Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Adózás – vázlat  Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny  A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Adózás – vázlat  Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny  A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális."— Előadás másolata:

1 1 Adózás – vázlat  Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny  A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók  A közvetlen adók harmonizálása

2 2 Bevezetés  EGK-szerződés – óvatos: a fiskális semlegesség szabályának bevezetése és nyomon követése A forgalmi adók harmonizálási lehetőségének vizsgálata  A hazai termelés és a tagállami import egyenlő adózási elbírálása Nincs tervben a közvetlen adók harmonizálása  A fiskális semlegességet hamar elérik A kumulált több fázisú adó helyett  VAT A régi és az új tagállamok VAT-rendszerét harmonizálták Az érte fizetendő ár: a fiskális határok fenntartása

3 3 Bevezetés – 2  Egységes piac A forgalmi adót vagy a származási, vagy a rendeltetési országban kell kivetni  az összehangolás az 1980-as években indul meg Megkezdődik a közvetlen adók harmonizálása  Vállalati adók és megtakarítások adója  a tőkemozgás ne puszta adóoptimalizációs célt kövessen

4 4 Közgazdasági és jogi keretek  A tagállamok gazdasági és társadalmi szerkezete eltérő – különböző adórendszerek Az adóteher összetétele más (közvetlen és közvetett adók aránya) Az adófizetés technikája különböző  Milyen veszélyekkel jár az adórendszerek különbözősége? A tagállamok könnyedén helyettesíthették a vámokat közvetett adókkal  változatlan teher lehetett az importon

5 5 A teljes adóterhelés megoszlása Az összes kormányzati bevétel %-ában, néhány tagállamban

6 6 Az összes adóbevétel + tb-járulék a GDP %-ában 2007-ben

7 7 Közgazdasági és jogi keretek – 2  A megoldás: a fiskális semlegesség Ha a származási ország adóit alkalmazzák:  adókülönbségen, nem pedig a komparatív előnyök alapuló áruforgalom indul meg  nincsen szükség fiskális határokra Ha a rendeltetési ország adóit alkalmazzák:  a kereskedelem a komparatív előnyökön alapul  fenn kell tartani a fiskális határokat

8 8 Fiskális semlegesség  A kumulatív, több fázisú forgalmi adó ellentmond a fiskális semlegesség elvének (ez volt a hat alapító állam közül ötben!) Az adót a forgalom minden fázisában kivetik  az összes adó függvénye a  az adókulcsoknak  a termelési fázisok számának Kedvez a vertikálisan integrált nagyvállalatoknak

9 9 Fiskális semlegesség – 2  Nehéz minden egyes terméket valamennyi termelési fázisban követni, és megállapítani, mennyi adót visel a termék  az EGK-SZ 97. (már megszüntetett) cikke engedélyezte a tagállamoknak, hogy átlagos adókulcsokat határozzanak meg termékek vagy termékkategóriák számára  Ezeket alkalmazták az importált termékekre.  Ekkora adót térítettek meg a hazai exportőröknek. Jövedéki adók  nagy különbségek az országok között  alkohol (pezsgő), dohány, benzin, kamerák, arany ékszerek  illegális kereskedelmet indukáltak  kereskedelemtorzító hatás, ha egyes tagállamok különböző kategóriákra szakosodtak

10 10 Adózás és verseny – 1  Közvetett adók: nemcsak a szerkezeteket, hanem a kulcsokat is harmonizálni kell Az alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országok termelői előnyt élveznek  nagyobb hazai kereslet és profit  Közvetlen adók: befolyásolják a termelési költségeket és a jövedelmezőséget Az alacsonyabb adók támogatásnak tekinthetők  ez torzítja  a versenyt  a tőkemozgást  nemkívánatos: a pénzügyi források és a termelési tényezők nem optimális felhasználásával jár az EU-ban

11 11 Adózás és verseny – 2  A fiskális semlegesség az integráció előrehaladásának függvényében: vámunió – a közvetett és jövedéki adók szerkezetének harmonizációja közös piac és GMU – mind a közvetett, mind a közvetlen adók szintjének harmonizálása

12 12 Mit ír elő az EUM-szerződés? 110. cikk A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja cikk Egy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.

13 13 Mit ír elő az EUM-szerződés? 112. cikk A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a köz- vetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések,valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.

14 14 Mit ír elő az EUM-szerződés? 113. cikk A Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag rendelkezéseket fogad el a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb formáira vonatkozó jogszabályok olyan mértékű harmonizálására, amennyire az ilyen harmonizáció a belső piac létrehozásához, működéséhez és a verseny torzulásainak elkerüléséhez szükséges.

15 15

16 16 A közvetett adók harmonizálása  Mik azok a közvetett adók? Termékek és szolgáltatások forgalmára, előállítására vagy fogyasztására kivetett adók, amelyek részét képezik a termelői és a fogyasztói árnak, amelyeket attól függetlenül meg kell fizetni, hogy az adott üzleti művelet termel-e jövedelmet (hasznot), de amelyeket le lehet vonni a nyereség meghatározásakor.

17 17 Hozzáadottérték-adók – 1  Franciaország vezette be 1954-ben  1962-ben ajánlotta általánossá tételét a Bizottságnak  1967: két irányelv vetette meg a közös VAT rendszer alapjait  1969: egy harmadik irányelv tette kötelezővé bevezetését valamennyi tagállamban

18 18 Hozzáadottérték-adók – 2  A VAT a fogyasztásra kivetett általános forgalmi adó (a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat adóztatja)  A gazdasági tevékenység minden fázisára kivetik  Az alapja az adott fázisában létrehozott új értékre vetik ki  A termelés és a forgalmazás valamennyi résztvevője fizeti  A közbenső fázisokban nem költségelem  Nem a termelők, hanem a végfelhasználók viselik a terheit  Az árral arányos, és független a termelési fázisok számától

19 19 Hozzáadottérték-adók – 3  A korábbi fázisokban kifizetett VAT visszaigényelhető Nem juttatja előnyhöz a vertikálisan integrált nagyvállalatokat Nem tudja előnyhöz juttatni a hazai termelőket (semleges a nemzetközi versenyben) Kiszámítása könnyű Értéke minden számlán megjelenik

20 20 Hozzáadottérték-adók – 4  6. irányelve a forgalmi adók harmonizálására (1977): közös alap a VAT kiszámításához Közös szabályok az adókötelezettség megállapítására  Az adó területi hatálya, adóalanyok, adóköteles műveletek, adóalap, adókulcsok alkalmazásának eljárása, mentességek, különleges eljárások  A 2. irányelv módosítása (1967); szabályozza  A szolgáltatások nyújtását  A mezőgazdasági termelést  A kisvállalatokat

21 21 A fiskális határok lebontása – 1992 előtt  Az egyes tagállamokon belül mozgó termékek és szolgáltatások adózása eltérő volt az exportcikkekétől: Az exportált termékek teljes adó-visszatérítésben részesültek Az exportált termékek a rendeltetési ország VAT- rezsime alá kerültek, amint átlépik annak határát  Veszélyek: adóelkerülés Exportra jelentett termékek nem hagyták el az országot  VAT nélkül olcsóbban adták el a származási országban  VAT-tal megnövelt áron adják el, de az eladó megtartja az adót Adókiesés a termelő országában Torzítja a versenyt

22 22 A fiskális határok lebontása – 1992 előtt  Az importáló országban fennmarad a határellenőrzés, biztosítva az adóbevételt a tisztességes versenyt a rendeltetési országban elállított termékekkel

23 23 A fiskális határok lebontása – 1992 előtt  1992: irányelv a VAT-kulcsok közelítéséről Az átmeneti időszakban a tagállamok legalább 15%-os normálkulcsot alkalmaznak  A gyakorlatban: 15% és 25% között Az ennél magasabb kulcsokat csökkentették, ami jelentős csökkenéshez vezetett a fogyasztói árakban (pl. az autók esetében) A tagállamok egy vagy két mérsékelt kulcsot alkalmazhatnak, melynek mértéke legalább 5%  Szociális és kulturális javak és szolgáltatások  Pl. élelmiszerek, gyógyszerek, tömegközlekedés, könyvek, újságok és folyóiratok, múzeumi belépők, szerzői jogdíjak, szociális lakbérek, szállodai szolgáltatások, kórházi ellátás

24 24 A fiskális határok lebontása – 1992 után  Zeró vagy nagyon alacsony kulcsok (<5%) mindenütt alkalmazhatók bank és biztosításban, a közétkeztetésben, a gyermekruházati cikkek és cipők esetében

25 25 A fiskális határok lebontása – 1992 után  1991: A 6. áfairányelv (1977) módosítása  Vállalatok számára: Az eladó nem számít föl áfát a más tagállamban működő vevőnek A vevő a rendeltetési ország áfáját számítja föl.  Magánszemélyek Vásárlásaikkor áfát fizetnek, a termelő ország kulcsai szerint Semmilyen áfával kapcsolatos teendőjük nincsen a határ átlépésekor A korábbiakban a turisták számára érvényes kedvez- ményességi vagy mentességi értékhatárokat eltörölték Adómentes eladások („duty-free”) július 1-jéig  Az EU állampolgárainak 90 ECU  Nem EU-állampolgároknak: 175 ECU

26 26 A fiskális határok lebontása – 1992 után  1994: 7. áfairányelv – különleges esetek  távértékesítés (postai megrendelések);  új személygépkocsik;  nem áfaköteles intézmények (kormányzati szervek) és  mentességet élvező adóalanyok (bankok, biztosítók) Használt cikkek, műtárgyak áfamentesek,  csak a kereskedő árrésére vetik ki a rendeltetési országban

27 A ma érvényes szabályozás  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről  Területi hatály (illusztrációként!) 6. cikk  (1) Ezen irányelv nem alkalmazandó a Közösség vámterületének részét képező következő területekre: a) Athos-hegy; b) Kanári-szigetek; c) a francia tengerentúli megyék; d) Åland-szigetek; e) Csatorna-szigetek.  (2) Ezen irányelv nem alkalmazandó a Közösség vámterületének részét nem képező következő területekre: a) Helgoland szigete; b) Büsingen területe; c) Ceuta; d) Melilla; e) Livigno; f) Campione d'Italia; g) a Luganói–tó olaszországi vizei. 27

28 28 Jövedéki adók  A jövedéki adók jelentős jövedelmet biztosítanak az államoknak (az adóbevételeknek átlagosan több mint 10%-át adják!)  A normál áfakulcsok alacsonyabbak lehetnek, mert vannak jövedéki adók  Az adórendszer rugalmas elemei: könnyen megváltoztatni  Orientálják a fogyasztókat (alkohol, benzin, cigaretta)  Szerkezetüket harmonizálni kell az EK-ban, hogy eltávolítsák a saját termelés védelmét (EKSZ 90) az integráció előrehaladásával, a kulcsokat is harmonizálni kell

29 29 Jövedéki adók – 2  Irányelv a jövedéki adó alá tartozó termékek birtoklásáról és forgalmáról (1993. január 1.) Az adó a tényleges fogyasztás országában fizetendő A tagállamok csak akkor vezethetnek be új jövedéki adót, ha az nem vezet a határellenőrzés ismételt bevezetéséhez  Hét speciális irányelv az EU-tagállamok jövedéki adóinak harmonizálására

30 30

31 31 Közvetlen adók harmonizálása  Mik azok a közvetlen adók? Vállalatok és magánszemélyek jövedelmére kivetett adók, amelyeket nem építenek be az eladási árakba, és amelyeknek a kulcsa gyakran progresszív  Két fő csoportjuk: jövedelemadó és tőkejövedelem adója (capital gain tax)  Az EK-szerződés megtiltja bármiféle kiegyenlítő illeték kivetését a határokon az exportált cikkek utáni visszatérítést  A Római Szerződés nem tartalmazza a közvetlen adók harmonizálását

32 32

33 33 A legmagasabb szja-kulcsok, ban (I)

34 34 A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (II)

35 35 A tőkét sújtó adók aránya az összes adóbevételen belül – 2007

36 36 Közvetlen adók harmonizálása – 2  Szükség van legalább minimális mértékű harmonizációra a Közösségen belüli szabad tőkeáramláshoz a termelési tényezők racionális elosztásához a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítéséhez össze kell hangolni az általuk alkalmazott fiskális eszközöket is A több tagállamban működő vállalatok adóztatása nem lehet hátrányosabb, mint az egyetlen tagállamban működőké  A Bizottság 1969 óta nyújt be különféle javaslatokat  21 évig tartott, míg a Tanács irányelvet adott ki

37 37 Közvetlen adók harmonizálása – 3  évi 1. irányelv: a vállalatok egyesülésekor keletkező tőkenyereség adója A tagállami szabályok likvidációként kezelik, és a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget megadóztatják A Közösség nem az egyesüléskor adóztatja a tőkenyereséget, hanem amikor azt érvényesítik.

38 38 Közvetlen adók harmonizálása – 4  évi 2. irányelv: közös fiskális elbírálás a különböző tagállamokban működő anya- és leányvállalatok számára megszüntette az osztalékadót, ha azt másik tagállamban működő leányvállalat fizeti az anyacégének  Gondoskodik a kettős adóztatás elkerüléséről

39 39 Közvetlen adók harmonizálása – 5  A fő gond: A nemzetközi adóelkerülés elleni harc A profit „transzfere” a keletkezés országából egy olyan országba, ahol alacsonyabb az adó szintje, vagy kisebb a felfedezés veszélye Transzferárakkal való manipuláció lehetősége multinacionális cégek számára Az EU-n kívüli adóparadicsomokban bejegyzett holdingcégek jövedelmének adóztatása


Letölteni ppt "1 Adózás – vázlat  Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny  A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések