Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Erkel projekt Készítette: Bátóczki Barbara 5.b. Az Erkel fa  A Gyulai Várfürdő parkjában egy ma már lomb nélküli mezei juhart vasrácskerítés vesz körül:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Erkel projekt Készítette: Bátóczki Barbara 5.b. Az Erkel fa  A Gyulai Várfürdő parkjában egy ma már lomb nélküli mezei juhart vasrácskerítés vesz körül:"— Előadás másolata:

1 Erkel projekt Készítette: Bátóczki Barbara 5.b

2 Az Erkel fa  A Gyulai Várfürdő parkjában egy ma már lomb nélküli mezei juhart vasrácskerítés vesz körül: ez az Erkel fa vagy más néven Bánk bán fa. Törzsének kerülete közel 4 méter. A hagyomány szerint e fa lombjai alatt írta Erkel a Bánk bánt és a Brankovics című operájának egy részletét.

3 Íródik a mű

4  Magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Magyarzeneszerzőkarmester zongoraművész Magyarzeneszerzőkarmester zongoraművész  Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Kolozsváron  Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. Pesten1834Pesti Városi Német SzínháználBudai Magyar Színjátszó Körnél1837Pesti Magyar SzínházhozNemzeti Színházhoz Pesten1834Pesti Városi Német SzínháználBudai Magyar Színjátszó Körnél1837Pesti Magyar SzínházhozNemzeti Színházhoz  1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot Bátori MáriátEgressy Béni 1844Kölcsey Himnuszának 1840 Bátori MáriátEgressy Béni 1844Kölcsey Himnuszának  Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. 1848–49-es forradalom és szabadságharc1853Filharmóniai Társaság1848–49-es forradalom és szabadságharc1853Filharmóniai Társaság

5  Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója. Bánk bán1861Zeneakadémia operaházolaszfranciaverbunkossakkozó 1864 Bánk bán1861Zeneakadémia operaházolaszfranciaverbunkossakkozó 1864

6 Erkel Ferenc operái (részletek) BBBBánk bán: „„„„Ottó közli Biberachhal, hogy megszerzi magának Melindát, bármi áron. Ezután bevonul a báli ünnepségre a vendégsereg. Petúr háborog, amiért királynő és hívei két kézzel szórják a pénzt. Hívei megpróbálják csendesíteni, hogy ne keltsenek feltűnést. Bordalt kérnek tőle, s Petúr eleget tesz kérésüknek, de keserű bordalt énekel, majd közli híveivel, hogy hazahívta Bánkot, hogy a nagyúr végre saját szemével lássa, mi folyik az udvarban.” NNNNévtelen hősök SSSSáskáné lánya a kerítésen keresztül a segédlelkésszel, Andorffi Elekkel beszélget. Őket Csipkés Tamás figyeli, akinek Sáskáné odaígérte a lányát. A lelkész és a jegyző örülnek a fiatalok kapcsolatának és megígérik, hogy segítségükre lesznek. Csipkés féltékeny és ezt szóváteszi Sáskánénak is, aki megnyugtatja, hogy a lánya az övé lesz. Katonák érkeznek a városba toborozni, Csipkésen azonban a gyávaság lesz úrrá és nem áll be soraikba, a segédlelkész azonban velük tart.

7 SSSSarolta EEEEgy Moson vármegyei faluban vidám mulatságot ülnek. Megjelenik Ordító, a falu kántora, lányával Saroltával. A távolban megszólal Márton juhász furulyája. A tömeg kíváncsian kitódul, csak Ordító és a lánya maradnak. Ordító régi bánata, hogy lánya nem ment még férjhez. Fiú unokát szeretne, aki majd mesterségét továbbviszi. Sarolta bevallja, hogy ő már választott, és Gyula, a király vitéze a szerelmese. A vitéz Ordítónak is megtetszett, és beleegyezik a frigybe Megérkezik a király, aki arra kéri Gyulát, hogy cseréljen vele szerepet. Mikor magára marad, bevallja, hogy ő is szerelmes Saroltába.

8 HIMNUSZ 1111844-ben mutatták be a Hunyadi László című történelmi operát, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. Erkel Ferenc szerzeménye azóta is a Magyar Nemzet és a Magyar Köztársaság Himnusza.

9 Kölcsey Ferenc,Erkel Ferenc: Himnusz (részlet )  „Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!” Cseke, január 22.

10  „... Erkel Ferenc oly feladat megoldásának szentelte életét, amely genieknek sem sikerülhet egy csapásra. Új stílt teremteni az operának, nem egy embernek, csak hosszú időszaknak, sokak törekvésének lehet munkája. Erkel Ferenc e téren ma is egyedül áll. ….”  Péterfy Jenő

11  Köszönöm, hogy megnézted a munkámat!  Remélem tetszett és sokat tanultál bel ő le!  Bátóczki Barbara  Felhasznált irodalom:  Wikipédia  Utazzunk most  INTERNET


Letölteni ppt "Erkel projekt Készítette: Bátóczki Barbara 5.b. Az Erkel fa  A Gyulai Várfürdő parkjában egy ma már lomb nélküli mezei juhart vasrácskerítés vesz körül:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések