Finnugor népek és nyelvek 5. óra

Az előadások a következő témára: "Finnugor népek és nyelvek 5. óra"— Előadás másolata:

1 Finnugor népek és nyelvek 5. óra 2010.03.18.
Hitvilág, szokások Finnugor népek és nyelvek 5. óra

2 Manysik 18. sz. óta formálisan keresztények, de animizmus, sámánizmus, totemizmus, gazdálkodás kultuszai a világ hármas tagolása Korsz Torem – nem ismerhető Numi Tórem (Tórum) – a főisten, ő teremtett minden lényt: a vízimadár felhozta a földet a világóceánból, lovai vannak, égi palota először otir harcosok, menkv erdei óriások (a Por frátria rokonai), végül az embereket Ort-Iki/Mir-szuszne-hum/Szornyi-han-iki – a Világügyelő férfiú, NT legkisebb fia, a földi ügyek irányítója, a legtöbb áldozat neki, a többi istennek is ő közvetít az égben a Viharisten, NT fivére, mamutszarvú rének Napistennő, Hotal-ekva – csak éjjel van otthon, a napsugár a hajszála

3 Manysik középső, földi rétegben: Kaltes’-ekva, NT nővére/felesége, a nők védelmezője, különösen a terheseké; letaszították, mert kapcsolata volt Kul-otirral, az Alvilág urával; egyesek szerint ő dönt a sorsról; székhelye: Kaltasa, zarándoklatok Középső világ: Naj-ekva, a Tűzistennő, főleg ételáldozat; tabuk: pl. ne köpj, ne káromkodj! helyi, közösségi, családi és egyéni védőszellemek nemzetségi védőszellemek régen állat alakúak (jávor, sas, fülesbagoly), biz. állatok mediátor szerepűek Tapal-iki, betegség terjedését akadályozza, a rének elosztója, uralkodója családi/egyéni: bábuk; fa-férfi, textil-női – gondoskodni kell róluk egyéni segítők pl. kövek, bronzból készült dolgok Alvilág: Kul-otir, betegségek, gonosz szellemek ura, állatáldozat Kórfejedelem, a betegségek terjesztője

4 Manysik többféle sámán (tunguz er. ‘varázsló’):
näit: klasszikus sámán, női v ff, feladatok: gyógyítás, jóslás, közösségi áldozatok levezetése sätep k’um: ráolvasással gyógyít pupi kastene k’um: bálványidézó, megidézi az istenséget v szellemet, pl. a medveünnepen kajne kum: énekkel varázsló sámán kasp äitäm: jósok, gyógyítottak is musträn-k’um: gonosz, rontó sámánok sámándob, utazás; láda, fejsze, kés segítségével is tudott varázsolni sámánbetegség, örökletes biz. vezető családoknál

5 Manysik reinkernáció, férfi öt, nő négy lélek lil, lélegzetlélek, isz, árnyéklélek, urt, az alvilágba kerülő, álomlélek, 5. az erő– ehhez kapcsolódó számmágia születés külön házban, köldökanya, vivőanya névvel kapcsolatos tabuk házasság: rénes bot, hozomány, új helyen férfiakkal kapcsolatos tiltások halottkultusz: régen csónak, majd koporsó dél-észak v kelet-nyugat kiengesztelés, emelgetéses módszer, fordított világkép, a halott látogatása medveünnep, varjúünnep

6 Hantik az istenségek azonosak, Kaltes’-enkva neve Anki Pugosz
vannak dobos és dob nélküli sámánok – ezek álomfejtő gyógyítók (vannak mesével és kézzel gyógyítók is) különbség a dobos és a galócás sámán között dob: áldozati rén és szent ligetből való erdei/cirbolyafenyő, Y fogó, hat pénzérme, bal kéz, verő fából, rénprémmel, hátasállat, tabuk, kiv. keleten szüléssel kapcsolatos tabuk, mint a manysiknál; placenta elhelyezése az erdőben, mert kapcsolatban van a gyerekkel; tisztítószertartás; a tűz nem aludhat ki; ősök vándorlása az újszülöttbe; gyermekek segítő szelleme; munkára szoktatás játékosan, de igen korán

7 Hantik kb. 3 éves korban szertartás a babakor végének tiszteletére; nincs büntetés, nincs magyarázat lányok 16-17, fiúk évesen házasodtak, régen többnejűség, levirátus ismert esküvő: tél, kora tavasz, lánykérés, vőlegény nélkül, bot és kendő, menyasszonypénz; az újasszonyt csak a pénz teljes kifizetése után lehetett elvinni; a lánynál kezdődött a szertartás, a fiúnál végződött; elkerített sarok, a szán a hozomány része a nászéjszaka után az újasszony bemutatása a védőszellemeknek; keleten közös fekhely, közös tea az esküvő után visszalátogattak a lány szüleihez, ők is vittek ajándékot

8 Hantik ha természetes halál, akkor lejárt az ideje, vagy a gonosz szellemek okozták; a halál a lélegzetlélek eltávozásával áll be; halott szájába követ, testét piros fonallal; a gyászolók hajukat-arcukat marták, ma nem tűz 4-5 napig, virrasztás, mese, ravatal a házban, koporsón Nap- és Holdszimbólum személyes tárgyakat a halott mellé, csak fordítva irtiszieknél öregasszony befűzött cérnával kísérte ki a halott lelkét a házból a halottat kikérdezték, h mit szeretne, állatáldozat, madár alakú fejfa a 20. sz-ig, sámán ruháját dobját az erdőbe temették temetés: főzés, a sír feletti házikóba ételt, a sír mellett szán, asztalka, a rént feláldozták, a kedvenc kutyát is északon a halott figurája, ittarma, etették, altatták, stb 4-5 szakrális évig (fél év); emlékünnepek; gyászidő 4-5 év, kifordított kendő

9 Komik duális világkép: Jen (jó), Omöl/Kul (gonosz) a világtojásból, hattyú alak, ők hozták föl a vízből a földet; két világ, a gyantafolyó választja el a miénktől; hegyek, tüzes folyó, körmök gyűjtése első lélek:lov, árnyéklélek: ord, ort minden természeti erőnek/állatnak/növénynek ordja esküvő: ált. 3 napos, a menyasszony kikérése, menyasszonypénz, néha valódi vagy álszöktetés, de templomi szertartás is lányos háznál akadály; lány siratókat a fürdőházban; rituális fonás, mosdatás, a vőlegény szappanát megőrzi; elkendőzve; elrejtőzik; rokonok áldása; templom – pravoszláv; a pár fektetése; 1 év után befogadják a lányt

10 Komik első gyermek – új társ-i szerep, a meddőség ártás, terhes nő védelme: tű, kereszt, fejdísz, lábra kötött öv nem mehetett temetőbe, nem nézhetett halottra, nincs hajvágás, nem érhetett a férfi tárgyaihoz, nem játszhatott kisgyerekekkel ha a fogantatáskor Hold: kislány, ha felkelő Nap: fiú lesz; ha békát látott: fiú, ha gyíkot: lány minden nőnek kell bábáskodni, szülés: istálló v fürdőház, nehéz szülésnél minden csomót kikötni, a köldökzsinórt orsón vagy puskán vágták el kifüstölés, 3-7 napig a fürdőházban, keresztelés otthon v templomban, ált. két név, keresztszülők a fogak megjelenésével sok tiltás megszűnt

11 Komik koporsó már az életükben, öltözet: fehér, kifordított
léleknek vizet, tükrök letakarása, párosan a mosdatók a bajok megmaradnak: szemüveg, bot, ennivaló, eszközök; ruháját elégették, temető a folyón túl búcsú, siratok, megkerülés, halott lélek 40 napig 3.,7.,9. és 40. napon emlékünnep, tor, halott meghívása lélektörölköző, utolsó ünnep 1 év múltán ősök kultusza: az élők függnek tőlük, mezőgazdasági munkák végén megvendégelés, min. négyszer, vagy ha az ős megjelenik és éhségre panaszkodik; ha nem törődnek vele, betegség vallási szinkretizmus

12 Udmurtok 3 esküvő: születés (világgal eljegyzés), menyegző, halál (eljegyzés a földdel) terhes nők tabui: tilos átlépni a vízhordó rudat, nem áshat sírt, nem ajánlott temetésre menni szülés fürdőházban, bába adta első név, köldökzsinórt kívánságot jelentő tárgyakkal eldugták, párna alá ollót, a nő hagymát rejtett a zsebébe; születés ünnepe; nincs verés lánykérés: „vizit”, kiv. ha szegetlen kerek kenyér az asztalon, akkor rögtön igent lehetett mondani; ha a lány apja vett a dohányból, kitűzhették az eljegyzést hozomány, menyasszonypénz; esküvő két részből (s’uan és jaraszon) menyasszonynál, kérők vezetője, előénekes – töro; lakoma, éneklés; összes apaágú rokont meg kellett látogatni a hozomány elviteléért fizetni kellett a lány rokonainak, fiús háznál lány elé egy párnát dobtak, megmutatták a kualát, délen imát mondtak és kásával etették

13 Udmurtok jaraszon: a lány szülei a fiúhoz, ott zajosak; fürdetés, tkp. áldozat a víziszellemnek, lófej/láb áldozat halott lelkének nyílást hagytak, amíg a házban, nem szabad szúró szerszámot használni, fürdetést idősek ablakpárkányra ételt-italt a léleknek, de ruháit elégették – kettősség: tisztelték és félték őket temetés után tisztító tűz, fürdés itt is különbség a halottak és az ősök kultusza között őszi szántás előtt, tavaszi vetés előtt áldozat agrárkultusz: vozsodür ‘átmeneti idő’ télen, amikor tilos dolgozni, karácsony (alakoskodás), vízkereszt, márc. elején húshagyó hét vöj dür, húsvétkor ártó szellemek ellen, tavaszköszöntő guzsdor, nyáron bulda, nyári napforduló gerber, júl. 20-a Illés nap, dec. elején családi szertartás istenek: három főisten – Inmar, Kuaz, Küldüszin; házi szellem – Korka Murt, ház körüli szellem – Gid Murt, Muncso Murt, víz Vu Murt és erdő Nyulesz Murt/Nyunya szellemei

14 Marik istenek: vallási szinkretizmus, kereszténység 18. sz-ra
Jumo és Keremet, aki kacsa, felhozza a vízből a földet, egy részét elrejti, ebből a hegyek; özönvíz – Keremet elbújt Noé feleségének szoknyája alá K.tanította az embereket pálinkát főzni; a Jumo csiholta szikrából angyalok, K-éből sátánok lettek; J letaszította K-et az égből engedetlensége miatt 3 szféra: égi: J. a főisten közvetítő Pujurs-jumo, minden ember sorsát beírja egy könyvbe és Piljambar (ő védi az embereket a gonosztól, ő közvetíti az imákat, és más istenek parancsait) Erge-pujus-jumo, a gyermekadó (a házaspárok szeretetét ügyeli, megszünteti az impotenciát) Küdürcs-jumo, a mennydörgés istene Jumon ava – J. felesége, a 2. legfontosabb isten

15 Marik női tulajdonságú istenek: Vid-ava, vízanya fehér ruhás öregasszony Mardezs-ava, szélanya, megóvja a gabonát a széltől Tul-ava, tűzanya, tűzvész ellen Mlande-ava, földanya, minden élőt ő táplál, szent fája a luc, fekete tehenet kap; Paszu-ava, a mezők anyja Tó anyó, a Magasságos ég anyja, Jószág anyja, Gyarapodás anyja Perke-ava, a gazdagság anyja, bőkezűeknek elégedettséged ad, állata a pej kanca földi szellemek/anyók-apók: mezei, csűr őrző, istálló on v han ‘uralkodó’: Tengizs-on, tengeré; Kecs-on, napé; Tülzi-on, holdé; Kinde-perke-on, gabonáé, Müks-on, méheké Kava, Kaba a sorsisten áldozni: kudoban, szántón, pataknál, szent ligetben, temetőben választott áldozópapok, kartok; áldozati állatok próbája, guszlival zenéltek, füstölték az állatot

16 Mordvinok naptári ünnepek: karácsonykor, vízkeresztkor, farsang idején és húshagyó kedden kultikus lovaglás, feltehetően ezzel próbáltak hatni a természeti erőkre, a nap járásának utánzásaával a tavaszi szántás előtt az eke ünnepe, földműveléssel kapcsolatos istenek meghívása, megvendégelése áldozati szertartás vetés és aratás után, a mezei munkák végeztével; ilyenkor gyakran áldoztak Vegy-avának, vízanyának aratáskor egy marék kalászt hagytak a mezőn, egy friss kenyeret, zabot és kölest tettek mellé; aratókoszorú kötése, táncmulatság szinkretizmus pl. a szent ligetben a fákat ikonokkal díszítik fel, nekik is áldoztak

17 Vepszék hitvilágukat őrzi a guzsalyok faragása: kör, rombusz, madár, ló – ez ált. jegyajándék, védőszellemek 12. sz-tól keresztények, ősi mesékben nyomok természethívők, fák lelkében hittek, különleges formájú, magas fák tisztelete sokistenhit, agrárkultusz, nap és termékenység erdő szelleme, tilos szemetelni, hangoskodni, vadászat előtt imádkozni kellett, az ételt tisztelték ház védőszelleme áldozati ajándék pl morzsa, sörét, szög, ami neki nincs nojd, gyógyító, révült (mint a sámán) éjszaka van a lánykérés, a pár halas pirogot kóstol halottsiratókkal kísérték a gyászmenetet, különben a halott nem jut be a túlvilágra; a fiatal feladata a halott szórakoztatása; a koporsót mindig szánon vitték, meg kellett vásárolni a földet, mielőtt leengedték a koporsót

18 Vótok nagyon korán áttértek a keresztény hitre, de maradt néhány ősi elem is források, érdekes formájú kövek kultusza szent fák tisztelete lókultusz egyetlen saját ünnepi elem a közös sörfőzés

19 Izsórok sokistenhit, a termékenység istenének és a fák tisztelete
védőszellemek: erdő, víz, tűzhely, ház, fürdőház – tőlük függött az ember boldogulása, egyéni sikere, így étel-, ital- és tárgyáldozat siratókat énekeltek esküvőn és temetésen is halottak egyrészt oltalmazók, de veszélyesek is a régi nemzetségi temető a holtak falva, itt a holtak tovább élnek, fenyvesekben, az ősi kultikus helyek helyén, újabbak a templom környékén fejfák fából/rézből ikonokkal, de szélkendők, ahányszor megemlékeztek a halottról, eredetileg azért, h a holt lelkek pihenhessenek rajtuk temetés után 2., 9., 20., 40. napon, 1 év után emlékünnep ősök emlékére ünnep pünkösd előtti szombaton és ősszel Demeter napján

20 Lívek nagyon töredékesek az ősi hitvilág emlékei
folklórkincs alapján feltételezhető, h sokistenhitűek természethívők, Made, a földanya különös tisztelete ha telten, hosszú hajjal jelent meg az emberek előtt, az bőséget ígért, ha soványan, az ínséget Made húga Liiz, a tengeristennő, akitől az emberek halászszerencséje függöt

21 Karjalaiak születés - „előkészületek”: ha a fiatalok szülői beleegyezés nélkül házasodnak, az a nő meddőségét okozhatja a nászéjszakát általában teliholdra időzítették, de az esküvőt követő három napon át tilos volt a testi kapcsolat, hogy minél jobban megismerjék egymást; a növő hold pozitív hatással van a magzatra a menyasszony ölébe fiút ültettek, hogy fia legyen, a pár lábai elé gabonat szórtak, hogy termékenyek legyenek meddőség ellen: kemencepadkán szeretkezni, nőnek köldökzsinórcsonkot magával hordani a nő akkor teljes jogú családtag, ha már szült

22 Karjalaiak terhes nőnek tilos: hajat vágni, hajkefével fésülködni, temetőbe v halott közelébe menni, megijedni, így nem mehetett egyedül erdőbe, nem nézhette meg egy állat levágását segítség nélkül, anyós segítségével, vagy bábával (boabó) bábák a ’30-as évekig, idős parasztasszonyok, erkölcsi feddhetetlenség, 3 napig a gyermekkel maradt, tisztítás: szappanal és sóval mosták a bába kezét, ajándékok, sokan ráolvasást is végeztek szülés fürdőházban v istállóban, mert ez növeli az állatszaporulatot; a fürdőházban a bába fűtött be, itt földön v padkán; hajon, ruhán lévő csomók kioldása; térdepelve, nehéz szülésnél kígyóbőrön átfolyatott víz köldökzsinór elkötése az anya hajszálával, elvágás anya v bába, a csonkot őrizték, a placentát északon az istállóban ásták el fontos a fiú, az újszülöttett az apa v anya ruhájába, ilyen lesz a kistestvér a gyerek mellé ollót v ikont a rontás ellen, a száját a bába az anya sarkához érintette, megkerülte az anya lábát – engedelmes védőszertartás: a bába vassal, kővel, tűzzel körbejárta őket

23 Karjalaiak később ikon és füstölő is
szülés után 3-5 napig a fürdőben, a bába rituálisan fürdet, a vízzel lányok, gyermektelenek mosakodtak újszülött vizébe hamut szórtak, 3 ezüstpénzt (gazdagság), szögfejet (házias), kölesszem (egészség) É-on piros fonalat a baba csuklójára 6 hétig tiltások: nem mehetett templomba, temetőbe, vendégségbe, ha ment, fémtárgyat kellett vinnie anyatejet csak az anya mosdatása után kaphatott, mindig kapott vizet mikor a nő visszatért a babát a küszöbre tették, neki át kellett lépnie, a babát a kemencepadkára tette, mert a tűz oltalmazó keresztelő 6 hét után, otthon, a bába is végezhette, nevet az apa adott, keresztszülők fontos szerepe baba első 6 hétben háncsdobozban, eztán bölcső, a készítője tulajdonságait a gyerek örökölheti, védőeszköz: madárkarom, csont a bölcsőt nem lehet üresen hagyni, seprőt tettek bele egy évig nem lehetett ollóval körmöt vágni, 6 hétig hamuval kenték a homlokát, ha kivitték, így védték a rontástól

24 Számik sámán – noaide: orvoslás, jóslás, áldozati szertartás
a képesség öröklődik, de vannak kiválasztottak is (foggal, burokban születik) betegeskedés, a szajvók segítik őket ébren, álmukban jojkát énekelve révültek, titkos nyelv dob: É-on, kb. 40 cm, tojásdad, egy fából faragott, domború; D-en: mint az obi-ugoroknál, kétféle ütő, révüléshez, másik jósláshoz; égerfával festettek rá; Nap, rénlegelő, leképezték a kúpsátor belsejének elhelyzkedését jóslás 2 gyűrűvel („béka”), állatokat v isteneket a sámánok állattá tudtak változni és változtatni embereket a számi sámánok harcoltak is egymással a 17. sz-tól üldözték őket, és a réntartásra való áttérés is elősegítette a sámánizmus visszaszorulását

25 Észtek bábák segítségével szültek a fürdőházban, bábák: ráolvasás, mágikus módszerek szetuknál a halottat hordágyra fektették, azon ravatalozták fel a koporsót kézben vitték a falu határáig, akkor rakták át szekérre halotti tor a temetőben, sírhantra fehér terítő, rá halas tésztát, melynek szélét levágták 20 sz-ban: alkoholt is fogyasztottak a sírnál, pár cseppet a halottnak adtak

26 Finnek a medveünnep a legtovább fennmaradt vadászrítus
a medve egy felhőn született a Napnál, Holdnál, ezüstláncon, aranybölcsőben eresztették le egy virágra medveünnep két része: elejtése és a tor, népi énekek előadták a medve származását, bizonygatták, hogy nem vétkesek az elejtésében, kérték a szellemeket, hogy ne hagyja el őket a vadászszerencse medvevadászat előtt 2 napig a férfiak ünneplőben, nem dolgozhattak és sokat kellett enniük; a köznapi ruhájukat kifordítva viselték a vadászaton; kivették az ajtót és a résen mentek ki a medve közelében 9 fafajtából raktak tüzet, ezt át kellett ugrani, varázsigék, medveénekek, h a maci véletlenül pusztult el, elejtés kezet fogtak vele, megnyúzták, feldarabolták, hírmondók, lövöldözés medvemenyegző: párt választottak neki, a kopony az asztalon, esküvői menet vitte a csontokat az erdőbe, h újjászülethessen

27 Kötelező a vizsgára egy nép hitvilágának, szokásainak alapos ismerete követelmény (NB a vótok és a vepszék, az izsórok és a lívek együtt alkotnak egy tételt) mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag/finnugor népek és nyelvek/hitvilág Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009. Ajánlott: Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.