Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC Schindler Rózsa 2009. 05. 21. Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC Schindler Rózsa 2009. 05. 21. Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató."— Előadás másolata:

1 1 SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC Schindler Rózsa Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató

2 2 A munkaerőpiac kihívásai, elvárásai Európai Unió és a nemzeti szakképzés-politika Szakképzés Magyarországon A munkaerőpiac és a szakképzés Kitekintés, megállapítások, javaslatok Amiről szó lesz! iskolai rendszerű szakképzés iskolai rendszeren kívüli szakképzés az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások A felnőttképzés előtt álló kihívások

3 3 Szakképzés Magyarországon 3 Iskolai rendszerű szakképzés 1 + TISZK + szakképzési társulások lokális regionális

4 4 Szakképzés Magyarországon 3 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés 2 Állami intézmények iskolai rendszerű szakképzés intézményei állami felnőttképző intézmények felsőoktatási intézmények Nem állami intézmények profitorientált intézmények nonprofit intézmények

5 5 Szakképzés Magyarországon 3 Iskolai rendszeren kívüli szakképzés (Felnőttképzés) 2

6 6 Szakképzés Magyarországon 3 TISZK-ek Magyarországon Miskolc Debrecen Nyíregyháza Eger Békéscsaba Cegléd Kecskemét Tatabánya Vác Székesfehérvár Szombathely Zalaegerszeg Kaposvár Pécs Bp. Észak-Pest Bp. Belváros

7 7 Szakképzés Magyarországon 3 Közös jellemzők: A szakképzés jellemzői szakmacsoportos, moduláris jellegű (kompetencia alapú, gyakorlat- orientált), szakmai- és vizsgakövetelmények (rendelet!), szakképesítési struktúra-rendszer (egymásra épülő, beszámíthatóság), vizsgarendszer. Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. törvény). 26/2001. (VII.27.) OM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről). 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről). 1/2006. (II.17.) OM rendelet az OKJ-ről és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárási rendjéről.

8 8 Szakképzés Magyarországon 3 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség A szakképzés jellemzői Szakképzési hozzájárulási kötelezettség (Bruttó bérköltség 1,5%-a) Tanulók, hallgatók, illetve a saját dolgozók képzése Szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek adott fejlesztési támogatás Államháztartáson kívüli, közvetlen felhasználás, támogatás MPA képzési alaprész (ténylegeses befizetések) Államháztartáson belüli pénzeszköz

9 9 Szakképzés Magyarországon 3 Szakmacsoportok A szakképzés jellemzői Szakterületek 1. Humán 2. Műszaki 3. Gazdasági és szolgáltatás 4. Agrár Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar Szakmacsoportok

10 10 Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Moduláris jellegű (iskolai rendszerű szakképzés)

11 11 Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Moduláris jellegű (felnőttképzés)

12 12 Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Szakmai és vizsgakövetelmények kompetencia alapú gyakorlatorientált 1000alap szakképesítés 0100rész-szakképesítés 0010elágazás szakképesítés 0001ráépüléses szakképesítés

13 13 Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Elágazás (1) rész-szakképesítés (1) Alap szakképesítés rész-szakképesítés (2) rész-szakképesítés (n) egymásra épülés beszámíthatóság ráépülés (1) ráépülés (2) ráépülés (n) Elágazás (2) Elágazás (n) Szakképesítési struktúra - rendszer

14 14 Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Vizsgarendszer Régi Új Írásbeli vizsgarészSzóbeli vizsgarész A írásbeli tantárgy C írásbeli tantárgy D írásbeli tantárgy Szakmai vizsga Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Gyakorlati vizsgarész 1. gyakorlati tantárgy 2. gyakorlati tantárgy A szóbeli tantárgy B szóbeli tantárgy E szóbeli tantárgy

15 15 Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); Kiváló személyi és tárgyi feltételek; Oktatás mellett markáns nevelési tevékenység; Közösségi, tanórán kívüli tevékenységek szerepe; Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) Beiskolázások; A tanuló számára ingyenes. Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Felnőttképzés sajátosságai, előnyei Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; Homogén célcsoportok képezhetők; Folyamatos lehetőség (LLL); Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzéselmélete és gyakorlata NEM GYORSTALPALÓ képzések!).

16 16 Szakképzés Magyarországon 3 A szakképzés jellemzői Differencia - specifikumok évi CI. törvény 28/2004. (II.16.) Kormány rendelet 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 48/2001. (XII.29) OM rendelet időalapú, tantervi, egy tankönyvre épül, tanár-vezérelt, osztályszervezésű. kompetencia alapú, gyakorlatorientált, tanulóra épít, rugalmas, egyéni tanulási utakat támogat

17 17 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások Ha évre tervezel vess gabonát, Ha évre ültess fát, Ha tervezel egy tíz egy életre AKKOR OKTASD ÉS KÉPEZD AZ EMBEREKET! (Kínai közmondás)

18 18 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások Tradicionális életpálya-szakaszok a múltból 1 Életpálya-szakaszok a jelenből 2

19 19 Fő elvek: A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások Munkaerő-piaci igények kielégítése Partnerség Egész életen át tartó tanulás Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők esélyegyenlősége

20 20 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok új szerepben újhatáskörrel Gazdaság befolyásának erősödése: Döntési jogkör- összetétel változás (meghatározó gazdasági szereplők aránya, kamarai társelnök). RFKB feladatai között: Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatá- sokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról; Gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről dönt, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait; Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára.

21 21 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások PREMISSZÁK: „Szeretek tanulni, de utálom,ha oktatnak.” Churchill A tartós foglalkoztatás alapvető feltétele, hogy a munkavállaló folyamatosan piacképes tudással rendelkezzen. Az egyének csak folyamatos tanulással, képzéssel tudnak a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak megfelelni. Minél kisebb egy vállalat, annál több kiegészítő tudást vár el az alkalmazottaktól.

22 22 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Munkahelyváltás gyakoriságának módosulása

23 23 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások A felnőttképzés célja: a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci pozíció javítása.

24 24 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Foglalkoztatási célú képzések szerkezete: moduláris felépítés, kompetencia alapú, egyéni képességstruktúra fejlesztésére irányul: Modularitás előnye: egyértelmű képzési cél, egyértelmű képzési tartalom, rugalmas belépési lehetőség, PLA. általános és speciális. egyéni haladás

25 25 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Változások a munkaerőpiacon: az első szakma megszerzése egyre többször a felnőttkorban kerül sor, a második szakmai végzettség megszerzése döntően a felnőttképzés keretében történik.

26 26 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások A munkaerő kereslet és kínálat egybevetése demográfiai adatok, technológiák és munkaszervezeti változásokból következő foglalkoztatói igények, konjunkturális változások. jövőbeni kereslet: iskolai rendszerű képzésből a munkaerőpiacra először kilépők száma, szakmaszerkezete, inaktivitásból visszatérők száma és szakma- szerkezete. mindenkori munkaerő-kínálat:

27 27 A munkaerőpiac és a szakképzés 4 A felnőttképzés előtt álló kihívások Munkaerőkereslet-kínálat foglalkozási – szakmacsoportok szerint 4

28 28 Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Kitekintés A magyar szakoktatás helyzete KÁRPÁT PANEL (Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái) Legmagasabb iskolai végzettség % ErdélyFelvidékVajdaságKárpátaljaMagyarország Általános iskola29,710,033,318,320,8 Szakiskola24,820,017,67,330,5 Szakközépiskola7,524,425,19,020,9 Gimnázium15,712,84,330,83,7 Főiskola3,09,46,76,110,1 Egyetem9,214,27,811,94,8 A szakképzés elhanyagolt terület maradt a szakképzés a mostohagyerek * a hiányzó %-ot a mesterit, doktorit, technikumot végzettek aránya adja.

29 29 Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Kitekintés Részt vett-e felnőttképzési programban?

30 30 Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások Oktatáspolitikai konzekvenciák: A foglalkoztatás-politika egyik legfontosabb eszköze a szakképzés; A munkaerőpiac mégsem a képesítés, hanem a szakismeret piaca; A szakismeret mellett egyre fontosabb egyéni kvalitásokká válnak a a nyelvismeret, az információ-technikai felhasználói ismeretek, szociális érzékenység a team munkára, nyitottság. Az Új képesítések megszerzése egyre elérhetőbbé kell, hogy váljon a már munkában állók számára is.

31 31 Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások Gazdaságpolitikai konzekvenciák: A gazdaság és az intézmények (= munkaerőpiac) igényeinek való megfelelőség A munkaerő munkaerő-piaci versenyképessége foglalkoztatási szint, mennyiségi munkanélküliségi ráta; korszerű és az igényeknek (nagyságrendileg is megfelelő) KÉPZÉSEK. minőségi

32 32 Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából Munkaerővel szemben támasztott MINŐSÉGI követelmények: 1 Munkaerővel szemben támasztott SZEMÉLYES kompetenciák: 2 Leértékelődik a képzetlen munkaerő mobil, rugalmasan alkalmazkodó, önálló vállalkozásra és innovációra, jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerő. munkafegyelem, pontosság, tisztaság a munkahelyen.

33 33 Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások Összehasonlítás szempontjaFelnőttképzésIskolarendszerű (szak)képzés és felnőttoktatás Intézményi keretek Jogi háttérInstabilStabil Akkreditáció szerzéseDecentralizált (megyei) Centralizált (vagy hiányzik) Működést befolyásoló szféraGazdaság (piac) Politikum, szimbolikus politizálás Képzés „fenntartója”PiacÁllam, önkormányzat Saját infrasruktúraNincs, de bérelVan, de kihasználatlan IntézményvezetésSzemélyes felelősségHierarchia Képzők (tanárok) alkalmazásaVezető döntési kompetenciája (tervezhető) Személytelen bürokrácia (nem tervezhető, esetleg „elintézhető”) Képzésben való részvétel, curriculum Képzésben résztvevők motivációjaSzaktudás megszerzése, elmélyítése„Parkolás”, végbizonyítvány szerzése Tudástranszfer céljaSzaktudásSzaktudás, szociális, kulturális funkció („általános műveltség”) Tudástranszfer jellege (módszer) GyakorlatorientáltLexikális Képzés pedagógiai módszertanaInteraktívFrontális Képzés nyelve Piac által meghatározott (román és magyar) Formálisan többnyire román Partnerközpontúság, intézményesített kapcsolattartás Partneri kapcsolatok megléteKibontakozóbanEsetleges, nincs Kapcsolat a munkaerőpiaccalSzorosEsetleges Végzettek utánkövetéseInformális, rendszeresítettInformális MinőségbiztosításKibontakozóbanEsetleges, nincs

34 34 modulrendszerű (a modulok be- és kimeneti szintjei meghatározottak), kimenet-szabályozásra (a tényleges munkavégzéshez szükséges - mérhető teljesítményre vonatkozó - előírásokat rögzítő DACUM alapú módszerrel készülő követelményekre) épül, kompetencia alapú, egyéni tanulást és haladási ütemet biztosító módszerrel rendelkezik, szakmai tartalma a változó munkaadói igények alapján megfogalmazott, változó időpontokban indíthatók a kurzusok az év teljes hosszában, a modularitás miatt a képzésbe való be- és kilépés biztosított (rugalmasság), egyes képzési formák esetén lehetőséget ad továbbképzésre, átjárhatóságra, gyakorlatorientált, tevékenységen alapuló, tapasztalatokra építő, a képzésbe bekerültek előzetes felkészültségéhez igazodó, a képzés önálló, differenciált kiscsoportos és tréningmetodikai elemeket is tartalmazó formában zajlik, napi 6 órás, instruktor által irányított intenzív csoportos és egyéni tanulást, elsajátítást biztosít, a szakmai modulok tananyagában beépítetten szerepel az ott aktuális elmélet, a munka-, tűz- és környezetvédelem, minőségügyi ismeretek, amennyiben a jelentkező már rendelkezik szakirányú ismeretekkel, lehetősége van előzetes tudás felmérése és értékelése alapján (PLA) a tanfolyam rövidített elvégzésére. A munkaerő-piaci képzés jellemzői Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Megállapítások

35 35 A munkaerő-piaci képzési rendszer beavatkozási területei Kitekintés, megállapítások, javaslatok 5 Javaslatok Munkaerő-piaci - szakképzési info rmációs rendszer Foglalkoztatási kultúra fejlesztése Reális választás segítése Munkaerő-piaci igények közvetítése Tanulók,szülők munkavállalási képesség fejlesztése Igények és módszerek Vállalkozók, foglalkoztatók tapasztalatok Képző intézmények ISKOLAFENNTARTÓK

36 36 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !


Letölteni ppt "1 SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC Schindler Rózsa 2009. 05. 21. Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések