A METAELMÉLET- METAFILOZÓFIA KÖNYV

Az előadások a következő témára: "A METAELMÉLET- METAFILOZÓFIA KÖNYV"— Előadás másolata:

1 A METAELMÉLET- METAFILOZÓFIA KÖNYV
Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet Design: Varga Borbála

2 Metaelmélet definíció 1.
Nem vagy nemcsak transzdiszciplináris tudomány; nemcsak a tudások halmozódása és komplexebbé válása Integrált Nagy Elmélet, Mindenség-elmélet, ám nemcsak a filozófiai vákuum kitöltése Nem vagy nemcsak normál és poszt-normál tudomány Tudomány, teológia és művészet egyesített, egységes elmélete (poszt-tudomány); ez akár nevezhető meta-metaelméletnek is

3 Metaelmélet definíció 2.
Nem vagy nemcsak új metafizika, vagy új ontológia Nem vagy nem csak tudás-integráció és szintézis, hanem új tartalmú és új típusú tudás Új típusú elmélet, és új típusú filozófia (a kettő persze nem ugyanaz) Az új tudás új valóságról ad ismeretet!! Az új tudás feltétele és egyben következménye az új tudat és az új tudatosulás A jövő elmélete és/vagy jövőelmélet (Ne feledjük: a legfelső metaszint kvantumtudat/Istentudat..)

4 Gondolkodási és megfogalmazási eljárás módok 1.
A metaelméleti könyv elemzése alapján legalább három gondolkodási-megfogalmazási modellt fedezhetünk fel: 1. Hangya-modell. A szerző alapvetően információkat-ismereteket gyűjt, rendszerez, végül egy vagy több információ-ismeretcsoport mellett voksol (tekinthetjük elmélet előkészítésnek vagy közvetett elmélet építésnek.)

5 Eljárás módok 2. 2. Gereblyéző modell. A szerző korábbi tudományos eredményeket gyűjt és hasonlít össze. (Gyakran történeti sorrendben) Végül a tudományos étlapról kiválaszt egy-két általa igenelt felfogást. 3. Teremtés modell. A szerző nem másokat idéz és elemez, hanem önálló, szuverén elméleti konstrukciót fogalmaz meg, amihez persze másoktól is kölcsönöz (és idéz) érveket.

6 Eljárás módok 3. A három gondolkodási modellnek vannak vegyes modelljei A metaelméleti könyvben mind a három szellemi magatartásnak és gondolkodási eljárásnak szerepet adtunk A három módszer együtt alkot egy metaelméleti szellemi-logikai teret (téridőt)

7 Gondolkodási lépcsők 1. 1. lépcső – egy tudományágon (vagy művészeti ágon, vagy teológián) belül egyesít vagy integrál rész-elméleteket 2. lépcső – több tudományág közötti, eltérő elméletek egyesítése (interdiszciplináris) 3. lépcső – lehetőleg minden tudományág közös csúcselmélete (transzdiszciplináris) 4. lépcső – tudomány és nem-tudomány (vallás vagy/és művészet) közös elmélete

8 Gondolkodási lépcsők 2. 5. lépcső – tudományok, vallások, művészetek közös elmélete (az eddigi tudások magas szintű ötvözése) 6. lépcső – az előző lépcső tudásának segítségével új valóság/új tudás/új tudat felfedezése – önmagára ismerés, önteremtés A metaelméleti könyvben minden szerző azon a lépcsőfokon áll és állhat meg, ameddig haladni akar. Ez nem verseny. Minden lépcsőfok számos életre szóló feladatot kínál.

9 Metaelméleti téma-térkép (hiányok és pótlásaik) 1.
A metaelméleti téma-térkép mutatja, hogy hiányoznak még fontos rész-, és résztudományból induló integrált metaelméletek: Új gazdaság elmélet (Menyhay Imre, Koncz Gábor, stb.) Új társadalom elmélet (Hámori Ádám, Varga Csaba, stb.) Új egyesített ember (vagy szűkebben agy-lélek-tudat) elmélet (Frecska Ede, stb.) Új pedagógia (vagy új oktatás és új iskola) elmélet (Zsolnai József, stb.)

10 Metaelméleti téma-térkép (hiányok és pótlásaik) 2.
Új ökológia elmélet (Borsos Béla, stb.) Új kozmológia (Grandpierre Attila, stb.) Új metafizika elmélet (Szoboszlai Kiss Katalin, stb.) Új poszt-kolonista elmélet (?) Stb. A hiányzó elméleti megközelítések nem csak horizontális szellemi-tudati építkezést, hanem a vertikális lépcsősoron való előre jutást is segíthetik.

11 Metaelméleti nyelv (új fogalmak? új nyelv?) 1.
A „Meta” előtagú fogalmak egyelőre csak a fogalmak új (a régitől eltérő) tartalmát jelzik A régi fogalmak egyértelműen elfednék az új tudományos/poszttudományos felismeréseket A MetaValóság, MetaTudat (stb.) fogalmak később kiválthatók új fogalmakkal, ám akkor sem lesz mindenki által elfogadott,, azonos értelemben használ fogalom-háló

12 Metaelméleti nyelv (új fogalmak? új nyelv?) 2.
Néha a régi fogalmak is behelyettesíthetők részben új tartalommal (Az Abszolútumnak az EgyIstenek kategóriájától elválasztott fogalma lehet a MetaIsten helyett) Dolgozunk már az új nyelv előkészítésén (Mi legyen az új nyelv? Ismét nyelvújítás? Keressünk régi, elfeledett, ám ma ismét releváns fogalmakat?) A MetaNyelv nem csak új fogalmakat hoz magával, mert az új gondolkodás új nyelvi-logikai kapcsolatokat, szerkezeteket teremt

13 Metaelméleti kutatásszervezés
Idén és jövőre több visszavonulás: közös elméletépítés Új kutatók bevonása a metaelméleti csapatba Folytatjuk a nyilvános és zártkörű vitákat, konferenciákat Intenzíven építjük ki a nemzetközi metaelméleti együttműködéseket Fejlesztjük a magyar és angol nyelvű metaelméleti portált Ám továbbra sem akarjuk (jobban) intézményesíteni a metaelmélet kutatást

14 Új könyvek (tervek) Aryah Kaplan: Széfer Jecirá (fordítás)
Dienes István: Holografikus tudatmátrix (az új fizika alapjai) Metaelmélet-metafilozófia 2. Philosophy of Mind (Szerk: David J. Chalmers) magyar kiadása Ünnepeljük a tudásban megnyilvánuló teljességet (védikus tudás) Szent Korona elmélet (új felvetések) Stb.

15 Metaelméleti konferenciák, előadások (2006)
Március 24. Szellemi tőke elmélet (Előadó: Elf Edvinsson – Svédország) Április 27. Vita az Abszolútumról (Bevezeti: Liptay Lothar – Svájc) Május 1-10: Metaelméleti meeting Szeptember között: Tudatfizika – nemzetközi konferencia November között: Új társadalomfilozófia konferencia Stb.

16 Elképzelések, jövővíziók - 2006
A könyv megjelenik több nyelven; az angol nyelvű kötet majdnem kész, bemutatjuk a londoni könyvkiállításon is; A jelenlegi nemzetközi visszhang alapján várható, hogy továbbra is több országban tartunk előadásokat, szemináriumokat a metaelméletről A magyar tudomány teljesítményéből a metaelméleti kutatás eredménye (ne féljünk kimondani) versenyképes lehet a globális tudáspiacon

17 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba vargacs@strategiakutato.hu