Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esélyegyenlőségi és integrációs modellek, intézkedések a világban, a hazai folyamatok értékelése Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet +

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esélyegyenlőségi és integrációs modellek, intézkedések a világban, a hazai folyamatok értékelése Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet +"— Előadás másolata:

1 Esélyegyenlőségi és integrációs modellek, intézkedések a világban, a hazai folyamatok értékelése Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet + ELTE TÁTK Közgazdaságt. Tanszék „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

2 Az oktatás-gazdaságtani vizsgálatok, értékelések és korlátaik Definíciók Nemzetközi tapasztalatok Integráció Területi alapú felzárkóztatás Egy hazai vizsgálat A TÁMOP Tanulságok Források Vázlat „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

3 Statisztikai (ökonometriai) módszerek az oktatáskutatásban Előny: kiszűrik az anekdotán alapuló, megalapozatlan vélekedéseket és a véletlen együttmozgásokat Előny: vitatható, elemezhető, reprodukálható Hátrány: az oksági kapcsolatokat nehéz megtalálni Hátrány: a nehezen számszerűsíthető összetevők fontosságát nehezebb feltárni Nem csökkentik az egyéni szintű pedagógusi erőfeszítések hasznát,… … de megakadályozzák, hogy az ember egyéni tapasztalataiból helytelenül vagy túláltalánosítson. Kvantitatív vizsgálatokról „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

4 Országonként különbözőek Def.: Gyermekek egy speciális csoportjának együttnevelése a közoktatásban (egy osztályban, egy iskolában) a többséggel A szegregáció ellentéte Milyen csoportjának? Országonként különböző definíciók A.Testi okokra visszavezethető hátrányok (látás, hallás, mentális betegségek, stb) B.Viselkedési, tanulási, érzelmi zavarok C.Társadalmi, nyelvi okokból hátrányos helyzetűek Mo: halmozottan hátrányos helyzet Kapcsolódó fogalmak: szabad iskolaválasztás, az oktatási rendszer szelektivitása és egyenlőtlensége Definíciók „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

5 Néhány ország integrációs politikája „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

6 Nemzetközi tapasztalatok I „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 A tanárok minőségén rengeteg múlik „Wenglisky (2001): a tanári munka minõsége, a tanár jellemzõit, szakmai fejlõdését, illetve az osztályteremben folytatott gyakorlatát egyaránt számításba véve, nagyjából ugyanolyan mértékben volt képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatást a családi-társadalmi háttere képes volt megmagyarázni.. E minőségi tényezõkön belül pedig messze a legnagyobb súlya annak volt, hogy milyen mértékben képes a tanár a tanteremben a modern pedagógiai elvekkel összhangban levõ gyakorlatot folytatni.”

7 Nemzetközi tapasztalatok II „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 Minél kevésbé szelektív egy iskolarendszer, annál kisebbek az egyenlőtlenségek benne. Skandinávia! A szegregáció két fő csatornán át hat negatívan a diákok teljesítményére: [Hátrányos helyzetűek eleve rosszabb helyzetből indulnak (egészségügyi helyzet, otthoni tanulás, óvodáztatás, stb.)] Diáktársak hatása Szegregált osztályok/iskolák kevesebb/rosszabb erőforrásokhoz, közte is elsősorban rosszabb pedagógusokhoz jutnak. vö: Brown vs. Board of Education, USA Ez vajon törvényszerű?

8 Területi alapú kompenzációs rendszerek I „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 Mit jelent? Többletforrásokat juttatnak a deprivációs körzetekbe, vidéken, a nagyvárosok, gettósodott kerületeiben, ahol a legszegényebbek és gyakran etnikai vagy nyelvi kisebbségben lévők élnek nagy számban, ill. a hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban tanító iskoláknak Példák: Egyesült Királyság 1990-es évek végén - Oktatási Akciókörzetek (Education Action Zones, EAZ) és „Kiválóság a városban” (Excellence in the Cities, EiC) Franciaország Oktatási Prioritási Zónák (Zones d’Éducation Prioritaire, ZEP) Portugália kiemelt oktatási, beavatkozási övezetek (Territórios Educativos de Intervenção Prioritària, TEIP

9 Területi alapú kompenzációs rendszerek II „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 Franciaország, ZEP, de a többi is hasonló a program kifutására a tanulók majdnem 20%-át érintette az 1 tanulóra jutó ráfordítások az átlagosnál 5-10 %-kal nagyobbak az átlagosnál az osztálylétszámok kisebbek (2003/2004: 21,2 - 23,4) a tanárok bérkiegészítést kapnak (1,5-2 %) pályakezdő tanároknak gyorsabb előremeneti lehetőség Eredmények nőtt a bevándorlók gyerekeinek aránya változott a tanárok összetétele: nőtt a fiatal tanárok aránya, nőtt a képesítés nélküli tanárok aránya, nagyobb lett a tanári munkaerő- forgalom nem javultak a tanulók eredményei a program hatására nem szereztek nagyobb valószínűséggel végzettséget a ZEP iskolában tanulók nem jutottak el nagyobb valószínűséggel a 8. és 10. évfolyamig és nem voltak sikeresebbek a záróvizsgán

10 Szegregáció Magyarországon „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 „Az országban legalább 180 olyan általános iskola működik, ahol a roma tanulók többséget alkotnak. További 70 iskolában már csak rövid idő kérdése, hogy ez az állapot elkerülhetetlenül létrejöjjön, mert a romák aránya már 40 százalék fölött van (Havas–Liskó, 2006). Ezek a szegények iskolái, ahol a nem roma tanulók többsége is hátrányos helyzetű. Az ország általános iskoláiban legalább 3000 roma többségű osztály található, s közülük legalább 1200-ba csak romák járnak.” (Havas Gábor) A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (pl. abaúj-hegyközi, bodrogközi, encsi, edelényi, mezőcsáti), azon iskolák aránya, ahol a tanulók több, mint fele roma, meghaladja a 20%-ot. Óvodáztatás Beiskolázás időpontja SNI-vé nyilvánítás Iskolán, iskolarendszeren belüli szelekció

11 Integrációs erőfeszítések Magyarországon „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) célja: a hátrányos helyzetű és a roma általános iskolás tanulók integrált környezetben történő minőségi oktatását elősegítése tól, 45 iskola részvételével. A program középpontjában az integrált környezetben minőségi oktatás segítése, komplex tartalmi és anyagi támogatással. A program által hatékonynak és eredményesnek gondolt együttnevelés elemeit az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) foglalja össze Kézdi-Surányi kvázi-kísérleti hatásvizsgálata: pozitív hatással van-e a tanulók fejlődésére (tanulmányi eredmények (olvasáskészség, továbbtanulás) mellett a tanulók önértékelésére és a másik etnikai csoporttal kapcsolatos nézeteire) a program, illetve általában az integráció? Különösen: a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű, illetve a roma és a nem roma tanulók fejlődésére eltérő hatással van-e?

12 Integráció: hatásvizsgálati eredmények „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 Eredmények A roma tanulók arányának növekedésével csökken a nem romák velük szembeni távolságtartása. Az integrált iskolákban gyengült vagy meg is szűnt a tanulói összetétel hatása. Az eltérő családi hátterű tanulókra gyakorolt hatás sokszor nem azonos, de szinte mindig pozitív, és nem található olyan terület, ahol bárkire is negatív lenne. 45 önkéntes iskola, sok segítséggel. De meg lehet ezt ismételni nagyban? A „rideg” integráció mítosza. A probléma valós, de a hazai iskolai integráció következő nagy hulláma sem volt „rideg” Jogszabályi változtatásokon túl: HEFOP TÁMOP 3.3.1: képzések, trénerek, tananyagok, kiadványok

13 TÁMOP 3.3.1, 1. etap Értékelés „Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11 Az integráció nem volt (teljesen) rideg. A vizsgált intézkedésekről jól látszott, hogy többségüket hozzáértő, elkötelezett szakemberek alaposan végiggondolták. A program eddigi megvalósításában volt jó pár gubanc, tárcaközi szkander, késés, szétcsúszás, pazarlás, kompromisszum. Az egész munka úgy zajlott, hogy szakértőkből, bizalomból, odafigyelésből, sok mindenből biztosan nem volt annyi, amennyi országos léptékben kellett volna. Az integráció segítése is ellenszélben történt: sok-sok szülő, pedagógus, igazgató, fenntartó, végrehajtó tisztviselő és számos politikus (köztük akkori kormánypártiak is) elutasította az integrációt. A kormányzat alig tett erőfeszítést ezeknek az intézkedéseknek a bemutatására és elmagyarázására.

14 Rendkívül óvatosnak kell lennünk, amikor saját tapasztalatokból vagy anekdotákból általánosítunk: általában is, az iskolai egyenlőtlenség javításával kapcsolatban különösen A szegregáció és a leromló színvonal közti kapcsolat törvényszerű Külön nevelés + célzott segítség a hátrányos helyzetűeknek: jól hangzik, de huzamosan, országos szinten nem működik jól sehol Az iskolai integráció sikeréhez sok minden kell, de kulcsfontosságú a pedagógusok megbecsülése (ki megy pedagógusnak…), felkészítése (pedagógusképzés!) és segítése (IPR, HEFOP-TÁMOP) Tanulságok „ Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

15 Evans, Peter: Aspects of the integration of handicapped and disadvantaged students into education / evidence from quantitative and qualitative data. Paris (Definíciók, Nemzetközi tapasztalatok) Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia (szerk): Zöld Könyv / a magyar közoktatás megújításáért (Szegregáció Magyarországon) Kézdi Gábor – Surányi Éva: Egy sikeres iskolai integrációs program tapasztalatai (Integráció hatásvizsgálata Magyarországon) Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Általános Iskolai szegregáció: Okok és következmények (Nemzetközi tapasztalatok) Reszkető Petra, Scharle Ágota és Váradi Balázs: Az esélyegyenlőségi és integrációs kiemelt projekt külső értékelése (TÁMOP hatásvizsgálat) Varga Júlia: A területi alapú oktatási kompenzációs rendszerek nemzetközi tapasztalatainak áttekintése (Területi alapú kompenzációs rendszerek) (Általános oktatáspolitikai tájékozódás) Források és hivatkozások „ Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11

16 Elérhetőség: Köszönöm a figyelmet! Esélyteremtő Iskola”, TEMPUS Közalapítvány 2010 november 11


Letölteni ppt "Esélyegyenlőségi és integrációs modellek, intézkedések a világban, a hazai folyamatok értékelése Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet +"

Hasonló előadás


Google Hirdetések