ▪3.04% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪425,267 ▪486,208 ▪432,710 ▪317,001 ▪385,427 ▪468,015 ▪430,531 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.012 ▪0.000

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪823 ▪Község▪1,130 ▪Község▪108 ▪Község▪522 ▪Község▪1,029 ▪Község▪285 ▪Nagyközség▪2,342 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Rábakecöl Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábatamási Sopronnémeti Szany Munkanél- küliség (%) ▪3.30% ▪2.65% ▪8.70% ▪5.05% ▪3.74% ▪2.45% ▪2.44% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪498,126 ▪575,217 ▪279,979 ▪400,786 ▪526,040 ▪443,181 ▪465,079 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.421 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.132 ▪0.190 ▪0.000

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪906 ▪Község▪1,411 ▪Község▪695 ▪Község▪83 ▪Község▪576 ▪Község▪169 ▪Község▪908 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szárföld Szil Szilsárkány Vadosfa Vág Vásárosfalu Veszkény Munkanél- küliség (%) ▪5.19% ▪2.51% ▪3.31% ▪5.88% ▪3.63% ▪5.26% ▪2.76% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪431,015 ▪447,935 ▪582,383 ▪291,802 ▪450,549 ▪687,353 ▪519,853 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.357 ▪0.000 ▪0.109 ▪0.107 ▪0.241

46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 7/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,291 ▪Község▪140 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Vitnyéd Zsebeháza Munkanél- küliség (%) ▪5.80% ▪6.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪511,904 ▪557,689 Magas** kat. (db/fő) ▪0.180 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

47 Települések egy mondatos jellemzése 1/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Acsalag ▪„A településen a munkahelyek hiánya jelenti a legnagyobb problémát., amit tovább súlyosbít az ingázást nehezítő kedvezőtlen tömegközlekedési lehetőség.” ▪Babót ▪„A település legfőbb problémáját az infrastruktúra elmaradottsága adja: az utak rosszak, korszerűtlen rendszer hiányosságai, a járdák rossz állapota. A demográfiai adatokat illetően a lakosság elöregedése jellemző, a beköltözők száma stagnál, környéken (Kapuváron) kevés a munkahely.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Annak ellenére, hogy jelenleg a a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató, a település lehetőségei az agrárium, de különösen a turizmus területén kínálkoznak. A település határában megvalósult vízes élőhely-rekonstrukció, a településen átvezető kerékpárút, a felszabaduló intézményi épületek, az öko-, aktív és az ifjúsági turizmus területén kínálnak lehetőségeket.” ▪„A település déli részén halastavak kerültek kialakításra üdülőterülettel, emellett Babótot érinti a kistérségi kerékpár hálózat is, számítani lehet a turizmus megjelenésére. A község Kapuvárhoz közel, 3 km-re fekszik átszeli a 85-ös főútvonal, és a vasútvonal.A rendezési terv jelölt ki gazdasági övezeteket, melyek alkalmasak a munkahelyteremtő beruházások befogadására is.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 2/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bágyogszovát ▪„Utak, járdák közintézmények felújítása. Munkahelyteremtés, közlekedés feltételeinek javítása, kerékpárutak kialakítása, közpark, játszótér kialakítás, falusi turizmus feltételeinek megteremtése.” ▪Barbacs ▪„A munkahelyek bővítésénak legnagyobb akadálya a települési infrastruktúra állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szélerőműpark kiépítésére jogerős környezetvédelmi engedély megléte. Ipartelepítésére alkalmas terület kijelölése a rendezési terv szerint. Fertő-Hanság Nemzeti Park közelsége.” ▪„Az infrastruktúra minőségére talán legkevésbé érzékeny agrárium (biotermesztés elterjesztése, energiaerdők telepítése), illetve az agro- és ökoturizmus, Nemzeti Park közelsége jelenti a legfontosabb előrelépési lehetőséget.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 3/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Beled ▪„A település lakosságszámához mérten kevés a munkahely. Az új munkahelyek teremtését nagymértékben hátráltatja, hogy a környéken lévő jóminőségű, magas aranykorona értékű földeken nem lehet ipari tevékenységet végezni, valamint a település infrastruktúrális kiépítettsége is hiányos (pl. kerékpárutak.)” ▪Bogyoszló ▪„A szennyvízelvezetőcsatorna hiánya miatt a bogyoszlói telkek nem minősülnek összközművesnek, így a letelepedni vágyók elkerülik a települést, csökken a lélekszám, és az itt lakók életminőségét is hátrányosan érinti.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A környék természeti adottságai, a településen lévő Barthedeiszky kastély lehetőséget nyújt turisztikai fejlesztések, közöttük koferencia-turizmus elindítására is, ezáltal növelve Beled mikrotérségi központi szerepét.” ▪„A település turizmusorientált fejlesztése több irányban is elképzelhető. Elsősorban a turisztikai szolgáltatások kialakítása nyújt elérhető lehetőséget. A horgásztó kialakítása a "Kövecsesből" erősítheti az egész tájegységre jellemző karaktert.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 4/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bősárkány ▪„A településen nem teljes egészében kiépített az infrastruktura. Hiányzik a csatornázás, szennyvízelvezetés amely negatívan hat mind a turisztikai mind egyéb fejlesztési lehetőségekre.” ▪Cirák ▪„A település megtartó ereje a kevés munkalehetőség és a településen egyre inkább szűkülő körű szolgáltatások miatt alacsony, amely az elöregedéssel együtt a településen élők számának fogyását eredményezi.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Fertő-Hansági Nemzeti Parkban tervezett vizes élőhely-rekonstrukció lehetőséget ad egy, a közelében elhelyezkedő üdülőfalu kialakítására, amely mind a környék természeti, mind pedig a termálvíz kincs kihasználását lehetővé teszi.” ▪„A település a vidéki élet, a falusi környezet biztosította nyugodt, de aktív pihenésre alapozó turizmus egyik bázisa lehetne. Több olyan használaton kívüli ingatlana van, melyek idegenforgalmi célú kiszolgáló létesítményként is hasznosíthatók lehetnek.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 5/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csorna ▪„A munkahelyteremtő beruházások letelepedését és ezzel a helyi munkaerő helybentartását nagymértékben akadályozza a 85-ös főút állapota, az azon levő nagy forgalom és az azt keresztező vasúti átjáró.” ▪Dénesfa ▪„A község legnagyobb problémája az, hogy nem rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal, ezért legfontosabb hogy ennek és a lehetőleg önálló szennyvíztisztító létesítménynek a megépítésére pályázati lehetőséget keressünk, és a beruházást megvalósítsuk.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az elkerülő út megépítésével az ipari park betelepítése, a természeti erőforrások kihasználása, a gazdasági- és turisztikai szempontok figyelembe vételével.” ▪„A település természeti adottságaiból adódóan a turisztikai lehetőségek kihasználása, a horgászturizmus fejlesztése, a falusi turizmus támogatása, a vendégszálló bővítése az elsődleges cél.”

52 Települések egy mondatos jellemzése 6/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dör ▪„A település részben kedvezőtlen infrastrukturális helyzete (szennyvíz, csapadék elvezetés megoldatlansága, utak rossz állapota) nem ösztönöz kellőképpen munkahelyek teremtésére.” ▪Edve ▪„Beled mikrotérségi településtől 3 km-re fekszik. Nagyon érzékelhető, hogy a beledi munkahelyek megszűnésével az edvei munkavállalók lehetőségei is csökkentek. A község rendelkezik 14 db. építési telekkel, de a közművesítésük nincs megoldva.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az infrastruktúra hiányosságainak megszűnése esetén érvényesülhetne a település kedvező földrajzi helyzete (Csorna, a 85-ös főút közelsége), ami jó lehetőséget kínál logisztikai vállalkozások megtelepedéséhez. A kedvező földrajzi helyzet turisztikai jellegű vállalkozások és szolgáltatások beindulásának lehetőségével tovább javíthatná a település foglalkoztatottsági helyzetét.” ▪„Csendes nyugodt helyen fekszik a Rába folyóhoz közel. A Rába turisztikai fejlesztési lehetőségeinek kihasználása fő szempont. Ezt szolgálhatja az is, hogy a község rendelkezik 14 db. építési telekkel, bár a közművesítésük jelenleg még nincs megoldva.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 7/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Egyed ▪„A településkép és az infrastruktúrális hiányosságok gyengítik a helybenmaradást. Járdák, utak, belvíz elvezetőrendszer rossz állapotúak, illetve hiányosak. Az önkormányzat hivatali épülete leromlott állapotú.” ▪Farád ▪„A település legnagyobb problémája a kedvező gazdaságföldrajzi helyzetének kihazsnálására irányuló törekvések eredménytelensége, a munkalehetőségek szűk köre, különös tekintettel a település népességének utóbbi években tapasztalható bővülésére, ami az oktatást, kultúrát, aktív szabadidő tevékenységeket szolgáló infrastruktúra rossz minősége ellenére pozitív jövőképet sejtet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település karaktere, természeti környezete hátteret ad a turizmus lehetséges fejlesztéséhez. Az ez irányú elmozduláshoz a szolgáltatások kialakítására van szükség.” ▪„A GySEV és a 85-ös, 86-os utak kereszteződése a település közelében van, ami logisztikailag értékeli fel a települést. A termelési potenciálként továbbra is meghatározó szerepű agrárium mellett a turizmus (falusi, agrár, öko- és ifjúsági) adhat lendületet és létalapot a település további társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 8/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyóró ▪„Szennyvízelvezetés és -kezelés. Ez negatívan hat a település lakosainak életminőségére.” ▪Himod ▪„Munkanélküliség, munkahelyek hiánya. Kevés a vállalkozások száma, várostól kiesik a település, rossz a lakosság szociális helyzete, alacsonyak a jövedelmi viszonyok. Fejlesztési pénz kevés, beruházásokra nincs anyagi forrás. Utak, járdák állapota rossz, belvízelvezetés megoldatlan.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település földrajzi fekvése (városok közelsége, falusias, nyugodt környezet)többirányú lehetőséget biztosít a falunak. A természeti-táji háttér kedvezővé teszi a falusi turizmusssal való foglalkozást.” ▪„A település elsősorban a turisztikai területen képes adottságait kiaknázni. A nyugot környezet kiválóan alkalmas a pihenéshez. A térség vadban gazdag terület, ami a vadászturizmus jó háttérfeltétele. A horgászat és a sportturizmus további esélyeket ad a településnek.”

55 Települések egy mondatos jellemzése 9/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hövej ▪„Az alacsony jövedelmi szint kedvezőtlen hatással van a helyi lakosság kezdeményezőképességére, esetleges vállalkozói aktivitására. Nem véletlen, hogy a helyi ellátás sem kielégítő.” ▪Jobaháza ▪„Szennyvíz és csatornahálózat hiánya. Ez nagyon rontja az ittlakók életminőségét.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falu jó háttérrel rendelkezik a turizmusfejlesztés irányába. Ezt segíti, hogy a településnek már van egy magas ismertségi foka a höveji csipke évszázados hagyományából eredően. A turizmus fejlesztése a szolgáltatások kialakításában és a vonzerőfejlesztésben kívánatos. Jó a település táji-természeti adottsága, földrajzi fekvése is.” ▪„A falu földrajzi fekvése jó. Kapuvár és Csorna közelsége a foglalkoztatásban is jó hátteret biztosít. A munkábajárást megkönnyíti, hogy jó a közlekedés. A falu több kisvállalkozásnak is székhelye és továbbiak betelepítése is kitörési pont volna a település számára.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 10/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kapuvár ▪„A fő közlekedési utak rossz állapota és túlzsúfoltsága negatívan hat a munkahelyteremtési lehetőségekre. A telephelyet kereső cégek logisztikai szempontból kiemelten kezelik az autópálya távolságát. A 85-ös főút állapota jelentősen megnöveli az M1 időbeni elérhetőségét, ezáltal akadálya az érdeklődő cégek városban maradásának, s a munkaerő helyben tartásának.” ▪Kisfalud ▪„A munkahelyek hiánya miatt romlik a település lakosság megtartó képessége, az utak rossz állapotban vannak, a középületek mind kívül, mind belül lepusztultak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az Európában is egyedülálló szénsavgázas kezelési eljárás, amely a minősített gyógyvíz és a Hanság természeti világa által nyújtott lehetőségekkel kiegészítve alapja lehet egy, a gyógyturizmusra épülő idegenforgalmi központ kialakításának, amely jelentősen hozzájárulna a város bevételeinek növeléséhez és új munkahelyek létrehozásához.” ▪„Mezőgazdaság fejlesztését elősegítő beruházások, iparfejlesztés, szélerőmű park engedélyezése.”

57 Települések egy mondatos jellemzése 11/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Maglóca ▪„Kellő számú munkalehetőség hiányában, a közösségi terekre, épületekre fordítható források szükössége miatt gyenge a település népesség megtartó ereje.” ▪Magyarkeresz túr ▪„Legfontosabb problémát az infrastruktúra (posta, iskola, csatornamű, helyközi közlekedés problémái) hiánya jelenti.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A közösségi épületek, közterületek rendbetétele - melyhez "LHH"-s településként érdemi forrásokat remélünk - nem csak a lakosság helyben maradására ösztönöz, hanm a település egyébként nyugodt környezete a falusi turizmus számára kínál lehetőségeket.” ▪„A település egyik meghatározó kitörési pontja a vállalkozásfejlesztésben rejlik. Kijelölt iparterületünk kihasználásával a fenti kedvezőtlen folyamatokat képesek volnánk megfordítani, a falu egzisztenciáját erősíteni tudnánk vele.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 12/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mihályi ▪„A munkahelyek száma korlátozott, jellemző az elöregedés. A közúthálózat rossz minőségű, hiányoznak aszfaltozott utak, járdák. Hátrány a település távolsága a főúttól. Legfőbb probléma a Dőry-kastély rendezetlen helyzete.” ▪Osli ▪„A belterületi utak rossz állapotúak, hiányoznak a jó minőségű kerékpárutak, az infrastruktúra fejletlen, a helyi vízelvezetés megoldatlan, kevés a munkahely helyben.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Dőry-kastély felújításával és turisztikai hasznosításával munkahelyek létesülnek, e szerepet erősíti a gyorsforgalmi út megépítése, amely út megépítése további fejlesztési lehetőségeket teremt a meglévő kavicsbánya és termálkút adottságainak kihasználásán keresztül.” ▪„Turizmus fejlesztése, kegytemplom látogatása, Fertő-Hanság Nemzeti Park közelsége, mezőgazdaság (jó termőföldek), horgász és csónakázó tó kiépítése folyamatban van. (kb. 3,5 ha) nyugati határ közelsége, sok erdő és zöldterület által jó a levegő.”

59 Települések egy mondatos jellemzése 13/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Páli ▪„Munkahely hiánya kardinális probléma. Ha a térség településein lenne munkahely, ahova a kisebb településekről el tudnának járni az emberek, sok gond megoldódna a háztartásokban. Ehhez azonban szükséges a tömegközlekedés és az úthálózat fejlesztés is.” ▪Pásztori ▪„A fiatalok helyi és a térségi munkalehetőség hiánya miatt - folyamatos elvándorlása a település leépüléséhez vezethet. Ezt a jövőképet az önkormányzati bevételek reálértékének csökkenése tovább erősíti.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fentiek megvalósulása erősen befolyásolják a lehetőségeket. A falu agrárorientált település, a legnagyobb foglalkoztatók is innen kerülnek ki. Az agrárorientált vállalkozás- és turizmusfejlesztés jótékony hatást válthat ki a most meglévő erőforrások felhasználásával. A falu felkarolta a rábaközi perec kultuszát, ami a gasztroturizmusban kínál lehetőséget.” ▪„A község tiszta, nyugodt környezete alkalmas arra, hogy az elsődleges mezőgazdasági ágazatok mellett, a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása révén megállítható legyen a település hanyatlása.”

60 Települések egy mondatos jellemzése 14/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Potyond ▪„A szennyvízelvezető csatorna hiánya miatt településünk telkei nem összközművesek, ami a lakosság létszámának alakulására hátrányosan hat.” ▪Rábacsanak ▪„A köztér állapota leromlott, nincs megfelelő játszótér. A megüresedett ingatlanok értékesítése nehéz, az esetleges új tulajdonosok a település életéhez nem tudnak hozzájárulni. A település elöregedett.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Egy településen belüli park és faluközpont kiépítésével az itt élők életminőségét is kedvezően lehet befolyásolni. Ugyanakkor a nyugodt környezetú település a pihenőturizmus számára is kínál lehetőségeket.” ▪„Termálvizes kút megléte. Római katolikus templom szépsége. A meglévő vállalkozások technológiai fejlesztésével növelhető lenne a foglalkoztatottság.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 15/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rábakecöl ▪„Foglalkoztatás hiánya, elnéptelenedés, mint legsúlyosabb probléma kedvezőteln tendenciákat jelent a település számára.” ▪Rábapordány ▪„Infrasturktúrális nehézségek és településképi problémák a legnagyobb neházségek. A szennyvízelvezetés nem megoldott. A középületek felújításra szorulnak, nincs közösségi ház.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település földrajzi fekvése kiváló, hiszen a Dél-Rábaközben helyezkedik el közvetlenül a Rába folyó szomszédságában. A turisztikai fejlesztések a víziturizmus, a hagyományőrzés, a népi kismesterségek irányába tud szolgáltatásokat kialakítani és kínálni.” ▪„Amennyiben munkalehetőség adódna a településünkön vagy a térségben, úgy településünk fejlődésnek tudna indulni. A fiatalok helyben maradnának, óvodánk, iskolánk léte nem forogna veszélyben.”

62 Települések egy mondatos jellemzése 16/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rábasebes ▪„Az egészséges ívóvíz ellátás csak részben megoldott. A lakatlan ingatlanok rendbentartása problémás. A település elöregedett.” ▪Rábaszentand rás ▪„A községrendezési terv elkészítése szükséges, a közmű elkészítése után az önkormányzati utak, járdák felújításra szorulnak, meg kell oldani a csapadékvíz elvezetését is. Az intézmények állapotának felújítása szintén szükséges. Faluház, Tűzoltószertár, Óvoda, Iskola) Az életveszélyessé vált sportöltöző helyett új öltöző építése. Játszótér kialakítása, Faluház parkosítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jelenleg nem működő Széchenyi kastélyszálló működtetése, idegenforgalom fellendülése.” ▪„Céljaink megvalósításának érdekében elengedhetetlenek lennének a pályázati támogatások a saját erő pótlásához. Saját forráshoz szükséges a Leader hitel, felvételével tudnánk biztosítani a saját erő forrását.”

63 Települések egy mondatos jellemzése 17/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rábatamási ▪„Csatornázatlanság, a szennyvízkezelés teljes megoldatlansága. A modern kornak megfelelő közösségi ház-tér hiánya. Helyi munkáltatók minimális volta, minimális vendégüllátás infrastruktúra hiánya. (szállás, étkezés, szórakozás, kultúra)” ▪Sopronnémeti ▪„A településen és környékén nincs megfelelő számú munkahely. A fejlesztések elvégzéséhez nincs kellő anyagi forrás és sajnos az utóbbi időben a kistelepülések részére még pályázati lehetőség sincs ezek pótlására.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falunk csendes, természetadta lehetőségekkel, pihenésre, kikapcsolódásra való megléte.” ▪„A település összközműve ezért mindennemű vállalkozás fogadására alkalmas lenne. (víz, szennyvíz, gáz)”

64 Települések egy mondatos jellemzése 18/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szany ▪„Az infrastrukturális hálózat, - ezen belül a belvízelvezetés, a kerékpárutak, járdák, - a középületek és a faluközpont leromlottsága gátja a turisztikai vonzerő növelésének.” ▪Szárföld ▪„Intézményfenntartó önkormányzat romló financiális helyzete, szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése, 85-ös főút forgalmából adódó zaj, lég- és ólomszennyezés, a nagyobb vállalkozások elsősorban a városokat választják telephelyül.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település elhelyezkedése, környezeti adottságai,lehetőséget nyújtanak akár az ÖKO, akár a kerékpáros turizmus fejelsztésére.” ▪„Szárföld fejlődő térségben fekszik, óvodai nevelésben résztvevők számának növekedése. Oktatás területén együttműködési hajlandóság a kistérség intézményeivel. A környezeti adottságok alkalmasak a turizmus megjelenésére, természeti adottságok, parasztházak és kápolna megőrzése.”

65 Települések egy mondatos jellemzése 19/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szil ▪„Annak ellenére, hogy a térség 7. legnagyobb foglalkoztatója településünkön található, még így is a legnagyobb problémát a szabad munkaerőkapacitás (képzetlen munkaerő) kihasználatlansága jelenti.” ▪Szilsárkány ▪„A fiatalok elvándorlásának, - mint a település legfontosabb problémájának - kiváltó okai: a helyi és a térségi munkalehetőségek hiánya, a 86-os főút elviselhetetlen forgalma, a csökkenő reálértékű központi támogatás okozta iskolabezárás, szennyvízhálózat kiépítetlensége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen két olyan infrstrukturális üzem indítási lehetőségei biztosítottak, amelyhez megfelelő vállalkozó és tőke szükséges.” ▪„A fenti nehézségek rányomják a bélyegét az itt lakók mentális állapotára is. Ezt részben ellensúlyozandó egy nyitott hivatal kialakítása javítani képes a közszolgáltatások minőségét, az itt élők életminőségét, vállalkozó aktivitását, ami hozzásegíthet a hátrányos folyamatok hatásának mérsékléséhez.”

66 Települések egy mondatos jellemzése 20/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vadosfa ▪„Elöregedő, fogyó lakosság. Azáltal, hogy lecsökkentek a munkahelyek, megszűntek az intézmények, mint óvoda, iskola. A közlekedéshez hiányoznak kiépített, jó minőségű utak, az infrastruktúra fejletlen, hiányoznak alapvető szolgáltatások.” ▪Vág ▪„Az egészséges ívóvíz ellátás csak részben megoldott, az önkormányzati utak, járdák felújításra szorulnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi munkalehetőségek fokozása a turizmus fellendítésével a Vadosfán meglévő két műemléktemplomra alapozva és a község több oldalról való megközelítésére építve keressük a lehetőséget. Az elkerülő út kiépítése. Közúthálózat minőségének javítása segítené céljainkat.” ▪„Nyugodt, szép természeti környezet. A Rába-folyó közelsége, turizmus fejlesztése. Letelepedés ösztönzésével a lakosság szám megtartása, növelése.”

67 Települések egy mondatos jellemzése 21/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vásárosfalu ▪„Beled központi település alig két km-re van Vásárosfalutól, de 86-os főútvonalon való kerékpáros átkelés szinte lehetetlen. Nincs kerékpárút amely összekötné Beleddel.” ▪Veszkény ▪„Elhasználódott járdák. Felújításra szoruló kultúrház és ravatalozó. Helyi iparűzési adóból származó bevétel elvonása a jövedelem-differenciálás miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Csendes, nyugodt, szép környezet. Aktív, civil élet. Magas szinvonalú rendezvények, hagyományőrzés. (Vé-Feszt) (Húsvéti bilickézés)” ▪„Népességszám lassú növekedése. Közel 300 munkahely helyben. A település a főútvonal mellett található, jól megközelíthető. Az infrastruktúra teljesen kiépített, óvoda, alsótagozatos általános iskola és polgármesteri hivatal működik a településen. Aktív civil szervezetek léte.”

68 Települések egy mondatos jellemzése 22/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vitnyéd ▪„Az utak, járdák rossz állapotban vannak, a helyi munkalehetőségek korlátozottak, az iskola felső tagozatának helyben tartása kétséges.” ▪Zsebeháza ▪„Legfontosabb problémát a munkahelyek hiánya miatti elvándorlás, ezáltal a csökkenő lakosságszám jelent.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai potenciál az off-road versenyek minőségi, mennyiségi növelése, a csermajori sajtkultúra gasztronómiai, turisztikai kiaknázása, a jelenleg is ápolt néphagyományok megőrzésének erősítése, a településkép (paraszt-porták) megőrzése.” ▪„Teljesen kiépített infrastruktúra, szabad munkaerő várja a betelepülni akaró vállalkozókat. A falu összképe rendezett és nyugalmas.”

70 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 38 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése” ▪„Helyi mikrovállalkozások fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése” ▪„Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 70 4 db 5 db 6 db 4 db 7,877,706 5,717,619 2,955,068 1,920,000 920,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 900,000 675,000 403,000

71 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 38 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 71 3 db 2 db 402,999 300,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

72 ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Alapszolgáltatások fejlesztése ▪Helyi média fejlesztése ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 92,706 7,750,000 35,000 0

73 ▪Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Gasztronómiai turizmus fejlesztése ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése ▪Kulturális turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 920,000 395,000 3,130,000 120,000 1,082,619

74 ▪Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vállalkozások képzésének támogatása ▪Forrásokhoz való hozzáférés támogatása ▪Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása ▪Távolsági közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a térség átjárhatóságának javítása Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 70,068 50,000 35,000 2,800,000 0

75 ▪Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezetbarát technológiák elterjesztése ▪Biomassza hasznosítás fejlesztése ▪Az öko- és biogazdálkodás elterjesztése, a tájételek, tájtermékek fejlesztése ▪Tájjellegű erdő-, vad- és halgazdálkodás fenntartása, fejlesztése. ▪Vizes élőhely rekonstrukció Fő fejlesztési prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 970,000 60,000 580,000 150,000 15,000 145,000

76 ▪A helyi mikrovállalkozások technológiai fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi mikrovállalkozások minőségbiztosításának fejlesztése ▪Új mikrovállalkozások indításának fejlesztése ▪A helyi mikrovállalkozások marketingtevékenységének fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi mikrovállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 620,000 200,000 100,000 0

77 ▪Helyi tej-, hús- és baromfi termelés minőségének javítása és standardizálása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A tej-, hús és baromfi helyi szintű feldolgozásának fejlesztése ▪Helyi feldolgozású tej- és húskészítmények értékesítésének fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Allokált forrás (EUR) 70,000 430,000 400,000

78 ▪Zöldségek és gyümölcsök helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi feldolgozású zöldség- és gyümölcskészítmények értékesítésének növelése ▪Helyi zöldség- és gyümölcstermelés minőségének javítása és standardizálása Fő fejlesztési prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Allokált forrás (EUR) 390,000 150,000 135,000

79 ▪Kulturális értékek megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése ▪Természeti örökségek megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 90,000 298,000 15,000

80 ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Társadalmi felelősség erősítése ▪Környezettudatosság erősítése Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 63,000 59,999 280,000

81 ▪Szakmai tudás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/10 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Általános tudás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 150,000

82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 9% 10% 24% 6% 7% 14% 9% 0% 17% 4% 15% 45% 12% 4% 9% 3% 2% 0% 9% 1% 10% 90% 0% 14% 26% 14% 9% 0% 2% 21% 14% 0% 13% 25% 0% 13% 38% 0%

84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„A mikrovállalkozások új, minőségjavító technológiák (pl.: gépek, eszközök, berendezések) beszerzésének, korszerű telephelyek kialakításának, bővítésének támogatása a térség valamennyi érintett településén, szektorsemleges módon.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vállalkozások megerősödése, technológiai korszerűsítése erősíti a térség mikrovállalkozásainak piac- és versenyképességét, a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk emelkedik a projektek megvalósulását követő 2. évtől.”

2 85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„"A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része." ▪Közös turisztikai marketing anyagok megjelentetése az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek bevonásával és terjesztése a jól szegmentálható célcsoportok irányába, közös rendezvények, versenyek, események létrehozása, megvalósítása: (pl. Rábaközi Triatlon).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az elsősorban hazai aktív turizmust kedvelők térségbe vonzásával egy új célcsoport megnyerésére nyílik lehetőség a projektek megvalósításának eredményeként.”

86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Vágóhíd létesítésének támogatása a térségi települések állattenyésztőinek hálózatával” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vágóhidak létesítésével a térségben előállított vágóállatok nagyobb hozzáadott értékkel értékesíthetők, hozzájárulva ezzel az agrárium eltartóképességének fenntartásához.”

▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Növényvédelmi előrejelző rendszer kiépítésének támogatása termelői hálózaton (nem TÉSZ) keresztül, a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány, stb.) települések gazdáinak körében.” ▪„Az előrejelzésre alapozott növényvédelem megvalósításával, csökken a felhasznált növényvédő szer mennyisége ezáltal a környezet terhelése, a megtermelt áruban a növényvédő szer maradék jóval a határértékek alatt lesz tartható, a termelési költségek - a kevesebb input anyag felhasználás következtében - csökkennek, versenyképesebb lesz a megtermelt áru (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány, stb.) települések gazdáinak körében. A növényvédelmi előrejelző rendszer működése felgyorsítja a biotermelésre való átállást.” 87 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

88 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪A tájegységi falusi turizmus szálláshely kapacitásának bővítését, minőségfejlesztését (szolgáltatásbővítését) támogató beruházások támogatása a Rábaköz valamennyi településén.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A projektek megvalósításával létrejön a tájegység turizmusfejlesztéséhez nélkülözhetetlen szálláshely kapacitás (falusi turisztikai, ifjúsági szálláshelyek) a befejezést követő évtől kezdődően.”

▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Turisták számára a tradicionális élelmiszerek bemutatóhelyének kialakítása az éttermek, vendégfogadók, falusi vendéglátóhelyek bővítésével, fejlesztésével a Rábaköz valamennyi településén a vállalkozások, magánszemélyek, non-profit szervezetek, önkormányzatok bevonásával.” ▪„A projektek megvalósulásának eredményeként kialakul a tájegység gasztroturizmusában érdekeltek hálózata, együttműködése, a tájjellegű ételek, élelmiszerek magas minőségben megmaradnak, továbbélnek, a foglalkoztatottság emelkedik a tájtermékek nagyobb arányú forgalmazása, ( a vendéglátó helyek forgalmának növekedése által ) a végrehajtást követő 2. évtől kezdődően.” 89 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

90 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪Rábaközi termelésű és készítésű termékeket árusító üzlet létesítésének támogatása a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) települések termelői hálózatával valamely közeli városban (pl.: Csorna, Kapuvár, Győr, Sopron, Pápa, Szombathely.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Rábaközi termelésű zöldség, gyümölcsöt és az ezekből készített termékeket árusító üzlet létesítésével (pl.: Csorna, Kapuvár, Győr, Sopron, Pápa, Szombathely) növelhető az értékesítés biztonsága, a termelés, a feldolgozás jövedelmezősége, a rábaközi termékek ismertsége, a térség megtartó ereje a helyi gazdák (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) körében a projektek megvalósulását követő második évtől kezdődően.” Szektor

▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„"A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része." (Alapjogcím: Leader-szakmai, egyéb együttműködés.) ▪A kulturális turizmusban érdekelt stakeholderek (művészeti csoportok, önkormányzatok, kereskedők, szolgáltatók) összefogásának, tematikus turisztikai termékcsomagok kidolgozásának, aktív közösségi marketingeszközök létrehozásának, a tájegység kulturális arculatának, pozícionálásának támogatása a térség településein működő művészeti csoportk, vállalkozások, nonprofit szervezetek, egyházak, önkormányzatok, magánszemélyek bevonásával.” ▪„A projektek megvalósulásával megerősödik a hálózati együttműködés az érintettek részéről, a tájegység kulturális turizmus irányába történő egyértelmű pozícionálása megtörténik, a létrejövő marketingkommunikációs eszközök erősítik a térség ismertségét és az itt élők jövedelmezőségét javítják az idelátogató turisták által a végrehajtást követő 3. évtől.” 91 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

92 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

10 ▪„” 93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Az M86-os és 85-ös négysávos elkerülő utak kivitelezésének mihamarabbi megkezdése és befejezése egyedi nagyprojektből, kormányzati kompetenciában.” Megoldási javaslat ▪„A térség gazdasági felemelkedésének egyik legfontosabb záloga az elérhetőség javulása, a befektetői környezet vonzása lesz a logisztikai anomáliák kiküszöbölésével, valamint az érintett települések lakói számára jelentős életminőség javulást eredményez a projektek megvalósulása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Kerékpáros úthálózat kiépítése tutisztikai céllal az érintett földrajzi területen annak érdekében, hogy a tájegység elérhetősége és átjárhatósága biztosított legyen ilyen közlekedési eszközzel is.” Megoldási javaslat ▪„A térség felértékelődik a kerékpáros turisták irányába, a látogatások száma emelkedik, a Rábaköz vonzzó célponttá válik az aktív turiszmust kedvelők számára is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A nem védett közterületek (pl. parkok, pihenőterületek, sétányok, ligetek, játszóterek, artézi kutak, stb.), közösségi, kegyeleti és gazdasági célokat szolgáló épületek felújításának támogatása a Rábaköz valamennyi településén.” Megoldási javaslat ▪„A Rábaköz településeinek arculata és funkciója pozitívan befolyásolja az itt lakók közérzetét és az idelátogatók számát a projektek megvalósulását követő harmadik évben.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

98 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A civil, önkormányzati szféra által működtetett helyi igényeken alapuló integrált kulturális-, közösségi-, sport- és szórakozási helyek kialakításának, felújításának támogatása a (pl.: Rábaszentandrás, Barbas, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany, Rábaszentandrás, Barbacs, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany) települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalokat is aktívan bevonják.” Megoldási javaslat ▪„A projektek megvalósulása erősíti a fiatalokban a helyi kötődést a (Rábaszentandrás, Barbacs, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany) településeken, a fejlesztésekbe való bevonásuk fokozza az elkötelezettségüket és erősíti a társadalmi fenntarthatóságot.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

99 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader Rendezvény.) A helyi kultúrát feldolgozó előadások, táncházak, koncertek, kézműves foglalkozások támogatása, a (pl.: Szany, Szil, Vág, Beled, Páli, stb.) települések körében a lakosság minél szélesebb körének bevonásával.” Megoldási javaslat ▪„A megvalósulással megőrződnek a helyi értékek, átörökíthtővé válik a tájegységben felhalmozott tudás, erősödik a helyi kötődés, csökkenik a fiatalok elvándorlási kedve a projektek megvalósulását követő 3. évtől keződően.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

100 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része. Az épületek, szobrok, keresztek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok támogatása, a (pl.: Edve, Csorna, Kapuvár, Mihályi, Beled, Szil, Páli, Bogyoszló, Szany, stb) települések körében.” Megoldási javaslat ▪„Az épített örökségekre fókuszáló beruházások, felújítások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítésével egy egységes koncepció által történik meg az értékmegőrzés, a települések arculata mellett a turisztikai versenyképesség is összehangoltan valósul meg a projektek végrehajtását követően.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

101 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. Szükséges a rábaközi vízfolyások szabályozott szakaszainak a rehabilitációja, a kubikok és az egyéb arra alkalmas területek vizes élőhelyekké alakítása. Régi malom duzzasztók visszaállítása. A lecsapolt, belvízmentesített területek, egykori árterületek rehabilitációja, a gyenge termőterületek vizes élőhellyé alakítása.” Megoldási javaslat ▪„A víz visszatartásával javul a térség talajának vízháztartása, emelkedik a lecsökkent talajvízszint. A vizes élőhelyek életteret nyújtanak az alacsonyabb és magasabb rendű élőlényeknek egyaránt, halászatilag hasznosíthatókká válnak, így kihatással lesznek a horgászturizmusra, a vízivad megtelepedésével pedig a vadászturizmusra. A régi malomárkokba épített turbinák energiát is termelhetnek, valamint öntözővizet tárolnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

102 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A vezető települések (Kapuvár - Csorna) szempontjából duális térszerkezetű Rábaköz a közeljövő fejlődési ponteciálját is magukban hordozó, a közösen elérhető jövőbeli célokat előtérbe helyező (pl.: gazdasági, sport, kulturális, gasztronómiai) együttműködések, kezdeményezések, a térség stratégiai tervében meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó térségen belüli szakmai és egyéb együttműködések támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A célok elérésével a tájegységi kohézió erősödik, a vezető települések (Kapuvár - Csorna) rivalizálása helyett a konstruktív, célorientált irány erősödik, és - hasonlóan a Rábaköz Akciócsoport eddigi példaértékű működéséhez - az együttműködő tervezés, a koordinált végrehajtás és a folyamatos továbbfejlesztés válik uralkodóvá a szakmai és a mentális kapcsolatokban mind települési, mind tájegységi szinten a projektek megvalósulását követő 2. évtől kezdődően.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

103 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/98 Kód: NyD-21-SzF-B-21 Sorszám: 2225 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség több településén (pl. Gyóró, Cirák, Dénesfa, Vadosfa, Acsalag, Bősárkány, Maglóca, Barbacs, Pásztori, Szilsárkány, Bogyoszló, Magyarkeresztúr, Rábatamási, Jobaháza, Potyond, Dör, Rábapordány) nem megoldott a szennyvíz elvezetés és tisztítás. Helyzet/ adottság ▪A csatornázatlanság következtében erős a talajterhelés, a vízbázisok sérülnek. Probléma/ lehetőség ▪Csatornahálózat kiépítése szennyvíztisztítóval, illetve alternatív, egyedi szennyvíztisztítás támogatása. Megoldási javaslat ▪Javul a településen élők életminősége, a környezetterhelés jelentősen csökken, a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret120000 EUR▪Önkormányzatok80% 8000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága7000000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/98 Kód: NyD-21-SzF-B-21 Sorszám: 2225 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Barbacs, Bősárkány, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Maglóca, Magyarkeresztúr, Pásztori, Rábaszentandrás, Szilsárkány, Vadosfa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/98 Kód: NyD-21-SzF-A-25 Sorszám: 884 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Maglóca, Barbacs, Farád, Vadosfa, Potyond, Rábasebes, Jobaháza, Zsebeháza) nincsenek jelen bizonyos szolgáltatások (pl.: házi segítségnyújtás, étkeztetés, gyermekek, idősek napközbeni ellátása, gyermekvédelmi). Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére. Probléma/ lehetőség ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központ (IKSZT) kialakításának támogatása, a (pl.:Maglóca, Barbacs, Farád, Vadosfa, Potyond, Rábasebes, Jobaháza, Zsebeháza) települések körében. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulását követően az érintett településeken a feljlődési feltételek javulnak, az életminőséghez történő hozzájárulás mérhető módon változik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok80% 600000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága500000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/98 Kód: NyD-21-SzF-A-25 Sorszám: 884 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Barbacs, Farád, Jobaháza, Maglóca, Potyond, Rábasebes, Vadosfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/98 Kód: NyD-21-SzF-B-23 Sorszám: 2869 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térségben több egészségügyi ellátóhely (pl.: Farád, Cirák, Bágyogszovát, Csorna, Gyóró) is működik, amelyek fizikai és infrastrukturális állapota rendkívül alacsony Helyzet/ adottság ▪Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső feladatokat Probléma/ lehetőség ▪Egészségügyi ellátóhelyek fejlesztésének támogatása, a lakosságközeli ellátásmódok figyelembevételével, a (pl.: Farád, Cirák, Bágyogszovát, Csorna, Gyóró) települések ellátóhelyeinek körében. Megoldási javaslat ▪A javul a településen élők életminősége, ellátottsága. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TIOP - 2. prioritás - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok80% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága250000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/98 Kód: NyD-21-SzF-B-23 Sorszám: 2869 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bágyogszovát, Cirák, Csorna, Farád, Gyóró ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/98 Kód: NyD-21-SzF-1-03 Sorszám: 885 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A tájegység bizonyos településein (pl.: Rábaszentandrás, Barbacs, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany) a fiatalok közösségi, kulturális, sportolási és szórakozási lehetőségei korlátozottak az infrastruktúra elmaradottsága miatt. Helyzet/ adottság ▪A fiatalok arra kialakított terek korszerűtlensége következtében csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni, ami gyengíti a helyi kötődést, növeli az elvándorlási kedvet. Probléma/ lehetőség ▪A civil, önkormányzati szféra által működtetett helyi igényeken alapuló integrált kulturális-, közösségi-, sport- és szórakozási helyek kialakításának, felújításának támogatása a (pl.: Rábaszentandrás, Barbas, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany, Rábaszentandrás, Barbacs, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany) települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalokat is aktívan bevonják. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulása erősíti a fiatalokban a helyi kötődést a (Rábaszentandrás, Barbacs, Rábakecöl, Dénesfa, Csorna, Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany) településeken, a fejlesztésekbe való bevonásuk fokozza az elkötelezettségüket és erősíti a társadalmi fenntarthatóságot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Tradicionális eszközbeszerzés (15%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/98 Kód: NyD-21-SzF-1-03 Sorszám: 885 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/98 Kód: NyD-21-SzF-1-04 Sorszám: 2232 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A tájegység hátrányos helyzetű településein (Edve, vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) a fiatalok közösségi, kulturális, sportolási és szórakozási lehetőségei korlátozottak az infrastruktúra elmaradottsága miatt. Helyzet/ adottság ▪A fiatalok arra kialakított terek korszerűtlensége következtében csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni, ami gyengíti a helyi kötődést, növeli az elvándorlási kedvet. Probléma/ lehetőség ▪A civil, önkormányzati szféra helyi igényeken alapuló kulturális-, közösségi-, sport- és szórakozási helyek kialakításának, felújításának támogatása a (Rábaszentandrás, Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Maglóca) települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalokat is aktívan bevonják. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulása erősíti a fiatalokban a helyi kötődést a települések iránt (Rábaszentandrás, Edve, vadosfa. Magyarkeresztúr, Maglóca) településeken, a fejlesztésekbe való bevonásuk fokozza az elkötelezettségüket és erősíti a társadalmi fenntarthatóságot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Tradicionális eszközbeszerzés (15%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 35000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22706 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/98 Kód: NyD-21-SzF-1-04 Sorszám: 2232 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Maglóca, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Vadosfa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/98 Kód: NyD-21-SzF-1-02 Sorszám: 882 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A települési és tájegységi szintű belső kommunikáció fejletlen, a nyomtatott sajtó megjelenése esetleges, az on-line információs felületek nem működnek kielégítően. Helyzet/ adottság ▪Az egész tájegységre kiterjedő hírháló (információgyűjtés) kiépítetlensége következtében a települési és tájegységi szintű hírközlés, társadalmi konzultációk, viták, fórumok, a helyi hirdetések esetlegesek. A hírháló kiépítésével aktuálissá, hitelessé tehető a tájegységi szintű információszolgáltatás, ami javítja a térség kommunikációs integrációját. Probléma/ lehetőség ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált és települési szintű internetes honlapok, települési nyomtatott időszaki kiadványok létrehozásának és fejlesztésének támogatása a (pl.: Kapuvár, Csorna, Beled, Mihályi, Szany, Bősárkány) települések körében, amely helyt adhat a helyi híreknek, a fórumoknak, a hirdetésnek és bármely egyéb a térség életét befolyásoló szolgáltatásoknak. Megoldási javaslat ▪A térségben élők "képbe hozásával" informáltabbak lesznek az itt élők, az itt működő vállalkozások, intézmények, szervezetek, aktuális és hiteles információkhoz juthatnak hozzá, javul a térségközi együttműködés, és csökken az információhiányból adódó koordinálatlanság a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/98 Kód: NyD-21-SzF-4-03 Sorszám: 883 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A települési és tájegységi szintű belső kommunikációban az elektronikus megoldások használata gyenge, különösen az itt élők körében. A települések internetes kiépítettsége rendelkezésre áll. Helyzet/ adottság ▪A települési és tájegységi szintű on-line felületek létrehozásával az itt élők internet használati szokásainak megváltoztatása, az internet haszálatának erősítése valamennyi demográfiai szegmensben (fiatal- és középkorúak, öregek). Probléma/ lehetőség ▪Az internetes felületek használatára motiváló bemutatók, képzések, rendezvények, ösztönző eszközök létrehozásának, megvalósításának támogatása az egyes célcsoportok (fiatalok, középkorúak, öregek) specifikumainak megfelelően, pl. az alábbi településeken: Kapuvár, Csorna, Beled, Szany, Bősárkány. Megoldási javaslat ▪Az internet használatának növelése valamennyi demográfiai szegmens (fiatalok, középkorúak öregek) esetében, miáltal az itt élők szervezettsége javul a gyors infokommunikációs technológiák használatából adódóan a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (15%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/98 Kód: NyD-21-SzF-4-03 Sorszám: 883 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/98 Kód: NyD-21-GF-B-15 Sorszám: 2354 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Nyugat-dunántúli régió egésze gazdag termálvizekben, amiből a Rábaköz sem kivétel. A Rábaköz turisztikai attrakciófejlesztésének egyik meghatározó pillére lehet a csornai termálfürdő wellnes-orientált fejlesztése a helyi önkormányzat, illetve befektető vállalkozások bevonásával. Helyzet/ adottság ▪A Rábaköz turisztikai attrakciófejlesztésének egyik meghatározó pillére lehet a csornai termálfürdő wellnes-orientált fejlesztése a helyi önkormányzat, illetve befektető vállalkozások bevonásával. A vonzerőfejlesztés a Rábaköz számos turisztikai szolgáltatását képes felfűzni egy egységes rendszer keretében. Probléma/ lehetőség ▪A csornai termálfürdő minőség- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása olyan módon, hogy a vonzerő képes legyen a térség egyik húzó ágazatává válni. Megoldási javaslat ▪Megvalósul a Rábaköz integrált turizmusfejlesztése, ami jól illeszkedik a térség turisztikai szolgáltatási rendszerébe, illetve számos szolgáltató vállalkozás fejlődéséhez járul hozzá, növelve a térség foglalkoztatottságát a projekt megvalósulását követő második évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000000 EUR▪Önkormányzatok80% 2500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2000000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/98 Kód: NyD-21-GF-B-15 Sorszám: 2354 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csorna ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/98 Kód: NyD-21-SzF-B-25 Sorszám: 893 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség víziturizmusának bázisa a Nyugat-dunántúli régió egyetlen vadvízi folyója, a Rába. A Rába jelentős potenciál az aktív turizmus ezen ágát kedvelők számára. Helyzet/ adottság ▪A tájegység és az Akciócsoport által érintett Rába szakaszon kiépítetlen a Rábapart (kikötői infrastruktúra), ezért az evezősök nem állnak meg a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Az érintett települések körében (Rábakecöl, Edve, Vág, Rábasebes, Szany, Rábaszentandrás) vízibázis kialakítása. Megoldási javaslat ▪A Rába ezen szakasza integrálódik a folyó felső szakaszán már meglévő infrastrukturákhoz, ilyen módon is hozzájárulva a Rába egészének víziturisztikai komfortosságának növeléséhez a projektek megvalósítását követő 2. évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok40% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága330000 EUR▪Non-profit szervezetek40% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret30000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/98 Kód: NyD-21-SzF-B-25 Sorszám: 893 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Rábakecöl, Rábasebes, Rábaszentandrás, Szany, Vág ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/98 Kód: NyD-21-SzF-A-28 Sorszám: 892 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség bizonyos településein, (pl. Beled, Bogyoszló, Rába folyó menti települések), illetve azok közelében található horgászásra alkalmas hely: Rába, Kis-Rába, Beledi horgásztó, Vadosfa). Helyzet/ adottság ▪A horgászturizmusra van helyi, illetve régiós kereslet, de az infrastrukturális háttér nem mindenhol biztosított. Probléma/ lehetőség ▪A horgászturizmusra alkalmas településeken, helyeken az infrastruktúra (stégek, esőbeállók, partszakaszok rendezése, stb.) fejlesztése, kiépítése annak érdekében, hogy versenyek lebonyolítására alkalmas telephelyek jöjjenek létre. Megoldási javaslat ▪A vízekben (folyók, tavak, bányatavak) gazdag Rábaközben a horgászturizmus révén a térség egyik erősségeként tud a tájegység turisztikai kínálatához hozzájárulni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok45% 450000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek45% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek45%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/98 Kód: NyD-21-SzF-A-28 Sorszám: 892 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/98 Kód: NyD-21-GF-A-16 Sorszám: 176 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Rábaköz gazdag vadállománnyal rendelkezik (apróvad: mezei nyúl, fácán, fogoly, gerlék, nagyvad:őz, vaddisznó, gímszarvas), aminek a turisztikai hasznosítása, kiaknázása még csak részben történt meg. Helyzet/ adottság ▪A tájegység vadásztársaságaival, szolgáltatóival való együttműködésben a vadászturizmus élénkítése a tájegység egész területén. Probléma/ lehetőség ▪Vadászturisztikai szolgátatások, rendezvények létrehozása, a meglévők fejlesztése (pl. Szanyi Vadásznap, Megyei Madarak és Fák Napja Bogyoszló). Megoldási javaslat ▪A térség erőssége a vadászturisztikai piacon érvényesül, és jelentősen hozzájárul a nem árérzékeny turisztikai piac szereplőinek tájegységbe vonzásához a projektek megvalósulását követő 2. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek45%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/98 Kód: NyD-21-GF-A-16 Sorszám: 176 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/98 Kód: NyD-21-SzF-A-27 Sorszám: 890 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A tájegység egyes településein (pl. Farád, Jobaháza, Barbacs, Bágyogszovát, Vág, Vitnyéd, Csorna,stb.) van hagyománya a lótartásnak. Erre időnként épülnek turisztikai szolgáltatások is vállalkozói, illetve egyesületi alapon. Helyzet/ adottság ▪A lovasegyesületek illetve vállalkozások kellő együttműködésének hiánya, szervezetlensége okán, kielégítetlen a térség lakosságának hagyománytiszteletéből és lószeretetéből adódó lovasszolgáltatások iránti igénye. Probléma/ lehetőség ▪Az egyesületek és vállalkozások összefogásának, a lovaspályák és lovasutak infrastruktúrális feltételinek megteremtésére irányuló kezdeményezések támogatása a térség településein (pl.: Farád, Jobaháza, Barbacs, Bágyogszovát, Vitnyéd, Csorna, stb.) Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósítása lehetőséget kínál a lovashagyományok méltó ápolására a térség lakossága és a túristák számára. A fejlesztések révén megvalósuló lovaspályák, lovasutak bővítik a túrisztikai kínálatot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/98 Kód: NyD-21-GF-B-14 Sorszám: 188 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az aktív turizmus (kerékpáros, lovas, gyalogos, vízi) térségi adottságai jók, ami a látogatottságban (pl. a Hanság, Rábamente) településein is nyomon követhető. A hatástöbbszörözés eléréséhez az érdekeltek (szolgáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek) közötti együttműködések erősítésére, jól irányított marketingkommunikációra van szükség. Helyzet/ adottság ▪Az aktív turizmus marketingkommunikációja, a stakeholderek közötti együttműködések kialakítása, a különböző események koordinációja az érintett települések, vállalkozások, szolgáltatók bevonásával megvalósítható. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része." ▪Közös turisztikai marketing anyagok megjelentetése az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek bevonásával és terjesztése a jól szegmentálható célcsoportok irányába, közös rendezvények, versenyek, események létrehozása, megvalósítása: (pl. Rábaközi Triatlon). Megoldási javaslat ▪Az elsősorban hazai aktív turizmust kedvelők térségbe vonzásával egy új célcsoport megnyerésére nyílik lehetőség a projektek megvalósításának eredményeként. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok40% 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága120000 EUR▪Non-profit szervezetek40% ▪Egyházak40%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/98 Kód: NyD-21-GF-B-14 Sorszám: 188 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/98 Kód: NyD-21-SzF-B-24 Sorszám: 891 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A tájegység a kerékpáros turisták számára egyrészt összekötő kapocs az északi (Szigetköz, Fertőmente), illetve a déli (Kőszeg-hegyalja, Őrség, Balaton) területek között, másrészt a Rábaköz kerékpáros célterület is (Hanság, Rába-völgye, Répcemente). Helyzet/ adottság ▪A tranzit és célterületi szándékkal érkező kerékpárosok nem találják meg azokat a minimális szolgáltatásokat, amelyek növelik komfortérzetüket (pl. tájékozódás, pihenés). Probléma/ lehetőség ▪Mind a tranzit, mind a célterületi pozícióban a tájegységbe érkező kerékpárosok részére pihenőhelyek (esőbeálló, szalonnasütőhely, szeméttároló, információs tábla) kialakításának támogatása a (pl. Rábakecöl, Edve, Vásárosfalu, Beled, Vág, Szany, Rábaszentandrás, Dénesfa, Cirák, Gyóró, Himod, Hövej Vitnyéd, Osli) települések mentén. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulásával a tájegység komfortossága javul a kerékpáros turisták irányába, ami növeli az elégedettséget és a visszatérési hajlandóságot, valamint a pozitív szájreklámot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok40% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek40% ▪Egyházak40%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/98 Kód: NyD-21-SzF-B-24 Sorszám: 891 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/98 Kód: NyD-21-SzF-A-31 Sorszám: 2227 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A tájegység hátrányos helyzetű településein (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca), illetve azok közelében található horgászásra alkalmas hely: Rába, Kis-Rába, Vadosfai tó). Helyzet/ adottság ▪A horgászturizmusra van helyi, illetve régiós kereslet, de az infrastrukturális háttér nem mindenhol biztosított. Probléma/ lehetőség ▪A horgászturizmusra alkalmas hátrányos helyzetű településeken az infrastruktúra (stégek, esőbeállók, partszakaszok rendezése, stb.) fejlesztése, kiépítése annak érdekében, hogy versenyek lebonyolítására alkalmas telephelyek jöjjenek létre. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű településeket is érintő horgászturizmus révén a térség egyik erősségeként tud a tájegység turisztikai kínálatához hozzájárulni az ezen települések körében létrejövő fejlesztések következtében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok50% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/98 Kód: NyD-21-SzF-A-31 Sorszám: 2227 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Maglóca, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Vadosfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/98 Kód: NyD-21-SzF-A-26 Sorszám: 888 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Rábaköz településein a korábban jól funkcionáló nem védett közterületek, középületek, közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek elhanyagolt állapotban vannak. Ez hozzájárul a negatív településkép kialalkulásához. A közterületek fejlesztése, középületek, közösségi, kegyeleti és gazdasági célokat szolgáló épületek felújítása nem tartott lépést a település átfogó fejlődésével. Helyzet/ adottság ▪A településkép rendbetétele, bizonyos funkciók (pl. játszótér, sétány, pihenőpark, stb.) erősítése hozzájárul a település látogatottságához, a helyi lakosság közérzetének javulásához. Probléma/ lehetőség ▪A nem védett közterületek (pl. parkok, pihenőterületek, sétányok, ligetek, játszóterek, artézi kutak, stb.), közösségi, kegyeleti és gazdasági célokat szolgáló épületek felújításának támogatása a Rábaköz valamennyi településén. Megoldási javaslat ▪A Rábaköz településeinek arculata és funkciója pozitívan befolyásolja az itt lakók közérzetét és az idelátogatók számát a projektek megvalósulását követő harmadik évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/98 Kód: NyD-21-SzF-A-29 Sorszám: 894 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Rábaköz településein (pl.: Beled,Bogyoszló, Bősárkány, Csorna, Dénesfa, Dör, Farád, Jobaháza,Kapuvár, Kisfalud, Magyarkeresztúr, Mihályi, Rábakecöl, Sopronnémeti, Szany, Szilsárkány, Gyóró) található valamely védett épített örökség (pl.:kastély, kúria, parasztház, templom, vízimalom). Ezek meglévő épületek,de javarészük elhanyagolt, rossz állapotban van. Helyzet/ adottság ▪A védett épített örökség hasznosítására lenne kereslet más területekről (pl.:mihályi kastély, magyarkeresztúri Baditz kastély, bogyoszlói parasztházak), de az épületek egy része jelen állapotában alkalmatlan a bemutatásra, vagy más célra, nincs kialakított infrastruktúra, nincs megfelelő marketing. A helyrehozás eredményeként az épületeket lehet hasznosítani kiállítóhelyként, hagyományos kézművesfoglalkozások megtartására Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része. A védett épített örökség helyrehozása, az értékek megőrzése, turisták befogadására való alkalmassá tételének támogatása. Az épületekben, rendezvények, fesztiválok, koncertek, ünnepek megszervezésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A Rábaköz épített örökségének megőrzése, turisztikai célú felhasználása, ( pl.: növelhető az amúgy csekély szálláshelyek száma.) A turisztikai hasznosítás, a hozzáadott értékek révén emelkednek a turisztikai bevételek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/98 Kód: NyD-21-SzF-B-27 Sorszám: 906 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Rábaköz településein (pl.: Beled,Bogyoszló, Bősárkány, Csorna, Dénesfa, Dör, Farád, Jobaháza,Kapuvár, Kisfalud, Magyarkeresztúr, Mihályi, Rábakecöl, Sopronnémeti, Szany, Szilsárkány) található valamely épített örökség (pl.:kastély, kúria, parasztház, templom). Ezek némelyikére vonatkozóan építhető kulturális turizmus. Helyzet/ adottság ▪A tájegység épített öröksége (kastélyok, kúriák, parasztházak, templomok) jó adottság a térség turizmusának erősítésére, de az érintettek, érdekeltek (egyházközségek, önkormányzatok, tulajdonosok, szálláshely-, vendéglátó és program/esemény-szolgáltatók, kézművesek) között alacsony az együttműködés szintje és gyenge a közösségi marketing. Probléma/ lehetőség ▪Az épített örökségre épülő kulturális turizmusban érdekeltek (tulajdonosok, önkormányzatok, egyházak, kézművesek, szálláshely-, esemény és vendéglátó szolgáltatók) összefogásának, tematikus kulturális turisztikai termékcsomagok kidolgozásának, aktív közösségi marketingeszközök létrehozásának támogatása. Megoldási javaslat ▪Az érintettek hálózati tevékenységének erősítésével a térség ismertsége emelkedik, a turisztikai szolgáltatások színvonala nől, a kínálati portfólió szélesedik, ami jótékony hatással van a tájegység turizmusgazdaságára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok40% 180000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek40% ▪Egyházak40%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/98 Kód: NyD-21-SzF-B-27 Sorszám: 906 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/98 Kód: NyD-21-SzF-B-22 Sorszám: 875 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Rábaköz településein (pl.: Beled,Bogyoszló, Bősárkány, Csorna, Dénesfa, Dör, Farád, Jobaháza,Kapuvár, Kisfalud, Magyarkeresztúr, Mihályi, Rábakecöl, Sopronnémeti, Szany, Szilsárkány) található valamely épített örökség (pl.:kastély, kúria, parasztház, templom). Ezek némelyikére vonatkozóan építhető kulturális turizmus. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek megtekintésére, a bennük megrendezendő események látogatására lenne kereslet egyes turisztikai szegmensek részéről, de szervezettség hiányában a látogatások esetlegesek. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulásával a Rábaköz épített öröksége integrálódik a térségi turizmusba. A rendezvények lebonyolításával speciális turisztikai célcsoport elérésére nyílik lehetőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok50% 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/98 Kód: NyD-21-SzF-B-22 Sorszám: 875 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/98 Kód: NyD-21-SzF-A-30 Sorszám: 2226 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Rábaköz hátrányos helyzetű településein (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) a nem védett közterületek, középületek, közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek elhanyagolt állapotban vannak. Ez hozzájárul a negatív településkép kialalkulásához. A közterületek fejlesztése, középületek, közösségi, kegyeleti és gazdasági célokat szolgáló épületek felújítása nem tartott lépést a település átfogó fejlődésével. Helyzet/ adottság ▪A településkép rendbetétele, bizonyos funkciók (pl. játszótér, sétány, pihenőpark, stb.) erősítése hozzájárul a települések látogatottságához, a helyi lakosság közérzetének javulásához. Probléma/ lehetőség ▪A nem védett közterületek (pl. parkok, pihenőterületek, sétányok, ligetek, játszóterek, stb.), közösségi, kegyeleti és gazdasági célokat szolgáló épületek felújításának támogatása a Rábaköz hátrányos helyzetű (Edve, Vadosfa, Magyarkereszúr, Rábaszentandrás, Maglóca) településeken. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű települések (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) arculata és funkciója pozitívan befolyásolja az itt lakók közérzetét és az idelátogatók számát a projektek megvalósulását követő harmadik évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/98 Kód: NyD-21-SzF-A-24 Sorszám: 2230 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség hátrányos helyzetű településein (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) sok olyan épített örökség (templomok, parasztházak, gazdasági épületek, keresztek, szobrok) található, amelyeknek állaga igen romló. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke miatt fontos - javítva a településképet. Probléma/ lehetőség ▪Az épületek, szobrok, keresztek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások, az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok támogatása, a hátrányos helyzetű településeken: Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca. Megoldási javaslat ▪Az épített örökségekre fókuszáló beruházások, felújítások, és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítésével egy egységes koncepció által történik meg az értékmegőrzés, a felújítások által a települések arculata mellett a turisztikai versenyképesség is összehangoltan valósul meg a projektek végrehajtását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (50%) Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/98 Kód: NyD-21-GF-A-11 Sorszám: 165 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A tájegység természeti, ökoturisztikai adottságainak kiaknázását a térségi szálláshelyek kapacitásszűkössége negatívan befolyásolja. A térségben vannak falusi turisztikai szálláshely szolgáltatások (pl. Vásárosfalu, Szany, Szil, Mihályi, Dénesfa), amelyek jó kezdeményezések. Helyzet/ adottság ▪A térség ökoturisztikai adottságaiban rejlő potenciál kiaknázásához szükséges a szálláshely kapacitás bővítése (pl. falusi turizmus, ifjúsági szálláshelyek). Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪A tájegységi turizmus szálláshely kapacitásának bővítését, minőségfejlesztését (szolgáltatásbővítését) lehetővé tevő beruházások támogatása a Rábaköz valamennyi településén. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósításával létrejön a tájegység turizmusfejlesztéséhez nélkülözhetetlen szálláshely kapacitás (falusi turisztikai, ifjúsági szálláshelyek) a befejezést követő évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/98 Kód: NyD-21-SzF-A-32 Sorszám: 907 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség településein (pl.: Dénesfa, Edve, Vág, Rábakecöl, Kapuvár, Osli) található valamely természeti látványosság (pl.: Rába, Répce, Hanság), van érdeklődés a természeti és ökoturizmust kedvelők részéről. Helyzet/ adottság ▪A természeti látványosság megtekintésére lenne kereslet a természetközeli és az ökoturizmus keretében, de az érintett szereplők részéről gyenge az együttműködés és a közösségi marketing. Probléma/ lehetőség ▪A természeti látványosság bemutatására az egyes szereplők (önkormányzatok, szolgáltató vállalkozások, az agroturizmus képviselői) között együttműködés erősítését célzó tematikus és élményutakra épülő természeti és ökoturisztikai termékcsomagokhoz kötődő szolgáltatások kiépítése és bővítő beruházások létrehozásának, fejlesztésének támogatása. A fejlesztésekhez kötődő marketingeszközök létrehozásának támogatása. Megoldási javaslat ▪A tájegység egységesen, egy komplexebb szolgáltatási palettával tud megjelenni a természeti és ökoturizmust kedvelő szegmensben, amely egyértelműen pozícionálja a tájegységet az ökoturizmus irányába. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/98 Kód: NyD-21-SzF-A-36 Sorszám: 2228 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség hátrányos helyzetű településein (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) olyan természeti értékek (pl. Rába part, Keszeg-ér holtág, erdőségek) találhatóak, amelyek kiaknázhatóak a turisztikai piacon. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű településeken található természeti értékek megőrzése és bemutatásuk lehetővé tétele jelentősen emelei ezen települések életképességét. Probléma/ lehetőség ▪A természeti értékeken alapuló vonzerőfejlesztés, beruházás támogatása a hátrányos helyzetű települések körében (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca). Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósításával a hátrányos helyzetű települések vonzereje növekszik, a települések látogatottsága emelkedik, az itt élők környezete szebbé válik, ami csökkentheti az elvándorlást. A hátrányos helyzetű települések jobban képesek integrálódni a tájegységi turizmusba, felzárkózásuk biztosabbá válik a megvalósulást követő harmadik évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/98 Kód: NyD-21-SzF-1-05 Sorszám: 889 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein (pl.: a Rába folyót, a Hanságot, a Kis-Rábát, a Répcementét, a Rábcát érintő települések) található valamely természeti látványosság (pl.: Páli tölgyes, Bogyoszlói Tölös erdő, Barbacsi-tó), valamint olyan agroturisztikai háttér (pl. Vadosfa, Babót), amely kiaknázatlan. Helyzet/ adottság ▪A természeti látványosság megtekintésére lenne kereslet a természetközeli és az ökoturizmus keretében, de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪A természeti látványosságot bemutató turistautak, élményutak, tematikus utak,tanösvények létrehozásának támogatása, ökobázisok, ökopontok létrehozásának és az ezekhez kötődő pihenőhelyek (esőbeálló, szalonnasütő-hely, szeméttároló, kerékpártároló) támogatása a (pl.: a Rábakecöl, Csorna, Csatári-major, Földsziget, Edve, Páli, Vág, Szany, Rábaszentandrás, Kapuvár, Osli, Öntésmajor, Bogyoszló, Vadosfa, Babót, Dénesfa, Gyóró, Himod, Hövej, stb.) települések területén a természetközeli, ökoturizmus fenntarthatóságának figyelembe vételével. A beruházások térségi fejlődésre gyakorolt hatása csak az akciócsoport teljes területének bevonásával valósulhat meg. Megoldási javaslat ▪A természeti örökségek bemutathatóvá tételével nől a tájegység vonzereje egy az öko- és természetközeli turizmust kedvelő célcsoport irányába. A természeti értékek megőrzése ellenőrzött módon történne meg a projektek megvalósítását követő 1. évtől kezdődően és elindul a tájegység ökotérségi pozícionálása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/98 Kód: NyD-21-GF-A-10 Sorszám: 164 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A tájegység gasztroturisztikai adottságainak kiaknázását a térségi szálláshelyek kapacitásszűkössége negatívan befolyásolja. A térségben vannak falusi turisztikai szálláshely szolgáltatások (pl. Városfalu, Szany, Szil), amelyek jó kezdeményezések. Helyzet/ adottság ▪A térség gasztroturisztikai adottságaiban rejlő potenciál kiaknázásához szükséges szálláshely kapacitás bővítése (pl. falusi turizmus, ifjúsági szálláshelyek). Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪A tájegységi falusi turizmus szálláshely kapacitásának bővítését, minőségfejlesztését (szolgáltatásbővítését) támogató beruházások támogatása a Rábaköz valamennyi településén. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósításával létrejön a tájegység turizmusfejlesztéséhez nélkülözhetetlen szálláshely kapacitás (falusi turisztikai, ifjúsági szálláshelyek) a befejezést követő évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/98 Kód: NyD-21-SzF-7-03 Sorszám: 873 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A tájegység - a maga tájételeivel - a Nyugat-dunántúli régió egyik gasztroturisztikai fellegvára. A térség bizonyos településein (pl.:Páli, Mihályi, Szany, Vitnyéd) kezdődő hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális élelmiszerek (pl.:rábaközi perec, almás ételek, vadételek, sajtok) készítésének, fellelhető némi erre épülő turizmus (pl.: Rábaközi Precfesztivál, Mihályi Almanapok, Szanyi Vadásznapok, Vitnyédi Sajtfesztivál). Helyzet/ adottság ▪Az élelmiszerek minősége kiváló, és a különféle tradicionális élelmiszerekre (pl.:rábaközi perec, almás ételek, stb.) lenne kereslet más területekről, de szervezettség hiányában a látogatások esetlegesek. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." (Alapjogcím: Leader- rendezvény.)A tradicionális élelmiszerekre fókuszáló gasztroturisztikai eseménytermékek, rendezvények, fesztiválok, ünnepek, versenyek létrehozásának, fenntartásának, megvalósításának, népszerűsítésének támogatása a (pl.:Páli, Mihályi, Szany, Vitnyéd, Csorna, Kapuvár, stb.) települések területén. Megoldási javaslat ▪A projektek végrehajtásával a Rábaköz ismertségi foka, a térség vonzereje nől. A magas turisztikai vonzerővel bíró gasztronómiai rendezvények, fesztiválok pozitív hatása (ismertség, kedveltség, fogyasztás, látogatottság, vendégéjszakák száma) mind az idelátogató turisták, mind a helybenlakók révén emelkedik a megvalósítást követő 2. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (15%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok100% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/98 Kód: NyD-21-SzF-7-03 Sorszám: 873 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/98 Kód: NyD-21-GF-2-02 Sorszám: 163 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A tájegység - a maga tájételeivel - a Nyugat-dunántúli régió egyik gasztroturisztikai fellegvára. A térség településein (pl.:Csorna, Kapuvár és gyakorlatilag minden faluban) nagy hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális élelmiszerek (almás, káposztás, mákos, tökös, húsos ételek, pl.:kapuvári böllérmáj, hansági göngyölthús,rábaközi perec, rétesek, stb.) készítésének. Helyzet/ adottság ▪Az élelmiszerek minősége kiváló, és a különféle tradicionális élelmiszerekre (pl.:böllérmáj, rábaközi perec, rétesek) lenne kereslet más területekről, de a bemutatására, kínálatára nincs kialakított infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪Turisták számára a tradicionális élelmiszerek bemutatóhelyének kialakítása az éttermek, vendégfogadók, falusi vendéglátóhelyek bővítésével, fejlesztésével a Rábaköz valamennyi településén a vállalkozások, magánszemélyek, non-profit szervezetek, önkormányzatok bevonásával. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulásának eredményeként kialakul a tájegység gasztroturizmusában érdekeltek hálózata, együttműködése, a tájjellegű ételek, élelmiszerek magas minőségben megmaradnak, továbbélnek, a foglalkoztatottság emelkedik a tájtermékek nagyobb arányú forgalmazása, ( a vendéglátó helyek forgalmának növekedése által ) a végrehajtást követő 2. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok60% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/98 Kód: NyD-21-GF-2-02 Sorszám: 163 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/98 Kód: NyD-21-SzF-5-03 Sorszám: 905 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A tájegység településein jelentős szerepet kap a helyi hagyományok őrzése (pl: egyházi és búcsújáró helyek) az ezekhez kapcsolódó tradicionális ételek, élelmiszerek készítése, melyek tárháza gazdag (almás, káposztás, mákos, tökös, húsos ételek, pl: kapuvári böllérmáj, rábaközi perec, rétesek stb.) Helyzet/ adottság ▪A turizmus erősítéséhez jó adottság lehet a tájételek jelenléte és a helyi hagyományokhoz, szokásokhoz kapcsoló, azokat bemutató emlék és ajándéktárgyak értékesítése, de szervezettség és együttműködés hiányában az ezekhez kapcsolódó vásárlási lehetőségek hiányoznak, a szervezettség és a közösségi marketing szintje alacsony, Probléma/ lehetőség ▪Helyi üzletek, vendéglők, szállásadók, gasztronómiában érdekelt stakeholderek (termelők, kereskedők, szolgáltatók) összefogásának, gasztroturisztikai termékcsomagok, közösségi marketingeszközök, a tájegység gasztroarculati pozicionálásának támogatása, a tájegységi ajándéktárgyak értékesítésének elősegítése a térség településein működő vállalkozások, nonprofit szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek bevonásával. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulásával erősödik az együttműködés a térségi szereplő között, a tájegység egyértelmű gasztroturisztikai pozicionálása megtörténik, a létrejövő marketingkommunikációs eszközök erősítik a térség ismertségét, az itt élők foglalkoztatottsága bővül, jövedelmezőségük javul a térség növekvő turizmusa által a végrehajtást követő 3. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 75000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/98 Kód: NyD-21-SzF-5-03 Sorszám: 905 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/98 Kód: NyD-21-SzF-7-07 Sorszám: 886 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein (pl.:Csorna, Kapuvár, Szil, Szany, Bogyoszló, Páli, Vág, stb.) jelentős a helyi hagyományok (pl.:néptánc, népviselet, dalkör, történelmi múlt, néprajzi értékek) őrzése, fenntartása, fellelhető némi erre épülő turizmus (pl.:néptáncfesztiválok). Helyzet/ adottság ▪A helyi jellegzetességű hagyományok (pl.:meglévő népzenei, néptáncfesztiválok) megtekintésére lenne kereslet más területekről (az ország más tájegységeiről, Kárpát-mendencéből), de jelenleg ezek a rendezvények szűk kör számára elérhetőek, mert hiányzik a megfelelő infrastruktúra és nincsenek szálláshelyek. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader-jövedelemtermelő beruházás.) A helyi hagyományok (pl.:néptánc, népviselet, dalkör, történelmi múlt, néprajzi értékek) bemutatására szolgáló rendezvényterek, kiállítóterek, múzeumok, valamint mobil infrastruktúra (pl. sátrak, pavilonok, technikai eszközök), továbbá a nagyobb létszámú vendégkör hosszabb tartózkodását lehetővé tevő szálláshelyek (pl. falusi turizmus, ifjúsági turizmus szálláshelyek) létrehozásának, kialakításának, bővítésének támogatása a Rábaköz valamennyi településén. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósításával létrejön a kulturális turizmus helyi fejlesztésének, kiaknázásának infrasturkturális háttere, ami hosszabb távon jótékonyan befolyásolja a térség vonzerőnöveléséből adódó turisztikai látogatottságot, a tájegység gazdasági eltartó képességének erősítését( a vendégéjszakák száma növekszik, a foglalkoztatottság és a bevételek növekednek). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (60%), Építés, felújítás (40%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/98 Kód: NyD-21-SzF-7-08 Sorszám: 887 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség területén több helyen (pl.: Csorna, Dör, Hövej, Bogyoszló, Osli, Beled, Bősárkány,Rábakecöl) is van lehetőség turisták által látogatható látványosságokra (pl.:Fazekas, fafaragó, kosárfonó, csipkekészítő, hímző). Helyzet/ adottság ▪Lenne érdeklődés ezek tematikus megtekintésére de a szervezettség alacsony szintje miatt ezek a látogatások esetlegesek. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader-jövedelemtermelő beruházás.) A népi mesterségekre épülő tematikus utak létrehozásának, az érdekeltek (vállalkozások, magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok, stb.) beruházásainak és közösségi marketingtevékenységeinek támogatása az érintett települések (pl. Csorna, Dör, Hövej, Bogyoszló, Osli, Beled, Bősárkány, Rábakecöl) bevonásával. Megoldási javaslat ▪A kulturális örökség hálózati együttműködéssel támogatott fejlesztése révén a projektek végrehajtásával megőrződnek, továbbörökítődnek ezek az értékek, emelkedik a térség, a Rábaköz ismertsége, és nem elhanyagolhatóan emelkednek a turisztikai bevételek, amelyek fenntarthatóvá teszik az értékmegőrzési folyamatot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/98 Kód: NyD-21-SzF-7-04 Sorszám: 874 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Rábaköz egyik erőssége a tájegységi hagyományokban, a művészeti, kulturális csoportokban gyökerezik. A térség településein (pl.:Csorna, Kapuvár, Szil, Szany) jelentős a helyi hagyományok (pl.:néptánc, népviselet) őrzése, fenntartása, fellelhető némi erre épülő turizmus is (pl.:néptáncfesztiválok). Helyzet/ adottság ▪A helyi jellegzetességű hagyományok (pl.:meglévő népzenei, néptáncfesztiválok) megtekintésére lenne kereslet más területekről (a magyar nyelvterületről és más külföldi térségekből is), de a rendezvények turisztikai eseménytermékké formálása még nem történt meg, ezért ezek a rendezvények szűk kör számára elérhetőek. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 874, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader- rendezvény.) A helyi hagyományok bemutatására épülő rendezvények, fesztiválok, ünnepek, versenyek létrehozásának, megszervezésének, megvalósításának, fenntartásának támogatása (pl.:Csorna, Kapuvár, Szil, Szany) településeken. Megoldási javaslat ▪A népi kultúra megőrzése, megismertetése, továbbörökítése mellett fejlődik a Rábaköz kulturális turizmusa, a vendégéjszakák száma növekszik, a foglalkoztatottság és a bevételek növekednek, a tájegység belső identitása erősödik a projektek megvalósulását követő 2. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/98 Kód: NyD-21-GF-7-01 Sorszám: 187 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A tájegység kulturális, művészeti hagyományai országosan és az egész Kárpát-medencében is meghatározóak. A térség településein (pl.:Csorna, Kapuvár, Szil, Szany) nagy hagyománya van a népviseletek, néptánc, népzene, népdal megőrzésének, fenntartásának. Helyzet/ adottság ▪A tájegység ezen szelllemi hagyományai jó adottságok a térség turizmusának erősítésére, de az érintettek, érdekeltek (művészeti csoportok, önkormányzatok, szálláshely-, vendéglátó és program/esemény-szolgáltatók) között alacsony az együttműködés szintje és gyenge a közösségi marketing. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része." (Alapjogcím: Leader-szakmai, egyéb együttműködés.) ▪A kulturális turizmusban érdekelt stakeholderek (művészeti csoportok, önkormányzatok, kereskedők, szolgáltatók) összefogásának, tematikus turisztikai termékcsomagok kidolgozásának, aktív közösségi marketingeszközök létrehozásának, a tájegység kulturális arculatának, pozícionálásának támogatása a térség településein működő művészeti csoportk, vállalkozások, nonprofit szervezetek, egyházak, önkormányzatok, magánszemélyek bevonásával. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulásával megerősödik a hálózati együttműködés az érintettek részéről, a tájegység kulturális turizmus irányába történő egyértelmű pozícionálása megtörténik, a létrejövő marketingkommunikációs eszközök erősítik a térség ismertségét és az itt élők jövedelmezőségét javítják az idelátogató turisták által a végrehajtást követő 3. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/98 Kód: NyD-21-GF-7-01 Sorszám: 187 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/98 Kód: NyD-21-GF-A-12 Sorszám: 2234 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A tájegység hátrányos helyzetű települései (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) rendelkeznek a pihenő turizmusra jellemző vonzerővel. A települések természeti, ökoturisztikai adottságainak kiaknázását a falusi és ifjúsági szálláshelyek hiánya negatívan befolyásolja. Helyzet/ adottság ▪A térség öko-, pihenő, természetközeli turisztikai adottságaiban rejlő potenciál kiaknázásához szükséges a szálláshely kialakítása, bővítése (pl. falusi turizmus, ifjúsági szálláshelyek). Probléma/ lehetőség ▪A falusi és ifjúsági turizmus szálláshely kapacitásának bővítését, minőségfejlesztését (szolgáltatásbővítését) lehetővé tevő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű települések körében (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca). Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósításával létrejön a tájegység turizmusfejlesztéséhez nélkülözhetetlen szálláshely kapacitás a hátrányos helyzetű telepüések sorában is, ami segíti ezen települések tájegységi turizmusba történő integrálódását a projektek megvalósulását követő második évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok50% 140000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/98 Kód: NyD-21-GF-A-12 Sorszám: 2234 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Maglóca, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Vadosfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/98 Kód: NyD-21-SzF-B-20 Sorszám: 2229 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Távolsági közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a térség átjárhatóságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség hátrányos helyzetű településein (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) a belterületi utak állapota igen gyenge. Helyzet/ adottság ▪A rossz utak gátat szabnak a fejlődésének, mert sem a vállalkozók sem a lakosság nem érzi elég vonzónak a településeket. Probléma/ lehetőség ▪A közutak felújítását támogató beruházások támogatása az (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) települések körében. Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként élhetőbb élet alakítható ki a településeken és a települések vonzóbbak lesznek a telephelyet kereső vállalkozások számára, továbbá a hátrányos helyzetű települések jobban képesek integrálódni a tájegységbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok80% 1200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1000000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/98 Kód: NyD-21-SzF-B-20 Sorszám: 2229 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Maglóca, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Vadosfa ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/98 Kód: NyD-21-SzF-B-16 Sorszám: 863 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Távolsági közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a térség átjárhatóságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség bizonyos településein (pl.: Farád, Vadosfa, Vitnyéd, Bogyoszló, Csorna, stb.) a közutak állapota igen gyenge. Helyzet/ adottság ▪A rossz utak gátat szabnak a fejlődésének, mert sem a vállalkozók sem a lakosság nem érzi elég vonzónak a településeket. Probléma/ lehetőség ▪A közutak felújítását támogató beruházások támogatása a (pl.: Farád, Vadosfa, Vitnyéd, Bogyoszló, Csorna, stb.) települések körében Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként élhetőbb élet alakítható ki a településeken és a települések vonzóbbak lesznek a telephelyet kereső vállalkozások számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok80% 700000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága600000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/98 Kód: NyD-21-SzF-B-16 Sorszám: 863 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bogyoszló, Csorna, Egyed, Farád, Maglóca, Magyarkeresztúr, Potyond, Vadosfa, Vitnyéd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/98 Kód: NyD-21-SzF-B-18 Sorszám: 865 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Távolsági közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a térség átjárhatóságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség bizonyos települései (pl. Osli, Földsziget, Acsalag, Bogyoszló, Szilsárkány, Babót, Rábapordány, Dör) közötti úthálózat felújításra szorul. Helyzet/ adottság ▪A településközi utak rossz állapota gátolja a munkábajárást, a munkahelyek elérhetőségét. Probléma/ lehetőség ▪A településközi útszakaszok (pl. Osli, Földsziget, Acsalag, Bogyoszló, Szilsárkány, Babót, Rábapordány, Dör) felújítása, karbantartása. Megoldási javaslat ▪Az úthálózat felújításával a munkahelyek könnyebben lesznek elérhetőek és javul az életminőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 700000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága600000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/98 Kód: NyD-21-SzF-B-18 Sorszám: 865 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bogyoszló, Dör, Kapuvár, Rábapordány, Szilsárkány ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/98 Kód: NyD-21-SzF-B-19 Sorszám: 866 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Távolsági közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a térség átjárhatóságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A tájegység kerékpáros úthálózata kiépítetlen. A kerékpáros áteresztő kapacitása gyenge, ami gátolja a turizmus fejlődését. Helyzet/ adottság ▪A térségbe jönnek turisták, azonban a tájegységnek nincs áteresztő kapacitása a turistautak kiépítetlensége miatt. A meglévő úthálózat alkalmatlan erre a funkcióra. Probléma/ lehetőség ▪Kerékpáros úthálózat kiépítése tutisztikai céllal az érintett földrajzi területen annak érdekében, hogy a tájegység elérhetősége és átjárhatósága biztosított legyen ilyen közlekedési eszközzel is. Megoldási javaslat ▪A térség felértékelődik a kerékpáros turisták irányába, a látogatások száma emelkedik, a Rábaköz vonzzó célponttá válik az aktív turiszmust kedvelők számára is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/98 Kód: NyD-21-SzF-B-17 Sorszám: 864 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Távolsági közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a térség átjárhatóságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A tájegység az elmúlt évtizedben közlekedési tranzittérséggé vált, amelynek káros hatásai alól nem tudja magát mentesíteni. A 86-os számú főközlekedési út mentén Bősárkány, Csorna, Szilsárkány, Szil, Páli az észak-déli, valamint a 85. számú főközlekedési út mentén Csorna, Farád, Szárföld, Kapuvár, Vitnyéd a kelet-nyugati átmenő teher- és személyautó forgalom kényszerítő hatása alatt áll. Az egyes településeken jelentkező környezetterhelés már országos méretekben is kiemelkedő az ott élők számára (zaj, por, hang, balesetveszély). Helyzet/ adottság ▪A térségek elérhetősége turisztikai szempontból kockázatos, balesetveszélyes, a mérhetetlenül magas forgalom a befektetők idevonzásának is gátjává válik, mivel logisztikailag nem megoldott a térség közúti áteresztőképessége, az ott élők életminősége rendkívül veszélyeztetett. Probléma/ lehetőség ▪Az M86-os és 85-ös négysávos elkerülő utak kivitelezésének mihamarabbi megkezdése és befejezése egyedi nagyprojektből, kormányzati kompetenciában. Megoldási javaslat ▪A térség gazdasági felemelkedésének egyik legfontosabb záloga az elérhetőség javulása, a befektetői környezet vonzása lesz a logisztikai anomáliák kiküszöbölésével, valamint az érintett települések lakói számára jelentős életminőség javulást eredményez a projektek megvalósulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 1. prioritás - Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 39/98 Kód: NyD-21-SzF-B-17 Sorszám: 864 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bősárkány, Csorna, Farád, Kapuvár, Páli, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Veszkény, Vitnyéd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/98 Kód: NyD-21-SzF-8-01 Sorszám: 6764 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Rábaköz Magyarország egyik ismert tájegysége. A terület földrajzilag 4 kistérségen helyezkedik el. A térség lakóinak körében erős a helyi identitás. A helyi gazdaság szervezettségének megvannak az alapjai és az erőforrásai. Helyzet/ adottság ▪A tájegység belső kohézión alapuló további fejlődésének bázisa a térségre fókuszáló integrált fejlesztés, amit a HVS is kellő mértékben tud elősegíteni. Ugyanakkor hiányoznak azok a helyi felméréseken, primer kutatásokon alapuló tájegységi szintű stratégiai tanulmányok, amelyek vezérfonalat kínálnak a szereplőknek az összehangolt fejlesztéshez. Probléma/ lehetőség ▪A Rábaköz helyi stratégiáinak szekunder és primer kutatásokon alapuló kidolgozásának támogatása legalább az alábbi területeken: helyi (rábaközi) turizmusfejlesztési stratégia, a helyi gazdasági szervezettséget és a fenntartható gazdálkodást kiemelten kezelő energiakataszter elkészítése, a tájegység ökotérségi pozícionálását elősegítő öko erőforrások feltárása, a rábaközi ökotérkép elkészítése (Rábaközi Ökoprogram), a tájegység marketingstratégiájának kidolgozása az érintettek aktív bevonásával. Megoldási javaslat ▪A mindezidáig hiányzó programadó tanulmányok kitöltik azt az űrt, ami a helyi szintű (települési, kistérségi) munkák és a megyei, régiós dokumentumok, elemzések között van, és a tájegységi szereplők számára több területen is megteremti a közös jövőképet, az együttműködő cselekvési programot, lehetővé teszi az egységes felsorakozást a projekt megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok80% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40068 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/98 Kód: NyD-21-SzF-8-01 Sorszám: 6764 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/98 Kód: NyD-21-GF-5-01 Sorszám: 166 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪A térségben működő vállalkozások számarányához képestA tájegység településein a vállalkozói aktivitás eltérő és nincs vagy gyenge a vállalkozások közötti információáramlás, a legjobb gyakorlatok átvétele, a benchmarking. kevés a beadott és megnyert pályázatok száma. Helyzet/ adottság ▪Az információ hiány miatt kevesen tudnak csak pályázni és ezáltal versenyképesek maradni.Nagyobb fokú információáramlással, a legjobb gyakorlatok átvételével és szervezettséggel hatékonyabb működés lenne elérhető az aktív vállalkozások körében és növelhető lenne a versenyképesség. Probléma/ lehetőség ▪A helyi vállalkozások bevonásával pályázati információs rendszer kiépítése (IT eszközök) és információhoz való hozzájutást támogató szolgáltatások, adatbázisok létrehozásának támogatása az egyes településeken (pl. Kapuvár, Csorna, Bősárkány, Szany, Beled) működő vállalkozások számára.Információs hálózat kialakításának támogatása (online, nyomtatott hírlevelek, szakmai fórumok, klubok, tájékoztatók, stb.) a térség vállalkozásainak egyes üzletágai körében: agrárium, turizmus, kereskedelem, szolgáltatások, a térség egyes településein (Kapuvár, Csorna, Beled, Szany, Bősárkány, Mihályi, Szil) működő vállalkozások bevonásával. Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként a tájegységből beadott és nyert pályázatok számának 20-30%-os emelkedése a megvalósulást követő évtől kezdve.A legjobb gyakorlatok (best practic), a benchmarking (jót a legjobbtól) alkalmazásával, a hálózati együttműködéssel a térség vállalkozásai versenyképessége növekszik a projektek megvalósítását követő 2. évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (20%), Kiadvány készítés (50%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/98 Kód: NyD-21-GF-5-01 Sorszám: 166 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/98 Kód: NyD-21-GF-A-13 Sorszám: 169 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben működő egyes vállalkozói szegmensek (pl. kereskedelem, építőipar, gazdasági szolgáltatások) meghatározóak, azonban a fejlődésükhöz hiányos a szaktudás. Helyzet/ adottság ▪A szakismeretek hiányossága hosszú távon rontja a vállalkozások versenyképességét. Probléma/ lehetőség ▪Szakképzések támogatása a térség érintett szegmensei körében az UMVP III. tengelyének intézkedéseinek kedvezményezettjei részvételével. Megoldási javaslat ▪A képzési tevékenység megvalósulásával a vállalkozások piac- és versenyképessége erősödik, ami jótékony hatással a van a foglalkoztatásra is a rojektek végrehajtását követő 3. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/98 Kód: NyD-21-GF-A-13 Sorszám: 169 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/98 Kód: NyD-21-SzF-B-28 Sorszám: 908 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Forrásokhoz való hozzáférés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben működő vállalkozások szinte 100 %-ban a kkv szektorhoz tartozik. Beruházások, fejlesztések, projektek finanszírozásához pénzintézeti hitelekre van szükségük. Helyzet/ adottság ▪A források hiánya, illetve nem gyors elérése miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások nem képesek hosszútávon versenyképesek maradni. Probléma/ lehetőség ▪Forrásokhoz való hozzáférés támogatása a térség valamennyi településén működő mikro-, kis- és középvállalkozása számára. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások fejlesztéseihez, beruházásaihoz, projektjeihez kötődő finanszírozási nehézségek leküzdése jótékony hatást vált ki a vállalkozások piac- és versenyképességét illetően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 4. prioritás - Jeremie típusú pénzügyi eszközök

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/98 Kód: NyD-21-SzF-B-29 Sorszám: 910 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben bizonyos épületek (pl.: vadászházak, horgásztanyák) energiaellátástól elszeparáltak, magas (pl.:1900-2000) az éves napsütéses órák száma Helyzet/ adottság ▪A térség bizonyos épületeinek (pl.: majorok, hobbikertek épületei, vadászházak) energiaellátása megoldható lehet napelemekkel. Probléma/ lehetőség ▪Napelemek felszerelésének támogatása, a (pl.: Farád, Csorna-Földsziget, Csatárimajor, Szárföldi tavak, Bogyoszló) települések kedvezményezettjeinek körében. Megoldási javaslat ▪Az energiaellátással, a projektek megvalósulásával nő az egyes területeken a komfortfokozat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/98 Kód: NyD-21-SzF-B-32 Sorszám: 913 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Kapuvár, Bősárkány, Mihályi) találhatók melegvizes források. Helyzet/ adottság ▪A források vize alkalmas épületek, üvegházak, fóliák fűtésének ellátására. Probléma/ lehetőség ▪Hőszivattyús melegítőrendszerek kiépítésének támogatása új építésű ingatlanokhoz, a (pl.: Csorna, Kapuvár, Bősárkány, Mihályi) települések kedvezményezettjeinek körében Megoldási javaslat ▪Függetlenedés a hálózati energiahálózattól, a fosszilis energiahordozóktól. Környezetbarát megoldás, fenntartható módon. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/98 Kód: NyD-21-SzF-B-31 Sorszám: 912 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség bizonyos épületeinek (pl.: üvegházak, sportöltözők, fóliasátrak) nagymértékű és folyamatos melegvízellátásra van szükségük. Helyzet/ adottság ▪Bizonyos épületek (pl.: üvegházak, sportöltözők, fóliasátrak) melegvízellátása megoldható lehet napkollektorokkal. Probléma/ lehetőség ▪Napkollektorok felszerelésének támogatása, a (pl.:Csorna, Kapuvár, Beled, Mihályi, Rábapordány) települések kedvezményezettjeinek körében. Megoldási javaslat ▪Önállósodik a település a hálózati rendszerektől, energiatakarékos, környeztbarát megoldások érvényesülnek, amelyek hosszú távon fenntarthatók. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/98 Kód: NyD-21-GF-B-03 Sorszám: 147 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség gazdag folyóvízekben (Kis-Rába, Répce, Keszeg-ér), amely alkalmas törpe vízierőművek üzembe állítására a természetvédelmi érdekekkel összhangban a folyópartok menti települések (Dénesfa, Gyóró, Himod, Hövej, Beled, Sopronnémeti, Páli, Magyarkeresztúr), valamint vállalkozások bevonásával. Helyzet/ adottság ▪Ezen folyóvízek mentén lehetőség mutatkozik olyan törpe vízierőművek létesítésére, amely a környezettel összhangban a vízek hasznosítását, visszatartását teszi lehetővé (pl. áramtermelés, talajvízszint emelése, víziturizmus, horgászat, halgazdálkodás). Probléma/ lehetőség ▪Törpe vízierőművek létrehozása az érintett településeken (pl. Dénesfa, Gyóró, Himod, Hövej, Beled, Sopronnémeti, Páli, Magyarkeresztúr, Szany), a régi, még meglévő malomárkok rehabilitációja elvégzésével, újak létrehozásával. Megoldási javaslat ▪Helyi, zöldenergia előállítását teszi lehetővé úgy, hogy egyúttal vizes élőhelyeket is teremt, ami összhangban áll a természetvédelmi érdekekkel a projektek megvalósulását követő 3. évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/98 Kód: NyD-21-GF-B-03 Sorszám: 147 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Beled, Dénesfa, Gyóró, Himod, Hövej, Magyarkeresztúr, Páli, Sopronnémeti ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/98 Kód: NyD-21-SzF-B-30 Sorszám: 911 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben bizonyos épületek (pl.: kiskerti házak, vadászházak, horgásztanyák) energiaellátástól elszeparáltak, az éghajlat szeles. Helyzet/ adottság ▪Bizonyos épületek (pl.:gyümölcstárolók, házi vízellátás) energiaellátása megoldható lehet szélenergiával. Probléma/ lehetőség ▪Szélgenerátorok felszerelésének támogatása, a (pl.: Bágyogszovát, Beled-Vica, Kisfalud) települések kedvezményezettjeinek körében Megoldási javaslat ▪Az energiaellátással, a projektek megvalósulásával nő az egyes területeken a komfortfokozat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/98 Kód: NyD-21-GF-B-02 Sorszám: 146 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben van erőforrás bázisa a kisteljesítményű, elsősorban a lokális használatra termelő, a helyben keletkező, más célra fel nem használt szerves anyagot hasznosító erőművek létrehozására a tájegységben működő agrárgazdálkodók és az önkormányzatok bevonásával. Helyzet/ adottság ▪A meglévő alapanyag most nem hasznosuló melléktermék (pl. szalma, kukoricaszár, trágya), és hozzájárul a térség energiaszükségletének kiegészítésére. Probléma/ lehetőség ▪Szerves anyagot hasznosító erőmű létrehozása a térségi gazdák, vállalkozók összefogásával. Megoldási javaslat ▪A szerves anyagok ilyen módon történő felhasználása erősíti a térség belső erőforrásainak kiaknázását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret150000 EUR▪Önkormányzatok0% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/98 Kód: NyD-21-GF-B-02 Sorszám: 146 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/98 Kód: NyD-21-GF-B-01 Sorszám: 139 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Rábacsanak, Sopronnémeti, Jobaháza) található olyan terület, ahol a mezőgazdasági területek öntözése nem megoldott, a termés mennyisége és minősége nagyon változó. Helyzet/ adottság ▪Bizonyos helyeken (pl.:Csorna, Rábacsanak, Sopronnémeti, Jobaháza, illetve az egész Rábaköz) találhatók a föld alatt vízkészletek, amelyek kiemelve alkalmasak öntözésre. Probléma/ lehetőség ▪Vízhúzó szélkerekek és kutak kiépítésének támogatása, a (pl.: Csorna, Rábacsanak, Sopronnémeti, Jobaháza) települések kedvezményezettjeinek körében. Megoldási javaslat ▪A megtermelt áru mennyisége tervezhető, minősége javul és így az éghajlatváltozás kövekezményei mérsékelhetőek környezetbarát módon. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/98 Kód: NyD-21-GF-B-04 Sorszám: 153 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Biomassza hasznosítás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Vásárosfalu, Páli, Magyarkeresztúr, Szárföld, Babót, Farád, Csorna, Kapuvár, stb.) találhatók állattartó üzemek pl.: szarvasmarha, sertés, baromfi telepek. Helyzet/ adottság ▪Bizonyos állattartó üzemek (pl.: szarvasmarha, sertés, baromfi) melléktermékei (pl.: trágya) alkalmasak biogáz előállítására. Probléma/ lehetőség ▪A biogázt előállító és hőenergiává alakító üzemek létesítésének támogatása, a (pl.: Vásárosfalu, Páli, Magyarkeresztúr) települések vállalkozásainak bevonásával Megoldási javaslat ▪A térség belső erőforrásainak kihasználása jelentősen emelkedik, a gazdaságok energetikai függősége oldódik, a fenntarthatóságuk javul a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/98 Kód: NyD-21-GF-B-07 Sorszám: 156 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Biomassza hasznosítás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben bizonyos helyeken (pl.:Szany, Kapuvár, Cirák, Rábakecöl) nagy mennyiségű (pl. fafeldolgozó üzemek, bútor üzemek telephelyén) faapríték alapanyag keletkezik. Helyzet/ adottság ▪A térség bizonyos épületeinek (pl.: Kapuvár, Csorna, Bősárkány, Beled, Szany közintézményei) energiaellátása megoldható lehet fa brikettel, pellettel. Probléma/ lehetőség ▪Brikettáló, pelletáló üzem létesítésének és annak felhasználásához szükséges technológia beszerzésének támogatása, a (pl.: Kapuvár, Beled, Csorna, Szany, Bősárkány) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak bevonásával. Megoldási javaslat ▪A térség belső erőforrásai hasznosulnak, az ipari hulladék hozzájárul az olcsóbb energiatermeléshez és a foglalkoztatáshoz a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 52/98 Kód: NyD-21-GF-B-07 Sorszám: 156 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cirák, Kapuvár, Rábakecöl, Szany ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 210 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 53/98 Kód: NyD-21-GF-B-06 Sorszám: 155 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Biomassza hasznosítás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség bizonyos településeihez kötötten (Babót, Páli, Szany, Osli, Bogyoszló) nagy erdőségek találhatók, illetve vannak faipari vállalkozások (pl. Interfa Kft., KAEG Zrt. Forgácska Kft.), ahol ipari hulladék keletkezik. Helyzet/ adottság ▪A térség bizonyos épületeinek (pl.: középületek, közintézmények, vállalkozások telephelyei) energiaellátása megoldható lehet faaprítékkal Probléma/ lehetőség ▪A faapríték energetikai felhasználásához szükséges technológiák beszerzésének támogatása, a (pl.: Kapuvár, Csorna, Beled, Bősárkány, Szany) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak bevonásával Megoldási javaslat ▪A térség belső erőforrásai hasznosulnak, az ipari hulladék hozzájárul az energiatermeléshez a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 220000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 53/98 Kód: NyD-21-GF-B-06 Sorszám: 155 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Babót, Bogyoszló, Osli, Páli, Szany ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 212 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 54/98 Kód: NyD-21-GF-B-05 Sorszám: 154 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Biomassza hasznosítás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A tájegység egész területe alkalmas repce vagy kukorica termesztésére, a növényi olaj bioenergetikai felhasználásának céljából. Helyzet/ adottság ▪A térségben vannak üzemek (pl.: feldolgozóipar), amelyek hajlandók lennének növényi olaj felhasználására, de nem áll rendelkezésre megfelelő technológia. Probléma/ lehetőség ▪Növényi olajok sajtolására, és azok felhasználására alkalmas technológia beszerzésének támogatása, a (pl.: Csorna, Kapuvár, Beled, Szany,Bősárkány, Szil) települések termelő és felhasználó vállalkozásainak bevonásával. Megoldási javaslat ▪A térség energiafüggőségi helyzetének pozitív irányú elmozdulása, a térség belső erőforrásainak kiaknázásán keresztül a projektek megvalósulását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 214 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 55/98 Kód: NyD-21-SzF-A-35 Sorszám: 918 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Vizes élőhely rekonstrukció Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Térség meghatározó folyója a Rába, a Kis-Rába, és a szinte még érintetlen, felfedezetlen Répce. A Rábaköz területét keresztül-kasul erek, csatornák, kisvízfolyások hálózzák be, a kavicsbányászat során sok bányató keletkezett. Helyzet/ adottság ▪A Rábaköz kisvízfolyásait és meghatározó folyóját, a Rábát az évszázadok során szabályozták, medrüket kiegyenesítették, mellékágaikat levágták. A kis falvak közelében található kubikokat, téglavető gödröket, kézi művelésű kavicsnyerő helyeket feltöltötték, vagy a szárazabb időjárási periódus miatt önmaguktól kiszáradtak. A mélyfekvésű réteket felszántották, de jövedelmezőbb termelés azóta sem valósítható meg rajtuk. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. Szükséges a rábaközi vízfolyások szabályozott szakaszainak a rehabilitációja, a kubikok és az egyéb arra alkalmas területek vizes élőhelyekké alakítása. Régi malom duzzasztók visszaállítása. A lecsapolt, belvízmentesített területek, egykori árterületek rehabilitációja, a gyenge termőterületek vizes élőhellyé alakítása. Megoldási javaslat ▪A víz visszatartásával javul a térség talajának vízháztartása, emelkedik a lecsökkent talajvízszint. A vizes élőhelyek életteret nyújtanak az alacsonyabb és magasabb rendű élőlényeknek egyaránt, halászatilag hasznosíthatókká válnak, így kihatással lesznek a horgászturizmusra, a vízivad megtelepedésével pedig a vadászturizmusra. A régi malomárkokba épített turbinák energiát is termelhetnek, valamint öntözővizet tárolnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214A Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 215 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok40% 220000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 55/98 Kód: NyD-21-SzF-A-35 Sorszám: 918 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 216 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 56/98 Kód: NyD-21-SzF-A-34 Sorszám: 915 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Tájjellegű erdő-, vad- és halgazdálkodás fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Rábaköz még fennmaradt természeti adottságainak köszönhetően jól erdősült területnek mondható. Több helyen állnak még a tölgy- kőris-szil ligeterdők, a gyertyános-tölgyesek maradványai, az ősi magyar szakkezelést reprezentáló botoló füzesek, sarjaztatott égeresek. Néhány helyen előfordul a ritkaságnak számító tatárjuhar. Több terület Natura 2000 besorolású. Helyzet/ adottság ▪Az erdőgazdálkodók gyakran előtérbe helyezik a gyorsan növő nem őshonos fafajokat a lassan növő őshonos fafajokkal szemben, mert a lassan növő fafajok fiatalos állományai tovább vannak kitéve a nagyvad károsításának, és lassabb a megtérülésük. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. A tájképi értékek megőrzése érdekében szükséges az őshonos fafajú természetközeli erdők megőrzése, helyi védetté nyilvánítása, állapotuk javítása. Megoldási javaslat ▪Az erdők jó állapotban tartása a Rábaköz tájképi és ezáltal a turisztikai értékét fogja növelni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 218 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 57/98 Kód: NyD-21-SzF-2-06 Sorszám: 916 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Tájjellegű erdő-, vad- és halgazdálkodás fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Rábaköz híres őz, mezei nyúl és fácánállományáról, sajnálatos, hogy a fogoly egyedszáma napjainkra alacsony létszámra csökkent. A nagyvadfajok (őz, vaddisznó, gímszarvas) növekvő állományalakulást mutatnak.A Rábaközt átszelő vízfolyásokban, csatornákban, tavakban és a Fertő-Hanság Nemzeti Park akciócsoportunk területére eső vizeiben sokféle halfaj (pl. keszeg, ponty, csuka, harcsa) megtalálható. A térség tradicionális megélhetési forrása volt a halászat, pákászat, rákászat, csíkászat. Helyzet/ adottság ▪A vadállomány létszámának növekedése a vadászturizmus növekedését hozza magával. Vizeinkben teret hódítanak a nem őshonos törpeharcsa, és ezüstkárász, a tógazdasági ponty. Az őshonos halfajok egyedszáma csökkent, vagy néhány vízből teljesen eltűntek, az invazív fajok vették át helyüket. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader-jövedelemtermelő beruházás.) A vadállomány minőségmegőrzésének támogatása. (Kivéve a 27/2008 FVM rendeletben szereplő jogcímek.)Az AVOP 1.3 intézkedésben foglaltak kivételével a tógazdasági halfajták helyett őshonos halfajok telepítése az élővízekbe, mint pl. nyurga ponty, compó, arany kárász. Az ivadékevő törpeharcsa létszámának visszaszorítása. Megoldási javaslat ▪A vadállomány fejlesztése, jó minőségben tartása a tipikusan vidéki megélhetési források (vadászturizmus, vadászkutya tenyésztés) erősítését szolgálja. A halállomány védelmét, és állományfejlesztését szolgáló tevékenység eredményeképpen növekedik a vizek halállománya, nő a fogási esély, ezáltal a horgászturizmus iránti érdeklődés is pozitív elmozdulást mutat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 219 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok60% 35000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 57/98 Kód: NyD-21-SzF-2-06 Sorszám: 916 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 220 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 58/98 Kód: NyD-21-GF-A-05 Sorszám: 145 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Környezetbarát technológiák elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Rábaközben mindenhol jó termőképességű talajokat találunk, amelyek alapkőzetét alkotó kavicstakaró alatt található közép-Európa édesvízkészletének egy meghatározó része. Helyzet/ adottság ▪A termőképesség hatékonyabb kiaknázása, a jövedelmezőségre törekvés miatt intenzív mező- és erdőgazdálkodási technológiák terjedtek el. Az intenzív gazdálkodás nagy mennyiségű kemikáliát használ fel, ami a talajba mosódva rontja a vízbázis minőségét. A monokultúrákra épülő technológiák elterjedése miatt károsodik a terület diverzitása. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része." ▪Előnyben kell részesíteni a legeltető állattartással megvalósuló extenzív gyepgazdálkodást, az integrált mezőgazdálkodásra való áttérést, valamint az ültetvényszerű erdők létrehozása helyett a folyamatos erdőborítást biztosító természetközeli erdőgazdálkodást kell folytatni. (természetes felújítások, ahol lehet, szálaló üzemmód, hagyományos botoló füzesek visszaállítása) Megoldási javaslat ▪Az extezív gazdálkodási módokkal, valamint az integrált gazdálkodással csökken a környezet terhelése, javul a vízminőség. A legeltető állattartással megelőzhető a Rábaközre jellemző legelők cserjésedése, tájképének megőrzése. A természetközeli módszerekkel az erdő kép fenntartható, így a nagy vágásterületek elkerülhetők. Nő a terület vonzereje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214A Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 222 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 59/98 Kód: NyD-21-SzF-4-01 Sorszám: 867 Prioritás: Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Az öko- és biogazdálkodás elterjesztése, a tájételek, tájtermékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A Rábaköz tájegységet tágas, zöld rétek, legelők, fasorok, erdők, és szántóföldek váltakozása jellemzi.Területét tovább tagolják a tájat keresztülszelő erek, csatornák, holtágak.Több természeti terület szerepel a közösségi védelem alá tartozó Natura 2000-es területek listáján. Helyzet/ adottság ▪A térségben a jól gépesíthető, intenzív technológiákra alapozó takarmánynövények termesztése terjedt el, pedig a Rábaköz természeti és környezeti adottságai, földrajzi elhelyezkedése lehetővé tennék a munkaigényesebb termékek termelését. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges az öko- és biogazdálkodást népszerűsítő rendezvények létrehozása, az ilyen módszerekkel megtermelt egészséges élelmiszerek piacra jutásának elősegítése. Megoldási javaslat ▪Az öko- és biogazdálkodás környezetre gyakorolt hatása közismerten jobb a nagyüzemi módszereknél, ugyanakkor nő a foglalkoztatottság és helyben termelt egészséges élelmiszer kerülne a rábaközi emberek asztalára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (50%), Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 223 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 59/98 Kód: NyD-21-SzF-4-01 Sorszám: 867 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 224 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 60/98 Kód: NyD-21-GF-A-19 Sorszám: 179 Prioritás: Helyi mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: A helyi mikrovállalkozások technológiai fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben a különböző üzletágakban működő vállalkozások (3100 db) döntő részben a legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások körébe tartoznak. A piac- és foglalkoztatás-képességük fejlesztéséhez hiányzik a saját tőke. Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány miatt nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival, illetve a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulásuk nem stabil. Probléma/ lehetőség ▪A mikrovállalkozások új, minőségjavító technológiák (pl.: gépek, eszközök, berendezések) beszerzésének, korszerű telephelyek kialakításának, bővítésének támogatása a térség valamennyi érintett településén, szektorsemleges módon. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások megerősödése, technológiai korszerűsítése erősíti a térség mikrovállalkozásainak piac- és versenyképességét, a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk emelkedik a projektek megvalósulását követő 2. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 226 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 61/98 Kód: NyD-21-GF-A-21 Sorszám: 2233 Prioritás: Helyi mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: A helyi mikrovállalkozások technológiai fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség hátrányos helyzetű településein (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca) a különböző üzletágakban működő vállalkozások a mikrovállalkozások körébe tartoznak. A piac- és foglalkoztatás-képességük fejlesztéséhez hiányzik a saját tőke. Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány miatt nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival, illetve a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulásuk nem stabil. Probléma/ lehetőség ▪A mikrovállalkozások új, minőségjavító technológiák (pl.: gépek, eszközök, berendezések) beszerzésének, korszerű telephelyek kialakításának, bővítésének támogatása a hátrányos helyzetű településeken (Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Maglóca), szektorsemleges módon. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások megerősödése, technológiai korszerűsítése erősíti a hátrányos helyzetű települések mikrovállalkozásainak piac- és versenyképességét, a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk emelkedik a projektek megvalósulását követő 2. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 227 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% 140000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 61/98 Kód: NyD-21-GF-A-21 Sorszám: 2233 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Maglóca, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Vadosfa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 228 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 62/98 Kód: NyD-21-GF-A-17 Sorszám: 177 Prioritás: Helyi mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: A helyi mikrovállalkozások minőségbiztosításának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben működnek különféle sikeres mikrovállalkozások (pl.: feldolgozóipar, szolgáltatások), amelyek tőkehiányban szenvednek. Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány miatt nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. Probléma/ lehetőség ▪A minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése a feldolgozóipar, szolgáltatói szektor vállalkozásai körében. Megoldási javaslat ▪A minőségbiztosítás, a környezetirányítási rendszer, a szabvány bezetése révén a mikrovállalkozások versenyképessége és beszállítói potenciálja jelentősen emelkedik a projektek megvalósulását követő első évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 230 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 63/98 Kód: NyD-21-GF-A-18 Sorszám: 178 Prioritás: Helyi mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új mikrovállalkozások indításának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség kistelepülésein a vállalkozói aktivitás átlag alatti. A foglalkoztatottság erősítése érdekében az önfoglalkoztató vállalkozások indítását erősíteni szükséges. Helyzet/ adottság ▪Az önfoglalkoztató vállalkozások indításával csökkenthető a munkanélküliség, illetve az inaktívak aránya, továbbá a vállalkozói kedv erősítésével a térség versenyképessége növekszik. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozást indítani szándékozó magánszemélyek támogatása a vállalkozásvezetéshez, az üzleti tervezéshez szükséges ismeretek növelésével, készségek kialakításával. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások számának emelkedése és ez által a tájegység foglalkoztatottsági szerkezetének pozitív átalakulása várható a projektek megvalósulását követő 2. évtől kezdődőden. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 232 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 64/98 Kód: NyD-21-GF-A-09 Sorszám: 152 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: A tej-, hús és baromfi helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség számos településén (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) nagy mennyiségben állítanak elő vágóállatokat (pl.: sertés, vágómarha, baromfi), a feldolgozás nagy része máshol (pl.: Pápa, Jánossomorja, Győr) történik Helyzet/ adottság ▪A helyi baromfi és vágóállat minősége kiváló, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg a húsfeldolgozás, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a élelmiszereket Probléma/ lehetőség ▪Húsfeldolgozó-üzem létesítésének támogatása a térség állattenyésztőinek hálózatával, a meglévő és újonnan létrejövő vágóhidak közreműködésével. Megoldási javaslat ▪A termelői összefogással létrejövő feldolgozókapacitások jelentős mértékben növelhetik az agrárium megtartóképességét, ami új munkahelyekben, a termelők gazdálkodásának stabilizálásában jelenne meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 234 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 65/98 Kód: NyD-21-GF-A-20 Sorszám: 183 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: A tej-, hús és baromfi helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség számos településén (pl.: Csorna, Bősárkány, Farád, Acsalag, Dör, Rábapordány, Egyed, Rábacsanak, Szany, Szil, Kapuvár, Vásárosfalu, Veszkény, stb.) a tehenészetek változó (napi 300 - 15000 liter ) mennyiségben állítanak elő tejet. A feldolgozás részben a térségen kívül ( Mosonmagyaróvárott, Répcelakon), az ottani tejfeldolgozók által történik. Helyzet/ adottság ▪A helyileg előállított tej minősége kiváló, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg a tejfeldolgozás, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a tejtermékeket. Probléma/ lehetőség ▪Tejfeldolgozó-üzem létesítésének, a meglévők korszerűsítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A korszerűsített illetve újólag létesített tejfeldolgozó/k/ stabil hátteret biztosítanak a térségi hálózat tagjai által megtermelt tej, nagyobb hozzáadott értékkel történő értékesítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 236 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 66/98 Kód: NyD-21-GF-A-08 Sorszám: 151 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: A tej-, hús és baromfi helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség szinte valamennyi településén (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) foglalkoznak bizonyos vágóállatok (pl.: sertés, hízómarha, baromfi) előállításával, a vágás nagy része a térségen kívüli (pl.: Jánossomorja, Győr, Pápa, stb ), vágóhidakon történik. Helyzet/ adottság ▪A helyi baromfi és vágóállat minősége kiváló, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg a vágóhíd üzemeltetés, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni az élelmiszereket Probléma/ lehetőség ▪Vágóhíd létesítésének támogatása a térségi települések állattenyésztőinek hálózatával Megoldási javaslat ▪A vágóhidak létesítésével a térségben előállított vágóállatok nagyobb hozzáadott értékkel értékesíthetők, hozzájárulva ezzel az agrárium eltartóképességének fenntartásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 238 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 67/98 Kód: NyD-21-GF-B-13 Sorszám: 162 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású tej- és húskészítmények értékesítésének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) sokan (pl.: Mészáros-hús, Kapusprint Kft.) állítanak elő különféle húskészítményeket (pl.: töltelékáru, füstöltáru, konyhakész húsok, stb.) házilag, a helyi felvevő piac szűk Helyzet/ adottság ▪A helyi készítésű húskészítmények (pl.: töltelékárú, füstöltárú, konyhakész húsok, stb.) minősége kiváló, ugyanakkor az értékesítés a szűk helyi piac miatt nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪Helyi készítésű termékeket árusító üzlet létesítésének támogatása valamely közeli városban (pl.: Kapuvár, Sopron, Csorna, Pápa, Szombathely, stb.), a települések (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) termelőinek hálózatával. Megoldási javaslat ▪Az értékesítőhely javítja az értékesítés biztonságát, közvetlen kapcsolatot biztosít a feldolgozó és a fogyasztó között. Munkahelybővítést eredményezve javítja a foglalkoztatási helyzetet a projektek megvalósulását követő második évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 240 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 68/98 Kód: NyD-21-GF-B-11 Sorszám: 160 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású tej- és húskészítmények értékesítésének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csermajor, Kapuvár, Veszkény,stb.) sokan állítanak elő különféle tejtermékeket (pl.: sajt, túró, tejföl, homogenizált tej, stb.) házilag, a helyi felvevő piac szűk. Helyzet/ adottság ▪A helyi készítésű tejtermékek (pl.: sajt, túró tejföl, egyéb tejkészítmények, ) minősége kiváló, ugyanakkor az értékesítés a szűk helyi piac miatt nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪Helyi készítésű termékeket árusító üzlet létesítésének támogatása valamely közeli városban (pl.: Kapuvár, Csorna, Sopron, stb), a térségi települések termelőinek hálózatával. Megoldási javaslat ▪A térségben előállított tejtermékek értékesítési biztonsága nő. Az értékesítési tevékenység munkalehetőséget teremt, nő az agrárium eltartóképessége, jövedelmezősége a megvalósítást követő második, harmadik évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 242 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 69/98 Kód: NyD-21-SzF-5-02 Sorszám: 903 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású tej- és húskészítmények értékesítésének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség számos településén foglalkoznak különböző feldolgozottsági szintű, különféle csomagolású tejtermék és húskészítmény előállítással. Bizonyos településeken nagy mennyiségben termelnek különféle zöldség és gyümölcsfajtákat, állítanak elő ezekből különböző feldolgozottsági szintű termékeket. Helyzet/ adottság ▪A helyben előállított tej, hús, zöldség, gyümölcs és ezek készítményei minősége kiváló ugyanakkor a termelés gyakran elaprózódott, az előállítási mód egyedi, nem standardizált, a termelők szervezettség hiányában egymással versenyeznek. Probléma/ lehetőség ▪Egységes megjelenés támogatása (pl. rábaközi márkanév és logo) a térség piacain való megjelenéshez, hálózatok létrehozásának támogatása a tudás megosztásának, a minőség standardizálásának illetve egységes marketingstratégia, tájegységi védjegyek kidolgozásának céljából. Megoldási javaslat ▪Egységes marketing stratégiával, a kialakuló hálózatokon belüli tudásmegosztással, tájegységi arculat kialakításával növelhető az értékesítés biztonsága, a termelés és a feldolgozás jövedelmezősége, a rábaközi termékek ismertsége, a térség megtartó ereje a helyi gazdák körében. Az egységes minőségű termékek tájtermékként való megjelenése lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztók beazonosítható, a tájegységben előállított termékek fogyasztásának irányába legyenek orientálhatók. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 243 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 69/98 Kód: NyD-21-SzF-5-02 Sorszám: 903 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 244 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 70/98 Kód: NyD-21-GF-B-12 Sorszám: 161 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású tej- és húskészítmények értékesítésének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) sokan (pl.: Mészáros-hús, Kapusprint Kft) állítanak elő különféle húskészítményeket (pl.: töltelékárú, füstöltárű, konyhakész húsok, stb) házilag, az értékesítés esetleges Helyzet/ adottság ▪A helyi készítésű húskészítmények (pl.: töltelékárú, füstöltárú) minősége kiváló, ugyanakkor az értékesítés a környező a térség településein szervezett szállítás hiányában esetleges Probléma/ lehetőség ▪Helyi előállítású termékeket értékesítő kisteherautó beszerzésének támogatása a (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) települések termelőinek hálózatával, a térség településein történő értékesítés céljából Megoldási javaslat ▪A kisteherautó beszerzésével javul a termékek értékesítének biztonsága, jövedelmezősége. Az értékesítő/gépjárművezető foglalkoztatásával csökken a munkanélküliek száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 246 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 71/98 Kód: NyD-21-GF-B-10 Sorszám: 159 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású tej- és húskészítmények értékesítésének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség bizonyos településein (pl.:Csermajor, Kapuvár, Veszkény, stb.) sokan állítanak elő különféle tejtermékeket (pl.: sajt, túró, egyéb tejtermék, stb) házilag, az értékesítés esetleges Helyzet/ adottság ▪A helyi készítésű tejtermékek (pl. sajt, túró) minősége kiváló, ugyanakkor az értékesítés a környező a térség településein szervezett szállítás hiányában esetleges. Probléma/ lehetőség ▪Helyi előállítású termékeket értékesítő kisteherautó beszerzésének támogatása, a (pl.: Csermajor, Kapuvár, Veszkény, stb) települések termelőinek hálózatával, a térség településein történő értékesítés céljából Megoldási javaslat ▪Nő a térségben előállított tejtermékek értékesítésének biztonsága. Az értékesítési tevékenység munkahelyet teremt, nő az agrárium eltratóképessége, jövedelmezősége a projektek megvalósulását követő második évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 248 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 72/98 Kód: NyD-21-GF-A-03 Sorszám: 143 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi tej-, hús- és baromfi termelés minőségének javítása és standardizálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Rábapordány, Szil, Szany, Veszkény, Vásárosfalu, stb) a tehenészetek nagy mennyiségben (pl.: 3000-15000 liter) állítanak elő tejet. Helyzet/ adottság ▪Modern technológia hiányában a termelt tej mennyisége és minősége bizonytalan, ez nehezíti az értékesítést. Ugyanakkor a helyi termelők által a gazdasági alap meg van az ágazat fejlesztésére Probléma/ lehetőség ▪A tejtermelést ellenőrző és irányító informatikai technológia bevezetésének támogatása, a (pl.: Csorna, Bősárkány, Rábapordány, Szil, Szany, Veszkény, Vásárosfalu, stb) települések gazdáinak körében Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósítását követő évtől a minőségjavító technológiák beszerzésének eredményeként javul a vállalkozások által előállított termékek, nyújtott szolgáltatások színvonala, hozzájárulva ezzel a fenntarthatóság követelményének biztosításához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 250 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 73/98 Kód: NyD-21-GF-A-04 Sorszám: 144 Prioritás: Helyi tej-, hús és baromfi ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi tej-, hús- és baromfi termelés minőségének javítása és standardizálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) nagy mennyiségben (pl.: 1000-10000 db) tenyésztenek bizonyos vágóállatokat (pl.: sertés, hízómarha, baromfi). Helyzet/ adottság ▪Modern technológia hiányában az előállított vágóállatok mennyisége és minősége bizonytalan, ez nehezíti az értékesítést. Ugyanakkor a helyi termelők által a gazdasági alap meg van az ágazat fejlesztésére Probléma/ lehetőség ▪A vágóállat-termelést ellenőrző és irányító informatikai technológia bevezetésének támogatása, a (pl.: Bősárkány, Csorna, Szany, Szil, Kapuvár, Rábapordány, stb.) települések termelőinek hálózatával Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósulásával a minőségjavító technológiák beszerzésének eredményeként javul a vállalkozások által előállított termékek minősége, hozzájárulva ezzel a fenntarthatóság követelményének biztosításához. A projekt eredményei a végrehajtást követő első évtől mérhetővé válnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 252 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 74/98 Kód: NyD-21-GF-A-07 Sorszám: 150 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Zöldségek és gyümölcsök helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Szilsárkány, Sopronnémeti, Mihályi) nagy mennyiségben különféle gyümölcsfajtákat (pl.: ribizli, alma) termelnek szeszelőállításhoz, a feldolgozás nagy része máshol (pl.: Kecskemét), a (pl.: szeszfőzde) által történik Helyzet/ adottság ▪A helyileg termelt gyümölcsök kiváló minőségűek, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg a szeszlepárlás, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a gyümölcsleveket Probléma/ lehetőség ▪Szeszlepárló üzem létesítésének támogatása termelői hálózattal, a (pl.: Csorna, Szilsárkány, Sopronnémeti, Mihály) települések gazdáinak körében. Megoldási javaslat ▪Szeszlepárló üzem létesítésével a különféle gyümölcsfajták (pl.: ribizli, alma) könnyebben, nagyobb haszonnal lesznek értékesíthetők. A helyben létesített szeszlepárló üzem munkahelyeket teremt, a helyi gazdák (pl.: Csorna, Szilsárkány, Bősárkány, Szil, Sopronnémeti, Mihályi) értékesítési biztonsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 253 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 330000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások25% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 74/98 Kód: NyD-21-GF-A-07 Sorszám: 150 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Beled, Bősárkány, Csorna, Kapuvár, Szany ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 254 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 75/98 Kód: NyD-21-GF-A-06 Sorszám: 149 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Zöldségek és gyümölcsök helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány ) nagy mennyiségben (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, stb.) különféle gyümölcs-, zöldségfajtákat termelnek, a feldolgozás nagy része máshol (pl.: Dunakiliti, Koroncó, Karcag, stb.), a konzervgyárak és hűtőházak által történik. Helyzet/ adottság ▪A helyileg termelt gyümölcsök és zöldségek kiváló minőségűek, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg a konzervipari, hűtőipari feldolgozás, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni azokat. Probléma/ lehetőség ▪Konzervipari, hűtőipari üzem létesítésének támogatása termelői hálózaton keresztül, a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) települések gazdáinak körében Megoldási javaslat ▪A feldolgozottsági szint növelésével (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, stb.) a különféle gyümölcs-, zöldségfajták könnyebben, nagyobb haszonnal lesznek értékesíthetők. A helyben létesített konzervipari, hűtőipari üzem munkahelyeket teremt, a helyi gazdák (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) értékesítési biztonsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 256 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 76/98 Kód: NyD-21-GF-2-01 Sorszám: 148 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Zöldségek és gyümölcsök helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Farád, Szilsárkány, Mihályi ) nagy mennyiségben (pl.: ribizli, alma, cékla,) különféle gyümölcs-, zöldségfajtákat termelnek, gyümölcs-, zöldséglének és sűrítménynek, a feldolgozás nagy része máshol (pl.: Budapest, külföld.), a (pl.: Rauch, Grünevald, stb.) történik Helyzet/ adottság ▪A helyileg termelt gyümölcsök zöldségek kiváló minőségűek, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg a gyümölcslé és sűrítmény előállítás, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a gyümölcsöket Probléma/ lehetőség ▪Gyümölcslé, sűrítmény előállító üzem létesítésének és tradicionális receptek felkutatásának támogatása termelői hálózattal, a (pl.: Csorna, Szilsárkány, Bősárkány, Szil, Sopronnémeti, Mihályi) települések gazdáinak körében, az UMVP I-es tengelyből támogatható jogcímek kivételével. Megoldási javaslat ▪Gyümölcslé, sűrítmény előállító üzem létesítésével a különféle gyümölcs-, zöldségfajták (pl.: ribizli, alma, cékla) könnyebben, nagyobb haszonnal lesznek értékesíthetők. A helyben létesített gyümölcslé, sűrítmény előállító üzem munkahelyeket teremt, a helyi gazdák (pl.: Csorna, Szilsárkány, Bősárkány, Szil, Sopronnémeti, Mihályi) értékesítési biztonsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 258 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 77/98 Kód: NyD-21-GF-B-09 Sorszám: 158 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású zöldség- és gyümölcskészítmények értékesítésének növelése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány ) nagy mennyiségben (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika, uborka) különféle gyümölcs-, zöldségfajtákat termelnek, ezekből helyileg különféle csomagolású és feldolgozottsági szintű termékeket állítanak elő, (pl.: gyümölcslevek, savanyú káposzta, hálós vöröshagyma, friss értékesítés, befőttek), a helyi felvevő piac szűk. Helyzet/ adottság ▪A helyi zöldség, gyümölcs valamint ezek készítményei (pl.: frissen szedett áru, egységcsomagok, gyümölcslevek, befőttek) minősége kiváló, ugyanakkor az értékesítésük a szűk helyi piac miatt nehézkes Probléma/ lehetőség ▪"A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része." ▪Rábaközi termelésű és készítésű termékeket árusító üzlet létesítésének támogatása a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) települések termelői hálózatával valamely közeli városban (pl.: Csorna, Kapuvár, Győr, Sopron, Pápa, Szombathely. Megoldási javaslat ▪Rábaközi termelésű zöldség, gyümölcsöt és az ezekből készített termékeket árusító üzlet létesítésével (pl.: Csorna, Kapuvár, Győr, Sopron, Pápa, Szombathely) növelhető az értékesítés biztonsága, a termelés, a feldolgozás jövedelmezősége, a rábaközi termékek ismertsége, a térség megtartó ereje a helyi gazdák (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) körében a projektek megvalósulását követő második évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 259 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok0% 220000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások25% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 77/98 Kód: NyD-21-GF-B-09 Sorszám: 158 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 260 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 78/98 Kód: NyD-21-GF-B-08 Sorszám: 157 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi feldolgozású zöldség- és gyümölcskészítmények értékesítésének növelése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) nagy mennyiségben (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika, uborka.) különféle gyümölcs-, zöldségfajtákat termelnek, ezekből helyileg különféle csomagolású és feldolgozottsági szintű termékeket állítanak elő, az értékesítés esetleges Helyzet/ adottság ▪A helyi zöldség, gyümölcs valamint ezek készítményei (pl.: frissen szedett áru, egységcsomagok, gyümölcslevek, befőttek) minősége kiváló, ugyanakkor az értékesítésük a környező településeken (pl.: Csorna, Kapuvár, Szany, Beled, Bősárkány) szervezett szállítás hiányában esetleges Probléma/ lehetőség ▪Rábaközi előállítású termékeket értékesítő kisteherautó beszerzésének támogatása a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) települések termelői hálózatával, a környező településeken (pl.: a Rábaköz összes települése) történő értékesítés céljából Megoldási javaslat ▪Kisteherautó beszerzésével a megtermelt és a feldolgozott zöldségek, gyümölcsök az egész térség lakosainak a számára elérhetővé válnak, ezáltal növelhető a helyi termékek fogyasztásának aránya a Rábaközben élők körében. Ennek következtében növelhető az értékesítés biztonsága a termelés és a feldolgozás jövedelmezősége, a térség megtartó ereje a helyi gazdák (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) körében a projektek megvalósulását követő első évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 262 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 79/98 Kód: NyD-21-GF-1-01 Sorszám: 174 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi zöldség- és gyümölcstermelés minőségének javítása és standardizálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány ) nagy mennyiségben (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika) különféle gyümölcs-, zöldségfajtákat termelnek, a helyi éghajlat következtében a termesztés növényvédelmi kockázata magas. Helyzet/ adottság ▪A helyi éghajlat növényvédelmi kockázata miatt bizonyos gyümölcs-, zöldségfajták (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika, uborka) mennyisége és minősége bizonytalan. A megelőzésen alapuló növényvédelem - növényvédelmi előrejelző rendszer hiánya miatt - alkalmazása nem lehetséges. Ugyanakkor a helyi termelők által a gazdasági alap meg van az ágazat fejlesztésére. Probléma/ lehetőség ▪Növényvédelmi előrejelző rendszer kiépítésének támogatása termelői hálózaton (nem TÉSZ) keresztül, a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány, stb.) települések gazdáinak körében. Megoldási javaslat ▪Az előrejelzésre alapozott növényvédelem megvalósításával, csökken a felhasznált növényvédő szer mennyisége ezáltal a környezet terhelése, a megtermelt áruban a növényvédő szer maradék jóval a határértékek alatt lesz tartható, a termelési költségek - a kevesebb input anyag felhasználás következtében - csökkennek, versenyképesebb lesz a megtermelt áru (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány, stb.) települések gazdáinak körében. A növényvédelmi előrejelző rendszer működése felgyorsítja a biotermelésre való átállást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 263 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR▪Önkormányzatok0% 140000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 79/98 Kód: NyD-21-GF-1-01 Sorszám: 174 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 264 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 80/98 Kód: NyD-21-GF-A-02 Sorszám: 142 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi zöldség- és gyümölcstermelés minőségének javítása és standardizálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza) nagy mennyiségben különféle zöldségfajtákat (pl.: paprika, korai káposzta, uborka) termelnek, a helyi éghajlat nem optimális a termeléshez Helyzet/ adottság ▪A helyi éghajlat miatt bizonyos zöldségfajták (pl.: paprika, korai káposzta, kigyóuborka) mennyisége és minősége bizonytalan, ez nehezíti az értékesítést. Ugyanakkor a helyi termelők által a gazdasági alap meg van az ágazat fejlesztésére. Probléma/ lehetőség ▪Üvegházak és sátrak létesítésének támogatása termelői hálózattal, a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza) települések gazdáinak körében Megoldási javaslat ▪Üvegházak és sátrak létesítésével a zöldségek (pl.: paprika, korai káposzta, kigyouborka) termesztésének koraisága növelhető ezáltal a gazdák (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza) hosszabb időszakon keresztül tudják biztosítani a piacok ellátását, növekedik a termesztés jövedelmezősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 265 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok0% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások35% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 80/98 Kód: NyD-21-GF-A-02 Sorszám: 142 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Bősárkány, Csorna, Szil, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 266 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 81/98 Kód: NyD-21-GF-A-01 Sorszám: 141 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazatok fejlesztése Intézkedés: Helyi zöldség- és gyümölcstermelés minőségének javítása és standardizálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza ) nagy mennyiségben (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika) különféle gyümölcs-, zöldségfajtákat termelnek, a területet gyakran sújtja szárazság. Helyzet/ adottság ▪A gyakori szárazságok miatt bizonyos gyümölcs-, zöldségfajták (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika) mennyisége és minősége bizonytalan, ez nehezíti az értékesítést. Ugyanakkor a helyi termelők által a gazdasági alap meg van az ágazat fejlesztésére Probléma/ lehetőség ▪Öntözőrendszerek kiépítésének támogatása termelői hálózattal, a (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) települések gazdáinak körében Megoldási javaslat ▪Öntözőrendszerek kiépítésével csökkenthető a gyümölcs-, zöldségfajták (pl.: ribizli, alma, vöröshagyma, káposzta, paprika) termelési kockázata, javítható minőségük, mennyiségük tervezhetőbbé válik. Ennek következtében nő az értékesítés biztonsága (pl.: Csorna, Bősárkány, Szil, Acsalag, Zsebeháza, Szilsárkány) települések gazdáinak körében Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 267 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok0% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások35% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 81/98 Kód: NyD-21-GF-A-01 Sorszám: 141 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Bősárkány, Csorna, Szil, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 268 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 82/98 Kód: NyD-21-SzF-A-23 Sorszám: 878 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein (pl. Edve, Csorna, Kapuvár, Mihályi, Beled, Szil, Páli, Bogyoszló, stb) sok olyan épített örökség (templomok, parasztházak, gazdasági épületek, keresztek, szobrok) található, amelyeknek állaga igen romló. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek megőrzése, annak kulturális értéke miatt fontos - javítva a településképet. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része. Az épületek, szobrok, keresztek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok támogatása, a (pl.: Edve, Csorna, Kapuvár, Mihályi, Beled, Szil, Páli, Bogyoszló, Szany, stb) települések körében. Megoldási javaslat ▪Az épített örökségekre fókuszáló beruházások, felújítások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítésével egy egységes koncepció által történik meg az értékmegőrzés, a települések arculata mellett a turisztikai versenyképesség is összehangoltan valósul meg a projektek végrehajtását követően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 270 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 83/98 Kód: NyD-21-SzF-4-02 Sorszám: 879 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein (pl. Edve, Csorna, Kapuvár, Mihályi, Beled, Szil, Bogyoszló, stb) sok olyan épített örökség található, amelyeknek állaga igen romló (pl.:templomok, parasztházak, gazdasági épületek) Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek látogatottságának és kihasználtságának növelése, annak kulturális értéke miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪Rendezvények, előadások, koncertek támogatása az épületekben, a (pl. Edve, Csorna, Kapuvár, Mihályi, Beled, Szil, Bogyoszló) települések körében. Megoldási javaslat ▪Az épített örökségek értékmegőrzésével azok funkciója bővül (pl. rendezvényszervezés, programok, kulturális, művészeti események, kiállítótér), kihasználtságuk javul és a települések vonzerejét ezáltal növeli a projektek megvalósulásátá követő étvől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 271 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 83/98 Kód: NyD-21-SzF-4-02 Sorszám: 879 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 272 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 84/98 Kód: NyD-21-SzF-7-05 Sorszám: 880 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A tájegység szinte valamennyi településén működik helyi kulturális, művészeti csoport (pl. Kapuvár, Csorna, Szany, Szil, Beled, Páli, Vág, stb.), azonban a helyi értékek, a helyi identitás fiatalok irányába történő átörökítése erősítésre szorul, ilyen módon is hozzájárulva a tájegységi elkötelezettséghez, és a térségben maradáshoz. Helyzet/ adottság ▪A helyi kulturális értékek ápolásával erősíthető a lokális (rábaközi) identitás, amely hozájárul a térségi elkötelezettséghez és hosszútávon csökkentheti az elvándorlást. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader Rendezvény.) A helyi kultúrát feldolgozó előadások, táncházak, koncertek, kézműves foglalkozások támogatása, a (pl.: Szany, Szil, Vág, Beled, Páli, stb.) települések körében a lakosság minél szélesebb körének bevonásával. Megoldási javaslat ▪A megvalósulással megőrződnek a helyi értékek, átörökíthtővé válik a tájegységben felhalmozott tudás, erősödik a helyi kötődés, csökkenik a fiatalok elvándorlási kedve a projektek megvalósulását követő 3. évtől keződően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 273 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok100% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 84/98 Kód: NyD-21-SzF-7-05 Sorszám: 880 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 274 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 85/98 Kód: NyD-21-SzF-7-06 Sorszám: 881 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A tájegység több településén (pl. Dör, Bősárkány, Bogyoszló, Csorna, Kapuvár, Beled, Hövej, Páli, Rábakecöl, stb.) megvannak a tradicionális kézművesek, népi kismesterségek (pl. fazekas, gyékény, fafaragás, kékfestés, hímzés, csipkekészítés, kosárfonás, tájételek: perec, méz, stb.), amelyek kihalóban vannak az azt művelők elöregedése miatt. Ugyanakkor a fiatalok körében elvándorlás tapasztalható. Helyzet/ adottság ▪A hagyományos mesterségek ápolásával erősíthető a lokális (rábaközi) identitás, amely hozájárul a térségi elkötelezettséghez és hosszútávon csökkentheti az elvándorlást. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 158, 160, 162, 164, 165, 873, 874, 875, 878, 881, 894 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader-szakmai, egyéb együttműködés.) A Rábaköz néprajzi lenyomatát jelentő kézművesség, a népi kismesterségek, mint helyi értékek ápolásának, a kismesterségek továbbörökítésének támogatásával a tájegységi identitás erősíthető, illetve a tájegységi arculat fejleszthető. Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként biztosítottá válik a tájegységre jellemző kézműves, kismesterségbeli identitás, a fiatalok bevonása erősödik, az abban részt vevők hálózatosodása következtében a termékek verseny- és piacképesebbé válnak a megvalósulást követő 2. évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 275 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 85/98 Kód: NyD-21-SzF-7-06 Sorszám: 881 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 276 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 86/98 Kód: NyD-21-SzF-7-09 Sorszám: 914 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben találhatók olyan természeti örökségek (pl.: Páli tölgyes, Bágyogszováti füzesek, Dénesfai legelőerdő, Osli csikoséger, Földszigeti Madárvárta, Bogyoszlói Tölöserdő, Bősárkányi Nyirkai hany, Rába folyó völgye, Répcementi mocsárrétek, Barbacsi-tó), amelyek fennmaradása veszélyeztetett. Helyzet/ adottság ▪A természeti örökségek fennmaradása annak természeti értéke, a tájegység biodiverzitása miatt fontos. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader-szakmai, egyéb együttműködés.) Legalább helyi szintű védettség biztosításának, és a területek ellenőrzésének, védelmének, a tájelemek javításának támogatása, a (pl.: Bágyogszovát, Páli, Bogyoszló, Osli, Dénesfa, Földsziget, Bősárkány, Barbacs) települések körében Megoldási javaslat ▪A projektek végrehajtásával megvalósul a tájegységre jellemző természeti értékek fenntartható megőrzése. A helyi védettség nyomán ezek az élőhelyek fennmaradásukkal továbbra is meghatározzák a Rábaköz tájképét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 278 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 87/98 Kód: NyD-21-SzF-A-33 Sorszám: 909 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség bizonyos településeihez kötötten (pl.: Rábakecöl, Edve, Páli, Vág,, Szany) nagy erdőségek találhatók. Helyzet/ adottság ▪Az erdők helyet adhatnak a biodiverzitás növelésének. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. Speciális élőhelyek, tisztások kialakításának támogatása az erdőkben a biodiverzitás növelésének céljából, a (pl.: Rábakecöl, Edve, Vág, Páli, Szany) települések körében. Megoldási javaslat ▪A megvalósítás eredményeként az érintett térségek biodiverzitása erősödik a projektek végrehajtását követő 4 évtől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 279 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok30% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 87/98 Kód: NyD-21-SzF-A-33 Sorszám: 909 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 280 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 88/98 Kód: NyD-21-SzF-3-01 Sorszám: 870 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Rábaköz számára a turizmus az egyik nagy lehetőség a térség eltartó képességének növelésére. Társadalmi lelkületéből adódóan rendkívül erősek a művészeti, kulturális hagyományok, gazdag történelmi, helytörténeti, néprajzi hagyományokban. ▪A térség bizonyos településein nagy mennyiségben termelnek különböző gyümölcs-, zöldségfajtákat, vállalkozások működnek különböző üzletágakban környezettudatosság nélkül.A térség hátrányos helyzetű települései ökoorientált táji-, természeti adottságokkal rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A tájegység turisztikai kihasználtságához nincs meg a kellő vállalkozói attitűd. ▪A művészeti, kulturális oktatás nem lefedett a térség egészében, emiatt hátrányt szenvednek települések a tájegységre jellemző hagyományok megőrzésében, átörökítésében. ▪A megtermelt gyümölcs-, zöldségfajták típusa és mennyisége a szervezetlen termelés miatt esetleges, ami nehezíti az értékesítést. A környezettudatos gazdálkodásra lenne igény, de a megfelelő szervezettség és szakmai tudás nem áll rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪A szolgáltatói (szálláshely, agroturizmus, vendéglátói, eseményszervezői), művészeti, kulturális, helytörténeti tevékenységek végzéséhez szükséges képzések támogatása, a Rábaköz egész területén. Termelői hálózat (nem TÉSZ) létrehozásának, továbbfejlesztésének támogatása, a termelés megszervezésének, a tudás megosztásának céljából. Környezettudatosságra ösztönző vállalkozói kódex és szövetség létrehozásának, illetve képzések tartásának támogatása. Megoldási javaslat ▪A vállalkozói attitűddel a szolgáltatók száma emelkedik, a meglévő szolgáltatások színvonala nő a projektek megvalósulását követő 2. évtől. A hálózati és oktatás módszertani együttműködések hatására a térségre jellemző művészeti, kulturális, helytörténeti képzési programok jönnek létre, melyek erősítik a szülőföldhöz való kötődést és megvalósulnak a bevezetést követő 3. év végéig. Előtérbe kerül a környezettudatos gazdálkodás. A piaci igényekhez, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó fajták kerülnek termesztésbe, ezáltal a megtermelt áru minősége megbízhatóbbá, mennyisége tervezhetőbbé válik, ennek következtében nő az értékesítés biztonsága. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbérlés (10%), Oktatási segédanyagok (20%), Terembérlet (10%), Képzés/Oktatás (40%), Marketing tevékenység (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 281 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 140000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 88/98 Kód: NyD-21-SzF-3-01 Sorszám: 870 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 282 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 89/98 Kód: NyD-21-SzF-7-02 Sorszám: 869 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség egész területe (a Rábaköz Akciócsoport 44 települése) ökoorientált táji-természeti adottságokkal rendelkezik. A Rába völgye és a Hanság ölelésében elterülő Rábaköz számos ökológiai értékkel bír: pl.: erdők, vízes élőhelyek, legelők, gyümölcsösök, minősített ökológiai gazdálkodók földterületei, stb., ugyanakkor a környezettudatos magatartásmód és gondolkodás nem megy át a mindennapokba. Helyzet/ adottság ▪A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet, és a környezettudatosság erősítésével a környezetbarát- és biotermékek iránt is növelhető lehet a kereslet, amiben a tájegységnek egyébként nagy potenciálja van. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 145, 869, 898, 909, 914, 915, 916, 918 megoldási javaslatok része. (Alapjogcím: Leader-képzés, oktatás.) Az ökoorientált életvezetés és magatartásformákat előtérbe helyező képzések, foglalkozások tartásának támogatása a Rábaköz Akciócsoport teljes területén. A teljes földrajzi lefedést a lakosság aránytalan területi megoszlása indokolja. Megoldási javaslat ▪A projektek végrehajtásával a tájegység jövőképében és az egyéni életvezetésben a környezetorientált magatartás válik irányadóvá a projektek megvalósulását követő 3. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbérlés (10%), Oktatói segédanyagok (20%), Terembérlet (10%), Képzés/Oktatás (40%), Marketing tevékenység (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 284 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 90/98 Kód: NyD-21-GF-2-03 Sorszám: 173 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az Akciócsoport településein nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. Helyzet/ adottság ▪Szelektív hulladékgyűjtéssel a szemét jelentős része újrahasznosítható lenne, ami plusz jövedelemforrást is jelenthetne a településeknek és a környezetet is jobban kímélné. Probléma/ lehetőség ▪Szelektív hulladékgyűjtés, valamint a hulladékok különféle újrahasznosításának, értékesítésének támogatása, a tájegység egész területén, kivéve a KEOP intézkedéseiben meghatározott jogcímeket. Megoldási javaslat ▪A projektek megvalósítása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a térség ezt a belső erőforrását hasznosítva a tájegység környezetorientált fejlesztését, miközben a térség az értékesített hulladékból bevételhez jut. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 286 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 91/98 Kód: NyD-21-SzF-6-02 Sorszám: 900 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben erős a tájegységi (rábaközi) identitás, azonban a tájegységen négy statisztikai kistérség osztozik. A Kapuvári és a Csornai teljes egészében lefedik a Rábaközt. Kisebb mértékben a Téti és a Győri Kistérség is benyúlik a tájegységbe, miközben a Rábaköz két meghatározó kisvárosa vitathatatlanul Kapuvár és Csorna. Helyzet/ adottság ▪A két település (Kapuvár, Csorna) között jelentős múltra visszatekintő rivalizálás van, ami nem mindig volt képes pozitív irányba befolyásolni a folyamatokat. A megalakult Rábaköz Akciócsoport is sokat oldott - a közös célok megtalálásával - ezen a feszültségen. Az eredmény nélküli rivalizáló múlt további oldására van szükség a két kistérség között annak érdekében, hogy a most elindult pozitív együttműködési szinergiákat képes legyen a térség kiaknázni. Probléma/ lehetőség ▪A vezető települések (Kapuvár - Csorna) szempontjából duális térszerkezetű Rábaköz a közeljövő fejlődési ponteciálját is magukban hordozó, a közösen elérhető jövőbeli célokat előtérbe helyező (pl.: gazdasági, sport, kulturális, gasztronómiai) együttműködések, kezdeményezések, a térség stratégiai tervében meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó térségen belüli szakmai és egyéb együttműködések támogatása. Megoldási javaslat ▪A célok elérésével a tájegységi kohézió erősödik, a vezető települések (Kapuvár - Csorna) rivalizálása helyett a konstruktív, célorientált irány erősödik, és - hasonlóan a Rábaköz Akciócsoport eddigi példaértékű működéséhez - az együttműködő tervezés, a koordinált végrehajtás és a folyamatos továbbfejlesztés válik uralkodóvá a szakmai és a mentális kapcsolatokban mind települési, mind tájegységi szinten a projektek megvalósulását követő 2. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 287 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 91/98 Kód: NyD-21-SzF-6-02 Sorszám: 900 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 288 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 92/98 Kód: NyD-21-SzF-6-01 Sorszám: 899 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben erős a tájegységi (rábaközi) identitás, azonban a tájegységen négy statisztikai kistérség osztozik. A Kapuvári és a Csornai teljes egészében lefedik a Rábaközt. Kisebb mértékben a Téti és a Győri Kistérség is benyúlik a tájegységbe, miközben a Rábaköz két meghatározó kisvárosa vitathatatlanul Kapuvár és Csorna. Helyzet/ adottság ▪A Rábaköz foglalkoztatási és főként a turisztikai piacon történő egyértelmű pozícionálása, a térség gazdasági és társadalmi fenntarthatósága igényli az érintett stakeholderek (a Csornai, Kapuvári-Beledi, Téti és Győri Kistérségek) közötti aktív és tudatos együttműködést. Probléma/ lehetőség ▪Tájegységi szintű, a közös paltform kialakítását lehetővé tevő gazdasági, környezeti, turisztikai fórumok, események, szakmai találkozók, műhelymunkák megvalósításának támogatása a tájegység szereplőinek (pl. önkormányzatok civilek, egyházak, vállalkozások, fejlesztési szervezetek) bevonásával a közös piaci fellépések erősítése érdekében. A térségek közötti szakmai és egyéb együttműködések támogatása. Megoldási javaslat ▪A kistérségközi (Csornai, Kapuvár-Beledi, Győri, Téti) együttműködéssel kialakul és egyértelművé válik a Rábaközi Platform, elfogadottás és ismertté válik a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is magában foglaló közös fejlesztések kódexe a projektek megvalósítását követő 2 évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 289 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 92/98 Kód: NyD-21-SzF-6-01 Sorszám: 899 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 290 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 93/98 Kód: NyD-21-SzF-2-05 Sorszám: 902 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A tájegység több településén (pl. Csorna, Kapuvár, Bősárkány, Szany, Beled) - különösen a nők részéről - volna igény részfoglalkoztatású álláshelyekre. A munkáltatók ez irányú elképzelései azonban nem átütőek. Helyzet/ adottság ▪A két szektor közötti párbeszéd erősítésével, az egymás igényeinek és lehetőségeinek részletes feltárásával, a részfoglalkoztatású álláshelyek létrehozásával a vidéken élők egy részénél emelni lehet a foglalkoztatottsági szintet. Probléma/ lehetőség ▪A munkáltatók részfoglalkoztatás irányába mutató együttműködésének, valamint termék- és szolgáltatásfejlesztéshez kötődő beruházások támogatása a tájegység egyes településein: pl. Csorna, Kapuvár, Bősárkány, Szany, Beled. A megvalósítás térségi hatása igényli valamennyi mikrotérségi központ bevonását. Megoldási javaslat ▪A 4 és 6 órás munkahelyek kialakításával új csoportok bevonására nyílik lehetőség az inaktívak köréből a projektek megvalósítását követő 3. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás (40%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 291 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok60% 90000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 93/98 Kód: NyD-21-SzF-2-05 Sorszám: 902 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bogyoszló, Bősárkány, Cirák, Csorna, Dénesfa, Dör, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Himod, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Maglóca, Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Vadosfa, Vág, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 292 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 94/98 Kód: NyD-21-GF-2-04 Sorszám: 2235 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség hátrányos helyzetű településein (Maglóca, Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás) sok hátrányos helyzetű (pl.: alacsony iskolai végzettségű), inaktív család él, a működő vállalkozások technológiai színvonala alacsony Helyzet/ adottság ▪A helyzet tartóssága a települések és a vállalkozások leépüléséhez vezet, a potenciális munkaerő aktiválása pedig jelentős hozzáadott értéket képvisel a település vitalitása jelentősen javul. Probléma/ lehetőség ▪A tájegység hátrányos helyzetű településein az inaktív (alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli) csoportok foglalkoztatását lehetővé tevő új építésű beruházások és a hozzá kapcsolódó teljes infrastruktúra kiépítésének, a III-as tengelyben nem szereplő eszközbeszerzések támogatása az érintett településeken (Maglóca, Edve, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás). Megoldási javaslat ▪A megvalósítás eredményeként a térség egyes településein javul az aktivitási ráta a beruházások megvalósulását követően, továbbá a települések életképessége, vitalitása is lendületet kap, a vállalkozások versenyképessége növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 293 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok65% 45000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19999 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 94/98 Kód: NyD-21-GF-2-04 Sorszám: 2235 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Edve, Maglóca, Magyarkeresztúr, Rábaszentandrás, Vadosfa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 294 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 95/98 Kód: NyD-21-SzF-B-26 Sorszám: 895 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Általános tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség egyes településein (pl. Acsalag, Farád, Rábatamási) az iskolákban (tagintézményekben) alacsony az informatikai oktatás színvonala. Helyzet/ adottság ▪A gyengeség okán a diákok nem kapják meg azokat az alapvető informatikai ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz hogy a munkaerőpiaci és az egyéni infokommunikációs kihívásokkal képesek legyenek megküzdeni a jövőben, így ez irányú esélyeik romlanak. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a korszerű informatikai hardver és szoftver beszerzésének, az informatikai képzések, foglalkozások tartásának támogatása pl. az alábbi települések iskoláiban: (Farád, Acsalag, Barbacs, Rábatamási). Megoldási javaslat ▪A megvalósuló projektek következtében megtörténik a diákok infokommunikációs kompetenciafejlesztése, így - a projektekben való részvételüket követően - azonnal növelik az esélyeiket a munkaerőpiacon, illetve az egyéni képességfejlesztésben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 295 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 95/98 Kód: NyD-21-SzF-B-26 Sorszám: 895 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Acsalag, Farád, Rábatamási ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 296 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 96/98 Kód: NyD-21-SzF-A-22 Sorszám: 868 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben élő 7 évesnél idősebb lakosság 50 %-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A térségi foglalkoztatottsági szint emeléséhez szükséges feltétel a szakmai ismeretek megszerzése, illetve más dolgozó vagy dolgozni kívánó célcsoportoknál a szakismeretek bővítése. Helyzet/ adottság ▪Bizonyos településeken (Acsalag, Hövej, Maglóca, Magyarkeresztúr, Potyond, Rábasebes, Zsebeháza) magas (6% fölötti) a munkanélküliség, illetve elvándorlás tapasztalható, de részleges munkaerőhiány is van a térségben főként az erős gazdasági központokban (Kapuvár, Csorna, Beled, Szany, Bősárkány). Probléma/ lehetőség ▪Felnőttképzések, át- és továbbképzések igénybevételének támogatása az UMVP III. tengelyének vonatkozásában a térségi települések gazdasági szereplői között. Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként az egyes célcsoportokban erősödik az élethosszig tartó tanulás fontossága, csökken az inaktívak, az álláskeresők száma, bővül a foglalkoztatottság a megvalósulást követő 3. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 298 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 97/98 Kód: NyD-21-GF-A-15 Sorszám: 172 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein (pl. Bősárkány, Hövej, Beled, Csorna, Kapuvár, Dör, Rábakecöl, Bogyoszló) működő kismesterségek képviselői által előállított termékek (pl. fazekas, fafaragó, kosárfonó, perecsütő, csipkekészítő) termékek iránti kereslet stagnál vagy csökkenő. Helyzet/ adottság ▪A hullámzó kereslet, illetve a magas előállítási költségek miatt a termékek piacon tartása egyre kevésbé éri meg, miközben ezek a termékek a Rábaköz emblematikus termékei is egyben. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat a 172, 187, 188, 880, 886, 887 megoldási javaslatok része. Felnőttképzések, átképzések, továbbképzések igénybevételének támogatása az UMVP III. tengelyének vonatkozásában az egyes települések (pl. Bősárkány, Hövej, Beled, Csorna, Kapuvár, Dör, Rábakecöl, Bogyoszló) népi kismesterségeinek képviselői között. Megoldási javaslat ▪A megvalósítás eredményeként a a kismesterségeket folytató célcsoportokban erősödik a versenyképesség, a marketingorientáció, így a tevékenység jövedelmezősége javul a projektek végrehajtását követő évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 300 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 98/98 Kód: NyD-21-GF-A-14 Sorszám: 171 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben jelentős volumenű a szakmai oktatásban részesülők száma. Közülük többen a tájegység egyes településein, Kapuváron, Csornán működő szakiskolákban, mások a régió nagyobb városaiban (Győr, Sopron, Szombathely, Pápa) szerzik ismereteiket. A képzettek számára hátrányos, hogy gyengék a szakmai gyakorlatszerzési lehetőségek a térségben. Helyzet/ adottság ▪A gyenge szakmai gyakorlati lehetőségek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a tanulást követően a térségen kívüli nagyobb városokban (Győr, Sopron, Szombathely, Pápa) dolgozzanak, és ott telepedjenek le. Probléma/ lehetőség ▪Az egyes települések (pl.: Csorna, Kapuvár, Bősárkány, Szany, Beled) az UMVP III. tengelyes egyes intézkedéseinek kedvezményezettjei részére szervezett képzések támogatása. Megoldási javaslat ▪A megvalósulás eredményeként a helyi gyakorlati képzés színvonala mérhetően emelkedik, a térségben a képzéseken részt vevők száma 25-35%-kal nő a projektek megvalósulását követő 3. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

302 Vidékfejlesztési programunk irányadó sarokszámai: 10 prioritás, 38 intézkedés, 120 megoldás. A prioritások struktúráját úgy alakítottuk, hogy azok képesek legyenek megfelelő távlatot és választ adni a gazdaság-, a szolgáltatás- és a falufejlesztés térségünket érintő kihívásaira. A tervezett 10 prioritás az alábbiakat tűzte ki célul: a térség, a vidéki élet vonzóvá tétele és minőségének javítása, a Rábaköz gazdaságának fenntartható fejlesztése, hozzájárulás a tájegység turisztikai desztinációvá válásához, a helyi közszolgáltatások minőségének javítása, a külső és belső gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok fejlesztése, a tájegység arculatának megőrzése. Stratégiai programunk integrált módon célozta meg a Rábaköz vidékfejlesztését. Ezért a választott célstruktúra (prioritások) azokra a területekre fókuszál, amelyek jelentős potenciált rejtenek, kiaknázásra várnak, vagy képesek a térségi szinergiahatás kiváltására. Ezen célstruktúránk hármas tagozódású. Vannak elsősorban gazdaságorientált prioritások („gazdasági környezet”, „turizmus”, „mikrovállalkozások”, az „agrárium” fejlesztése”), illetve főként életminőség javító célrendszerek („helyi örökségek megőrzése”, „helyi életminőség fejlesztése”). A prioritások harmadik csoportja mindkét irányba képes megfelelő aktivitásokat gerjeszteni („környezetorientált gazdálkodás”, „társadalmi tőke”, „humánerőforrás” fejlesztése). Ez a hármasság harmóniát biztosít a közösségi program célstruktúrájában, és a tervezett intézkedéseket is rendszerbe tereli. A 10 prioritáshoz tartozó 38 intézkedésre összesen 120 HPME (megoldás) készült (zárójelben utalunk a prioritásokhoz rendelt intézkedések és a megoldások számára): „turizmus” (5/28), az „agrárium” fejlesztése (kettő prioritásban) (6/26), „környezetorientált gazdálkodás” (6/17), „gazdasági környezet” (5/13), „társadalmi tőke” (3/11), „helyi életminőség fejlesztése” (4/9), „humánerőforrás” (2/6), „helyi örökségek megőrzése” (3/5), „mikrovállalkozások” (4/5),. A prioritások és intézkedések egymáshoz való viszonyát és az egész program kiegyensúlyozottságát a kidolgozott megoldások (HPME-k) struktúrája teszi teljessé. A megoldások 47 %-a (56 db) a helyi gazdaságfejlesztést célozza. A szolgáltatás és a falufejlesztést 53 % (64 db) megoldás támogatja. Vidékfejlesztési programunk irányadó sarokszámai: 10 prioritás, 38 intézkedés, 120 megoldás. A prioritások struktúráját úgy alakítottuk, hogy azok képesek legyenek megfelelő távlatot és választ adni a gazdaság-, a szolgáltatás- és a falufejlesztés térségünket érintő kihívásaira. A tervezett 10 prioritás az alábbiakat tűzte ki célul: a térség, a vidéki élet vonzóvá tétele és minőségének javítása, a Rábaköz gazdaságának fenntartható fejlesztése, hozzájárulás a tájegység turisztikai desztinációvá válásához, a helyi közszolgáltatások minőségének javítása, a külső és belső gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok fejlesztése, a tájegység arculatának megőrzése. Stratégiai programunk integrált módon célozta meg a Rábaköz vidékfejlesztését. Ezért a választott célstruktúra (prioritások) azokra a területekre fókuszál, amelyek jelentős potenciált rejtenek, kiaknázásra várnak, vagy képesek a térségi szinergiahatás kiváltására. Ezen célstruktúránk hármas tagozódású. Vannak elsősorban gazdaságorientált prioritások („gazdasági környezet”, „turizmus”, „mikrovállalkozások”, az „agrárium” fejlesztése”), illetve főként életminőség javító célrendszerek („helyi örökségek megőrzése”, „helyi életminőség fejlesztése”). A prioritások harmadik csoportja mindkét irányba képes megfelelő aktivitásokat gerjeszteni („környezetorientált gazdálkodás”, „társadalmi tőke”, „humánerőforrás” fejlesztése). Ez a hármasság harmóniát biztosít a közösségi program célstruktúrájában, és a tervezett intézkedéseket is rendszerbe tereli. A 10 prioritáshoz tartozó 38 intézkedésre összesen 120 HPME (megoldás) készült (zárójelben utalunk a prioritásokhoz rendelt intézkedések és a megoldások számára): „turizmus” (5/28), az „agrárium” fejlesztése (kettő prioritásban) (6/26), „környezetorientált gazdálkodás” (6/17), „gazdasági környezet” (5/13), „társadalmi tőke” (3/11), „helyi életminőség fejlesztése” (4/9), „humánerőforrás” (2/6), „helyi örökségek megőrzése” (3/5), „mikrovállalkozások” (4/5),. A prioritások és intézkedések egymáshoz való viszonyát és az egész program kiegyensúlyozottságát a kidolgozott megoldások (HPME-k) struktúrája teszi teljessé. A megoldások 47 %-a (56 db) a helyi gazdaságfejlesztést célozza. A szolgáltatás és a falufejlesztést 53 % (64 db) megoldás támogatja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

303 Ez a hatástöbbszörözés jótékony hatással lesz a térségbe áramló pénzeszközökre, a foglalkoztatottságra, a vidéki egzisztencia tartóssá tételére, az itt élők jövőjére. A Rábaköznek először adatott meg, hogy önmagát ilyen módon megszervezze és ehhez a jövőhöz kellő lendületet képes adni a most kidolgozott vidékfejlesztési program. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

304 A megoldások 55 %-a (66 db) „saját allokált” forrású, egyéb UMVP 19 % (23 db). A megoldások 38 %-a (46 db) Leader-orientált, az UMVP III. tengelyének négy intézkedésére 17 % (20 db) megoldás vonatkozik. Az összes megoldások 26 %-a (31 db) UMVP-n kívüli forrásokra támaszkodik. A megoldások 10 %-a (12 db) a leghátrányosabb helyzetű településekkel foglalkozik. A program keretében kidolgozott 3 db komplex program hasonló struktúrát képvisel. Ezek a komplex programok összesen 24 db (20 %) - közülük Leader 9 db/20% - megoldást foglalnak magukban és a térség három átfogó, specifikus területére fókuszálnak: környezetorientáció, kultúra és kézművesség, tájegységi turizmus. A tervezett szolgáltatás- és falufejlesztési intézkedések megvalósításában támaszkodni tudunk a tájegység meglévő erőforrásaira. Ennek megfelelően építeni kívánunk a rábaközi identitásra, mint meghatározó humánerőforrás bázisra. Ez különösen a belső kohézió erősítésében, valamint a térségközi, régiós és nemzetközi kapcsolatok, továbbá a turizmus aktívabbá tételében játszik nagy szerepet. A vázolt intézkedések - térségi szinergiahatást is kiváltani képes - megvalósításához hozzájárulnak térségünk erőforrásai, a kedvező gazdaságföldrajzi helyzettől, a rendelkezésre álló kvalifikált munkaerőn keresztül a természeti és kulturális értékeink, valamint agrárhátterünk potenciálja. A vidékfejlesztési program – a megvalósítást követően – több év távlatában fejti ki hatását. A változások nyomon követése (monitorozása) fontos lesz, mert így lehet a szükséges módosításokat, változtatásokat időben megtervezni. A program bizonyos céljai hamarabb, míg mások közép- vagy hosszabb távon fejtik ki hatásukat, lehetővé téve ez által is a célok egymáshoz való kapcsolódását, felfűzését, a multiplikátori funkció betöltését. A megvalósulásban, a hatáscélok elérésében nagy szerepe lesz a térség potenciális pályázóinak, akik a saját eszközeikkel, egyéni módon tudnak ehhez a közösségi térségfejlesztéshez hozzájárulni. A megoldások 55 %-a (66 db) „saját allokált” forrású, egyéb UMVP 19 % (23 db). A megoldások 38 %-a (46 db) Leader-orientált, az UMVP III. tengelyének négy intézkedésére 17 % (20 db) megoldás vonatkozik. Az összes megoldások 26 %-a (31 db) UMVP-n kívüli forrásokra támaszkodik. A megoldások 10 %-a (12 db) a leghátrányosabb helyzetű településekkel foglalkozik. A program keretében kidolgozott 3 db komplex program hasonló struktúrát képvisel. Ezek a komplex programok összesen 24 db (20 %) - közülük Leader 9 db/20% - megoldást foglalnak magukban és a térség három átfogó, specifikus területére fókuszálnak: környezetorientáció, kultúra és kézművesség, tájegységi turizmus. A tervezett szolgáltatás- és falufejlesztési intézkedések megvalósításában támaszkodni tudunk a tájegység meglévő erőforrásaira. Ennek megfelelően építeni kívánunk a rábaközi identitásra, mint meghatározó humánerőforrás bázisra. Ez különösen a belső kohézió erősítésében, valamint a térségközi, régiós és nemzetközi kapcsolatok, továbbá a turizmus aktívabbá tételében játszik nagy szerepet. A vázolt intézkedések - térségi szinergiahatást is kiváltani képes - megvalósításához hozzájárulnak térségünk erőforrásai, a kedvező gazdaságföldrajzi helyzettől, a rendelkezésre álló kvalifikált munkaerőn keresztül a természeti és kulturális értékeink, valamint agrárhátterünk potenciálja. A vidékfejlesztési program – a megvalósítást követően – több év távlatában fejti ki hatását. A változások nyomon követése (monitorozása) fontos lesz, mert így lehet a szükséges módosításokat, változtatásokat időben megtervezni. A program bizonyos céljai hamarabb, míg mások közép- vagy hosszabb távon fejtik ki hatásukat, lehetővé téve ez által is a célok egymáshoz való kapcsolódását, felfűzését, a multiplikátori funkció betöltését. A megvalósulásban, a hatáscélok elérésében nagy szerepe lesz a térség potenciális pályázóinak, akik a saját eszközeikkel, egyéni módon tudnak ehhez a közösségi térségfejlesztéshez hozzájárulni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

305 Esélyegyenlőség Az akciócsoport közösségi program valamennyi szakaszában (alakulás, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás) kiemelt szerepet szánunk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének. Az egyes prioritásokhoz tartozó intézkedésekbe építettük be azokat a horizontális irányelveket, amelyek térségünk szempontjából relevánsak. Ez különösen a romák, a hátrányos helyzetben vagy térségben élők, a nők, az idősek, álláskeresők, a fogyatékkal élők és a pályakezdők esetében kívánt tőlünk megkülönböztetett figyelmet. Önálló prioritást kapott a „Társadalmi tőke” erősítése, amelynek intézkedései, a „fenntartható együttműködési formák”, a „társadalmi felelősség” és a „környezettudatosság” erősítése céllal összesen 11HPME (104-114) keretében foglalkozik az esélyegyenlőséget, a társadalmi fenntarthatóságot is magában foglaló témakörökkel. A megoldások közül 3 db (105, 110, 111) a legfontosabb 10 közé, illetve a Leader komplex programjába is bekerült 2 db (104,109). A tájegységben a romák reprezentativitása néhány településen (Szil, Szany, Kapuvár, Csorna) indokolta a pozitív megkülönböztetést (111), ami különösen a roma integrációban tud majd pozitív helyzetet kialakítani. Más esetekben a projektek bírálatánál kell majd az esélyegyenlőség ezen szempontjait szem előtt tartani. Hasonlóan a romákhoz, a vidéken élő nők, pályakezdők, idősek egzisztenciájának biztosításához, ellátásához fogalmaz meg a stratégia intézkedéseket. Speciális szerepvállalás lehet a gazdasági szektorral történő együttműködés abban a megoldásban (113), amely a részfoglalkozásúak foglalkoztatását kívánja erősíteni, támogatni. Ez különösen a vidéken élő nők helyzetén képes pozitív változásokat indukálni. Az esélyegyenlőség sajátos területét jelenti a leghátrányosabb településekkel való foglalkozás. A stratégiában összesen 12 megoldás született az érintett öt rábaközi falu vonatkozásában. Egy-egy megoldás külön célcsoportnak tekinti az inaktívakat, öregeket (5), a fiatalokat (7), továbbá a környezettudatosság erősítése (109) is önálló megoldásként jelenik meg. Fenntarthatóság A térség egyik nagy erőssége a természeti-táji adottságokban rejlik. Esélyegyenlőség Az akciócsoport közösségi program valamennyi szakaszában (alakulás, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás) kiemelt szerepet szánunk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének. Az egyes prioritásokhoz tartozó intézkedésekbe építettük be azokat a horizontális irányelveket, amelyek térségünk szempontjából relevánsak. Ez különösen a romák, a hátrányos helyzetben vagy térségben élők, a nők, az idősek, álláskeresők, a fogyatékkal élők és a pályakezdők esetében kívánt tőlünk megkülönböztetett figyelmet. Önálló prioritást kapott a „Társadalmi tőke” erősítése, amelynek intézkedései, a „fenntartható együttműködési formák”, a „társadalmi felelősség” és a „környezettudatosság” erősítése céllal összesen 11HPME (104-114) keretében foglalkozik az esélyegyenlőséget, a társadalmi fenntarthatóságot is magában foglaló témakörökkel. A megoldások közül 3 db (105, 110, 111) a legfontosabb 10 közé, illetve a Leader komplex programjába is bekerült 2 db (104,109). A tájegységben a romák reprezentativitása néhány településen (Szil, Szany, Kapuvár, Csorna) indokolta a pozitív megkülönböztetést (111), ami különösen a roma integrációban tud majd pozitív helyzetet kialakítani. Más esetekben a projektek bírálatánál kell majd az esélyegyenlőség ezen szempontjait szem előtt tartani. Hasonlóan a romákhoz, a vidéken élő nők, pályakezdők, idősek egzisztenciájának biztosításához, ellátásához fogalmaz meg a stratégia intézkedéseket. Speciális szerepvállalás lehet a gazdasági szektorral történő együttműködés abban a megoldásban (113), amely a részfoglalkozásúak foglalkoztatását kívánja erősíteni, támogatni. Ez különösen a vidéken élő nők helyzetén képes pozitív változásokat indukálni. Az esélyegyenlőség sajátos területét jelenti a leghátrányosabb településekkel való foglalkozás. A stratégiában összesen 12 megoldás született az érintett öt rábaközi falu vonatkozásában. Egy-egy megoldás külön célcsoportnak tekinti az inaktívakat, öregeket (5), a fiatalokat (7), továbbá a környezettudatosság erősítése (109) is önálló megoldásként jelenik meg. Fenntarthatóság A térség egyik nagy erőssége a természeti-táji adottságokban rejlik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

306 Ezért a stratégia kidolgozásakor a tájegység termelési tényezőire (tőke, föld, humán- és környezeti erőforrások), azok használatára vonatkozóan a térségi szükségletek és az újratermelhetőség szempontjait kívántuk előtérbe helyezni és összhangba hozni. A térség gazdasági fejlesztését ellenőrizhető módon tervezzük megvalósítani, hogy programunk realizálásakor minimalizálni tudjuk a tájegység környezetterhelését. Ennek fontosságát önálló prioritásban is megfogalmaztuk („Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése”). A témakör átfogó célját 6 intézkedésben részleteztük és a megvalósításra 18 megoldást fogalmaztunk meg (50-67). Mivel a fenntarthatóságot térségünkben rendkívül indokoltnak tartjuk, ezért a megfogalmazott 3 komplex Leader program közül egy ezzel a témakörrel foglalkozik. Ez a komplex program 8 megoldást foglal magában, melyek közül 3 Leader, 3 harmadik tengelyes, 2 pedig alternatív forrású. Ezért a stratégia kidolgozásakor a tájegység termelési tényezőire (tőke, föld, humán- és környezeti erőforrások), azok használatára vonatkozóan a térségi szükségletek és az újratermelhetőség szempontjait kívántuk előtérbe helyezni és összhangba hozni. A térség gazdasági fejlesztését ellenőrizhető módon tervezzük megvalósítani, hogy programunk realizálásakor minimalizálni tudjuk a tájegység környezetterhelését. Ennek fontosságát önálló prioritásban is megfogalmaztuk („Környezetorientált gazdálkodás fejlesztése”). A témakör átfogó célját 6 intézkedésben részleteztük és a megvalósításra 18 megoldást fogalmaztunk meg (50-67). Mivel a fenntarthatóságot térségünkben rendkívül indokoltnak tartjuk, ezért a megfogalmazott 3 komplex Leader program közül egy ezzel a témakörrel foglalkozik. Ez a komplex program 8 megoldást foglal magában, melyek közül 3 Leader, 3 harmadik tengelyes, 2 pedig alternatív forrású. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

307 Az egész tájegység gazdasági egységként, rendszerként való feldolgozása mindezidáig nem történt meg. Ez a stratégia az első olyan szakmailag megalapozott, az érintetteket, érdekelteket a legszélesebben bevonó integrált térségfejlesztési program, amely stratégiai távlatban alkotja meg ezt a hiánypótló anyagot. Egyes szakterületeken, illetve kistérségi vonatkozásban készültek az elmúlt években dokumentumok, amelyeket a stratégia készítésekor figyelembe vett a tervezői csoport. Ezek a munkák három csoportba sorolhatóak: (1) diplomamunkák, (2) települési, kistérségi, régiós fejlesztési dokumentumok, (3) térségközi, euregionális programadó tanulmányok. Tájegység szellemi lenyomatát feldolgozó diplomamunkák egy-egy részterület (kultúra, néprajz, mesterségek) kidolgozásával megerősítő, figyelemfelhívó módon segítették a stratégia irányvonalának meghatározását. A vidékfejlesztés szempontjainak figyelembe vételével készült el 2004-ben (Csorna város mentorálásával) az „Agrárstruktúra és vidékfejlesztés a Csornai statisztikai kistérségben” című munka, amely egy Sapard helyzetfeltárás elvégzése okán készült. A tanulmány részletesen elemzi a kistérséget, és fő következtetései beépültek az akciócsoport stratégiai programjába, csakúgy mint „A Csornai Kistérség projektorientált gazdaságfejlesztési program”( Fatimex Euro kft-2006) tanulmány konklúziói is. Mindkét kistérségre vonatkozóan készült programadó tanulmány 2005-ben ugyanazon szakértő cég (Terra Studio Kft) közreműködésével. A „Kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013” tanulmány a kapuvári kistérséget a „termékeny föld és egyedi termékek a Rábaköz szívében, a prosperáló agrárgazdaság, a termelékeny ipar és az egyedi termékekre épülő turizmus” kistérségeként definiálja. Az egész tájegység gazdasági egységként, rendszerként való feldolgozása mindezidáig nem történt meg. Ez a stratégia az első olyan szakmailag megalapozott, az érintetteket, érdekelteket a legszélesebben bevonó integrált térségfejlesztési program, amely stratégiai távlatban alkotja meg ezt a hiánypótló anyagot. Egyes szakterületeken, illetve kistérségi vonatkozásban készültek az elmúlt években dokumentumok, amelyeket a stratégia készítésekor figyelembe vett a tervezői csoport. Ezek a munkák három csoportba sorolhatóak: (1) diplomamunkák, (2) települési, kistérségi, régiós fejlesztési dokumentumok, (3) térségközi, euregionális programadó tanulmányok. Tájegység szellemi lenyomatát feldolgozó diplomamunkák egy-egy részterület (kultúra, néprajz, mesterségek) kidolgozásával megerősítő, figyelemfelhívó módon segítették a stratégia irányvonalának meghatározását. A vidékfejlesztés szempontjainak figyelembe vételével készült el 2004-ben (Csorna város mentorálásával) az „Agrárstruktúra és vidékfejlesztés a Csornai statisztikai kistérségben” című munka, amely egy Sapard helyzetfeltárás elvégzése okán készült. A tanulmány részletesen elemzi a kistérséget, és fő következtetései beépültek az akciócsoport stratégiai programjába, csakúgy mint „A Csornai Kistérség projektorientált gazdaságfejlesztési program”( Fatimex Euro kft-2006) tanulmány konklúziói is. Mindkét kistérségre vonatkozóan készült programadó tanulmány 2005-ben ugyanazon szakértő cég (Terra Studio Kft) közreműködésével. A „Kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013” tanulmány a kapuvári kistérséget a „termékeny föld és egyedi termékek a Rábaköz szívében, a prosperáló agrárgazdaság, a termelékeny ipar és az egyedi termékekre épülő turizmus” kistérségeként definiálja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

308 A Csornai kistérség jövőképét a „korszerű és környezetbarát agrárvertikumban, a versenyképes és fenntartható élelmiszertermelés” kistérségeként határozza meg. Egészen friss (2007) dokumentum a „Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója”. A tájegység turizmusorientált fejlesztése szempontjából irányadó a 2006-ban – szekunder és primér kutatások alapján – a „Nyugat-dunántúli turisztikai régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013” címet viselő – a Magyar Turizmus Zrt megbízásából – elkészített tanulmány (Régiófókusz Kht), amely anyagban elsőként jelenik meg egyértelműen a Rábaköz turisztikai desztináció kialakításának lehetősége. A térségközi dokumentumokban (pl. „Programadó tanulmány Sokoróalja turizmusfejlesztéséhez”, az „Alsó- Répcemente turizmusfejlesztési programja”, a Nyugat-Pannon EuRégió marketingstratégiája” című tanulmányok) a Rábaköz térségközi, összekötő szerepét hangsúlyozzák, és következtetései ilyen módon kerültek be az akciócsoport vidékfejlesztési programjába. Az akciócsoport 10 fejlesztési prioritása, 38 intézkedése, 120 kidolgozott és kellően strukturált megoldása (HPME) részletes választ ad a különböző dokumentumokban megfogalmazott irányelvekre, következtetésekre, illetve kiegészíti és továbbfejleszti azokat. A Csornai kistérség jövőképét a „korszerű és környezetbarát agrárvertikumban, a versenyképes és fenntartható élelmiszertermelés” kistérségeként határozza meg. Egészen friss (2007) dokumentum a „Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója”. A tájegység turizmusorientált fejlesztése szempontjából irányadó a 2006-ban – szekunder és primér kutatások alapján – a „Nyugat-dunántúli turisztikai régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013” címet viselő – a Magyar Turizmus Zrt megbízásából – elkészített tanulmány (Régiófókusz Kht), amely anyagban elsőként jelenik meg egyértelműen a Rábaköz turisztikai desztináció kialakításának lehetősége. A térségközi dokumentumokban (pl. „Programadó tanulmány Sokoróalja turizmusfejlesztéséhez”, az „Alsó- Répcemente turizmusfejlesztési programja”, a Nyugat-Pannon EuRégió marketingstratégiája” című tanulmányok) a Rábaköz térségközi, összekötő szerepét hangsúlyozzák, és következtetései ilyen módon kerültek be az akciócsoport vidékfejlesztési programjába. Az akciócsoport 10 fejlesztési prioritása, 38 intézkedése, 120 kidolgozott és kellően strukturált megoldása (HPME) részletes választ ad a különböző dokumentumokban megfogalmazott irányelvekre, következtetésekre, illetve kiegészíti és továbbfejleszti azokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

309 Vidékfejlesztési programunk Leader-szerű működését három pillérre kívánjuk építeni: integrált tervezés, koordinált végrehajtás, folyamatos továbbfejlesztés. A Leader-orientált működés háttere a most elkészített vidékfejlesztési terv. A tervezési folyamat hozzáadott értéke elsősorban a térségi szereplők bevonásában, az aktuális elemzések elvégzésében, a szakmailag megalapozott vidékfejlesztési szempontok figyelembe vételében öltött testet. Az integrált tervezési folyamatnak köszönhetően az akciócsoport által lefedett térség érintettjei, érdekeltjei első alkalommal váltak cselekvő részeseivé a közösségi tervezésnek, ismerték meg a vidékfejlesztés program- és projektmenedzsment hátterét. A megfogalmazott stratégia térségi újszerűsége abban is megmutatkozik, hogy a közösségnek a szubszidiaritás elvének érvényesítésével a problémamegoldást oda sikerült delegálnia, ahol ezek a nehézségek valóságosan felmerülnek, vagyis a települési, kisközösségi szintre. Az integrált tervezési folyamatot követően a hangsúly a koordinált végrehajtásra és a folyamatos továbbfejlesztésre tevődik át. Az együttműködő végrehajtás középpontjába a stratégia által megfogalmazott prioritások (10 db) és intézkedések (38 db), mint átfogó és a specifikus programcélok kerülnek. A célok elérését lehetővé tevő 120 megoldás megfogalmazása és kivitelezése, a projektekben vállalt tevékenységek teljesítése teszi elérhetővé a Rábaköz integrált vidékfejlesztését. A program és ezáltal a Leader-szerű működés fenntarthatósága – a végrehajtási szakaszban – az alábbiakon nyugszik: (1) személyi és intézményi fenntarthatóság, amit a most megalakított „Rábaköz Térségfejlesztési Egyesület” fogja biztosítani, (2) pénzügyi fenntarthatóság, amit a most megcélzott, illetve más alternatív források fognak biztosítani, (3) a koordinált végrehajtás, aminek magja a szektorok közötti rendszeres és intenzív párbeszéd, együttműködés. A stratégiába számos olyan elem került beépítésre, amely segíti ezt a Leader-szerű fenntarthatóságot: a hálózatszerű együttműködések preferálása, az innovatív projektek kidolgozására lehetőséget adó témakörök beépítése a HPME-kbe, a térségi köz- és magánszféra partnerségéből adódó helyi és tájegységi szintű szinergiahatások kiaknázása, a térségen belüli és a térségközi együttműködések preferálása, a gesztorális, az együttműködő konzorciális projekt-megközelítések előtérbe helyezése, komplex programok (3 db) kidolgozása a Leader-en belül. Vidékfejlesztési programunk Leader-szerű működését három pillérre kívánjuk építeni: integrált tervezés, koordinált végrehajtás, folyamatos továbbfejlesztés. A Leader-orientált működés háttere a most elkészített vidékfejlesztési terv. A tervezési folyamat hozzáadott értéke elsősorban a térségi szereplők bevonásában, az aktuális elemzések elvégzésében, a szakmailag megalapozott vidékfejlesztési szempontok figyelembe vételében öltött testet. Az integrált tervezési folyamatnak köszönhetően az akciócsoport által lefedett térség érintettjei, érdekeltjei első alkalommal váltak cselekvő részeseivé a közösségi tervezésnek, ismerték meg a vidékfejlesztés program- és projektmenedzsment hátterét. A megfogalmazott stratégia térségi újszerűsége abban is megmutatkozik, hogy a közösségnek a szubszidiaritás elvének érvényesítésével a problémamegoldást oda sikerült delegálnia, ahol ezek a nehézségek valóságosan felmerülnek, vagyis a települési, kisközösségi szintre. Az integrált tervezési folyamatot követően a hangsúly a koordinált végrehajtásra és a folyamatos továbbfejlesztésre tevődik át. Az együttműködő végrehajtás középpontjába a stratégia által megfogalmazott prioritások (10 db) és intézkedések (38 db), mint átfogó és a specifikus programcélok kerülnek. A célok elérését lehetővé tevő 120 megoldás megfogalmazása és kivitelezése, a projektekben vállalt tevékenységek teljesítése teszi elérhetővé a Rábaköz integrált vidékfejlesztését. A program és ezáltal a Leader-szerű működés fenntarthatósága – a végrehajtási szakaszban – az alábbiakon nyugszik: (1) személyi és intézményi fenntarthatóság, amit a most megalakított „Rábaköz Térségfejlesztési Egyesület” fogja biztosítani, (2) pénzügyi fenntarthatóság, amit a most megcélzott, illetve más alternatív források fognak biztosítani, (3) a koordinált végrehajtás, aminek magja a szektorok közötti rendszeres és intenzív párbeszéd, együttműködés. A stratégiába számos olyan elem került beépítésre, amely segíti ezt a Leader-szerű fenntarthatóságot: a hálózatszerű együttműködések preferálása, az innovatív projektek kidolgozására lehetőséget adó témakörök beépítése a HPME-kbe, a térségi köz- és magánszféra partnerségéből adódó helyi és tájegységi szintű szinergiahatások kiaknázása, a térségen belüli és a térségközi együttműködések preferálása, a gesztorális, az együttműködő konzorciális projekt-megközelítések előtérbe helyezése, komplex programok (3 db) kidolgozása a Leader-en belül. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

310 Mindezek biztosítják azt, hogy az akciócsoport érdekeltjei képesek lesznek felszívni azokat a forrásokat, amelyeket a jelen stratégia és más alternatív források a rendelkezésükre bocsátanak. Az elkészült stratégia a jövőnek, de nem az örökkévalóságnak íródott! Ezért annak megvalósításában minimálisan elvárt a környezetorientált végrehajtás és a folyamatos továbbfejlesztés. A folyamatos továbbfejlesztés a vidékfejlesztési program monitoringjával, a rendszeres pénzügyi és tevékenységaudit elvégzésével válik teljessé, ami ilyen módon is hozzájárul a Leader-szerű működés fenntarthatóságához. Mindezek biztosítják azt, hogy az akciócsoport érdekeltjei képesek lesznek felszívni azokat a forrásokat, amelyeket a jelen stratégia és más alternatív források a rendelkezésükre bocsátanak. Az elkészült stratégia a jövőnek, de nem az örökkévalóságnak íródott! Ezért annak megvalósításában minimálisan elvárt a környezetorientált végrehajtás és a folyamatos továbbfejlesztés. A folyamatos továbbfejlesztés a vidékfejlesztési program monitoringjával, a rendszeres pénzügyi és tevékenységaudit elvégzésével válik teljessé, ami ilyen módon is hozzájárul a Leader-szerű működés fenntarthatóságához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rábaköz VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rábaköz VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rábaköz VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Rábaköz VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés