Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka Csillag Ferenc Budapest, 2012. szeptember 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka Csillag Ferenc Budapest, 2012. szeptember 20."— Előadás másolata:

1 Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka Csillag Ferenc Budapest, szeptember 20.

2 Mottóként • „Nincs még egy szakma, amelyet szinte minden korban olyan erősen meghatározott volna az adott politikai, hatalmi konstelláció, mint a pedagógiát.” Nahalka István • „A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. (...) A kultúra éppen úgy egyedi, mint az emberi személyiség.” Csányi Vilmos

3 Alapvetés Csak az lehetett, ill. lehet sikeres, eredményes vezető az Intézet élén, akinek módja, lehetősége volt/van a fenntartóval, a kinevezővel való együttműködésre! Azaz készek az össz- játékra

4 IdőszakSzemély 1912 – Weszely Ödön 1918 – Ozorai Frigyes 1934 – Haltenberger Mihály 1943 – Stolmár László 1950 – Bízó Gyula 1951 – Lőrincz László 1957 – Kovács József

5 IdőszakSzemély 1966 – Kaján László 1990 – dr. Kóczián Béláné (mb.) 1992 – Szebenyi Péter 1997 – dr. Knausz Imre 1997 – dr. Pála Károly 2001 – Bencze Lajos 2004 – Minczér Ágnes Katalin – dr. Majoros Anna (mb.) Sárik Zoltán

6 Az Intézet II. korszaka „Az útkeresés” Stolmár László (1894 – 1976.): ban veszi át az irányítást, szétzilált helyzetben (a Pedagógiai Szemináriumhoz három évtizedes kapcsolat fűzi; tanító (1918-tól), majd természetismeret és biológia tanár, laboratórium vezető, igazgatóhelyettes, majd 1935-től igazgató,) -Elődjéről a következőket írja: „Haltenbergerrel a szeminárium nem nyert sokat. Nem ért a pedagógusok nyelvén, és kicsit önfejű. Sok összetűzésem van vele, de mind a hatóság, mind a testület nekem ad igazat.”

7 ben tanító-továbbképzést indít be a főváros külső kerületeiben (új fogalom: „kihelyezett tanfolyam”). -A háború miatt a jól előkészített programok csak részben, ill. egyáltalán nem valósultak meg őszétől egyetlen tanfolyam sem indult el. -A Neveléslélektani Intézetben eredményes munka folyt; megmaradt a „A községi népiskolák növendékeinek szociális életkörülményei” című kiadásra előkészített nagy gyűjtemény

8 január 24-én beindulnak a napközis foglalkozások, január utolsó napjaiban a tanítást elsőként a fővárosban meg is kezdték. A munkatársak a napi munka mellett rom eltakarító munkálatokban is részt vettek. -Új név, új feladatok: „Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet”

9 -1948-ban kezd a visszavonulás gondolatával foglalkozni, ‘50-ben teheti ezt meg. -Joggal állapíthatjuk meg, hogy az ő társadalmi aktivitása tulajdonképpen passzivitás volt. Belevitték mozgalmakba, nehezen hagyta magát, de ha már belesodródott, akkor jó lélekkel csinálta, amíg jó lélekkel csinálhatta. Azután nem pörölt, hanem félreállt. - Továbbra is előadások vezetését vállalja az Intézetben. A kortársak véleménye Stolmárról: Stolmár László (…) vitathatatlanul pedagógiai zseni volt. Van ilyen egyáltalán? Matematikai zseni, nyelvzseni vagy zenei géniusz köztudomásúan létezik, de létezik-e valóban pedagógiai lángelme is? Létezik, létezett, mert Stolmár László kétségtelenül az volt. (Kontra György) Mi pedig kimondhatjuk: iskolateremtő volt

10 „Első ami meghatott, hogy a gyerekek egyáltalán nem voltak elfogultak. Nem hozta őket zavarba, hogy száz és száz tanító van mögöttük. Olyan fesztelenül és megszokottan ültek le középen, mintha a négy fal volna körülöttük.” „A gyerekek úgy figyelnek, olyan kíváncsiak, és minden pillanatban belekotyognak. S a tanító minden megnyilvánulásuknak örül. Együtt dolgozik a gyermekekkel.” (Móricz Zsigmond: Mintatanítás – 1931.)

11 Álljon itt Stolmár pedagógiai hitvallása: „Az ismereteket nem tanítani kell, hanem szerezni, a tanár és a diák közös munkája közben. Ne felejtsük azonban, hogy ez a munka és tevékenykedés még mindig nem végső célja tanításunknak, hanem csak felbecsülhetetlen eszköze. A végső cél a személyiség sokoldalú fejlődése.”

12 Új igazgató – új név -Bízó Gyula, aki Stolmárt váltja. -Vezetése alatt a tanfolyami képzések beindulnak, statisztikák igazolják, hogy szükség és igény van a továbbképzésekre. -Intézeti munkája torzóban marad. -Érdekes személyiség, hű „katona”. -Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet Országos Nevelés- tudományi Intézet Fővárosi Pedagógiai Intézet (1950-től)

13 Egy új tanév újabb igazgató  Hogyan kerül egy igazgató az intézmény élére? Egy különös történet.  Lőrincz László, az intézmény élén 1951 – ’57.  Ismét egy új név: BUPTI

14 Vezetői elképzelések, feladatok:  Épületfejlesztés.  Jól képzett, hiteles tanári kar alkalmazása.  Pedagógus továbbképzések bővítése. (A statisztikai adatok visszaigazolják a terv sikerét.)  1957-ben igazgatói feladatiról leköszön, de 1962-ig a helyettesi munkát ellátta

15 ... de ki is legyen az új vezető? Egyeztetés, vélemény kikérés után – éppen Lőrincz László jóváhagyásával – nevezik ki az új igazgatót; Kovács Józsefet. A vezetői munkájának értéke: Harmonikus kapcsolat a fenntartóval

16 A kívülről jött ember, Kovács József  Előélete: tanár, igazgató, minisztériumi hivatalnok, szakszervezeti tisztségviselő, követ. (A kor tipikus karrieríve.)  Gyakorlatilag rossz helyzetben vette át az Intézetet, koncepcióváltás következett be. Nem ismerte el a korabeli oktatásirányítás az ilyen jellegű intézményeket, azaz főiskolákhoz kívánta csatolni.  Költözés következett be. (Baross utca – Rigó utca sarok).  Lényeges létszámcsökkentés következett be. Területenként 1–1 munkatárs

17 A ‘60-as évek eleje  Az új tantervek előkészítésének időszaka. Cél: a pedagógusok szemlé- letformálása. Intenzív általános szakmai-pedagógiai a tantervek feldol- gozásához a szakmai továbbképzés új formáival próbálkoztak.  Visszaáll a gyakorló iskolával a korábban jól működő kapcsolat

18 Tevékenységének értékelése  1966-ban az új felsőoktatási törvény elfogadásakor kerül Nyíregyházára, ahol a Bessenyei György Tanárképző Főiskola megalapítója és igazgatója lesz. Az Intézetben eltöltött idő értékelése:  Következetes volt, mert a hagyományokra épített, elismerte a munkatársak szakmai tudását.  Maximálisan eleget tett az intézmény szemben támasztott politikai, oktatásirányí- tási elvárásoknak.  Vezetői stílusa: távolságtartó

19 ... és az a híres év

20 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka Csillag Ferenc Budapest, 2012. szeptember 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések