Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A perifériára szorult emberek egészségképe, egészségmagatartása Előadó: Dr. Nárai Márta egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A perifériára szorult emberek egészségképe, egészségmagatartása Előadó: Dr. Nárai Márta egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék."— Előadás másolata:

1 A perifériára szorult emberek egészségképe, egészségmagatartása Előadó: Dr. Nárai Márta egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM  Felelő(s) közösségek konferencia Pécs május 23.

2 Egészség és hajléktalanság – bevezető gondolatok A hajléktalanná válás és a hajléktalanság komplex problémakörében markánsan jelennek meg az addikciók, valamint az egészségproblémák Társadalmi visszailleszkedésük, re-integrációjuk legjelentősebb akadályát éppen a rossz egészségi állapot, illetve szenvedélybetegségben való érintettségük jelenti

3 Egészség és hajléktalanság – bevezető gondolatok Az egészséget számos befolyásoló tényező bonyolult hierarchikus kapcsolatrendszere határozza meg A hajléktalanná vált emberek esetében számos eleme sérül ennek a rendszernek, és önmagában is az egészséget jelentős mértékben veszélyeztető tényezővé válik – munkahely elvesztése, utcára kerülés, lakhatási lehetőségek elvesztése; – elszegényedés, érdekérvényesítés lehetőségének leépülése, elvesztése, – társas kapcsolatok leépülése, bizalomvesztés, biztonságérzet megingása; – kockázati magatartások megszaporodása; – megváltoznak a motivációk, leépülnek készségek, képességek; – egészségügyi ellátásokból való kiesés Célzottabb egészségtámogató beavatkozásokra van szükség → szükséges a szubjektív egészségképük, egészségmagatartásuk és ezzel kapcsolatos motivációik megismerése

4 A kutatásról TÁMOP / „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” - „Tágas városom kis lakásra cserélem” Győri hajléktalan emberek 100 fős mintáján (kb. a hajléktalan populáció ötöde) Módszer: kérdőíves lekérdezés véletlen mintavétel alapján Adatfelvétel: november-december Cél: annak feltárása, – milyen akadályozó tényezők és problémák merülhetnek fel a társadalmi visszailleszkedés elősegítése során, illetve – milyen munkaerő-piaci, társadalmi és egyéni humán tényezőkre (korábbi tapasztalatok, megszerzett készségek, egyéni motivációk) lehet alapozni, építeni a fejlesztési tervek során.

5 Minta alapjellemzői férfi dominancia – a megkérdezettek többsége férfi (78%) középkorosztályi jelleg – a két legnagyobb korcsoportot a negyvenes és az ötvenes korosztály jelenti (63%) az átlagéletkor 49 év alacsony iskolai végzettség – 86%-nak legfeljebb szakmunkás képesítése van párkapcsolati hiány – mindössze 17%-uk él tartósabb párkapcsolatban a tipikus családi állapot: jellemző az egyedül álló vagy elvált státusz megélhetési problémák: átlagosan nettó 25–30 ezer forintból élnek meg egy hónapban, ebből gazdálkodnak a megélhetési bevételek jelentősen szóródnak, de többségüknél csak egy szűkebb alsó jövedelemsávon belül ( forint) időtényező: kétharmaduk első alkalommal hajléktalan egyharmaduk viszont már többször átélte ezt a traumát (tipikusan 2-3 alkalommal) átlagosan 4,8 éve élnek hajléktalanként markánsan kirajzolódik egy „újonc” (27%), és egy „öreg motoros” (30%) csoport a mintában.

6 Szubjektív egészségkép A megkérdezettek valamivel több, mint fele (53%) egészségi állapotát a mért hatos skálán pozitívnak minősítette, ugyanakkor a megkérdezettek tizede jelezte azt, hogy egészségi állapota nagyon rossz, kritikus, A nagyon rossz/kritikus egészségi állapotúak döntő többsége az 50 évnél idősebbek, illetve a hajléktalan szállón élő válaszadóink közül kerültek ki. A nők rosszabb egészségi állapotnak örvendenek, mint a férfiak, A kevesebb, mint egy éve hajléktalanok érzékelhetően jobbnak minősítik egészségi állapotukat, mint a több éve, akár csak 1–2 éve hajléktalan társaik

7 Szubjektív egészségkép összhangban van a betegségteherrel, összességében a megkérdezettek többsége (61%-a) egy vagy több betegséggel, egészségproblémáival küzd. Negyedük halmozottan terhelt egészséggel kapcsolatos problémákkal, súlyos betegségterhet ’cipel’, melyek egy része olyan, amely lehetetlenné teszi pl. a munka világába való visszavezetést, illetve mindenképpen megváltozott munkaképességűként való re-integrációjukat teszi csak lehetővé (pl. epilepszia, szívműtét, rokkantság, vakság, gerincsérv). A leggyakrabban említett betegségek: mozgásszervi betegségek, panaszok (31%), keringési rendszer betegségei (28%) → a betegségek jelentős része megfelelő életmóddal, illetve prevencióval – szűrővizsgálatok, rendszeres orvosi ellenőrzés – kivédhető, megelőzhető lenne. Predesztináló tényező: – Nem: nők jóval érintettebbek – Életkor: 60 év felett szinte teljes az érintettség – Hajléktalanságban eltöltött idő: igazán nagy differencia a kevesebb, mint 1 éve hajléktalanok és a már legalább 1-2 éve hajléktalanságban élők között tapasztalhatunk. → Minél előbb, lehetőleg az első évben meg kellene történnie a visszailleszkedésnek, visszaillesztésnek.

8 A hajléktalanság tartama és a betegségteher kapcsolata (%)

9 Betegségek megléte és a hajléktalan lét kapcsolata A válaszadók közel feléről kijelenthető, hogy a hajléktalan lét hozzájárult egészségének megromlásához, ugyanakkor csupán öten nyilatkozták azt, hogy korábban meglévő betegségeik, rossz egészségi állapotuk hozzájárult hajléktalanná válásukhoz Az egészség megromlásában nem elhanyagolható az idődimenzió, mint meghatározó tényező: A hajléktalanságban eltöltött évek számával fokozatosan növekszik azoknak az aránya, akiknek egészségproblémái egy az egyben a hajléktalanná válás után, a hajléktalan létben élés során alakultak ki. Maga a hajléktalanná válás ténye is egészségromboló hatású, és az első év nagyon megterhelő, gyakorlatilag bizonyos szempontból megterhelőbb és egészségrombolóbb, mint a többi: a betegséggel küzdő „friss hajléktalanok” több mint negyede úgy nyilatkozott, hogy egészségproblémái a hajléktalanná válása után alakultak ki. Tehát alig néhány hónap elegendő volt ahhoz, hogy mentális és/vagy fizikai állapotuk jelentős mértékben romoljon és betegségterhük legyen!

10 A betegségekkel küzdők körében a „betegségei teljes egészében a hajléktalanná válás után alakultak ki” kategóriát bejelölők aránya a hajléktalanságban való érintettség időtartama szerint (%; N=61)

11 Kockázati magatartások Az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, valamint a szerencsejáték gyakoriságára és/vagy mennyiségére vonatkozó magatartásokat tartalmazó állításokkal indirekt módon próbáltuk mérni Kábítószer-fogyasztás és a játékszenvedély mintánkban nem képeznek függőségi tényezőt Nagyon magas a dohányzók aránya: csupán tizedük nem dohányzik, közel fele ’nagy bagósnak’ tekinthető Alkoholfogyasztás markánsan jelen van: – összességében közel felükre igaz, hogy naponta fogyasztanak alkoholt, – kb. ötödük biztosan szenvedélybeteg, – kilencedük étel helyett is inkább italra költi a pénzét A napi/heti lerészegedők többsége az „utcások”, illetve a hosszabb ideje (főként a több mint 6 éve) perifériára szorult megkérdezetteink közül kerültek ki A friss, ill. 1-2 éve hajléktalanok körében alig fordult ez elő → ha nem sikerül az első év(ek) alatt kell megoldani a visszaillesztést, drasztikusan megnő az egyén veszélyeztetettsége az alkoholfüggőségre

12 Alkoholfogyasztás motivációi mintegy túlélési stratégia részeként működhet: az alkohol hatása alatt átmenetileg elfelejtik helyzetüket, kilátástalanságukat, problémáikat, másrészt feszültségoldóként funkcionál (ellazít, megnyugtat), amely szintén az elviselhetetlennek látszót teszi elviselhetővé. Van azonban közösségi dimenziója is a dolognak: másokkal való közös időtöltés, sorstársakkal való együttlét Az okok ’legyőzhetősége’ szempontjából egyrészt fontos megfelelő megküzdési stratégiák, illetve feszültségoldó technikák megismertetése, elsajátíttatása, másrészt reális (a perifériára szorult létben is elérhető), a túlélésen túli célok kitűzése.

13 Egészségi állapot javulásának feltétele Alapvetően a megfelelő lakhatáshoz jutás munkaerő-piaci jelenlét – állandó jövedelmet biztosító munkához jutás családi kapcsolatok javulása DE Kb %-uk említette a kockázati magatartáson való változtatást – elsősorban a dohányzás csökkentését, valamint a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, elsősorban a szükséges gyógyszerekhez/gyógykezelésekhez való hozzájutást.

14 Egészségtudatosság, egészségmagatartás Többségükre nem igazán jellemző az egészségtudatosság, legjellemzőbb válasz az „igénybe veszem a hajléktalan ellátás nyújtotta lehetőségeket” (53 fő jelölte) Lényegesen alacsonyabb arányban vannak azok, akik a szükséges gyógyszerek,/gyógykezelések, orvosi ellátás/kontroll megfelelő módon történő alkalmazását említették ↔ a megkérdezettek többsége szenved valamilyen betegségtől Van a megkérdezetteknek egy kisebb hányada, akik egészségük megőrzése, javítása érdekében egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt (13 fő), nem dohányoznak (10 fő), illetve, akik kockázati magatartásukon javítottak azáltal, hogy jelentősen csökkentették az elszívott cigaretták számát (19 fő) és/vagy kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint korábban (11 fő). E két csoportot együtt kezelve kirajzolódik azoknak a köre – a megkérdezettek kb. negyede–harmada –, akik egészségük érdekében tudatosabban viszonyulnak a káros szenvedélyekhez, egészségkárosító magatartásformákhoz.

15 Erőteljes hangsúlyt kell fektetni a társadalomba való visszaintegrálás során az egészség erőforrásként való tudatosítására, az egészség megtartására irányuló motivációk erősítésére a kockázati magatartások, egészségkárosító viselkedésmódok visszaszorítása az orvosi ellátás, illetve rendszeres orvosi ellenőrzés, a szükséges gyógykezelések igénybevétele A szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságának tudatosítására

16 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 


Letölteni ppt "A perifériára szorult emberek egészségképe, egészségmagatartása Előadó: Dr. Nárai Márta egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések