Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hitvilág, szokások Finnugor népek és nyelvek 5. óra 2010.03.18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hitvilág, szokások Finnugor népek és nyelvek 5. óra 2010.03.18."— Előadás másolata:

1 Hitvilág, szokások Finnugor népek és nyelvek 5. óra

2 Manysik •18. sz. óta formálisan keresztények, de animizmus, sámánizmus, totemizmus, gazdálkodás kultuszai •a világ hármas tagolása •Korsz Torem – nem ismerhető •Numi Tórem (Tórum) – a főisten, ő teremtett minden lényt: a vízimadár felhozta a földet a világóceánból, lovai vannak, égi palota •először otir harcosok, menkv erdei óriások (a Por frátria rokonai), végül az embereket •Ort-Iki/Mir-szuszne-hum/Szornyi-han-iki – a Világügyelő férfiú, NT legkisebb fia, a földi ügyek irányítója, a legtöbb áldozat neki, a többi istennek is ő közvetít •az égben a Viharisten, NT fivére, mamutszarvú rének •Napistennő, Hotal-ekva – csak éjjel van otthon, a napsugár a hajszála

3 Manysik •középső, földi rétegben: Kaltes’-ekva, NT nővére/felesége, a nők védelmezője, különösen a terheseké; letaszították, mert kapcsolata volt Kul-otirral, az Alvilág urával; egyesek szerint ő dönt a sorsról; székhelye: Kaltasa, zarándoklatok •Középső világ: Naj-ekva, a Tűzistennő, főleg ételáldozat; tabuk: pl. ne köpj, ne káromkodj! •helyi, közösségi, családi és egyéni védőszellemek •nemzetségi védőszellemek régen állat alakúak (jávor, sas, fülesbagoly), biz. állatok mediátor szerepűek •Tapal-iki, betegség terjedését akadályozza, a rének elosztója, uralkodója •családi/egyéni: bábuk; fa-férfi, textil-női – gondoskodni kell róluk •egyéni segítők pl. kövek, bronzból készült dolgok •Alvilág: Kul-otir, betegségek, gonosz szellemek ura, állatáldozat •Kórfejedelem, a betegségek terjesztője

4 Manysik •többféle sámán (tunguz er. ‘varázsló’): •näit: klasszikus sámán, női v ff, feladatok: gyógyítás, jóslás, közösségi áldozatok levezetése •sätep k’um: ráolvasással gyógyít •pupi kastene k’um: bálványidézó, megidézi az istenséget v szellemet, pl. a medveünnepen •kajne kum: énekkel varázsló sámán •kasp äitäm: jósok, gyógyítottak is •musträn-k’um: gonosz, rontó sámánok •sámándob, utazás; láda, fejsze, kés segítségével is tudott varázsolni •sámánbetegség, örökletes biz. vezető családoknál

5 Manysik •reinkernáció, férfi öt, nő négy lélek lil, lélegzetlélek, isz, árnyéklélek, urt, az alvilágba kerülő, álomlélek, 5. az erő– ehhez kapcsolódó számmágia •születés külön házban, köldökanya, vivőanya •névvel kapcsolatos tabuk •házasság: rénes bot, hozomány, új helyen férfiakkal kapcsolatos tiltások •halottkultusz: régen csónak, majd koporsó dél-észak v kelet-nyugat •kiengesztelés, emelgetéses módszer, fordított világkép, a halott látogatása •medveünnep, varjúünnep

6 Hantik •az istenségek azonosak, Kaltes’-enkva neve Anki Pugosz •vannak dobos és dob nélküli sámánok – ezek álomfejtő gyógyítók (vannak mesével és kézzel gyógyítók is) •különbség a dobos és a galócás sámán között •dob: áldozati rén és szent ligetből való erdei/cirbolyafenyő, Y fogó, hat pénzérme, bal kéz, verő fából, rénprémmel, hátasállat, tabuk, kiv. keleten •szüléssel kapcsolatos tabuk, mint a manysiknál; placenta elhelyezése az erdőben, mert kapcsolatban van a gyerekkel; tisztítószertartás; a tűz nem aludhat ki; ősök vándorlása az újszülöttbe; gyermekek segítő szelleme; munkára szoktatás játékosan, de igen korán

7 Hantik •kb. 3 éves korban szertartás a babakor végének tiszteletére; nincs büntetés, nincs magyarázat •lányok 16-17, fiúk évesen házasodtak, régen többnejűség, levirátus ismert •esküvő: tél, kora tavasz, lánykérés, vőlegény nélkül, bot és kendő, menyasszonypénz; az újasszonyt csak a pénz teljes kifizetése után lehetett elvinni; a lánynál kezdődött a szertartás, a fiúnál végződött; elkerített sarok, a szán a hozomány része •a nászéjszaka után az újasszony bemutatása a védőszellemeknek; keleten közös fekhely, közös tea •az esküvő után visszalátogattak a lány szüleihez, ők is vittek ajándékot

8 Hantik •ha természetes halál, akkor lejárt az ideje, vagy a gonosz szellemek okozták; a halál a lélegzetlélek eltávozásával áll be; halott szájába követ, testét piros fonallal; a gyászolók hajukat- arcukat marták, ma nem •tűz 4-5 napig, virrasztás, mese, ravatal a házban, koporsón Nap- és Holdszimbólum •személyes tárgyakat a halott mellé, csak fordítva •irtiszieknél öregasszony befűzött cérnával kísérte ki a halott lelkét a házból •a halottat kikérdezték, h mit szeretne, állatáldozat, madár alakú fejfa a 20. sz-ig, sámán ruháját dobját az erdőbe temették •temetés: főzés, a sír feletti házikóba ételt, a sír mellett szán, asztalka, a rént feláldozták, a kedvenc kutyát is •északon a halott figurája, ittarma, etették, altatták, stb 4-5 szakrális évig (fél év); emlékünnepek; gyászidő 4-5 év, kifordított kendő

9 Komik •duális világkép: Jen (jó), Omöl/Kul (gonosz) a világtojásból, hattyú alak, ők hozták föl a vízből a földet; két világ, a gyantafolyó választja el a miénktől; hegyek, tüzes folyó, körmök gyűjtése •első lélek:lov, árnyéklélek: ord, ort •minden természeti erőnek/állatnak/növénynek ordja •esküvő: ált. 3 napos, a menyasszony kikérése, menyasszonypénz, néha valódi vagy álszöktetés, de templomi szertartás is •lányos háznál akadály; lány siratókat a fürdőházban; rituális fonás, mosdatás, a vőlegény szappanát megőrzi; elkendőzve; elrejtőzik; rokonok áldása; templom – pravoszláv; a pár fektetése; 1 év után befogadják a lányt

10 Komik •első gyermek – új társ-i szerep, a meddőség ártás, terhes nő védelme: tű, kereszt, fejdísz, lábra kötött öv •nem mehetett temetőbe, nem nézhetett halottra, nincs hajvágás, nem érhetett a férfi tárgyaihoz, nem játszhatott kisgyerekekkel •ha a fogantatáskor Hold: kislány, ha felkelő Nap: fiú lesz; ha békát látott: fiú, ha gyíkot: lány •minden nőnek kell bábáskodni, szülés: istálló v fürdőház, nehéz szülésnél minden csomót kikötni, a köldökzsinórt orsón vagy puskán vágták el •kifüstölés, 3-7 napig a fürdőházban, keresztelés otthon v templomban, ált. két név, keresztszülők •a fogak megjelenésével sok tiltás megszűnt

11 Komik •koporsó már az életükben, öltözet: fehér, kifordított •léleknek vizet, tükrök letakarása, párosan a mosdatók •a bajok megmaradnak: szemüveg, bot, ennivaló, eszközök; ruháját elégették, temető a folyón túl •búcsú, siratok, megkerülés, halott lélek 40 napig •3.,7.,9. és 40. napon emlékünnep, tor, halott meghívása •lélektörölköző, utolsó ünnep 1 év múltán •ősök kultusza: az élők függnek tőlük, mezőgazdasági munkák végén megvendégelés, min. négyszer, vagy ha az ős megjelenik és éhségre panaszkodik; ha nem törődnek vele, betegség •vallási szinkretizmus

12 Udmurtok •3 esküvő: születés (világgal eljegyzés), menyegző, halál (eljegyzés a földdel) •terhes nők tabui: tilos átlépni a vízhordó rudat, nem áshat sírt, nem ajánlott temetésre menni •szülés fürdőházban, bába adta első név, köldökzsinórt kívánságot jelentő tárgyakkal eldugták, párna alá ollót, a nő hagymát rejtett a zsebébe; születés ünnepe; nincs verés •lánykérés: „vizit”, kiv. ha szegetlen kerek kenyér az asztalon, akkor rögtön igent lehetett mondani; ha a lány apja vett a dohányból, kitűzhették az eljegyzést •hozomány, menyasszonypénz; esküvő két részből (s’uan és jaraszon) •menyasszonynál, kérők vezetője, előénekes – töro; lakoma, éneklés; összes apaágú rokont meg kellett látogatni •a hozomány elviteléért fizetni kellett a lány rokonainak, fiús háznál lány elé egy párnát dobtak, megmutatták a kualát, délen imát mondtak és kásával etették

13 Udmurtok •jaraszon: a lány szülei a fiúhoz, ott zajosak; fürdetés, tkp. áldozat a víziszellemnek, lófej/láb áldozat •halott lelkének nyílást hagytak, amíg a házban, nem szabad szúró szerszámot használni, fürdetést idősek •ablakpárkányra ételt-italt a léleknek, de ruháit elégették – kettősség: tisztelték és félték őket •temetés után tisztító tűz, fürdés •itt is különbség a halottak és az ősök kultusza között •őszi szántás előtt, tavaszi vetés előtt áldozat •agrárkultusz: vozsodür ‘átmeneti idő’ télen, amikor tilos dolgozni, karácsony (alakoskodás), vízkereszt, márc. elején húshagyó hét vöj dür, húsvétkor ártó szellemek ellen, tavaszköszöntő guzsdor, nyáron bulda, nyári napforduló gerber, júl. 20-a Illés nap, dec. elején családi szertartás •istenek: három főisten – Inmar, Kuaz, Küldüszin; házi szellem – Korka Murt, ház körüli szellem – Gid Murt, Muncso Murt, víz Vu Murt és erdő Nyulesz Murt/Nyunya szellemei

14 Marik •istenek: vallási szinkretizmus, kereszténység 18. sz-ra •Jumo és Keremet, aki kacsa, felhozza a vízből a földet, egy részét elrejti, ebből a hegyek; özönvíz – Keremet elbújt Noé feleségének szoknyája alá •K.tanította az embereket pálinkát főzni; a Jumo csiholta szikrából angyalok, K-éből sátánok lettek; J letaszította K-et az égből engedetlensége miatt •3 szféra: égi: •J. a főisten •közvetítő Pujurs-jumo, minden ember sorsát beírja egy könyvbe és Piljambar (ő védi az embereket a gonosztól, ő közvetíti az imákat, és más istenek parancsait) •Erge-pujus-jumo, a gyermekadó (a házaspárok szeretetét ügyeli, megszünteti az impotenciát) •Küdürcs-jumo, a mennydörgés istene •Jumon ava – J. felesége, a 2. legfontosabb isten

15 Marik •női tulajdonságú istenek: Vid-ava, vízanya fehér ruhás öregasszony •Mardezs-ava, szélanya, megóvja a gabonát a széltől •Tul-ava, tűzanya, tűzvész ellen •Mlande-ava, földanya, minden élőt ő táplál, szent fája a luc, fekete tehenet kap; Paszu-ava, a mezők anyja •Tó anyó, a Magasságos ég anyja, Jószág anyja, Gyarapodás anyja •Perke-ava, a gazdagság anyja, bőkezűeknek elégedettséged ad, állata a pej kanca •földi szellemek/anyók-apók: mezei, csűr őrző, istálló •on v han ‘uralkodó’: Tengizs-on, tengeré; Kecs-on, napé; Tülzi-on, holdé; Kinde-perke-on, gabonáé, Müks-on, méheké •Kava, Kaba a sorsisten •áldozni: kudoban, szántón, pataknál, szent ligetben, temetőben •választott áldozópapok, kartok; áldozati állatok próbája, guszlival zenéltek, füstölték az állatot

16 Mordvinok •naptári ünnepek: karácsonykor, vízkeresztkor, farsang idején és húshagyó kedden kultikus lovaglás, feltehetően ezzel próbáltak hatni a természeti erőkre, a nap járásának utánzásaával •a tavaszi szántás előtt az eke ünnepe, földműveléssel kapcsolatos istenek meghívása, megvendégelése •áldozati szertartás vetés és aratás után, a mezei munkák végeztével; ilyenkor gyakran áldoztak Vegy- avának, vízanyának •aratáskor egy marék kalászt hagytak a mezőn, egy friss kenyeret, zabot és kölest tettek mellé; aratókoszorú kötése, táncmulatság •szinkretizmus pl. a szent ligetben a fákat ikonokkal díszítik fel, nekik is áldoztak

17 Vepszék •hitvilágukat őrzi a guzsalyok faragása: kör, rombusz, madár, ló – ez ált. jegyajándék, védőszellemek •12. sz-tól keresztények, ősi mesékben nyomok •természethívők, fák lelkében hittek, különleges formájú, magas fák tisztelete •sokistenhit, agrárkultusz, nap és termékenység •erdő szelleme, tilos szemetelni, hangoskodni, vadászat előtt imádkozni kellett, az ételt tisztelték •ház védőszelleme •áldozati ajándék pl morzsa, sörét, szög, ami neki nincs •nojd, gyógyító, révült (mint a sámán) •éjszaka van a lánykérés, a pár halas pirogot kóstol •halottsiratókkal kísérték a gyászmenetet, különben a halott nem jut be a túlvilágra; a fiatal feladata a halott szórakoztatása; a koporsót mindig szánon vitték, meg kellett vásárolni a földet, mielőtt leengedték a koporsót

18 Vótok •nagyon korán áttértek a keresztény hitre, de maradt néhány ősi elem is •források, érdekes formájú kövek kultusza •szent fák tisztelete •lókultusz •egyetlen saját ünnepi elem a közös sörfőzés

19 Izsórok •sokistenhit, a termékenység istenének és a fák tisztelete •védőszellemek: erdő, víz, tűzhely, ház, fürdőház – tőlük függött az ember boldogulása, egyéni sikere, így étel-, ital- és tárgyáldozat •siratókat énekeltek esküvőn és temetésen is •halottak egyrészt oltalmazók, de veszélyesek is •a régi nemzetségi temető a holtak falva, itt a holtak tovább élnek, fenyvesekben, az ősi kultikus helyek helyén, újabbak a templom környékén •fejfák fából/rézből ikonokkal, de szélkendők, ahányszor megemlékeztek a halottról, eredetileg azért, h a holt lelkek pihenhessenek rajtuk •temetés után 2., 9., 20., 40. napon, 1 év után emlékünnep •ősök emlékére ünnep pünkösd előtti szombaton és ősszel Demeter napján

20 Lívek •nagyon töredékesek az ősi hitvilág emlékei •folklórkincs alapján feltételezhető, h sokistenhitűek •természethívők, Made, a földanya különös tisztelete •ha telten, hosszú hajjal jelent meg az emberek előtt, az bőséget ígért, ha soványan, az ínséget •Made húga Liiz, a tengeristennő, akitől az emberek halászszerencséje függöt

21 Karjalaiak •születés - „előkészületek”: ha a fiatalok szülői beleegyezés nélkül házasodnak, az a nő meddőségét okozhatja •a nászéjszakát általában teliholdra időzítették, de az esküvőt követő három napon át tilos volt a testi kapcsolat, hogy minél jobban megismerjék egymást; a növő hold pozitív hatással van a magzatra •a menyasszony ölébe fiút ültettek, hogy fia legyen, a pár lábai elé gabonat szórtak, hogy termékenyek legyenek •meddőség ellen: kemencepadkán szeretkezni, nőnek köldökzsinórcsonkot magával hordani •a nő akkor teljes jogú családtag, ha már szült

22 Karjalaiak •terhes nőnek tilos: hajat vágni, hajkefével fésülködni, temetőbe v halott közelébe menni, megijedni, így nem mehetett egyedül erdőbe, nem nézhette meg egy állat levágását •segítség nélkül, anyós segítségével, vagy bábával (boabó) •bábák a ’30-as évekig, idős parasztasszonyok, erkölcsi feddhetetlenség, 3 napig a gyermekkel maradt, tisztítás: szappanal és sóval mosták a bába kezét, ajándékok, sokan ráolvasást is végeztek •szülés fürdőházban v istállóban, mert ez növeli az állatszaporulatot; a fürdőházban a bába fűtött be, itt földön v padkán; hajon, ruhán lévő csomók kioldása; térdepelve, nehéz szülésnél kígyóbőrön átfolyatott víz •köldökzsinór elkötése az anya hajszálával, elvágás anya v bába, a csonkot őrizték, a placentát északon az istállóban ásták el •fontos a fiú, az újszülöttett az apa v anya ruhájába, ilyen lesz a kistestvér •a gyerek mellé ollót v ikont a rontás ellen, a száját a bába az anya sarkához érintette, megkerülte az anya lábát – engedelmes •védőszertartás: a bába vassal, kővel, tűzzel körbejárta őket

23 Karjalaiak •később ikon és füstölő is •szülés után 3-5 napig a fürdőben, a bába rituálisan fürdet, a vízzel lányok, gyermektelenek mosakodtak •újszülött vizébe hamut szórtak, 3 ezüstpénzt (gazdagság), szögfejet (házias), kölesszem (egészség) •É-on piros fonalat a baba csuklójára •6 hétig tiltások: nem mehetett templomba, temetőbe, vendégségbe, ha ment, fémtárgyat kellett vinnie •anyatejet csak az anya mosdatása után kaphatott, mindig kapott vizet •mikor a nő visszatért a babát a küszöbre tették, neki át kellett lépnie, a babát a kemencepadkára tette, mert a tűz oltalmazó •keresztelő 6 hét után, otthon, a bába is végezhette, nevet az apa adott, keresztszülők fontos szerepe •baba első 6 hétben háncsdobozban, eztán bölcső, a készítője tulajdonságait a gyerek örökölheti, védőeszköz: madárkarom, csont •a bölcsőt nem lehet üresen hagyni, seprőt tettek bele •egy évig nem lehetett ollóval körmöt vágni, 6 hétig hamuval kenték a homlokát, ha kivitték, így védték a rontástól

24 Számik •sámán – noaide: orvoslás, jóslás, áldozati szertartás •a képesség öröklődik, de vannak kiválasztottak is (foggal, burokban születik) •betegeskedés, a szajvók segítik őket ébren, álmukban •jojkát énekelve révültek, titkos nyelv •dob: É-on, kb. 40 cm, tojásdad, egy fából faragott, domború; D- en: mint az obi-ugoroknál, kétféle ütő, révüléshez, másik jósláshoz; égerfával festettek rá; Nap, rénlegelő, leképezték a kúpsátor belsejének elhelyzkedését •jóslás 2 gyűrűvel („béka”), állatokat v isteneket •a sámánok állattá tudtak változni és változtatni embereket •a számi sámánok harcoltak is egymással •a 17. sz-tól üldözték őket, és a réntartásra való áttérés is elősegítette a sámánizmus visszaszorulását

25 Észtek •bábák segítségével szültek a fürdőházban, bábák: ráolvasás, mágikus módszerek •szetuknál a halottat hordágyra fektették, azon ravatalozták fel •a koporsót kézben vitték a falu határáig, akkor rakták át szekérre •halotti tor a temetőben, sírhantra fehér terítő, rá halas tésztát, melynek szélét levágták •20 sz-ban: alkoholt is fogyasztottak a sírnál, pár cseppet a halottnak adtak

26 Finnek •a medveünnep a legtovább fennmaradt vadászrítus •a medve egy felhőn született a Napnál, Holdnál, ezüstláncon, aranybölcsőben eresztették le egy virágra •medveünnep két része: elejtése és a tor, népi énekek •előadták a medve származását, bizonygatták, hogy nem vétkesek az elejtésében, kérték a szellemeket, hogy ne hagyja el őket a vadászszerencse •medvevadászat előtt 2 napig a férfiak ünneplőben, nem dolgozhattak és sokat kellett enniük; a köznapi ruhájukat kifordítva viselték a vadászaton; kivették az ajtót és a résen mentek ki •a medve közelében 9 fafajtából raktak tüzet, ezt át kellett ugrani, varázsigék, medveénekek, h a maci véletlenül pusztult el, elejtés •kezet fogtak vele, megnyúzták, feldarabolták, hírmondók, lövöldözés •medvemenyegző: párt választottak neki, a kopony az asztalon, esküvői menet vitte a csontokat az erdőbe, h újjászülethessen

27 Kötelező •a vizsgára egy nép hitvilágának, szokásainak alapos ismerete követelmény (NB a vótok és a vepszék, az izsórok és a lívek együtt alkotnak egy tételt) •mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag/finnugor népek és nyelvek/hitvilág •Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, •Ajánlott: •Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.


Letölteni ppt "Hitvilág, szokások Finnugor népek és nyelvek 5. óra 2010.03.18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések