Folyószabályozás a Reformkorban

Az előadások a következő témára: "Folyószabályozás a Reformkorban"— Előadás másolata:

1 Folyószabályozás a Reformkorban

2 Heves vízjárású folyóink:
A magyarországi folyók nagy része heves vízjárású. A Duna legnagyobb vízhozama hússzor is meghaladja a kisvíz hozamát. Kisebb folyók, pl. a Körösök esetében ez az arány több százszoros. Az árvizek gyorsan - a kis vízfolyásokon órák alatt - alakulnak ki. A nagy folyókon az árvíz levonulása hónapokig eltarthat. Különösen veszélyesek a rendkívül gyors lefolyású, pusztító jeges árvizek.

3 Vízzel borított területeink:

4 Tisza szabályozása: Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami augusztus 27-én vette kezdetét. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett

5 Fekete erdőben ered Fekete –tengerbe megy:

6 A kanyargó Tisza:

7 A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.
Vásárhelyi Pál: Vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, az MTA tagja ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.

8 Készítették: Kerkuska Miklós Szabó Bence Erdő Róbert Csurgó Zsolt