Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkavédelem, környezetbiztonság Természeti katasztrófák KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkavédelem, környezetbiztonság Természeti katasztrófák KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 Munkavédelem, környezetbiztonság Természeti katasztrófák KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2 A természeti katasztrófák fajtái, előfordulásuk kockázata. A vizek kártételei: árvizek és belvizek A földrengés kártételei. Katasztrofális erdőtüzek. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE

3 Katasztrófa A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Forrás: Katasztrófavédelmi törvény

4 A katasztrófák főbb típusai: 1. Természeti katasztrófák 1.1. Geológiai jellegű katasztrófák (földrengés, földcsuszamlás, vulkánkitörés, stb.) 1.2. Hidrológiai jellegű katasztrófák (árvíz - zöldár, jeges ár, belvíz, szökőár, stb.) 1.3. Meteorológiai jellegű katasztrófák (jégeső, jégverés. hófúvás, szélviharok, stb.) 1.4. Természeti jellegű katasztrófák (gázkitörés, sújtólégrobbanás, stb.) 2. Civilizációs katasztrófák 2.1. Társadalmi (háború, polgárháború, általános, hosszantartó sztrájk, tömeges migráció okozta válsághelyzet, stb.) 2.2. Biológiai (járványok, fertőzések, kártevők tömeges elszaporodása 2.3. Technikai: nukleáris - vegyi (oxidáló szerek, gyúlékony, mérgező és radioaktív anyagok veszélyes mennyisége, koncentrációja a szabadban, stb.)

5 A természeti katasztrófák áttekintő rendszere. A táblázat oszlopai BRYANT, E. (1991) katasztrófajellemző értékszámait mutatják. Az egyes katasztrófatípusok írásmódja azok magyarországi jelentőségét tükrözi (félkövér nagybetű = meghatározó, félkövér kisbetű = jellemző, normál betűk = előfordul, kurziv betűk = Magyarországon nem jelenik meg).

6 A természeti jelenségek katasztrófaveszélyességének megítélését segítő fizikai paraméterek (Burton et al alapján).

7 A környezeti katasztrófák rendszere D. K. C. JONES (1995) szerint; 1 = szemiantropogén, 2= hibrid.

8 Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban el ő fordulóak.Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban el ő fordulóak. A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a - eltekintve az aszálykároktól- áradásokból származik.A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a - eltekintve az aszálykároktól- áradásokból származik. Az áradásoknak több fajtáját különböztetjük meg:Az áradásoknak több fajtáját különböztetjük meg: Folyami árvizekFolyami árvizek »Jeges árvíz »Tavaszi árvíz »Zöld ár Tengerparti áradásTengerparti áradás Városi árvízVárosi árvíz JégtorlaszJégtorlasz Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban el ő fordulóak.Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban el ő fordulóak. A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a - eltekintve az aszálykároktól- áradásokból származik.A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a - eltekintve az aszálykároktól- áradásokból származik. Az áradásoknak több fajtáját különböztetjük meg:Az áradásoknak több fajtáját különböztetjük meg: Folyami árvizekFolyami árvizek »Jeges árvíz »Tavaszi árvíz »Zöld ár Tengerparti áradásTengerparti áradás Városi árvízVárosi árvíz JégtorlaszJégtorlasz

9 Tengerparti áradás Hurrikánok, trópusi viharok, vagy a nyílt tengerek feletti alacsony légnyomások következtében keletkezhetnek olyan erős szelek, amelyek az óceánok vizét a szárazföldre kinyomják, és nagy áradásokat okozhatnak. A tengerparti áradást okozhatja tengerár is, amit cunaminak vagy szökőárnak neveznek. Ezeket a hullámokat földrengések vagy vulkáni tevékenység váltja ki.

10 Természeti katasztrófa Délkelet- Ázsiában A legmagasabb hullámok, amelyek elérhetik a partokat, a tenger alatti földrengések által okozott szökőárak (cunami) következtében alakulnak ki. A nyílt tengeren ezek a hullámok csak néhány centiméter magasak, és csak akkor duzzadnak fel, amikor elérik a partközeli sekélyebb vizeket december 26. A karácsonyi ünnep alatt sokan inkább elkapcsoltak a pusztító, 9-es fokozatú földrengésről és annak következtében kialakult még pusztítóbb szökőárról tudósító hírekről.

11 Természeti katasztrófa Délkelet- Ázsiában Az első - hivatalos forrásból származó - információk hétezer halálos áldozatról beszéltek a dél-ázsiai térségben. Az Indiai óceán partjain 12 országban már 150 ezer (!) halálos áldozatról beszélnek.

12 Városi árvíz Amikor a földfelszínt vagyAmikor a földfelszínt vagy erdőket utakká és parkolókká alakítják, egyúttal megszüntetik annak csapadékbefogadó képességét. annak csapadékbefogadó képességét. A városiasodással 2-6-szorosára nő az adott területről elvezetett csapadékvíz mennyisége, ha a természetes körülményekkel hasonlítjuk össze. A városiasodással 2-6-szorosára nő az adott területről elvezetett csapadékvíz mennyisége, ha a természetes körülményekkel hasonlítjuk össze. Az áradás alatt az utcákon sebes ár hömpölyög, és elönti a pincéket, alagsorokat, sokszor emberek halálát is okozva.Az áradás alatt az utcákon sebes ár hömpölyög, és elönti a pincéket, alagsorokat, sokszor emberek halálát is okozva.

13 Folyók Az árvizek három nagy csoportja, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz (ilyen volt például az 1838-as budapesti ár), az egyszerre olvadó hótömegb ő l keletkez ő tavaszi árvíz (ez okozott a Duna fels ő szakaszán 150 éve nem látott vízszintet 2006 márciusában), illetve a nagy tavaszi, vagy nyári es ő zésekb ő l keletkez ő zöldár.

14 Fogalommagyarázat A védekezés az élet- és vagyonbiztonság érdekében, jogszabályban meghatározott keretek között szervezett operatív tevékenység. A mederb ő l kilép ő árvíz és csapadék, a hóolvadás nyomán keletkezett belvíz elleni védekezés m ű szaki és az államigazgatási feladatainak végrehajtását jelenti. Árvíz: a folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, illetve középvízi medréb ő l kilép ő víz. Ártér: az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi m ű vek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesít ő m ű vek védnek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi m ű vekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések el ő tti nyílt ártér a hullámtér.

15 Nyílt ártér: amit a folyó áradáskor szabadon elönthet. Magaspart: a legnagyobb víz (LNV) fölé ér ő, tehát a hullámteret természetes módon határoló partalakulat. Bordás megtámasztás: a tartósan magas árvízkor a töltés mentett oldali rézs ű jén észlelt szivárgás, illetve átázás elleni védekezés egyik módja. Az átázott, csúszásra hajlamos mentett oldali töltésrézs ű t a töltéslábtól kiindulva bordák módjára elhelyezett földes zsákokkal (termésk ő vel) terhelik meg. A bordák szélessége egy-egy zsákhossz. Akkor célszer ű alkalmazni, ha a vízoldal fel ő li védekezés nem lehetséges.

16 Buzgár: a töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséj ű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is el ő idézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence. Töltésmegcsúszás: a töltésanyag egy részének keresztirányú kagylószer ű (lefelé, ki- vagy befelé) elmozdulása. A töltés általában az árvíz idején az átázott töltésanyag talajmechanikai jellemz ő inek kedvez ő tlen hatására csúszik meg. A töltésmegcsúszás kezdetét a töltés koronáján vagy rézs ű jén keletkezett hosszirányú repedések jelzik. Veszélyes jelenség, töltésszakadást idézhet el ő. Töltésmeghágás: az az állapot, amely akkor következik be, ha a kialakuló árvízszint magasabb, mint a töltés koronaszintje, és víz azon átömlik.

17 Védekezési készültség: a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekében szükséges intézkedések megtételének intézményi kerete. I. fok Központi ügyelet áll fel és fokozott figyel ő szolgálatot rendelnek el. Az árvízvédelmi szakaszok vezet ő i bejárják szakaszaikat, felmérik védelmi készleteiket. Rendszerint az a vízállás, amelynél a hullámterek elöntésre kerülnek. A folyami vízmércék adatait 12 óránként olvassák le. II. fok A területi védelmet irányító vezet ő k és személyzet elfoglalja a helyét a védelmi központokban. A hullámtér teljes és összefügg ő elborítása. Csurgások, szivárgások megjelenése várható. A vízállásokat 6 óránként olvassák le. III. fok A védvonalak mentén állandó éjjel-nappali figyel ő szolgálat, meger ő sített ő rszemélyzet kivezénylése történik. Intenzív árvízi jelenségek megjelenése várható. A vízállásokat 2 óránként olvassák le. Rendkívüli készültség a töltés állékonyságát veszélyeztet ő hosszan tartó magas, vagy a töltést meghaladó árvízszint esetén rendelik el. Vízügyi szakszolgálaton kívüli er ő k (katonaság, polgári védelem, lakosság) és eszközök bevonása történik. Rendkívüli kormánybiztost neveznek ki.

18

19 Magyarországi vonatkozások 1.Klimatikus viszonyokból adódóan: –Hazánk kontinentális éghajlatának természetes velejárója a szélsőséges csapadékeloszlás. –Alföldünkre jellemző mm csapadék harmada, negyede akár egyetlen hónap alatt is lehullhat. –Előfordulnak rövid idő alatt lehulló nagy csapadékok: egy nap, sőt ritkábban egy óra alatt akár mm is. 1.Klimatikus viszonyokból adódóan: –Hazánk kontinentális éghajlatának természetes velejárója a szélsőséges csapadékeloszlás. –Alföldünkre jellemző mm csapadék harmada, negyede akár egyetlen hónap alatt is lehullhat. –Előfordulnak rövid idő alatt lehulló nagy csapadékok: egy nap, sőt ritkábban egy óra alatt akár mm is.

20 Magyarországi vonatkozások 2.Földrajzi helyzetéből adódóan: –Magyar ország medence jellegegéből adódik, hogy a környező hegyekről lemosódó hordalékot a Tisza az alföldi szakaszon rakja le illetve gyűjti. –Egy- egy nagyobb esőzés vagy hóolvadás után a hegyekből hirtelen lezúduló víz lelassulva és megnövekedve „feltorlódik” hazánk területén. –Ezért is van, hogy míg az északi régióra a hirtelen jött, az alsóbb szakaszokon a hosszú, viszont kisebb erejű árvizek a jellemzőek. Sokáig tartó, lassan levonuló árvizek veszélye inkább a töltésekre nehezülő víznyomásba és ÁZTATÁSBAN rejlik 2.Földrajzi helyzetéből adódóan: –Magyar ország medence jellegegéből adódik, hogy a környező hegyekről lemosódó hordalékot a Tisza az alföldi szakaszon rakja le illetve gyűjti. –Egy- egy nagyobb esőzés vagy hóolvadás után a hegyekből hirtelen lezúduló víz lelassulva és megnövekedve „feltorlódik” hazánk területén. –Ezért is van, hogy míg az északi régióra a hirtelen jött, az alsóbb szakaszokon a hosszú, viszont kisebb erejű árvizek a jellemzőek. Sokáig tartó, lassan levonuló árvizek veszélye inkább a töltésekre nehezülő víznyomásba és ÁZTATÁSBAN rejlik

21

22 Az ember szerepe a az árvizek kialakulásában! Folyószabályozás Medermélyülés Hegyvidéki vízgy ű jt ő kön végzett beavatkozások

23 Magyarországon a legjelentősebb területi környezetbiztonsági kockázatot az ár- és belvíz- veszélyeztetettség jelenti település, az ország lakosságának 55%-a van eltérő mértékben árvíz- és belvízveszélynek kitéve. 700 településünk több mint 2 milliós népességének lakóhelye nagy folyóink mértékadó árvízszintje alatt fekszik, ahol rendszeres és nagymértékű kockázatnak vannak kitéve az ott élők. Magyarországon a folyók és egyéb vízfolyások mentén elhelyezkedő árterület nagysága km2. A megművelt földek 30%-a, a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a is ártéren helyezkedik el.

24 Kistérségek ár- és belvízveszélyeztetettsége

25

26

27 Az ország területének negyede olyan mély fekvésű sík terület, ahonnan a felesleges vizet el kell vezetni, mert természetes úton nem folyik el. A szántóterületek 10-15%-át hosszú idősorok átlaga alapján minden évben 2-4 hónapig belvíz borítja. A belvizek levezetésére 2003-ban km hosszú belvízcsatorna hálózat és 99 db, együttesen 100 millió m3 térfogatú állandó, valamint 124 db együttesen 155 millió m3 térfogatú ideiglenes belvízi tározó szolgált. Az országban ezen felül több mint km belvízcsatorna és közel 30 db belvízi tározó van önkormányzati és üzemi tulajdonban.

28 Árvizek, szabályozások 1613 II. Mátyás dekrétuma a Tisza- völgy ármentesítésének kérdésével foglalkozik Elkészülnek a Tisza vízrajzi térképei. Később ezekre alapozva dolgozzák ki a szabályozási terveket július Vásárhelyi Pál benyújtja a Felső-Tisza völgyének egységes rendezésére vonatkozó javaslatát augusztus 27. Tiszadobnál ünnepélyesen elkezdődik a Tisza szabályozása

29 Árvizek, szabályozások tavasz Az árvíz során nyolc helyen szakad át a gát. Szegeden a Tisza 806 cm-rel tet ő zik. Március 12-én az árvíz elpusztítja Szegedet és környékét. Csaknem százezer ember hajléktalanná válik. Szegeden 5762 ház összed ő lt, a halottak száma 151. A kár meghaladta a 33 millió koronát. Az árvíz fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. A katasztrófa hatására a kormány felülvizsgálta vízügyi politikáját. [...]

30 Árvizek, szabályozások Minden id ő k legnagyobb és leggyorsabban pusztító jeges árvize sújtotta 1956 tavaszán a Duna dél- magyarországi szakaszát, így Baját és térségét is. Az addig még sosem látott vízállás 10,37 méter volt 1973 Elkészül az 1968 óta épül ő Kiskörei Vízlépcs ő. Feladata: a Tisza-tó m ű ködtetése, öntöz ő víz kivételének biztosítása, energiatermelés. A duzzasztással megn ő az öntözhet ő területek nagysága. A vízlépcs ő fölött kialakított tározó lesz Magyarország második legnagyobb tava, üdülési és sportolási lehet ő ségekkel.

31 Árvizek, szabályozások április Minden korábbi rekordot felülmúló vízállás a Tiszán. Több mint 50 ezren dolgoznak a gátakon. Az árvíz során 1912 épület károsodik. A vízügyi tárca koncepciója szerint a hullámtereket szélesíteni kell, az árvízvédelmi töltéseket már nem szabad tovább magasítani.

32 Árvíz 2006 tavaszán A téli hónapok gyorsan növekv ő hegyvidéki hókészletei, az alföldi régiók folyamatosan rosszabbodó belvízelöntései már el ő re vetítették az árvízvédelem tavaszi megpróbáltatásait. Igazi széls ő ségek alakultak ki, ebben szerepet játszott, hogy a hóolvadás el ő bb késlekedett, majd március közepén hirtelen indult meg. A vízrendszer folyóin a vízhozamokat az es ő zések is növelték. A Duna és a Tisza árhullámai találkoztak a mellékfolyókon levonuló nagyvizekkel, a Duna és a Száva visszaduzzasztó hatása a Maros torkolatáig, részben feljebb is érzékelhet ő en érvényesült...

33 Alapfogalmak Földrengés: a Föld kérgének belső erők okozta megrázkódása, rugalmas hullámzása.

34 Földrengések keletkezés módja szerinti felosztása 85% - Szerkezeti rengések. A rugalmas feszültségeknek a kőzetanyag törését követő, részben rugalmas energiák formájában történő feloldódásával keletkeznek, csak szilárd halmazállapotú kéreganyagban pattanhatnak ki, ezek a legpusztítóbbak. 7% - Vulkanizmussal kapcsolatos rengések (a vulkánkitörés energiájának egy része rugalmas hullámokká alakul). 3% - Beszakadásos - beomlásos rengések (magmakamrák beomlása - implózió, barlangok beszakadása). Mesterséges rengések (nukleáris, bánya- és egyéb robbantások).

35 5% - Talajnyugtalanság: –Géprezgések, járművek által keltett rezgések; –Légköri jelenségek által okozott rengések. A földrengések kipattanását a belső feszültségállapot jellemzőin kívül befolyásolják még a terhelésváltozást okozó külső tényezők: az erózió, klímaváltozás - pl. a jégtömegek megolvadása -, mesterségesen megnövelt terhelés, pl. tározó kialakítása, légnyomásváltozás, égitestek vonzása stb. A lemeztektonika feltevése szerint a Föld felszíne ez idő szerint hat nagy (elsőrendű táblák) és mintegy húsz kisebb, ún. másodrendű litoszféra-táblára (lemezre) osztható.

36

37

38 Földrengések a világban

39 San Francisco 1906

40 A földrengések anatómiája A legtöbb földrengés a két kőzetlemez határán lévő vetődés mentén következik be. A kőzetlemezek elmozdulása miatt a kőzetek deformálódnak, majd a felhalmozódott feszültség hirtelen felszabadulásakor eltörnek. Ahol - mélyen a földfelszín alatt - a kőzetek eltörnek, ott van a rengés hipocentruma. Ebből a pontból a felszabaduló energia hatására lökéshullámok, úgynevezett földrengéshullámok indulnak ki, amelynek a Föld belsejében és a felszíne mentén tovaterjednek. Ezek a hullámok rengetik meg a földfelszínt. A rengés az epicentrumban a legerősebb, vagyis a földfelszínnek éppen a hipocentrum fölött fekvő pontjában.

41 A földrengések anatómiája

42 A földrengések előfordulása a Földön A megfigyelések szerint a földrengések előfordulása nem teljesen véletlenszerű, hanem bizonyos szabályszerűséget mutat. A földrengések döntő része a Föld ugyanazon vékony sávszerű területeire koncentrálódik. Ezek a szeizmikusan aktív zónák hatalmas nyugodt (ún.aszeizmikus) területeket vesznek körül. A tapasztalat szerint ugyan kisebb (M<6 Richter-méretű) rengések a Földön bárhol és bármikor előfordulhatnak, azonban ezek gyakorisága a rengésmentes aszeizmikus) területeken igen kicsi.

43 A legerősebb földrengések 1900 óta 1905 Kangra, IND Asszám, IND San Francisco, USA Dél- RCH Messina és Calabria, I VRC Avezzano, Közép-I Agadír, MAR Kanszu, VRC Északnyugat- IR Szagami, J Skopje, MAC Kanszu, VRC Anatólia, TR Kvetta, IND Kelet-IR Chillan, RCH PE Erzincan, TR IR5 000

44 A legerősebb földrengések 1900 óta 1972 Managua, NIC Asznam, DZ Lice, TR Dél-I GUA Kerman tartomány, IR Gemona, I Észak- ADN Irian Jaya, RI Erzurum, TR Tangsan, VRC MEX Mindanao, PI EC Van, TR ARM RO Északnyugat- IR Tabasz, IR Összesen:

45 Előrejelzés módszere Szeizmométer-alapú földrengés előrejelző módszer GPS-alapú földrengés előrejelző rendszer

46 Az új rendszer előnyei GPS-alapú rendszer A rendszer akár még az 1 milliméteres földkéreg mozgások észlelésére is képes Ötven évnyi adatot is képes tárolni Sokkal pontosabban előre jelezhetőek lesznek a várhatóan kialakuló földrengések

47 Erdőtüzek Az erdőtűz egyike azoknak a természeti katasztrófáknak, melyekre ma Magyarországon nincs megfelelően kiképzett szakember-gárda. A közelmúltban történt viszonylag nagy erdőtüzekhez hozzájárult (Kiskunság, Hortobágy, Pilisi Parkerdő) a csapadék mennyiségének csökkenő éves átlaga és az évi középhőmérséklet emelkedése. Magyarországon a Tűzoltóság és a Polgári Védelem feladata az erdőtüzek oltása, ebben szorosan együttműködik az erdőt jobban ismerő, az erdőt kezelő erdészekkel. Jelenleg egyik szervezet sem rendelkezik megfelelő eszközökkel, sem a képzettség, sem a felszereltség terén.

48 Az erdőtűz keletkezésének lehetséges okai: természetes okok mesterséges, ember által okozott erdőtüzek

49 Természetes erdőtüzek Erdőtüzek nagyobb számban keletkeznek természetes módon, míg az ember okozta erdőtüzek száma csak másodrendű. A természetes okok között is első helyen a villámcsapás szerepel. Körül-belül 100 villámlás keletkezik minden másodpercben a Földgolyó egészét tekintve. Egyedül az Egyesült Államokban mintegy 10,000 erdőtűz keletkezik évente villámcsapástól. Egy másik "természeti" erdőtűz okozó lehet a vulkánkitörések helyszínén a felszínen folyó forró lávafolyam. Hawaii-n, Japánban, Borneón, Jáván elsősorban ilyen eredetű erdőtüzek, természeti tüzek keletkeznek. Az ilyen erdőtüzek egyetlen talán előnyösnek mondható velejárója, hogy az ilyen okból felégett terület viszonylag gyorsan tud regenerálódni, mivel a frissen keletkezett vulkáni talaj roppant termékeny.

50 Ember által okozott tüzek Meg lehet különböztetni a szándékos és az akarattalan, emberi hanyagságból eredő tüzeket Szándékosan okozott természeti tüzek esetén a szándékosságot kiváltó okok némelyét meg lehet szüntetni. Ide tartoznak például a hazánkban a közelmúltban privatizált erdőterületeken biztosítási csalás miatt szándékosan gyújtott erdőtüzek is. A nem szándékosan gyújtott erdőtüzeket okozó emberi cselekedetek a lehető legkülönfélébbek lehetnek. Ilyenek a kirándulók által hátrahagyott parázs, ipari létesítmények kéményéből kicsapó szikrák,illetve a katonai hadgyakorlat alatt a fel-fel robbanó töltetek is erdőt gyújthatnak, gyújtanak.

51 A tűz környezete A tűz környezetén a tüzet körülvevő befolyásoló tényezőket, feltételeket, és azokat az erőket értjük, melyek mind együttesen alakítják ki a tűz viselkedését. Három fő csoportba soroljuk ezeket az erőket, feltételeket : - az időjárás elemei - a növényzet mint tüzelőanyag sajátosságai - és a domborzati elemek és azok viszonyai

52 Az időjárás hatásai az erdőtűz viselkedésére Az időjárás elemei - szél sebessége és iránya - relatív páratartalom - csapadék - hőmérséklet - és a légköri stabilitás Az erdőtüzet befolyásoló tényezők közül a legnehezebb az időjárás meghatározása, előrejelzése, mivel ez a leggyorsabban és legváltozatosabban változó környezeti tényező. A fent felsorolt időjárási elemek közül is a legfontosabb a szél irányának és sebességének meghatározása.

53 A növényzet erdőtüzet befolyásoló tényezői A növényzetnek, mely a tüzelőanyag szerepét tölti be erdőtűz vagy bármely más természeti tűz alkalmával, három különböző előfordulási szintjét választjuk el: –légi-, –felszíni-, –talajban lévő tüzelőanyagot. Légi tüzelőanyagnak számít minden zöld és már nem élő anyag, amely a lombozatnak része. Felszíni tüzelőanyagnak számít minden olyan szerves anyag, amely közvetlenül a felszín felett van: ágak, bokrok, fű, avar, kidőlt fák, lehullott gallyak. A talajban lévő tüzelőanyag az összes gyökeret, félig lebomlott avart, eltemetett ágakat vagy kidőlt fákat foglalja magában

54 A növényzet erdőtüzet befolyásoló tényezői A különböző sajátságokkal rendelkező növényzet a következő képpen befolyásolhatja az erdőtűz terjedésének módját : -zárt lombozat - koronatűz, vagy ugráló tűz -nyitott lombozat - fáklyatűz, vagy esetleg ugráló tűz -a légi növényzet hiánya - futó tűz -sok légi növényzet - mászó tűz vagy futó tűz -összetett, sűrű szerves anyag - parázslás vagy mászó tűz

55 A domborzat erdőtüzet befolyásoló tényezői A domborzat közvetve és közvetlenül befolyásolja a tűz intenzitását, terjedésének irányát és sebességét. Bár a domborzat nem változik időben, legalább is nem ilyen rövid időtartam alatt, viszont igencsak változó térben. Ennek következtében igen nagy fontossága van a domborzati térképek ismeretének az erdőtűzoltást végző szakemberek munkájában. Egy rövidebb időszakot tekintve a domborzat befolyásolja a legkevésbé az erdőtüzet az összes környezeti tényező közül.

56

57

58 Oltás módszerei Direkt, azaz közvetlen módszer az amikor a tűz kerületét nedvesítve, hűtve, vagy kémiailag kezelve lassítjuk, próbáljuk megállítani a tűz terjedését és amikor módszeresen, árokkal, védelmi vonallal elválasztjuk a tüzet a még meg nem gyulladt növényzettől. Az indirekt, azaz közvetett módszer pedig az, amikor a védelmi vonalat a tűz szélétől távolabb húzzuk meg, esetleg nagyobb távolságra, hogy kihasználhassuk a természetes tüzelőanyag hiányokat (tavak, folyók, patakok, sziklák, homokpadok) vagy a domborzat adta előnyöket. Ilyen esetben a védelmi vonal és az égő tűz közötti területen lévő növényzetet meg kell gyújtani, hogy a "ellentűz" vagy a "visszaégetés" módszerét alkalmazhassuk.

59 Oltás módszerei Az ellentűz olyan mesterségesen meggyújtott tűz, amely megzavarni képes a fő erdőtűz által kialakított lokális időjárási körülményeket. Mivel az erdőtűz felett a levegő felmelegszik és felemelkedik az erdőtűz környezetéből a szél mindig az erdőtűz felé fúj. Ezt erősíti az általános szél iránya, minek következtében az erdőtűz terjedése felgyorsul, vágtatni kezd. Ezt a szél sebesség felgyorsulást és a erdőtűz terjedés-növekedést zavarja meg egy kisebb, általunk meggyújtott tűz a környezetéből felé fújó szelekkel, mivel a szelek egymásellenébe kezdenek fújni. A visszaégetés a direkt, közvetlen támadás módszere. A védelmi vonal mentén hosszában kell meggyújtani a vonalon belül, a tűz felöli oldalon maradt növényzetet több helyen.

60 Az erdőtűz hatásai Az erdőtüzek hátrányos hatásai –a időbeli lefutást vizsgálva rövidtávú és hosszútávú, Ilyen rövidtávú hatás lehet például a helyi fauna részleges pusztulása, mely rövidesen, a tüzet követően a elpusztított terület környékéről pótlódik. Hosszabb távú környezeti ártalom például a flóra részleges vagy teljes pusztulása, melynek pótlódása nemcsak több időt vesz igénybe, hanem a növényállomány összetételének megváltozását is magával hozza, Sajnálatos módon az erdőtűz környezeti ártalmainak többsége hosszú távon érezteti hatását

61 Az erdőtűz hatásai –A veszélyeztetett terület alapján Élővilág: az elpusztult növényvilág és a részben elpusztult és kicserélődött állatvilág azt eredményezi, hogy felborul a mikrokörnyezet egyensúlya, megszakad a kialakult táplálékláncolat. Helyi honos fajok kipusztulhatnak, új fajok betelepülhetnek. A talaj: az égés magas hőmérséklete miatt a talajban lévő magvak, mikroorganizmusok elpusztulnak, s ezáltal a talaj terméketlenné ég ki. Ennek következtében a növényzet visszatelepülése nagyon lelassul vagy egyenesen lehetetlenné is válhat. Az elpusztult növényzet hiánya miatt a talajerózió nagyon felgyorsul. A tűz pusztította hegyoldalakról a termőtalaj réteg nagyon könnyen és gyorsan lemosódik.

62 Az erdőtűz hatásai Az atmoszféra: Az erdőtűzégés közben, a keletkező nagy hő hatására nagyon gyorsan felfelé áramló légáramlat keletkezik a tűz felett. Ennek eredményeként a tűz környezetéből a tűz irányába fújó lokális szelek alakulnak ki, mely szelek tovább táplálják a tűz oxigénigényét, tovább gerjesztik a tűz erejét. Az égés következtében nagy mennyiségű CO2, CO kerül az atmoszférába, illetve egyéb mérgező égéstermékek; ilyen például a különböző illóolajok, benzol, és egyéb benzol származékok. Csökken a friss oxigént termelő fotoszintetizáló felület.

63 Az oltás hatásai Vannak olyan, a környezetet hátrányosan érintő hatások, melyeket nem kifejezetten az erdőtűz, hanem az ember követ el, a tüzet megfékezendő. –Oltás közben használt oltóanyagok, vagy az esetlegesen használt égést lassító retardensek, porok, habok, az oltást követően bekerülnek a talajba, és a talaj eredeti egyensúlyi folyamatait felborítják, elsavanyítják, ellúgosítják, kémiai összetételét megváltoztatják. –Az oltás közben használt vízmennyiség, melyet hirtelen és nagyon koncentráltan használ az oltó személyzet, lemossa a talaj felső termőrétegét. –Ezenkívül, az oltáshoz használt víz belemoshatja az oltáshoz használt egyéb kémiai anyagokat a környező vízlefolyásokba, ezeket elfertőzheti, beszennyezheti. –Taposási kár

64 Az erdőtűz előnyös hatásai Talán az egyetlen elfogadható úgynevezett "haszon" egy erdőtűzből az az, hogy az elégett tüzelőanyag visszamarad a helyszínen, és később felhasználódik, mint az újratelepülő növényzet alap építőköve. Általában az öregebb, szárazabb növényzet ég el először, a fiatalabb, nedvesebb növényzet hosszabb ideig állja a tüzet, ezáltal megfigyelhető a növényzet bizonyos relatív fiatalodása is, ha nem teljes a pusztulás. Speciális eset az, hogy egyes különleges növények életciklusához szükséges a rendszeres erdőtűz. Például Észak Amerikában és Észak Európában honos egyes fenyőfajták toboza, csak a tűz okozta hő hatására nyílik ki és szórja el magvait.

65 Az erdőtűz előnyös hatásai Hasonlóan érdekes módon, egyes állatfajták, rovarok életciklusának is része a rendszeres erdőtűz. Bizonyos rovarok lárvái csak az égő kéreg alatt kelnek ki a nagy hő hatására, egyébként évekig be vannak bábozódva a tüzet várván. Az erdész szemével nézve, némi előny származik az erdőtűzből, mivel elsősorban az aljnövényzet ég el teljesen egy erdőtűz alkalmával,s így szerves anyag tartalma visszakerül a talajba. Erdőgazdálkodási szempontokból is, az aljnövényzet nélküli erdő az értékesebb, mivel viszonylag könnyebben művelhető.

66 Az erdőtűzből származó úgynevezett "előnyök" elhanyagolhatóak az erdőtűz környezetet romboló hatásai mellett. A hátrányos hatások, az erdőtűz ártalmai, a környezetet tekintve sokkal nagyobb volumenű hatások, sokkal több élőlényt, sokkal nagyobb területet károsítanak, mint amennyi esetleges "hasznot" húzhatnánk egy erdőtűzből. Ezért is figyeljünk minél inkább arra, hogy elkerüljük az erdőtüzeket, illetve időben értesítsük a megfelelő hatóságot!

67

68 ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A természeti katasztrófák fajtái, előfordulásuk kockázata. A vizek kártételei: árvizek és belvizek A földrengés kártételei. Katasztrofális erdőtüzek.

69 ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a természeti katasztrófák fajtáit, előfordulásuk kockázatát! Ismertesse Magyarország árvíz- veszélyeztetettségét! Mutassa be a földrengések kártételeit! Ismertesse a katasztrofális erdőtüzek hatásait!

70 ELŐADÁS Felhasznált forrásai Szakirodalom: Németh Á., - Nagy D., - Szalai S., - Debreceni P.: Meteorológiai és térinformatikai módszerek alkalmazása az erdőtüzek megelőzésében Bryant, E: 1993, Natural hazards. Cambridge University Press, p Burton, J.- Kates R. W.- White, G. F.: 1993, The Evironment as Hazard. The Guiford Press, New York/London p Jones, D: K: C.: 1995, The Relevance of Landslide Hazard to the International Decade for Natural Disaster Reduction. In: Landslide Hazard Mitigation, Conference Proceedings, The Royal Academy of Engineering, London, pp Szabó József: A természeti veszélyek és katasztrófák földrajzi vonatkozásai. Földrajzi Konferencia, Szeged Egyéb források: évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Document _Folyami__rvizek_271.html További ismeretszerzést szolgáló források:

71 Előadás anyagát készítették: Kovács Elemér egy. tanársegéd KÖSZÖNÖM A FIGYELMET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME Globális klímaváltozás és környezetbiztonság Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: időjárási katasztrófa, globális klímaváltozás


Letölteni ppt "Munkavédelem, környezetbiztonság Természeti katasztrófák KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések